Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

Bújócska HOMOB'VIDfa PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1964. ÁPRILIS 19. VASÁRNAP (Foto: Kútvölgyi) —t Ügyeletes orvos ma Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Balogh József, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Nagy Lajos* •• v,„ — Zengjen újszeri ének! cimrhel aZ ' i963»-J64. évi Sziklai Sándor kulturális se­regszemle keretében ma ren­dezik meg a járás ifjúsági és felnőtt enek- és zenekarai­nak első találkozóját .Mo­noron. Fél 9-kor lesz az ün­nepélyes megnyitó a műve­lődési házban. 9—10-ig tér­zene lesz a főtéren. Fél 10- től a művelődési házbein a zenekarok, a Vigadóban az ifjúsági énekkarok tartanak bemutatót. Délután fél 3-tól a művelődési házban a fel­nőtt énekkarok bemutatójára kerül sor; a Vigadóban pe­dig folytatódik az általános iskolai énekkarok műsora. — Felavatták az új orvosi rendelőt Gombán pénteken. Az avatásról külön képes ri­portban beszámolunk olva­sóinknak. — Az április 25-i járási tanácsülés anyagát; valamint a megyei tanács pénzügyi el­lenőrzéseinek tapasztalatait tárgyalta meg tegnapi ülé­sén a járási tanács vb. — Brigádverseny indult a Gyömrői Építőipari Szövetke­zetben. A versenyben 10 bri­gád vesz részt, köztük’ egy 16 fős ifjúsági brigád is. A nemes vetélkedés eredmé­nyeit havonta közzéteszik. A végső értékelést augusztus 20-ra tervezik. Miért húzódott el a szülőotthon felújítása? 1965-ben 800 ezer forintos korszerűsítés Az elmúlt esztendőben 90 ezer forint állt a monori szü­lőotthon rendelkezésére. Eb­ből 70 ezer forint az épület külső tatarozására, 20 ezer fo­rint pedig a központi fűtés kazánjainak felújítására volt fenntartva. Az OKISZ e mun­kálatok elvégzésére a Járási Épületkarbantartó Ktsz-t je­lölte ki. A felújítási munkálatok el­végzését először szeptember 20-ra ígérték, majd — kapa­citás hiányában — meghosz- szabbították a határidőt ok­tóber 20-ig, s végül november 30-ig odázták el. A ktsz még ezt a terminust is kitolta vol­na, ha bejelentések nyomán az OKISZ nem száll ki a helyszínre, és nem rendeli el a munkák elkezdését. Ilyen előzmények után a ktsz november végén elkez­dett állványozni, pár nappal később lehullott az ólmos eső és telhetetlen volt a csúszós, fagyos épületen dolgozni. Mit tehettek mást az illeté­kesek — az idő rövidsége miatt —, át kellett csoportosítani az összeget a belső tataro­zásra, valamint a szülőotthon be­rendezésének felújítására. Miért részleteztük mindezt? Azért, mert ebben az idő­szakban — mintegy két hóna­pig! — a monori szülőotthon nem működött. Mentők vit­ték és hozták a betegeket a Bajcsy-Zsilinszky és Paula- kórházba, tetemes többletki­adást okozva a népgazdaság­nak. Ez idő alatt a belső mun­Felnőttek és gyerekek azonban rájöttem. hogy ugyanez a jelenség a maxi­málisan kifejlődött gátlá­sokkal rendelkező, felnőtt, tetteikért, javaslataikért fe­lelős felnőtték között sem ismeretlen. Tegyük fel. hogy Gyom­ron egy felnőttnek eszébe jut, hogy kiesi a falusi hús*- boi't. Addig sír míg a fel­nőttebbek (a beosztásban felnőttebbek) azt mondják neki: Jól van elvtikém. ne sírj, meglesz a boltocska. Neki is fognak. Kiüríte- sele-egy helyiséget direkt erre a célra-és berendeznek ott egy húsboltot. És beköl­tözik a régi korszerűtlen helyiségből a bolt az újba. így csinálják a felnőttek. De tudjuk, hogy a gyéréit bizonyos idő után elveszti vonzalmát, érdeklődését az új játék iránt. Úgy látszik, most is ez történt valame­lyik (testben) felnőtt (lelki) gyermekkel, mert az új üz­lethelyiség ugyan felépült, de a húst még mindig a ré­giben mérikv Azt hiszem nem az én hibám, hogy ért a tényt ed­dig még nem soroltam a felnőtt emberek gyermek­korból átmentett életkori sajátosságai közé. Kacziba Antal János kálatok, ha lassan is, de foly­tak. Kifestették a kórterme­ket, felújították, átfestették az ágyakat, szekrényeket. A csecsemőszobára fordí­tották a legnagyobb gon­dot. Vakolatig leverték a régi fa­lat. S két méter magasságban csempével látták el a lábaza­ti részt. A falat és a mennye­zetet műanyaggal borították, hogy síerogenolqs oldattál könnyen lemosható legyen. Ezzel a legbiztonságosabb hi­giéniát teremtették meg és szinte kizárták a fertőzés le­hetőségét. Ezenkívül éjszakai „ügyeletes” lámpákat szerel­tek fel a szülőszobában és a folyosón. Megjavították az épület csa­tornáit is, de nem kötötték be a leeresztőbe! (Nyilván elfe­lejtették!?) A két kazán fel­újítását is megcsinálták és rendbehozták a falakat, be­tonnal látták el a padozatot stb. A ktsz igyekezetének vég­eredményben meglett az ered­ménye, de december 31-ével befagyott a hitelkeret. Póthi­telért kellett szaladgálni, míg végül sikerült a ptíhzügyi részt lebonyolítani. Ezért a késede­lemért is egyedül a ktsz-t ter­heli a felelősség! A szülőotthon vezető főor­vosa, dr. Lón ka y László el­mondta, a felújítási munkák ezzel még nem fejeződtek be. Póthitelt kértek a központi fű­tés radiátorjainak, a redő­nyök, a tető, a betonjárda, a WC felújítására, mintegy 140 ezer forint összegben. A költ­ségvetést az Épületkarbantar- tó Kt&z-nek április 10-ig el kellett volna készíteni, de hallgatnak róla. A szülőotthon teljes kor­szerűsítésére 1965-ben ke­rül sor, amikor 800 ezer forint köz­séggel új gazdasági irodát, étkezdét, mosókonyhát, sze­mélyzeti fürdőszobát, öltözőt, valamint ötágyas kórtermet építenek. A Monori Községi Tanács a községfejlesztési alapból fe­dezi a tervrajzok elkészítésé­nek költségeit. Hörömpő Jenő V «' vXVXXXXXXXXNXXXVvXXXXXXVXX .\V .WvAY vV\\\\W . MAJOR JANOS; Falusi temetés Megérkezett a pap. Palástja csillog s a jámbor isteni-szolgák imát rebegnek elhalt társukért. Fábián Ferenc, szegény, az Ür előtt vagyon. A párttitkár is itt van. Ismerték már a háború-előttről egymást: jól tudták a nép gondját-baját; az egyház, s a párt békés ellenfélként harcolt e két emberben — látta ezt mindenki. A párttitkár Ferenc-napon kívánt minden-jót, ő meg vörös-ünnepkor. Sok koszorú, barát kíséri ki a sírhoz: egyik oldalon a rozsdás múlt, megszokás; a másikon az Űj Kor. A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\l Szériarendelés Bécsből, Milánóból Teljesítette exporttervét a Ileesési Háziipari Szövetkezet A közelmúltban tartotta meg 1963. évi mérlegzáró köz­gyűlését a Vecsés és Környéke Htsz. Zsebök Józsefné elnöki beszámolójából megtudtuk, hogy a szövetkezet 110,4 százalék­ra túlteljesítette exporttervét. — Export varrottas áruból 12 000 darabot 52 fazonban, külföldi kiajánlásra 320 utazó modellt 51 fazonban gyártottunk — mondotta — selejtmentesen. Mindössze 310 darab áru volt osztályos; nem munka-, hanem kizárólag anyaghibából. Az exportszállításokon kívül 82 000 darab belföldi árut is elkészí­tettünk. 40 százalékkal több exportárut gyártottunk a 63-as, mint a 62-es évben. A 63-as év szép eredményeinek tudható be, hogy az évéiért tényszáma adta a 64-es év tervszámát. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet munkaellátottsága egész évben biztosítva van. — A ruhaiparban a kisszériás termelés mindjobban tért hódít. Nyugat felé 12 országnak szállítunk, szériás megrende­lést is kaptunk Milánó, Bécs és más külföldi városoktól, mely­nek az év során eleget tettünk. A 64-es I. negyedév exportter­ve 190 000 forinttal túl van teljesítve, így az 1964. évi indulás is jónak mondható. A közgyűlés legünnepélyesebb aktusaként 25 tagnak a 10 éves, 25 tagnak az 5 éves törzsgárdajelvényt, igazolványt és jutalmakat osztottak ki. Ezután került sor a nyereségrészesedés kifizetésére. Fekete Józsefné Párt fór unton megtárgyalták A t§z-uőbizottságok munkáját vizsgálta legutóbbi ülésen az MSZMP járási végrehajtó bi­zottsága. Megállapították, hogy a 19 tsz-nőbizottság közül né­hány — Úriban, Üllőn, Süly- ben, Sápon, Gyomron — igen eredményesen ténykedik, ám a szervezeti élet terén még mindenütt sok a tennivaló. Foglalkozott a jelentés a nők­nek a közös munkában való részvételével, s megállapította, hogy e téren egyre több a po­zitívum. A fokozódó aktivizá­lódást gátolja az, hogy kevés az olyan szolgáltatás, amely megkönnyítené az asszonyok házkörüli munkáját (mosoda. ruhajavító, kisgépkölcsönző stb.), kisebbítené főzési és be­vásárlási gondjaikat (több gáz- engedély, jobb kenyérellátás stb.), megoldaná gyermekeik elhelyezésének problémáját (bölcsődei és óvodai férőhe­lyek. idénynapközi). Még mindig égető, s megol­dandó problémaként vetette fel a jelentés, hogy a nők nin­csenek kellő mértékben be­vonva — számarányuknak megfelelően — a vezetésbe. A tsz-ek vezetőségében, a bri­gád- és munkacsapatvezetői posztokon még most is kevés az asszony. MŰSOR Mozik Ecser: Túl fiatal a szerelemre. Gomba: Mi ketten meg a ló. Gyömrö: Utolsó szerelem. Matiné: Számíthatsz rám. Maglód: A hosz- szútávfutó magányossága (széles­vásznú) Monor: Szédülés (széles­vásznú.) Matiné: Kasmír földjén (szélesvásznú). H: Utolsó lehetőség. Nyáregyháza: Ordasok között. Pi­lis: otelló. Matiné: Csillagközi test­vérek. Tápiósáp: Az utolsóelőtti ember. Tápiósüly: Sodrásban. Űri: Egy ember, aki nincs. Üllő: A prá­gai tréfacsináló. Matiné; öcsi Peti meg a többiek. Vasad: Párbeszéd. Vecsés: Sodrásban (szélesvásznú). Matiné: Játék és álom. H: Utolsó ítélet (szélesvásznú). Káva: Csak ketten játszhatták (a KISZ vándor­mozi előadása 17 órakor). Művelődési otthonok Gyömrő: Mesebarlang (15 óra). Monor: Zengjen új szeri ének! <Ének és zenekarok járási találko­zója 9 órától). Biharból jöttek kuk. Elmondták, hogy két hét múlva ők is visszamennek Bi­harba az anyjukhoz... de az apjuk továbbra is Pesten fog dolgozni. Elutazásuk előtti napon — mielőtt munkába mentem — betértem a játékboltba és vet­tem egy piros, fehérpettyes labdát, a pitykegomb helyett és egy babát. Rózsaszín se­lyemruhásat, hullámos, szőke hajút. Az egyik kartársnőm is vett egy másmilyen babát, hadd legyen mind a kettőnek. Alig vártam, hogy kezükbe nyomjam. Hogy lássam, hall­jam őket nevetni ... A na­gyabbikat is ... Ilonkát. De nem nevettek. Csak néz­tek rám, egymásra, majd a babákra és a szemük tele lett könnyel. Az enyém is. Végül is nagy hirtelen elkezdtem a táskámban matatni — majd elfeledtem — és kezükbe nyomtam a piros labdát is... A kicsinek kihullott a köny- nye ... Végül is mind a kettőt meg­öleltem, úgy ahogy ott álltak babástul, labdástul — s' akkor feloldódott minden. Nem ma­radt hely az arcomon csőko- latlan... A znap délután — amikor ól hazamentem — piros labda pattogott a kertben. Két kipirult arcú kislány fordult felém — és nevetett rám éde­sen, szívből... Ilonka is. Fereoczy Hanna A cigány lakosság helyzetével is foglalkozott ugyanezen az ülésén a járási párt-vb. Érdé­XXXXVXVkXVXNXVXXXXXXVVVVVXVVVVvxxxvvvxvxw kés számokkal és adatokkal szolgált az előterjesztett jelen­tés, a probléma jobb megvilá­gításához érdemes ezekből né­hányat idézrfi: A járásban 237 cigánycsalád él, eközül 34-nek a megélhe­tése nincs biztosítva, 8-nak a jövedelme pedig a létminimum alatt van. 131 család lakik putrikban, 3 pedig földbevájt | kunyhóban. 293 tanköteles ; gyerekből csupán 9 nem jár : iskolába. Eár a lakásviszonyaik — sa­ját erőfeszítések és közösségi í segítség árán — valamit javul­tak, a cigánytelepek felszámo­lásában az elmúlt 3 év nem hozott eredményt. A kóborlás, vándorlás nagy­részt megszűnt. Az elköltözés, illetve*' ideköltözés aránya megegyezik az egyéb lakossá­géval. A közrend és a közbiz­tonság terén az előző években sok baj volt a cigányokkal, főleg az aoróbb lopások és a verekedések voltak gyakoriak. E téren Pilisen, Gombán érez­hető javulás, sok a tennivaló még viszont Tán i ósáp on és Nyáregyházán. Vecsésen és Monoron főként a ..vendéges­kedő” cigányak okoznak sok nehézséget: lopnak, garázdál­kodnak, verekednek. Az egészségügyi és művelő­dési problémák megoldásában is van előrehaladás, de ez mennyiségében és ütemében is kevés. Minden területen foko­zottabb tevékenységet kell ki­fejteni a tanácsi és társadalmi szerveknek. az intézkedési tervben foglaltak megvalósítá­sa érdekében. mondta büszkén. — Négy szerződött borjú van az istál­lómban, két tehén. Csak a tej­ből havi 1000 forint hasznom van. Baromfit nevelek, disznó­kat hizlalok. A munkaegység is 35 forint volt. Hát persze dolgozunk is, de télen kipi­henjük magunkat. Most roko­ni látogatásra jöttem ... Elmondtam ezt a másik asz- szonynak — attól kezdve ke­rült, rám se nézett. Húsvét előtt aztán felkerekedett a párjával és elutaztak Bihar­ba a falujukba. A két gye­rek itt maradt az ünnepekre egyedül, egy fazék tésztaleves­sel. 4 z anyjuk aztán nem is jött cl vissza, csak a férfi. To­vább is bejárt Pestre, a gye­rekek éppen csak lézengték. A házban hol egyikünk, hol má­sikunk hívta be őket egy tá­nyér meleg ételre. Jöttek su­tán, szégyenkezve és éhesen... A kisebb, ha meglátott, már messziről rámnevetett érde­kes, mandulavágású szemével, füligérő szájjal. A nagyobbat — az Ilonkát — sohase láttam nevetni. Néha, amikor már jobb idő volt, kijötiek az udvarra és egy pity ke gombbal labdáztak. Anyám kifaggatta őket. Kide­rült, hogy nincs, nem is volt soha babájuk, labdájuk, játé­nagyobbik, a tizenkét éves, otthon maradt. — Ilonka olyan vérszegény, hogy az or­vos felmentette erre az iskola­évre — mondta egykedvűen az anya. Ilonka arcocskáján nem is sápadt volt, hanem zöldbejátszott. A szülök az ágyon feküdtek, a gyerekek a földön, majd idővel egy beszorított prics- csen, ócska, silány rongyokon. A szülők takaróztak a duny­hával, ami benne volt a 300 forintban, a gyerekek takaróz­tak egy lópokróccal — ami már csak ráadás volt a 300 forintra. A tulajdonosék a vé­kony falon keresztül nem­egyszer hallották felsírni va­lamelyik gyereket: — Jaaaj, de fáázom ... 4 z asszonyka csak hajtogat­ni ta a magáét: volt lovunk, földünk, semmink sincs — így s úgy... Éppen ezekben a na­pokban ismerkedtem meg egy asszonykával, aki szintén Bi­harból jött. — Maguk is Pesten akarnak dolgozni? — kérdeztem kissé ironikusan. — Egy világért se! — mond­ta. — Mit dolgoznak ott? — kérdeztem. — Tsz-ben vagyunk. Az egész család. Nézze meg a háztáji gazdaságunkat! —■? 4 tenyérnyi helyiségben • ni csak egy ágy fért el, egy \ karikás kályha, meg egy asz- \ talka. A háztulajdonos átme- í netileg kiadta, mint albérletet ! 300 forintért. A férfi már ré- \ gebben náluk lakott mint ágy- i rajáró és bejárt Pestre. Szak- ; mája nincs, segédmunkás. \ Földje, lova a tsz-ben, de ő • nem lép be. Nem és nem. : Egy novemberi' napon fel­i jött utána az asszony is Bi- ; harból. így lett kiadva a kis I mellékhelyiség. Az asszony az- : után ide-oda futkosott egy kis i tüzelőért, kölcsönért, ezért- : azért. A férfi ugyan huszon- \ négyórázott — mégis mindig ; 'kevés volt a pénz. Az albérlet ; 300, a két gyerekért — akik Biharban maradtak a nagy­mamánál — szintén 300. Úti­költség, ez-az — elment a pénz. 4 z asszony — olyan kis /i hebrencs típusú nő —, nem vállalt munkát, még nap­számot sem. Megkérdeztük, miért nem vállal valamit, ha már ott hagyott a falujában csapot-papot és tsz-t?, Ilyen­kor a hasát mutogatta — hogy nem dolgozhat, mindkét gye­reket császárral vették el, stb. Egész nap heverészett, olva­sott, horgolt... és nélkülözött a férfival együtt. Aztán egy decemberi napon megjött a két kislány is Biharból. — Minek is fizessünk értük 300 forintot? Ellesznek itt is! — mondta. A kisebbet mind­járt be is íratta az iskolába. A Ha le merném azt írni, hogy gyermeklélektannal foglalkozom, akkor kinevet­ném magam. Azután lesü­tött szemmel végighallgat­nám míg mindenki befejezi a rajtam való derülést. Csak azután látnék neki, hogy a gyermeklélék mil­liónyi furcsaságából egyet kiragadjak és összehason­lítsam vagy inkább párhu­zamot vonjak közte és né­hány felnőtt viselkedése, között. Érdekes megfigyelni a ., kisgyermekek minden, után __ megnyilatkozó "birtoklás-" vágyát. Gyermekekről ’lé­vén szó, ennek a vágyuk­nak — erősebb gátlásaik híján hangot i* adnak. Meglátnak egy szép játé­kot a kirakatban, azt azon­nal szeretnék. Tegyük fel, hogy a szülők a kért játé­kot megvásárolták. Miután a gyermek a játék birtoká­ba jut igen sok esetben rö­vid idő után elveszti az iránta való érdeklődését. Csalódik benne és eldobja. Ez egy olyan megmagyaráz­hatatlan (legalábbis szá­momra megmagyarázha­tatlan) tény. amit magam­ban a gyermekek kizáróla­gosan életkori sajátosságai közé soroltam. Rövid idővel ezelőtt rétében köszönti Szersén Gyu­lát és a film több más sze­replőjét, akik szintén részt vesznek a díszelőadáson. DÍSZELŐADÁS A vecsési mozi­ban most játsz- szák a Sodrás­ban című új ma­gyar filmet, mely­nek egyik fősze­replője Szersén Gyula főiskolai hallgató, a ve­csési Jókai kul- túrcsoport /régi aktivistája. Este a háromnegyed nyolcas előadá­son a helyi kul- ■ túrcsoport műso­ros ünnepség ke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom