Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
1964. MÁRCIUS 22, VASÄRNAP ^JCírlaa AZ EMBER ÉS VILÁGA örvendetesen megszaporodott azoknak a könyveknek a száma, amelyek a szó nemes és mély értelmében ismeretet terjesztenek. Nemcsak meny- nyiségben, hanem tartalomban is jobban igazodnak a mai kor emberének igényeihez, érdeklődéséhez. Különösen biztató a fejlődésben, hogy a művek mindinkább átfogják a világ egészét, mind több területről adnak összefoglaló ismertetést, az arányoknak megfelelően ábrázolva az embert, s az őt körülvevő világot. A „harmadosztályú szakértő“ öröm, hogy magyar szerző mű- 'j ve: Stegena Lajos tudó® geo-' fizikusunké. Hová lett Atlantisz? j Talán egyetlen olyan, az \ ókor ködébe vesző kérdés sem; foglalkoztatta annyira a tu- í dósokat, s a múlt iránt érdek- í lődő embereket, mint a titok- \ zatos földrész, az „egyetlen ; éjszaka eltűnt” Atlantisz. Ezer í ég ezer könyvet írtak róla, lé-í tezésének hívei és tagadói ma; sem tekintik lezártnak a vitát.: Hová lett? Hol süllyedt el,; az Atlanti-óceán mely részén? S Ezt kutatja Stegena könyvé- í ben, s az eredmény: Atlan- \ tisz létezése csak legenda, bár \ a legendák egyik legvonzóbb- \ ja. Tudományos alapossággal; veszi sorra a szerző az érveket j és ellenérveket, s munkássága; bár legendát foszlat, mégis:' jelentős eredményt hozó. Az i emberiség kultúrája kölcsön- ; hatásainak kimutatása, a szel- jj lemi fejlődéstörténet fő vooa-; lainak felvázolása adja mun-} kája jelentőségét. Nemcsak az; forgatja élvezettel a könyvet,; akit érdeklődése e területre: vonz, hanem a csak szórakoz-! ni akaró olvasó is, mert „jói storykat" talál a könyvben,; olyanokat, amelyek akaratla-; nul is felkeltik érdeklődését í más, a témákról bővebben \ szóló olvasmányok iránt. Végezetül még annyit: mind; az öt könyv kiállítása megfe-; lel a legkényesebb igények-^ nek is. Valamennyit a Gondo- í lat Kiadó bocsátotta az olva-; sók elé. \ Mészáros Ottó t A berni szabadalmi hivatalban dolgozott egy szerény, fiatal férfi, aki — fizetési jegyzéke szerint — a „harmadosztályú szakértő’’ státuszát töltötte be. Munkájáért havi 120 frank fizetést kapott A „harmadosztályú szakértőt” Lenin a természet egyik legnagyobb átalakítójának nevezte. 1905. december 30-án jelent meg a Berlinben kiadott Annalen der Physik című folyóiratban néhány oldalas tanulmánya — A mozgó testek elektrodinamikájához címmel — amely elindította a világhír útján- — Albert Einsteint. A modem fizika legna- gyobbjának alapvető műve nemrég került a magyar olvasókhoz. (A speciális és általános relativitás elmélete.) Mindarról, ami forradalmasította a fizikát megváltoztatta a világképet s ami még ma sem elpihent vihart kavart a szakemberek körében, egyszerű, a kívülálló számára is érthető stílusban ír az elmélet megalkotója, az az ember, akit elüldözött hazájából a barna- inges fasizmus, akinek könyveit elégették, s aki — tudományos munkássága mellett — jelentős közéleti szerepet is vitt egészen haláláig. A könyv nagy fegyver a tudatlanság elleni harciban, s ez a könyv nemcsak sötétséget oszlatott és oszlat, hanem az eszmei of- fenzíva segítője is: a tudományos, azaz a materialista világnézet igazának egyik bizonyítéka. A kiadói politika szerencsés „húzása” volt Einstein könyve mellett közreadni R. E. Peierl- sét. (A természet törvényei.) Az angol tudós nemcsak a laikusok számára is élvezetesen írta meg könyvét, hanem példát ad arra, hogyan lehet az érdekességet a kellő színvonalhoz való ragaszkodással összeegyeztetni. Könyve a modem fizika „regénye” s e tekintetben eddigi hiánycikket törölt az elég hosszú listáról. Mindaz, ami ma a fizikát jelenti, az elemi részecskéktől a kvantummechanikán keresztül a hullámelméletekig, helyet kapott könyvében. Szellemes és pedagógiailag is megalapozott előadásmódja szerencsére nem sikkadt el a fordítás során — Kosály György munkája — akárcsak Einstein könyve esetében is, amelyet Vámos Ferenc fordított. A Veznvtól a Manna Icáig Vécsey Zoltán tanárember, de nemcsak az: avatott tollforgató is, aki az Élet és Tudományban írt cikkeivel jogos népszerűséget szerzett. Jó, de valami hiányzik Gondolatok a kulturális szemléről fiatal utazott Nagykátáról Budapestre, hogy megtekintse a Csontváry kiállítást, a Parlamentet, délután pedig a Jég- színház műsorát. Tápiógyör- gyén, Tápiószecsőn, Kókán a Nemzeti Galériáról tartottak előadást. Szakembert kértek fel akkor is, amikor a Giccs az irodalomban címmel rendeztek vitát. Akadnak, akik Sartre, Moravia életszemléletéről vitáznak, mások Hemingway regényét értékelik és Lukács György "filozófiáját bírálják. Többen már otthon érezték magukat a Galériában, amikor a XIX. és XX. század művészetét megtekintették. Miközben azonban ujjong az ember, hogy milyen mesz- szire jutottak már a nagykátai járásban, — hirtelen meg is torpan: vajon mindenkihez eljutnak-e, vagy inkább a képzettebbek igényeit elégítik íci? A KISZ járási bizottsága és a művelődéssel hivatalból foglalkozó dolgozók szomorúan állapítják meg: alig érnek el eredményt a József Attila olvasómozgalomban, pedig könyv is, könyvtár is van. "1. ermeszetes az, hogy egy járásban is más-más érdeklődésű, képzettségű fiatalok élnek. Természetes az is, hogy vannak, akik Ibsen drámáját vagy a Hamletet élvezik, játsz- szák, miközben mások most olvassák életük első regényét, — vagy el sem jutottak odáig. Akadnak sokan, akik meg tudják ítélni, mi tetszik nekik Csontváry művészetében, s mi nem, — de sokkal többen élnek olyanok a nagykátai járásban, akikben még nem fo- gamzott meg az igény a képzőművészet iránt. S itt lenne a legtöbb tennivaló a kulturális szemlére való készülésben. Nem vitázunk most azon: feladata-e az öntevékeny művészeti csoportnak egy Sha- kespeare-mű bemutatása vagy egy modem nyugati dráma tolmácsolása. Döntsék el a helyiek, akik ismerik színjátszóink képességét, felkészültségét. Az csak dicséretes, hogy mind többen utaznak a fővárosba s érdeklődnek történelmi, irodalmi emlékek után. A járásiak, semmi kétség, okosan, ügyesen fogják össze az érdeklődőket, kormányozzák műveltségüket. Mi történik azokkal, akik Jacques Prévert: BALLADA Ajtó melyet valaki kinyitott Ajtó melyei valaki becsukott A szék amelyen valaki pihent A macska melyet megcirógatott Egy körte melybe beleharapott Levél melybe vajaki elmerül A szék mely hirtelen feldűl Ajtó melyet valaki kinyitott Ct melyen valaíki futva fitt Erdő melyben valaki bujdosott A víz mely csobbant egy nagyot Kórház melyben valaki már halott. (Tamkó Sirató Károly fordítása) nem érdeklődnek? Akik nemhogy Sartren, Dürren- matton nem tudnak vitázni, hanem segítséget várnának Móra, Móricz Zsig- mond olvasásához is. S milyen nagy dolog lenne, ha közülük próbálkoznának — kevesebb művészi tehetséggel, mint a már gyakorlottabbak — egyfelvonáso- sok betanulásával, előadásával? Kákán csomó keresés? Elismerést érdemlő munkájuk meg nem értése? Egyik sem. Ami van, az jól van, folytatni kell. Csak ami nincs, az nagyon hiányzik. Azért elsősorban a KISZ-eseknek kellene tenni valamit. Nehezebb, fáradságosabb munka új olvasókat toborozni a tsz- íiatalok közül, rábírni őket; klubjukban rendezzenek ol- vasóankétot, hallgassanak meg képzőművészetről szóló előadást! — mint összefogni a már jó úton haladó gárdákat, amelyek élnek, dolgoznak, csak istápolni kell őket. A kulturális szemlének mégis ez a fontosabb feladata. A nagykátai járásban és másutt is. Hiszen a nagykátai járásban is erősíteni kell a termelőszövetkezeteket, a lakosság jó része ott él, ott dolgozik. Nem akarunk túlzásba esni, nemcsak a fiatalságon múlik, hogyan fejlődnek ezek a közös gazdaságok, de rajtuk is múlik. Ezt a fiatalságot kell műveltebbé, szakmailag képzettebbé tenni. Ma még úgy, hogy kilenc kihelyezett technikumi osztályban tanulnak közülük sokan, s néhány helyen megalakították az ifjúsági klubot. Ez azonban. kevés: könyvvel, művészi, de képzettségüket figyelembe vevő műsorokkal, előadásokkal kellene közelebb hozni egymáshoz Moravia és a Jókai (vagy még azt sem) olvasókat. A kulturális szemle céija: nem a számszerű eredmények kergetése, hanem a tartalmasabb, színvonalasabb munka. A KISZ járási bizottsága és a művelődési szervek akkor felelnek meg saját követelésüknek, ha megtalálják a falu elmaradottabb fiatalságához azokat a kapukat, amelyeket az tsz- ifjúság sokszor már magától is szívesen nyitogatna, csupán biztatásra, áldozatkész, türelmes segítőkre vár. Sági Ágnes Megyei képzőművészeti stúdió Hét esztendeje alakult meg a Pest megyei képzőművészeti stúdió. Az évi tízhónapos munkaprogram során havonként kétszer találkoznak a művészek. A foglalkozások programja: műteremmunka, képzőművészeti előadások, viták, közös iár- latlátogatások. Évente tíz napot együtt töltenek a stúdió tagjai valamelyik művésztelepen. A stúdiónak jelenleg harmincöt tagja van. Vezetője: Dániel Kornél festőművész. Csuka Zoltán : ÉKSZERÜZLETEK Az Isztriái gyöngysor ciklusból Dekumana — ízlelgetem nyelvemen a keskeny főutca szláv osan latin nevét. Ha széttárom karom, szinte elérem a csipkés velencei ablakokat. Késő estére jár, alszik a város, de itt is, ott is, vakító fénnyel, szemkápráztatóan nyitott ékszerboltok mesevilága ragyog. Csillog-villog a sok ezüst, szivárvanyós gyöngysor, nyakék és karcsatt talizmán, csoda-medaillon. Ezeregyéjszaka tán valahány, messzi Levante? De mindegyik mélyén ott ül az álmos szemű gazda és felesége, s a hátsó, megbúvó kis szobából nyűgösködő gyereksírás kíséri a rádió halk muzsikáját. Mert hát az utcán késő este is „forog az idegen”, s mindennél fontosabb a kenyér. A két legidősebb művész: Kugler Ede és Bornemisza Géza Es a legfiatalabb, Iglói Mária. (Mellette Dániel Kornél) Most megjelent könyve —' Forrongó löld — jelentős feladatot vállalt: összefoglalni mindazt, amit ma tudunk a forrongó földről, azaz bolygónk arculatának kialakulásáról. Néhány éve Tazieff filmje — Találkozás az ördöggel — nagy sikert aratott. Ez a kellemes sors jut minden bizonynyal e könyvnek is. A detek- tívregények izgalmával vetekszik az a nyomozás, amelyet Vécsey végez: vulkánokat látogatunk meg kalauzolásával, a Vezuvtól, földrészünk e hírességétől egészen a Manua Loaig, azaz a „nagy hegyig”, amely Hawai szigetén ontja magából a füstöt, s önti a lávát. Nemcsak izgalmas, hanem bő ismereteket adó is ez a nyomozás. A föld arca ma sem örök: szigeteik merülnek fel a tengerből, hegyek magasodnak, s hozzátehetjük szomorúan — emberek pusztulnak éL Az izzó, ezer fokos láva nem kegyelmez senkinek. A kráterek kilökte több mázsás kőbombák lehullásukkor szétzúznak mindent, s a fojtó, mérges} füst rátelepszik a vidékre,;; elűzve onnét az életet. A föld mélyébe nyüó „ablakok” titkait csak néhány évtizede kutatja tudományos alapossággal az ember. E néhány évtized nemcsak a földkéreg kialakulásának, illetvb a fi>ld belseje szerkezetének jobb megértéséhez segített hozzá, hanem — áldozatokat is követelt. Vécsey Zoltán könyve maradandó emléket állít azoknak, akik e szép tudománynak szentelték életüket, s ugyanakkor újabb fehér foltot tüntet el ismereteink térképéről, közelhozva ezt a sokáig titokzatos világot a mindennapok emberéhez. A könyvet jó szemléltető: ábrák s igen gazdag képanyag: egészíti ki. Elsüllyedt városok Pompejit a láva törölte el aj föld színéről, de nemcsak a: vulkánok bírnak ilyen erővel:; olykor elég a homok is, hogy í virágzó, évszázadokig fennálló : városok tűnjenek el. Siegfried Oertwig Elsüllyedt városok című könyvének azt a megje- : lölést adta: kirándulás a ré- : gészet birodalmába.” ügy : hisszük, nem véletlenül. Műve I a kisebb igényű munkák közé : tartozik, rövid összefoglalója \ csak annak, amit az archeo- ■ lógusok feltártak a múlt emlékeiből napjainkig. Igyekszik; mindenről beszámolni, s ez, az \ adott terjedelmen belül meg- \ valósíthatatlan feladatnak bi- j zonyul. így inkább csak kós- j tolót kapunk az érdekesebb-1 nél érdekesebb ásatásokról, feltárási munkákról, de köze-; lebbi ismeretséget nem köthe- i tünk sem a feltárókkal, sem ! azzal, amit napvilágra hoz- j tak. Kár érte. A régészet mind: nagyobb népszerűségre tesz I szert az olvasó közönség kö-j rében, s az igény kielégítését: nem, csak fokozását szolgálja: e könyv. Így sem haszontalan i szórakozás, mégis: többet kap- i hattunk volna, s ez vonatkozik a képanyagra is, amely: ugyancsak eléggé szegényes.; Annál kellemesebb meglepe-; tés egy másik könyv, s külön | A nagykátai járásban szorgalmasan készülnek a kulturális szemlére. Készülődésüket el sem lehetne képzelni a tápiószentmártoni csoportok szereplése, sikere nélkül. Rájuk Franciaországban is felfigyeltek, hogyne lennének büszkék szereplésükre szű- kebb hazájukban?! A járásban azonban, rajtuk kívül sok más öntevékeny művészeti együttes is várományosa a különböző díjaknak. Az elmúlt esztendőben általában jól sáfárkodtak a szemle nyújtotta lehetőségekkel. A színház, a mozi, a tárlatlátogatás, a klubfoglalkozás mind színvonalasabbá és gyakoribbá vált. Több tanyaközpontban alakult tsz-KISZ ifjúsági klub. Sokan versengtek a ki mit tud? és a ki miben tudós? vetélkedőkön. A KISZ járási bizottsága idén a legfőbb feladatának nem a számszerű eredményeket, hanem, a tartalmasabb, színvonalasabb munkát tekinti. Arra törekszik, hogy mélyítse a fiatalság általános és szakműveltségét. Szoros együttműködést alakított ki a tanács művelődési osztályával, a művelődési ház igazgatójával, az operatív bizottsággjaL Ennek is köszönhető, hogy — mást ne említsünk — két esztendő alatt kettőről kilencre nőtt a mezőgazdasági kihelyezett technikumi osztályok száma. Nyolcvan KISZ korosztályú fiatal tanul itt. Érdekes: közülük, mindössze hárman buktak meg félévkor! Az elmúlt vasárnap ötven
