Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-02 / 77. szám
1964. Április 2, csütörtök MEQJt I &€íriap A szovjet párt- és kormányküldöttség az Egyesült Izzóban (Folytatás az 1. oldalról) még mélyebb legyen a két ország népeinek barátsága. Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők! Én befejezem, mert önök engem máskor is hallgatiV. So. Hrusrsnr: Közös célokért, közös ideálokért harcolunk hatnak. Befejezésül még egyszer önöknek és önökön keresztül a gyár egész kollektívájának eredményes munkát, sok sikert, minden jót kívánok. Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen a szocializmust építő magyar nép! (Nagy taps.) Éljen a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság és népünk igaz, közeli kedves barátja: Hruscsov elvtárs! (Hosszan tartó, lelkes, nagy taps.) Hosszan tartó nagy taps. ünneplés közben emelkedett ezután szólásra Nyikita Szer- gejevics Hruscsov. — Kedves Kádár János elvtárs! Kedves barátaim! Munkások és munkásnak, mérnökök és technikusok! örömmel fogadtuk el a meghívást, hogy tegyünk látogatást kiváló gyárukban, találkozzunk és beszélgessünk önökkel, a dicsőséges magyar munkásosztály képviselőivel. Engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és tolmácsoljam önöknek a Szovjetunió munkásai és mumkásnői, valamennyi szovjet dolgozó forró üdvözletét. A szovjet dolgozók önöket osztálytestvéreiknek, hűséges küzdőtársaiknak ' tekintik a munkában és a jobb jövőért ‘folytatott küzdelemben. Nekem különösen jólesik, hogy az Egyesült Izzó dolgozóival találkozhatom. Amikor a harmincas években a moszkvai Baumann-kerületben a pártbizottság titkára voltam, a kerület fő vállalatai közé tartozott az elektromos lámpagyár. Kitűnő emberek dolgoztak ott akkor is és dolgoznak ma is. Ügy hallottam, hogy önök jóbaráti kapcsolatban állnak a moszkvai elektromos lámpagyárral. Ez természetesen ma már nem olyan vállalat, mint a harmincas években volt.-Kifejlődött, új felszerelést kapott és gyártmányainak színvonala megfelel a tudomány és a technika korszerű követelményeinek. (Taps.) Csak egy dolog maradt változatlein a gyárban: az igazi forradalmi szellem és energia a párt ügyéért folytatott harcban. Mély megelégedésemre szolgál, hogy tolmácsolhatom önöknek barátaik, a moszkvai elektromos lámpagyár munkásainak, munkásnőinek, mérnökeinek és technikusainak üdvözletét. A szocializmus, a kommunizmus új társadalmának építésében különösen fontos szerep vár az elektromosságra, az elektrotechnikai iparra. Vlagyimir Iljics Lenin már a szovjet hatalom első éveiben a szocialista építés nagyszabású gazdasági programjaként kidolgozta a GOELRO-tervet, az ország villamosításának tervét, amely arra irányult, hogy villanyfénybe borítsa a szocialista élet útjára lépő Oroszországot. Iljics lámpácskája — a szovjet emberek így becézték a vilanykörtét — több volt egyszerű fényforrásnál. Mindenüvé elvitte magával a szocializmus eszméinek világosságát, átalakította a város és a falu életét, megvilágította a jövőbe vezető utunkat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja előirányozza, hogy a villamos energia termelését gyorsabb ütemben kell fejleszteni, mint a többi iparágét. Az a sok százmilliárd kilowattóra villamos energia, amely az országnak jut, olyan, mint Prometheus lángja, de ennek fénye a kommunista jövőbe vivő uitat világítja meg az emberek számára. A forradalom előtti Oroszországtól a szovjet elektromosipar mindössze néhány gyárat örökölt, s az ott előállított elektrotechnikai felszerelések választéka igen szűkös volt. Azóta a szovjet elektrotechnikai ipar óriási utat tett meg. Már a Nagy Honvédő Háború kezdetén olyan önálló iparág volt, amely az elektromos felszerelések fő fajtáiból fedezni tudta a népgazdaság szükségleteit. Az 1940. évinél ma lényegesen többet termelünk a legfontosabb elektrotechnikai készítményekből. így például több mint hússzor annyi turbinát és hidrogenerátort, több mint huszonnégyszer annyi transzformátort, 16-szor annyi száz kilowatton aluli teljesítményű elektromotort és több mint huszonötször annyi gyengeáramú készüléket gyártunk. Országunk az idén több mint négy és fél millió villanymotort gyárt. A szovjet elektromosipar az ország villamosításának technikai bázisa — mondatta Hruscsov, majd1 az elért fejlődés adatait ismertette. Ezután rámutatott: az utóbbi tíz év alatt a Szovjetunióban a villa- mosenergia-termelés 234 milliárd kilowattóráról 412 milliárd kilowattórára növekedett. A tavaly üzembe helyezett villamos erőművek kapacitása meghaladja a tízmillió kilowattot. Ez azt jelenti, hogy a szovjet villamos erőművek teljesítőképessége mindössze egy év alatt majdnem hétszer annyival növekedett, mint amennyit a GOELRO-ferv irányzott elő 10—15 évre. íme, milyen nagy léptekkel halad a történelem, milyen ütemben haladunk mi a kommunizmus felé — jelentette ki Hruscsov elvtárs, majd1 így folytatta: — Amikor megépítettük a dny eper i erőművet, kapacitása 560 000 kilowatt volt. Építése akkor az egész nép ügye volt. Most pedig a krasznojarszki vízi erőmű egyetlen turbinája 500 000 kilowatt teljesítőképességű. Az egész vízi erőmű kapacitása felülmúlja majd a>z ötmillió kilowattot. S ez ma már nálunk mindennapos dolognak számít. Valójában viszont óriási dolog ez. A krasznojarszki vízi erőmű egyetlen turbinája majdnem akkora teljesítőképességű, mint az egész dnyeperi erőmű vagy mint a Volhov folyó mentén tíz villanytelep. Az önök országának munkásai. mérnökei és technikusai felszereléseket készítenek és szállítanak nekünk izzólámpák és fénycsövek, vil- lany motor testek és kapcsoló- táblák gyártásához. Sokféle, kitűnő minőségű elektromos 1 telességünket, ha nem állítanánk feladataink előterébe a nép e vágyának megvalósítását. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy minden vonalon bővítsük az anyagi javak termelését. Mindenki, aki dolgozik, tudja, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, mint amennyit termelünk, pern fokozhatjuk a fogyasztást gyorsában, mint ahogyan munkánk termelékenysége nő. Az ember számára szükséges javakat munkával és csakis munkával lehet létrehozni. Még a legédenibb vidéken is, amelyeket a természet bőkezűen megáldott kincsekkel, emberi munkára van szükség ahhoz, hogy az ember e kincseket felhasználhassa. Így volt ez mindig. Az anyagi javak termelésének módja megváltozott, módosult az anyagi javak elosztásának jellege is, de a társadalom életének alapja mindig a munka marad. A szocialista társadalom elsőként alkalmazza az elosztás igazságos elvét. Önök, nőként minden dolgozó, jól ismerik a szocializmus elvét: trAki nem dolgozik, az ne is egyék.” Az önök országában ugyanúgy, mint nálunk is, a dolgotok hatalmas többsége becsületesen és serényen munkálkodik, I gyarapítja a társadalom anyagi és szellemi kincseit. Mégis az új társadalom felépítése, az új emberek kinevelése hosszú és bonyolult dolog. Mint bizonyára tudják, pártunknak a XXII. kongresszuson elfogadott programja amellett, hogy feladatul tűzte ki a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését, különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ki kell nevelni a munka emberét, a magas szellemi ideálokkal rendelkező ember típusát. Nem j tudom, miként áll ez a dolog önöknél, de a mi országunkban. még vannak olyan emberek — igaz, nem túl sokan —, akik jól megtanulták a szocializmus-nyű j tóttá jogokat, de feledékenynek mutatkoznak akkor, ha a társadalom iránti kötelességekről van szó. Az Hruscsov elvtárs átveszi Dienes Bélától a gyár dolgozóitól kapott ajándékot. Jobbszélen Kádár János (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felv.) berendezéseket kapunk önöktől. A szovjet emberek szívük mélyéből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a magyar dolgozók a szocializmus építésében elérnek. Aki Magyarországon jár, láthatja, hogyan fejlődik és erősödik a sízocialista ipar és mezőgazdaság. Az, amit ma az önök gyárának dolgozóitól hallottunk, a magyar ipar sikeres fejlődésének számos példája közé tartozik. Egyúttal a szocializmus építésében elért tényleges előrehaladást is mutatja. A néptömegek a jobb élet, a boldog jövő kiharcolásáért lépnek a farradálom útjára. Mi, kommunisták, nem teljesítenénk elsőrendű köilyenékről népünk körében az a mondás járja: „Megette a palacsintát, megette a dere- lyét, de már a harmadik munkához — a cséphadaró forgatásához — nincs ereje.” A szovjet nép kíméletlenül hadat üzent a henyé- lőknek és a semmittevőknek. Azt hiszem, a magyar dolgozók szántén így járnak el. Elvtársak! Az önök országában nagy erőfeszítések történtek az ipar vezetésének tökéletesítésére. Az azonos profilú vállalatok egyesítése, az igazgatási apparátus egyes láncszemeinek megszüntetése nagy érdeklődést keltett nálunk is. A stobanforgó területen elért vívmányok kölcsönös tanulmányozása hasznos lehet Kádár János és N. Sz. Hruscsov az üzemi gyűlésen a Szovjetunió és Magyarország számára egyaránt. Közöttünk nincsenek titkaink. Mi nem versenytársak vagyunk, hanem barátok és küzdőtársak, akik közös célokért, közös ideálokért harcolnak. A tapasztalatcsere, a testvéri gazdasági együttműködés Magyarország és a Szovjetunió és általában a szocialista országok között előrehaladásunk fontos tényezője. A szovjet emberek a magyar dolgotokhoz hasonlóan büszkék arra, hogy a saocalista országok közös erőfeszítései révén létrejött az egységes energetikai rendszer, amely nemcsak a Szovjetuniót és Magyarországot, hanem a Német Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot, Romániát és Csehszlovákiát is ellátja villamos energiával. Közös erőfeszítések eredményeként épült meg a világ legnagyobb kőolajvezetéke, amelyen a Volga partjairól jut el az olaj a testvéri országokba. Rendkívül jellemző, hogy az említett hatalmas létesítményeket, amelyek együttműködésiünket testesítik meg, a „béke” és a „barátság” szóval nevezték el. A gazdasági együttműködés egész sor kérdését vizsgáltuk meg tavaly, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban járt. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Magyarország kölcsönösen előnyös testvéri kapcsolatai igen jó kilátásokkal kecsegtetnek. u kapcsolatok szilárdak és megtoonthatatlanok, mert a két ország népeinek alapvető erneuert szolgálják. A magyar ipar sok felszerelést gyárt a Szovjetunió számára. így például önök készítették a nálunk használt, jól működő automatikus gépsorokat, amelyekkel fénycsöveket készítünk. Magyar vállalatoknál viszont szovjet gépekkel * találkozhatunk, amelyeknek munkájával — úgy mondták nekem — önök szintén elégedettek. így együttműködve gyorsabban haladhatunk előre. Minél több sikert érünk el, annál gyorsabban lépnek más népek a szocializmus útjára, annál hamarabb hozzuk majd létre azt a társadalmat, amely minden nép számára biztosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és a boldogságot. E nagy célért érdemes élni és dolgozni, kedves barátaim és elvtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót mondjak azokról a benyomásokról, amelyeket az önökkel való találkozás és gyáruk megtekintése után szereztem. Nagyon meg vagyunk elégedve gyártmányaikkal, s minden hízelgés nélkül elmondhatom, hogy üzemük kiváló. Ne higy- gyék, hogy félnék megmondani az igazat, megmondanám, ha valami itt bem tetszett volna. (Élénkség, hosszan tartó taps.) Szép gyár ez és munkája jól szervezett Gyáruk igazgatója és az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatott a gyár dolgairól. Az igazgató beszámolója magas műszaki és gazdasági, az üzemi pártbizottság titkárának beszámolója pedig magas politikai és eszmei színvonalról tanúskodott. ' Jó termékek készülnek az önök gyárában. Erről nemcsak én tanúskodom, hanem az a tény is, hogy gyártmányaik nagy részét a Szovjetunió vásárolja meg. Ha termékeik rosszak lennének, természetesen nem vennék meg azokat. Ez egészen magától értetődő: ha valaki elmegy az üzletbe és cipőt, vagy mondjuk kabátot, illetve ruhát vesz magának, akkor a legjobb minőségűt váiaszrtja ki, s amelyik nem tetszik, azt nem veszi meg. így teszünk mi is. Ha rassz izzólámpákat készítenének, akkor nyíltan megmondanánk: bár önök igen jó elvtársaink, jó barátaink, de bocsánatot kérünk, rossz lámpákra nincs szükségünk. (Élénkség.) Ismétlem, önök jó gyártmányokat készítenek és mi szívesen megvesszük azokat. (Taps.) Kedves elvtársak! Mi, a szocialista országok dolgozói nem a tőkéseknek, hanem magunknak dolgozunk. Magas munkatermelékenységet kell elérnünk és kiváló minőségű termékeket kell előállítanunk. A kapitalista országok gyáraiban rendszerint jó árucikkeket készítenek. De ezeket nem a tőkések, hanem a munkások, munkásnők és a műszakiak gyártják. Ha a tőkések számára dolgozó munkások, mérnökök és alkalmazottak jó termékeket gyártanak, akkor miért kellene a szocialista országokban dolgozó munkásoknak, mérnököknek és műszakiaknak rosszabbul dol- gozniok, gyöngébb minőségű termékeket készíteniük?! Hiszen mindezt magunknak, a mi népünknek állítjuk elő a szocializmus, a kommunizmus építéséhez. Minél magasabbra emeljük a termelés műszaki színvonalát, minél magasabb a munka termelékenysége, annál nagyobb a nép jóléte, annál jobban élnek az emberek. Többet kell termelnünk, mint amit elfogyasztunk, mert ha többet fogyasztanánk, mint amit létrehozunk, az azt jelenti, hogy az elszegényedés felé haladunk, nem pedig a gazdagság felé. Persze akadnak emberek, akik azt mondják, hogy a forradalmat azt igen, azt végre kell hajtani, de nem kell törekedni a dolgozók jobb életének megteremtésére. Ezzel sehogy sem érthetünk egyet. A munkásosztály, a dolgotok azért indulnak forradalomba. a kizsákmányoló rendszer megdöntésére, mert jobb életet akarnak, ki akarják elégíteni szellemi és anyagi szükségleteiket. A párt és Lenin forradalomra hívta Oroszország munkásait és parasztjait a tőkések és földesurak rendszerének megdöntésére. Mi lett volna akkor, ha a munkások megkérdezik: a ki- zsákmányolótí megdöntése után jobban* vagy rosszabbul fogunk-e élni, s ha a párt és Lenin erre azt felelte volna: bizonyára nem jobban, hanem valószínűleg rosszabbul, de a nagyszerű forradalmi lendülettel dicsőséget szereztek magatoknak. Úgy gondolom, a munkások megvakarták volna az üstökülfet és bizonyára így válaszoltak volna: a lendület persze jó dolog, de a lendület utón hozzá kell látni a gazdaság építéséhez, fejlesztéséhez, hogy legyen jó ételünk, szép házunk, s érdekes könyvünk, jó iskolánk, kifogástalan kórházunk, mert ez sakkal jobb, mint csak a forradalmi lendület. A munkásosztály, a dolgozó nép szocialista forradalmának célja az elnyomók és elnyomottak nélküli igazságos társadalom létrehozása, amelyben mindent a szocializmus, a kommunizmus nagy céljainak, a nép létérdekeinek rendelnek alá. A kapitalizmus azért váltotta fel a hűbéri rendszert, mert biztosította a magasabb munkatermelékenységet és fejlettebb termelőerőket hozott létre. A kommunizmus azért váltja fel a kapitalizmust, mert biztosítja a gazdaság fejlesztésének legmagasabb színvonalát, a nép jólétének és kultúrájának fejlődését. Ez a kommunizmus győzelmének záloga. Engedjék meg, hogy befejezésül ismételten köszönetét mondjak a szívélyes fogadtatásért és kifejezzem jókívánságaimat közelgő nemzeti ünnepük, a felszabadulás örömteljes tavaszi ünnepe alkalmából. Engedjék meg, hogy önöknek és családjuknak, a testvéri Magyarország minden dolgozójának további sikeres munkát, sok boldogságot és jó egészséget kívánjak. (Taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága,’ élén Kádár János elvtárssal, a nép hű fiával! (Taps.) Éljen a magyar munkásosztály! (Taps.) Éljen Magyarország és a Szovjetunió, népeink és pártjaink örök és megbonthatatlan barátsága. (Taps.) Éljen a világbéke! (Taps.) Az üzemi gyűlés végén N. Sz. Hruscsov Lenin-mell« szobrot nyújtott át ajándék-« képpen a gyár dolgozóinak. A forró hangulatú gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI)
