Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

1964. MÁRCIUS 4. SZERDA 3 Jutalmat kaptak Egész esztendőben verse- \ nyeztek a fiatalak. Vetélked-; tek a traktorosok, a kuka-; ricatermeszták, a silókcmbáj- j nosok. az állattenyésztők. Ki ] az egyéni, ki a brigádver- / senyt választotta. Akadtak % merészebbek, akik az országos í versenyre neveztek be. s vol-% tak. akik megyei szinten mér-í lék össze tudósakat. Elégedetlen szerelők Óriási filodendron Huszotuiyok százalékos elmaradás Weisz Pétemé munkacsapatává) a cukorrépaműveléstoen tűnt ki. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári gaíciasáffában dolgozik. Országosan a II. helyezést érték el. Fülöp István a naaykátai t-yar—Koreai Barátsáe Tsz_ nesze. Tíz tehenénél 5138 liter at­las: tethozamot ért el. Isv sze­rezte meg az országos helyezést. Ma­tthe­második Filipcsi János a ceglédi Cilra- kerti Állami Gazdaság dolgozója az ország első munkásai végzett. Varga József ugyancsak a Ceglédi Állami Gazdaságban vállalta, hogv traktorával az elsők közé ‘küzdi magát. Sikerült. Megszerezte az országos második díjat. Nehéz, helyzetben vannak a Ceglédi Gépjavító Állomás dolgozói: soha ennyi problé­mát nem okozott még az alkat­részhiány. Rövidesen meg­kezdődnek a tavaszi gépszem­lék, s az ütemtervhez képest huszonnyolc százalékkal ma­rad ak el a gépjavítással. A ki­látások sem jobbak, legalább 15—20 traktor nem vonulhat ki a földekre. Tavaly — a sok ígérgetés után joggal remélhették gép­állomási szerelőink, végre ja­vul a helyzet. Most — nemcsak Cegléden, de másutt is. — abba kell hagyni az egyes géptípusok szalagszerű ja­vítását a súlyos gondként visszatérő alkatrészhiány miatt. Már-már úgy tűnik, bele kell nyugodni a megváltoztathatat- lanba, egyelőre nem tudjuk megoldani e problémát. Vajon tényleg így lenne? Gyors és gyöikeres változási — ezt őszintén be kell valla­nunk — csakugyan nem vár­hatunk. A földművelésben al­kalmazott erő- és munkagépek 80 százaléka ugyanis külföldi. Pillanatnyilag az ország mezőgazdasági gépparkjához 40 ezer féle alkatrészt használnak Több import traktortípus gyár- | tását már megszüntették, az j ipar és a forgalmazó szervek í rossz együttműködése — gyak- j ran a bürokratikus huzavona ] miatt — a hazai gyártmányú gépek alkatrészellátása is Aka­dozik. Nehezíti a folyamatos | javítómunkát, hogy az egyes gépállomások, szerelőműhe­lyek nagy mennyiségű olyan alkatrészt tartanak raktáron. amire nincs is szükségük. Per­sze több olyan korábbi keletű okot is felsorolhatnánk még, amelyeknek most jelentkezik — elháríthatatlanul — a követ- Ikezménye. És ha nem is lehet egyik napról — a másikra, e súlyos gondunkat megoldani, azért mindenképpen enyhíthet­nénk a járványszerűen elhatal­masodó alkatrészhiányon. Jelenleg a Ceglédi Gépjavító Állomáson körülbelül három­száz alkatrész hiányzik. A sze­relők leleményessége folytán ebből házilag kétszáz alkat­részt előállítanak. Igenám, de a hiányzó száz még mindig „elegendő” ahhoz, hogy az akár kis hibával rendelkező traktorok is kiessenek a terme­lésből. Ezek az alkatrészek okozzák a sok-sok fejtörést, idegességet, veszekedést. Gráczer Mihály főmérnök tucatnyi példát mondott el, hogyan nehezíti munkájukat az alkatrészhiányon túl még a meglevő alkatrészek beszer- közötttf zése . is, mennyit kell sza­ladgálniuk az ország kü­lönböző részein, egy-egy fo­gaskerék, bonyolultabb csa­var vagy egyéb alkatrész miatt. Ha valahol fölfedez­nek raktáron levő anyagot, csak úgy juthatnak hozzá, ha „megolajozzák” az üz­letkötés rozsdás zárjait. Vicc­lapba illő, szatirikus esetek történnek: nevetséges — de | szomorú is —, hogy az egy-két forintos rugó vagy tömítőgyűrű hiánya miatt képtelenek átadni az SZ:—100-as traktort vagy akár más, fontos munkagépet. A HT—7 típusú műtrágya­szórót Magyarországon gyárt­ják. Az ember azt gondol­ná, ehihez már csak lehet kapni alkatrészt. Kiderül, hogy ehhez is hiányzik a fogaskerék, s a ceglédiek csak úgy tudják üzembe helyezni a műtrágyaszóróikat. ha ma­ÁISó gépek: filléres alkatrészek hiánya ^ miaui - MI nehezíti a folyamatos gép- \------------­----------------------—...— 1 • - ? j avítást ? A Természettudományi Múzeum növénytárának igazgatói szobájában él Európa legnagyobb, szobában tartott filodend- ronja. A hatalmas filodendron-fa mintegy 45 éves és 16 évvel ezelőtt került mai helyére. A fa ötméter magas s lombozata 13 méter átmérőjű. Leveleinek száma 185, közülük sok eléri a ? félméteres nagyságot. A különleges méretű örökzöldnek a } központi fűtés egyenletes hőmérsékletet, a hatalmas ablakok } egyenletes fényt biztosítanak. Földjét két évenként 15—20 kiló í szervestrágyával, öntözővizét rendszeresen műtrágyaoldattal \ kezelik. rendelőlapokon —* amit az AGROTRÖSZT visszaküldött — csupa ilyen jelzések lát­hatók. Közöttük van 2,50 forint értékű tömítőgyűrű és több más, olyan alkatrész, amelynek gyártását bárme­lyik vasipari ktsz elvállal­hatná. Az U—28-as traktorok szalagszerű javítását ab­ba kellett hagyni Ceg­léden. Az AGROTRÖSZT arra való hivalkozással. hogy nem tud­ja beszerezni a javításhoz szükséges alkatrészt, vissza­küldte a megrendelést. Ugyanakkor — mint a gépál­lomásiak elmondják. Eger­ben a Hajtómű- és Felvonó­gyárban arról panaszkodnak, nem tudják kihasználni a forgácsoló kapacitásukat, mert az AGROTRÖSZT nem rendel tőlük alkatrészt. Cegléden, a havi terv sze­rint megengedett befejezet- ^ len termelési érték 210 000^ forint lehet. Ezzel szembeni elérik a 750 000 forintot is. £ Túlnyomórészt a csekély érté-1 kű alkatrészek hiánya miatt, i Mit jelent ez? További gon- í dot a munkások kifizetésénél.^ A bank ugyanis a fennálló £ rendelkezések alapján nem'} előlegezheti a pénzt. Ez azí áldatlan helyzet aztán k.d- A, vét szegi a gépjavító állomás Af vezetőinek és dolgozóinak A, egyaránt. A í Kormányzatunk ugyan mar A megtette a szükséges intezke- £ déseket a mezőgazdasági al- A/ katrészellátás javítására. Ad-fj dig is, amíg az egyre sú-} lyosbodó gond enyhül, nem f ártana körülnézniük az üle-'} tékeseknek, hogyan lehetne ^ gördülékenyebben eljuttatni a szerelőműhelyekhez a meg­levő alkatrészeket. Súlyán Pál Ahol már ők vannak túlsúlyban Másfél évtized alatt több mint félmillióval emelkedett hazánkban a kereső nők száma Silókukorica-betatearító brigádjá­val Muralik András a Dánszent- miklósi Állami Gazdaság brigád vezetője szerezte met? az országos verseny második díiát. (Foto; Gábort A közelgő nemzetközi nő­nap alkalmából érdekes fel­mérés készült arról, hogyan alakult, formálódott hazánkban a lányok, asszonyok élete. Az adatok egyöntetűen ar­ról számolnak be, hogy évről évre nagyobb szerep jut a nőknek a különböző közéleti tisztségek betölté­sében. Az országgyűlési képviselők­nek például több mint 18 szá­zaléka, a helyi tanácsok ve­zetőinek miftitégy 17 százaléka nő. Jó néhány, pár évtizeddel ezelőtt kizárólag férfiaknak „fenntartott” pályán is foko­zatosan emelkedik a nők szám­aránya Ma már az orvosok 23.8 százaléka, a bírák 12 szá­zaléka és az ügyészek 9 szá­zaléka a .»gyengébb nem" kép­viselői közül kerül ki. Az egyenlő jogok, a szélese­dő lehetőségek alaposan meg­növelték a nők tanulási ked­vét is. A dolgozók általános- és középiskoláiban például az idei tanévben több mint százezer felnőtt „diáklány” tanul. A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatain az összes hallgatóknak csaknem egyharmada lány, vagy asz- szony. A statisztikai adatok beszá­molna^ arról is, hogy az el­múlt másfél évtizedben száz­ezrek léptek ki az otthoni el- zárkózottsúgból, s váltak ön­álló keresőkké. A nők foglal­koztató tsága 15 év alatt az összes keresőkhöz viszonyítva csaknem 10 százalékkal növe­kedett; az állásban levő lá­nyok, asszonyok száma több mint félmillióval emelkedett. A.---------------------- L F rancsics PMdizsámé növénypreparátor az óriás Rlodend- ron mellett (MTI Foto: Gere László felv.) .XVVXVl>XX\XXVXXVXXXVXVXXXXXXX\XXXV>V»CV\X>XVVSX>X>X>XO<\X>>XXX>X\>XVV>X>XNXSXXXVVXXVVV**? HARC - TÍZ NAPÉRT . zigorii mértékkel mér­jük életünk perceit. Az órákat sokan, vélték már örökké­valóságnak. Napoklcal számol­ni egyenesen gazdagság... Most tíz napról van szó s nem is egy vagy néhány em­ber életében. Tulajdonképpen mindenki, aki határaink kö­zött él, érdekelt vagy érintett benne. Jóval kevesebb, aki te­het is érte . .. Kényszerszünet. Nem ritka­ság. Többnyire előrejelzéssel érkezik, van amikor anélkül. guk készítik el a hiányzó al­katrészt. Neki is fogtak a fo­gaskerekek marásához, de mire a tizenöt műtrágyaszó­rót kijavították — a hét kö­zepére —, annyira fölengedett a talaj, hogy most már a gépeket egyelőre nem hasz­nálhat ják. Az AGROTRÖSZT — ért­hetetlen módon — még olyan alkatrészek forgalmazásától is elzárkózik, amit kis utánjá­rással beszerezhetne. Meg­mutatta a főmérnök a gépál­lomás megrendelőlapjait: egres tételeknél a vonaljel­zés az országos hiánycikkeket jelenti, a kockával jelzett alkatrész tételekkel pedig az AGROTRÖSZT egyáltalán nem rs foglalkozik. A meg­Eltűnt egy gon­dolhat. Olyan vá­ratlanul és gyor­san, hogy az el- I só pillanatokban | senki se vette 1 észre eltűnését. j Aztán valaki j megjegyezte, csak j úgy, vállrándít- j va: — Azt hiszem, eltűnt egy gon­dolat . .. A másik rábó- lintot és ennyit fűzött még hozzá: — Talán kár érte. hátha okos gondolat volt. — Az okos gon­dolatok nem tűn­nek el — szólt leözbe egy har­madik. — Nana — cő~ cögött az első — hallottam én már olyanról... A beszélgetésre egyre többen fel­figyeltek. kez-r dett érdekes len­ni. kezdett ti­tokzatos lenni és idegesítő is, hát­ha olyan volt a gondolat, amelyért igazán kár len­ne. ha végleg el­tűnne. — Szólni kelle­ne a rendőrség­nek . .. — Ugyan. a rendőrség nem foglalkozik ilyen­nel ... — Miért ne foglalkozna . .. — A rádióban is szólni kellene... — Meg az újsá­gokban közöltet- ni... — Meg kell ta­lálni ... — Igaza van ... S másnap már egy ország ke­reste az eltűnt gondolatot. Erről szólt a rádió, s erről az újságok hírei. Nyomozott mindenki, izga­tott volt minden­ki, s ahogy tel­tek a napok, úgy növekedett izga­tott szenzációvá az elvesztett gon­dolat. „Eltűnt egy jó gondolat — ke­resi a gazdája” — így a második nap. „Hová lett egy kiváló gondolat” — a harmadik nap. Véglegesen el­tűnt-e a nagysze­rű gondolat, ame­lyet egy ország keres?” — tették fel negyednap a kérdést. „Még mindig semmi nyoma a korszakalkotó gondolatnak!” „A világtörté­nelem legna­gyobb gondolata!” „Soha többé ilyen óriási gon­dolata nem lesz az emberiség­nek” ... A hét végén a gondolat gazdája megtalálta az el­veszett gondola­tot. Ott ücsör­gött meghúzódva jegyzetfüzete al­ján. Egyszerű, kis, szerény gon­dolat volt: be­csüljük meg a legkisebbet is: vagy valami ilyenféle dolgot hirdetett. A hangos hír­adó még arról se adott hírt, hogy megtalálták. Széffi/en lett vol­na. hoay ilyen semmiséget fúj­tak fel ennyire! Gyurkó Géza ilyenkor sírva állnak le a táp­lálék nélkül maradt motorok. Nincs elegendő elektromosság! Táplálni kell új és új energia- nyelőket, mosógépeket és gyá­ri motorokat. Ezért várjuk annyira a legapróbb hirt is az áram új szülőhazájából, Száz­halombattáról. Itt. a Duna mellett harc in­dult — tíz napért. Másfél héttel hamarább kellene meg­indítani a hőerőmű második turbináját. Mit lehet-tenni? „Vállaljuk el, kötelezzen rá mindannyiunkat eov szerző­dés". írógép kopog. Szövegezik minden közreműködő vállalat tennivalóját a cél érdekében. A posta gyors, s ha akarják, csak alá kell írni . ., Négy nagy már válaszolt. A Láng. az Április 4, az Erő­mű Tervező és a kapcsolókat szállító VERTESZ. Ha minden j együtt lesz, megszületett a szocialista szerződés a máso- j difc áramfejlesztő gyorsabb I indításáért. Mit jelent tíz nap? 1 ízt zer megawatt órát. Még érthetőbben: ötmillió asszony nagy vasaló sál. Talán jobb képernyőket a tévékben, kevesebb verejtéket a? üveg­olvasztóknak. mert nem törik, szakad a meghűlt anyag. A tíz nap azt jel én ti, hogy április 15-én megkezdődhet a próbaüzem. És néhány alá­írást a gépelt oldalak végén. Az izgalom, a várakozás napjai jönnek. A megbízók nem fognak zászlókat lobog­tatni s arról sem hallani, hogy ..adott szó és szerző­dés ...' Munka ion. Az ola­jos kezek most adják a ma­guk autogramját . . . T. Gy. 128 millió tojás évente Négy tojásgyár építését, 12 tervezését kezdik meg tavasszal Az MSZMP Központi Bi- | zottságának a mezőgazdaság helyzetéről hozott határozata j kimondja, hogy a következő j három év alatt 2.5 millió tojó- j tyúk részére kell nagyüzemi j tojóházakat építeni. Az első ! négynek a tervei már el’ké- j szüitek. s a tavasszal meg- j kezdődik az építkezés a boly: j és a nagymiskolci állami gaz- | daságban. a földes: Rákóczi j Tsz-ben és az Országos Ba-1 romfiipari Vállalat nagyve- nyimi telepén. Az első- négy tojásgyár ne- ! velőtelepei őszre, a tojótele- j pék a jövő év elejére készül­nek el. s éppen egy esztendő | múlva, 1965 márciusában meg­kezdik a tojástermelést. Egy- egy tojásgyár beruházási költsége — beleértve a komp­lett gépesítést, a járulékos lé­tesítményeket. a tojásszállí­táshoz szükséges járműveket és aszfalt uta kat — mintegy 24 millió forint. A Földművelésügyi Minisz­tériumi beruházási irodájában rövidesen megkezdik a követ­kező 12 tojásgyár tervezéséi is. Hetet állami gazdaságban, ötöt termelőszövetkezetben építenek, az elsőkhöz hasonló kapacitással és berendezéssel. A kivitelezés a tervek szerint a jövő tavasszal kezdődik, a termelés pedig 1986 elején. A 16 tojásgyár összesen 640 000 tyúk részére biztosít majd valóban nagyüzemi férőhelyet, s évente 128 millió tojást ad. (MTI) Országos tanácskozás A Művelődésügyi Miniszté* rium március 6-án. pénteken a Postás Szakszervezet Ben­czúr utcai művelődési házá­ban rendezi meg a népműve­lési szakemberek országos konferenciáját. A tanácskozá­son a könyvtárái lomány és a népművelési kutatómunka fő kérdéseiről tartanak előadá­sokat. és széleskörű vitát. (MTI). Eltűnt egy gondolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom