Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
2 1964. Április i9. vasArwap “T/Círilap ____________________________f „ Savanyú66 az uborka — termesztése ? Miért csökken a hagyományos zöldféle területe Nagykőrösön? Nehéz lenne kidenteni, kik és mikor ültették el a körösi homokon az első uborka bokrot. Tény, hogy a török hódoltság, majd az osztrák abszolutizmus után Nagykőrös fő termelvénye az uborka lett. „A körösi termelés specialitása — írja egy múlt század végi évkönyv — az uborka. Ezt itt mindenki termeli, kivéve a várostól messze eső részeket. Az első termést június 27-re, a nyári vásár idejére várják, ettől kezdve szeptember közepéig két-három- naponként szedik.” A könyvből az is kiderül, hogy 1885- ben még 186 holdon, 1894-ben már 360 holdon termeltek Nagykőrösön uborkát. Az igazi fellendülés az 1900-as évek elején kezdődött. Egyre nőtt az uborkaterület, s a hazai piacon kívül Bécsbe, Berlinbe, Drezdába, sőt, Szentpétervárra is eljutott — vagonszámra a körösi uborka. És jelenleg? Bevallhatjuk őszintén, megkopott a körösi uborka hírneve. Termesztése évről évre kisebb területre zsugorodott. Lázár Albert kertészeti felügyelő szerint a város határában tavaly már csak 215 holdon ültettek uborkát, az idén 180 holdra csökken ez a terület és várható, hogy jövőre még kisebb részarányt foglal el a kertészeti növények között. Termesztésétől nemcsak a háztáji gazdaságokban, vagy a ház körüli kertekben idegenkednek, hanem a termelőszövetkezetekben is. Mi lehet ennek az oka? Akadnak, akik a város hagyományos uborkatermesztésének elsorvadását, a létrejövő nagyüzemekkel hozzák ösz- szefüggésbe. Azt mondják: a kisüzemi uborkatermesztés ideje lejárt, a fejlett nagyüzemi módszer, legalábbis az uborkatermesztésben, még nem alakult ki. Korrektség kicsinyben A ráckevei járás egyik községében fegyelmi eljárást indítottak valaki ellen. Súlyos ügy, alaposan mérlegelni kell minden szót, mielőtt leírják. Magától értetődik, hogy a felettes szervek véleményét tneg kell hallgatni, A járási pártbizottságon megadták a szükséges felvilágosítást és megígérték, hogy az ügyre vonatkozó összes feljegyzést elküldik. A határidő elmúlt. Az iratokat nem kaptuk meg, mert az elvtárs szabadságra ment és nem intézkedett. Egy másik, szintén lényeges dologban a megyei tanács építési osztályától kértünk felvilágosítást. Akivel délelőtt tíz órakor telefonon beszéltünk, készségesen megígérte a közreműködést. Megállapodtunk, hogy aznap délután három után érdeklődjünk, amikorra is előkeresteti az ügy aktáit. Negyed négykor munkatársai közölték, hogy az illető elvtárs körülbelül egy órával előbb kiutazott Kerepes községbe. Két „apróság” egy napon. Két fontos beosztásban jól dolgozó erriber mulasztás«“’£Wégfeledkeztek ígéretükről? Nem valószínű. Inkább kényelmesek'voltak. Sok munkájuk mellett a kérés teljesítés pluszt.jelentett, s mivel nem tartozott szorosan aznapi tevékenységükhöz, nem intézkedtek. Mint mondottuk, lényegében apró ügyek. Mégis kár, hogy megtörténhettek. Nem személyes ügyben, kértük őket. Sok ember életét érintő problémában kellett volna mindent megtudni, hogy az újságcikk valóban helytálló, segítő legyen. Tudjuk, a kért felvilágosítást megkapjuk. Ha tőlük nem, hát mástól. Addig azonban hasznos napok telnek el. A közös munka üteme egy kicsit lelassul, s mindenütt egy kis elcsúszás keletkezik. Sokat beszélnek — és jogosan — a sajtó jelentőségéről, felelősségéről. A mi célunk az és el is várják tőlünk, hogy a nyomtatott szó valóban „szentség” legyen, minden sora igazat mondjon. Ehhez azonban nem elég az újságíró korrektsége. fi-kikhez segítségért fordul, azoké is kell hozzá! K. M. Ugyanakkor amíg az ország más vidékein is létrejöttek u bor ka termesztő körzetek, a nagykőrösi uborkának — ez tény — most is keresett piaca van. Lázár Albert is megerősítette ezt, hisz mint mondta, Nagykőrös bármilyen meny- nyiséget el tudna adni uborkából. Azután ott a konzervgyár is, amelyet éppen a fellendülő kertészkedés hozott i létre — szinte korlátlan felvevője lehetne az uborkának. Mit mondanak a körösi uborkatermelők? A város hat termelőszövetkezete közül négy nem szívesen foglalkozik uborkával. Tuza János, az Arany János Termelőszövetkezet főkönyvelője szerint nagyon meg kell gondolniok, ha uborkát akarnak termelni. Abszolút számokban ugyan némi növekedést mutat az Arany János Tsz kertészeti területe, (tavaly 180, idén 181 hold, ezen belül azonban az uborka csökkenő tendenciát mutat. 1963-ban 35 holdon, az idén csak 20 holdon termelnek uborkát. Ennek két fő oka van. i Előszöris a munkaerőhiány (köztudomású, hogy az uborkatermelés különösen a szedés idején, sok munkáskezet köt le); túlnyomórészt idős tagok vannak csak a tsz-ben, akik nem szívesen hajlonga- nak az uborkaföldeken, ösz- szefügg ezzel a megfelelő anyagi ösztönzés hiánya. Tavaly például megpróbálták a családtagokat is bevonni az uborkatermesztésbe, mivel azonban nem tudtak készpénzzel fizetni, nem sikerült a vállalkozás. Megnehezíti a szövetkezeti uborkatermesztést a konzervgyári igény, amely különben indokolt: több osztályba minősíti az árut és -:a termesztést' szakaszosan írja elő. A Petőfi Termelőszövetkezet elnöke,' Susán János és a íő- üzemágvezető Bárány Lajos hasonlóan vélekedtek. Nincs elegendő munkaerő, a tagok idegenkednek a vállalástól, alacsony az átvételi ár. Tavaly 40 holdon termeltek uborkát, most 30 holdat terveztek. Hozzátartozik az .igazsághoz, hogy ezt öntözni akarják, s így lényegében megtermelik a tavalyi mennyiséget. Napjainkban — a mezőgazdaság átszervezése után — mind nagyobb erőfeszítéseket tesz kormányzatunk a nagyüzemi kertészkedés megteremtéséért és a hagyományos tájParlagon hagyott földek A megyei pártbizottság — egyebek között — a parlagföldek hasznosítását is ellenőrizte a falvakban ezen a héten. A helyszíni szemlék tapasztalatairól lapunkat is tájékoztatták. Ez a tájékoztatás, valamint tapasztalataink is arra intenek, hogy jelentős gazdasági tartalék áll még mindig kihasználatlanul a Pest megyei községekben. Az idén még nem mérték fel pontosan, hogy mennyi a megyében a parlagföld, de a tavalyi adatok rendelkezésre állnak. Eszerint tavaly 17 700 hold úgynevezett „vetetten szántó” volt a megyében. Ehhez járul még az elhagyott szőlő és szórványgyümölcsös, amelynek megyei összterülete 2,5—3 ezer hold a becslések szerint. Mire figyelmeztet bennünket ez? Arra, hogy legalább húszezer holddal kevesebb termőföldet hasznosítunk évente a lehetségesnél. Pedig kevés a kukorica, a pillangós, takarmány a megyében és így természetesen kevés az állati termék is. Ha ezen a húszezer holdon csak kukoricát termeltünk volna tavaly, akkor legalább három- százezer mázsával több lett volna a szemes takarmány. Márpedig szükség lett volna erre az abraktöbbletre a megyében, nem vitás. Hiszen most hatvanezer mázsa abrakhiányt tartanak nyilván a megye termelőszövetkezeteiben. Ha emellett figyelembe vesszük azt is, hogy nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is kívánjuk az állatállományt, még inkább sürgősnek kell tartanunk a parlagföldek hasznosítását. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek alig törődnek ezzel. A megyei tanács kimutatása szerint például tavaly óta közel négyezer holddal csökkent a szántóterület a megyében, vagyis nem kevesebb. hanem több Jett a parlagföld. Úgy véljük nem magyarázkodásra, hanem hathatós intézkedésekre van szükség. Az okot csak azért kell feltárni, hogy megszüntethessük azt. Tudjuk például, hogy a parlagföldek zöme nem összefüggő táblákban van, hanem szétszórt kis- parcellákban. Ezeket a parcellákat nehéz, vagy éppen lehetetlen nagyüzemi módon hasznosítani, s ezért sok helyütt teljesen lemondanak megművelésükről. Másutt a parlagföldeken sokáig áll a víz, vagy elöregedett szőlő, gyümölcsös van rajtuk. Mindez azonban nem indokolja azt, hogy ilyen súlyos mulasztás történjen évről évre. Ha nem is lehet egy tagba összevonni huszonöt-harminc ilyen parcellát, a megművelésükről gondoskodni lehet. Vannak olyan parlagföldjeink, amelyeket szívesen elfogadnának háztáji földnek is a tsz- tagok, de ha annak nem is, kiegészítésül igen. Még mindig jobb, ha a parlagfölddel a háztáji területet növeljük, mintha csak a közös terület csökken vele. Aki nem sajnál évente háromszázezer mázsa kukoricát teljesen elveszíteni, az ne azon essen kétségbe, ha ugyanannyival gyarapodik a háztáji. Külön problémát jelentenek az elhanyagolt, vagy elöregedett kisüzemi szőlők, szór- ványgyümölcsösök. Ezeket az apró területeket nem műveli meg senki, burjánzik rajtuk a , gyom és megannyi tenyész- telepe a kártékony rovaroknak, rágcsálóknak is. Először tehát elveszítjük a termést, másodszor pedig megnehezítjük a környező területek növényvédelmét. Kár ez így is, meg úgy is. Ha azonban kiadnánk művelésre a háztáji gazdaságoknak, ha a községi tanácsok jdejében gondoskodnának a kultúrák fellendítéséért A megyei pártbizottság irányelved között, amelyek a nagyüzemi zöldségtermelés kialakítását célozzák, ugyancsak fontos helyet foglal el, a hagyományos tájjellegű kertészet nagyüzemi fellendítése. „Szükségessé válik a hagyományos termesztés alapján a fő fajok termelési körzeteinek kialakítása” szögezi le a határozat, s a | paradicsom, paprika mellett az | uborkatermesztésben továbbra is megkülönböztetett helyet ; biztosít Nagykörösnek. Tavaly, a nagykőrösi Hunya- ! di Termelőszövetkezetben az uborka adta a legnagyobb jövedelmet. Persze a nagyüzemi követelményeknek megfelelően öntözéssel termesztették. Ugyanakkor ösztönző bérezéssel oldották meg ,.a munkaerőhiányt”. Czimer Ferenc, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke is erre a példára hivatkozott és ezzel bizonyította, hogy az uborkatermesztés nincs halálra ítélve Nagykőrösön, Ami még probléma: a hagyományos- körösi uborkafajta eltűnt, legalábbis a nagyüzemi I kertészetek nem rendelkeznek j vele. A tudományos fajtakutatás Tavasztól — tavaszig Egész évben készítik a gyümölcsleveket a Nagykőrösi Konzervgyárban. A rövid műszaki szünetekben jutnak csak szóhoz a szerelők, akik gondozzák és üzembiztossá teszik a berendezéseket feladata lenne, hogy ez a prob- í, léma megoldódjék. A körösi 1 aszályos időjárás régen is ki- : szolgáltatta a termelőket a kockázatnak, éppen ezért a nagyüzemek csak öntözéssel termeszthetnék biztonságosan az uborkát. Gondoskodni kel- ’ lene arról is, hogy a termesztés módszereit — az uborkánál is 1 — a korszerű követelmények- ' nek megfelelően — dolgozzák j ki (vegyszer, sor- és tőtávol- j ság stb.). Azt sem ártana megvizsgálni, hogyan lehetne gé- í pesíteni az uborkatermesztést, j Szintén megoldásra vár még ; az ösztönző árrendszer kiala- j kítása. Eddig hiányzott az [ uborkatermesztés biztonságát | szolgáló védett ár. Az idén elő- \ szőr július 1-ig már új árrendszer lép életbe. A lehetőségek — természeti és, közgazdasági szempontból ! — egyaránt ’megvannak a | nagyüzemi termesztés kialakí- j fásához. Á pillanatnyi munka- ; erőhiányt helyes anyagi ösiz- \ tönzéssel meg lehet oldani, a > helyi konzervgyár mellett pe- > A töltőautomata most is az egyik legkedveltebb gyártmányt, dig a kereskedelem is jó fel- • a birslét palackozza vevő piacot kínál. Az uborka- ! termesztés nagyüzemi módsze- 1 rének megteremtéséhez persze ! az is szükséges, hogv a város. 1 vezetői, az illetékes szakembe- ! rek, a termelőszövetkezetek — ! és a Hazafias Népfront is —, ; több figyelmet fordítson a vá- > ros múltját és egyben a jövő- : jét érintő problémára. Ezt ki- | vánja Nagykőrös hagyománya, | de a népgazdaság is. Súlyán Pál Megkezdődtek az országos és nemzetközi borverseny elődöntői kivágási engedélyről, akkor egyszeriben megszűnne, s haszonná válna a kár. Adjuk a megművelőnek az összes kivágott szőlőt és fát, akkor az gyökerestül kiszedi azt. Hogy ez egyesek szerint drága? „Drága” barátaink — azok, akik csak az orrukig látnak! \ an még másféle parlagföld is a megyében a statisz- i tika szerint. Az idén ötezer holddal kevesebb a kukorica í vetésterülete, mint tavaly, az- az ennyivel nőtt a takarmány- t gabona-terület. A takarmány- | gabona holdankénti átlagter- \ mese tavaly 7.2 mázsával volt | kevesebb, mint a kukoricáé. \ Azt jelenti tehát ez. hogy öt- < ezerszer 7,2 mázsával kevesebb abrakra számíthatunk az , idén. Miért csökkent a kuko- | rica vetésterülete? Nincs ele- j gendő munkaerő? Nincs, ha nem éri meg a tsz-tagnak a művelés. De ha annak nem éri meg, akkor a közösnek sem lesz belőle haszna. Nagy hiba, hogy már eddig is nem vették komolyan a parlagföldek megművelését a községi tanácsok és a termelő- szövetkezetek. Ami a múltban elvesziett, arról már le kell mondanunk, de ran még menteni való az idén. Aki egy kicsit is komolyan veszi hivatalát, aki felelősséget is érez, az napokon belül intézkedik. Napokon belül, mert erre már csak napok vannak hátra. Nagymiklós István Az egyes községekben, já- I rásokban már hetekkel ez- j előtt lezajlottak a „válogató \ mérkőzések”, ahol a nyertes ó- és újborokat kijelölték a megyei versenyekre. Az Egerben — csütörtökön és pénteken — megrendezett megyei versennyel országszerte megkezdődtek az „elődöntők” s május végéig mindenütt be is fejeződnek. A megyei nyertesek közül a legkiválóbbakkal A neveznek majd be a július telső hetében Budapesten megrendezésre kerülő országos l>or- versenyre. ’ A Földművelésügyi Mi- ; nisztérium kertészeti főosztályán tájékoztatásul közöl- I ték, hogy az idén különösen nagy jelentősége van a megyei versenyeknek és az or- j szagos döntőnek, mivel au- | gusztus 10—20 között — | immár negyedízben — Bu- j dapesten ismét nemzetközi I borversenyt rendeznek, ame- j lyen valószínűleg a világ valamennyi jelentős szőlő- termesztő országa részt vesz. Eddig 16 ország 117 bormintával nevezett be. i Nagyjavítás után a paradicsommosó- és válogató sort próbálják. A tisztított termésből készül majd a paradicsom ivóié (Gábor Viktor feiv.)
