Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

1964. MÁRCIUS 22, VASÄRNAP ^JCírlaa AZ EMBER ÉS VILÁGA örvendetesen megszaporo­dott azoknak a könyveknek a száma, amelyek a szó nemes és mély értelmében ismeretet terjesztenek. Nemcsak meny- nyiségben, hanem tartalom­ban is jobban igazodnak a mai kor emberének igényeihez, ér­deklődéséhez. Különösen biz­tató a fejlődésben, hogy a mű­vek mindinkább átfogják a világ egészét, mind több terü­letről adnak összefoglaló is­mertetést, az arányoknak megfelelően ábrázolva az em­bert, s az őt körülvevő vilá­got. A „harmadosztályú szakértő“ öröm, hogy magyar szerző mű- 'j ve: Stegena Lajos tudó® geo-' fizikusunké. Hová lett Atlantisz? j Talán egyetlen olyan, az \ ókor ködébe vesző kérdés sem; foglalkoztatta annyira a tu- í dósokat, s a múlt iránt érdek- í lődő embereket, mint a titok- \ zatos földrész, az „egyetlen ; éjszaka eltűnt” Atlantisz. Ezer í ég ezer könyvet írtak róla, lé-í tezésének hívei és tagadói ma; sem tekintik lezártnak a vitát.: Hová lett? Hol süllyedt el,; az Atlanti-óceán mely részén? S Ezt kutatja Stegena könyvé- í ben, s az eredmény: Atlan- \ tisz létezése csak legenda, bár \ a legendák egyik legvonzóbb- \ ja. Tudományos alapossággal; veszi sorra a szerző az érveket j és ellenérveket, s munkássága; bár legendát foszlat, mégis:' jelentős eredményt hozó. Az i emberiség kultúrája kölcsön- ; hatásainak kimutatása, a szel- jj lemi fejlődéstörténet fő vooa-; lainak felvázolása adja mun-} kája jelentőségét. Nemcsak az; forgatja élvezettel a könyvet,; akit érdeklődése e területre: vonz, hanem a csak szórakoz-! ni akaró olvasó is, mert „jói storykat" talál a könyvben,; olyanokat, amelyek akaratla-; nul is felkeltik érdeklődését í más, a témákról bővebben \ szóló olvasmányok iránt. Végezetül még annyit: mind; az öt könyv kiállítása megfe-; lel a legkényesebb igények-^ nek is. Valamennyit a Gondo- í lat Kiadó bocsátotta az olva-; sók elé. \ Mészáros Ottó t A berni szabadalmi hivatal­ban dolgozott egy szerény, fia­tal férfi, aki — fizetési jegy­zéke szerint — a „harmadosz­tályú szakértő’’ státuszát töl­tötte be. Munkájáért havi 120 frank fizetést kapott A „har­madosztályú szakértőt” Lenin a természet egyik legnagyobb átalakítójának nevezte. 1905. december 30-án jelent meg a Berlinben kiadott Annalen der Physik című folyóiratban né­hány oldalas tanulmánya — A mozgó testek elektrodinami­kájához címmel — amely el­indította a világhír útján- — Albert Einsteint. A modem fizika legna- gyobbjának alapvető műve nemrég került a magyar olva­sókhoz. (A speciális és általá­nos relativitás elmélete.) Mind­arról, ami forradalmasította a fizikát megváltoztatta a világ­képet s ami még ma sem el­pihent vihart kavart a szak­emberek körében, egyszerű, a kívülálló számára is érthető stílusban ír az elmélet meg­alkotója, az az ember, akit el­üldözött hazájából a barna- inges fasizmus, akinek köny­veit elégették, s aki — tudo­mányos munkássága mellett — jelentős közéleti szerepet is vitt egészen haláláig. A könyv nagy fegyver a tudatlanság el­leni harciban, s ez a könyv nemcsak sötétséget oszlatott és oszlat, hanem az eszmei of- fenzíva segítője is: a tudomá­nyos, azaz a materialista vi­lágnézet igazának egyik bizo­nyítéka. A kiadói politika szerencsés „húzása” volt Einstein könyve mellett közreadni R. E. Peierl- sét. (A természet törvényei.) Az angol tudós nemcsak a lai­kusok számára is élvezetesen írta meg könyvét, hanem pél­dát ad arra, hogyan lehet az érdekességet a kellő színvo­nalhoz való ragaszkodással összeegyeztetni. Könyve a mo­dem fizika „regénye” s e te­kintetben eddigi hiánycikket törölt az elég hosszú listáról. Mindaz, ami ma a fizikát je­lenti, az elemi részecskéktől a kvantummechanikán keresztül a hullámelméletekig, helyet kapott könyvében. Szellemes és pedagógiailag is megalapo­zott előadásmódja szerencsé­re nem sikkadt el a fordítás során — Kosály György mun­kája — akárcsak Einstein könyve esetében is, amelyet Vámos Ferenc fordított. A Veznvtól a Manna Icáig Vécsey Zoltán tanárember, de nemcsak az: avatott toll­forgató is, aki az Élet és Tu­dományban írt cikkeivel jo­gos népszerűséget szerzett. Jó, de valami hiányzik Gondolatok a kulturális szemléről fiatal utazott Nagykátáról Budapestre, hogy megtekintse a Csontváry kiállítást, a Par­lamentet, délután pedig a Jég- színház műsorát. Tápiógyör- gyén, Tápiószecsőn, Kókán a Nemzeti Galériáról tartottak előadást. Szakembert kértek fel akkor is, amikor a Giccs az irodalomban címmel ren­deztek vitát. Akadnak, akik Sartre, Moravia életszemléle­téről vitáznak, mások Heming­way regényét értékelik és Lu­kács György "filozófiáját bí­rálják. Többen már otthon érezték magukat a Galériában, amikor a XIX. és XX. század művészetét megtekintették. Miközben azonban ujjong az ember, hogy milyen mesz- szire jutottak már a nagykátai járásban, — hirtelen meg is torpan: vajon mindenkihez el­jutnak-e, vagy inkább a kép­zettebbek igényeit elégítik íci? A KISZ járási bizottsága és a művelődéssel hivatalból fog­lalkozó dolgozók szomorúan állapítják meg: alig érnek el eredményt a József Attila ol­vasómozgalomban, pedig könyv is, könyvtár is van. "1. ermeszetes az, hogy egy járásban is más-más érdeklő­désű, képzettségű fiatalok él­nek. Természetes az is, hogy vannak, akik Ibsen drámáját vagy a Hamletet élvezik, játsz- szák, miközben mások most olvassák életük első regényét, — vagy el sem jutottak odáig. Akadnak sokan, akik meg tudják ítélni, mi tetszik nekik Csontváry művészetében, s mi nem, — de sokkal többen él­nek olyanok a nagykátai já­rásban, akikben még nem fo- gamzott meg az igény a kép­zőművészet iránt. S itt lenne a legtöbb ten­nivaló a kulturális szem­lére való készülésben. Nem vitázunk most azon: fel­adata-e az öntevékeny mű­vészeti csoportnak egy Sha- kespeare-mű bemutatása vagy egy modem nyugati dráma tolmácsolása. Döntsék el a helyiek, akik ismerik szín­játszóink képességét, felké­szültségét. Az csak dicsé­retes, hogy mind többen utaznak a fővárosba s ér­deklődnek történelmi, iro­dalmi emlékek után. A já­rásiak, semmi kétség, oko­san, ügyesen fogják össze az érdeklődőket, kormányoz­zák műveltségüket. Mi történik azokkal, akik Jacques Prévert: BALLADA Ajtó melyet valaki kinyitott Ajtó melyei valaki becsukott A szék amelyen valaki pihent A macska melyet megcirógatott Egy körte melybe beleharapott Levél melybe vajaki elmerül A szék mely hirtelen feldűl Ajtó melyet valaki kinyitott Ct melyen valaíki futva fitt Erdő melyben valaki bujdosott A víz mely csobbant egy nagyot Kórház melyben valaki már halott. (Tamkó Sirató Károly fordítása) nem érdeklődnek? Akik nemhogy Sartren, Dürren- matton nem tudnak vitáz­ni, hanem segítséget vár­nának Móra, Móricz Zsig- mond olvasásához is. S mi­lyen nagy dolog lenne, ha közülük próbálkoznának — kevesebb művészi tehetség­gel, mint a már gyakor­lottabbak — egyfelvonáso- sok betanulásával, előadásá­val? Kákán csomó keresés? El­ismerést érdemlő munkájuk meg nem értése? Egyik sem. Ami van, az jól van, folytat­ni kell. Csak ami nincs, az nagyon hiányzik. Azért első­sorban a KISZ-eseknek kel­lene tenni valamit. Nehe­zebb, fáradságosabb munka új olvasókat toborozni a tsz- íiatalok közül, rábírni őket; klubjukban rendezzenek ol- vasóankétot, hallgassanak meg képzőművészetről szóló elő­adást! — mint összefogni a már jó úton haladó gár­dákat, amelyek élnek, dol­goznak, csak istápolni kell őket. A kulturális szemlé­nek mégis ez a fontosabb feladata. A nagykátai já­rásban és másutt is. Hi­szen a nagykátai járásban is erősíteni kell a termelő­szövetkezeteket, a lakosság jó része ott él, ott dolgo­zik. Nem akarunk túlzásba esni, nemcsak a fiatalságon múlik, hogyan fejlődnek ezek a közös gazdaságok, de raj­tuk is múlik. Ezt a fiatal­ságot kell műveltebbé, szak­mailag képzettebbé tenni. Ma még úgy, hogy kilenc kihelyezett technikumi osz­tályban tanulnak közülük sokan, s néhány helyen meg­alakították az ifjúsági klu­bot. Ez azonban. kevés: könyvvel, művészi, de kép­zettségüket figyelembe vevő műsorokkal, előadásokkal kel­lene közelebb hozni egy­máshoz Moravia és a Jókai (vagy még azt sem) olvasó­kat. A kulturális szemle céija: nem a számszerű eredmé­nyek kergetése, hanem a tar­talmasabb, színvonalasabb munka. A KISZ járási bi­zottsága és a művelődési szervek akkor felelnek meg saját követelésüknek, ha megtalálják a falu elmara­dottabb fiatalságához azokat a kapukat, amelyeket az tsz- ifjúság sokszor már magá­tól is szívesen nyitogatna, csupán biztatásra, áldozat­kész, türelmes segítőkre vár. Sági Ágnes Megyei képzőművészeti stúdió Hét esztendeje alakult meg a Pest megyei képzőművészeti stúdió. Az évi tízhónapos munkaprogram során havonként kétszer találkoznak a művészek. A foglalkozások programja: műteremmunka, képzőművészeti előadások, viták, közös iár- latlátogatások. Évente tíz napot együtt töltenek a stúdió tag­jai valamelyik művésztelepen. A stúdiónak jelenleg harmincöt tagja van. Vezetője: Dániel Kornél festőművész. Csuka Zoltán : ÉKSZERÜZLETEK Az Isztriái gyöngysor ciklusból Dekumana — ízlelgetem nyelvemen a keskeny főutca szláv osan latin nevét. Ha széttárom karom, szinte elérem a csipkés velencei ablakokat. Késő estére jár, alszik a város, de itt is, ott is, vakító fénnyel, szemkápráztatóan nyitott ékszerboltok mesevilága ragyog. Csillog-villog a sok ezüst, szivárvanyós gyöngysor, nyakék és karcsatt talizmán, csoda-medaillon. Ezeregyéjszaka tán valahány, messzi Levante? De mindegyik mélyén ott ül az álmos szemű gazda és felesége, s a hátsó, megbúvó kis szobából nyűgösködő gyereksírás kíséri a rádió halk muzsikáját. Mert hát az utcán késő este is „forog az idegen”, s mindennél fontosabb a kenyér. A két legidősebb művész: Kugler Ede és Bornemisza Géza Es a legfiatalabb, Iglói Mária. (Mellette Dániel Kornél) Most megjelent könyve —' Forrongó löld — jelentős fel­adatot vállalt: összefoglalni mindazt, amit ma tudunk a forrongó földről, azaz boly­gónk arculatának kialakulá­sáról. Néhány éve Tazieff filmje — Találkozás az ördöggel — nagy sikert aratott. Ez a kel­lemes sors jut minden bizony­nyal e könyvnek is. A detek- tívregények izgalmával vetek­szik az a nyomozás, amelyet Vécsey végez: vulkánokat lá­togatunk meg kalauzolásával, a Vezuvtól, földrészünk e hí­rességétől egészen a Manua Loaig, azaz a „nagy hegyig”, amely Hawai szigetén ontja magából a füstöt, s önti a lá­vát. Nemcsak izgalmas, hanem bő ismereteket adó is ez a nyomozás. A föld arca ma sem örök: szigeteik merülnek fel a tengerből, hegyek maga­sodnak, s hozzátehetjük szo­morúan — emberek pusztul­nak éL Az izzó, ezer fokos lá­va nem kegyelmez senkinek. A kráterek kilökte több má­zsás kőbombák lehullásukkor szétzúznak mindent, s a fojtó, mérges} füst rátelepszik a vi­dékre,;; elűzve onnét az életet. A föld mélyébe nyüó „abla­kok” titkait csak néhány év­tizede kutatja tudományos alapossággal az ember. E né­hány évtized nemcsak a föld­kéreg kialakulásának, illetvb a fi>ld belseje szerkezetének jobb megértéséhez segített hozzá, hanem — áldozatokat is követelt. Vécsey Zoltán köny­ve maradandó emléket állít azoknak, akik e szép tudo­mánynak szentelték életüket, s ugyanakkor újabb fehér fol­tot tüntet el ismereteink tér­képéről, közelhozva ezt a so­káig titokzatos világot a min­dennapok emberéhez. A könyvet jó szemléltető: ábrák s igen gazdag képanyag: egészíti ki. Elsüllyedt városok Pompejit a láva törölte el aj föld színéről, de nemcsak a: vulkánok bírnak ilyen erővel:; olykor elég a homok is, hogy í virágzó, évszázadokig fennálló : városok tűnjenek el. Siegfried Oertwig Elsüllyedt városok című könyvének azt a megje- : lölést adta: kirándulás a ré- : gészet birodalmába.” ügy : hisszük, nem véletlenül. Műve I a kisebb igényű munkák közé : tartozik, rövid összefoglalója \ csak annak, amit az archeo- ■ lógusok feltártak a múlt em­lékeiből napjainkig. Igyekszik; mindenről beszámolni, s ez, az \ adott terjedelmen belül meg- \ valósíthatatlan feladatnak bi- j zonyul. így inkább csak kós- j tolót kapunk az érdekesebb-1 nél érdekesebb ásatásokról, feltárási munkákról, de köze-; lebbi ismeretséget nem köthe- i tünk sem a feltárókkal, sem ! azzal, amit napvilágra hoz- j tak. Kár érte. A régészet mind: nagyobb népszerűségre tesz I szert az olvasó közönség kö-j rében, s az igény kielégítését: nem, csak fokozását szolgálja: e könyv. Így sem haszontalan i szórakozás, mégis: többet kap- i hattunk volna, s ez vonatko­zik a képanyagra is, amely: ugyancsak eléggé szegényes.; Annál kellemesebb meglepe-; tés egy másik könyv, s külön | A nagykátai járásban szor­galmasan készülnek a kultu­rális szemlére. Készülődésü­ket el sem lehetne képzelni a tápiószentmártoni csoportok szereplése, sikere nélkül. Rá­juk Franciaországban is fel­figyeltek, hogyne lennének büszkék szereplésükre szű- kebb hazájukban?! A járás­ban azonban, rajtuk kívül sok más öntevékeny művészeti együttes is várományosa a különböző díjaknak. Az elmúlt esztendőben álta­lában jól sáfárkodtak a szem­le nyújtotta lehetőségekkel. A színház, a mozi, a tárlatláto­gatás, a klubfoglalkozás mind színvonalasabbá és gyakorib­bá vált. Több tanyaközpont­ban alakult tsz-KISZ ifjúsági klub. Sokan versengtek a ki mit tud? és a ki miben tudós? vetélkedőkön. A KISZ járási bizottsága idén a legfőbb feladatának nem a számszerű eredménye­ket, hanem, a tartalmasabb, színvonalasabb munkát tekin­ti. Arra törekszik, hogy mé­lyítse a fiatalság általános és szakműveltségét. Szoros együttműködést alakított ki a tanács művelődési osztályával, a művelődési ház igazgatójá­val, az operatív bizottsággjaL Ennek is köszönhető, hogy — mást ne említsünk — két esztendő alatt kettőről kilenc­re nőtt a mezőgazdasági kihe­lyezett technikumi osztályok száma. Nyolcvan KISZ korosz­tályú fiatal tanul itt. Érdekes: közülük, mindössze hárman buktak meg félévkor! Az elmúlt vasárnap ötven

Next

/
Oldalképek
Tartalom