Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

1964. MÁRCIUS 29, VASÁRNAP

Olvasó emberek

Érdekes levelet hozott a

napokban a posta. Podma- niczki István jászkarajenői pedagógus számolt be a községi könyvtár munkájáról, fejlődéséről. Három és fél éve könyvtáros ott Valkó Endréné. Amikor átvette munkakörét, mint tiszteletdíjas könyvtáros, száz olvasót tartottak nyilván Jászkaraje- nőn, ezek közül is csak húsz volt a felnőtt. Azóta ott is nagyot fordult a világ. Tágas, ízlésesein berendezett otthont kapott a könyv, szabadpolcos rendszerben kölcsönöznek, ami megkönnyíti és 'érdekesebbé is teszi a válogatást, s a könyvtáros már nemcsak tiszteletdíjas, hanem függetlenített, tehát napi több órát tart nyitva. Természetes, íhogy ezzel együtt megnőtt a könyvtár híre, vonzóereje is. Ma már 550 olvasót tartanak nyilván, s az olvasóknak több minit fele felnőtt, zömmel termelőszövetkezeti tag.

Jászkarajenő példája szinte jelképezi egész megyénk olvasómozgalmának, könyvtár- szolgálatának fejlődését. A korábbi, elavult helyiségek közül igen sok új köntösbe öltözött, negyven fölé emelkedett a szabadpolcos rendszerben kölcsönző könyvtárak száma, s ahol korábban csak heti egy-két alkalommal kölcsönző tiszteletdíjas közvetítette az írott betűt a falu lakosságának, ott ma főhivatású könyvtáros várja, hívja az olvasókat. Ebben az évben például tizenkilenc községben állt munkába függetlenített könyvtáros.

A fejlődés évről évre nagyobb ütemű, s a könyv bará- ' fainak száma egyik esztendőről a másikra tízezrekkel nő. Ezt bizonyítja például egy kis összehasonlítás: 1958- ban, tehát hat esztendővel ezelőtt mindössze 42 000, néhány száz olvasót tartottunk «nyilván, ami a megye lak-- óságának csupán 5.9 százaléka "volt Ma az olvasók száma már a 84 000-ef is meghaladja, s ez az igen népes, s a lé- lekszámban hihetetlen mértékben növekvő megyénkben is 10,8 százalékát jelenti a lakosságnak. Igen szép eredmény ez, ha terveinket tekintjük, hiszen 1963-ban már az 1964-es év feladatait végeztük él az ötéves művelődési terv célkitűzései alapján. Ha más megyékhez hasonlítjuk fejlődésünket, de még inkább abszolút számainkat, akkor fájó szívvel kell tudomásul vennünk, hogy az ország tizenkilenc megyéje között éppen a tizenkilencedik helyet foglaljuk el. Ennek nem könyvtárosaink rossz munkája az oka, hanem a lakosság rendkívül

Árva a ház

MIÉRT n MEDDIG T

uMso mMí

cv\\vcccv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

SZANTHÖ IMRE: Malboro (linómetszet)

darab, mégis jobban húzta, mint a szénnél telt zsák. Holnap ...

Az asszonynak két napig a szavát sem hallotta, de a harmadikon megint veszekedtek, — nem élet ez így! — s az asszony azzal fenyegetőzött, itthagyja, viszi a lányt is, mennek vissza az anyjához, vagy neki a Dunának, mindegy, csak vége legyen ennek a cigányéletnék. Mert hogy ő egész nap egy szót sem válthat senkivel, a gyereket meg kiközösítik maguk közül a többiek: az anyák megtiltották, hogy egy részeges tróger lányával barátkozzanak.

Nem hallgatta tovább, újra pofonnal fojtotta belé a szót és mondta, menjenek akár már reggel, neki úgy is jó. De az asszony maradt, csak éppen a mosoly fagyott le az arcáról, azóta sem hallotta nevetni — józan állapotban.

A sikátor végén, a kocsmá----------------2—1 nál megállt

H

azafelé mindig betért az öreg Kőműveshez, ha belépett az ajtón, a csapos már töltötte is a két decit. A torka száraz volt, a szén pora vastag mázzal vonta be. Ha nem iszik azonnal egy kortyot, menten megreked benne a szusz — gondolta, s a lába már mozdult, hogy a bejárati lépcsőre lép. Csak egy decit. ... Csak egyetlen kortyocskát.. — keresett kibúvót délelőtti elhatározása alól, de a második lépcsőn megtorpant, ismerte magát, az első korty nemcsak a szomj át oltaná, felszippantaná az erejét is, ma este pe— Pedig sürgősen tenni kell valamit — állapítja meg Arató András, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság elnöke. — A tavaly őszi megyei tanácsi határozat alapján már meg kellett volna vizsgálnunk az intézet működését, de hogyan vizsgáljuk meg azt, ami a valóságban még máig sincs? Persze, nem a vizsgálat elmaradása a lényeg ebben a dologban, hanem a tény: ősz óta üres a kilencvensze- mélyes épület, ugyanakkor szinte naponta érkeznek az újabb igények, sürgetések, segítsünk elhelyezni a hányódó vagy már rossz útra tévedt gyermekeiket, segítsük rendbe tenni jobb sorsra érdemes életüket.

A megye három nevelőotthona, az abonyi, a vácdukai és a szobi már eddig is szűknek bizonyult. Sok száz azoknak az állami gondozott gyermekeiknek a száma, akiket nevelőszülőknél helyeztek el. A Gyermekvédő Intézet megnyitása egy lépés lenne előbbre. Az idő sürget, az igények nőnek, de a vélemények szerint június előtt aligha kerülhet sor a megnyitóra. Vajon miért?

G

yermekekről van szó* mi több, nem is gondtalan, életvidám, boldog gyermekekről, hanem olyanokról akik eddig csak az élet árnyékos, sokszor tragédiákkal terhes oldalát ismerték meg — önhibájukon kívül. Hiányzott életükből az édesanya gyengédsége és szeretet®, az édesapa jó tanácsa és igazságos szigora. Nem volt eddig* aki megfogta volna a kezüket* hogy úgy ismerkedjenek az élettel — a társadalom segítségére van szükség, ha egyeseknek már későn is, de végre mégiscsak megismerjék az önfeledt gyermekkor ezernyi örömét és boldogságát

Az 6 nevükben kérdezzük: vajon mikor töltheti be újra a néma kastély csendjét a gyermekkacagás? Mikor vehetik újra birtokukba jogos tulajdonosaik, a gyerekek? |

Prukner Pál <

dig józannak kell maradnia.' Gondolkozni akart, meghányni-vetni az életét, Juli sorsát, mindent. Talán még semmi sem késő! Még köztük a lány ... Visszafordult és gyors léptekkel, szinte futva men t tovább ...

Ha legalább az asszony megmaradt volna annak, áld volt! De az ereje nem tartott soká, pedig fiatal volt még, s egészségtől duzzadó, egészen addig, amíg az egyik este éppen olyan részegen találta odahaza, mint amilyen részeg volt maga is. Juli ott sírt az ágya mellett, a sparhelton 'pedig üresen sorakoztak a lábasok. Első döbbenetében, amely nem józanította ki az alkohol mámorából, a rémült lánynak esett, neki osztotta ki az asszonynak szánt pofonokat, aztán nekilátott, hogy kotyvasszon magának valamit, de ott esett össze a spar- helt előtt, csak másnap tudta meg, hogy a lánya vonszolta az ágyig, s rá fektette, már amennyire gyenge erejéből tellett.

Két napig nem mert a lánya szeme elé kerülni, ott) aludt a telepen, a szenes Vackában, fuvart sem vállalt, csak a szenes pálinkáját nyakalta, amíg futotta a két elrejtett üvegből. Akkor fefl- tápászkodott. úgy-ahogy

rendbeszedte magát, s mert a szenes nem adott pénzt, hazatámolygott, hogy majd az asszonytól kér.

Az asszony józan volt, csak a szeme alatt feketéllő karikák árulkodtak, hogy keveset aludt az elmúlt éjszakákon. Józan volt, de visszautasító, egyetlen fillért sem adott. S mert félt, hogy nekiesik, magára zárta a szoba ajtaját. Onnan átkozódott és küldte vissza, ahol eddig volt. Gondolta, majd ad a kocsmáros hitelbe, s bevágta maga mögött a konyha ajtaját. Már a kapugyors ütemű növekedése. Ismert tény, hogy naponta 40—50 lakossal nő lélekszámúnk, s ez nemcsak a születések, hanem a bevándorlás miatt van. Budapest közelsége még mindig akkora vonzerőt gyakorol az ország falusi lakosságára, hogy a bevándorlás Budapest környékére tömegesnek mondható. Az ide telepedett családoknak nyilvánvalóan nem az az első gondjuk, hogy könyvtárba iratkozzanak, olvassanak, hanem a lakásszerzés és a megélhetés köti le figyelmüket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bevándorló családok általában nem a legnagyobb szellemi igényű rétegekből kerülnek ki. Ezzel a tehertétellel Pest megyének számolnia kell, s eredményeinket ezzel a „ballaszttal együtt kell vizsgálnunk.

Nehézségeink ellenéire is lényegesen javult az olvasók összetétele. Néhány évvel ezelőtt főleg a fiatalok, közülük is leginkább az általános iskolai tanulók látogatták rendszeresen a községi könyvtárakat. Ma már az olvasók

55,4 százaléka felnőtt dolgozó. Egyes járásokban még magasabb ez a szám. A ráckevei és a budai járásban 62 százalék fölött van a felnőttek aránya. De Nagymaroson a községi és Vácott a városi könyvtárban a 72 százalékot is meghaladja ez az arány. Természetesen nem mindenütt ilyen derűs a kép. Például Kiskunlacházán, Örkényben, Tápiószelén és Pilisen még mindig gyermekkönyvtárnak J tekinthető a községi könyvtár, J mert az olvasók egyharmada J vagy még több, 14 éven aluli ^ általános iskolai tanuló. í

örvendetesen alakul a mun- í kás olvasók aránya az egész; megyében, de különösen a szentendrei és a ráckevei já- \ rásban. Sajnos, a bejáró dől-J gőzök körében a zsúfolt vo- J íratok és a kevés szabad idő J miatt még nem hódít kellőj mértékben az írott szó. •

Nehezen találják meg a; könyvtárak a paraszti lakos-; ság tömegeihez is az utat. J A parasztolvasók száma az! elmúlt években aiig-alig \ emelkedett, mindössze 8,8 < százaléka az össz-olvasók-; nak. Ennek oka elsősorban abban keresendő, . hogy a i nagy kiterjedésű községek-i ben és a közel 100 000 lelket: számláló tanyavi lúgban még \ nehézkes a kölcsönzés. A mű-; velődési autók, bár munká-; jufc sokkal eredményesebb, i mint korábban, még mindig: nem jutnak él elég gyakran; a tanyai lakossághoz. Az oi-; vasasra a téli idő a leg-i alkalmasabb, ekkor viszont: olyan rosszak az utak, hogy: azon gépjárművel ködeked-: ni csak a legritkább esetiben;

Falu Tamás:

AZTÁN

Beszélnek majd rólad Hárem napig, négyig, Felhúzzák rolódat, Életed felmérik.

Lesz egy kis ellentét, Vád és bűnbocsánat, Ellenséged megvéd, jóbarátod támad.

Aztán béke leszen. Vagy ehhez hasonló,

S tűnő emlékeden Legördül a roló.

lehet. Bent a községekben I pedig a fiókkönyvtári háló- i zat bővítése hozna ered- i ményt A fiók- és letéti; könyvtárhálózat bővítése nagy: lehetőségeket rejt magában.: Az elmúlt évben létesült; ugyan 26 új kölcsönző, dej például az egész megyébenj csak 18 termelőszövetkezet-: ben van fiókkönyvtár. A: termelőszövetkezeti majorok-: ban, termelőszövetkezeti köz- i pontokban és klubokban lé-; tesítendő fiók és letéti; könyvtárakkal nemcsak egy-: szerűen a könyvtárhálózat bővülne, hanem éppen a paraszti olvasótömegek legszé- i lesebb rétegeihez jutna kö-; zelebh az irodalom, s ezzel | egyiftt a szakirodalom is.

Nyilvánvaló, hogy az elmúlt í

esztendei könyvtári tevékeny-; ség az adott nehézséggel: együtt is igien számottevő. j Ennek ellenére azonban fel: kell mérniük a könyvtári: szakembereknek a fejlődés to-; váblbi lehetőségeit, s a könyv-; barátmozgalom keretein be-: lül a társadálmi és tömeg-: szervezetek segítségével kell: ebben az esztendőben előre-; lépniük. Bizonyára a Műve-; lődésügyi Minisztérium is; figyelembe veszi, mint ahogy i tette ezt az elmúlt években: is, a megye sajátságos hely-; zotet, s megkülönböztetett i anyagi támogatással segíti; valóra váltani az idei el-: képzeteseiket, terveket.

Tenkely Miklós

A napokban a jegyzetfüzetemben lapozgatva megakadtam egy feljegyzésen. Egyetlen mondat volt csupán: „1964. január elején Pomázon megnyílik a Pest megyei Gyermekvédő Intézet”. Ez, a tavaly ősszel írott feljegyzés adta az ötletet, hogy kimegyek Pomázra és megnézem, milyen változás történt azóta. Addig az állami gondozottak leánynevelő otthona működött a több mint kétszáz éves, barokk stílusú kastélyban, de a lányok az ősszel átköltöztek a szobi intézetbe, amelyet a főváros bocsátott a megye rendelkezésére. Ez az „átszervezés” teremtette meg a lehetőségét annak, hogy az ország többi megyéjéhez hasonlóan, végre Pest megyében is létrejöjjön a Gyermekvédő Intézet, amélynek feladata az ide három-négy hétre bekerülő — havonta átlagosan hatvan-hetven gyermek! — megismerése, orvosi ellenőrzése, képességvizsgálata, állami intézetekben vagy nevelőszülőknél történő elhelyezése és a megyében élő kétezernégyszáz állami gondozott felügyelete.

A téma jelentős, feltétlenül számot tarthat az olvasók érdeklődésére — gondoltam, s elindultam Pomázra. Ám a frissen festett kastély parkjában, s az épületben is csend fogadott — vidám gyermek- kacaj helyett. Az igazgató,

Sík János, az irodájában jelentést írt 7- ki tudja, hányadikat.

— Arca a ház — tárta szét a karját szomorúan. — Hónapok óta nincs gyermekzsivaj, nevetés az újjávarázsolt öreg falak között.

Az arca komor és szinte szé- gyenli magát, amiért hónapok óta „nem dolgozik meg” a fizetéséért. Mintha ő tehetne róla, pedig hát ez a meleg szívű pedagógus szívesebben dolgozna a jelenlegi tétlenség helyett.

— A megyei tanács határozata szerint január elején kezdtük volna a munkát, de az intézet működtetési engedélye még mindig bolyong valahol a hivatalok útvesztőiben. Miért? Meddig? Sajnos, egyik kérdésre sem tudok válaszolni.

Az átalakított, megszépült kastélyban kilencven ágy várja kis gazdáit. Piciny, rácsos gyermekágy a legkisebbeknek, s igazi' felnőttágy a nagyoknak. S hozzájuk székecskék, asztalkák, székek és asztalok, játékok és könyvek, rádió és televízió.. S ami talán mindennél több: megértés és szeretet. Mert azoknak a gyermekeknek, akik ennek az intézetnek lakói lesznek, a megértés és a szeretet hiányzik leginkább az életükből.

E

lvben jóváhagyták már az intézet megalakulását a legfelsőbb fórumokon is, de erről egyetlen sornyi írás sem tanúskodik. Érthető tehát, ha a Pest megyei Tanács pénzügyi osztálya így egyetlen forintot sem folyósíthat az egyelőre csak szóban létező intézetnek.

— Késik a létszámok, pénzügyi keretek engedélyezése — mond véleményt Dékán Antal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. — Elvben mindenki egyetért a Gyermekvédő Intézet szükségességével, megnyitásával, de amíg nem : érkezik meg a Pénzügymi- | nisztérium hivatalos rendel- : kezése, mi nem tehetünk : semmit.

Ez tény.

néhány félórára, ilyenkor jól érezte magát és biztosabbnak

az életét.

A kocsmában találkozott a szenessel is. Ott kötötték meg az egyezséget — elszegődik hozzá, megszedi magát, mert a trógert fizetni kell kemény forintokkal, s ha néhány ezer forintja összegyűlik, könnyebben és nagyobb kitartással nézhet körül a városban olyan munka után, ami neki is megfelel.

Sáros cipője visszhangozva-----------——-— koppant a hajlott hátú, repedezett macskaköveken. Minden koppanásra ijedten kapta fel fejét, úgy érezte, mintha éles kövekkel dobálná valaki. Ettől vált imbolygóvá a járása, úgy hintázott a teste, mint a sivatagi tevéé, amely a lágy, forró homokban. jár.

A

kkor este az asszony nekitámadt: miért teszi tönkre mindhármuk életét? Miért kellett felcserélniök a bizonyosat, a megszokottat, á bizonytalannal, az idegennel? Nem akart vitatkozni, sokat ivott aznap — a szenes állta a számlát — fájt a feje, a konyha döngölt agyagja is süppedővé vált a lába alatt, de az asz- szony csak egyre mondta a magáét — akkor először, hogy eljöttek hazulról —, végül is, hogy elhallgattassa, lapátnagy- ágú tenyerével tett pontot a replikák végére, aztán úgy ahogy volt, ruhástul dobta magát az ágyra, s csak reggel ébredt zúgó fejjel, hiányos emlékekkel az este történtekről.

Akkor kezdődött tulajdonképpen?

Zsebében a levél, pici papírImbolygó léptekkel ment &

i I.. ■ i - 3, SZUiK

sikátoron, pedig ma még csak két pohár bort ivott Azt is jóko» reggel, mielőtt rányitotta az ajtót a szenesre — hány fuvar várható? Így kezdte mindig, már hosszú évek óta és a folytatást a trógero- lás közben bonyolította le, egy kézikocsi szén — két pohár. Egy még megrakottan, egy pedig üresen, a visszafelé úton. Napi öt-hat fuvar — tíz- tizenkét pohár bor. Kedvcsinálónak, ahogyan az első hónapokban még mentegette magát, amikor a szeneszsákot a vállára emelte.

Mikor is kezdődött? Három éve? Négy? Már nem emlékezett pontosan. Csak azt tudta, hogy akkor várták a faluba az agitátorokat. Előtte nap kótya- vetyót rendezett: eladta a házát, a jószágát, aztán félpakolta a családot és nekivágott az asszonnyal, a lánnyal a nagy bizonytalannak. Pontosan megfogalmazott terve nem volt, csak egyetlen ködös célja: megragadni valahol Pest mellett. Munkát talál a városiban, csak a lakás lesz nehéz ... Mégis azt szerzett legkönnyebben, igaz, hogy ráment a szoba-konyhára a kó- tyavetyén kapott pénz, de a felkínált munkák között válogatott. Két hétnél tovább egyikhez sem füllött a foga, végül is kikopott vagy nyolc helyről, az újabbakon pedig egyre bizalmatlanabbal fogad- |ták. Másként képzelte él, s I hogy mentse a pillanat szülte : elhatározás szükségességét — : a közösködés nem az ő kényeire — rákapott az italra. Az 'csitította és tette fcfceakfcidóviá