Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

10 m*w ^ met fi kJCíHop 1964. MÁRCIUS SS, VASÁRNAP DE GAULLE LATIN AMERIKÁBAN íllülilllllliltlllllllilllllllllllll Országos kiállítás Lengyelországban Pinpricks by De Gaulle Vörös Géza festőművész kiállítása a ceglédi Kossuth Múzeumban A Kossu th Múzeum már­ciusban Vörös Géza festőmű­vész alkotásait mutatja be. A kiállítást megtekintő láto­gatót első benyomásként az ragadja meg, hogy a művész széles színskálával, változatos kifejező eszközökkel ábrázolja az életet. Szánrajzok, olajfest­mények, tusrajz, akvarell és pasztell alkotások egész sora tanúskodik őrről. Ezek közül talán a legsikerültebbek a ha­zai tájakat ábrázoló szénrajzai és olajfestményei. Ez utóbbiak közül is két nagyméretű nagy­marosi tájképe; Művészeti stílusát elemezve, a nagy kísérletező kedvet emelhetjük ki. Talán ezzel magyarázható, hogy stílusa szinte alkotásokként változó. A NagykSrOsJ Konzervgyár a szezonmunkára szőlő szerződéskötéseket már­cius 20-án megkezdi. A szerző­déskötésben • kötelező orvosi vizsgálatok leletei már szüksé­gesek. Jelentkezés minden hét­fő. kedd és pénteki napon, reg­gel 8 érakor a gyár munkaügyi csoportjánál, munkakOnywel, személyi Igazolvánnyal és or­vosi leletekkel. A húsvéti ünnepek, vala­mint felszabadulásunk ün­nepe alkalmából eszpresz- szóink és cukrászdáink cuk­rászipari készítményekből bőséges választékkal állnak a kedves vendégek rendel­kezésére. Esküvőre és csa­ládi ünnepélyekre dísztortát és egyéb cukrászipari készít­ményeket megrendelésre készítünk. Váci Vendéglátóipari Vállalat Az Egyesült Államokban megjelenő Newsweek leg­újabb, március 16-i számá­ban jelent meg a fenti tésv kép „De Gaulle tűszúrásai- ról”. Pontosabban szólva, a világnak azokat a pontjait tünteti fed a Newsweek, ame­lyeken a. francia tábornok- elnök politikai lépései, javas­latai nem kis gondot okoz­nak a washingtoni kormány­nak ... De tekintsünk csak a térképre: milyen feltűnően sok „tűszúrás” látható az amerikai féltekén, amelyre a héten De Gaulle „betör­ni” merészkedett. Mert bár Franciaország washingtoni nagykövete De Gaulle most véget ért mexikói látogatá­sa előtt igyekezett „meg­nyugtatni” Johnson elnököt, hogy a francia kormánynak esze ágában sincs keresztezni Latm-Ametrikában a washing­toni politikát, az Egyesült Államokban minden újság­olvasó tudja, milyen aggo­dalommal kísérték a Fehér Házból a francia elnöknek ezt a kis „kiruccanását”. Csal „főpróba" Az Egyesült Államok egy­re nagyobb gondokkal küzd a saját kizárólagos vadász- területének tartott Latin- Amerikáiban. A még véget sem ént panamai válság bebizonyította számára, hogy lejárt a furkósbot-politika ide­je, ugyanaltkor azonban John­son éppen ezen a héten volt kénytelen beismerni nyilváno­san a Kennedy által beindí­tott „Szövetség a haiUtdásérv' segélyprogram eredményte­lenségét, Az elnök elismerte, hogy hiábavalóságokra po­csékolták az amerikai adó­fizetők pénzét, a jövőben jobban megnézik majd, mi­re költik a daliárak száz­millióit a latin-amerikad or­szágokban ... Washingtont már az is idegesítette, ami­kor a közelmúltban Erhard nyugatnémet kancellár Pá­rizsban arról tárgyalt De Gaulle elnökkel, hogy ösz- ssehangolják a két ország „la­tin-amerikai tevékenységét, segélynyújtását’’. Nem örvend­tek különösen annak sem, hogy Lübkß nyugatnémet köztársasági elnök Latin- Amerikába látogat. De Gaulle mexikói utazásának híre pe­dig csaknem olyan sötét felhőket kavart Washington felett, mint egy újabb pa­namai válság ... Hivatalos washingtoni körök úgy rea­gáltak De Gaulle mexikói utazására, mint amely „sú- lyosan megsértette” az Egye­sült Államokat. Pedig a francia elnök mostani mexi­kói látogatása csupán „fő­próbája” és előjátéka volt őszre tervezett latin-amerikai kőrútjának, amelynek során tíz dél-amerikai országot szándékozik meglátogatni. Cél a piacol újrafelosztása Washingtonban mindenek­előtt attól tartottak, hogy De Gaulle Mexikóban — ahol a nép amúgyis tele van az őt lenéző észak-amerikaiak iránti keserűséggel és gyű­lölettel — felkorbácsolja majd az USA-ellenes érzel­meket. Kétségtelen, hogy a francia elnököt hatalmas tö­megek fogadták Mexikóban bár ez az üdvözlés nem annyira De GauUe-nak szólt mint inkább a mexikóiak szabadságszenetefcének, s Amerika-ellenességének kife­jezése volt. Sokan pedig úgy tekintenek De Gaulle- ra, mint ,az Egyesült Ál­lamokkal való makacs szem­beszegülés hősére”. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a L’Humanité cikkét: „Nem állítjuk, hogy De Gaulle mexikói útja csak merő szemfényvesztés. De ne essünk tévedésbe és ne lássuk De Gavlle-ban a dekolonizáció és a nemzeti függetlenség bajnokát. A De Gaulle-i hatálom a mo­állam katolikus mezbe bújta­tott egyesületei, szervezetei voltak az előőrsei. A világ 380 millióra becsült katoliku­sa közül mintegy 170 mil­lió Latín-Amerikában él. A különböző egyháízi szerveze­tek, szerzetesrendek útján építette ki ügynökhálózatát a bonni állam, természetesen felhasználva a hitleri Né­metország dél-amerikai had­állásait és ügynökeit is. La­tin-Amerika politikai kleri- kalizmusának hátterében ott áll a nyugatnémet kferikaliz- mus, pontosabban a hatal­mon levő Adenauer-féle Ke­reszténydemokrata Unió. Érdekeik azonosak: meg­akadályozni a latin-amerikai : forradalom kibontakozását,: gátat vetni a földreform- kísérleteknek (hiszen a nagy-i birtokok tulajdonosai között ott vannak a klérus felső kö-; rei is!), elszigetelni és meg-: semmisíteni a forradalmi Ku-: báí. „Deutsch—Ibero— Amerikanischen Vereinigung" j Nem véletlen tehát, hogy: amikor Kennedy 1963 júniu-; sában Bonnban járt, olyan j behatóan tárgyalt a nyugat-: német politikusokkal a latin-: amerikai segélynyújtás kér- i dóséiról. Az Egyesült Álla- i mok megpróbálta összehan-j golni a „Szövetség a haladé- j sért” programot a nyugat- j német „Entwicklungsdienst” i segélyakcióval. Ez, az ameri-: kai Béke-hadtesthez hasonló: nyugatnémet szervezet élve- j zá a különböző katolikus ■ szervezetek és az egyház tá-j mogatását is. De a nyugatné-: met katolikus egyház 36: egyesülete maga is feláll!-; tott egy külön szervezetet \ — Latín-Amerika számára... j Az evangélikus egyház sem: maradt le: a „Deutsch-Ibero-\ Amerikanischen Vereinigung”’: mezében dolgoztatja latin-1 amerikai ügynökeit. Nem tudni pontosan, mi-i lyen egyezményt kötött Pá-| rizsban De Gaulle és Er- \ hard, azonban valószínűnek ■ látszik, hogy Franciaország j is részesül ezután a latin- i amerikai nyugatnémet ügy- i nökhálózat támogatásában, j Kétségtelen, hogy De Gaulle; politikai megjelenése Latin-: Amerikában máris felkorbá-: csalta a washingtoni kormány: idegeit. S De Gaulle sze­rint ez csupán a kezdet... S. T. A Lengyel Országos Bélyeg- gyűjtő Egyesület április 23-a és május 5-e között — Len- gyelors_jg felszabadulásának 20. évfordulója jegyében — kiállítást rendez a felszabadu­lás óta megjelent bélyegek­ből. A kiállítás szervezése már nagy lendülettel folyik. A 2500 négyzetméteres kiállítási területen több mint 300 gyűj­teményt, ezer tablón negyed­millió bélyeget mutatnak be a Tudomány és Kultúra Palotá­jában. A kiállításon részt vesznek nemzetközi, köztük magyar gyűjtők is, akik spe­ciálisan lengyel bélyegek gyűjtésével foglalkoznak. A kiállítás idején külön postahi­vatal működik, s erre az alka­lomra külön levelezőlap jele­nik meg. Egy tó, három ország menetrendjei, hogy tudják mikor milyen bélyeget tegye­nek küldeményükre. Kicsit bonyolult megoldás, A bélyeg fiatalít ? Sokszor kutatták már a hosszú élet titkát. A megol­dások között most váratlanul felbukkant egy teljesen új: a bélyeg. Vermontban nem ré­gen ünnepelték Milo C. Ray- nolde 92. születésnapját, s az ünnepelt teljes egészségnek örvendett. Megkérdezték, mi­nek köszönheti frisseségét, fia­talságát. Raynolde azt felel­te: „Élvezem az öregkort Mindig aktív voltam. A bé­lyegek segítettek, hogy boldog legyek és az életemnek tar­talma legyen most is. A hosz- szú élet titka pedig a tartal­mas élet és a boldogság”. A Bodeni tavat három or­szág övezi: az NSZK, Svájc és Ausztria. A tavon így termé­szetesen mind a három ország hajói és kompjai közlekednek, ezek bonyolítják le a posta­forgalmat is. Ebből eddig nem volt semmi zavar, bármely nemzetiségű hajó elvitte a postai küldeményeket, akár nyugatnémet, akár svájcij vagy osztrák bélyegek voltak rajtuk. Most azonban közbe­lépett a bürokrácia és meg­szűnt az előbbi egyszerű, logi­kus rendszer. Ezentúl minden Ijajó csak a saját országa bé­lyegeivel ellátott küldeménye­ket veheti fel. A környékbe­liek ezért — ha azt akarják, hogy postaküldeményük gyor­san továbbításra kerüljön — most elláthatják magukat mindhárom ország bélyegeivel és tanulmányozhatják a hajók így szénrajzai a Balaton vi­dék nagy művészének, Egri Józsefnek a hatását, női olaj- portréi francia mesterek: Gu- ghin, Renoir, Cezanne stílusát idézik. A jó szándékú kísérle­tező kedv mellett' íús-akvarell- jeiben a konstruktivizmus nem éppen legjobban sikerült alkotásait üdvözölhetjük. A kiállítás így a különböző stí­luskísérletek indokoltsága és tanulságai lemérésére nyújt megfelelő alkalmat. — Zoltán — A népfronttal közösen Nemcsak Budapesten talált otthont számos kör a Haza­fias Népfront kerületi helyisé­geiben, klubjaiban. Vidéken is egyre több jel mutatja, hogy gyümölcsöző együttmű­ködés alakul ki a Hazafias Népfront és a MABÉÓSZ egyes körei között. Már a leg­utóbbi parlamenti és tanácsi választások idején is számos bélyeggyűjtő kör rendezett a választások tiszteletére bé­lyegbemutatót. A mostani : népfront-kongresszusra ké- i szülődés során ismét számos 1 bélyeggyűjtő kör működött együtt hasonló módón a helyi népfrontszervekkel. A világhírű Burrus-gyűjtemény aukciói évtől évre folyamatosan kö­vetkeznek a belga Belasse- cég rendezésében. A III. és IV. rész árverése nemrég folyt le óriási anyagi bevétellel, így a III. aukció (a spanyol rész) eladása 6 400 000 belga frankot (mintegy 45 000 angol font), a IV. Burrus-árverés 280 000 dollárt eredményezett. Arany László, költő és műfordító, Arany János fia. ; 120 éve, 1844. március 24-én született. Arany László különösen ; a magyar népköltészet gyűjtésével és kiadásával szerzett ér- \ demeket. Mai rejtvényünk két hosszú sorában (vízsz. 16. és i függ. 39.) Arany László egy költői mondását idézzük a költi­1 n, „ ÄJ 29. Bicegve járó. 52. Húsiparos. 36. Udvarias szólamokat mond. 38. Lustálkodik. 40. Nyári szálloda. 42. Afrikai néger nép. 44. Csomago­lás nélkül értett. 46. Reménykedő. 47. Egymáshoz erősít. 48. Kövé­rebbé váló. 50. Veszedelem. 52. Mindenes? 53. Taszít. 55. Ütéssel fegyelmez. 56. Nulla. Kétbetűs szavak: OT — UN — TL — ÉL — EL — FO. Arany László mondásának meg­fejtését kérjük 1964. március 31-ig beküldeni. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. Az 1964. március 8-i rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Szeret­lek kedvesem, szeretlek tégedet: Amint embernek csak szeretni le­het.’' Jutalmazott megfejtők: özv. Tóth Jánosné, Bag. Vörös Csillag MTSZ. iroda. — lfj. Nagy Ferenc, Gödöllő. Szőlő u. 14. — Suhajda Miklós, Ócsa. Berzsenyi út 4. — Kotschy Me, Nagykőrös. Klapka u. 6. — Hardicsay Dezső, Vác. Rózsa F. u. 27. — Holecz Mária. Tápiósüly. Hámán Kató u. 4. — Borsai Endréné, Albertirsa. Viola u. 58. — Szabó László, Du­nakeszi. Somogyi B. u. 11. A könyveket postán küldjük el. nopoltőke és « nagybankok politikájának terméke. A „harmadik világban” foly­tatott harca a piacok _ fel­osztására és újrafelosztására irányul. Hogy mennyire im­perialista politikáról van szó, ez megmutatkozott 1962 no­vemberében, a kubai válság idlején, amikor De Gaulle biztosította Achesant. ha há­borúra kerül sor, Francia- ország az Egyesült Álla­mokkal tart. Eri nem fe­ledtetik el a spanyol nrel- ven betanult barátságos frá­zisok, amelyeket De Gaulle mexikói hallgatóihoz intéz.” Együtt Nyugat-Németországgal Ebből a sremszögből nézve kell értékelnünk De Gaulle mexikói látogatását, amely Franciaország „latin-ameri­kai jelenlétének” látványos beharangozása. A legutóbbi esztendőkben megfigyelhető, hogy a francia tőke fokozot­tabb érdeklődést mutat La- tin-Amerika iránt, s külö­nösen Mexikóban növekedett beruházásai összege. Mintha Afrika kissé hátrább szo­rulna a francia tőkekivitel­ben — s a latin-amerikai piacot „biztonságosabb” be­ruházási területnek tartanák a francia monopóliumok. Rá­adásul az afrikaiak szemé­ben „gyarmatosító” Francia- ország viszonylag „tisztább” lapokkal indulhat a dél­amerikai játszmában. S itt felhasználhatja a nyugatné­met monopóliumokkal kiépí­tett együttműködiés előnyeit is. Nyugat-Németország ugyan­is ma már — az Egyesült Államok utón — a második helyen áll tátin-Amerika külkereskedelmében! A nyu­gatnémet monopóliumok la­tin-amerikai beruházásainak összege meghaladta az 1,25 milliárd (!) nyugatnémet már­kát. Különösen Brazíliában és Argentínában erősödött a nyugatnémet monopóliumok behatolása. Ennek a terjeszkedésnek — nem véletlenül! — a bánná VÍZSZINTES 1. A Bohémélet tragikus hősnő­je. 3. Háborúságok. 8. Koreai vá­ros. 12. Látás, kilátás — olaszul. 20. Nevezetes országgyűlés 1707- ben. 21. Bács megyei község. 22. Közjogi méltóság volt a rendi Ma­gyarországban. 23. Megviselte a testi-lelki szenvedés. 25. Torbágyi Labdarúgó Egyesület. 26. Ruha­anyag műanyagból. 27. Idegen női név. 28. A ló száját feszítő kan­társzíj. 39. A szabadban legelő há­ziállatok együtt-tartását, védelmét szolgálja. 31. Német tea. 32. Az egyik vármegye volt. 33. Kéri, hogy jöjjön át. 34. Rajtakap. 35. Fegyháztöltelék. 37. P. G. C. 38. Svájci orvosprofesszor (HERT). 39. Előtt — latinul. 41. A szarvas nősténye. 42. Ló, kocsi és kocsis együtt. 43. Üzemanyag. 45. K. E. A. 46. Cserje. 48. Lóbetegség — fordítva. 49. a Földközi tenger keleti medencéjét határoló terület gyűjtőneve. 51. Sok góllal győz — sportnyelven. SS. Háztartási esz­köz, fényesítésre használják. 54. Egyénisége. 57. Duzzogva nehez­tel. 58. Bőrápoló kenőcs. 59. Kül­képviseleti állami tisztviselő. Kétbetűs szavak: LA — LSZ — ÖJ — VT. FÜGGŐLEGES 1. 'Tintafolt az irkában. 2. Fo­hász. 3. Híres étterem volt a régi Pesten. 4. Névelős fényképezés. 5. Gyűrődés. 6. Fehér húsú, fűszeres illatú gomba fajta. 7. Vágó szer­szám. 8. Egyre kevesebb a falusi háztetőkön. 9. Muzsika. 10. KKKK. ll. Nem fontos, nem alapvető. 12. Túlélénk gyermek jelzője. 13. Hor­dozható görög szentkép. 14. Kis­mértékben üdítő szeszesital. 15. Az egyik Óceán. 17. A németek egyik legnagyobb költője. 18. Filmcsillag. 19. A prémes állatok has alatti prémje. 23 ...................— G rosso, brazíliai állam. 24. Vas­tagbőrű exotikus állat. 26. Ázsiai királyság. 27. Drótnélküli távíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom