Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

1964. MÁRCIUS 29, VASÁRNAP ^FCirkm Robotgép szánt az ember helyett , Hogyan asszimilálják növények az oxigént? ’! Dr. Manuel Losada vezetésé- ff vei egy spanyol tudós csoport ff felderítette, milyen eljárással ^ asszimilálják a levegő oxigén- yf jét a klorofill tartalmú nővé- | nyék. ff A spanyol tudósok a sejten ff belül nyomon követték a nö- ^ vényi klorofillban a fény ha- ^ tására végbemenő fotoszín- fy tézist, amellyel az elektronok ff átalakítják a levegő oxigén- ^ jét. Dr. Losada közlése szerint ff a növényekben az oxigén ff aminosavvá és proteinokká ff álakul át. Első pillanatra furcsa lát­ványt nyújt az újszerű trak­tor, melynek „furcsasága” a mellső részen levő, forgat- hatóan felfüggesztett kerék és a vezetőkorong. Érdemes ez­zel az ügyes szerkezettel meg­ismerkedni! Az egymás felé futó vezető- korongok egy tengelyen he­lyezkednek el, elöl kb. 5 fo­kos szöget zárnak be egymás­sal. A korongokat függőleges tengelyre felfüggesztett kör­keresztmetszetű tengelydarab tolja, s néhány beállítható sző­ri tókapocs lehetővé teszi, hogy ez a vízszintes tengelydarab és a korongok tengelye egy­máshoz pontosan álljanak. A függőleges tengelyen ta­lálható a traktor alvázkereté­től jövő tolócső. a tengelyt az irányított kerék vezeti. A tolócső — amelynek a céljára egy teher- vagy sze­mélygépkocsinak a régi kar­dántengely is megfelel — kb. 1,80 m hosszú. A szabad vé­gén levő kardáncsukló útján a csövet fel, le vagy oldalirány­ban lehet mozgatni. A cső és a vonórúd (vagy bizonyos traktorokon egy vezetőrúd) közötti beállítható összekötő tengelykapcsoló egészíti ki ezt az alapvető felszerelést. Ha jó kerékagyat és kúp­görgős vagy gördülőcsapágya­kat szerelnek be, úgy a veze­tés zerkezet több ezer holdon át javítás nélkül működik. A robot-vezetőszerkezetet néhány kiegészítő biztonsági berendezéssel is fel kell sze­relni! Az eke és a traktor kézi kapcsolója közötti összekötő kötél vagy a gyújtótekercstől az elosztókábeiig vivő huzal, esetleg a gyújtóáramkörben levő vezeték, amelyet kap­csokkal vagy csatlakozódu­gasszal kötünk be, leállítja a traktort, ha az eke leoldódik. További biztonsági berendezés egy gyújtáskapcsoló, amely automatikusan kikapcsol, amint a vezetőkorongok kiug- ranak a barázdából. Ezenki- vü'. egy forgótengellyel pár­huzamos mechanikus járom­kötél útján elhúzza a huzalt a gyújtáselosztótól vagy a gyújtótekercstől és így leállít­ja a traktort, ha a vezetőko­rongok hirtelen irányt változ­tatnak, mert elhagyják a ba­rázdákat. Egy harmadik biztonsági tényező, hogy a vezetőkoron­gok csak mintegy 150 foknyira tudnak elfordulni a forgóten- géiyeh, hnert ekkor az egyik korong beleütközik a tolócső­be, a traktor kis körben meg­Bársonypárnán pihen a trezorban az igazi egykilós Az egyetlen igazi hiteles egykilós tömegmérték a Ma­gyar Nemzeti Bank egyik pin­céjében pihen egy fémasztal­ka közepén, bársonypámán, kettős üvegbúra alatt, s na­gyon féltve őrzik. Párizsból került hozzánk, s ennek az egykilósnak is, mint általá­ban a mértékrendszer alap­jainak, érdekes a története. A francia forradalom előtt min­denütt más és más mértékegy­séget használtak, ami nem kedvezett a kereskedelemnek. A francia forradalom, mint annyi másban, ebben a kér­désben is rendet akart terem­teni. Borda, Lagrange, Lapla­ce, Monge és több más kiváló matematikus és fizikus rész­vételével 1790-ben bizottságot alakítottak a mértékrendszer kialakítására. Ök és utódaik elég hosszadalmasan üléseztek, mert majdnem egy évszázad telt el, míg megszületett a nemzetközi mértékegyezmény. 1875-ben rögzítették, mennyi az egy kiló, az egy méter, az egy szekundum, stb. Az egyez­ményhez Magyarország 1876- ban csatlakozott. A tagálla­mok közt kisorsolták az egy­forma méretű platina-irídium hengereket, amelyek mind pontosan egy kilót nyomtak. Nekünk a 16-os sorszámú ju­tott. Roppant érzékeny ez az iga­zi egykiló. Ezredtmilliméter ko­pás esetén olyan súlykülönb- ség jelentkezik, amely a hiba­határt messze felülmúlja. Ezért a 16-os számú normál kiló néha-néha, 5—6 évemként kerül elő a trezorból, hogy el­lenőrizze, testvérei, uncka- öccsei annyit nyomnak-e, mint „ö”. Ezt az ellenőrzést kizá­rólag az Országos Mérésügyi Hivatal végzi nagy óvatosság­gal. Például a platina-irídium hengerhez nem szabad kézzel hozzányúlni, mert az ujjak szennyeződése már megváltoz­tatná a súlyt. Időnként a bu­dapesti normálkiló is útiakéi Párizsba, hogy ott hivatalosan vizsgálják, megtartotta-e igazi súlyát, nem csapja-e be a bu­dapestieket. fordul és megáll a szántóföl­dön. Sokan az eke felől szállnak fel a traktorra, ha meg akarnak nézni rajta valamit. Ez veszélyes! Jobb, ha meghúzzák a vezetőszerke­zetre erősített kötelet és így leválasztják a gyújtákábelt, vagy pedig kikapcsolják a íor- gótengelyen levő kapcsolatot. A kísérletek egy részénél a traktorokra pótüzemanyagtar­tályokat szereltek, úgyhogy a barázdában levő vezetőszerke­zet megállás nélkül 12 órán át üzemeltetni tudja a traktort. A robotgéppel a földeket rendszerint kívülről befelé szántják. Tárcsás eke esetében az elül­ső korong a barázdában ha­ladhat anélkül, hogy emiatt az új talajt kikerülné. Ez a ki­egészítő korong azzal a hatás­sal jár, hogy a föld kiszántásá- nál a 90 fokos sarkok leke- rekítődnek. Hátrányt jelent viszont ezzel kapcsolatban a szántóföld közepén levő ki­használatlan, mély barázda, amelyet azután vagy talaj­egyengető készülékkel, vagy pedig ismételt áfszántással ki kell tölteni. A robotszerkezet, amely a barázdában halad, pontosab­ban vezeti a traktort, mint az ember. Ha egyszer a vezető- szerkezet be van állítva úgy, hogy a barázdában egy bizo­nyos helyen halad és a trak­tort mindig a barázda vonulá­sa szerint kormányozza, úgy a traktor 25 mm-es pontosság­gal a beállított helyzetben tud haladni. Ligeti György Mi a különbség a tetem és a műkincs között? I-! MŰANYAGOK A MEZŐGAZDASÁGBAN A műanyagok mezőgazdasá­gi alkalmazása tulajdonkép­pen meglehetősen újkeletű. Elsőnek jelentkezett a mű­anyag fóliáknak az alkalma­zása melegházi és hajtatóágyi berendezések készítésénél. Hajtatóházakat, hollandi ágyakat a műanyag fóliák tér­hódítása előtt kizárólag a ne­héz és törékeny üveg'felhasz­nálásával készítettek, az üveg fényeresztő és hőszigetelő ha­tása miatt. Az üveg súlya 4— 8 kg/négyzetméter, túlságosan törékeny, szilárd alapot, me­rev tartószerkezetet igényel. Vándoroltatása nehézkes, ezenkívül törékenysége miatt baleseti veszélyt is jelent. A műanyag fólia (hajlítható, rugalmas, könnyű, jól meg­munkálható), ezenfelül ol­csóbb, mint az üveg. A fólia kedvező tulajdonságai igen leegyszerűsítik a vázszerke­zetet is. További érdekes alkalmazás a fóliatömlőben megvalósított ■palántanevelés. A palántázást ugyanis a növények többnyire megsínylik. A növények meg­akadnak a fejlődésben, ez a beérést is késleltetheti, és csökkenti a terméshozamot. Ha földlabdával együtt ülte­tik el a palántákat, a növény kevésbé károsodik az átülte­téskor. A műanyag fóliából készült tömlők alkalmazása ezt lehe­tővé teszi. A 0,04 mm vastag, 8—12 cm szélességű lapított polietilén tömlőt, amely tekercsben ke-’ PALÁNTANEVELÉS TÖMLŐBEN- OLCSÓBB, EREDMÉNYESEBB - ÚJFAJTA CSÖFEKTETÉS rül forgalomba, 8—10 cm-es daraboltra vágják. A tömlődarabokat földdel töltik meg. A palántákat kis korukban ültetik a tömlőbe, és üveg- házban vagy melegágyban tart­ják, amíg az állandó helyre ki nem ültetik. A szabad­földbe a palántát a fóliatöm­lővel együtt ültetik el. A tömlőben nevelt növények az öntözővizet jobban haszno­sították, mint a cserépben ne­veltek, mert a fóliának nincs nedvszívó és vízáteresztő ké­pessége, és ezért földje nehe­zebben száradt ki. A tömlőbe ültetett növé­nyek gyökérzete erőteljesen fejlődött, a cserepesektől egy­általán nem maradt le, és közel 100 százalékos ere­dési mutatott a melcg- ágyi palánták 30—10 szá­zalékos eredésével szem­ben. Fontos feladat a talajvi­zek, mocsaras területek le- csapolásának új módszere is. A hagyományos csatornázás költséges, mert csöveket kell a földbe lerakni, úgy, hogy árkot kell ásni és a csőveze­ték lehelyezése után be kell földdel takarni. Ez nagy mun­karáfordítást igényel, és a csővezeték ára is aránylag magas. Az új módszer lényege a kö­NÉGY RAJZ TÍPUS , y eves 4 ki -'ff Logika Tökéletes automata Ahogy a beteg látja vetkező: A kemény PVC le­mezt (kb. 20 cm széles, 2—3 mm vastag) dobra tekercse­lik. A dobot traktorra szere­lik. Ugyancsak a traktorra szerelnek egy olyan eketestet, amely megfelelő mélységben a földben csőszerű alagutat ás. A traktor előrehaladása­kor a szerkezet a két oldalán kb. 5 centiméterenként pár cm-re bevagdosott, és egyes helyeken apró lyukakkal el­látott műanyag fólialemezt a föld alá vezeti, és a. csőszerű eketest mögött fordított „U”-alakban meghajlítja. A szélek bevagdosására azért van szükség, hogy a szalagot folyamatosan, 90 fokos elfor­dulással a földbe vezethes­sék anélkül, hogy eltörne. A kilyuggatás pedig azt a célt szolgálja, hogy a talajnedves­ség a lemez által képzett csa­tornába juthasson. A szerkezet fokozatosan mélyebbre rakja a vízlevezető csatornát, hogy a lejtés követ­keztében a víz leszivároghas­son. Ezzel a módszerrel kb. 70 százalékos költségmegtaka­rítás érhető el a régebbi csa­tornázással szemben. A csa­tornaépítés 2—2,5 km-es óránkénti sebességgel is vé­gezhető. Ezt az alapcsövezésj már az NDK-ban is kipróbál­ták és igen kedvező eredmé­nyeket értek el. Megírtuk pár hete, hogy a Szentendrei Járási Tanács, mint szabálysértési hatóság, egy visegrádi élelmiszerbolt vezetőjét azért bírságolta meg, mert jóval az előírt súly­nál könnyebb, parányi zsem­léket és kifliket hozott forga­lomba. így került a napokban Hor­váth Antal, a sütőipari válla­lat nagymarosi üzemegységé­nek vezetője dr. Szűk Ödön, a szentendrei járás szabály­sértési előadója elé. Védeke­zésében arra hivatkozott, hogy a felhasznált liszt minősége, meg a rossz tüzelőanyag kö­vetkeztében nem tudott meg­felelő súlyú és minőségű pék­süteményt előállítani. A sza­bálysértési előadó védekezését nem találta elfogadhatónak és 600 forint pénzbírság megfize- tése mellett a sütemények vegyvizsgálati díjának, 90 fo* rintnak megtérítésére is köte* leste. , A belga igazságszolgálta-1 tágnak kell eldöntenie ezt a ^ különös problémát, miután ff Brüsszelben a rendőrség ff megtiltotta egy 3000 éves 'f múmia elárverezését. A belga törvények ki- ff mondják, hogy „embert te- ff temmel tilos kereskedni”. A ff brüsszeli rendőrség ennek ff alapján behatolt az árve- ff rési csarnokba, ahol más egyéb műkincsek között, a ff múmia is szerepelt az árve- f rési tárgyaik listáján. Parázs f vita kerekedett, a rendőrök ^ „tetemnek”, az árverés ren- ff dezői és vásárlói „műkincs- ff nek” minősítették a szeren- ff esetlen múmiát, amely jelen- ff leg egy pincében várja a bí- 'ff róság döntését. (MTI) /--------------- ! V an légköre a Merkúrnak i A Naphoz legközelebb kerin- ^ gő bolygóról, a Merkúrról min- ff dig azt hitték, hogy nincs lég- ^ köre. Kozirjev szovjet csilla- ff gász 1936-ban hidrogén nyo- ff mait fedezte fel a Merkur ff színképében és legutóbb kar- ff társa, Morozov megállapította ff a szénmonoxid jelenlétét is. f,--------- I A — Nagy sikerű háztartási- ff gép-kiállítást rendezett pén- ff teken a Nagykátai Föld- ff művesszövetfaezet. Több ha- ^ zai és külföldi propán- f. butángáz-tűzhelyet, kukta ff főzőedényt, kávéfőzőgépet ff és más háztartási gépet és ff felszerelést mutattak be ff az érdeklődőknek. f ______________ I A mikor a péknek drága a zsemle — Pszt. ne zavarjátok, inár kél órája beszél. — Miről? — Azt nem mondta...

Next

/
Oldalképek
Tartalom