Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

itecvti K-ffcírlao 1964. MÁRCIUS 8. VASÁRNAP Fordítsunk nagyobb gondot ff rétek és legelők ápolására A farmosi Új Elet Tsz tagságának versenyfelhívása a megye szövetkezeteihez Az állattenyésztés, de különösen a szarvasmarha- és a juh tenyésztésének fejlesztésében nagy szerepe van áz állatok jó minőségű szálas takarmánnyal való ellátásának. Különösen nagy tartalékaink vannak a rét- és a legelő­területek fűhozamának növelésében. Az utóbbi időben azonban eléggé elhanyagoltuk ezek ápolását és így csök­kent a termés. Éppen ezért elhatároztuk, hogy fontos fel­adatunknak tartjuk a rét- és legelőterületek gondozását, ápolását. Ezért a következő feladatokat végezzük el: 1. A réteket és a legelőket április 20-ig ápoljuk. A felületi munkákat a szükség szerinti eszközökkel — nyi­tott tárcsa, fogas, henger — végezzük. A gyomokat vegy­szerrel is irtjuk. 2. A réteket és a legelőket a szükséges mennyiséggel idejében műtrágyázzuk. 3. A száraz kórókat, gyomokat, köveket és egyéb ide­gen anyagokat eltávolítjuk. 4. A pangó vizeket elvezetjük, a vízállásokat meg­szüntetjük. 5. A legelők jó kihasználása érdekében: — a háztáji és a közös állomány között a rét- és legelőterületeket célszerűen megosztjuk: — a legeltetést szakszerűen szervezzük meg. Az adott­ságokhoz mérten bevezetjük a pihentető, vagy szakaszos legeltetést; — a pásztorokat kioktatjuk, a delelőhelyeket kijelöl­jük, az acatot rendszeresen irtjuk. 6. A termés minőségének javítása érdekében akkor kaszálunk, amikor az uralkodó füvek a legjobb termést adják. A jó minőségű széna biztosítása érdekében intéz­kedési tervet készítünk és annak végrehajtását elősegít­jük és ellenőrizzük. 7. Ügy látjuk, hogy a környező termelőszövetkezetek­ben is sokat kell tenni a rétek és a legelők terméshoza­mának növelése érdekében, ezért felhívjuk a megye ter­melőszövetkezeteinek vezetőit és tagjait, hogy hozzánk ha­sonlóan fordítsanak nagy gondot ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Javasoljuk, hogy az elért eredményeket a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai értékeljék. A me­zőgazdasági osztályok jelöljenek ki szakbizottságot, ame­lyek a helyszínen ellenőrzik a vállalások teljesítését, még pedig legalább háromszor: májusban, júniusban és augusz­tusban. Javasoljuk továbbá, hogy azok a termelőszövet­kezetek, amelyek egyetértenek felhívásunkkal, csatlakozá­sukat jelentsék be a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán. Farmos, 1964. március 6. A termelőszövetkezet vezetősége A mezőgazdasági termelésre esztendőről esztendőre nagy leiadatok várnak. Gondoskod­nia kell az ország lakosságá­nak élelmiszerellátásáról, a feldolgozó ipái' számára nagy­mennyiségű nyersanyagot kell adnia, s emellett nagyon fon­tos népgazdasági érdekek fű­ződnek a mezőgazdasági ex­porthoz is. Az igaz, hogy a húsz-har- minc esztendővel ezelőtti hely­zethez képest a mezőgazdasá­gi export részaránya kisebb, mint az ipari termékeké. De azoknak a terményeknek, ter­mékeknek, amelyek a mező­gazdaságból vagy az élelmi­szeriparból kerülnek küllőid­re, most lényegesen nagyobb az értéke, mint a felszabadu­lás előtt. A mezőgazdasági ex­port tehát fontos helyet fog­lal el az ország gazdasági éle­tében. Különösen nagy a sze­repe a tőkéspiacokon, mert míg tavaly a népgazdaság ösz- szes exportjából a mezőgaz­daság és a mezőgazdasági ter­mékeket feldolgozó élelmiszer- ipar alig több, mint 20 száza­lékkal részesedett, addig a tő- késvíacokra irányuló export­nak csaknem ötven százalékát mezőgazdasági, vagy mezőgaz­dasági eredetű termékek tet­ték ki­Az idei esztendőben nagyon fontos feladat, hogy a mező- gazdaság export-import egyenlege még kedvezőbben alakuljon. Ezt két módon le­het elérni. Az egyik: csökken­teni a mezőgazdaság termékei­nek behozatalát, vagyis meg­termelni azokat a terménye­ket, amelyek a lakosság ellá­tásához, az állattenyésztés ta­karmányalapjának megterem­téséhez szükségesek. A tavaly őszi vetés jogossá teszi a reményt: az idén sike­rülhet hazai termésből biztosí­Búza terem majd ... let szárnyaira kap. A ter­mészet mostohagyermekéből az emberi alkotóerő és a technika varázskertjévé vá­lik a nagykátai járás. Déli felének az épülő II. tiszai vízlépcső juttat éltető vizet az északi rész pedig a saját vízrendszerével művel csodát. Kertészetek és takarmány- növények zöldellnek majd buján, jó húsú tehenek ont­ják a zsíros, bőséges tejet és bírja majd a szárazsá­got a búza ott, ahol eddig senyvedett még a rozs is. Mindez — úgy mondják és úgy hisszük — nem is olyan soká, a hatvanas évek végefelé válik valóra ... Nagymiklós István tani az ország kenyerét. Azért azonban, hogy a nagyobb ve­tésterületen valóban jó legyen a termés és a megtermett ke­nyérgabona a lehető legkisebb veszteséggel raktárba is kerül­jön, még nagyon sokat kell tenni. Az üzemek szakembe­rei, vezetői és dolgozói a búza- termesztés időszerű tennivalói során gondoljanak arra, hogy lelkiismeretes munkájuktól nemcsak a kenyérellátás függ, hanem az ország kedves» kül­kereskedelmi helyzete is. A másik feladat: növelni azoknak a terményeknek, termékeiknek a mennyiségét és minőségét, amelyek — a hazai igények kielégítése mel­lett — exportra kerülhetnek. Lehetetlenség lenne vala­mennyi terményt, terméket felsorolni, s a velük kapcso­latos teendőiket egy rövid írás­ban elmondani. Igv csak na­gyon vázlatosan néhány ex­portra is fontos terményről és termékről eshet szó. Az ál­lati eredetű termékek — köz­tük mindenekelőtt a marha­hús — jelentős arányban ré­szesednek a mezőgazdasági exportban. Az állattenyésztés fejlesztésének hazánkban kulcskérdése a takarmány- ellátás. A takarmánynövények hozamának növelése, a ren­delkezésre álló takarmányok leggazdaságosabb felhaszná­lása módot nyújt arra, hogy meglévő készleteinket rész­ben gyarapítsuk, másrészt a rendellcezésre álló takarmány- nyal több húst. tejet, s más állati terméket termeljünk. A több takarmány — több jószág. A hazai igények kielé­gítése is mind több állati ter­méket kíván, s ha az állati termékek exportját fejleszte­ni akarjuk, akkor az eddigi­nél többet kell tennünk a ta- ka nná n ytermelésért, és taka­rékos felhasználásért. A zöldség- és gyümölcsfé­lék exportja ugyancsak je­lentős mennyiségű devizához juttathatja az országot. A ter­melés fejlesztéséért eddig is sok minden történt hazunk­ban. A zöldségexportnál a minőség meUett különösen az értékesítés ideje játszik na- ! gyón fontos szerepet. Az úgy- j nevezett primőr időszakban és a késői utószezonban van arra nagyobb lehetőségünk, hogy zöldségféléinkkel megje­lenjünk a külföldi piacökon. A főszezonban pedig akikor fogadja a külföldi kereskedő a magyar zöldségfélét, ha az­zal a hét első napjaiban je­lentkezünk. Tehát a szombati, vasárnapi szedést lehet érté­kesíteni. Mindenképpen indo­kolt ehhez az eddiginél job­ban igazodni. A gyümölcs- féléknél az áru egyöntetűsége, s jó minősége dönti el az ex­portképességet. A követelmé­nyek nagyon nagyok. A felvá­sárló kereskedelem sokat te­het az áru megfelelő osztályo­zásával, csomagolásával. (Bár ezt a munkát érdemes a ter­melő üzemeknek is magukra vállalniuk, ha van valamelyes lehetőségük rá.) A termelő üzemekre vár viszont a meg­felelő növényvédelem. A mi­nőség körüli hibák túlnyomó többsége a rossz védekezés „eredménye”. A védekezés el­hanyagolása a termelőket -is károsítja, s károsítja az orszá­got is. ezért az eddiginél is sóikkal nagyobb figyelmet ér­demel a gyümölcsösök szak­szerű gondozása, ápolása. A szántóföldi termények közül a cukorrépa, a naprafor­gó, a dohány és egy sor apró­mag exportja jelent nagyobb tételeket. De fontos a hagyma, a paprika, a rostlen s még egy sor más növény exportja is, hiszen nagy lehetőségeink vannak ezeknek a termények­nek az értékesítésére. Mind a cukorrépa, mind a napraforgó és dohány vetésterületeit, va­lamint termésátlagait indokolt növelni. Különösen a cukorré­paérmelés hozhat jelentős ér­tékeket az ország számára, hi­szen az utóbbi esztendőkben a cukor világpiaci ára magasra szökött, így a cukor értékesíté­se előnyös. A termelő üzemek is jói járnak a nagyobb cu­korrépa területtel, a nagyobb cukorrépatermés esetén. Mezőgazdasági exportunkat az idén azért is számottevően kellene növelni, mert a tavalyi kcr.yérgabonavásárlás nagy terheltet rakott népgazdasá­gunkra. E mellett a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése sok műtrágya, gép, s egyéb fel­szerelés behozatalát teszi szük­ségessé. Amellett tehát, hogy a mezőgazdasági export hozzá- járul az egész népgazdaság fej­lődéséhez, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének érde­keit külön is szolgálja. Törőd­jünk többet az export termé­nyek termelésével, adjon a magyar mezőgazdaság az idén még többet a külföldi piacok­ra is, hogy hazánk, gazdasági erejét növeljük, ' jóhírünket is tovább gyarapítsuk: a földke­rekségen. Almás: István Vegyszeres gyomirtás a máktáblán A zsámbéki felsőfokú mező- gazdasági technikum és tsz- vezetöképzö iskola agrármér­nök tanárai oktató munkájuk mellett gyakorlati kisérle ék­kel is foglalkoznak. Azokba többnyire bevonják különbö­ző tsz-ekben vezető pozíciót betöltő volt hallgatóikat is. Pa i Nagy Elemér, az intézet igazgató-helyettese és a nö­vénytermesztési tanszék ve­zetője például legutóbb a mák egy elés nélkül való termeszté­sére végzett eredményes kí­sérleteket. A mák egyelés nélküli ter­melése egyébként az eddigi termelési módszeméi gazdasá­gosabbnak bizonyult. Páti Nagy Elemér ezekután idén a gazdaságosabb mákfermelés to­vábbfejlesztésére újabb kísér­leteket végez. Üvegházban már nagyon jő eredménnyel kipró­bálta a Gyógynövényku ató In­tézet által ajánlott vegysze­rekkel a mákvetés gyomtala­nítását. Idén ezt a kísérletet Zsámbék környéki tsz-ekben — szintén volt tanítványaival közösen — szabad földön foly­tatja. Minden valószínűség sze­rint a szabadban is sikerül a máktáblában a vegyszeres gyomirtás és jövőre már a ter­méshozam növelésében nagy jelentőségű új módszer két­ségkívül elterjed a nagyobb gazdaságokban. MEGKEZDŐDÖTT A SZŐLŐOLTÁS Az utóbbi napokban or­szágszerte megkezdődött a szőlőoltás: a szükséges alany­vesszőket és az oltógallya­kat már az ősszel begyűj­tölték, s most a vermekből, pincékből kikerülő vesszők biztonságos alapot adnak a tömeges szaporításhoz. Az ál­lami gazdaságok kereken 30 millió, a termelőszövetkeze­tek pedig 5 millió oltványt készítenek a tavasz folya­mán, további 15 milliót az Ültetvényterv Vállalat ké­szíttet a szerződő gazdasá­gokkal. Munkára kész a szobi járás gépparkja Tízmilliós gépállomány a tsz-ekben volt. Nem fejlődhetett azon­ban ennek megfelelően az erőgépeket kiszolgáló mun­kagépek száma, mivel ezek beszerzésére csupán ötszáz­ezer forintot, míg traktorok vásárlására 2 357 000 forintot fordíthattak. Az új mun­kagépek egy részét az AGRO- KER csak múlt év végén szállította, s így ezek most a tavaszi munkák során dol­goznak először. Az erőgépek szükséges javí­tását a Vámosmikolai Gépál­lomás nagyrészt már befe­jezte, kivéve három Zetor- traktorét, amelyeknek csere­motorját még nem sikerült beszerezni. A munkagépek javítását maguk a tsz-ek március 10-ig elvégzik. A já­rás tsz-ei jelenleg tízmillió forint értékű gépállomány­nyal rendelkeznek, 1964-ben további tíz erőgéppel, egy silókombájnnal, egy Orkán­nal és harminc pótkocsival fejlesztik gépparkjukat A Vámosmikolai Gépállo­más saját 54 erőgépének ja­vításával is elkészül e hó közepéig. 1964-re a gépál­lomás gépberuházási hitelt nem kapott és így a ráhá­ruló feladatokat, csak a munka jó megszeivezésévei, kettős műszakban végezheti el. Még így is nehézsége­ket okozhat, hogy kevés a rendelkezésére álló borona, tárcsa, síma henger, kultivá- tor és küllőkapa. Az Ipolyvölgyi Állami Gaz­daság húsz darabból álló teljes erőgépállományán a szükséges javításokat saját gépjavító részlege már befe­jezte, a munkagépek javítá­sával pedig a napokban elké­szül. A tavaszi munkákat a gazdaság kettős műszakiban, végzi és így permetezőgé­peit ha igényük, a járás termelőszövetkezeteinek ren­delkezésére bocsáthatja. ^V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ MÁR A NYÁRRA GONDOLNAK Végig a Duna partját eltöredezett vastag jég tömbök szegélyezik. Kár lenne bevárni, míg elolvad a jég, hiszen kiválóan alkalmas a meleg nyári napokban hűtési célokra. Ezért szedik és darabolják fel a nagymarosi parton is: elszállítják a törökmezői turistaház­hoz, ahol a jeget vermekben tárolják nyárig (Foto: Gábor) Kevés helyen sanyargatja erősebben a nyári növényze­tet a homok, mint errefelé, a Jászsággal határos nagyká­tai járásban. Ezen a tájon évente ötszáz milliméternél kevesebb csapadék hull a szántóföldekre. Ennék is nagy része késő ősztől télen át,! kora tavaszig esik, tehát j nem, amikor a legjobban vár­ják. Július-augusztus táján j tikkasztó itt a hőség, s mar, j éget a homok. Bizony ká­nikulában .. wires egy árva fűszál, a törzs közt kelőben, nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ-mezőben .. A gondokkal küzdő agro- nómnusok ugyanezt mondják prózaiam amikor megállapít­ják: kót-három mázsa ro­zsot terem holdanként itt a homoik. Az itt termett rozsból sült kenyérnek önköltsé­gié bátran vetekedhet a leg­drágább importbúzából sült kalácséval is. Mert a mun­ka majdhogynem úgy meg- j van vele, mintha tizennyolc­húsz mázsa búzát adína a homoknak holdja. Pedig a bajnak orvossága van, hiszen nem olyan mesz- szi ide a Tisza, legalábbis a járás alsó vagy déli hatá­rától. Az északi résznek meg ott van a Tápió és a Hajtő, és még néhány kisebb patait. Ha elképzeli az em­ber, hogy azok mennyi vi­zet visznek kárba, kukori­catöréstől répasarabolásig, s ha annak csak töredékét fog­nák fel tározókba. akkor máris szebben fest * homok dolga, illetve szebben fes­tene. .. Úgy mondják, épül is tá­rozó jócskán, néhánynak már majdnem kész is a terve, egy­nek pedig már 1964. decem­ber 20-ra tűzték ki üzem­be helyezési határidejét. Ez a gombai patakon épül, s a számítások szerint 400 ezer köbméter vizet kell tartalékolnia. A gombai Vj Elet Termelőszövetkezet 270 hold takarmány öntözé­sére kívánja felhasználni ott a felfogó’t vizet. Farmos és Tóalmás kö­zött, mintegy 28—30 ki lo- ! méteres Hajta-szakaszon pe­dig nyolc tározót építenek a távlati tervek szerint. Ennek ! a tározó „családnak” az első j tagja Farmoson épül, mint- j egy nyolcszázezer köbméter vizet várnak tőle, ötven- holdas víztükör alatt. Czer- van Sándor, a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat technikusa újságolja ezt. Nyomban hozzáteszi azonban, hogy egyelőre még nem lesz alkalmas öntözésire ennek a j vize, mert a szikes talajból | sok lúgot kiold. Többszöri ‘ vízcserére lesz szükség ah­hoz, hogy bátran a szántó­földekre ereszthessék a táro­zó vizét. Nem került szóba még a tápiósági tározó, amely egy­millió köbméternyi vizet ígér, Valamint a gombai pa­takra tervezett második, s, majdnem ugyanakkorára sza- í bandó vízgyűjtő medence. Azj előbbivel kapcsolatban me- J rült fel az a gond, ami J miatt voltaképpen érdeklőd- j ni kezdtünk a víztárolók / iránt: pénz már van hozzá J elég, csak a tervezökapaci- ^ tás hiányzik. Furcsállottuk} ugyanis, hogy az állam meg- J adja rá a pénzt, a tervező J vállalat pedig halogatja a J kivitelezést. ; Beszéltünk evégből Hen- f zsely Ferenccel, a Közép- 5 dunavölgyi Vízügyi Igazga- \ tóság munkatársával. így \ tudtuk meg, hogy nem in-1 dokolatlan a késlekedés. Igaz, \ hogy még ez évben el kelle- \ ne készülnie a tározónak. | s valóban rendelkezésre áll í hozzá a pénz, de a kivi- J telezési tervek ellenőrzése J során kiderült egy bökkenő. J Nem a legkedvezőbb helyen J jelölték ki a tározót, s aj kívánatosnál kisebbre ter- J vezték. Most új terv ké- í szül, amely szerint a fo- S lyón valamivel lejjebb, s í jelentősen nagyobb víztáro- í zót építenek majd. Igaz, { hogy ez többe kerül, de a j nagyobb tározóknak több a j vize és gyorsabb az araor- [ \ tizációja. ,! Ha Miló Bélát hallgatja j ; az ember, nem jut már| | többé eszébe a homok mos- í 1 tohasága, hanem a képze-* Március 15-ig teljesen rendbehozva, kijavítva mun­kára készen áll a szobi já­rás egész mezőgazdasági gép­parkja. Ez derül ki a já­rási mezőgazdasági osztály alapos vizsgálat után elké­szített jelentéséből. Megállapítja a jelentés, hogy az elmúlt évben nagy hala­dást ért el a járás tíz ter­melőszövetkezete a gépesí­tésben. Míg 1962-ben csu­pán 19 erőgéppel rendelkez­tek, addig múlt év végére erőgépeik száma már 41 A mezőgazdasági termelés és az export

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom