Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

1964. MÁRCIUS 8. VASÁRNAP

r*- *

Utcttt

:kMíAm

Megújult erővel tovább

A Hazafias Népfront megyei bizottsága rna egy hete tartotta beszámoló és újraválasztó küldöttértekezletét. Több tízezer népi ron ta k ti vista képviseletében összeült négyszáz küldött előtt adott számot négy év eredményekben gazdag munkájáról s tárta fel a megye népfrontmozgalma előtt álló legfontosabb feladatok megvalósításának lehetőségeit.

Türelmet, szorgalmat, mindennapos, folyamatos tevékenységet igénylő feladatainkat tömören így határozhatjuk meg:

mozgósítsunk a szocializmus építésére;

tevékenységünkkel erősítsük a dolgozó nép hatalmát;

segítsük kibontakoztatni a kulturális forradalmat;

s mindezeknek a feladatoknak a megoldásával segítsük elő a szocialista nemzeti egyég további erősödését.

Népfrontbizottságaink pár- tonkívüli tagjainak és aktivistáinak ezrei is egyetértenek azzal. hogy mozgalmunkat n Magyar Szocialista Munkáspárt vezeti és hogy tevékenységünket annak politikája alapján végezzük. A küldöttértekezlet vitájából is kicsendült, hogy az utóbbi években egvre sikeresebben kapcsolhattunk be a népfrontrnozgalom munkájába megyénk dolgozóiból százakat és százakat, akik eddig, valamilyen oknál fogva, távol tartották magukat a közélettől.

Erre a komoly tömegerőre támaszkodva határoztuk meg az elkövetkező időszakban mozgalmunk előtt álló tennivalókat s jelöltük meg a munkánkban fellelhető hibák kijavításának módját.

Az új aktívák bekapcsolása során, a jelentős eredmények ellenére is. akad még tennivaló. Nem kielégítő mozgósító munkánk például a tanyavilágban, a külterületi településeken, a munkáslakta községekben a bejáró munkások és hozzátartozóik soraiban. Néró sikerült kellő számban bekapcsolni a középkorúak egy részét a népfrontmunkába s a nők társadalmi életben betöltött szerepe sem jut eléggé ki- fejezetre, sem a munkában való alkalmazásnál, sem a közéleti funkcióknál. Jövőbeni munkánk egyik fő feladata tehát ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése is.

Eddig is komoly mértékben segítettük az általános és szakmai műveltség terjesztését. Az olvasómozgalom szélesítése, az író—olvasó találkozók, könyvbarát- napok szervezése, a tudományos ismeretterjesztő előadásokra való mozgósítás — mind a kulturális forradalom kibontakozását segítették apró, mindennapos munkával. A jövőben is ■ ezt kell tennünk és elsősorban az analfabetizmus teljes felszámolását kell minden arra fordítható erőnkkel segíteni és ahol arra lehetőség van: az általános iskola fokozatos elvégzését is szorgalmazni. Segítenünk kell a szakmai továbbképzés megszervezését; elsősorban a mezőgazdasági tanulóképzés és a kihelyezett mezőgazdasági tchnikumok körüli tennivalókból kell részünket kivenni.

A népfrontrnozgalom

módszereivel kell munkálkodnunk továbbra is az egységes paraszti osztály kialakulásának meggyorsításáért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért.

Bizottságaink az elmúlt években közelebb kerültek ugyan a tsz-ekhez, problémáik megoldásából kivették a részüket, de még nem forrtak velük eléggé össze. Különösen ott nem, ahol a termelőszövetkezet nehézséggel küzd. Ilyen helyen legyen a népfrontbizottságnak külön akcióprogramja a tsz megerősítésére. Karolják fel és segítsék a tsz-demokrá- cia erősítésének azokat az eszközeit és formáit, amelyek a dolgozók vélemény- nyilvánításának alkalmas formái.

Bizottságaink karolják fe\ a mezőgazdasági munkaver senyt, biztosítsák az abbar

I kitűnt dolgozók társadalmi megbecsülését. Segítsenek az időszerű mezőgazdasági munkákra való mozgósításban; a jelen időszakban konkrétan a tavaszi munkák időbeni és jó minőségű elvégzésére.

Tanácsaink tömegkapcsolatának, demokratizmusának szélesítése megköveteli tanácstagjaink, de különösen \ a tanácsapparátus munkája színvonalának emelését is. E tekintetben is komoly feladat és felelősség hárul népxroníbizottságainkra. Keresnünk kell a módját továbbra is annak, hogy a lakosság érdeklődését a közügyék és az állami munka iránt felkeltsük s az adott lehetőségek szerint a legjobbakat az állami munkába bevonjuk.

A lakosság közügyek iránti érdeklődésének felkeltésében, a szocialista típusú ember vonásainak erősítésében igen komoly lehetőséget jelent a községfejlesztéssel kapcsolatos társadalmi munka szervezése.

Segítenünk kell továbbra is a megye terveinek megvalósítását, mégpedig nemcsak általánosságban, hanem konkrétan is. Ennek a feladatnak a megoldását segítették eddig is, segíthetik ezután is az e célból létrehozott különböző akcióbizottságok.

Feladata népfrontbizottságainknak az értelmiségiek társadalmi felelősségtudatának erősítése, az olyan légkör megteremtésének segítése, amelyben nyugodtan dolgozhatnak, tudásuk legjavát adhatják a közösség javára.

Van tennivaló a városi és falusi kispolgárság soraiban is. A kisiparosoknak és kiskereskedőknek tisztességes munkájuk alapján-» szintén megbecsült helyük van szocializmust építő társadalmunkban.

Jelentős előrehaladás mutatkozik a társadalmi együttélés követelményeinek kialakulásában is. Az emberek kölcsönösén segítik egymást, felelősséget éreznek egymásért. De vannak. akik még a polgári életformára jellemző szokásoknak, megnyilvánulásoknak rabjai. Népfrontbízott- ságainknak a szocialista erkölcs kialakításában is sok még a tennivalójuk.

A Hazafias Népfront egyik fő feladatának teljesítésében: a békeagitációban továbbra is fontos teendőnk, hogv állandóan tájékoztassuk a lakosságot a nemzetközi helyzet alakulásáról. magyarázzuk annak bonyolult összefüggéseit, biztosítsuk a tömegek éberségét.

A békéért, a leszerelésért | vívott harcban a feladatunk I most az. hogy a népfrontba

tömörült valamennyi szerv közreműködésével mozgósítsuk a lakosságot a szocializmus építésének időszerű feladataira s azon legyünk, hogy a tavasz folyamán világméretekben meginduló, az általános leszerelést követelő kampányba dolgozó népünk ismét demonstratívan kapcsolódjék be.

S

, , „ feladatainkat ak- Okretu kor tudjuk sikeresen megoldani, ha nagy súlyt fektetünk bizottságaink és elnökségeink szervezeti életére, munkájuk tartalmára. Ahol a szervezeti élet rendszeres. a munka tartalmas, az élet követelményeihez alkalmazkodik, ahol pezseg a népfrontmunka, ott bizottságaink a helyi politikai élet tényezőivé válnak Ez még inkább követelmény’ lesz a jövőben, mert a népfrontmozgalom szerepe, jelentősége és feladata a szocializmus teljes felépítésének időszakában nem csökken, hanem növekszik.

Erősíteni és szélesíteni kell továbbra is közéletünk demokratizmusát. A jövőben még inkább vitafórummá kell tennünk népfrontbizottságaink üléseit, az általuk szervezett, vagy kezdeményezett ankéto- kat és egyéb tanácskozásokat, mert ezeken születhetnek és csiszolódhatnak olyan előremutató és előrevivő gondolatok. javaslatok, amelyek egész társadalmunk előrehaladását segíthetik. Sokat tehetünk jó munkával azért is. hogy <r lakosság mindenütt gazdának érezze magát községeinkben, vállalva a gondokat is, nemcsak az előnyöket. Ösztönözzék népfrontbizottságaink a megye dolgozóit arra. hogy javaslataikkal, ötleteikkel s egyéb tevékenységükkel legyenek segítségünkre az országépítő munkánkban.

Csala László, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke

! KitüRletcsek a Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából

A nemzetközi nőnap alkalmából szombaton ünnepséget rendeztek a Parlament kupolatei mében, ahol — a nőmozgalomban kifejtett

eredményes munkásságuk elismeréséül — 60 nődolgozót tüntettek ki.

Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a magyar nőmozgalom legjobbjait.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend aranyfoközata kitüntetést adományozta Bokor Féterné, dr. Szegő Hanna kandidátusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete tudományos munkatársának, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa tagjának; Garni Cyulánénak, a törökbálinti Uj Hajnal Termelőszövetkezet elnökének, Pankovics József nénik, a Bács-Xiskun megyei Nőtanács titkárának és dr. B. Tóth Maliidnak, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírájának, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsa nőbizottsága tagjának.

Harminchétén kapták a Munka Érdemrend ezüst-,

19-en pedig a Munka Érdemrend bronzfokozatát. A kitüntetettek nevében Pankovics József né mondott köszönetét a megtisztelő elismerésért. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a résztvevők tiszteletére. (MTI)

— Rövidesen elkészül Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem négyszázszemélyes diákszállója. Ugyanakkor megkezdik a szemináriumi épületek, a 2500 személyes étterem, va! amint— a .mezős - gazdasági gépészmérnöki kar- tantermeinek építését.

Erősödik a bolgár-magyar együttműködés

Bulgáriában nagy érdeklődéssel tekintenek a bolgár párt- és kormányküldöttség budapesti útja, a két baráti nép vezetőinek küszöbönálló eszmecseréje elé. Történelme folyamán számtalanszor találkozott már a két nép, s e találkozások emlékét ma is sokminden őrzi bolgár földön.

Utoljára 1957. júniusában járt bolgár párt- és kormányküldöttség Magyarországon. A bolgár vezetők

akkori hivatalos látogatását egy év múlva, 1958 nyarán viszonozta magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével. A Zsivkov vezette bolgár delegáció mostani látogatása minden bizonnyal tovább erősíti majd gazdasági és kulturális együttműködésünket, konkrét intézkedésekkel járul hozzá a két testvéri nép hagyományos — s immár szocialista tartalmú — barátságának elmélyítéséhez.

KEDVES VENDEGÜNK:

Todor Zsivkov

A BKP első titkárának életrajza

SZÉP ES NEHEZ

Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke, 1911. szeptember 7-én született a szófiai járás Pra- vec nevű községében,

szegényparaszt családból.

Ifjú korában egy szófiai állami nyomdában dolgozott, s munkája mellett elvégezte a képzőművészeti szakiskolát, majd a gimnáziumot. 1928-ban belépett a Bolgár Kommunista -Ifjúsági Szövetségbe: ' 19ií2-ben az i/lPgá- lis kommunista párt tagja lett. ahol hamarosan felelős pártmunkával bízták meg. 1934-től 1931-ig

Szófia több kerületi pártbizottságának volt a vezetője.

Miután a hitlerista hadsereg megszállta Bulgáriát és megtámadta a

Szovjetuniót. Todor Zsivkov minden erejével azon dolgozott, hogy szervezze a bolgár nép harcát a hitleri megszállók és bolgár kiszolgálóik ellen. Mint a Bolgár Kommunista Párt szófiai körzeti bizottságának tagja, 1943-ban a

párt megbízásából a botevgrádi járásban szervezte és irányította a par- tizánmbzgalmat. 1944 szeptemberében partizánegységeket és katonai csoportokat vezetett a fővárosban és környékén. Szeptember 8-ról 9-re virradó éjszaka ezek az egységek biztosították a fegyveres antifasiszta népfelkelés győzelmét.

Az ország felszabadulása után Todor Zsivkov felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. 1945-ben a Bolgár Kom- nmitisia Part ItöZpcmtr Bizóttságának póttagja,' 1948-ban pedig a Központi Bizottság tagja lett. 1948-tól 1949-ig a Bolgár Kommunista Párt szófiai bizottságának első titkáraként, a Hazafias Arcvonal városi bizottsága és a városi tanács elnökeként tevékenykedett. 1950-ben a BKP Politikai Bizottságá- nak póttagjává és a KB titkárává, 1951-ben a Politikai Bizottság tagjává választották. 1954-től a BKP Központi Bizottságának első titkára. 1962. november 19-én a nemzetgyűlés a bolgár minisztertanács elnökévé választotta. (MTI)

összeszámolni —. négy vagy öt segítsége van, az adminisztrátorokkal együtt. Ormándinénak egyetlen gyakorlatlan adminisztrátor a munkatársa, aki ráadásul hetente többször iskolába jár! Simon Józsefnek nem kel’ egyedül leveleznie, s föléje nem hajol naponta többször fejkendős fej, hogy együtt gépeljék ae egyéni kérelmeket, biztosítási bejelentéseket, mint ahogy Ormándiné mindenki kisegítője is.

Végül a termelőszövetkezet vezetői már maguk is látták: az igazság sok szálból fonódik. Jót akarnak a járási tanácsnál is. Ok azt tekintik, hogy ma még gyenge ez a termelőszövetkezet. Vigyázni kell minden fillérre és türelmetlenek a lassú haladas miatt. Amúgy is elég a gondjuk. Közben azonban megfeledkeznek a legnagyobb értékről, az emberi akaratról, igyekezetről.

Tiszfelef annak az asszonynak, aki a fakanál és a gyerekek nevelése mellett is elég °rős volt és legyűrte a betűt.

Aki megkiizdötl a falu közvéleményével. Aki csendes és szívós, de keserű makacssággal verekszik a többért. s küzd a maga hibái ellen is. * S csak titkon vágyik egy kis biztatásra, jó szóra, mert anélkül — hiába tagadja — nagyon nehéz.

Sági Ágnes

— az ö dolga, más is küszködik az iskolával! Tornán István, a tsz elnöke is csak a hibáit hánytorgatja:

— Nincs rendben a szekrénye sem. Alig találni valamit meg benne. Sokszor olyasmibe is beleszól, ami nem az ö dolga.

— Hatmázsás gabona hiányunk volt a leltárnál. Könyvelési hiba miatt volt az egész.

— Egy marhával kevesebbre szerződtünk Ormándiné miatt. Ezernyolcszáz forint ugrott ki o zsebünkből.

— Miért tud Simon József Bernecebarátin pontosan, napra dolgozni ?

Tornán Istvánnak igaza van. Jó lenne ha már gördülékenyen. hiba nélkül könyvelnének. Talán hozni kéne a tsz- be egy új könyvelőt? Vagy elképzelhető: Ormándinénak adnának egy kisegítőt? Hiszen ó odavalósi és amit tanult, a faluért tette. Bárhogy lesz is nincs ok arra. hogy igazságtalanok legyenek.

A leltárnál a raktáros is hibázott. A marhaszerződésnél Ormándiné az ellenőrzést mulasztotta el. A szerződés elmaradásáért a mezőgazdász és az elnök marasztalható el elsőként. Talán belátják már maguk is. Rendesebb, pontosabb munkára pedig lehet ösztönözni, segíteni.

Mi tagadás. Simon József nagyszerűen végzi dolgát Bernecebarátin. De Simon Józsefnek — nem tudták pontosan

Közben álmodozott: hátha lehetne belőle még agronómus, szakértője a földnek. Neki- gyűrközött az iskolának. Elvégezte a mezőgazdasági technikumot, Négyes átlaggal érettségizett. Utána jelentkezett az agráregyetemre. A felvételi vizsga után visszalépett.

Kevés volt a kereset, nem telt volna az utazgatásra, meg körülményes is lett volna az egyetemre járás. Képesített könyvelői tanfolyamra iratkozott be. Elvégezte.

Most harmincnyolc éves, és néhány nap múlva a mérlegképes könyvelői tanfolyamon vizsgázik.

Hányszor tusakodott magával reggeli ébredéskor:

— Abbahagyom az egészet. Nem megy tovább.

— Kinek, minek tanulok? Nem kell az senkinek!

Azután megszólalt belülről a másik hang:

— Miért lenne nekem kevesebb erőm, mint másnak?

— Nem maradhatok szégyenben!

A hajnali csendes csatározásokban * jobbik én győzött.

Az emberek azonban Ipolytölgyesen nem nagyon érnek rá észrevenni Ormándi- nét. Dolgozik és kész. Tanul?

dolga az egész. Végezze a beosztott könyvelő feladatát, érzékenykedésre nincs idő. Az első főkönyvelő zűrzavart hagyott hátra. Ki hozta volna rendbe utána a könyvelést, ha nem Ormándiné? A irtási Jc az évi mérlegkészítés előtt távozott.

A mérlegkészítés a könyvelő vizsgája. Ott állt a tsz főkönyvelő nélkül. S akkor ismét szóltak Ormándinénak: Juliska, készítsd már el a mérleget. Nem utasította visz- sza a kérést. Nem tette azt, amit helyében talán egy kevésbé érzékeny férfi is tett volna, A bank elfogadta a mérleget.

A történet azonban nem

is itt kezdődik. Hanem a tszcs szervezésekor 1961-ben lakkor még tszcs volt Ipolytölgyesen), amikor Ormándi Máténé, az egykori napszámos reggeltől estig szervezte a közöst. Még a családja is haragudott rá. Akkor is a pártbizottság titkára jött ki eligazítani a dolgot: miért piszkálják ezt az asszonyt, hiszen úgyis nehéz a feladata?!

Nem volt elég neki a háztartás, a három gyerek nevelése, a rovatot könyvelés, párttitkárkodott is. Tagja volt a tanácsnak és népi ülnök.

— Nyúltam a i<,vé! után

és már majdnem írtam a nevem, amikor a postás az aláíró könyvet a levéllel együtt kikapta a kezemből. Azt mondta, én nem írhatok alá. Így utasították. Ezerkétszáz •holdas gazdaság könyvelését vezetem, százkilencven szövetkezeti tag gondját bízták rám, de egy ajánlott levél átvételére nem vagyok megbízható. Az ilyesminek hamar híre terjed a faluban. Ipolytölgyesen sem maradt titok ez. Szégyellem.

Ormándi Máténé nehezen vallja be, mennyire fáj neki az egész, s mintha a keze ügyében tevő vonalzó tehetne mindenről, nyúzza, nyomorgóiba.

Más talán elkeseredésében cserbenhagyta volna a tsz-t akkor is, amikor tudta és megkérdezése nélkül föléhe- lyeztek két főkönyvelőt. Az egyik tavaly júniusban érkezett. Férfi volt. Kiderült, még annyi gyakorlata sincs, min, neki. Termelőszövetke- ; zetben soha nem dolgozott. A ; másik nemrégen próbálkozott \ Ipolytölgyesen, de alig töltött i ott néhány hetet. „Ember* \ volt ez is. Csak nem állta meg : a sarat. Amikor jött, be sem I mutatták Ormándinénak. ! Gondolták, nem a könyvelőnő