Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

1964. ÁPRILIS 21, KEDD uecrtt K^tíriap Két szoba komfortos boldogság Valamikor tüzes bort ér­lelt Nagykőrösön a tormási homolí Tekintélyes borisszák szerint is vendégmarasztaló, ünnepi asztalra való nedűt szüreteltek ezen a fertályon. Aztán egy szép napon mér­nökök jelentek meg, mérics­kéltek, rajzoltak,' jegyeztek. És nem sokkal később ki­mondták a jobbára mihasz­na, kivénhedt tőkék fölött a halálos ítéletet. Két esztendeje már enhek. Azóta a kőrösnek tudják: lakótelep épül a hajdani sző­lők helyén. Ma már a zsör­tölődő kadarkapártiak is be­lenyugodtak, hogy a pár órás mámornál tartósabb örömöket szül majd a tor­mási homok. Két szoba kom­fortos boldogság települ ide, még pedig tekintélyes meny- nyiségben. A tavalyi tervek ugyanis 470 lakás, összesen 300 ház építését irányozták elő. — A családi házak az OTP 33-as típusterve alap­ján épülnek — mondják szakszerűen a városi tanács Illetékesei. Milyen is ez a ház? Min­denekelőtt: csinos, szemre- való. Városi nyelven szólva: villa. Aztán: olcsó. Mindössze 114 ezer forintba kerül. — Készpénzben pedig csak 29 ezer forintot fizettek a leendő háztulajdonosok — tájékoztat a konzervgyárban Nagy László, az 1. számú nagykőrösi családiház-építő csoport elnöke, adminisztrá­tora. pénzügyminisztere, szer­vezője, ügyintézője, mindene­se. Szóval: lelke. — Az elnevezésből ítélve még egy község alakult a városban? — Igen, az úgynevezett vá­rosi csoport. Pedagógusok, munkások, csupa fiatal, akár­csak a miénk. Szóval közös összefogással küszködnek az előre látott és nem is sejtett, várt • és váratlan akadályokkal. A töb­bi között a suttogó kósza hírekkel is, amelyek sze­rint hiába minden érdeklő­dés, egyhamar nem tarta­nak házavatót a tormási dű­lőben. Rebesgetik, hogy a május elsejei határidőt hó­napokkal módosította az Épü­let- és Lakáskarbantartó Ktsz, az építkezés gazdája. És már ez a május elseje is ki tud­ja hányadik dátum volt a lassan már esztendeje hú­zódó munkálatok történeté­ben! Márpedig a csoportba tömörültek javarésze keser­ves körülmények között la­kik. Godány Dezső például — fizikai munkás a konzerv­gyárban — feleségével egy mosókonyhában talált ideig­lenes otthonra. — Az elmúlt télen sűrűn tartottunk éjszakai ügyele­tet az asszonnyal. Befagyott a vödörben a víz, olyan hi­deg volt nálunk —panaszolja. — Sárival húzzuk-halaszt- juk az esküvőt, Amíg nincs lakás, nem tartunk lagzit. Bármennyire szép a mátka- ság, mi már megelégeltük — vélekedik Nagy Dénes, aki menyasszonyával együtt irakozott fel a csoportba. Sorolhatnánk a többieket is: Nagy Gergelyt, aki egy szo­bában lakik feleségével és két apró gyermekével, a fia­tal pedagógusházaspárt, akik ugyancsak a konzervgyárban méregdrága albérletben vár­nak sorsuk jobbrafordulására. — Kár erről Írni — legyint lemondóan áz egyik fiatal építtető. — Azok jártak jól, akik még az elején visszalép­tek. Ennyi huzavonával egy egész várost fel lehetett volna építeni, nem 33 házat! Valóban olyan sok akadály gördült az építkezések elé? Látszólag talán igen. Am korántsem annyi, mint ameny- nyiről úton-útfélen suttognak. Kétségtelen, hogy a várbs el­ső ilyen nagyszabású építke­zése — megfelelő tapasztala­tok híján — vontatottan in­dult. Késett a tervek kiválasz­tása, sokan-sokféle javaslat­tal éltek és ki-ki saját elkép­zeléseit is szerette volna be­csempészni a tervekbe. A tejkek átírása is némi bonyodalmakkal járt. És a bo- 1 nyodalmak nyomán újabb he- l tek szaladtak el. Aztán nem könnyű találni fürge kezű kőművest, jósze­mű pallért, szorgalmas mal- terkeverőt sem. Szaknyelven szólva: hiányzik a kapaci­tás ... Az Épület- és Lakás- karbantartó Ktsz ■ végül is megállapodott a csoportok­kal. Az építkezők sürgették az elnököt, az elnök kilincselt az anyagért, az anyag helyett pe­dig gyakran szűkszavú leve­lek érkeztek. Csupa rossz hír: nyügtalanitó „nincs”-ekkel, „majd"-okkal. A szövetkezet azonban áll­ta a szavát. Jóformán még alá sem írták az első szerződést, amikor már megjelentek elő­őrsei a tormási homokon. Sza­bályellenesen. fittyet hányva a paragrafusoknak, Török Bé­la ifibrigádja — a ktsz ne­veltjei — szinte suttyomban „vonult fel”. A múlt év júliu­sában aztán „teljes gőzzel” megkezdődött az építkezés. Harminchárom családi ház azonban nem készül el egyik napról a másikra. Versenyfu­tás következett az idővel: va­jon a kemény fagyokig sike­rül-e tető alá hozni vala­mennyit? Mert a tél gúzsba köti a kőműveseket az ilyen szétszórt építkezésen. A hideg ellen csak a sok emeletes há­zak építői vehetik fel a har­cot. Decemberben elcsitult a ko- pácsolás a tormási dűlőben. A frissen emelt falak közül gémberedett ujjal, lilára csí­pett kézzel kullogtak haza a Halápi ácsbr-igád tagjai. A hó nemcsak lábuk nyomát, ha­nem a szorongó szívvel vára­kozó fiatalok álmát is bete­mette: a titkon remélt év végi költözésből semmi sem lett. Maradt hát idő a vitákra, találgatásokra. És persze né­hány bölcs tanulság levonásá­ra is. Kiderült, hogy valóban nem helyes, ha egyszerre két építkező csoport azonos kivi­telezővel dolgoztat. A csopor­tok tagjai — érthető a buz­galom! — szinte egymástól csábítják el a szakmunkáso­kat. A jóhiszeműséget senki nem vonja kétségbe, ám az ilyen holitt-holott munka töb­bet árt, mint használ, különö­sen a határidőknek. Talán az sem elvetni való ötlet, amit a ktsz figyelmébe ajánlottak. Egyszerre 33 há­zat tető alá hozni, befejezni, átadni nem könnyű dolog. Tán célravezetőbb lett volna, ha már a szerződéskötések ide­jén megállapodnak bizonyos szakaszosságban: ötösével, tí­zesével könnyebb lett volna megbirkózni az építkezéssel. És akkor előre mindenki bele­nyugodott volna, hogy — bár a szomszéd már beköltözött — az ő háza csak egy hónappal, kettővel később készül el. Tavaszig nehezen telt az idő. Különösen a 33 háztulaj­donos leste-várta az enyhülést. Es bíztak a május elsejei, le­geslegutolsó határidőben. Üjabban azonban augusztust emlegetik. — Kár hinni a mende-mon- dának — nyugtat meg Bábos Károly, az Épület- és Lakás­karbantartó Ktsz elnöke. — A tél sajnos valóban a kelle­ténél tovább tartott, emiatt május elsejére nem tudjuk átadni a házakat. Június 1 ék 15. között azonban beköltöz­hetnek a lakók. Minden erőn­ket a tormási építkezésre össz­pontosítottuk. — Az építők aggályoskod­nak: kevés a brigád — ellen­kezünk. — Hét brigádunk közül öt reggeltől estig a tormási épít­kezésen dolgozik. Most már az anyag is rendelkezésre áll. A KISZOV jóvoltából például 200 köbméter kiváló faanyagot kaptunk. Jönnek a fürdőkádak is, ha nem is az előírt mé­retben. — Tehát június a végső ha­táridő? — A legeslegutolsó — szö­gezi le határozottan a ktsz elnöke. Nyárra tehát benépesül a tormási lakótelep. Azaz, hogy addigra valamennyi házba beköltözik a lakó. Egynéhány vállalkozó szellemű háztulajdonos ugyan­is már kinn lakik. Józsa Ist­ván érkezett elsőnek. Rajta kívül az első fészekrakók kö­zé tartozik Pavolek Béla tűz­oltó, Farkas József, a ládagyár munkása és Tóth György zöld- ségboltvezető, akinek a ké­ménye mellé már a tv-anten- nát is felszerelték. Üj fejezet kezdődik Tor­más krónikájában. A kivén­hedt tőkék helyén egyelőre nevesincs-utcákra nyílnak a kertes, verandás házak, a bol­dogság két szoba-komfortos, fürdőszobás tanyái. És a vi­dám házavatókon, Nagy Dé- nesék lagziján talán tüzes tor­mási , kadarkával koccintanak. Kegyeletből az egykori sző- . lók iránt, amelyek átengedték helyüket a rangos', évről évre terebélyesedő lakótelepnek, a tormási új városnegyednek. Magyar varrógépek - afrikai nőknek A Magyar Nők Országos Tanácsa értékes ajándékokat küldött az afrikai nőknek. A mali nőszervezetnek Barnáké­ba három Csepel-varrógépet és az analfabéták oktatásá­hoz szükséges szemléltető esz­közöket, a pánafrikai nőszö­vetség ‘ varrótanfolyamai szá­mára hét Csepel-varrógépet, a ghanai nőszervezetnek pedig ugyancsak oktatási eszközö­ket küldtek. (MTI) Shakespeare a teletízióban A Shakespeare-jubileum ün­nepi műsoraiba a Magyar Te­levízió is bekapcsolódik. Eb­ből az alkalomból a televízió április 23-án, csütörtökön a Nemzeti Színházból a Julius Caesar előadását közvetíti, A főbb szerepeket Sinkovits Im­re, Básti Lajos, Ungvári Lász­ló és Kohut Magda játssza. A drámát Marton Endre ren­dezte. A színházi közvetítés szü­netében Országh László pro­fesszor, a Debreceni Kossuth LajQS Tudományegyetem an­gol tanszékének vezető taná­ra emlékezik meg Shakes­peare munkásságáról. (MTI) Ismét ölt a metilalkohol Szadai munkások bpták a Chinoinbol Tragikus szerencsétlensé­get okozott a felelőtlenség, a könnyelműség. A mentők , a Chinoin-gyár két munkását, Tóth Cséri Mihály 45 éves és Gele János 37 éves szadai lakosokat súlyos metilalkohol- mérgezéssel szállították a Ko­rányi-kórházba. Bár az orvo­sok mindent elkövettek, a mérgezés már olyan előreha­ladott állapotban volt, hogy nem lehetett segíteni: a két szerencsétlen ember meghalt. Tóth Cséri Mihály, nem sokkal halála előtt elmondta, hogy a metilalkoholt az üzem­ből vitte haza, otthon ivott belőle. Másnap már nagyon rosszul érezte magát, szédült, hányingere volt, rosszul lá­tott. 18-án rosszul lett a mun­kahelyén, az üzemi orvos azonnal kórházba vitette . .. Néhány óra múlva Cséri Mi­hály meghalt. Ugyancsak kórházi kezelés alatt áll Gyári György, 54 éves betanított munkás, sza­dai lakos, akinek állapota élet- veszélyes. Mindhárom mun­kás a gyár III. számú kémia­üzemében dolgozott, s mint utólag kiderült, a metilalko­holt az üzemből lopták. Guári György bevallotta, hogy a lo­pott metilalkoholból aromával ízesítve, likőrt készített, s mintegy másfél liternyi likőrt a faraktárban eldugott. Az itallal György napon barátait akarta megvendégelni. Mi­előtt még erre sor kerülhetett volna, megkóstolta az italt és rosszul lett. A mentők ottho­nából. Szadáról szállították kórházba. Guári Györgyön kí­vül a gyár két munkását ke­zelik még kisebb mérvű me- tilalkohol-mérgezéssel a kór­házban. A tragikus szerencsétlen­séggel egy időben a Chinoin- gyár rendészete a gödöllői já­rási rendőrkapitánysággal együttműködve azonnal in­tézkedett, hogy Seada község­ben — mintegy 400 szadai dolgozik bejáró munkásként a Chinoinban — felhívják a fi­gyelmet a metilalkoholfo- gyasztás súlyos veszélyeire. A községben rendkívüli tanács­ülést hívtak össze, hangosbe­szélőn figyelmeztették a köz­ség lakóit: akinél még van metilalkohol. semmisítsd meg, ha pedig fogyasztott belőle, forduljon azonnal orvoshoz. A metilalkohol-mérgezéssel kapcsolatban a vizsgálat fo­lyamatban van. A szövetkezet a tagoké! Kerteles nélküli választ kér levelére M. T. olvasónk, aki annak idején agitátorként vett részt a termelőszövetkezeti mozgalom terjesztésében. Azt írja, nem kívánja, hogy a szé­les nyilvánosság előtt, az új­ságban adjunk választ, hanem csak levélben. Az általa kifo­gásolt tényeket azonban so­kan ismerik, s a kérdés ki­mondatlanul is többeket fog­lalkoztat. így hangzik a kérdés: ki­nek szerveztük a termelőszö­vetkezetet? A dolgozó parasz­toknak,.vagy a jelenlegi . tsz- alkalmazottaknak? Hozzá te­szi, hogy az egyik, általa jól ismert közös gazdaság idei terve, vagy inkább a tervet sugalló elvek háborítják fel i őt. A tervben tizennégy iro­dai alkalmazottnak négyszáz- ezer forint munkabér alapot irányoztak elő 1964-re, ugyan­akkor jóval több közös mun­kát végző tagnak ennél keve­sebb részesedést. Az elnök fizetése havi ezer- hatszáz forint és száztíz mun­kaegység, amelyhez hozzájön még havi kétezerötszáz forin­tos állami támogatás. Az el­nökhelyettes, főmezőgazdász, főkönyvelő és a brigádvezetők fizetése csak tizenöt-húsz szá­zalékkal kevesebb, mint az elnöké. A sem gépírtli, sem gyorsírni nem tüdő, nagyszá­mú adminisztrátor-gárda_ át­lagfizetése is havi kétezer- hatszáz forint. Ezzel szem­ben a több száz főnyi tagság évi átlagkeresete hatezeregy- százötven forint volt tavaly. Az 1963-as évet több mil­liós mérleghiánnyal zárta A tsz. A mérleghiány nem a rossz termelési •adottságokból, nem is természeti csapás foly­tán, hanem a rossz gazdálko­dásból keletkezett. Része, azaz felelőssége van ebben minden tagnak, de a legtöbb a veze­tőség lelkén szárad. Hát ezért kapják a nagy fizetést? ezeket írta ol­vasónk és meggyőződtünk, minden szava igaz. Nem azért hallgatjuk el most a tsz ne­vét, mert erre olvasónk kért meg bennünket, hanem, mert nem akarjuk megzavarni, vagy befolyásolni a megin­dult, alapos vizsgálatot/«. Nem hagyjuk nyitva azonban a kérdést, amelyre vizsgálat nélkül is válaszolni lehet, sőt, kell. Amit a tsz-szervezéskor ol­vasónk is mondott a dolgozó parasztoknak, azt nemcsak 6 értette komolyan, hanem ko­molyan vette azt az egész or­szág. A párt és a kormány számos nyilatkozata és rende­leté, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság erőfeszítései igazolják ezt. Vannak kivá­lóan gazdálkodó termelőszö­vetkezeteink, amelyek bebizo­nyították, hogy a szövetkezés sre je mire képes, mi{ tud nyújtani a dolgozó parasztok­nak már kezdetben is a szo- :ialista termelés. Tagadhatat­lan, hogy a szocialista üzemek :ömét alkotó közepes termelő­szövetkezetek eredményei is oiztatóak. Tény viszont az is, hogy 'annak rosszul gazdálkodó sz-ek, amelyek 'hibái megin- latják tagjaiknak a szövet­kezés sikerébe vetett hitét, iyen kirívó példa a szóban orgó is, és mint példa, két- égkívül bizonyít valamit. Azt .zonban, hogy mit bizonyít, lemcsak bátran, hanem ala­posan is meg kell nézni. Ezt eszik most az illetékes párt- s tanácsi szervek. Amellett azonban, hogy a észtetek előzetes vizsgálata­Gyapay Dénes A vásárlókat nem érheti károsodás Azonnal kicserélik a hibás árut az üzletekben Hétfőn jelent meg a vásár­lók minőségi kifogásainak in­tézéséről sizőló miniszteri ren­delet végrehajtási utasítása. Az új rendelkezés a közön­ség érdekeit védi, s az a lé­nyege, hogy a vevőt nem ér­heti károsodás. Az áru rossz minősége miatt emelt kifogásokat az üzletek nem háríthat­ják el, kötelesek a vevőt azonnal kártalanítani. A kártalanítás a boltvezető feladata. Amennyiben a hibás áru szemmel is észrevehető, a bolt köteles azt azonnal jó mi­nőségűre kicserélni, s ha olyan nincs, c vételárat visszatérí­teni. A vevő kérésére a hibás árut a bolt kijavíttatja vagy az árát csökkentheti. Rejtett hiba esetén az üzlet az áru­cikket a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézetnek adja át, de a kifogást ilyen esetben is Budapesten 8, vidéken pe­dig 15 nap alatt el kell intéz­ni. Ha az áru minőlégi hibája azonnal felismerhető, a szava­tossági igényt a vásárlástól számított 8 napon belül je­lentheti be a vevő abban az üzletben, ahol az árut vette. Rejtett hiba esetében a szavatossági Igény beje­lentése 6 hónap. A huzamosabb használatra szolgáló árukra a szavatossá­gi igény érvényességének az időpontját a használatbavétel­től, vagy az üzembehelyezés­től számítják. Hibás élelmiszereket, a ház­tartási vegyiárukat és a koz­metikai cikkeket is azonnal kicserélik, vagy visszaveszik. Gyorsan romló élelmiszerek­re a minőségi kifogást csak akkor fogadják el na a vá­sárló azt az üzletből még nem vitte ki. A mogyoródi Arany Já­nos Termelőszövetkezet de­rék elnöke, Albert Ká­roly nagy hévvel ecsetelte közös gazdaságuk eredmé­nyeit, nehézségeit és ter­veit. Amikor az állatállo­mány helyzetére került a sor, felemelt hangon kije­lentette: — Szerencsénkre, Zala megyéből hozott üszőkkel kezdtük a közös életet... (k. M.) | ba és bírálatába nem bocsát- ! kozunk, az elvi jellegű kérdés- j re — elvi alapon — nyugodtan I válaszolhatunk. Népköztársa­ságunk törvényes rendje nem- . csak elismeri, hanem védi is az egyéni birtokokból egyesí- i tett szövetkezeteket és vagyo­nokat. Ezer és ezer tapaszta­lat, évek hosszú gyakorlata a j bizonyíték, hogy a törvény kérlelhetetlen szigorával jár I el az ilyen tulajdon herdálói ! ellen. Az a. skála, amely az ) egyszerű hanyagságtól a csa­láson, lopáson át a burkolt ; kisajátításig terjed, nálunk a í légin ég ve te it e bö és * üldözött | bűnnek számít. A kommunisták szemé­ben tehát bűnnek számít az is, ha valaki, vágj' valakik nem közvetlen lopással, csa- I fással károsítják meg a közös­séget, hanem azzal, hogy le- züllesztik annak alkotó ked- j vét. Senki sem tagadhatja, hogy a tsz-ben a tagság mun. I kakedve a legfontosabb, amely | nélkül nincs jövedelmező gaz- j dálkodás. Ha valaki sorozatos I igazságtalansággal, személyes ( és kollektív sérelmek halmo- ! zásával a tagokat a szövetke­zet ellen hangolja, aa. nem ke- I rülheti el a felelősségre vo­nást. Olyan igazságok ezek, ame­lyeket ha egj'esek még nem is tanultak meg. előbb-utóbb ta­pasztalnak majd. Nagymiklós István Az Állami Biztosító j utalomsorsoiása Hétfő délelőtt az Állami Biztosító székházában baráti összejövetel keretében tartot­ták meg a már hagyományos­sá vált évi jutalomsorsolást, az iskolai biztosításban részt­vevő tanulók számára. A gyer­mekek képviseletében megje­lent pedagógusokat Pánczél István megyei igazgató üdvö­zölte, majd elmondotta: je­lenleg- az általános és közép- iskolás tanulók és az óvodás gyermekek 90 százaléka vesz résit az iskolai biztosításban. Az Állami Biztosító évi 5 fo­rintos díj ellenében az isko­lában, otthon, játszótéren és másutt történt balesetek után jelentős összegeket fizet a gyermekek szüleinek. Idén a biztosító célul tűzte ki — ez­zel is segítve a közösségi ér­zésre nevelést, a felelősségtu­dat kialakítását — valameny- nyi gyermek bevonását az is­kolai biztosításba. Ehhez kér­ték a megye pedagógusainak támogatását. A velük folytatott beszélge­tés közben összesen 400 kü­lönböző jutalomtárgyat; tan­szereket, társasíj átékokat, könyveket sorsoltak ki az Ál­lami Biztosító ajándékaként, a biztosításban részt vevő Pest megyei gyermekek között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom