Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

1964. MÁRCIUS 24. REDD res i «EC» éJCívtap ft Ittasan vezetett, felborult a vontató Kábái András, a Pest me­gyei Növényvédő Állomás pót­kocsis vontatójával Abony környékén fuvarozott. Egyik nap ismerősével, Minárkovics Istvánnal alaposan felöntött a garatra. Amikor tovább indul­tak, ügyet sem vetettek az előírásra, amely szerint von­tatón csak egy személy foglal­hat helyet, Minárovics a veze­tő mellé ült. Kábái András látta, hogy' társa nem tud megfelelően kapaszkodni, mégis elindította a járművet. Az ital hatása alatt a vontatót nem tudta egyenesen vezetni, s többször letért a szántóföld­re. Á vontató egy árokban fel­borult, s a rajta ülőket ma­ga alá temette. Minárovics István olyan súlyosan megsé­rült, hogy kórházba szállítás közben meghalt. A vigyázat­lan vezető könnyebb sérülést szenvedett, s a jármű megron­gálódott. A Pest vidéki Járásbíróság Kábái Andrást — figyelembe véve, hogy a súlyos kimenete­lű baleset részben Minárovics István hibájából következett be — egy évi és nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte, s a vezetéstől öt évre eltiltotta. (MTI) ___________ — Közel három cs fél ezer brigád vesz részt a munka- verseny-cnozgalomban a me­gyei nagyüzemekben. Az épí­tőipari munkások fele végzi mindennapi feladatát szerve­zett munkacsapatban. — Kétezerháromszáz vagon takarmányt készítettek az idén a Pest megyei Malom- : ipari és Terményforgalmi í Vállalatnál. Baromfi-, sertés-, borjú-, marha- és lótápot ké­szítenek s szállítanak nagy mennyiségben a termelőszö­vetkezeteknek. Rang és felelősség a kommunizmus építésében is meglesznek a maga ... fel­adatai ... Amíg párt van, addig helye és szerepe van a népfront tevékenységének is”. Ennyit a jövőről, megnyugta­tásul a sok mende-mondát éb­resztő „elmélet” helyébe, amely a népfront elsorvadásá­ról, feladatainak leszűkítésé­ről állított, fel „tételeket”. Teendők. a.z előbbiből--------------- következik, hogy a z eljövendő évek megsok­szorozzák a népfrontmozga­lom feladatait. Kállai elv­társ a többi között erről így beszélt: ‘„Legfőbb feladatunk most az, hogy országépítő terveink megvalósítására moz­gósítsuk a dolgozó millió­kat”. Kádár János beszédé­ben megemlékezett arról, hogy az élet minden terü­letén felemelő, szép példá­kat lehet találni, amelyek az emberek helytállásáról, tu­datos áldozatvállalásáról ta­núskodnak. Kialakulóban az új módon gondolkozó és dol­gozó emberek társadalma. A népfront — hangsúlyozta Ká­dár elvtárs — segítsen ab­ban, hogy napról napra gya­rapodjék az ilyen új módon gondolkodó és dolgozó em­berek száma. Hogyan? Idéz­zük erre vonatkozóan Kál­lai Gyula beszámolóját: „A népfrontmozgalom megtalál­hatja feladatait a tudomány és a termelés szorosabb kapcsolatainak kialakításá­ban ..Temérdek a teendő, de közülük is kiemelkedik a falun végzett népfront­munka. Nemcsak arra gon­dolunk. hogy az önkéntesek toborzásával gyarapítsák to­vább a népfrontbizottságok a községeiket, új művelődé­si otthonok, iskolák vagy orvoslakások építésére lobo­rozzanak. Ez csak a teendők egyik — kétségkívül fontos — része. A másik még ennél is fontosabb. Úgy fogalmaz­hatnánk: arccal a mezőgaz­daság fejlesztése felé. Hogy mi minden kap helyet eb­ben a programban?. Először is: a nevelőmunka, amely hozzásegít a termelőszövet­kezeti parasztság egységé­nek megteremtéséhez. Aztán: olyan közszellem kialakítá­sa, amely a munkát, mégpe­dig a becsülettel és lelkiis­merettel végzett munkát lép­teti elő az emberek meg­ítélésének egyetlen mércéjé­vé. A gyanakvás fölött egy­szer s mindenkorra megkon- dult a lélekharang. Ahogy Kádár elvtárs fogalmazta: „Meg kell érteni minden ér­telmes embernek, hogy egy nép nem lehet gyanús”. A bizalom légköreiben végzett Arcok. Az egyik: kissé !---------1 unott, érdektelen. A tekintet azonban fürkésző. A gondolatok — az igaziak — fegyelmezetten megbújnak a protokoll-szabályokhoz szokott arcizmok mögött. A tudósító nyugati lapot képvisel a J kongresszuson. Nem derül és ; nem ráncolja homlokát. Tap- i sol, de csak kimért udvarias­sággal. Mindent fenptartással j fogad. „Hivatalból” bizalmat- j lan. Kádár János beszéde után j azonban elsőnek siet el a saj­tópáholyból. A beszédet várja a szerkesztő. Néhány pillanat- i ra felenged a tudósító fegyel- j mezettsége. Szenzációt szima- , tol és mohón kérdezősködik: ; „Mi lesz még a kongresszu­son?” Aztán rohan a telefon- j hoz. A másik arc: a megye küldötte. Magas homlok a rajongó szempár fölött. Kissé megilletődött tekintet és kí­nosan ünnepélyes külső. Fejét i időnként féloldali hajtja, mint j a gyermek, amikor anyu a legszebb tündér történetét idé- ; zi. Jegyzetfüzetében glédába ; sorakoznak a cseppnyi betű- j katonák. Néhol egy-egy poca- kosabb: a fránya toll vasta- i gabban rajzolja rövid szünet j után az első betű-legényt. Mert tapsolni is kell közben. Aztán szinte lélegzetet vissza­fojtva hallgatni, amikor okos némaság tölti be a termet. Két arc — két világ. Érv. Szép számmal hangzott ___el, meddő kísérlet vol­na valamennyit egy csokorba kötni. Csak a legfontosabbat említsük, a népfrontmozga­lom. jövőjéről. Kállai Gyula beszámolójában elmondta: „M eggyőződésünk. hogy a nép­frontmozgalomnak a szocializ­mus teljes felépítésében, majd falusi népfrontmunkában fel kell figyelni minden olyan jelenségre, amely akár gá­tolja, akár előre viszi a kö­zös gazdaságok fejlődését. Az előbbi ellen meg kell találni a célra vezető orvosságot, az utóbbit pedig minden erővel támogatni kell. Ezért fontos például olyan légkör kialakí­tása — amiről a kongresszu­son Erdei Ferenc szólt —, amelyben a termelőszövetke­zetek támogatását nemcsak állandóan hangsúlyozzák, ha­nem valamennyi ebben ér­dekelt szerv teljesíti köte­lességeit, Ki-ki végezze a munkáját felelősséggel, mi­velhogy a szocializmus építé­se egyben személyes, egyéni érdek is. Arról már szóltunk, mi­Szövetség. lyen határozottan állást fog­lalt a kongresszus amellett, hogy a termelőszövetkezeti parasztságot ne a korábbi osz- tály-novatartozás, hanem a közösségben végzett munka alapján ítéljék meg. A nép­frontba azonban a parasztságon kívül igen sok más osztály és réteg is tömörül. Miután ér­dekeik azonosak, mi sem ter­mészetesebb, mint az, hogy a népfront mindenkit egyesít, aki „a békének, hazánk füg­getlenségének, országunk fel­virágoztatásának, népünk jó­léte további fokozásának ügyét magáénak vallja, munkálko­dik is érte”. Világos beszéd, határozott állásfoglalás ez. S aki végigtekintett a kongresz- szus küldöttein, aki látta egy­más mellett ülni a kisiparost az orvossal, a tudós profesz- szort a tsz-taggal, a háziasz- szonyt és a lapszerkesztőt, a plébánost és a pártmunkást, az nem is vonhatja kétségbe igazát. — Igenis, visszamegyek a mamához ... (Komádi István rajza) A NÉP FIAINAK HADSEREGE A MAGYAR VÖRÖS HADSEREG MEGALAKULÁSÁNAK: 43. ÉVFORDULÓJÁRA A Tanácsköztársaság ki­kiáltása után az imperialis­ta antanthatalmak nem néz­ték tétlenül a nemzetközi proletárforradalom győzel­mes előrenyomulását Közép- Európában, s elhatározták a fiatal magyar Tanácsköztár­saság gyors vérbe fojtását, a támadást a román tőkések és bojárok hadserege kezdte meg április 16-án. A Tanácsiköztársaság kato­nai helyzete rendkívül nehéz volt. A régi hadsereg fel­bomlott, új proletárhadsere­get kellett szervezni, ehhez pedig néhány hónapra lett volna szükség. A kormányzótanács, látva a fenyegető katonai helyze­tet, már március 24-én el­rendelte a magyar Vörös Hadsereg felállítását. A dol­gozók Budapesten és vidé­ken ezrével jelentkeztek a Vö­rös Hadseregbe. Számos he­lyen a toborzás érdekében vö­rös vasárnapokat tartottak. Ä Vörös Újság tudósítója Pest megyében járva, ezt ír­ja Tápiószeléröl: „Pest vár­megye egyik legszervezettebb proletárfaluja Tápiószele, lé­lekemelő ünnepséggel tartot­ta meg a vöröskatonákat to- borzó vörös vasárnapot”. A fegyveres intervenció — április végén — önvédelem­re késztette a Tanácsköz­társaságot. Országszerte tíz­ezrével jetentikeztek a front­ra. Pest megye a toborzások megindításával, a budapesti üzemekben dolgozó fiainak a munkászászlóaljakba való tö­meges jelentkezésével, élel­miszeradományokkal és más módon sietett a fiatal Vö­rös Hadsereg segítségére. A Pest megyei direktórium el­nöke május elsején kibocsá­tott felhívásában hangsúlyoz­ta: Proletár testvéreink, a Vörös Hadsereg katonái Pest vármegye határán védőbás­tyaként állnak őrt és for­radalmi elszántsággal prole­tár testvéreinkért a legvé­resebb harcokat vívják ... Fe­gyelmet tartani, a forradalmat, a szocializmust, a proletár ha­zát fegyverrel védeni a leg­nagyobb, legszentebb pa­rancs...” Pest megye népe. a „vörös vármegye” — ahogy akkor nevezték — megtette a köte­lességét. Áprilisban és má­jusban 41 200 ember jelent meg a megyében a toborzóiro­dák előtt. Különösein a veszé­lyeztetett helységek lakosai tettek ká magukért. Ceglé­den az egész direktórium kiment a frontra. Nagykőrös fiai nemcsak Abonyban har­coltak a néphatalomért, ha­nem a tiszai front mentén, a legveszélyeztetettebb ponto­kon is, de kivették részüket a megye doigozór — május­ban és júniusban — a dia­dalmas felvidéki hadjáratból is, amelynek győzelmes csa­tái a legendás hírű, nagy ve­zér, Stromfeld Aurél nevé­hez fűződnek. Amikor az antant rádöb- arra, hogy sem a ro­sem a cseh ellenforra­dalmi hadsereg nem képes eltiporni a Magyar Tanács- köztársaságot, sőt a győzelmes felvidéki hadjárat megszilár­dította a Tanácsköztársaság belső és külső helyzetét, jegyzékben követelte a Fel­vidék kiürítését, A kor­mányzótanács, mérlegelve a katonai, politikai helyzetet, úgy határozott, hogy visz- szavonja csapatait. Azonban ezzel párhuzamosan nem tör­tént meg a román csapatok kivonulása Magyarországról — amit a Clemenceau-jegyzék I megígért — sőt újból meg- j indult a román támadás a I tiszai fronton. A Magyar Tanácsköztársa­ság most már nem tudott megbirkózni az antant kato­nai túlerejével, és a külső fegyveres intervencióval, va­lamint a belső osztályellen­séggel folytatott harcban el­bukott. de a néphatailomért és az ország függetlenségéért vívott küzdelemben elesett hősök — köztük Pest me­gyei munkások és parasztok — emléke örülkiké éL Tanulság. A Hazafias Nép- ________ front III. kong­resszusának felhívása így fo­galmaz: „A népfrov.tmozga- lom a közélet nagy iskolája lett”. Tudjuk, ezrek és ezrek tanultak ebben gz „iskolában” politizálni, vezetni, oktatni és a köz javára munkálkodni. Felelősségük most, a kongresz- szus után még növekedett. Egyrészt azért, mert nem elé­gedhetünk meg a már elért eredményekkel: a közélet is­kolájának kapuit, még széle­sebbre kell tárni. A bátorítás, a közéleti, politikai szereplésre buzdítás nem kampányfeladat. Tudatos, következetes, a nép­frontmozgalom szerepéből és feladataiból következően ál­landó teendő. Másrészt azért is fontos hangsúlyozni a fele­lősségérzetet, mert a kongresz- szuson világosan, érthetően megszabták a mozgalom irá­nyát. A népfront ma már te­vékeny részt vállal az ország­építésben. Sokrétű, változatos módszereivel eleven erőt kép­visel. Aki teendőiből részt vállal, rangot, tekintélyt sze­rez, mert a nép javáért, a szocialista Magyarország fel­virágoztatásáért fáradozik. Gyapay Dénes mai nap 1964. március 24, kedd, Gábor napja. A nap kél: 5.40, nyugszik: 18.02 órakor. A hold kél: 13.50, nyug­szik: 4.21 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások, néhány helyen futó esővel, a magasabb fek­vésű helyeken hó záporral. Legmagasabb nappali hő­mérséklet 6—11 fok. — Uj utakat épít a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat Szentendrén. Né­hány napja, a jó idő bekö­szön tével foghattak hozzá a nagyobb szabású munkála­tokhoz. Az idén húszmilliós útépítési tervet kell teljesíte­ni ők. — A Pest megyei Petőfi Színpad műsorából. Március 24-én. kedden este hét óra­kor Bernecebarátin a Gaz­dag szegények, Üllőn Spor­tol az asszony című darabot mutatják be. — A ráckevei járási műve­lődési házban március 25-én, szerdán este Művészethami­sítók, — hamisítók művésze­te címmel dr. Kovács József tart előadást. . Az újító (Komádi István rajza) — Huszonhat felnőtt diák számolt be félévi tanulmányi eredményeiről a Telefongyár vidéki üzemének munkásai közül. Az esti iskolás techni- kumosok táborát az ősszel bővíteni akarják a levelező­tagozat bevezetésével. — Tanácstagi fogadóórák. Március 24-én-, kedden Ber- náth Józsefné Máriabesnyőn, Kiss Ferenc Nagykőrösön, március 25-én, szerdán Csor­dás Jánosné Ráckevén, Ke- mencés Pálné Cegléden és Házi Árpád Pomázon, a köz­ségi tanácsházán délután 3 órakor tanácstagi fogadóórát tart. — Széles vásznú mozit kap Gyál. A régi filmszínház át­alakítását megkezdték s azt ez év végén akarják átadni a mozilátogató közönségnek. Közel egymilliós költséggel kétgépes, akusztikai burko­lással ellátott modern mozit építtet a működtető Pest me­gyei Mozdüzemi Vállalat. — Elnökségi ülést tart a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa március 26-án, csü­törtök délelőtt 9 órakor az SZMT központjában. Foglal­koznak a vállalati egyeztető bizottságok munkájával, a megye ipari üzemeinek és állami gazdaságainak egész­ségügyi, helyzetével és a me­zőgazdasági párthatározat végrehajtásával. Szóba kerül a százhalombattai építkezés, a Csepel Autógyár munka- védelme és az összevont vál­lalatok szakszervezeti mun-- kaja. — Gyáliak, figyelem! Már­cius 22-én, vasárnap a gyáli piactéren maradt egy kerék­pár. A járművet megőrizték ' " s tulajdonosa a megfelelő Köszönetnyilvánítás. Ezúton ■ .......„í...___. ___ , ,. , . mondok köszönetét mindazoknak; i gazolvány bemutatása után akik felejthetetlen ferjem, Szőke átveheti a következő címen: László halálakor részvétükkel osz­u;___j T „„i„ toztak fájdalmamban és utolsó út­Hamori László Gyál, Engels Jára elkísérték. Frigyes U. 19. özv. Szőke Lászlóné és családja — Kibővített ülést tart ma délelőtt a Ceglédi Városi Pártbizottság a városi ta- nácsháza nagytermében. Na­pirenden szerepel az MSZMP Központi Bizottságának feb­ruári határozata az építő­iparról és a mezőgazdaság­ról. Előadó Joó Ágoston, a városi pártbizottság titkára. —> Nyolcszázötven ..vagon®» készáru raktár tervezését kezdték meg a Dunakeszi Konzervgyár részére. Az el­következő években gyorsan nő az itt készítendő termé­kek mennyisége s ezek tar­tós vagy átmeneti elhelyezé­séhez szükséges a korszerű szállítóberendezésekkel mű­ködő raktárépület. Ipari vállalatok, állami gazdaságok, kutatóintézetek, gépállomások VEZETŐI! Mindennemű egyedi, speciális munkák elkészítése, javítása ügyében forduljanak a KETI-hez (Gépfelújítás, gépek átalakítása, mindennemű elektromos és elektronikus műszerek készítése és javítása, gépalkat­részek készítése, mezőgazdasági gépállomások részére adagoló elemek felújítása, bármilyen forgácsolási munkák, műszerek, vezérlőberendezések készítése, javítása, kis mezőgazdasági gépek készítése és javítása, célgépek készítése és javítása, stb., stb.) Kisipari Exportra Termeltető Iroda (KETI) Pest megyei központja: Budapest V., Zichy Jenő utca 3 (122—544) Ide tartozik; Komárom, Fejér és Szolnok megye. | Operettrészletek. 17.05: Rádióis- I kola. 1. Történelem. A Nílus-völ- I gyi gyapotháború. 2. Zene. Liszt i magyar rapszódiáiból. 3. Irodalmi í kislexikon. Az eposz. 18.39: Ope- ‘ rarészletek. 18.45: Riportmüsor. ! 19.00: Népi zene. 19.25: A Szabó család. 20.24: Vidám lélóra I.ata* ■ bár Kálmánnal. 20.54: A Magyar j Rádió és Televízió szimfónikus ze­nekarának hangversenye a stú­dióban. 22.20: Hevesi Sándor em- lékmüsor. 23.08: Könnyűzene. 0.10: | Operarészletek. PETOFFI radio 14.00: Soproni Tendl Pál cim­baJmozik. 14.25: Zenekari muzsi­ka. 15.05: Tánczene Prágából. 15.45: A tilalomfa. 10.00: Könnyű dallamok. 10.27: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 10.50: Iskolarádió. Angol társalgás HI—IV. gimnazistáknak. 17.05: Népi zene. 17.40: Beethoven mü­vek. 18.15: Rádióegyetem. A világ­irodalom története. Marcel Proust. 18.45: Kis fúvósegyüttesek játsza­nak. 19.00: Mi történt a nagyvilág­ban? 19.15: Zempléni Kornél hang­versenye a stúdióban. 19.40: Ko­runk kérdései. 20.00: Puccini hang­verseny. 20.55: Édes anyanyel­vűnk. 21.05: Tánczene. 21.45: Távo­li üdvözlet. Vlagyimir Lugovszkoj szovjet költó verseiből. 22.00: Ze­nés színjátékokból, URH 18.30: Hirek. 18.40: Balettzene. 19.10: Tánczenekarok parádéja. 19.40: Kamarazene. 20.50: India da­lai. 21.05: Ady Endre publicisz­tikai írásaiból. 21.33: Operettrész­letek. 22.00: Zenekari muzsika. TELEVÍZIÓ 17.25: Hirek. 17.30: Tapasztala­tok—tanulságok. A kalászosok ta­vaszi ápolása. 17.45: a Magyar Hirdető műsora. 17.55: Autósok — motorosok. 18.15: Jelentkezzenek a károsultak! Beszélgetés — tár­gyalás után. 18.45: Tudni illik, hogy mi illik . . . Vendéglőbem 19.10: A Munkásőrség Központi Kórusa énekel. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegy* /.etünk .. . 19.50: Barangolás. Kul­turális szemle. 20.35: A tanú hall­gat. Magyarul beszélő angol film, (Csak 16 éven felülieknek!) 22.05: Tv-biradó es 2. kiadás. KOSSUTH RADIO 8.10: A Gyermekrádió műsora (ism.) 8.50: Mezei csokor. 9.10: Na­pirenden. 9.15: Zenekari muzsika. 10.10: A fösvény. Monere vígjáté­ka Illyés Gyula fordításában. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Szö­vetkezeti gazdatanfolyam. 13.20: Operarészietek. 14.10: Könnyűzene nyugdíjasoknak. 15.0«: A Rádió­iskola hallgatóinak. 15.16: Csaj­kovszkij: II. vonósnégyes. 15.49: Népdalpárosok. 16.10: Iskolarádió. Énektanítás III. osztályosoknak, (ism.) 16.30: Rémusz bácsi meséje. Amerikai néger népmese. 16.45: A rádió és a televízió mai műsora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom