Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
19S4. ÁPRILIS 2, CSÜTÖRTÖK HECnt kMÍvIíIP 3 A szovjet párt- és kormányküldöttség az Egyesült izzóban (Folytatás az 1. oldalról) még mélyebb legyen a két ország népeinek barátsága. Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők! Én befejezem, mert önök engem máskor is hallgathatnak. Befejezésül még egyszer önöknek és önökön keresztül a gyár egész kollektívájának eredményes munkát, sok sikert, minden jót kívánok. Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen a szocializmust építő magyar nép! (Nagy taps.) Éljen a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság és népünk igaz, közeli kedves barátja: Hruscsov elvtárs! (Hosszan tartó, lelkes, nagy taps.) JV. Sa. Hruscsov: Közös célokért, közös ideálokért harcolunk telességünket, ha nem állítanánk feladataink előterébe Hosszan tartó nagy taps, ünneplés közben emelkedett ezután szólásra Nyikita Szer- gejevics Hruscsov. — Kedves Kádár János elvtárs! Kedves barátaim! Munkások és munkásnőik, mérnökök és technikusok! Örömmel fogadtuk el a meghívást, hogy tegyünk látogatást kiváló gyárukban, találkozzunk és beszélgessünk önökkel, a dicsőséges magyar munkásosztály képviselőivel. V Engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és tolmácsoljam önöknek a Szovjetunió munkásai és munkásnői, valamennyi szovjet dolgozó forró üdvözletét. A szovjet dolgozók Önöket osztálytestvéreiknek, hűséges küzdőtársaiknak tekintik a munkában és a jobb jövőért folytatott küzdelemben. Nekem különösen jólesik, hogy az Egyesült Izzó dolgozóival találkozhatom. Amikor a harmincas években a moszkvai Baumann-kerületben a pártbizottság titkára voltam, a kerület fő vállalatai közé tartozott az elektromos lámpagyár. Kitűnő emberek dolgoztak ott akkor is és dolgoznak ma is. Ügy hallottam, hogy önök jóbaráti kapcsolatban állnak a moszkvai elektromos lámpagyárral. Ez természetesen ma már nem olyan vállalat, mint a harmincas években volt. Kifejlődött, új felszerelést kapott és gyártmányainak színvonala megfelel a tudomány és a technika korszerű követelményeinek. (Taps.) Csak egy dolog maradt változatlan a gyárban: az igazi forradalmi szellem és energia a párt ügyéért folytatott harcban. Mély megelégedésemre szolgál, hogy tolmácsolhatom önöknek barátaik, a moszkvai elektromos lámpagyár munkásainak, munkásnőinek, mérnökeinek és technikusainak üdvözletét. A szocializmus, a kommunizmus új társadalmának építésében különösen fontos szerep vár az elektromosságra, az elektrotechnikai iparra. Vlagyimir Iljics Lénin már a szovjet hatalom első éveiben a szocialista építés nagyszabású gazdasági programjaként kidolgozta a GOELRO-tervet, az ország villamosításának tervét, amely arra irányult, hogy villanyfénybe borítsa a szocialista élet útjára lépő Oroszországot Iljics lámpácskája — a szovjet emberek így becézték a vilanykörtét — több volt egyszerű fényforrásnál. Mindenüvé elvitte magával a szocializmus eszméinek világosságát, átalakította a város és a falu életét, megvilágította a jövőbe vezető utunkat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja előirányozza, hogy a villamos energia termelését gyorsabb ütemben kell fejleszteni, mint a többi iparágét. Az a sok százmillióid kilowattóra villamos energia, amely az országnak jut, olyan, mint Prometheus lángja, de ennek fénye a kommunista jövőbe vivő utat világítja meg az emberek számára. A forradalom előtti Oroszországtól a szovjet elektromosipar mindössze néhány gyárat örökölt, s az ott élőáillított elektrotechnikai felszerelések választéka igen szűkös volt. Azóta a szovjet elektrotechnikai ipar óriási utat tett meg. Már a Nagy Honvédő Háború kezdetén olyan önálló iparág volt, amely az elektromos felszerelések fő fajtáiból fedezni tudta a népgazdaság szükségleteit. Az 1940. évinél ma lényegesen többet termelünk a legfontosabb elektrotechnikai készítményekből. Így például több mint hússzor annyi turbinát és hidrogenerátart, több minthu- szonnégyszer annyi transzformátort, 16-szor annyi száz kilowatton aluli teljesítményű elektromotort és több mint huszonötször annyi gyengeáramú készüléket gyártunk. Országunk az idén több mint négy és fél milldó villanymotort gyárt A szovjet elektromosipar az ország villamosítás ónak technikai bázisa — mondotta Hruscsov, majd; az elért fejlődés adatait ismertette. Ezután rámutatott: az utóbbi tíz év alatt a Szovjetunióban a villa- mosenergia-termelés 234 milliárd kilowattóráról 412 milliárd kilowattórára növekedett. A tavaly üzemibe helyezett villamos erőművek kapacitása meghaladja a tízmillió kilowattot. Ez azt jelenti, hogy a szovjet villamos erőművek teljesítőképessége mindössze egy év alatt majdnem hétszer annyival növekedett, mint amennyit a GOELRO-terv irányzott elő 10—15 évre. íme, milyen nagy léptekkel halad a történelem, milyen ütemben haladunk mi a kommunizmus felé — jelentette ki Hruscsov elvtárs, majd így folytatta: — Amikor megépítettük a dnyeperi erőművet, kapacitása 560 000 kilowatt volt. Építése akkor az egész nép ügye volt. Most pedig a kras zno j arszk i' vízi erőmű egyetlen turbinája 500 000 kilowatt teljesítőképességű. Az egész vízi erőmű kapacitása felülmúlja majd az ötmillió kilowattot. S ez ma már nálunk mindennapos dolognak számít. Valójában viszont óriási dolog ez. A krasznojarszki vízi erőmű egyetlen turbinája majdnem akkora teljesítőképességű, mint az egész dnyeperi erőmű vagy mint a Volhov fo- j lyó mentén tíz villanytelep, i Az önök országának munkásai. mérnökei és technikusai felszereléseket készítenek és szállítanak nekünk izzólámpák és fénycsövek, villanymotortestek és kapcsoló- táblák gyártásához. Sokféle, kitűnő minőségű elektromos berendezéseket kapunk önöktől. A szín jct emberek szívük mélyéből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a magyar dolgozók a szocializmus építésében elérnek. , \ Aki Magyarországon jár, láthatja, hogyan fejlődik és erősödik a szocialista ipar és mezőgazdaság. Az, amit ma az önök gyárának dolgozóitól hallottunk, a magyar ipar sikeres fejlődésének számos példája közé tartozik. Egyúttal a szocializmus építésében elért tényleges előrehaladást is mutatja. A néptömegek a jobb élet, a boldog jövő kiharcolásáért lépnek a forradalom útjára. Mi, kommunisták, nem teljesítenénk elsőrendű köa nép e vágyának megvalósítását. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy minden vonalon bővítsük az anyagi javak termelését. Mindenki, aki dolgozik, tudja, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, mint amennyit termelünk, nem fokozhatjuk a fogyasztást gyorsában, mint ahogyan munkánk termelékenysége nő. Az ember számára szükséges javakat munkával és csakis munkával lehet létrehozni. Még a legédendbb vidéken is, amelyéket a természet bőkezűen megáldott kincsekkel, emberi munkára ,van szükség ahhoz, hogy az ember e kincseket felhasználhassa. Így volt ez mindig. Az anyagi javak termelésének módja megváltozott, módosult az anyagi javak elosztásának jellege is, de a társadalom életének alapja mindig a munka marad. A szocialista társadalom elsőként alkalmazza az elosztás igazságos elvét, önök, miként minden dolgozó, jól ismerik a szocializmus elvét: „Aki nem dolgozik, az ne is egyék.” Az önök országában ugyanúgy, mint nálunk is, a dolgozók hatalmas többsége becsületesen és serényen munkálkodik, gyarapítja a társadalom anyagi és szellemi kincseit. Mégis az új társadalom felépítése, az új emberek kinevelése hosszú és bonyolult dolog. Mint bizonyára tudják, pártunknak a XXII. kongresszuson elfogadott programja amellett, hogy feladatul tűzte ki a kommunizmus anyagi-technikai bá- ] zisának megteremtését, külö- ; nősen hangsúlyozza annak I fontosságát, hogy ki kell nevelni a munka emberét, a magas szellemi ideálokkal rendelkező ember típusát. Nem tudom, miként áll ez a dolog önöknél, de a mi országunkban még vannak olyan emberek — igaz, nem túl sokan —, akije jól megtanulták a szocia- lizmus-nyújtotta jogokat, de feledékenynek mutatkoznak akkor, ha a társadalom iránti kötelességekről van szó. Az ilyenekről népünk körében az a mondás járja: „Megette a palacsintát, megette a dereidéi, de már a harmadik munkához — a cséphadaró forgatásához — nincs ereje.” A szovjet nép kíméletlenül hadat üzent a henyélek nek és a semmittevőknek. Azt hiszem, a magyar dolgozók szintén így járnak el. Elvtársak! Az önök országában nagy erőfeszítések történtek az ipar vezetésének tökéletesítésére. Az azonos profilú vállalatok egyesítése, az igazgatási apparátus egyes láncszemeinek megszüntetése nagy érdeklődést keltett nálunk is. A szóbanforgó területen elért Vívmányok kölcsönös tanulmányoizása hasznos lehet Hruscsov elvtárs átveszi Dienes Bélától a gyár dolgozóitól kapott ajándékot. Jobbszclen Kádár János (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felv.) Kádár János és N. Sz. Hruscsov az üzemi gyűlésen a Szovjetunió és Magyarország számára egyaránt. Közöttünk nincsenek titkaink. Mi nem versenytársak vagyunk, hanem barátok és küzdőtársak, aíkük közös célokért, közös ideálokért harcolnak. A tapasztalatcsere, a testvéri gazdasági együttműködés Magyarország és a Szovjetunió és általában a szocialista országok között előrehaladásunk fontos tényezője. A szovjet emberek a magyar dolgozókhoz hasonlóan büszkék arra, hogy a szocalista országok közös erőfeszítései révén létrejött az egységes energetikai rendszer, amely nemcsak a Szovjetuniót és Magyarországot, hanem a Német Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot, Romániát és Csehszlovákiát is ellátja villamos energiával. Közös erőfeszítések eredményeként épült meg a világ legnagyobb kőolajvezetéke, amelyen a Volga partjairól jut el az olaj a testvéri országokba Rendkívül jellemző, hogy az említett hatalmas létesítményeket, amelyek együttműködésünket testesítik meg, a „béke” és a „barátság” szóval nevezték el. A gazdasági együttműködés egész sor kérdését vizsgáltuk meg tavaly, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban járt. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Magyarország kölcsönösen előnyös testvéri kapcsolatai igen jó kilátásokkal kecsegtetnek. E kapcsolatok szilárdak és megbonthatatlanok, mert a két ország népeinek alapvető érdekeit szolgálják. A magyar ipar sok felszerelést gyárt a Szovjetunió számára. így például önök készítették a nálunk használt, jól működő automatikus gépsorokat, amelyekkel fénycsöveket készítünk. Magyar vállalatoknál viszont szovjet gépekkel találkozhatunk, amelyeknek munkájával — úgy mondták nekem — önök szintén elégedettek. így együttműködve gyorsabban haladhatunk előre. Minél több sikert érünk el, annál gyorsabban lépnek más népek a szocializmus útjára, annál hamarább hozzuk majd létre azt a társadalmat, amely minden -nép számára biztosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és a boldogságot. E nagy célért érdemes élni és dolgozni, kedves barátaim és elvtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót mondjak azokról a benyomásokról, amelyeket az önökkel való találkozás és gyáruk megtekintése után szereztem. Nagyon meg vagyunk elégedve gyártmányaikkal, s minden hízelgés nélkül elmondhatom, hogy üzemük kiváló. Ne higy- gyék, hogy félnék megmondani az igazat, megmondanám, ha valami itt nem tetszett volna. (Élénkség, hosszain tartó taps.) \ Szép gyár ez és munkája jól szervezett Gyáruk igazgatója ] és az üzemi pártbizottság tit- i kára tájékoztatott a gyár dol- ! gairól. Az igazgató beszámolója magas műszaki és gazdasági, az üzemi pártbizottság titkárának beszámolója pedig magas politikai és eszmei színvonalról tanúskodott Jó termékek készülnek az önök gyárában. Erről nemcsak én tanúskodom, hanem az a tény is, hogy gyártmányaik nagy részét a Szovjetunió vásárolja meg. Ha termékeik rosszak lennének, természetesen nem vennék meg azokat. Ez egészen J magától értetődő: ha valaki elmegy az üzletbe és cipőt, vagy mondjuk kabátot, illetve ruhát vesz magának, altkor a legjobb minőségűt választja ki, s amelyik nem tetszik, azt nem veszi meg. így teszünk mi is. Ha rossz izzólámpákat készítenének, akkor nyíltan megmondanánk: bár önök igen jó elvtársaink, jó barátaink, de bocsánatot kérünk, rossz lámpáikra nincs szükségünk. (Élénkség.) Ismétlem, önök jó gyártmányokat készítenek és mi szívesen megvesszük azokat. (Taps.) Kedves elvtársak! Mi, a szocialista országok dolgozói nem a tőkéseknek, hanem magunknak dolgozunk. Magas munkatermelékenységet kell elérnünk és kiváló minőségű termékeket kell előállítanunk. A kapitalista országok gyáraiban rendszerint jó árucikkeket készítenek. De ezeket nem a tőkések, hanem a munkások, munkásnők és a műszakiak gyártják. Ha a tőkések számára dolgozó munkások, mérnökök és alkalmazottak jó termékeket gyártanak, akkor miért kellene a szocialista országokban dolgozó munkásoknak, mérnököknek és műszakiaknak rosszabbul dol- gozniok, gyöngébb minőségű termékeket készíteniük?! Hiszen mindezt magunknak, a mi népünknek állítjuk elő a szocializmus, a kommunizmus építéséhez. Minél magasabbra emeljük a termelés műszaki színvonalát, minél magasabb a munka termelékenysége, annál nagyobb a nép jóléte, annál jobban élnek az emberek. Többet kell termelnünk, mint amit elfogyasztunk, mert ha többet fogyasztanánk, mint amit létrehozunk, az azt jelenti, hogy az elszegényedés felé haladunk, nem pedig a gazdagság felé. Persze akadnak emberek, akik azt mondják, hogy a forradalmat azt igen, azt végre kell hajtani, de nem kell törekedni a dolgozók jobb életének megteremtésére. Ezzel sehogy sem érthetünk egyet. A munkásosztály, a dolgozók azért indulnak forradalomba. a kizsákmányoló rendszer megdöntésére, mert jobb életet akarnak, ki akarják elégíteni szellemi és anyagi szükségleteiket. A párt és Lenin forradalomra hívta Oroszország munkásait és parasztjait a tőkések és földesurak rendszeréinek ' megdöntésére. Mi lett volna akkor, ha a munkások megkérdezik: a. kizsákmányolok megdöntése után jobban vagy rosszabbul fogunk-e élni, s ha a párt és Lenin erre azt felélte volna: bizonyára nem jobban, hansm valószínűleg rosszabbul, de a nagyszerű forradalmi lendülettel dicsőséget szereztek magatoknak. ügy gondolom, a munkások megvakarták volna az üstökűket és bizonyára így válaszoltak volna: a lendület persze jó dolog, de a lendület után hozzá kell látni a gazdaság építéséhez, fejlesztéséhez, hogy legyen jó ételünk, szép házunk, s érdekes könyvünk, jó iskolánk, kifogástalan kórházunk, mert ez sóikkal jobb, mint csak a forradalmi lendület. A munkásosztály, a dolgozó nép szocialista forradalmának célja az elnyomók és elnyomottak nélküli igazságos társadalom létrehozása, amelyben mindent a' szocializmus, a kommunizmus nagy céljainak, a nép létérdekeinek rendelnek alá. A kapitalizmus azért váltotta fel a hűbéri rendszert, mert biztosította a magasabb munkatermelékenységet és fejlettebb termelőerőket hozott létre. A kommunizmus azért váltja fel a kapitalizmust, mert biztosítja a gazdaság fejlesztésének legmagasabb színvonalát, a nép jólétének és kultúrájának fejlődését. Ez a kommunizmus győzelmének záloga. Engedjék meg, hogy befejezésül ismételten köszönetét mondjak a szívélyes fogadtatásért és kifejezzem jókívánságaimat közelgő nemzeti ünnepük, a felszabadulás örömteljes tavaszi ihjgiepe alkalmából. Engedjék meg, hogy önöknek és családjuknak, a testvéri Magyarország minden dolgozójának további sikeres munkát, sok boldogságot és jó egészséget kívánjak. (Taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak* Központi Bizottsága, élén Kádár János elvtárssal, a nép hű fiával! (Taps.) Éljen a magyar munkásosztály! (Taps.) Éljen Magyarország és a Szovjetunió, népeink és pártjaink örök és megbonthatatlan barátsága. (Taps.) Éljen a világbéke! (Taps.) Az üzemi gyűlés végén N. Sz. Hruscsov Lenin-mell- szobrot nyújtott át ajándékképpen a gyár dolgozóinak. A forró hangulatú gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI)
