Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

i*r?r utóm Z-tfírlap 1964. MÁRCIUS 4, SZERDA ÉPÜL, SZÉPÜL CEGLÉD IIKASOK ISKOLA K r \ II KOK Legyen közügy — de másképp A 600 éves város jubileumra készül Nevezetes esztendő az idei; a ceglédiek életében. A haj­dani települést 600 évvel ez­előtt nyilvánították várossá, j S azóta sok vihart állt ki j és sok derűs napot élt meg. „Nem változott ez a vá­ros semmit” — írta könyvé- j ben 50 esztendővel ezelőtt j Kárpáti Aurél. S e mű lap- ! jaihoz viszonyítva mérhetjük le azt a. fejlődést is, amin Cegléd az elmúlt 15 év alatt átment. Mert történt egy s más ez idő alatt. Az őslakók szinte észre sem vették az átalakulást: az új, épülő lé­tesítményeket, az új háza­kat, utakat, a 42 kilométe­res vízvezetéket — s még so­rolhatnánk a többit, ami hoz­zájárult, hogy Cegléd ipari várossá fejlődjön. S mit hoz a jubileumi 1964? A további fejlődést, ami nemcsak a város arculatát változtatja meg, hanem az emberek hétköznapjait | is örömteljesebbé teszi. S ezt bizonyítandó, kezdjük a lakásépítkezéssel. Alig más- í fél hónapja, hogy a Rákó- \ czi úti háromemeletes há­zakba 24 boldog család köl- tözött be. Rövidesen benépe­sednek a Széchenyi utca új házai is. Húszán rendezhe­tik be itt új otthonukat. Ugyanezen a telepen to­vábbi 24 lakás épül. A Köztársaság utcában az alapjait ássák azoknak a há­romemeletes házaknak, ame­lyekben 48 lakás lesz. Az Alkotmány utca és a Szív ut­ca sarkán levő épületekben 16 lakás várja tulajdonosait. Ezeket az építkezéseket az OTP finanszírozta és a tu- j lajdonosok öröklakásként vet- J ték meg. A megyei tanács biztosítja a pénzügyi keretet, a Rákóczi utca épületeihez. A jövő év . végéig 74 lakást adnak át, I Mindent a vevőért — A másikat kérem .. (Komád! István rajza) Bizonyság és cáfolat Összefüggés a kora,szülések számának emelkedése és a művi vetélések közölt - Érdekes statisztikai vizsgálat A terhesgondozó intézetek ] és a kórházi szülészeti ősz- j tál.yok krónikái arról tanús- ! kodnak, hogy az elmúlt évek- j ben nagyon megnőtt a kora­szülések számaránya. A kö­zelmúltban statisztikusok is behatóan foglalkoztak e jelen­ség okaival, s országos és bu­dapesti adatok alapján ele* j mezték: milyen összefüggés állapítható meg a korasziilé- | sek és a művi vetélések kö- 1 zött. A kiterjedi vizsgálat ered­ményeit összegezve megállapí- 1 tották, hogy y statisztikailag igazolható | kapcsolat található az elő- ^ zctes művi vetélések és a /, koraszülések arányának ^ emelkedése között. í y A számokból, adatokból ^ ugyanis világosan kiderül, ^ hogy a kora-, főleg pedig az ^ éretlen születésűek növekvő £ gyakoriságát alapvetően a ko-£ rabbi nagyszámú művi vetélés f okozza. ^ A statisztikusok kövekezte- ^ tései között szerepel például,^ hogy a koraszülések gyakori-^ ságának növekedésében alá-f rendelt szerepet játszik az a^ tény, hogy ^ az elmúlt években az ^ anyák átlagos életkora ^ csökkent. i y Az orvosok és a laikusok kö-!; rében felvetődött az is, hogy ^ esetleg az úgynevezett urbani-^ zációs ártalmak, a nagyvárosig élet egészségre káros beható- f sai is okozói lehetnek a kora- ^ szülések száma emelkedésé- £ nek. A statisztikai vizsgálat^ cáfolja ezt a nézetet, s kül- ^ földi adatokat is felsorakoz-^ tatva bizonyítja: a fokozódó^ városiasodás egyáltalán nem,£ vaav pedig csak egészen cse- f kély mértékben játszik közre % e jelenségben. | A felmérés egyik érdekes^ eredménye volt, hogy az elsőszülötteknél a ko- raszülcsek aránya lénye- $ gesen alacsonyabb, mint í a másod-, harmad- stb. c szülötteknél. További vizsgálódások alkal­mával azonban kitűnt, hogy ebben is végső fokon a művi vetélések „ludasak”, mert megközelítő pontosságú becs­| lések szerint az első gyermek i születése előtt a nők 18 szá­zaléka esik át művi vetélésen, ez az arány azonban a má­sodik, illetve a harmadik gyermek születése előtt 47, il­letve 74 százalékra emelkedik. (MTI). de ebből 18 már az idén beköltözhető. A KPM a közlekedés dol­gozói számára 26 lakás felépítését tette lehetővé. Az elkövetkezendő ötéves terv keretében mindezeken felül 600 lakás épül még Cegléden. A Felház utcában még az idén megjelennek az építőmunkások, hogy négy orvoslakást és négy más la­kást építsenek. A pedagógusok és a diákok örömére korszerűsítenek több iskolát és újakat is építe­nek. Még az idén megkez­dődik a Kossuth gimnázium bővítése, a meglevő iskola- épület melletti területen. A Munkaügyi Minisztérium figyelembe vette a város ipari átalakulását és anyagi fedezetét biztosított arra, hogy lefektessék az új ipari- tan'uló-iskola alapjait. Igen jól halad a Tán­csics általános ‘ iskola fel­újítása. Az idei költségvetés biztosítja azt az összeget, amely az építkezés teljes befejezéséhez szükséges. Szépítik, csinosítják a város belterületét, A Kossuth tér parkját teljesen felújítják. A Bajcsy-Zsilinszky tér ősszel megkezdett parko­sítása tavasszal befeje­ződik. A városi kertészet dolgozói azt szeretnék, ha május el­sejére már virágba borult város köszöntené az ünneplő­ket. Egyébként a kertészet a parkok díszeinek állandó biztosítására 400 000 forintos költséggel központi üvegházat épít. Az Eötvös téren díszparkot ültetnek, emlékkúttal. A fá­sítási program keretében az utcákra több mint tízezer facsemetét ültetnek ki. Épül, szépül Cegléd, a 600 éves város. Egyre alakul új arculata. UJ TV-JATEK Március 11-én, szerdán mu­tatja be a televízió a Csizma- rek Mátyás forgatókönyvéből készült Éjszaka is kézbesíten­dő című vígjátékot. Az új tele­víziójátékot a Magyar Film­gyártó Vállalat dokumentum- film-stúdiójának műtermei­ben forgatták Bán Róbert rendező vezetésével. Témája: a fiatalok szerelme. A főbb szerepeket Nádasi Myrlill, Gobbi. Hilda. Garas Dezső, Márkus 1. ászló, Szendrő Jó­zsef és Peti Sándor alakítja. (MTI) SZEPTEMBER VÉGÉN a váci járásban elsőként a vác- rátóti KISZ-szervezetet talál­ták alkalmasnak arra, hogy ifjúsági mintaklubot szervez­zenek. A kezdeti lelkesedés azonban az idő múlásával mindinkább alábbhagyott. Klubjukat mindennek, csak mintaklubnak nem lehetett nevezni. Az eltelt fél év alatt Vác- rátóton nem sokra mentek. Ahogy az ünnepélyes meg­alakulás után a járási kül­döttek mögött becsapódott az ajtó, úgy is maradt. A leg­utóbbi napokig nem akadt senki, aki segítő szándékkal rájuk nyitotta volna. A negyventagú klub eleinte úgy vélte, egyedül is men­nek majd valamire. Olyan mozgalmassá, színessé teszik a klubéletet, hogy példát vehet majd róluk a kör­nyék ifjúsága. A KISZ váci járási bizottsága javaslatára örömmel elfogadták Pintér László egyetemista vezetését. Csak azzal nem számolt senki — Pintér László sem —, hogy vajmi kevés ideje marad a klubvezetésre, hi­szen napja jó részét a ta­nulásra kell fordítania. Egy­szer tartott ugyan előadást szovjetunióbeli élményeiről, de ha utána ellátogatott a klubba, legfeljebb azt java­solta a jelenlévőknek: „be­szélgessenek”. Természetesen, a sikerte­lenségért nem is Pintér Lászlóra neheztelnek a fiata­lok, hanem inkább azt sé­relmezik, hogy a KISZ já­rási bizottságának csak a munkatervében szerepelt a mintaklub létrehozása és pat- ronálása, valójában nem sok gondot fordítottak rá. Sem anyagi, sem másirányú tá­mogatást nem adtak. Pedig ez legalább az indulásnál elkelt volna. Vácrátóton mo­dern művelődési ház épült. Viszont a fiatalságot ez a művelődési ház nem vonzza túlságosan. Egyéb sincs ugyanis a teremben, mint egyetlen rádió, amit a já­rástól kaptak. Társasjátékot, magnetofont hol innen, hol onnan kérnek kölcsön. A művelődési háztól csak ak­kor kapják meg a magne­tofont, ha nincs vetítés a moziban. SAJNOS, nem jó a kap­csolatuk a művelődési ház vezetőjével sem. Annál rosz- szabb ez, mert a művelő­dési ház vezetője, Anna Pál általános iskolai tanár, egyben a község pártalap- szervezetének titkára is, aki­nek tisztségéből fakadóan se­gítenie kellene a próbálko­zó fiatalokat. Támogatás he­lyett azonban sokszor, ki tudja miért — megnehezíti szórakozásukat. Az ifjúság szerint mindez a mozi lá­togatottságának növelése miatt történik, a párttitkár fele­sege ugyanis a mozi üzem­vezetője. Anna Pál az ifjú­ság nevelésével érvel, azzal, hogy többet ad számukra egy kitűnő film megtekintése, mint a felügyelet nélküli zá- logosdi játszása. A minta ifjúsági klub ho­vatovább közüggyé válik Vác- ralóton, csak nem olyan ér­telemben, mint ahogy kívá­natos lenne. Valamennyi el­lentét, szenvedély, amely e kis községben a felnőttek között sűrűn kavarog, itt csúcsosodik ki. Pintér László helyett most Tamasek József né, fiatal pe­dagógus vállalta az ifjúsági klub vezetését. A váci já­rási művelődési ház két munkatársa nemrég felke­reste Tamasek József nét. Nagyjából körvonalazták, mi­lyen elvek szerint működjön majd a klub. Tamaseknét Vácrátóton tisztelet, szeretet övezi, határozott, szókimon­dó fiatalasszony, az a típus, aki nem hagyja magát. An­nak hírére, hogy elvállalta a klub vezetését, néhány na­pon belül újabb hat fiatal kérte felvételét. MEGJÓSOLNI nem lehet, mikor válik a most életkép­telen vácrátóti ifjúsági klub példaképpé. Olyan mintává, ahová szívesen eljárnak a fiatalok beszélgetni, tanulni, táncolni, sőt uram bocsá’ még zálogosdit játszani is. Annyi azonban bizonyos: a vácrá­tóti felnőttek, s elsősorban a pártszervezet jó szándéka, tá­mogatása nélkül a legjobb igyekezet is kudarcot vall­hat. Komáromi Magda i tották az ottani téglagyá­rat mészégetővé. « Rostélyos, tehát alulról is levegőző kemencét kaptak, ahol szakaszo­san és megállás nélkül rakják, égetik, szedik az anyagot. Ezen a vidéken jóformán most tanulnak bele az új mesterségbe. A régiek a Duna jobbpart­ján a pilisi viejéken füstö­lögtek. Itt van Tinnye, ahol hozzákezdtek egy új ke­mence építéséhez is. Akna­kemence lesz belőle a kö­vetkező nyár derekára. Ad­dig is 15 millió forintot költenek rá, s napi 35 ton­na égetett mésszel fizeti vissza1 a nagy összeget. Pilisszántón két kemence füstölög. Kilenc kamrában éghet a tűz. Solymáron kör­kemencében fűtenek . .. Az autók, vonatok gyak­ran fordulnak Van elég he- lye, ahol már várják — akár előlegbe is — az épí­tőanyagot: A legfőbb igény­lők és hasznosítók a megyei építkezések. Itt kenyéradó gyár, ott reményt tápláló házsor, vagy éppen családi ház lesz. Ezt jelenti a vállalat 23 milliós évi terve. ____________(t. gy.) B elépés csak — ronggyal! A kiskunlacházi 1-es sz. álta­lános iskola tanulói vasárnap délután jól sikerült, jelmez- versennyel egybekötött „rongybált” rendeztek a köz­ségi művelődési otthonban. A bál érdekessége volt. hogy be­lépőjegyül a MÉH átvételi el- ismervénye szolgált, öt kiló rongyról. Wirelitr otnanURa tikI tálni. Nincs szebb, mint a téli pompába öltözött természet. — Juj, de romantikus ... — lelkesedett Manci. Mentek a parkban. Tal­puk alatt csikorgóit a hó. — Nézze, Mancika, azt a lámpát. Olyan mulatságos, mintha kalapja lenne. — Csodálatos férfi maga ... Én aztat szeretem a férfiban, ha romantikája van. Nem mindig a presszóba meg a la­kására húz, hanem elvisz sé­tálni abba a téli micsodába öltözött természetbe. Nem fá­zik? — Ugyan, Mancika! — til­takozott a férfi. — Én sem fázom. Én soha­se nem fázom. Magával meg pláne nem fázom ... — Tudja mit? Üljünk le er­re a padra — ajánlotta a fér­fi és máris példát mutatott. Mancika azonnal mellette ter­mett és szorosan hozzábújt. — Ez nagyon jó — csicse­regte és havas haját az arcá­hoz dörzsölte. A férfin erős borzongás futott végig, azt hitte, a szerelemtől van. Meg­fogta a lány kezét és közben fázni kezdett a lába. Mancika egyre nekitüzesedett. Ujjon­gott, folyt belőle a szó. A férfi hátán viszont a gallérjáról le­olvadt hóié folydogált. Ettől kicsit rázni kezdte a hideg. — Oh kis csacsi... Hogy reszket! Hiába, ilyen az igazi férfi — mondta Manci és jég­hideg kezével átölelte a nya­kát. — Mire gondol? — kérdezte a lány. Á férfi éppen arra. gondolt, nemrég az orvos azt tanácsolta, hogy tartsa mele­gen a veséjét. — Magára — és összekoc­cant a foga. — Oh! Mint egy farkas ... Csattog a foga ... — nevetett Mancika, majd folytatta: — Most mit kívánna? Na mond­ja ki bátran ... — Egy meleg ... egy forró... — Na ... ne gyáváskodjon... mondja ki! A férfi teát akart, monda­ni. aztán mégis csókot mon­dott mint ahogy ez egy ro­mantikus természetű fiatal férfihez illik. Megkapta. Aztán jobban a lányhoz bujt, hogy egy kis meleget kapjon és szélárnyékban le­gyen. Egyik kezével átölelte, a másikkal a félig lefagyott fülét dörzsölte. Aztán nem bírta tovább. — Édes Mancika, most mennem kell... Egy fontos értekezlet... — Ne menjünk még ... — Muszáj ... — Jó... De holnap ugye új­ra kijövünk. Mindent megígért, csakhogy mehessen. Rohanhasson haza, a jó meleg gőzös fürdőszobá­ba, ahol melegséget lehelnek a kicsavarni való ruhák, ahol be­ledughatja kezét a jó forró víz­be ... Felesége vidám arccal fogad­ta: — Ne haragudj Lajos. Igazad van. Én öregedtem meg. Ez a, mi házasságunk baja. Kiöltük belőle a romantikát, — Menjünk a fürdőszobá­ba... Kicsavarjuk a ruhát. — A ruha várhat! Ki tudja mikor lesz még egyszer ilyen szép havas este. Sétálni me­gyünk. Ügy mint tiz éve. Emlékszel? — Mintha. ma történt vol­na ... De kis szivem ... miat­tam ne fáraszd magad. “ Nekem nem fáradtság, ami neked öröm — jelentette ki az asszony és máris belebújt a kabá'jába. A parkban észrevette a pa­dot. — Nézd itt már ült vala­ki.. . Mi sem vagyunk öre­gebbek. Gyere ülj mellém... Lajos... Te buta kis Lajo­som ... Te sírsz. . . Istenkém. milyen megható ... Hiába nincs nagyobb boldogság egy asszony számára, ha a férjének örömet szerezhet ■.. Holnap is kijövünk, te hős ... te fiatal, erős férfi... Ősz Ferenc Hét hónya várja a tavaszt Ahogy a télbe belefáradt ember vágyik kék ég és meleg nap után, úgy várja a tavasz szent pillanatát a családi tűzhelyet rakó em­ber. És várják nagyon so­kan, akik a most épülő há­zak valamelyik emeletén re­mélik saját otthonukat. Nem­csak a természet, de a holt anyaggal munkálkodó ipar is várja a már kapuk előtt jelentkező tavaszt. A nagy, teremtő akcióhoz — a vízcsaptól a tégláig — természetesen sok minden kell. Az egyik fő anyag a mész. A pilisi begyek-dom- bok táján segíti világra a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat. Hét bánya termeli a mész­követ. S milyen erőfeszíté­sek árán! Kétszer kellett ostromolni a hegyek anya­gát egyszeri termésért. Nem sokkal robbantás után is­mét összefagyott a kő, csak a paxit újabb akciója ve­tette szét annyira, hogy ko­csiba rakhassák. A kemencéknél már köny- nyebb. Odabenn tűz ég, s a füstből és tűzből jut vala­mi meleg a rakodóknak és mestereknek. Az új eszten­dő első napja óta sehol sem aludt ki a láng. Napról nap­ja fehér mésszé égették a hegy kövét. Januárban kétszázötven­nél több vagon gördült ki a mészégetőktől. Igaz, hogy háromszáz kel­lett volna! A február sokkal derű­sebb, most már nem lesz baj. A március arra jó hogy ami nem sikerült az első hetekben, azt pótolják. Mire az év negyede lezárul, ép­pen utolérik önmagukat. Honnan jön össze a sok fehér anyag? Nógrádverőce áll a lista élén. Az elmúlt őszön alakí­— Benned nincs semmi ro­mantika! — Egy öregedő férfinak ne a. romantikán járjon az esze — jelentette ki az asszony és felkiáltójel helyett bevágta az ajtót. — Hm! Én öregedő férfi... — meditált. — Én ... Akinek ma is ajánlatot tett a Manci­ka... Azt mondta, hogy sze­retne velem találkozni... Meg­adta a telefonszámát is ... — Mozdulj már! — hangzott a hitvesi felszólítás. — Hát nem! — született meg az elhatározás a férfiban. Ezt követte a tett. Kabátban szólt be a gőztől nem látható felesé­gének. — Elmegyek sétálni. Igenis elmegyek. Lehet, hogy te öreg vagy, de én még szeretem a havas tájat... — És utálod a munkát — ad­ta útravalóul az asszony és ez­úttal a fürdőszoba ajtaját vág­ta be. A közeli presszóból gyors te­lefon Mancinak. A nő jön. Fél­óra múlva találkoznak a park­ban ... — Kezét csókolom ... Úgy örülök, hogy eljött. — Én is örülök, hogy eljöt­tem. — bájcseveg Mancika. — Tudja mit? Menjünk sé­i Kint sűrű pelyhekben hullt Í a hó. A férfi az ablaknál állt \ és gyönyörködött a tájban. Csupa szép gondolat jutott az '^eszébe. Megszállta a lírai han- j gúlát, amit a költők ihletnek 5 neveznek. Szeretett volna va- lami szép verset Írni erről a \csodálatos téli pompáról, de ; aztán rájött, hogy úgysem kö- \ zölnék a lapok, mert túl ért- ; hető lenne, és nem volna ben- '/ ne semmi modern életérzés. \ Álmodozásából felesége % hangja riasztotta fel: \ — Te csak bámulsz kifelé a \ nagyvilágba, én meg halálra $ dolgozom magam. Az ábrándo- $ zás helyett gyere segíts kicsa- £ várni a ruhát... % — De szívem ... Nézd mi­£ lyen szép a táj ... Emlékszel? '/ Ezelőtt tíz évvel ilyenkor kint $ sétáltunk a parkban. Tapos- í tűk a havat, fogtuk egymás ke- zét. Tüzelt bennünk a szere­lem. Ügy ültünk le egy padra, hogy alig sepertük le a ha- j vat... És ugye nem fáztunk. — Rég volt! $ — Ügy emlékszem, mintha $ ma történt volna. Egy lámpán % nagyot nevettünk, mert a rá- % rakodott hó olyan volt, mint- ^ ha kalapja lenne, í — És mi lesz a ruhával?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom