Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
1964. MÁRCIUS 4. SZERDA 3 Jutalmat kaptak Egész esztendőben verse- \ nyeztek a fiatalak. Vetélked-; tek a traktorosok, a kuka-; ricatermeszták, a silókcmbáj- j nosok. az állattenyésztők. Ki ] az egyéni, ki a brigádver- / senyt választotta. Akadtak % merészebbek, akik az országos í versenyre neveztek be. s vol-% tak. akik megyei szinten mér-í lék össze tudósakat. Elégedetlen szerelők Óriási filodendron Huszotuiyok százalékos elmaradás Weisz Pétemé munkacsapatává) a cukorrépaműveléstoen tűnt ki. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári gaíciasáffában dolgozik. Országosan a II. helyezést érték el. Fülöp István a naaykátai t-yar—Koreai Barátsáe Tsz_ nesze. Tíz tehenénél 5138 liter atlas: tethozamot ért el. Isv szerezte meg az országos helyezést. Matthemásodik Filipcsi János a ceglédi Cilra- kerti Állami Gazdaság dolgozója az ország első munkásai végzett. Varga József ugyancsak a Ceglédi Állami Gazdaságban vállalta, hogv traktorával az elsők közé ‘küzdi magát. Sikerült. Megszerezte az országos második díjat. Nehéz, helyzetben vannak a Ceglédi Gépjavító Állomás dolgozói: soha ennyi problémát nem okozott még az alkatrészhiány. Rövidesen megkezdődnek a tavaszi gépszemlék, s az ütemtervhez képest huszonnyolc százalékkal marad ak el a gépjavítással. A kilátások sem jobbak, legalább 15—20 traktor nem vonulhat ki a földekre. Tavaly — a sok ígérgetés után joggal remélhették gépállomási szerelőink, végre javul a helyzet. Most — nemcsak Cegléden, de másutt is. — abba kell hagyni az egyes géptípusok szalagszerű javítását a súlyos gondként visszatérő alkatrészhiány miatt. Már-már úgy tűnik, bele kell nyugodni a megváltoztathatat- lanba, egyelőre nem tudjuk megoldani e problémát. Vajon tényleg így lenne? Gyors és gyöikeres változási — ezt őszintén be kell vallanunk — csakugyan nem várhatunk. A földművelésben alkalmazott erő- és munkagépek 80 százaléka ugyanis külföldi. Pillanatnyilag az ország mezőgazdasági gépparkjához 40 ezer féle alkatrészt használnak Több import traktortípus gyár- | tását már megszüntették, az j ipar és a forgalmazó szervek í rossz együttműködése — gyak- j ran a bürokratikus huzavona ] miatt — a hazai gyártmányú gépek alkatrészellátása is Akadozik. Nehezíti a folyamatos | javítómunkát, hogy az egyes gépállomások, szerelőműhelyek nagy mennyiségű olyan alkatrészt tartanak raktáron. amire nincs is szükségük. Persze több olyan korábbi keletű okot is felsorolhatnánk még, amelyeknek most jelentkezik — elháríthatatlanul — a követ- Ikezménye. És ha nem is lehet egyik napról — a másikra, e súlyos gondunkat megoldani, azért mindenképpen enyhíthetnénk a járványszerűen elhatalmasodó alkatrészhiányon. Jelenleg a Ceglédi Gépjavító Állomáson körülbelül háromszáz alkatrész hiányzik. A szerelők leleményessége folytán ebből házilag kétszáz alkatrészt előállítanak. Igenám, de a hiányzó száz még mindig „elegendő” ahhoz, hogy az akár kis hibával rendelkező traktorok is kiessenek a termelésből. Ezek az alkatrészek okozzák a sok-sok fejtörést, idegességet, veszekedést. Gráczer Mihály főmérnök tucatnyi példát mondott el, hogyan nehezíti munkájukat az alkatrészhiányon túl még a meglevő alkatrészek beszer- közötttf zése . is, mennyit kell szaladgálniuk az ország különböző részein, egy-egy fogaskerék, bonyolultabb csavar vagy egyéb alkatrész miatt. Ha valahol fölfedeznek raktáron levő anyagot, csak úgy juthatnak hozzá, ha „megolajozzák” az üzletkötés rozsdás zárjait. Vicclapba illő, szatirikus esetek történnek: nevetséges — de | szomorú is —, hogy az egy-két forintos rugó vagy tömítőgyűrű hiánya miatt képtelenek átadni az SZ:—100-as traktort vagy akár más, fontos munkagépet. A HT—7 típusú műtrágyaszórót Magyarországon gyártják. Az ember azt gondolná, ehihez már csak lehet kapni alkatrészt. Kiderül, hogy ehhez is hiányzik a fogaskerék, s a ceglédiek csak úgy tudják üzembe helyezni a műtrágyaszóróikat. ha maÁISó gépek: filléres alkatrészek hiánya ^ miaui - MI nehezíti a folyamatos gép- \----------------------------------—...— 1 • - ? j avítást ? A Természettudományi Múzeum növénytárának igazgatói szobájában él Európa legnagyobb, szobában tartott filodend- ronja. A hatalmas filodendron-fa mintegy 45 éves és 16 évvel ezelőtt került mai helyére. A fa ötméter magas s lombozata 13 méter átmérőjű. Leveleinek száma 185, közülük sok eléri a ? félméteres nagyságot. A különleges méretű örökzöldnek a } központi fűtés egyenletes hőmérsékletet, a hatalmas ablakok } egyenletes fényt biztosítanak. Földjét két évenként 15—20 kiló í szervestrágyával, öntözővizét rendszeresen műtrágyaoldattal \ kezelik. rendelőlapokon —* amit az AGROTRÖSZT visszaküldött — csupa ilyen jelzések láthatók. Közöttük van 2,50 forint értékű tömítőgyűrű és több más, olyan alkatrész, amelynek gyártását bármelyik vasipari ktsz elvállalhatná. Az U—28-as traktorok szalagszerű javítását abba kellett hagyni Cegléden. Az AGROTRÖSZT arra való hivalkozással. hogy nem tudja beszerezni a javításhoz szükséges alkatrészt, visszaküldte a megrendelést. Ugyanakkor — mint a gépállomásiak elmondják. Egerben a Hajtómű- és Felvonógyárban arról panaszkodnak, nem tudják kihasználni a forgácsoló kapacitásukat, mert az AGROTRÖSZT nem rendel tőlük alkatrészt. Cegléden, a havi terv szerint megengedett befejezet- ^ len termelési érték 210 000^ forint lehet. Ezzel szembeni elérik a 750 000 forintot is. £ Túlnyomórészt a csekély érté-1 kű alkatrészek hiánya miatt, i Mit jelent ez? További gon- í dot a munkások kifizetésénél.^ A bank ugyanis a fennálló £ rendelkezések alapján nem'} előlegezheti a pénzt. Ez azí áldatlan helyzet aztán k.d- A, vét szegi a gépjavító állomás Af vezetőinek és dolgozóinak A, egyaránt. A í Kormányzatunk ugyan mar A megtette a szükséges intezke- £ déseket a mezőgazdasági al- A/ katrészellátás javítására. Ad-fj dig is, amíg az egyre sú-} lyosbodó gond enyhül, nem f ártana körülnézniük az üle-'} tékeseknek, hogyan lehetne ^ gördülékenyebben eljuttatni a szerelőműhelyekhez a meglevő alkatrészeket. Súlyán Pál Ahol már ők vannak túlsúlyban Másfél évtized alatt több mint félmillióval emelkedett hazánkban a kereső nők száma Silókukorica-betatearító brigádjával Muralik András a Dánszent- miklósi Állami Gazdaság brigád vezetője szerezte met? az országos verseny második díiát. (Foto; Gábort A közelgő nemzetközi nőnap alkalmából érdekes felmérés készült arról, hogyan alakult, formálódott hazánkban a lányok, asszonyok élete. Az adatok egyöntetűen arról számolnak be, hogy évről évre nagyobb szerep jut a nőknek a különböző közéleti tisztségek betöltésében. Az országgyűlési képviselőknek például több mint 18 százaléka, a helyi tanácsok vezetőinek miftitégy 17 százaléka nő. Jó néhány, pár évtizeddel ezelőtt kizárólag férfiaknak „fenntartott” pályán is fokozatosan emelkedik a nők számaránya Ma már az orvosok 23.8 százaléka, a bírák 12 százaléka és az ügyészek 9 százaléka a .»gyengébb nem" képviselői közül kerül ki. Az egyenlő jogok, a szélesedő lehetőségek alaposan megnövelték a nők tanulási kedvét is. A dolgozók általános- és középiskoláiban például az idei tanévben több mint százezer felnőtt „diáklány” tanul. A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatain az összes hallgatóknak csaknem egyharmada lány, vagy asz- szony. A statisztikai adatok beszámolna^ arról is, hogy az elmúlt másfél évtizedben százezrek léptek ki az otthoni el- zárkózottsúgból, s váltak önálló keresőkké. A nők foglalkoztató tsága 15 év alatt az összes keresőkhöz viszonyítva csaknem 10 százalékkal növekedett; az állásban levő lányok, asszonyok száma több mint félmillióval emelkedett. A.---------------------- L F rancsics PMdizsámé növénypreparátor az óriás Rlodend- ron mellett (MTI Foto: Gere László felv.) .XVVXVl>XX\XXVXXVXXXVXVXXXXXXX\XXXV>V»CV\X>XVVSX>X>X>XO<\X>>XXX>X\>XVV>X>XNXSXXXVVXXVVV**? HARC - TÍZ NAPÉRT . zigorii mértékkel mérjük életünk perceit. Az órákat sokan, vélték már örökkévalóságnak. Napoklcal számolni egyenesen gazdagság... Most tíz napról van szó s nem is egy vagy néhány ember életében. Tulajdonképpen mindenki, aki határaink között él, érdekelt vagy érintett benne. Jóval kevesebb, aki tehet is érte . .. Kényszerszünet. Nem ritkaság. Többnyire előrejelzéssel érkezik, van amikor anélkül. guk készítik el a hiányzó alkatrészt. Neki is fogtak a fogaskerekek marásához, de mire a tizenöt műtrágyaszórót kijavították — a hét közepére —, annyira fölengedett a talaj, hogy most már a gépeket egyelőre nem használhat ják. Az AGROTRÖSZT — érthetetlen módon — még olyan alkatrészek forgalmazásától is elzárkózik, amit kis utánjárással beszerezhetne. Megmutatta a főmérnök a gépállomás megrendelőlapjait: egres tételeknél a vonaljelzés az országos hiánycikkeket jelenti, a kockával jelzett alkatrész tételekkel pedig az AGROTRÖSZT egyáltalán nem rs foglalkozik. A megEltűnt egy gondolhat. Olyan váratlanul és gyorsan, hogy az el- I só pillanatokban | senki se vette 1 észre eltűnését. j Aztán valaki j megjegyezte, csak j úgy, vállrándít- j va: — Azt hiszem, eltűnt egy gondolat . .. A másik rábó- lintot és ennyit fűzött még hozzá: — Talán kár érte. hátha okos gondolat volt. — Az okos gondolatok nem tűnnek el — szólt leözbe egy harmadik. — Nana — cő~ cögött az első — hallottam én már olyanról... A beszélgetésre egyre többen felfigyeltek. kez-r dett érdekes lenni. kezdett titokzatos lenni és idegesítő is, hátha olyan volt a gondolat, amelyért igazán kár lenne. ha végleg eltűnne. — Szólni kellene a rendőrségnek . .. — Ugyan. a rendőrség nem foglalkozik ilyennel ... — Miért ne foglalkozna . .. — A rádióban is szólni kellene... — Meg az újságokban közöltet- ni... — Meg kell találni ... — Igaza van ... S másnap már egy ország kereste az eltűnt gondolatot. Erről szólt a rádió, s erről az újságok hírei. Nyomozott mindenki, izgatott volt mindenki, s ahogy teltek a napok, úgy növekedett izgatott szenzációvá az elvesztett gondolat. „Eltűnt egy jó gondolat — keresi a gazdája” — így a második nap. „Hová lett egy kiváló gondolat” — a harmadik nap. Véglegesen eltűnt-e a nagyszerű gondolat, amelyet egy ország keres?” — tették fel negyednap a kérdést. „Még mindig semmi nyoma a korszakalkotó gondolatnak!” „A világtörténelem legnagyobb gondolata!” „Soha többé ilyen óriási gondolata nem lesz az emberiségnek” ... A hét végén a gondolat gazdája megtalálta az elveszett gondolatot. Ott ücsörgött meghúzódva jegyzetfüzete alján. Egyszerű, kis, szerény gondolat volt: becsüljük meg a legkisebbet is: vagy valami ilyenféle dolgot hirdetett. A hangos híradó még arról se adott hírt, hogy megtalálták. Széffi/en lett volna. hoay ilyen semmiséget fújtak fel ennyire! Gyurkó Géza ilyenkor sírva állnak le a táplálék nélkül maradt motorok. Nincs elegendő elektromosság! Táplálni kell új és új energia- nyelőket, mosógépeket és gyári motorokat. Ezért várjuk annyira a legapróbb hirt is az áram új szülőhazájából, Százhalombattáról. Itt. a Duna mellett harc indult — tíz napért. Másfél héttel hamarább kellene megindítani a hőerőmű második turbináját. Mit lehet-tenni? „Vállaljuk el, kötelezzen rá mindannyiunkat eov szerződés". írógép kopog. Szövegezik minden közreműködő vállalat tennivalóját a cél érdekében. A posta gyors, s ha akarják, csak alá kell írni . ., Négy nagy már válaszolt. A Láng. az Április 4, az Erőmű Tervező és a kapcsolókat szállító VERTESZ. Ha minden j együtt lesz, megszületett a szocialista szerződés a máso- j difc áramfejlesztő gyorsabb I indításáért. Mit jelent tíz nap? 1 ízt zer megawatt órát. Még érthetőbben: ötmillió asszony nagy vasaló sál. Talán jobb képernyőket a tévékben, kevesebb verejtéket a? üvegolvasztóknak. mert nem törik, szakad a meghűlt anyag. A tíz nap azt jel én ti, hogy április 15-én megkezdődhet a próbaüzem. És néhány aláírást a gépelt oldalak végén. Az izgalom, a várakozás napjai jönnek. A megbízók nem fognak zászlókat lobogtatni s arról sem hallani, hogy ..adott szó és szerződés ...' Munka ion. Az olajos kezek most adják a maguk autogramját . . . T. Gy. 128 millió tojás évente Négy tojásgyár építését, 12 tervezését kezdik meg tavasszal Az MSZMP Központi Bi- | zottságának a mezőgazdaság helyzetéről hozott határozata j kimondja, hogy a következő j három év alatt 2.5 millió tojó- j tyúk részére kell nagyüzemi j tojóházakat építeni. Az első ! négynek a tervei már el’ké- j szüitek. s a tavasszal meg- j kezdődik az építkezés a boly: j és a nagymiskolci állami gaz- | daságban. a földes: Rákóczi j Tsz-ben és az Országos Ba-1 romfiipari Vállalat nagyve- nyimi telepén. Az első- négy tojásgyár ne- ! velőtelepei őszre, a tojótele- j pék a jövő év elejére készülnek el. s éppen egy esztendő | múlva, 1965 márciusában megkezdik a tojástermelést. Egy- egy tojásgyár beruházási költsége — beleértve a komplett gépesítést, a járulékos létesítményeket. a tojásszállításhoz szükséges járműveket és aszfalt uta kat — mintegy 24 millió forint. A Földművelésügyi Minisztériumi beruházási irodájában rövidesen megkezdik a következő 12 tojásgyár tervezéséi is. Hetet állami gazdaságban, ötöt termelőszövetkezetben építenek, az elsőkhöz hasonló kapacitással és berendezéssel. A kivitelezés a tervek szerint a jövő tavasszal kezdődik, a termelés pedig 1986 elején. A 16 tojásgyár összesen 640 000 tyúk részére biztosít majd valóban nagyüzemi férőhelyet, s évente 128 millió tojást ad. (MTI) Országos tanácskozás A Művelődésügyi Miniszté* rium március 6-án. pénteken a Postás Szakszervezet Benczúr utcai művelődési házában rendezi meg a népművelési szakemberek országos konferenciáját. A tanácskozáson a könyvtárái lomány és a népművelési kutatómunka fő kérdéseiről tartanak előadásokat. és széleskörű vitát. (MTI). Eltűnt egy gondolat