Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

VIRÁGZIK A KALA A PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vm. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM 19fi4. ÁPRILIS 19, VASÁRNAP HALLOTTUK ÍRUNK Róla mhs-kiállitás A zöldségfélék vegyszeres gyomirtása Az MHS-kiállításon fotóripor­terünk a vitorlás modelleket örökítette meg. ( (Godány felv.) ★ Bolgár szakemberek látogat­tak el a minap a ládagyárba. A bolgár Csomagolástechnikai . Intézet munkatársai a láda­gyártás folyamatát tanulmá­nyozták. * Holnap az utolsó nap, ami­kor a méhészek a tulajdonukat képező méhcsaládokat még be­jelenthetik az állatorvosi ren­delőben. Az 5 1962. FM tssáímú- rendelet értelmében a méhész­kedést minden év február Síi­ig kötelező bejelenteni az ál­latorvosi rendelőben. ★ . A Rákóczi úti csecsemőott­hon előtt a városszépítési prog­ram alapján elkészítették az utcán a virágparkot. ★ 55,7, százalékra teljesítették az első negyedévi sertés érté­kesítési tervet városunk ter­melőszövetkezetei. ■k A Rákóczi utca 34. szám alatti ház lakói a tisztasági mozgalom keretében parkot készítettek a ház előtt, hogy ezzel is hozzásegítsék • a vá­rost a „Tiszta város, virágos város" cipó elnveréséhez. ★ Az ősszel iskolába kerülő hatéves gyermekek kötelező szűrő vizsgálata május 4-től május 16-ig lesz. Hétfőn, szer­dán, pénteken a Kossuth és a Rákóczi iskolába iratkozák, kedden, csütörtökön, szomba­ton pedig a Petőfi és az Arany János iskolákba iratkozőknak kell megjelenni a Sz-alai isko­lában levő szűrővizsgálaton. A k'11 területi Iskolákba iratko- zók ez alatt a két hét alatt bármikor mehetnek szűrővizs­gálatra. «'»w« 8-tól 12 óráig. A gyerekek oltási lapjait és is­kolaorvosi Haonyítvánvait a szülők vigyék magukkal. * HONTHY-EST Április 28-án félhat és fél- kilenc órakor a Fővárosi Ope­rettszínház művészei vendég­szerepeinek városunkban. Közreműködik: Honthy Han­na, Baksai Árpád, Angyal Já­nos. Dallos Klára. Konferál dr. Hegedűs István, a zenét a Stúdió együttes szolgáltatja. •k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Keresztesek. I—II. rész. Si- enkiewicz regényének monu­mentális, kétrészes színes len­gyel filmváltozata. (Tíz éven alul nem ajánlott!) Szélesvász­nú. Magyar híradó. Előadások kezdete: 3 és 7 órakor. Matiné: Rákóczi hadnagya. daság kelés előtt két nap- j pal Dikonirtozást 1 kilo- gramm/hold adagban. Czira Sándor, az* állami j gazdaság mezőgazdásza az j Aretit alkalmazására kért bő- j vebb felvilágosítást lucerna- ] ban. Négy-öt leveles korban í kodszerűen permetezve jó ha- | tású, de a hőmérséklet . 15 j Celsius fok felett legyen. A | fejlődés abba az irányba tart, | hogy vetés előtt vagy vetés és j kelés közt használjuk a gyom- j iríót, mert a kifejlett növény- . állományban könnyen kelet- j kezhet kár. A vegyszeres gyomirtók I túl nagy adagban való al- r kaimazása eleinte termék- többletet ad, de később ta­lajbiológiai károsodást okozhat, amint arra a ,,Csendes tavasz” című könyv utal, ugyanis Amerikában a túl nagy adag következtében sok helyen a talaj-mikroorganizmusok, a hasznos állatok., sőt még a madarak is elpusztultak. He­lyesen alkalmazva a vegysze­res gyomirtókat, eredménye­sen harcolhatunk a gyomok ellen és növelhetjük termés- eredményünket. Dr. Konrád Zoltán I t (Godány felv.) SPORT LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Békés­csabai VTSK | A mai hazai találkozón a I Kinizsi labdarúgó-csapata be­A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében Csongródy Miklósné, a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet tudományos munkatársa tar­tott előadást városunkban a zöldségfélék vegyszeres gyom­irtásáról a szép számmal egy­begyűlt hallgatóság előtt. \ A gyomirtásra szükségünk van, mert a gyomok három- négyszer annyi vizet vesznek fel, mint a kultúrnövények, ezenkívül elvonják a tápanya­got és terjesztik a vírus- és gombabetegséget. Ezáltal csök­kentik a. hasznos növények ter­méseredményeit. Már a múlt században is al­kalmazták gyomok ellen az 1— 2 százalékos réznitrátot és az olajozallán mésznitrogént. 1932. évtől kezdve alkalmaz­zák o piriitroortokrezol tartal­mú gyomirtókat az egy nyári kétszikű gyomok irtására. Évenként háromezer szakcikk jelenik meg a vegyszeres gyomirtásról a világon. Amerikában évente 40—50 millió dollárt költenek vegyszeres gyomirtásra, míg egyéb kártevők elleni védekezésre csak harminc- millió dollárt. Dinitroortokrezol alapú a Krezondt E, amely ammónium- só és a Krezonit H, amely nát- riumsó. Hormonbázisú a Diko- nirt. A sárgarépa és petrezse­lyem évi munkáinak 30—40 százalékát teszi ki a gyomir-» tás, ezért jelentős a vegysze­re gyorpirúba,. Sifcerpl ^al­nrazh&ttt a gázolaj. * 290—300* jyer/hpld, enblsoy^ .gyomok 6 —8 centiméter magosak. A permetezés száraz, szélmentes, napos, meleg időben legjobb hajtású, ez esetben 3—4 nap alatt elpusztul a gyomnövény. A sárgarépa és petrezselyem nem károsul a gázolajtól. Gyökér útján felszívódva hatnak a Triazin tartalmú vegyszerek, ezek az egvszikűe- ket jobban irtják. Vetéskor vagy 3—5 nappal vetés után kell alkalmazni. Holdanként 6 —8 liter Navon 400 liier víz­zel aj. évelő gyomot is elpusz­títja. Gyökér útján hat az A 1114 vegyszer, illetve ennek a hazai változata, a Merkazin, amely Triazin alapanyagú. A hatóanvag 2—3 hónán alatt elbomlik a talajban. Holdan- ‘ ként 2.5 kilogramm adagban hatásos. Aszályos időben a gyomirtó vegyszerek hatásfoka csökken, ilyenkor szükség le­het egy nyári kapálásra. Zöldborsó közül jól irtja a gyomot a Krezonit 2,2 kilo- gramm/hold adagban, amikor a borsó 10—15 centiméter hosz- szú. Lehetőleg 15—23 Celsius fok melegben védekezzünk. A védekezést a virágbimbó meg­jelenéséig be kell fejezni. Jó hatású a Sevtox 2,5 li- ter/hold adagban és az Are­tit 3,5 kilogramm, hold adag­ban. Jelenleg még elegendő Sevotox nem kapható, mert külföldről hozzák be, ezért célszerű' jó előre gondoskodni a szükségletről. A borsó viaszrétege megvédi a vegy­szeres gyomirtóktól, de ha a talajba Trikloracetát tartalmú anyag jutott előző évben, ak­kor vékonyabb a borsó viasz­rétege és károsodhat a nö­vény. Sovány homoktalajon, amely tápanyagban sze­gény, kárt okozhat a Mer­kazin. Adagja zöldborsónál két kilo- gram/hold, 500—600 liter víz­zel. Mészben gazdag® talajokon, amilyenek a nagykőrösi tala­jok is, kisebb a gyökér útján ható gyomirtók hatása. A vegyszeres gyomirtószerek ára állandóan csökken. Ez év ja­nuártól átlagban 50 százalékos volt az árcsökkenés. Jelenleg még a gépi sorközi kapálás ol­csóbb, mint a vegyszeres gyomirtás;-de-« munka ütemé­nek gyorsasága megkívánja a vegyszeres gyomirtás alkalma­zását is. Zöldborsónál az egész jövedelmezőség attól függ, si­kerül-e a gyomok nagy részét kiirtani, mert ha a borsó kö­zött 5 százalékkal több a rep­ce, a borsó cséplőfejtőgépekbe nem etethető és csökken a gépteljesítmény is, romlik a minőség és a * repcebecőket tartalmazó borsószemeket át sem veszi a konzervgyár. A Nagykőrösi Állami Gaz­daság kísérletezik Dikonirttal a zöldborsótermesztésnél. Ed­dig még megfelelő eredményt kaptak, de az előadó rámuta­tott, hogy a hatás nagyon az időjárás függvénye. Ebben az évben hatvan­nyolc hold borsóterületen alkalmazott az állami gaz­Új rendszer a vásárlásban Házhoz szállítás és előrendelés a boltokban a z elmúlt időről sokat ol- /< vashat manapság az ember. A kutatók a közel­múlt. de az elmúlt utolsó két évszázad írott emlékeit sokat tanulmányozzák a le­véltárakban. Az írott emlé­kek építkezésekről, művé­szeti alkotásokról szólnak, de ezekről ritka esetben őriztek meg korabeli raj­zokat vagy műletrásokat. Még a fél évszázaddal előbb készült épületekről is elvétve kerül elő valami­lyen ábrázolás. Ha kerül is, legfeljebb a főtéren álló épületek egy részét láthat­juk rajta. Minden idő em­berének megvolt a sajátos ízlése, formai elképzelése, amelyben valami szépet és tökéleteset akart alkotni. Ezek az alkotások akár kis, akár nagyméretben jelent­keztek, a kor uralkodó stílu­sát viselték magukon. Amennyiben maradt nap­jainkig emléke egy-egy kor alkotóművészeiének, szem­léletük a történelmi múlt közeli, vagy távoli századai­ba segítik képzeletünket. Ezeket műemlékeknek neve­zi a tudomány. Védi őket a törvény, az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet. A műemlék fogalmát a törvény így határozza meg: ,,Műemlék a földben vagy a föld felszínén levő minden olyan építmény (épület, épü­letrész, földmű) és tartozé­ka, amelyet kiemelkedő tör­téneti, régészeti, képzőmű­vészeti, néprajzi jelentőség­re tekintettel... műemlék­ké nyilvánítanak.” Városunkban már több alkalommal történt műemlé­ki vizsgálat és a műemlék­ké nyilvánított épületek jegyzéke több kiadványban megjelent. Az első önálló ki­advány Kovács Gyula fő­mérnök, nyugdíjazott műsza­ki tanácsos írásában látott napvilágot, 1933-ban az Arany János Társaság Év­könyvéből készült külön nyomat formájában, „Nagy­kőrös XVIII. század végén és a XIX. század első felé­ben épült házai, kúriái” címmel. Legutoljára 1961- ben Genthon István: .,Ma­gyarország műemlékei” cí­mű könyvének második kö­tetében írja le a városban található műemlékeket. Negyvenkét műemléket ír le. Méltán büszkék lehetünk a nagyszámban leírt műem­lékeinkre. | a vizsgálat alá vesszük a jegyzéket, arra a szo­morú megállapításra kell jutnunk, hogy azok közül H többet lebontottak és en­nek következtében eredeti szépségüket elvesztették. Több annyira elhanyagolt állapotban van, hogy a vá­rosba érkező látogatónak nem ildomos mutogatni. Ha megvan is, árván áll a kör­nyezetében, mert eltüntet­ték azokat a jellegzetessége­ket, amelyekbe beleillett. Szólni kell azokról a rá­hatásokról, amelyek műem­lékeinket értékessé teszik. Ezek a ráhatások jelentős részt világszerte azonosak, részben nagykőrösi különle­gességek. Az általános rá­hatások, az idő, a természe­ti erők rongálásai folytán következtek be. A háborús károk már az emberi cse­lekményekből származnak. Körösi különlegességnek szá­mit a kőműveskalapács, amely körösi tervezők mun­kája. A tájékozatlanság, a pusztító vakság, a szakmai fejletlenség esztelenül rom­bolja és pusztítja népünk, társadalmunk építészeti em­lékeit. Súlyos ez a megálla­pítás, de ez a valóság. Vizs­gáljuk meg néhány műem­lékként nyilvántartott épü­letünket. m 1 4. píriapoh-. hog.V ■ rn.it > vásárolná­nak;1 sídélután.-irthikor' men­nek haza, már a kész csemá- got kell csak felvenni. Kíván­ságra ezeket a cikkeket házhoz is szállítják. Ez a rendszer május elsejével lép életbe. Az üzlet dolgozói gondot fordíta­nak arra is, hogy a megrende­lőket gyorsan fogjó cikkekkel (például kenyér) megfelelően ellássák, megnyugtatóan bizto­sítsák nekik, anélkül, hogy sorba kellene érte állniok. A házhoz szállítást is vállal­ta a földművesszövetkezet minden egysége, s remélik, hogy ez az új rendszer népsze­rű lesz a háziasszonyok köré­ben. bizortyíthatja, hogy a múlt vasárnapi váratlan szegedi győzelem a szerencsének, vagy pedig a csapat reális teljesít­ményének köszönhető. A bé­késcsabai csapat még hazai pályán sem lesz könnyű el­lenfél. A jelenlegi helyzet: 5. B.-csaba 4 2 2 — 9:4 6 pont, 12. N.-kőrös 5 1 1 3 3:5 3 porit. A csabai csapat egy mérkő­zéssel kevesebbet játszott és eddig nem kapott ki. A cso­portban veretlen még Hódme­zővásárhely es Martfű. Eddi­gi eredményei: hazai pályán Jászberény ellen 1:1, az UTC ellen 2:1, Mezőhegyes ellen 4:0 volt az eredmény idegen­ben, Törökszentmiklóson 2:2- es döntetlen született. Az idő­rendben elért eredmények sze­rint a csabaiak formája fel­felé ívelő. A tabella hasonló védelmeket, de sokkal jobb csabai támadósort mutat. Te­hát a Kinizsi védőinek igen nehéz dolguk lesz, de a körösi csatároknak is sokkal gólké- pesebbnek kell bizonjrulnia, ha pontot vagy pontokat akar­nak szerezni. A pontok pedig nagyon kellenének. Az ősszel Békéscsabán 1:1 volt az ered­mény/ ez azonban nem irány­adó. A körösi csapatnak min­den erényét fel kell vonultat- ni, mert nyernie kell, ha nem ff akar az utolsók között lenni. ff f Színvonalas mérkőzést és ff hazai győzelmet remélünk. A ff csapat a múlt vasárnapi, eset- ff leg Toricska játszik valaki he- ff lyett. A mérkőzés délután 4 ff órakor kezdődik. Játékvezető: ff Magyar Z. y ^ A két területi csapat ide- ff genben játszik. A Kinizsi II- ff nek könnyebbnek látszik a ff feladata Öcsán, mint az Épí- ^ tőknek Ecseren. Öcsa csak ff egy ponttal van a Kinizsi II. fj mögött, de a hazai pálya elő- /// nye sokat számít. A döntetlen ^ jó eredmény lenne. ^ Ecsernek Örkényben 2:0-ás ff ecseri vezetésnél félbeszakadt ff mérkőzését hétközben igazol- /fy ták és Ecser a 3. helyre ke- ^ rült. Nem valószínű az Épí- f tők pontszerzése. ff KÉZILABDA ff f A Spartacus kézilabda-csa- ff pata Vecsésen játszik. A ve- £ csésiek a csoport jó csapatai ff közé tartoznak, a körösiek ff csak kis gólarányú vereségre f. számítanak. 'ff P. S. í ff Nyolcvanhét vagon burgo- £ nyát adnak át a felvásárlást í szerveknek a termelöszövet­/ ft kezetek az idén, a tervezett y í negyven vagonnal szemben. A föidmü-vesszövetkezet bolt­jaiban nagy1 jelentőségű újítá­sokat vezetnek be a háziasz- szonyok • munkájának könnyí­tésére, vásárlási gongjaik enjT- hítésére. Már bevezették a házhoz szállítást, a súlyosabb árucikkeknél. Ha valaki pél­dául bútort, ' tűzhelyet vagy egyéb súlyos tárgyat vásárol, nem kell külön fuvarosról gondoskodnia, a földművesszö- vetkezet vállalja kocsiján a hazaszállítást. Ezt a szolgála­tot jelenleg négy gépkocsi bo­nyolítja le. Folyamatban van a megren- deléses vásárlás bevezetése is. Reggel a munkába igyekvő asszonyok a boltnál elhelye­zett ládákba bedobják egy pa­jj lsőnek a városi tanács­ß házát. Az új épületrész hozzáépítése nem volt sze­rencsés. Az 1847-ben ké­szült emeleti rész klasszi­cista ablakainak a cseréje az épületszárnyat megfosz­totta eredetiségétől, A Be- retvús Jenö-féle ház keríté­sének jellege megváltozott az eredeti kapubálványok lerombolásával. A Tanári kúria mellett stílusban vele össze nem egyeztethető épü­letrész épült. A múzeumépü­let és a volt méntelepi lak­tanya Abonyi úti szárnyát összekötő eredeti kerítést, a kapubálványokat lerombol­ták, és megállapíthatatlan stílusú kerítést építettek oda. A Benkó-féle kúria eredeti jellegét elvesztette a stílu­sának megfelelő kerítés le­döntésével. Az eredeti stí­lusú kerítés • annyira hozzá­tartozik ezekhez az épüle­tekhez, mint zsebórához a lánc. Műemlékeink sorsa attól is függ, milyen célra és kik használják. Egyedi jelenség és körösi különlegesség, hogy műemlék épületbe gyárat, ipari szövetkezeteket telepítettek. Kézenfekvő, hogy azok az épületek, ame­lyek családi háznak készül­tek a XIX. századi igé­nyeknek megfelelően, nem alkalmasak modern üzem vagy hivatalok elhelyezé­sére. (Folytatjuk.) A nagykőrösi műemlékek írta: dr. Balanyi Béla I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom