Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

1964. MÁRCIUS 29, VASÁRNAP / 3 A munkásosztály a szocialista nemzeti egység fő ereje A marxizmus—leninizmus megalapítói nemcsak a kapitalista társadalom ellent­mondásait tárták fel, hanem a társadalmi fejlődés és a tőkés- társadalom ellentmondásait elemezve megtalálták azt az osztályt, amelynek történelmi missziója a Mzsákmányoló rendszer lerombolása, a> dol­gozó osztályok felszabadítása. Ez az osztály, a munkásosztály. Ezt az osztályt a tőkéstársa­dalom fejlődése termeli ki, gyarapítja, nagyüzemekben koncentrálja A tőkés társa­dalom fejlődés törvényei a pa­rasztságot differenciálják, tönkreteszik, elűzik földjéről, az iparba kényszerí tik. A koo- kurrencia vastörvényei, a tő­kekoncentráció és centralizá­ció, tömegével juttatja csőd­be, ítéli önálló egzisztenciájá­nak feladására a városi kis­polgárságot, a középrétegeket. A technika és a tudomány fejlődése, a szolgáltató ágaza­tok szerepének növekedése ezt a folyamatot nem fordítja visszájára, csak módosítja. A munkásosztály, amelyet létének feltételei kényszeríte­nek a szervezkedésre, a gaz- és politikai küzdelmek, a kemény osztályharcok tüzé- b^-n edződött meg. A munkás- osztály csak úgy szabadíthatja fel önmagát, ha minden dol­gozó osztályt felszabadít, ha. összefogva a parasztsággal és a középrétegekkel, ellenállha­tatlan túlerőt hoz létre a tő­ke hatalmával szemben. A munkásosztály tudományos ideológiája, a marxizmus— leninizmus ezért a dolgozó ember, a gyár, a föld és a szellem munkásainak közös ideológiája. A szocialista for­radalom minden dolgozónak visszaadja a munka értelmét, a társadalom összefogott ere­jével tervszerűen és tudatosan, az ember javára gyümölcsöz- teti a termelőerőket, uralma alá hajtva a társadalom és a természet erőit. E zeket a feladatokat a mun­kásosztály a dolgozó osz­tályok élén csak forradalmi harcokban, osetályküzdelmek- ben válthatja valóra. A mun­kásosztály a forradalom veze­tő ereje, de vezető szerepét pártja nélkül, a dolgozók, mar­xista—leninista, szervezett él­csapata nélkül nem tölthetné be. A kommunista párt dol­gozza ki a harc tudományos programját, szervezd és vezeti a dolgozó tömegek osztály- harcait. A harc eredménye az egysé­ges szocialista társadalom. A szocializmus győzelméhez, a forradalom győzelméhez nem vezet egyenes út; A harc bo­nyolult feltételei < közepette csak tudományos világnézet­tel, a dolgozó tömegek, az osz- táiyharcok tapasztalatai állan­dó konkrét elemzésével lehet eligazodni. A munkásosztály stratégiája és taktikája a vál­tozó történelmi helyzet, az os2tályharc állandóan módo­suló feltételei következtében változik. A magyar munkásosztály szocialista forradalma, azok­nak a társadalmi erőknek ösz- szefogása, amelyek győzelem­re vitték hazánkban a szocia­lista forradalmat, az antifa­siszta, háborúellenes, demok­ratikus küzdelmekre nyúlik vissza. A Magyar Kommunis­ta Párt, a magyar munkásosz­tály volt a kezdeményezője, szervezőié és fő ereje a Kor- thyék nemzetáruló politikája elleni népi összefogásnak, az antifasiszta nép} ront politiká­nak. Ez az összefogás bontako­zott ki a felszabadulás után a földosztásért, a stabilizáció- érit, az újjáépítésért, az or­szág demokratikus átalakulá­sáért, a nemzeti függetlenség védelméért folytatott küzdel­mekben. Ebben a harcban erősödött meg a munkás-pa­raszt szövetség, a nemzet ha­ladó erőinek összefogása, amely útját állta a nemzet­közi imperializmus támogatá­sát élvező hazai reakciós erők kísérletednek a történelem ke­rekének visszaforgatására. Ezekben a harcokban bizonyí­totta be a munkásosztály az egész nemzet előtt hivatottsá- gát a nép vezetésére, nyerte meg a dolgozók alapvető tö­megeinek cselekvő támogatá­sát a szocialista forradalom végrehaj fásához. munkásosztály hatalmá­nak megteremtése volt feltétele és fő eszköze a tár­sadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres átalakításának, a szocializmus építésének. A munkásosztály hordozta vál- lain a szocialista forradalom győzelméért, a szocializmus építéséért folytatott harc és munka fő terheit. A termelé­si viszonyok szocialista átala­kítása, az iparosítás történel­mi eredményei megváltoztat­ták a társadalmi osztályok jel­legét, megnövelték a munkás­osztály sorait, átalakították társadalmunk osztály szerkeze­tét. Először teremtődtek meg a magyar nép történelmében az egész nemzet összefogásá­nak objektív feltételei. Eljött az az idő, amelyről a nemzet legjobbjai álmodtak: „az. év­százados magyar átkot”, a megosztottságot és belviszályt, ami nem a magyar nép ter­mészetében, sajátos lelki al­katában gyökeredzett, hanem a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalom szükségsze­rű terméke volt, a múltba űz­hettük, De tudni kell ezzel a lehetőséggel élni. Az ellen­forradalom előtt a pártveze­tés, a szocialista építés hibái, mindaz, amit összefoglalóan a személyi kultusz fogalmával szoktunk jelölni, akadályozta ennek a lehetőségnek a való­ra válását. S az ellenforrada­lom előtt Nagy Imre vezetésé­vel éppen akkor hirdették meg minden magyar egységét, amikor a munkáshatalom alapját szolgáló osztályszövet­ség meggyengült, az osztály­harc kiéleződött, a tőkésres­tauráció érői támadásba len­dültek. A hamis, nacionalista jellegű nemzeti egység meg­hirdetése csak leplezte az el­lenséges erők támadását és megnehezítette a szocialista jövő, a nép iránti felelősségtől áthatott dolgozók összefogását. P ártunk ma a szocialista nemzeti egység politiká­ját hirdeti és valósítja meg. Ennek az egységnek feltételeit az elleniforradalommal vívott küzdelemben, a szocialista konszolidáció munkával és harccal terhes éveiben, a me­zőgazdaság szocialista átalakí­tása időszakában, a szocialis­ta forradalom győzelmes csa­táiban teremtettük meg. En­nek az egységnek támasza a szilárd munkáshatalom, a szo­cialista alapokon fejlődő, erő­södő gazdaság. A párt és a nép, a munkásosztály és a többi szocialista dolgozó osz­tály és réteg megbonthatatlan A Langyos esők országszerte Csütörtökön és pénteken ha­zánkban és Bulgáriában 19— 20 fokig, Jugoszlávia középső vidékein 21 fokig emelkedett a hőmérséklet: ezek voltaic Európa legmelegebb pontjai. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, hogy az atlanti-óceáni nagy ciklon „magva” Izlandtól kissé nyu­gatra tolódott, az Olaszország feletti központtal működő, ön­állósult földközi-tengeri cik­lon pedig pénteken hatalmas tömegű páradús levegőt haj­tott Közép-Európa légterébe. Ez okozta nálunk is a pénte­ken este kezdődött, s szomba­ton az egész országra kiterje­dő esőzéseket. A 15—20 fokos meleg és a legutóbbi esőzés most már a hóréteg utolsó maradványait pusztítja. A következő 36 órá­ban sajnos, nem számíthatunk tartós javulásra. A jelek sze­rint túlnyomóan felhős marad az idő, több vidéken folyta­tódnak az esőzések. Az időjá­rás jellege lényegesen való­színűleg az ünnep második napjára sem változik. (MTI) szövetsége a szocializmus tel­jes felépítésének programja alapján 'lehetséges, csak en­nek a programnak végrehaj­tása útján erősödhet. Ha­zánkban nincs más alkotó, út­mutató, munkára és harcra mozgósító, a nép erőit egység­be fogó politika, mint a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikája. A munkásosztály nemzetkö­zi. A dolgozók internacionalis­ta összefogása állja útját a nemzetközi monopoltőke ag­resszív törekvéseinek, képes megvédeni az emberiség bé­kéjét. A magyar munkásosz­tály, a magyar dolgozó nép mindig élvezte a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, a nemzetközi forradalmi hala­dó mozgalmak támogatását. A magyar munkásosztály, a magyar nép ma is a szocialis­ta országok népeinek, a világ haladó erőinek nemzetközi összefogásában látja jövője, országépítő céljai valóraváltá- sának zálogát. Nemzeti törek­véseink, sorsunk, ma inkább, minit valaha, egységbe fonódik a nemzetközi demokratikus, szocialista békéért folyó küz­delmekkel. Molnár Endre a Központi Bizottság ági t.- prop. osztályvezető he­lyettese a Képek a Szovjetunióról A világ rohamléptekkel vál­tozik. Alakul, fejlődik. De nemcsak a gépek lesznek nap­ról napra modernebbek, nem­csak a sziputnyikok szállnak egyre magasabbra a világ­mindenség megismeréséért. Az Az MSZMP Pest megyei Bizottsága ülése Ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülés részvevői a káderhelyzet problémáit vitatták meg. Az írásos anyag kiegészítéseként Szakali József clvtárs, a megyei párt- bizottság titkára bevezető előadást tartott. A napirendhez többen hozzászóltak és a vita végén a megyebizottság tagjai a kádermunkával kapcsolatban meg­felelő határozatokat hoztak. Mit jelent az új munkavédelmi törvény? Megyénkben a munka köz­ben előforduló balesetek szá­ma ugyanannyi volt tavaly, mint az előző évben. Ezen be­lül azonban az egy főre jutó kiesett munkanapok száma 3,8 nappal emelkedett, ami azt mutatja, hogy az egyes bal­esetek súlyosabb kimenetelűek voltak. Figyelmeztető jelen­ség, hogy a húsz éven aluli balesetet szenvedett dolgozók száma is emelkedett. , Április elsején új munka- védelmi törvény lép ér­vénybe, amely újból sza­bályozza a dolgozók egész­sége és testi épsége védel­mével kapcsolatos felada­tokat. Határkő az új törvény, év­tizedes időszakot zár. Előrelé­pést jelent./ Erről beszélget­tünk Frits Istvánnal, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa munkavédelmi bizottsá­gának vezetőjével. A munkavédelmi rendelke­zések módosultak, kiegészül­tek. A szakszervezeti szervek jogkörét bővíti, a vállalati igazgatókat és a termelés köz­vetlen irányítóit (művezető­ket) pedig kötelezi, hogy meg­felelő védőintézkedéseket \te­gyenek a veszély elhárítására. Ha a vállalat hibájából tör­ténik halálos, vagy súlyos baleset: köteles a kártérítésre. A dolgozók felelősségéről sem felejtkeznek el az új pa­ragrafusok. Ha figyelmeztetés ellenére sem használják a vé­dőberendezéseket, védőeszkö­zöket, nem tartják be a mun- kavédelmi intézkedéseket, ék­kor az illetékes művezető, üzemvezető köteles őket a munkától eltiltani. Április 1-től, ha a dolgozó nem részesült megfelelő balesetelhárítási oktatásban, a megfelelő vizsgákat nem tette le: azonnal eltiltható a mun­kavégzéstől. A szakszervezetek jogai el­sősorban azzal bővültek, hogy az eddigi 200, illetve 500 fo­rinttal szemben a munkavé­delmi felügyelők 1500, a fő­felügyelők 3000 forintig ter­jedő pénzbírságot szabhatnak ki a vállalat vezetőire, ha azok határidőre nem szüntet­ték meg a munkavédelmi hiá­nyosságokat, illetve feketén túlóráztattak. De nemcsak a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletek jogai bővültek, hanem a szak- szervezeti bizottságoké is. En­gedélyük nélkül nem lehet üzembehelyezni új, vagy „tmk-zott” gépeiket, nem le­het áthelyezni máshová kü­lönböző oerendezéseke t. Ha a vállalatoknál korábban nem alkalmazott gyártási eljáráso­kat, munkafolyamatokat ve­zetnek be, erről előzetesen a szakszervezeti bizottságokat értesíteni kell, hozzájárulásu­kat kötelesek kérni. Az új gyárak építése, re­konstrukciók, üzembővíté­sek alkalmával egyidejű­leg a megfelelő szociális létesítményeket (öltözők, mosdók, fürdők) is üzem­be kell helyezni. Jelenleg ilyen tekintetben ta­pasztalható leginkább lazaság, nemtörődömség. A jövőben ennek hiánya az üzem azonnali leállítását eredményezi. A vállalatok — s ez is új­donság — a munkavédelmi és egészségügyi helyzet javításá­ra konkrét éves és távlati ter­veket köteles kidolgozni. Az új rendelet nyomán jog­gal várható a balesetek s ez­zel együtt a kieső munkaórák számának csökkenése. Befejezésül Frits István el­mondotta: a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa annak ér­dekében, hogy a munkavédel­mi helyzet még inkább javul­jon, megszervezte — járáson­ként — a szakmaközi bi­zottságok melleit működő munkavédelmi társadalmi felügyelőségek hálózatát. Általuk az ellenőrzés, a felvi­lágosító- és nevelőmunka hat- hatósabbá válik. Nyolc járás­iban a társadalmi felügyelősé­gek már működnek is. Természetesen ez még nem minden. A vállalatok szakszer­vezeti bizottságainak is ko­moly erőfeszítéseket kell ten­ni, hogy a munkavédelem tö­megmozgalommá szélesedjék: a megfelelően működő mun­kavédelmi őrségek által. A. B. T. ember életmódja is változik. Igényei nőnek, szebbet, jobbat akarnak. Bebarangolhatjuk a Szovjet­uniót, a világ leghatalmasabb országát keresztül-kasul, Kamcsatkától Kijevig és Moszkvától Arhangelszkig. Mindenütt, mint tavaszi zápor után a gombák, úgy fejlődik, Ha tovább utazunk a kép­zelet szülte szárnyakon, Moszkvában érdekes szórako­zóhelyre bukkanunk. Az ifjú művészek presszójában min­den berendezési tárgy, világí­tás a legmodernebb, mintha Párizsban járna az ember. (3. kép) De utazhatnánk a szovjet városok utcáin tovább, növekszik minden, ami szép, minden, ami az emberért van. Grúzia fővárosában, Tbili­sziben a hazáért elesett nagy­szerű férfiak, asszonyok emlé­két őrzi ez a kivitelezésében hipermodern, de mondani­mindenhol hatalmas építmé­nyeket, az ember magasba tö­rő alkotásait látnánk. A kong­resszusi palotába például többször beleférne a budapes­ti Sportcsarnok. Korszerű stí­lusa, tökéletes technikai fél­valójában klasszikus emlék­mű. (1. leép) őrzik az építészetben is a népi hagyományokat, de a mérnökök a modem formákat keresik. Alma-Ata központjá­ban érdekes megoldású er­kélysor a legújabb stílusban épült (2. kép), ugyanakkor mintázata a legősibb kazah motívumokat eleveníti fel. szerelése a világ valamennyi ilyen jellegű óriás épületével méltán felveheti a versenyt. Fordító és sajtóirodái a legna­gyobb igényeket is maradék­talanul kielégítik. (4. kép) De az új lakótelepek, sőt új vá­rosok mindenütt a szebb éle­tet, a modem megoldásokat, az újat hordozzák magukban! A szovjet sajtó Magyarországról A szombati szovjet lapok hazánk felszabadulásának kö­zelgő évfordulója és a Hrus­csov vezette szovjet küldött­ség küszöbön álló látogatása alkalmából ismét több cikket közölnek Magyarország életé­ről. A Pravdában A gazdasági építés tapasztalatai a népi Ma­gyarországon címmel megje­lent Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának cikke. Lukovec és Geraszimov, a Pravda budapesti tudósítói a százhalombattai építkezések­ről írnak a lap szombati szá­mában. Az Ekonomicseszkaja Gaze- ta szombati számának mellék­lete nyolc cikket közöl Ma­gyarország gazdasági helyze­téről és problémáiról, közöt­tük Apró Antal A testvériség és az együttműködés szelle­mében, Nyers Rezső A szocia­lizmus teljes felépítéséért és Szurdi István Változások az ipari termelés szervezetében című cikkét. A lap szerkesztő­sége köszönetét mond a Figye­lő munkatársainak, akik az anyag összeállításánál közre­működtek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom