Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
& ft SZEM ÉT Sokat beszélünk I manapság a rend- *" * rőí, a köztisztaságról, de annál kevesebbet teszünk érte. Itt van például a monori Ady JÍ I Endre úti két be- I tonszemétgyüjtö. t* I Nem kellene left' I bontani a község I képét megcsúfoló C* I szeméttelepet, amely csak arra jó, hogy rossz példát szolgáltasson: hogyan nem szabad hosszú időn keresztül tárolni a szemetet és hulladékot? — kérdezték tőlem a minap. Nem volna helyes lebontani! —feleltem —, csak többet kellene törődni vele! Nem szabadna megengedni, hogy a rothadó anyagtól kezdve mindent felhalmozzanak benne, és időben ki kellene üríteni. Hogy kinek? Az azzal megbízott köztisztasági dolgozóknak. Hogy ilyen nincs?! Lennie JoeÜl <-ő) — Rendkívüli járási tanácsülésen tárgyalják meg szombaton az elmúlt évi költség- vetés végrehajtását. — A Tanácsköztársaság és a KISZ megalakulásának évfordulóján veteránok és fiatalok közötti találkozókat rendeznek Monoron (külön a gimnáziumban), Csévharaszton, Gyomron, Vecsésen, Péteriben, Káván, Pilisen, Alsó-Nyáregyházán. — Tervtárgyaló közgyűlést tart holnap az üllői Kossuth Tsz. — Vásár lesz vasárnap Monoron. — Hogyan ismerhetem meg gyermekemet igazán? címmel Dobos László, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tart előadást közsági nevelési ankét keretében hétfőn este 6 órakor Maglódon, a központi iskolában. MOHMMUm PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1961. MÁRCIUS 20, PÉNTEK A Központi Bizottság határozatának nyomában Mit kell tennünk a háztáji állatállomány növelése érdekében ? Néhány évvel ezelőtt még tülök- és trombitahangoktól volt zajos reggelenként a járás majd minden faluja, s a nyíló kiskapukon át valóságos Imravánok alakultak lassan cammogó tehenekből, fürge lábú borjakból, anyakocákból, visító malacokból, amelyeket aztán a pásztorok a faluszéli legelőkre tereltek. Lassan azonban elfeledjük, milyen is a tülök meg a trombita hangja, mert a réteket legtöbb helyen feltörték, nincsenek községi pásztorok, alig cicád a portákon anyakoca, fejőstehén még annál is kevesebb. Szabó Ottó, a járási tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztője elmondotta a háztáji állatállomány alakulásáról, helyzetéről, hogy amíg 1961. március 31-én a háztáji gazdaságokban 3740 szarvasmarha volt (ebből 2122 vodit a tehén), addig 1963. december 31-én már 1826 szarvasmarhát számoltak csak a házak körül, s a tehenek száma 1234-re csökkent. A sertések száma a jelzett időben 13 ezernél több volt, amely azóta 9201 darabra csökkent. Az anyakocák száHÁROM BRIGÁDVEZETŐ VÉLEMÉNYE - TAKARMÁNY MUNKAEGYSÉGRE - JOBB RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁST Földművesszövetkezeti küldöttgyűlés Maglódon (Tudósítónktól) Megtartotta 1963. évi mérlegismertető küldöttgyűlését a Maglód és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A gyűlést Adám József járási tanácstag nyitotta meg. Ferencz Lajos igazgatósági elnök részletes számadatokkal alátámasztva ismertette az elmúlt év eredményeit és hiányosságait. Elmondotta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy üzleteik a városi színvonalat elérjék, a vásárlók igényeit kielégítsék. Ez komoly anyagi áldozatokat kíván. A szikvízüzemben robbanás következtében keletkezett kár, a kisebb leltárhiányok, a vasboltban és a kisvendéglőben történt betörés kieséseket okozott. Ennek dacára az fmsz munkája eredményesebb volt, mint 1962-ben, évi tervüket 124 százalékra túlteljesítették. A jövőben — egyéb feladatok mellett — fejleszteni kell a szövetkezet ipari üzemeinek és szakcsoportjainak működéMAI MŰSOR Mozik Monor: Malachias csodája. Ve- csés: Nyáron egyszerű (szélesvásznú). TIT-el6adás Gyömrő, 14 óra 30, a Vas és Fém KTSZ-ben: Alkohol és bűnözés. Előadó: dr. Nyíri Béla. sét, fokozni kell a felvásárlási tevékenységet. A hozzászólások során Nagy József a TÜZÉP-telep munkáját ismertette, s hangsúlyozta: mindent elkövetnek, hogy a tavalyi torlódás, sorállás ne ismétlődjön meg, s mindenki igényének és erszényének megfelelően vásárolhasson. Kovács Pál elvtárs, az FJK elnöke ismertette az fmsz jó munkáját, s kérte a vezetőséget, hogy minden segítséget adjon meg a ma még gyengébben működő segédüzemeknek, szakcsoportoknak. Nagy Istvánná főkönyvelő ismertette, hogy most, az összevonás után 25-en zsúfolódtak össze az irodában, amelynek kibővítése és egy irattár létesítése elkerülhetetlen. Javaslatot tett egy fűrészgép beszerzésére is. E célra a küldöttgyűlés a szükséges 76 ezer forintot megszavazta. Szeili Mihály maglód! és Gutái Pál ecseri tanácselnök elvtársak megígérték, hogy mindenben támogatni fogják az fmsz törekvéseit. Dr. Marton Károly a felügyelő bizottság eddigi munkájáról adott számot. Ezután vacsorával vendégelték meg a küldötteket. Dicséret illeti az ügyes felszolgálókat, s főleg a főzónőket a finom vacsoráért. ma viszont biztató emelkedést mutat, mert két év alatt 327-tel gyarapodott. Ez még mindig kis hányada a légi állománynak. Pedig a parasztember nem gyűlölte meg a jószágot — ahogy azt Szijjártó elvtárs, a járási tanács elnöke mondotta beszélgetés közben — meg kell tehát teremteni a háztáji gazdaságok állattartásának alapfeltételeit. Ezzel persze nem az egyéni gazdaságok megerősítéséért indítunk harcot, hanem lehetővé tesszük a termelőszövetkezetekben nem dolgozó családtagok rendszeres foglalkoztatása és az üresen álló ól 'c, istállók kihasználása mellett azt, hogy saját ellátásukon kívül a nem mezőgazdaságban dolgozók ellátásának jó részét is biztosítani tudják. Mi okozza mégis ezt a nagymérvű csökkenést? Jávorszki László, Bajkai Károly, a monori Uj Élet és Balogh László, a nyáregyhá- zi tsz brigádvezetői egy mondatban summázzák az okokat: Zöld- és szál as takarmány, valamint alomszal- mahiány és a legelők elhanyagolt állapota! Ez valóban így is van. Bé- nyén, Ecseten, Mondén, Nyáregyházán a közös gazdaságban termelt takarmányból biztosították a háztáji szükségleteket. Itt az állomány aránya kedvezőbb is. Káván, Gombán, Pilisen, Gyomron pedig a rétek, legelők hozamát növelték szakszerű műveléssel, műtrágyával, újratelepítéssel. Nem tud biztosítani zöldtakarmányt Csévharaszt, a pilisi Hunyadi, Sáp, Süiy, Üllő. A járás 12 községében nincs sertéslegeltetés! Pedig a rendszeres legeltetés, mozgatás edzettebbé, a betegségekkel szemben ellenél lobbá teszi a jószágot, amellett a tartása is lényegesen olcsóbbá válik. Melyik hát a járható út, amely a háztáji állomány emelkedéséhez vezet? Mit mond a három brigádvezető? A termelőszövetkezetek munkaegység arányában adjanak zöld- és szálas takarmányt, valamint alomszalmát is. Ennek a módszernek húzó hatása is van, hiszen a többet dolgozó tag részesedése nagyobb, jobb kondícióban tarthatja tehát állatait, amely tejtermelésiben, húsban és zsírban is jelentkezni fog. — Persze, ez csak akkor és ott történtet meg, ahol a közös állomány bőséges ellátása egész évben biztosítottnak látszik — jegyzi meg a mezőgazdasági osztály állattenyésztője, aki az elmondottakhoz még hozzáfűzi: — A járási tanács vb határozatot hozott a rétek és legelők gondosabb ápolásáról, trágyázásáról, a termést nem adó területek feltöréséről. A pillangósokkal bevetett területek parcellázása is megtörtént néhány helyen. Valamennyi termelőszövetkezetben be kell vezetni ezt a módszert a részes kaszálás mellett, mert a tapasztalatok szerint ilyenformán a betakarítás rövidiebb idő alatt és jobb minőségben történik meg. Ezek hát a járható utak, amelyeken át rövid idő alatt a háztáji állatállomány számszerű emelkedését el tudjuk érni. Csak a nekiindulásnál kell határozottabbnoik lenni! Kiss Sándor — Orgazdák. Tóbiás Mihály és Fischler József a gyomrai MÁV-építfcezés telephelyéről ellopott hét és fél mázsa sódert, ezért őket a járásbíróság elítélte. A szabálysértési hatóság eljárást indított Tóth Béla (Gyömrő, Vadvirág utca 15) és Veres Sándorné (Gyömrő, Gyöngyvirág utca 18) ellen, akik a sódert nevezettektől olcsó áron megvették. Orgazdaság címén Tóthot 400, Veres- nét 200 forintra bírságolták. A Kátai Állami Gazdaság sápi üzemegységében jó meleg helyiségben ládahe- Jandó József bognár keze alól gyek között találtuk Cser- kerülnek ki a formás kapa-, novszki Jánost, aki a csírázó lapát- és villa nyelek. krumplik őrzője (Foto: Kalotay) Valaki elaludt? Miért kevés az építkezés Monoron? Erősen téli hangulat uralkodik még a monori építőanyagtelepen. Maszatos, rongyos hótakaró fedi az udvart, a kint tárolt anyagokat. — Hogyan készült fel a telep a tavasszal induló építkezések zavartalan anyagellátására? — tesszük fel a kérdést Bródy Ferenc telepvezetőnek. — Lesz-e elég cement, mész, cserép, faanyag? Nem lesz-e néhány építőanyag hiánycikk, mint az elmúlt nyáron? — Anyagellátásunk biztosítva van. Semmi okunk rá, se nekünk, se a vásárlónak, hogy aggodalmasan várjuk a nyári szezont. Hiány tulajdonképpen tavaly sem volt olyan értelemben,, hogy az előirányzatot ne kaptuk volna meg. Az azonban előfordult, hogy az ütemezetten szállítás, a nem jól exponált anyagelosztás átmeneti hiányt, indokolatlan vásárlási lázat idézett elő. — Köztudomású dolog, hogy telepünk negyedévenkinti előirányzatban, meghatározott keret szerint kapja anyageljár tását. A keretek és az igények nem mindig elégítik ki egymást. Ezt monori viszonylatban nemigen érezzük. Egyáltalán nem mutatkozik, nincs folyamatban olyan méretű építkezés, melynek anyagellátását ne tudnánk garantálni. — Valóban — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Pálffy Károly központi ellenőr —, a monori telep az igények tekintetében közel sem mutat olyan forgalmi növekedést, mint egyéb megyei telepeink, mélyek pedig nem is járási székhelyen vannak. Közel sincs olyan építkezési láz, mint például Érden, Gyálom, Maglódon és egyebütt, hasonló budapesti viszonylatű helyen is. Magunk is keressük az okát, miért nincs Monoron nagyobbirányú fejlődés, növekedés a magunk viszonylatában is mérve? — Ahogy én látom — veszi át a szót újra a telepvezető, — Monomak kedvezőtlen a fekvése. Vonzások és lehetőségek közömbösített nulla fokán maradt. De ennek is oka lehet. Valaki itt elaludt annak idején, amikor a Tervhivatal az országos felméréseket végezte. Bár az nyilvánvaló, hogy a vidéki fejlesztendő ipari gócok Cegléd, Szolnok, Vác stb., de az mégis csak érthetetlen, hogy a ceglédi vonalon Vecsés, Üllő, Albertirsa kisebb üzemtervek előirányzatával biztosítja fejlődését, ugyan a járási, székhely MonoTi, a belátható húsz éven belül —r hacsak tervmódosítás nem történik — semmire nem számíthat. Sokkal kedvezőtlenebb forgalmi és területi lehetőségek közé települtek üzemek, gyáregységek. Jó lenne ezen a helyzeten változtatni, ha még lehet, hogy a fejlődés a kívánt mértékig biztosítva legyen. Ennek a mi szempontunkból is örülnénk. Fekete János EZER LIBA EGY SORBAN Tavaszvarás a kávai tsz-ben A kávai Haladás Tsz járásunk kisebb tsz-ei közé tartozik, de a munkában, a szorgalomban az elsők között van. Hajducsi Mihály elvtárs a tsz- elnöke kísért el, vele együtt néztünk szét a tsz-ben. Első utunk a baromfinevelőhöz vezetett, ahol 2700 kiscsirke csipogása fogadott bennünket. Kálmán Istvánná és Ellenőrzés MATOL VECSÉSEN Játsszák a Ny áron egyszerű című filmet, piink a film egyik jelenetét mutatja be. Kéköszönök-e az idősebbeknek, csámcsogok-e a menzán, járok-e tiltott szórakozóhelyekre, ha járok, mikor megyek haza, ha egyáltalán ott vagyok, mit fogyasztok stb.... Persze ezek a legszükségesebbek. Ezek ellen nitics és nem is lehet kifogása senkinek. Még nekem sem. (No és ha lenne?) Persze az ellenőrzéseknek nincs vége az iskolában. A sok gyanúsító vizsgálat mellett csak az a vigasztaló ránk, diákokra nézve, hogy a felnőtteket is ellenőrzik. Éppen úgy, mintha diákok lennének. Mindemellett még ez sem olyan nagy baj. A baj az, hogy az agyonellenőrzött diákokat még „kint” a felnőttekkel együtt is ellenőrzik. (Az ellenőröknél nem számít a különbség.) Kimegyek az iskolából, egyből jön az ellenőr a buszon, az önkiszolgálóboltban, a moziban, no és persze otthon. Sőt mi több, tudomásomra jutott, hogy néhány illetékes lányos mama is ellenőrző utánamkérdezéseket rendez Szászik Istvánná meleg kényelmet biztosítanak a kiscsirkék részére, éjjel-nappal velük vannak, és a műanyákat is meg lehet találni. Ebben az évben sok ezer baromfit akarnak a piacra küldeni. 190 kacsa elkezdte a tojást, amit részben háztáji gazdaságoknak adnak el, majd ők V íltetik ki. Ezer libát is terveznek felnevelni. A tsz tanyaközpontjában Guth Istvánnal a tsz kovácsával találkoztunk. Elmondta, hogy minden munkagépet kijavított, jöhet a tavasz. Csak az a baj, hogy nincs koksz ahhoz, hogy a további munkákat el tudja végezni. Ezután az istállókba mentünk. A tehenészet járási szinten is jó eredményt ért el: 2500 liter tejet adott egy tehén a múlt évben átlagosan. Az év végére 53-ra növelik a tehénlétszámot, éppen most hozott Burján Mihály bácsi öt • üszőt Üllőről, közel 40 ezer forint értékben. 53 borjúszaporulatot várnak ebben a gazdasági évben. Ezeknek istállót terveznek építeni. A sertésólaknál találkoztunk özvegy Kölman Jánosné, Holló Károlyné, Kulcsár Józsefr né és Szeszenka János tsz-ta- gokkal, akik éppen azon fáradoztak, hogy az ólakat rend- betegyék, hiszen rövidesen húsz anyakocát kapnak. A birkahodálynál a legnagyobb rend fogadott. Kétszáz anyajuhtól 218 kisbárány van, még hátra van nyolcnak az ellése. Spenger István Az ellenőrzésekbe való lassú, de biztos belebolondulá- som közeledtét érezve ezen írásomat mindazokra testálom, akik elvből ellene vannak a felesleges bizalmatlanságnak. ★ Diákember vagyok, ez nem titok. (Már amennyiben a diákot embernek tekintik.) Éppen ezért „mint olyat” időnként ellenőrizni kell. Ez még kevésbé titok, mert tudvalévő, hogy ha a diákot nem ellenőrzik, akkor nem lesznek új Petőfik, Adyk, de még csak becsületes Dolgos Jánosok sem. (így se mindből, hát még úgy!) Éppen ezért az iskolákban kifejlesztenek egy jól működő ellenőrzési rendszert, különös tekintettel az életrenevelésre, mint a diákság érdekére. Persze az ellenőrzést nem túlozzák a végsőkig. Tudják, hogy hol a határ. Példának okáért csak néhány dolgot említek. Ellenőrzik, hogy váltok-e cipőt kimenetelkor, váltok-e cipőt bejövetelkor, viselek-e köpenyt, avagy nem viselek köpenyt, otthon írom-e a feladatot vagy sem, zajongok-e a folyosón, vigyázok-e az iskola épségé- ’ re, hordom-e a diáksapkát, itt-ott, lévén kíváncsi arra, hogy nem sántikálok-e valami rosszban a porta körül. Csak éppen az a nagyon jó úristen nem ellenőriz. Hogy az is miért nem, azt csak ö tudja. (Most hálátlan voltam, mert ez az egyetlen reményem a meny- nyek országával kapcsolatosan. Hátha...) Az utóbbi időben kezdtem szép csendben beleörülni a folytonos ellenőrzésembe, de rájöttem, hogy kár, mert az őrülteket is ellenőrzik. Méghozzá markos fiatalemberek. Szinte látnoki képességgel látom a fejlődő ellenőrzést, amikor ellenőrzik majd, hogy ki mennyit eszik, mennyi levegőt vesz magához egy szuszra, és naponta hány alkalommal keresi fel a mellékhelyiséget becsületes, odaillő szándékkal. Ennél már csak az lesz jobb, amikor ellenőrzik, hogy kinek hány gombra záródik az alsónadrágja, mert ha a becsületes polgárnak kijáró háromnál többre, akkor megnézik a füle tövét, nincs-e vaj mögötte, mert ha van, ellenőrizni kell, hogy honnét vette! Kacziba Antal János
