Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

1964. MÁRCIUS 1, VASÄRNAP ““^CíHap HOL KEZDŐDIK A KOMMUNIZMUS? Gyakorlat és tudományos elemző munka „A. kommunizmus ott kez­dődik . amikor az egyszerű munkás öni’eláldozóan. nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka terme­lékenységének emeléséről . . .»» (Lenini ünnep volt, nagyszerű ün­-----------------nép: a határ­időnél egy évvel korábban Vác mellett a Dunai Ce­ment- és Mészmű termelni kezdett. Elmúlt az ünnep, hétköznapok jöttek, a Na­szály köve klinkerré égett a forgókemencékben. Uj és új szállítmányok indultak út­nak, s az üzem év végén büszkén jelenthette: túltelje­sítette éves tervét. Az egy évvel korábbi munkakezdés­ben, az éves terv túltelje­sítésében mennyi töprengés, mennyi verejték. kinlódás volt — ki tudná kimutat­ni?! É píteni, falat emelni min­den ember szemében szent és nagy dolog. Fogjon körül a fal családi tűzhelyet vagy „sivalkodó transzformátoro­kat”, füzetük fölé hajló gyerekfejeket vagy életért harcoló orvosokat, azok, akik építették, egyaránt büszkék rá. Ha büszkék ... Az MSZMP Központi Bi­zottsága határozatában ol­vasom: „Az építmények hasz­nálata során gyakran tűn­nek ki minőségi hibák . . Levelekre gondolok; vadonat­új, de megrepedezett is­kolafalakról, harminchat ol­dalas hibajegyzőkönyvekről, magyarázkodásokról, javítga­tásokról, dühös kifakadások- ról. Az egy évvel korábban felépült DCM-re, s hónapo­kig tartó, alig néhány ezer forint értékű tatarozásokra. Miért e különbség a becsü­let, a tisztesség, a gonddal és alapossággal végzett mun­ka értelmezése és — ered­ménye között? Az építőipar­nak korszerű anyagokra van szüksége. Megyénkben meg­próbálták megszervezni a per- lit elemek gyártását. Nem ment. .A’iucs műszaki ér­deklődés” — , hangzott :az indokolás. Százhalombattán, á Dunamenti Hőerőmű építé­sénél jeges szélben, tizen­nyolc fokos hidegben is helyt álltak azok, akiket úgy hí­vunk: építők. Éles az ellentét? Valóban---------- az. De az élet szül n apról napra ilyen ellenté­teket. Rugaszkodhatunk-e úgy magasabbra, hogy ne rázzuk le koloncainkat, hogy ne szá­moljuk fel ez ellentéteket? A Központi Bizottság hatá­rozata kimondja: „Teremtsék meg az összes feltételeit an­nak. hogy az építőipari ki­vitelezés mielőbb szerelő jel­legű tevékenységgé váljék...” A feltételeket azoknak kell megteremteniük, akik erre hivatalból illetékesek. Az „ösz- szes” feltételben azonban más is benne van: a ma még maltert kavaró, a földtől nemrég elszakadt segédmun­kás, aki két-három eszten­dő múlva azt írja be fog­lalkozásként, hogy vasbeton- szerelő, a friss diplomával munkát kezdő mérnök, s a kisvállalkozó pallérjából lett szocialista brigádvezető, ök mindannyian: az építők. A párthatározat, mint min­den határozat: szűkszavú. A lényeget, a legfontosabbat fog­lalja össze. Megértetni és úgy elfogadtatni, hogy kéz­zelfogható, beépített köbmé­terekben lemérhető hatása legyen — nem könnyű do­log. A beton kemény, s néha a maradiság is az. Am a beton sem tud a légkala­pácsnak ellenállni, a mara­diság, a korszerűtlenhez va­ló kötöttség is széthullik az okos, jobbat akaró szavak súlya alatt. Hol kezdődik a kommuniz­mus? Ott, hogy az emberek ne csak várják az újat. hanem akarják azt! Ott, hogy ne mechanikusan végezzék azt, ami a dolguk, hanem gondolkozzanak. Ott, hogy ne csak helyeslő szavak, sok­kal inkább újat, jobbat je- len*ő tettek igazolják az egyet­értést. L j lakások épülnek Vácott, —-------------Gödöllőn, Ceglé­d en, a megyében mindenütt. Sötét zugokból napfényes szó- ! bá'kba kerülnek a családok, a 1 régi lakással maguk mögött 1 hagyva sok mindent, ami visz- szahúz. Öröm az új lakás ! és sokszor — bosszúság! A tu- : lajdonos joggal szidja az j építőket, a felületes munkát, s eszébe sem jut. hogy az ipa­ri szerelvénygyárban, ahol dolgozik, ő készítette a selej­tes csapot, a faárugyárban az ajtókra a lepattogzó lakko­zást, vagy éppen a hibás parkettaszeleteket. A rossz munkára nincs ; magyarázat — tartja a szólás. A rossz munkát észre kell 1 venni, nem szabad szó nél- J kül hagyni. Észre kell venni ! — a magunk portáján is. És ott se hallgassunk róla... i Sok a gond a termelőszövet­kezeti közös vállalkozások­kal — az építőipar mulasz­tásai’ miatt. Jogos a pa- : nasz: százas bankák kötegei hiányoznak a pénztárakból < miattuk. És a felületes vetés, ! a növényvédelem elhamyago- j lása, az elpocsékolt takar- j mány mennyi, hány kötegnyi bankó kiesést okoz? Brőlte- | tett párhuzam? Gondolom, j nem az. A lehetőségek nagy- I ságát bizonyítja az a tény, : hogy két év alatt a mezőgaz­dasági nagyüzemekből felvá­sárolt áru mennyisége ti­zenhárom százalékkal nőtt. És ha itt is, akárcsak az épí­tőiparban, erősebb lenne a munkafegyelem, szilárdabb a vagyonvédelem, magasabb fo- j kú a munkaszervezés, mi­lyenek lennének eredménye­ink itt is. de ott is?! kommunizmus a kapi­talizmussal szemben az ön­kéntes, a tudatos, az egye­sült, a modem technikát fel­használó munkások magasabb j fojeú termelékenységét je­lenít’’ — tgríiiija Lenin. A szo­cializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján való ha- j ladás apró, nem látványos, és mégis döntő fontosságú tettek összessége. Olyan tet­teké, hogy Százhalombattán tíz nappal a tervezett előtt 1 szeretnék átadni a második ötven megawattos turbinái. Olyan tetteké, hogy megyénk­ben még egyetlen év őszén sem volt ilyen sikeres, gyors , a mélyszántás, a vetés, a be- j takarítás. Olyan tetteké, hogy a dömsödi Arany Kalász Tér- ! mclöszövetkezet nemes ve- j télkedésre hívja a megye közös gazdaságait: termeljék meg az ország szükségletét fedező kenyérgabonát hazánk : termelőszövetkezetei, állami gazdaságai. Ennek érdeké- ; ben nemcsak a vetésterületet növelték, hanem alapos, oda- ; adó munkával biztosítják a kellő növényápolást. ■> Magasabb folui termelékeny- |--------------------- ség. Biztosi­K ásában része van új e^u-j rásoknak, nemesebb növény- j fajtáknak, korszerűbb gépek- J nek, az öntözésnek, de min-| denek felett és előtt — az £ embereknek. „A szövetkezeti mozgalom > fejlődésének elsőrendű politi- 'j Izai és gazdasági feltétele '■ a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának további, ha­tékony javítása” — állapítja meg a Központi Bizottság J határozata. Vannak e fel-J adat végrehajtásának objek-^ tív és szubjektív feltételei j is. Nem minden rossz földe*, £ sziket, homokot, savanyú ta-í lajt lehet egycsapásra félj a-? vítani. És nem lehet egyik 'f napról a másikra elérni, hogy í ne rakjon még gátat az? emberek közé az enyém-tiéd.í hanem ennek helyét a miénkí foglalja el. Nem könnyű e!-J t érni, hogy a kisüzemi mód- ; szereket nagyüzemiek váltsák^ j fel, de még nehezebb £ eljutni addig, hogy felvált I sa a kisüzemi gondolkodást a i nagyüzemi szemlélet. Nem f I könnyű úgy elosztani a me-; ; zőgazdaságnak adott millió-^ j kát és milliárdokat, hogy ^ • minden közös gazdaság e!é-£ I gedett legyen. De még nehe-% zebb megértetni az emberek­kel, hogy mi miért szüksé­ges, mi hogyan legyen. Lenin, idézett szavaiban, a tudatosságot, a gondolkodás- mód másmilyenségét, minő­ségi különbségét hangsűlyoz- zá. És itt, e kérdésben szinte azonos feladatokat rögzít a Központi Bizottsági határozat: a tudatformálás, az emberek­kel való alavos foglalkozás ne­héz, de eredményeiben hallat­lanul gyümölcsöző feladatát. - z építőiparban s a mezőgaz­daságban is. Epítőmunkások és tsz-tagok. Mérnökök és agronómusok. Két különböző világ? Nem! Egyazon világ, a szocialista gazdaság, a szocialista társa­dalmi rend fogja össze őket egésszé. A Központi Bizott­ság építőiparral foglalkozó ha­tározata kimondja: „A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága bízik ab­ban, hogy az epítőmunkások, kutatók, tervezők, mérnökök, technikusok, közgazdászok fe­lelősségteljes és odaadó munkával valóra váltják az egész népünk érdekeit szolgá­ló építési feladatokat”. És a mezőgazdaság helyzetéről szó­ló határozat: „A mezőgazda- sági termelés növelése, a ter­melőszövetkezetek további erősítése az egész társadalom ügye”. A két határozat szavain csak az „érintetteknek” kell elgondolkodniok? Az építő­iparin csak az építőknek, a mezőgazdaságin a földeken dolgozóknak? A párt, mint minden esetben az egész tár­sadalom felelősségét hangsú­lyozza, s az egész társadalom aktivitására, segítőkészségére számít. Mindenki megtalálja a maga feladatát: megyénk legnagyobb építőipari vállala­ta, az ÉM 25. sz. Építőipari Vállalat éppúgy, mint a még meg nem erősödött gazdasá­gok közé , tartozó sári Fehér Akác. A gondokkal, 'hálókkal küzdő, munkájában sok hibát is vétő aszódi Építőipari KIsz éppúgy, mint az erős. céltu­datosan előre haladó kaikucsi Lenin Termelőszövetkezet. Mindenki megtalálja a ma­ga feladatát? Igen, meg kell, hogy találja! 4 pari útmutatását a min­----------------------------denn apók r észfeladatai teszik valósággá. Mindennapok, verejtéket, ál­dozatot, küzdelmet kívánó mindennapok. Eredmények­kel, győzelmekkel teli min­dennapok. Hol kezdődik a kommuniz­mus? „.. amikor az egyszerű munkás . .. kezd gondolkodni a munka termelékenységének emeléséről...” Ilyenné kell tenni hétköz­napjainkat! Mészáros Ottó Befejeződtek a Pest megyei orvosi napok Szombat reggel ismét az orvosoké volt a megyei ta­nácsháza ülésterme, folyta­tódtak a Pest megyei orvos­napok. Ez alkalommal a tu­dományos előadások első cso­portjában egyes gyógyszeres kezeléseknél szerzett ta­pasztalatokról számolt be dr. Jankovich Rezső, dr. Gsel- mann Róbert, valamint dr. Gyengési László, a megyei kórház csecsemőosztályának főorvosa. Dr. Hárdi István, a me­gyei idegbeteg-gondozó főor­vosa. dr. Saághy Margittal, az alkoholelvonó szakrende­lés főorvosával együtt elő­készített adatokat ismertetett az elvonókúrákkal kapcso­latban. Kifejtette, milyen káros a közvélemény egy részében elterjedt előíté­let, amely bűnözőnek te­kint kivétel nélkül min­den alkoholistát. A megyei kórház nagy hí­rű sebésze, dr. Kubányi End­re professzor eredményes szervátültetési műtéteket is­mertetett. Osztályának, a II. sebészetnek orvosai közül töb­ben szintén ezzel kapcsola­tos előadást tartottak. Dr. Stark Jarilza, a me­gyei tibe-gondozó intézet igaz­gatója a tüdővész korszerű kezelésének eredményeit so­rakoztatta fel előadásában. Dr. Schilling Béla, a megyei kórház nőgyógyászati és dr. Gyengési László, a csecse­A hallgatóság (Gábor Viktor felv.) több figyelemre méltó megfi- r gyelését ismertette, dr. Já-1 vorszky Ödön pedig egy j kisfiún végzett szívműtétét. I A Gödöllői Nőgyógyászati és Szülészeti Kórház három orvosa, dr. Klacsmann Lász­ló, dr. Komondy István és dr. Turányi László prakszi- ' sukban előfordult ritka ese­tek kezelését tárta a hallga­tóság elé. Dr. Szakály Vin- j ce vérségi körzeti orvos, a : magas vérnyomás gyakoriságá­ról a vidéki lakosság körében j számolt be. Több különböző, I érdekes ... esetet tárgyalt há- . rom előadásában dr”"" BálVft ’ István, a ceglédi, kórház bel­gyógyásza. dr. Hangody Lász­ló, a nagykátái rendelőimé- : zet orvosa orvos-egészségügyi kérdésekről értekezett. Végül dr. Beregi Edit, a ; megyei kórház tudományos körének elnöke értékelte az elhangzott előadásokat, majd dr. Németh Béla, a megyei kórház igazgatója záróbeszé­dével véget értek az orvosi napok, amelyeken bebizonyult, hogy megyénk orvosai nemcsak jó gyakorló orvosok, ha­nem a tudomány' fejlesz­tését sem hanyagolják él. Sokan értek már el közü­lük eddig is jelentős tudo­mányos eredményeket. Nem­csak/ a nagy hírű idősebbek, de „az egészen fiatalok is. A két nap folyamán elhang­zott előadások szövegét egyéb­ként értesülésünk szerint ki­nyomtatják. Érdemes is meg­örökíteni ezeket a tudomá­nyos szempontból annyira ér­tékes tanulmányokat. Kubányi professzor a szervát- | ültetési műtétekről magyaráz í j mőo6ztály főorvosa, valamint j dr. Fogarassy Ibolya labo­j ratóriumi orvos a terhes anyák ; vércsoportjának a szüle*endő csecsemővel kapcsolatos prob­lémáiról és az orvos teendői­ről tartott előadást. Dr. Di- vinyi Albin, a váci ren­delőintézet 1 reumatológusa, Egy falusi eszpresszóban Kösd községben nemrégiben nyitott eszpresszót a Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Forgalmát bizonyítja, hogy havonként négy kiló szemeskávét fogyasztanak vendégei. A kedvelt presszóban nyáron fagylaltot is árusítanak és veze­tősége gondoskodik a mezei munkások ellátásáról is. A mező- gazdasági munkák dandár jóban hűsítő italokat és fagylaltot szállítanak a határba Március 19 én kezdődik a Hazafias Népfront III. kongresszusa A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kál­lai Gyula elnöklésével pénteken ülést tartott a népfront szék­hazában. Az ülésen Kállai Gyula az országos tanács elnöke javaslatot terjesztett elő a Hazafias Népfront III. kongresszu­sának időpontjára. Az elnökség elhatározta, hogy a kongresz- szust 1964. március 19-re hívja össze. Ortutay Gyula főtitkár előterjesztése alapján az elnökség megvitatta a kongresszus elé terjesztendő jelentés szövegét. A vitában felszólaltak: Sza­kosíts Árpád, Harrer Ferenc, Vígh Imre, Cseterki Lajos. Bu- gár Jánosné, Erdei Ferenc, Darvas József, Bencsik István, Bognár Rezső, Dobos László, Tóth Lajos és Danovits Lajos. Harmati Sándor, országos titkár beszámolt az elnökségnek a lezajlott községi népfrontbizottsági választások tapasztalatai­ról, a kongresszusi előkészületekről. Az elnökség ülése Kállai Gyula zárszavával fejeződött be. (MTI) Növekvő érdeklődés Százezer televízió, ötvenezer rádió és zeneszekrény, húszezer porszívó részletre Fecser Gyula, az eszpresszó pincére kávét főz Gláb Lstvánné. Tóth Sámnclné és Fehér Lászlóné részére (MTI Foto — Vigovsaki Ferenc felv.) A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban kapott tájé­koztatás szerint a részlet­akció tovább növelte az ér­deklődést a tartós fogyasztá­si cikkek iránt. A rész­letre vásárolt áruk érléké 1962-höz képest 58 százalék­kal növekedett a múlt év­ben. A legnagyobb érdeklő­dés a bútor iránt nyilvánult meg. A részlet az egész bú­torforgalomnak 37.7 százalé­kát tette ki. Igen sokan vásároltak az előző évben motorkerékpárt és televíziót is részletre. Megelégedéssel fogadták a vásárlók a hi­telakció kiterjesztését az ágyneművászonra, a konfek­cionált ágyneműre és a füg­gönyre. A szakemberek arra szá­mítanak, hogy ebben az év­ben az árukölesön-akció ál­tal ny'újtott' lehetőségeket általában a múlt évi szin­ten, egyes műszaki árukban j azonban lényegesen nagyobb ; mértékben veszi majd igény- | be a közönség. A Belkeres- | kedelmi Minisztérium illeté- t keseinek megítélése szerint 1 az elmúlt évi 78 000 helyett az idén mintegy százezer te­levízió vevőkészüléket vásá­rolnak a hitelakció kereté- ; ben. Az árualap rendelke- ! zésre áll. Legalább húszezer ! készülék eladására számíta­nak a hitelakcióba legutóbb bevont porszívókból is. A j múlt évihez körülbelül ha­sonló forgalmat várnak rá­dióból és zeneszekrényből, J ezekből 1963-ban 51 000 da­rabot adtak el. Padlókefé- lőből háromszor annyi jut a I hitelakcióra, mint tavaly, s j lemezjátszóból kétezerrel [ többet vásárolhatnak rész­letre. Bútorból a tavalyival körülbelül azonos mennyisé­get vonnak be a hitelakcióba, i (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom