Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-02 / 77. szám

/ rauitt HEGYEI i/ííritm ami. Április 2, csütörtök RABLÓTÁMADÁS A múlt csütörtök este az egyik kiskunlacházi kocsmá­ban iddogált Agócs István két cimborájával, a 21 éves Nagy János segédmunkással és B. Gábor 16 éves • sze­relővel. Fizette nékik az italt, s amikor előszedte a pénz­tárcáiéit, azok észrevették, hogy százasok vannak ben­ne. Miután Akócs távozott, a két „jó barát” utána eredt. Az újtelep lakatlan részén utolérték, rátámadtak, ököl­lel leütötték, eszméletlenre verték, majd kiszedték tár­cáját a pénzzel és kereket oldottak. Amikor röviddel ké­sőbb a kirabolt ember ma­gához tért és észrevette, hogy hiányzik a pénze, azon­nal a rendőrségre ment fel­jelentést tenni. . A nyomozás villámgyorsan eredményre vezetett. A két fiatalember tettét beismerte, s mindket­tőjüket letartóztatták. Szentendrei milliók A felfedezett város — Parkosítás, VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK — A 357. Néva-hid. Le­ningrádban építik a Néva legújabb, leghosszabb és egyben legmagasabb hídját. Ez lesz „észak Velencéjé­nek” 357. hídja. Az eltelt két évben a me­gyei ■■pártbizottság irányításá­val, az érintett szervek össze­fogásának eredményeként, jelentős fejlődésről adhat számot a Dunakanyar, s annak kapuja: Szentendre. A városkát mind többen fel­fedezik a hazai kirándulók és a külföldi turisták közül, s hogy érdemes legyen itt meg- állniok, hosszabb időt eltölte- niök az idegeneknek, ennek érdekében tesz méltánylandó erőfeszítéseket a megye és a város vezetősége. Ez évben mintegy kilenc­millió forintot fordítanak a város fejlesztésére, s a legje­lentősebb összeget — kétmil­lió forintot — utak építésére biztosítják. Folytatják a vá­rosképhez illő közvilágítás megteremtését: a hangulatos kandeláberek felszerelése 600 ezer forintba kerül. A megyei és az országos szervek bizto­sította anyagi eszközökből befejezik a régóta hiá­Vác, Április 4 tér Az utcáknak, tereknek is megvan a maguk históriája. Az Április 4.-tér története nem tekint vissza nagy múltra. A harmincas évek váci történetírója csak úgy említi, mint a város egyik nagy terét, melyet közrefog a rendszertelenül épült házak össze-visszasága. Már 1929-ben tervbevették felparcellázását, beépítését. Hosszú évek múltak el s nem történt semmi. Déli szé­lére épült néhány deszka-bazár, ami egyáltalában nem csúfított el mást, mint a tér közepén felhalmozódó ho­mok-, salak- és szeméthegyeket... 1944. december nyolcadikára virradó éjszaka a moszk­vai rádió magyar nyelvű adásában bejelentette: „Vácot rohammal foglaltuk el”. A középső városrész nagy csata színtere volt. A szovjet páncélos ék tankjai a Temető ut­cai aluljárón áthaladva erre a térre érkeztek először, hogy megsemmisítsék a visszavonuló ellenség lemaradt egy­ségeit. A város kiheverte a háborúütötte sebeket, s a volt István király tér is éledezni kezdett. Kétmillió nyolcszáz­ezer forintos költséggel itt épültek a városban az első kor­szerű, háromemeletes lakóházak. A napfényes, tágas lakásokba munkások, pedagógu­sok, mérnökök költöztek. Itt találtak otthonra a DCM első tervezői, a Híradástechnikái Anyagok Gyára bővítésén dolgozó technikusok, energetikusok. A hat utca torkolata által határait várgsrfiiZVác fel- szabadulásának 10. évfordulóján vette fel az Április 4.-fér nevet. A lakóházak gombamódra növekedtek az egykori homokbuckák helyén. A térre költözött a népbolt köz­pont, az autójavító telephelye, később a GELKA szerviz, a vendéglátóipari vállalat egyilc raktára, a szövőgyári napközi s a tatarozó központ irodája. Az öreg tér tovább fejlődik. Két éve — éppen a roz­zant deszkabódék helyén — itt épült fel Észak-Pest me­gye legkorszerűbb MÁVAUT-pályaudvara. Idén már hi­ganygőz-lámpák világítják meg esténként a szépen gondo­zott virágágyakat, gyermekjátszótereket. Néhány hete újabb emeletes, kertes házsor építését fejezték be a vasút melletti részen ahová boldogan költöztek be Kristóf Lász- lóék, Nyilasi Józsefek s a többi, boldog új otthontulajdo­nosok. íme a váci Április 4. tér két évtizede. Gazdag, szép fejezet — de korántsem az utolsó — egy városrész életé­ből. Papp Rezső A LEGFIATALABB FŐSZAKACS A szépen díszített kiállítási terem egyik Sarkában fütyülni kezd a Kukta. Csinos, fiatal kislány siet oda és takarékra állítja a gázt. Nem gondoljuk, hogy róla van szó, amikor az étterem főszakácsát dicsérik. Pedig a dicséretet bőven megérdemli. Mint mondani szokás, nemcsak szubjektíve, hanem objektíve is. Előbb kóstoljuk a főztjét, mint hall­juk a hírét, s kellemes meg­lepetés ez is, az is. Eláruljuk tehát a nevét: Gábor Mária. Ö a főszakácsa a nagykátai Park Étteremnek. — Tavaly két hétig Lengyel- országban üdültem — újsá­golja — és a viharos tenge­ren ünnepeltem meg a tizen­nyolcadik születésnapomat. Az üdülés jutalom volt, per­sze, az országos szakácsver­seny után. Ö nyerte meg az első dijat, s ha azt vesszük, hogy a főztjeiről híres ország­ban, akkor láthatjuk, hogy mennyit ér ez a babér. Fél­évet elengedtek neki ezután a tanulóidőből és a szülőfaluja kapott rajta. Megtették nyom­ban főszakácsnak, s azt hi­szem ,hogy egyedül áll ebben a tisztében a kortársai között. — Nem furcsa kissé, hogy idősebbek magánál a beosztott­jai? — Korán megszokta ö az ön­állóságot! — mondja Szilágyi Pista bácsi, egy idős kolléga. — Még iskolába is alig járt, már egyedül jött hozzám vá­Az országos szakácsversenyen, a díjnyertes tállal sárolni a boltba. Szeretjük és érdeme szerint tiszteljük őt, mert nem kapatja el könnyen ihagát. — Jaj, azt nem is lehet, hi­szen túlságosan is sok a bíró. Üjra meg újra meg kell mu­tatnom, hogy tudok főzni. Ez aztán állandó, kemény mun­kát jelent. Máris a Kukta a fő gondja, meg persze az is, hogy mit szól a következő vendég... (n. i.) strand — Több a vendég, több a gond Az 0*. helyhiány Sétautak idegeneknek nyolt Pap-szigeti bisztró építését — ez egymillió forintot igé­nyel —, s ugyanennyi jut Szentendre „Rózsadombjá­nak”, Pismány ivóvíztársula­tának is. Szikvízüzem és» ke­nyérgyár épül, megkezdik az izbégi általános iskola falai­nak felhúzását, valamint egy huszonhárom lakásos állami lakóház építését is. Egymillió forintot biztosítot­tak a külterületek további vil­lamosítására: eljut a villany Török­hegyre, Szarvashegyre és Sztaravodára is. A hálózatépítéshez a lakosság jelentős társadalmi' munkával járul hozzá. Május elsején megnyitják a T yúkos-dülöi népboltot, korszerűsítik a köz­kedvelt, s nagy forgalmat le­bonyolító Határ-csárdát. A város idegenforgalma a jobb lehetőségek megterem­tésével párhuzamban ugrás­szerűen megnőtt. Tavaly a Pap-szigeti campingben már 4631 vendég pihent, az idegenforgalmi hivatal által nyilvántartott ven­dégnapok száma tavaly az 1962. évinek a háromszo­rosa volt! Nemcsak a város idegenfor­galma nőtt meg jelentősen, hanem a környéké Is. A La- jos-forrási Ságvári Endre tu­ristaházat közel húszezren ke­resték fel egy esztendő alatt, s ez a szám ez évben további ezrekkel nő. A városba érkező idegenek érdeklődését jól bi­zonyítja, hogy 1962-ben a Fe- renezy Károly Múzeum láto­gatóinak száma 18- ezer volt, tavaly már meghaladta a 32 ezret, s a vendégkönyvi be­jegyzések szerint Etiópiától Dél-Ameri káig, földünk sok nációjának ' képviselője meg­fordult itt. A felfedezés ter­mészetesen nemcsak öröm, gond is. Az üzlethálózat — amely tavaly csak élelmiszer­ből ötvenmillió forint értékű forgalmat bonyolított le — és a vendéglátóipar csak részben tudja a megnövekedett igé­nyeket kielégíteni; A városi tanács ez évben egymillió forintot fordít par­kosításra, s ennek keretében úgynevezett sétautakat építenek a vá­rost megismerni kívánó turisták részére, amelyeket végigjárva átfogó képet kaphatnak a település arculatáról. Folytatódik a jár­daépítés, a Pap-szigeten pedig létrehozzák a szabad, strandot, A kulturális tervek között SÁROS - FORINTOK! Félmillió forint tekintélyes summa. Ennyit költ ez évben a városi tanács sortatarozásra. Ám a frissen tatarozott házak néhány hét múlva alig külön­böztethetők meg azoktól, ame­lyekre még nem került sor. A csatorna híján az úttesten felgyűlt vizet és sarat a jár­művek a frissen vakolt, festett falakra szórják. Már készül a csatornázás terve, maga a munka húsz­millió forintba kerül. Talán jövőre megkezdik a csatorna- hálózat lefektetését, de teljes megvalósulása néhány év. A város vezetőinek és a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium illetékeseinek éppen ezért gon­dolkoznak kellene vagy áthi­daló megoldáson vagy a mun­ka meggyorsításán. Az évente „besározott” fél­millió forint mindenképp meg­éri ezt! szerepei egy szerb-bizantikus emlékeket bemutató állandó kiállítás létrehozása, vala­mint a már hagyományos szentendrei kulturális napák megrendezése. At. éves tervet még sok ki­sebb, de a növekvő idegen- forgalom szempontjából fon­tos elképzelés megvalósítása teszi teljessé. Amint az el­múlt évben is sikerült túltel­jesítenie a városnak e termé­szetű előirányzatait, úgy” ez évben is számítanak arra, hogy a Dunakanyar kapuja megkapja a lehetőségek hatá­rain belül a maximális támo­gatást. (m. o.) Számos ceglédi fiatal szíve- | sen dolgozna a ruhaiparban, j A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén azonban az idén nem vesznek fel tanulókat. Nem mintha az üzemnek nem lenne szüksége jól képzett fiatal szakmunkásokra! Ám a hely­hiány akadályozza az ipari ta­nulók képzését. Ha ezen vál­toztathatnának, legalább 20— 25 tanulót tudnának szerződ­tetni. Igaz, nemrég felépült egy új műhely a telepen, a hely­probléma azonban még ezzel sem enyhült megfelelő mér­tékben. Működik a vízvezeték Szépek, kényelmesek Ceg­léden a Széchenyi téri új la­kások. Az első lakók be is költöztek, bosszúságukra azon­ban a vízvezeték eddig nem működött. Húsvétra végül megoldódott a gondjuk: a víz­mű szerelői befejezték a vízto­ronyhoz % az új ágaiéhoz ve­zető nyomócső lefektetését. A nyomáspróba sikerrel járt, azóta a Széchenyi téri új laká­sokban is működik a vízveze­ték. ✓ E'KWOhQVIDg&S HARC A GYOMOK ELLEN A monori járás tsz-eiben sa­ját erőből 4500 hold kalászost kell gyomirtásban részesíteni. A feladat sikeres végrehajtá­sára az elmúlt évektől elté­rően külön szemlét rendeztek a növényvédelmi gépek részére. Jónéhány gépet üzemképte­lennek találtak a szakemberek. Komoly problémát jelent a vízszállítás, miután kevés a lajt. Szerencsére a megyében működő Tőzejgkitermelő Vál­lalat igazgatója messzemenő támogatásáról biztosította a rászoruló közös gazdaságo­kat: a gyomirtás idényére víz­tartályokat bocsát rendelkezé­sükre. A főagronómusok érte­kezlete úgy döntött, hogy a tsz-ek hat növényvédelmi bri­gádot alakítanak. Részletes programot készítenek a brigá­dok működéséhez. Négyszáz pár rántanivaló csirke A maglódi Micsurin Tsz 400 pár rántanivaló csirkét vitt piacra a húsvéti ünne­pek előtt. Az idén a tervezett­nél ötezerrel több csirkét ne­velnek fel a maglódiak. Az első ötezres csibeállományt 1,4 százalékos elhullással ne­velték fel, ami igen szép tel­jesítmény. Miért sok az analfabéta? Alig több mint háromezer ember él Mendén. A faluban hatvanhárman sem írni, sem olvasni nem tudnak. Igaz, kö­zülük sokan alá tudják írni a nevükét, egyébre azonban nem telik a tudományukból. A pe­dagógusok felajánlották segít­ségüket az analfabéták felku­tatására, a "tanácselnök azon­ban a kényelrríesebb megol­dást választotta: az 1961. évi statisztikából jelentette be az adatot. Ha rendelkezésre állna az analfabéták névsora, a ta­nítók szívesen felkeresnék őket és felhívnák figyelmüket a dolgozók iskolájának tanfo­lyamára. I Magyar kertművészet A római Collegium Hunga- ricum igazgatóságának fel­kérésére dr. Ormos Imre egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rek­torhelyettese előadást, tartott az intézetben tanuló ösztöndí­jas magyar diákoknak és a meghívott olasz szakemberek­nek. Az Európa-szerte szak- teikintélyként elismert Ormos professzor előadásában a magyarországi települések egészségügyi és díszítő ül­tetvényeivel kapcsolatos kí­sérleti eredményeket és a gyakorlati tapasztalatokat is­mertette. (MTI) F •“•írjíyerckek Tíznapi elzárásra ítélték Balog Istvánt (Losonci u.), mert a táncmulatságón vere­kedést kezdeményezett, majd belekötött a békés járókelők­be. Hasonló cselekményért Károly Józsefet (Hangács dű­lő) 500 forint pénzbírságra ítélte a szabálysértési hatóság. Irány: lives A nagykőrösi Rákóczi Ter­melőszövetkezet bécsi kiállí­tásra készül. A közös gazda­ság paprikát és paradicsomot küld majd az osztrák főváros­ba. Nem vagyok vallásos, de a húsvétot megelőző, úgyne­vezett nagyhetet családostul megtartjuk. E hét tudvalevő­leg a böjt és a gyász hete. A böjté, mert a feleségem a nagytakarítás miatt nem főz és a gyászé, mert e nagytaka­rításban nekem is részt kell vennem. így van ez évek óta és így volt az idén is. Első stáció az ablaktisztítás. Ez nem olyan egyszerű, mert a mi ablakaink modernek, ezért természetesen nem le­het őket kinyitni. Ki kell mászni. Az utcán ilyenkor nagy csődület támad és töb­ben fogadásokat kötnek, hogy leesek-e vagy sem. Eddig még nem estem le, ezért a bámész csődület csalódottan távbzott, én pedig szomorúan másztam vissza a biztonságot jelentő parkettre, mely további szen­vedéseim színtere lesz. A második stáció a súrolás. Nagylcedden tesszük meg a nagy előkészületeket. A búto­rokat eltoljuk a helyükről. Ilyenkor egy teherautó elhord­ja a szekrények és rekamiék alól, az év közben besepert port. Váratlan izgalmakban van részünk. Előkerül néhány elveszett zokni és fél pár ci­pő, melynek másik felét már eldobtuk. A szekrénynek a tolás közben kitörik a lába, az enyém csak kificamodik és hiába vinnyogok, a nejem nem ír ki betegállományba. Ha ne­tán sántítok,’ rámkiabál, hogy ne szimuláljak. A gyereket, hogy ne legyen útban, bezárjuk a fürdőszobá­ba. Játékos kis gyerek az édes, mindig láb alatt van. így nyug­ton vagyunk, csak az okoz egy kis zavart, amikor észrevesz­szük, hogy a fiitdőszobaajtó alatt kifolyik a víz és elönti az előszobát. Nagyszerdán súrolok. A tér­demen akkora tyúkszemek nő­nek, hogy Icacsingatni lehet ve­lük. A derekam nem hajlandó kiegyenesedni. Egykor délceg alakom olyan, mint egy rosz- szul sikerült sóskiflié, amin a feleségem remekül szórakozik. Istenkém, neki is kell egy kis vidámság ebben a nagy szában. haj­A kálvária következő stá­ciója a beeresztés. Ez úgy zaj­lik, hogy a beeresztőnek ne­vezett penetránsan büdös sár­ga kulimásszal bemázolom a parkettet. Közben persze az arcomról le kell törölni az iz­zadságot. így a képem is sárga lesz. A festék eltávolíthatatla- nul beeszi magát a bőrömbe, ezért mindenütt elkerülnek, mert azt hiszik, hogy fertőző sárgaságom van. A beeresztés után nem eresztenek be a szo­bámba, ezért éjszaka a fürdő­kádban alszom, ami nem is lenne nagy baj, de mint em­lítettem, lakásunk modern, így csak ülökáddal látták el. Nagypénteken mossa holló a fiát. Mi pedig a szennyest. Hordom a vizet, csavarom a ruhát, teregetek és ha egy csepp szabad időm van, roha­nok. parkettát fényesíteni. Egyik lábamon kefe, a mási­kon rongy. Azt mondják, hogy zenére jobb csinálni. Ezért a szobában harsog a rádió, a fürdőszobában harsog a feleségem, hogy megverte velem az isten. Rá sem rán­tok, csak twisztelve vilcszelek, közben akkorákat esek, hogy beleremeg a ház. Ezért többen feljelentenek a lakóbizottság­nál. Közben szédelgek az éh­ségtől, de a feleségem — mondván, hogy nagyböjt van — csak mintegy tizenöt centi kétforintos kolbászt ad, amit nyersen kell megennem, mert a gázon a ruha fő. Nagyszombaton helyre to­lom a bútorokat. Ez a legve­szélyesebb munka, mert a gye­rek állandóan láb alatt van. Ezúttal nem az én lábam, ha­nem a szekrény lába alatt. Tavaly e munka közben majd­nem súlyos közlekedési bal­eset történt. Az előszobában, a kombinált szekrényt tolva, majdnem elütöttem a gyere­ket, aki háromkerekű bicikli­jével nem adta meg a szek­rénynek a kötelező elsőbbsé­get. Közlekedési szabálysérté­sért egy pofonra ítéltem és az ítéletet a helyszínen végre is hajtottam. A gyerek üvöltött, a feleségem szintúgy és axm véleményének adott kifejezést, hogy egy vadállat vagyok. Végre eljött az alkalom, hogy megsértődjek. El akartam ro­hanni, de nejem, még az aj­tóban kibékült velem. így kénytelen voltam a dél­előttöt kád- és csempemosás­sal tölteni. E napon külön­ben a legjobban érezzük a sajtó közvetlen segítségét. A szobákban ugyanis mindenfé­le újságokat terítünk széjjel. Csak így lehet közlekedni. En már régen mondom, hogy a legjobb újság a Magyar Ifjú­ság, melynek egy évfolyamá­val be lehet teríteni az egész lakást. Aztán végre eljött a hús­vét. A feltámadás. De ez ná­lam nem ment. Úgy éreztem magam, mintha egy úthenger taposott volna meg. Feküdni sem lehetett az ünnepek alatt, mert jöttek a vendégek, akik sáros lábbal összemászkállák a parkettet, a tortát beletapos­ták a szőnyegbe, likőrt öntöt­tek a bútorhuzatokra és ösz- szefogdosták az ablakokat, így mire vége lett az ünnep’ nek, teljesen olyan a lakást mint a leírt kálvária előtti de most már nem számít. A következő iiúsvétig majd csak kibírjuk valahogy ... Ősz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom