Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

1964. MÁRCIUS 8. VASÁRNAP r*- * Utcttt :kMíAm Megújult erővel tovább A Hazafias Népfront megyei bizottsága rna egy hete tar­totta beszámoló és újraválasz­tó küldöttértekezletét. Több tízezer népi ron ta k ti vista kép­viseletében összeült négyszáz küldött előtt adott számot négy év eredményekben gaz­dag munkájáról s tárta fel a megye népfrontmozgalma előtt álló legfontosabb feladatok megvalósításának lehetőségeit. Türelmet, szorgalmat, min­dennapos, folyamatos tevé­kenységet igénylő feladatain­kat tömören így határozhat­juk meg: mozgósítsunk a szocializmus építésére; tevékenységünkkel erősítsük a dolgozó nép hatalmát; segítsük kibontakoztatni a kulturális forradalmat; s mindezeknek a feladatok­nak a megoldásával segítsük elő a szocialista nemzeti egyég további erősödését. Népfrontbizottságaink pár- tonkívüli tagjainak és aktivis­táinak ezrei is egyetértenek az­zal. hogy mozgalmunkat n Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezeti és hogy tevékenységün­ket annak politikája alapján végezzük. A küldöttértekezlet vitájából is kicsendült, hogy az utóbbi években egvre sikere­sebben kapcsolhattunk be a népfrontrnozgalom munkájá­ba megyénk dolgozóiból szá­zakat és százakat, akik eddig, valamilyen oknál fogva, távol tartották magukat a közélet­től. Erre a komoly tömegerőre tá­maszkodva határoztuk meg az elkövetkező időszakban moz­galmunk előtt álló tennivalókat s jelöltük meg a munkánkban fellelhető hibák kijavításának módját. Az új aktívák bekapcsolása során, a jelentős eredmények ellenére is. akad még tenni­való. Nem kielégítő mozgósító munkánk például a tanyavi­lágban, a külterületi települé­seken, a munkáslakta közsé­gekben a bejáró munkások és hozzátartozóik soraiban. Néró sikerült kellő számban bekap­csolni a középkorúak egy ré­szét a népfrontmunkába s a nők társadalmi életben betöl­tött szerepe sem jut eléggé ki- fejezetre, sem a munkában való alkalmazásnál, sem a köz­életi funkcióknál. Jövőbeni munkánk egyik fő feladata tehát ezeknek a hiányosságok­nak a megszüntetése is. Eddig is komoly mérték­ben segítettük az általános és szakmai műveltség ter­jesztését. Az olvasómozga­lom szélesítése, az író—ol­vasó találkozók, könyvbarát- napok szervezése, a tudo­mányos ismeretterjesztő elő­adásokra való mozgósítás — mind a kulturális forrada­lom kibontakozását segítet­ték apró, mindennapos mun­kával. A jövőben is ■ ezt kell tennünk és elsősorban az analfabetizmus teljes fel­számolását kell minden ar­ra fordítható erőnkkel segí­teni és ahol arra lehetőség van: az általános iskola fo­kozatos elvégzését is szor­galmazni. Segítenünk kell a szakmai továbbképzés meg­szervezését; elsősorban a me­zőgazdasági tanulóképzés és a kihelyezett mezőgazdasági tchnikumok körüli tenniva­lókból kell részünket kiven­ni. A népfrontrnozgalom módszereivel kell munkál­kodnunk továbbra is az egy­séges paraszti osztály kiala­kulásának meggyorsításáért, a termelőszövetkezetek meg­szilárdításáért. Bizottságaink az elmúlt évek­ben közelebb kerültek ugyan a tsz-ekhez, problémáik meg­oldásából kivették a részü­ket, de még nem forrtak velük eléggé össze. Külö­nösen ott nem, ahol a ter­melőszövetkezet nehézséggel küzd. Ilyen helyen legyen a népfrontbizottságnak kü­lön akcióprogramja a tsz megerősítésére. Karolják fel és segítsék a tsz-demokrá- cia erősítésének azokat az eszközeit és formáit, ame­lyek a dolgozók vélemény- nyilvánításának alkalmas for­mái. Bizottságaink karolják fe\ a mezőgazdasági munkaver senyt, biztosítsák az abbar I kitűnt dolgozók társadalmi megbecsülését. Segítsenek az időszerű mezőgazdasági mun­kákra való mozgósításban; a jelen időszakban konkrétan a tavaszi munkák időbeni és jó minőségű elvégzésére. Tanácsaink tömegkapcsola­tának, demokratizmusának szélesítése megköveteli ta­nácstagjaink, de különösen \ a tanácsapparátus munkája színvonalának emelését is. E tekintetben is komoly fel­adat és felelősség hárul népxroníbizottságainkra. Ke­resnünk kell a módját to­vábbra is annak, hogy a lakosság érdeklődését a köz­ügyék és az állami munka iránt felkeltsük s az adott lehetőségek szerint a leg­jobbakat az állami munká­ba bevonjuk. A lakosság közügyek iránti érdeklődésének felkeltésében, a szocialista típusú ember vo­násainak erősítésében igen komoly lehetőséget jelent a községfejlesztéssel kapcsolatos társadalmi munka szervezése. Segítenünk kell továbbra is a megye terveinek megvalósí­tását, mégpedig nemcsak ál­talánosságban, hanem konk­rétan is. Ennek a feladatnak a megoldását segítették eddig is, segíthetik ezután is az e célból létrehozott különböző akcióbizottságok. Feladata népfrontbizottsá­gainknak az értelmiségiek tár­sadalmi felelősségtudatának erősítése, az olyan légkör megteremtésének segítése, amelyben nyugodtan dolgoz­hatnak, tudásuk legjavát ad­hatják a közösség javára. Van tennivaló a városi és falusi kispolgárság soraiban is. A kisiparosoknak és kis­kereskedőknek tisztességes munkájuk alapján-» szintén megbecsült helyük van szo­cializmust építő társadal­munkban. Jelentős előrehaladás mu­tatkozik a társadalmi együtt­élés követelményeinek kiala­kulásában is. Az emberek kölcsönösén segítik egymást, felelősséget éreznek egymá­sért. De vannak. akik még a polgári életformára jellemző szokásoknak, megnyilvánulá­soknak rabjai. Népfrontbízott- ságainknak a szocialista er­kölcs kialakításában is sok még a tennivalójuk. A Hazafias Népfront egyik fő feladatának teljesítésében: a békeagitációban továbbra is fontos teendőnk, hogv állan­dóan tájékoztassuk a lakossá­got a nemzetközi helyzet ala­kulásáról. magyarázzuk annak bonyolult összefüggéseit, biz­tosítsuk a tömegek éberségét. A békéért, a leszerelésért | vívott harcban a feladatunk I most az. hogy a népfrontba tömörült valamennyi szerv közreműködésével mozgósít­suk a lakosságot a szocializ­mus építésének időszerű fel­adataira s azon legyünk, hogy a tavasz folyamán világmére­tekben meginduló, az általá­nos leszerelést követelő kam­pányba dolgozó népünk ismét demonstratívan kapcsolódjék be. S , , „ feladatainkat ak- Okretu kor tudjuk sike­resen megoldani, ha nagy súlyt fektetünk bizottságaink és elnökségeink szervezeti életére, munkájuk tartalmára. Ahol a szervezeti élet rend­szeres. a munka tartalmas, az élet követelményeihez alkal­mazkodik, ahol pezseg a nép­frontmunka, ott bizottságaink a helyi politikai élet ténye­zőivé válnak Ez még inkább követelmény’ lesz a jövőben, mert a népfrontmozgalom sze­repe, jelentősége és feladata a szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában nem csök­ken, hanem növekszik. Erősíteni és szélesíteni kell továbbra is közéletünk de­mokratizmusát. A jövőben még inkább vitafórummá kell tennünk népfrontbizottságaink üléseit, az általuk szervezett, vagy kezdeményezett ankéto- kat és egyéb tanácskozásokat, mert ezeken születhetnek és csiszolódhatnak olyan előre­mutató és előrevivő gondola­tok. javaslatok, amelyek egész társadalmunk előrehaladását segíthetik. Sokat tehetünk jó munkával azért is. hogy <r la­kosság mindenütt gazdának érezze magát községeinkben, vállalva a gondokat is, nem­csak az előnyöket. Ösztönöz­zék népfrontbizottságaink a megye dolgozóit arra. hogy javaslataikkal, ötleteikkel s egyéb tevékenységükkel le­gyenek segítségünkre az or­szágépítő munkánkban. Csala László, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának elnöke ! KitüRletcsek a Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap al­kalmából szombaton ünnep­séget rendeztek a Parlament kupolatei mében, ahol — a nőmozgalomban kifejtett eredményes munkásságuk el­ismeréséül — 60 nődolgozót tüntettek ki. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Ta­nács és a kormány nevében köszöntötte a magyar nőmoz­galom legjobbjait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend aranyfoközata kitüntetést ado­mányozta Bokor Féterné, dr. Szegő Hanna kandidátusnak, a Magyar Tudományos Aka­démia Állam- és Jogtudo­mányi Intézete tudományos munkatársának, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség Tanácsa tagjának; Ga­rni Cyulánénak, a törökbálinti Uj Hajnal Termelőszövet­kezet elnökének, Pankovics József nénik, a Bács-Xiskun megyei Nőtanács titkárának és dr. B. Tóth Maliidnak, a Legfelsőbb Bíróság tanács­vezető bírájának, a Szak- szervezetek Budapesti Ta­nácsa nőbizottsága tagjá­nak. Harminchétén kapták a Munka Érdemrend ezüst-, 19-en pedig a Munka Ér­demrend bronzfokozatát. A kitüntetettek nevében Pan­kovics József né mondott kö­szönetét a megtisztelő elis­merésért. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a résztvevők tisztele­tére. (MTI) — Rövidesen elkészül Gö­döllőn az Agrártudományi Egyetem négyszázszemélyes diákszállója. Ugyanakkor megkezdik a szemináriumi épületek, a 2500 személyes étterem, va! amint— a .mezős - gazdasági gépészmérnöki kar- tantermeinek építését. Erősödik a bolgár-magyar együttműködés Bulgáriában nagy érdeklő­déssel tekintenek a bolgár párt- és kormányküldöttség budapesti útja, a két ba­ráti nép vezetőinek küszö­bönálló eszmecseréje elé. Történelme folyamán szám­talanszor találkozott már a két nép, s e találkozások emlékét ma is sokminden őrzi bolgár földön. Utoljára 1957. júniusában járt bolgár párt- és kor­mányküldöttség Magyaror­szágon. A bolgár vezetők akkori hivatalos látogatását egy év múlva, 1958 nyarán viszonozta magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Já­nos vezetésével. A Zsivkov vezette bolgár delegáció mos­tani látogatása minden bi­zonnyal tovább erősíti majd gazdasági és kulturális együttműködésünket, konk­rét intézkedésekkel járul hozzá a két testvéri nép hagyományos — s immár szocialista tartalmú — barát­ságának elmélyítéséhez. KEDVES VENDEGÜNK: Todor Zsivkov A BKP első titkárának életrajza SZÉP ES NEHEZ Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a bolgár minisz­tertanács elnöke, 1911. szeptember 7-én szüle­tett a szófiai járás Pra- vec nevű községében, szegényparaszt családból. Ifjú korában egy szófiai állami nyomdában dolgo­zott, s munkája mellett elvégezte a képzőművé­szeti szakiskolát, majd a gimnáziumot. 1928-ban be­lépett a Bolgár Kommu­nista -Ifjúsági Szövetség­be: ' 19ií2-ben az i/lPgá- lis kommunista párt tag­ja lett. ahol hamarosan felelős pártmunkával bízták meg. 1934-től 1931-ig Szófia több kerületi párt­bizottságának volt a veze­tője. Miután a hitlerista had­sereg megszállta Bulgá­riát és megtámadta a Szovjetuniót. Todor Zsiv­kov minden erejével azon dolgozott, hogy szervezze a bolgár nép harcát a hit­leri megszállók és bolgár kiszolgálóik ellen. Mint a Bolgár Kommunista Párt szófiai körzeti bizottságá­nak tagja, 1943-ban a párt megbízásából a bo­tevgrádi járásban szer­vezte és irányította a par- tizánmbzgalmat. 1944 szep­temberében partizánegysé­geket és katonai csopor­tokat vezetett a főváros­ban és környékén. Szep­tember 8-ról 9-re virra­dó éjszaka ezek az egy­ségek biztosították a fegy­veres antifasiszta népfel­kelés győzelmét. Az ország felszabadulá­sa után Todor Zsivkov felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. 1945-ben a Bolgár Kom- nmitisia Part ItöZpcmtr Bizóttságának póttagja,' 1948-ban pedig a Köz­ponti Bizottság tagja lett. 1948-tól 1949-ig a Bolgár Kommunista Párt szófiai bizottságának első titkára­ként, a Hazafias Arcvo­nal városi bizottsága és a városi tanács elnökeként tevékenykedett. 1950-ben a BKP Politikai Bizottságá- nak póttagjává és a KB titkárává, 1951-ben a Po­litikai Bizottság tagjává választották. 1954-től a BKP Központi Bizottsá­gának első titkára. 1962. november 19-én a nem­zetgyűlés a bolgár mi­nisztertanács elnökévé vá­lasztotta. (MTI) összeszámolni —. négy vagy öt segítsége van, az adminiszt­rátorokkal együtt. Ormándi­nénak egyetlen gyakorlatlan adminisztrátor a munkatársa, aki ráadásul hetente többször iskolába jár! Simon József­nek nem kel’ egyedül levelez­nie, s föléje nem hajol na­ponta többször fejkendős fej, hogy együtt gépeljék ae egyé­ni kérelmeket, biztosítási be­jelentéseket, mint ahogy Or­mándiné mindenki kisegítője is. Végül a termelőszövetkezet vezetői már maguk is látták: az igazság sok szálból fonó­dik. Jót akarnak a járási ta­nácsnál is. Ok azt tekintik, hogy ma még gyenge ez a termelőszövetkezet. Vigyázni kell minden fillérre és türel­metlenek a lassú haladas miatt. Amúgy is elég a gond­juk. Közben azonban megfe­ledkeznek a legnagyobb ér­tékről, az emberi akaratról, igyekezetről. Tiszfelef annak az asszony­nak, aki a fakanál és a gye­rekek nevelése mellett is elég °rős volt és legyűrte a betűt. Aki megkiizdötl a falu közvé­leményével. Aki csendes és szívós, de keserű makacsság­gal verekszik a többért. s küzd a maga hibái ellen is. * S csak titkon vágyik egy kis biztatásra, jó szóra, mert anélkül — hiába tagadja — nagyon nehéz. Sági Ágnes — az ö dolga, más is küszkö­dik az iskolával! Tornán Ist­ván, a tsz elnöke is csak a hibáit hánytorgatja: — Nincs rendben a szekré­nye sem. Alig találni valamit meg benne. Sokszor olyasmi­be is beleszól, ami nem az ö dolga. — Hatmázsás gabona hiá­nyunk volt a leltárnál. Köny­velési hiba miatt volt az egész. — Egy marhával kevesebb­re szerződtünk Ormándiné miatt. Ezernyolcszáz forint ug­rott ki o zsebünkből. — Miért tud Simon József Bernecebarátin pontosan, nap­ra dolgozni ? Tornán Istvánnak igaza van. Jó lenne ha már gördüléke­nyen. hiba nélkül könyvelné­nek. Talán hozni kéne a tsz- be egy új könyvelőt? Vagy el­képzelhető: Ormándinénak ad­nának egy kisegítőt? Hiszen ó odavalósi és amit tanult, a faluért tette. Bárhogy lesz is nincs ok arra. hogy igazságta­lanok legyenek. A leltárnál a raktáros is hibázott. A marhaszerződésnél Ormándiné az ellenőrzést mu­lasztotta el. A szerződés el­maradásáért a mezőgazdász és az elnök marasztalható el el­sőként. Talán belátják már maguk is. Rendesebb, ponto­sabb munkára pedig lehet ösz­tönözni, segíteni. Mi tagadás. Simon József nagyszerűen végzi dolgát Ber­necebarátin. De Simon József­nek — nem tudták pontosan Közben álmodozott: hátha le­hetne belőle még agronómus, szakértője a földnek. Neki- gyűrközött az iskolának. Elvé­gezte a mezőgazdasági tech­nikumot, Négyes átlaggal érettségizett. Utána jelentke­zett az agráregyetemre. A felvételi vizsga után vissza­lépett. Kevés volt a kereset, nem telt volna az utazgatásra, meg körülményes is lett volna az egyetemre járás. Képesített könyvelői tanfolyamra iratko­zott be. Elvégezte. Most harmincnyolc éves, és néhány nap múlva a mérleg­képes könyvelői tanfolyamon vizsgázik. Hányszor tusakodott magá­val reggeli ébredéskor: — Abbahagyom az egészet. Nem megy tovább. — Kinek, minek tanulok? Nem kell az senkinek! Azután megszólalt belülről a másik hang: — Miért lenne nekem keve­sebb erőm, mint másnak? — Nem maradhatok szé­gyenben! A hajnali csendes csatáro­zásokban * jobbik én győzött. Az emberek azonban Ipolytölgyesen nem nagyon érnek rá észrevenni Ormándi- nét. Dolgozik és kész. Tanul? dolga az egész. Végezze a be­osztott könyvelő feladatát, ér­zékenykedésre nincs idő. Az első főkönyvelő zűrzavart ha­gyott hátra. Ki hozta volna rendbe utána a könyvelést, ha nem Ormándiné? A irtási Jc az évi mérlegkészítés előtt tá­vozott. A mérlegkészítés a köny­velő vizsgája. Ott állt a tsz főkönyvelő nélkül. S akkor is­mét szóltak Ormándinénak: Juliska, készítsd már el a mérleget. Nem utasította visz- sza a kérést. Nem tette azt, amit helyében talán egy ke­vésbé érzékeny férfi is tett volna, A bank elfogadta a mérleget. A történet azonban nem is itt kezdődik. Hanem a tszcs szervezésekor 1961-ben lakkor még tszcs volt Ipoly­tölgyesen), amikor Ormándi Máténé, az egykori napszámos reggeltől estig szervezte a kö­zöst. Még a családja is hara­gudott rá. Akkor is a pártbi­zottság titkára jött ki eligazí­tani a dolgot: miért piszkálják ezt az asszonyt, hiszen úgyis nehéz a feladata?! Nem volt elég neki a ház­tartás, a három gyerek neve­lése, a rovatot könyvelés, párttitkárkodott is. Tagja volt a tanácsnak és népi ülnök. — Nyúltam a i<,vé! után és már majdnem írtam a ne­vem, amikor a postás az alá­író könyvet a levéllel együtt kikapta a kezemből. Azt mondta, én nem írhatok alá. Így utasították. Ezerkétszáz •holdas gazdaság könyvelését vezetem, százkilencven szö­vetkezeti tag gondját bízták rám, de egy ajánlott levél át­vételére nem vagyok megbíz­ható. Az ilyesminek hamar híre terjed a faluban. Ipoly­tölgyesen sem maradt titok ez. Szégyellem. Ormándi Máténé nehezen vallja be, mennyire fáj neki az egész, s mintha a keze ügyében tevő vonalzó tehetne mindenről, nyúzza, nyomor­góiba. Más talán elkeseredésében cserbenhagyta volna a tsz-t akkor is, amikor tudta és megkérdezése nélkül föléhe- lyeztek két főkönyvelőt. Az egyik tavaly júniusban érke­zett. Férfi volt. Kiderült, még annyi gyakorlata sincs, min, neki. Termelőszövetke- ; zetben soha nem dolgozott. A ; másik nemrégen próbálkozott \ Ipolytölgyesen, de alig töltött i ott néhány hetet. „Ember* \ volt ez is. Csak nem állta meg : a sarat. Amikor jött, be sem I mutatták Ormándinénak. ! Gondolták, nem a könyvelőnő

Next

/
Oldalképek
Tartalom