Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
19S4. Április is, vasArnap uccun xMu'itw A LEGJOBBAKAT A múlt beinkben a letkési Bástya Termelőszövetkezetben több dolgozót lel vetlek párt- tagjelöltnek. Valamennyi üknél munkájukat, szorgalmukat, a közösségért való fáradozásukat, tekintették. Varga Ferencnél, Márton Lászlónál és másoknál is szigorúan elemezték, hogyan állnak helyt a termelőszövet- kezet megerősítésében? Politikai. társadalmi munkájuk nyom-e annyit a mérleg serpenyőjében, hogy kiérdemeljék a tagjelöltséget? Természetesen nemcsak Lei- késen, másutt is mind gyakoribb, hogy a tagjelölt felvételt alaposan előkészítik, igyekeznek a legjobbakból kiválogatni a párttagságra már megérett dolgozókat. A járási pártbizottság. így a monori. a nagylzátai, a ceglédi, a dabasi járásiak szorgalmazzák. hogy minél több munkában helytálló, másoknak példát mutató dolgozó legyen tagja a pártnak. A termelőszövetkezeti pártszervezetek nagy részében is megértették, hogy a tervszerű, a folyamatos pártépítés feltétele a szövetkezetek gazdasági gyarapodásának, a munkaszervezésnek, a tagság összekovácsolásának. A korábbihoz képest többet foglalkoznak a pártszervezetek a tag- és tagjelölt felvétellel. A monori járásban például tavaly mindössze húsz tagjelöltet vettek fel a szövetkezetekben. ■ Az idén, az év első három hónapjában pedig már tizenhetet! Az eredményhez hozzájárult a termelőszövetkezetek megerősödése is, jobban zárták az évet a gazdaságok, megnőtt a tagság bizalma a közös gazdálkodás iránt. A járási pártbizottság is- többet segített az alapszervezeteiknek. A járás négy instruktora négynégy községben vége? rendszeres munkát, legtöbbször úgy, hogy egy. másfél hétig tartózkodnak egy községben. A futó látogatás helvett így ' alább*, elvi segítséget tudnak 'nyújtani CsévhaMsrtort. Bényé n például a terme’ősiovetkezeíek jól dolgozó pártonkívüli elnökeinek soron kívüli felvételét most készítik elő. A Központi Bizottság februári határozatában azt kérte a falusi pártszervezetektől: támaszkodjanak bátrabban a kiváló dolgozókra, szakemberekre, a falusi értelmiségre. Kérjék ki véleményüket, vonják be őket a legfontosabb termelési és politikai feladatok megoldásába. A párt politikáját tevékenyen támogató dolgozókkal erősítsék a párt sorait. A változás, a tervszerűbb pártépítő munka azonban nem terjed- még ki valamennyi alapszervezetre. A szentendrei Járásban tavaly mindössze egy tagjelöltet vettek fel a tsz-ekben, és bár van fejlődés, a budai járásban is gyenge ez a munka, s ahol megindult az erjedés, ott is sok a fékező erő. Akad néhány olyan tényező, amely gátja a párt- szervezetek fejlődésének. Csaknem mindenütt megfeledkeznek az asszonyokról. Azokról az asszonyokról, akik elsők a munkában, akik támaszai. éltetői a termelőszövetkezeteknek. Akikről ma már nemcsak a vezetők, hanem az egész falu megállapítja: elismerésre méltó helytállásuk, igyekezetük. Amikor azonban vezető tisztségek betöltésére kerül a sor, vagy a párttagsági felvételre — győz a „faka- nál”-elmélet, s a legtöbb helyen kimondják: az asszony ne politizáljon. A gyarapodás akadálya ma is az a kényelmesség Országos Söripari Vállalat azonnalra felvesz férfi segédmunkásokat és betanított férfi munkásokat.-- Jelentkezés: Bp. X., Maglód: u. 17. amely szerint azt veszik fel a páitba, aki önként jelentkezik. Legyen valaki bár jól dolgozó, aktív társadalmi munkás, hívni nem hívják, nem foglalkoznak vele. Holott sokan csak szerénységből húzódnak vissza, s ha kívánják is, maguktól nem merik kezdeményezni tagjelöltfelvételüket. Ez a módszer azért sem jó, mert így nem mindig a legtekintélyesebb, a falu tiszteletét élvező dolgozók kerülnek a pártba. A tervszerűtlen, ötletszerű tag- és tagjelöltfelvétel nemegyszer azt eredményezi, hogy hónapokig senkivel nem foglalkoznak, azután hirtelen több tsz-tag ügyét viszik taggyűlés elé. Gyónón például az Egyetértés Termelőszövetkezetben 1957-től 1963- ig egyetlen tsz-tagot sem vettek fel a pártba. Most legutóbb azonban egyszerre öt társukat találták alkalmasnak arra, hogy tagjelölt legyen. Ki hinné: mind az öten épp csak az utolsó hónapban jutottak arra a szintre, hogy tagjelöltek lehessenek. Az aszódi járásban is volt ilyen kampányszerűség, az egyik tsz-pártszervezetben például egyszerre tizenöt tagjelöltet vettek fel! Él még a bizalmatlanság, önelégültség, féltékenység is, és ez gátlója ma még sok alapszervezetben az egészséges pártépítésnek. Az együttes munka, erőfeszítés, a politikai felvilágosítás következtében eltűnőben van a paraszti rétegeződé«, s alakulóban az egységes paraszti osztály. Legtöbb alapszervezetben már tisztán látják" és értékelik az egységes osztály kialakulását, s nem a régi vagyoni helyzet, hanem a végzett munka alapján ítélik meg társaikat. Odáig azonban a legtöbb helyen még nem 'jutottak el, hogy "alkalmasnak találják a régen kü- íivnbözo vagyoni helyzetű, ma kiválóan dolgozó, s társaik ügyéért szüntelen fáradozó tsz-tagokat is a párttagságra Beszéltünk párttitkárokkal akik arra hivatkoztak: közeleA földmunka nagy része már készen van a hajóállomás környékén A második forduló Az első forduló még a télen játszódott le. Télen — o téllel. A nagy hideggel, amely fagyszabadságra kényszerítette az Örkényben székelő Dabasi Járási Építőipari Ktsz dolgozóit. Sok-sok munkanap kiesett, s az emberek, hogy mégsem maradjanak kereset nélkül, az erdőgazdaságba mentek dolgozni. És közben befejezetlenül állt az a tizenkilenc megkezdett lakás — hat ikerház és hét egylakásos épület —, amelyet az Örkényiek spórolt pénz és OTP-kölcsön segítségével megrendeltek a ktsz-től. A ktsz tagjai tudták, hogy aki házat építtet azért csinálja, mert mielőbb szeretne beköltözni a saját, tágas otthonába. De hiaba tudták, ha egyszer a tél nem engedte őket dolgozni. Ám amikor megjött a jó idő, a nulla foknál csak valamivel nagyobb hőmérséklet, az építők azonnal munkáhtk láttak. A második menet kezdődött, amelyben szépíteni kell, ki kell egyenlítenie a téltől elszenvedett időszakos vereségéi. A házak átadási határideje április 30. S a ktsz dolgozói határidőre befejezik a munkát. Ezután már csak az utolsó simítások lesznek hátra és májusban megtörténik a kulcsátadás. A második menet győzelemmel zárul: az új lakók a boldog tulajdonosok beköltözhetnek. (m. j.) A község nyugati felén már a betonalapot készítik (MTI Foto — Lajos György felv.) vemet — meg lehet nézni — milyen szépen ideírom. — Igen ám, csak az „s”-t pont fordítva írta! — Dehogy fordított az, épp így kunkorodik. Hosszú vitatkozás indul. A felmérést végző érzi, sejtése beigazolódott: — Attól, hogy lerajzolja a nevét, maga még nem tud írni! Az embert vérhullám önti el: — Hallja, ne mondja ezt! Az összes betűket ismerem! Ne engem nyaggasson, inkább szekeret adjanak! Hogy ne kelljen hónapokig várni, amíg a tsz-ből a búzámat hazaviszem! * Az eredmény lassan érlelődik. A népfront emberének ezt mondja az egyik férfi: — Az úgy volt, hogy mi az országban mindig vándoroltunk ... aztán az iskola elmaradt. Ahogy meg letelepedtünk, a munkával kelleti törődni. Nem bántanak engem, jól megvagyok a gyárban. De a kisfiam már iskolás, hát én nem akarok lemaradni. Mondták, hogy segítenek, merthogy az is fontos, hogy a dolgozóknak legyen iskolájuk. Csak éppen az a baj, hogy nem mindig tudnának elengedni. * És akiket elengednek? Bitó óra az egyik analfabéta fBifolyamon. Szűk padok, suta felnőttek — osztálylétszám: 12. Véget ér a tanfolyam, kiosztják a bizonyítványt. Hárman tanultak meg írni, hárman kapnak bizonyítványt. A birkózás régóta tart. •k — Gyerekeim, figyeljenek, most a „gy”-betüt tanuljuk. A „gyerekeim" — meglett felnőttek, de Pintér Eszter ősz haja jogcímet ad a megszólításra. Pintér Eszter a táblához fordul, amikor kinyílik az ajtó. Egy fiatalasszony lép be. — Maga kit keres, kedves? — A tanító nénit. Az Eszti nénit. A férjem, a Farkas Józsi küldött. .. tetszik tudni, a ládagyárból. Az ágyat nyomja most szegény, de mondta, jöjjek el helyette. Mert ő a betegsége miatt nem akar lemaradni. Az eset hatvankettő novemberében történt. Azóta Farkas József az alapismereti H-es tanfolyamot is elvégezte. És hatvanhárom őszén az ötödik osztályba iratkozott. Jelenleg hatodikos. ★ Nagykőrösön eddig évenként húszán tanultak meg írni. Most. az értekezlet tanévében, negyvenhatan kezdtek tanulni. S a negyvenhathoz tavasszal tizennyolcán csatlakoztak. Együtt — a konzervgyárból. Tizennyolc ember, három csoport. Űjabb tizennyolc kéz markolja meg a ceruzát. ★ ^ — Szóltunk a sorozó bizottságnak — mondja Dobos Tibor tanulmányi felügyelő. — Segítséget kértünk — és tucatnyi címet adtak. Húszéves legényekét, akik ebben a rendszerben nőttek fel, de nem tanultak meg -írni! — Keserű ránc van a szája sarkában. — Az a jó, hogy a pedagógusokra számíthatunk. Hansági Andrásra, dr. Szil- vássy Sándornéra, Bakó Kál- mánnéra ... Meg az öt gim nazista lányra, akik egy-egy olyan ismerősüket tanítják, akik felnőtt, fejjel szégyellnek iskolába járni ... Míg beszélgetünk, a szomszéd asztalnál Kovács Ambrus telefonál. Leteszi a kagylót. mosolyra szalad a szája: — Most szóltak a Petőfiből. Tizenegy újabb írástudó! A birkózás régóta tart. Murányi József Új út és autóparkoló épül V isegrádon Az idén Visegrádon folytatják a Budapest—Esztergom közötti út korszerűsítését. A köz- iség teljes hosszában, a házakat elkerülve koz vétlenül a Duna-parton vezetik az új, i méter széles úttestet. A három kilométer hosszú útszakasz hajóállomás felöli részét még a nyáron átadják a forgalomnak, ősszel, ugyancsak a hajóállomásnál gyalogos aluljárót és autóparkolót építenek. A községen átvezető út véglegesen az év végére készül el. dik a tavasz. A sók-sok mun-í ka miatt nem lesz már idői a pártépítésre. A termelőszö- J vetkezetek tagjai azonban a| munka közepette tesznek ta-| núságot helytállásukról, a kö~| zös iránti érzelmeikről. Sí ilyenkor lehet leginkább ki- J választani azokat, akik meg- i érdemlik, hogy szeretettel, bizalommal í z hívják őket a pártba. A termelőszövetkezeti tagok túlnyomó többsége már meg- j; értette, saját bőrén tapasztal-^ ta, hogy a közösben — ha jól ^ megszervezik — jobban élhet, ^ ez a jövője, s aktív részivé- ? vője lett a tsz megszilárdítá- ? sának. Az elmúlt év zárszóm-£ adásával a legtöbb szövetke- zetben már elégedettek. A kommunisták jó munkája is £ benne van ebben a megfelelő^ zárszámadásban. A megnőve-^ kedett feladatokhoz, az új év? tennivalóihoz még nagyobb ^ összefogásra van szükség. Eh- ^ hez a többhöz hívják az új í, tagokat, ehhez a többhöz erő-^ sítsék soraikat mindazokból, ^ akik munkájukkal, tetteikkel ^ tiszteletet ébresztettek már ^ társaikban, akik részt vettek £ teljes szívükkel, tudásukkal;! az új megvalósításában. Sági Ágnes ; t\\\\\Vv\\\\\\\\\ÄW ^ BETŰK ÉS KERESZTEK nyi Lajos, a szakmaközi bizottság és Mezősi Istvánné, a nőtanácsé. A hét ember készülődik a négyszázakért vagy ötszázakért szervezett birkózásra. ■k Pintér Eszter magas, még mindig szép arcú tanítónő. A haja ősz — négy éve túl van a nyugdíjkoron. De nem nyugdíjas. tanít most is. Nappal negyedikeseket, a Petőfi Sándor iskolában, ahol Horváth Lehel az igazgató. Este analfabétákat. Pintér Eszter már 25 éve is vezetett analfabéta tanfolyamot. Akkor Homolytáján tanított. A birkózás régóta tart. Nagykörösön 25 éve 1600 lélek nem ismerte a betűket. De felnőtt fejjel is sokan nekivágtak az olvasókönyvnek. Olyanok is voltak, akik nem akartak jönni — és nagyon sokan olyanok, akik nem tudtak jönni. A birkózás régóta tart. Nagykörösön azóta új iskolák épültek. A tanulás jog és kötelesség. Több az írástan- f oly am és magasabb az átlag- kereset. Napközik nyíltak, segélyeket adnak, ösztönzik és kedvezményt juttatva, tanulni küldik a felnőtteket. És még mindig vagy nyolcszázan nem ismerik a betűket. S ha nem szigorúan nézzük, akkor is még négy. ötszázan rajzolnak kereszteket. Se A birkózás régóta tart. Szervezetten most kezdődik. Az üzemekben és a tsz-ekben nekilátnak a felmérésnek. A népfront emberei nyakukba veszik a várost. Keresik azokat, akik távolesnek az irodáktól, vagy akik átcsúsztak munkahelyük szűrőjén. A felmérés lassan halad. — Ügy bizony, tudok én írni! Megtanultam én azt. A neA 26 ezres városban 400 embernek van egyetemi vagy főiskolai diplomája. A 26 ezres városban 400 embernek nincs az első elemiről bizonyítványa. Csak ennyien nem tudnak írni? Ha nagyon szigorúan vesszük, legalább nyolcszázan nem tudnak. A második négyszázba azok tartoznak, akik betegek, vagy szellemi fogyatékosok. És akik végeztek egy-két osztályt, de a betűket elfelejtették. ■k Értekezletet tartanak. A szobában heten ülnek. Kiss Lajos, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője oeszél. — Hogy hány analfabéta él köztünk, ezt egész pontosan nem tudjuk. Hogy kik az analfabéták, mi a nevük, a címük, erről még kevesebb az adatunk. Hiányos képünk van róluk, pedig teljes kép kellene. Enélkül nem kezdhetjük el a módszeres, alapos munkát. A szavak elszálltak, csönd van. Horváth Lehel iskolaigazgató, a városi népfront- bizottság elnöke lassan elnyomja cigarettáját. — Azt hiszem, mi sokat lehetünk. — Körülnéz. — Sokat segíthetünk. Mint népfront, mint a legátfogóbb tömegszervezet, elkezdjük a felmérést. Aztán, ha már mindenkit ismerünk, beszélünk az emberekkel. Persze, ez egyedül' nem megy. Nem kell egyedül maradni. Mindenki Segítséget ajánl. Horváth József, a pártbizottság agit.-prop. osztály vezetője csakúgy, mint a tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Tanai István. És a három titkár is: Szűcs Dezső, a pedagógus szakszervezeté, TihaA diáklány, aki nyáron kisegítő a Nagykőrösi Konzervgyárban, kézbe veszi a bérlistát. A bért kifizették, a papíron aláírások sorakoznak — és az utolsó név helyett két kereszt. A lánynak fnegrán- dul a feje, mintha egy furcsa bogarat látna. És nézi a többi lapot — szaporodnak a keresztek. A lány az egyik iskolai dolgozatára gondol, és szétárad benne a szégyen. A dolgozat címe ez volt: Nagykörös és Arany János. És ezek a nagykőrösi, emberek még azt sem tudják kibetűzni: itt tanít ott Arany János. * Tulliusz Lászióné foglalkozása: szakszervezeti titkár a konzervgyárban. Tulliusz Lászlóné hivatása: segíteni az embereken. De rhost széttárja a karját: — Ebben én nem tudok segíteni. A kétgyermekes apa szinte sírva mondja a nálánál fiatalabb asszonynak: — De Jutka néni, nem érti? Beteg az asszony, kell a pénz. Tegyenek fel az elektromos targoncára, tegyenek oda, az jobban fizet... Az asszony rettentő kínban van: — Értem én, hogyne érteném ... De csak segélyt adhatunk. A targonca felelősség, oda csak vizsgával mehet. De ha a betűket sem ismeri ... — Jutka néni... A gyere- j kék mellől nem mehetek is- : kólába, de a targoncát elvezetem ... : — Ha legalább olvasni tudí na ... En nem tehetek magá- : val kivételt! ¥ í Állatorvos, jogász, tanár, ! orvos, mérnök, agrármérnök.
