Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1964. MÁRCIUS 20, PÉNTEK HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA Ma délután 5 órakor az ál­lami gazdaság műszaki klub­jában a nagyüzemi gyümölcs- termesztés kérdéseiről és a franciaországi gyümölcster­mesztés tapasztalatairól tart előadást Vig Péter mezőgaz­dasági mérnök, a Bács me­gyei állami gazdaságok igaz­gatóságának főkertésze. ■k Ma délelőtt a városi tanács vb-termében Hegedűs Rozália megyei tanácstag fogadónapot tart 10 órától 12 óráig. ★ Huszonötezer forintot fize­tett ki a Dózsa Termelőszö­vetkezet vezetősége a szociá­lis alapból, kétszázhetven nyugdíjas tsz-tagnak. Hathónapos sertéstenyészté­st szaktanfolyamon vett részt Biró János és Fehér László, az állami gazdaság két meg­becsült sertéstenyésztője. ★ 11 ezer forintot fordított a városi tanács az elmúlt év­ben a zsákutcák közvilágítá­sának fejlesztésére. _ ★ Kiállításra készülnek a kon­zervgyár gépüzemének ipari tanulói. Ezen a kiállításon sa­ját készítményeiket mutatják be. ________ SEREGSZEMLE-BEMUTATÓ Az úttörők városi sereg­szemléje után szerdán bemu­tatót tartottak a döntőbe ju­tott versenyzők. A négy álta­lános iskola — az Arany Já­nos, Kossuth, Petőfi és Rákó­czi iskola — növendékei sza­valatokat, ének- és tánc-, va­lamint kórusműveket mutat­tad be. A bemutató után lettek ja­vaslatot a művelődési szervek a megyei döntőbe jutásra. Előregyártott pavilon raktá­rakat vásárol az idén a föld­művesszövetkezet igazgatósá­ga, raktárhiánya enyhítésére. Eddig már öt ilyen előregyár­tóit elemekből összeállítható raktárt megvett és további öt raktár vásárlását tervezi. hétvége sportja Labdarúgás: A Kinizsi NB Hl-as csapa­ta vasárnap délután 3 órakor bajnoki pontokért Cikta- Martfű csapatával mérkőzik itthon. Kinizsi II. és ifi csapata va­sárnap Cegléden, a ceglédi VSE csapatával területi baj­nokságért mérkőzik. Az Építők csapata vasárnap Pilisen mérkőzik. Birkózás: A Kinizsi felnőtt csapata vasárnap Tatabányán lép sző­nyegre, kötöttfogásban a vi; dékbajnoki címért. Serdülő csapata itthon rendezi meg az országos serdülő bajnokságot délelőtt 9 órakor. Eddig ötven versenyző jelentkezett. Ökölvívás: A Kinizsi ökölvívói vasár­nap Székesfehérváron lépnek szorítóba a vidékbajnoki cí­mért. Kosárlabda: A Kinizsi NB 11-es női ko­sárlabda-csapata vasárnap Bu­dapesten lép pályára a Va­sas Izzó ellen a bajnoki pon­tokért. MIT LÁTUNK A MOZIBAN? Pacsirta. Szélesvásznú ma­gyar film. Főszerepben Páger Antal és Tolnay Klári. 14 éven alul nem ajánlott. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, Jó Ismerőseink­nek és mindazoknak, akik szere­tett jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyúnk és testvérem: id. özv. Mocsai Sándomé, szül.: Dobos Eszter temetésén Nagykörösön megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család A mezőgazdaság múltja, jelene, fejlődési lehetőségei A mezőgazdaság helyzete és további fejlesztésének feltéte­lei címmel előadás hangzott el az Agrártudományi Egyesület rendezésében a TIT és a Me­zőgazdasági Műszaki Klub rendezésében. A nagyüzemi gazdálkodás helyes módszerei méltán vál­tottak ki heves vitát, jó szán­dékú kritikát. Kovács Sándor konzervgyári igazgató, B. Kiss János állami gazdasági igaz­gató, Kirchknopf László fő- agronómus, dr. Kenderes László állatorvos, Danczkay Győző és Gorócz Ambrus pe­dagógusok hozzászólásai azt mutatják, hogy sokakat érde­kel az egész mezőgazdaság fej­lődésének ügye, helye és sze­repe az ország ellátásában és az exportban. A pedagógusok részéről hangzott el a javaslat, hogy helyes lenne a mezőgazdaság múltbeli és jelenlegi helyzetét röviden összefoglalva írásban is megadni, hogy ismertetni tudják a tanulóifjúsággal, az országos adatokon kívül Nagy­kőrös mezőgazdasági helyze­tét, fejlődését is. Mivel Nagy­körös mezőgazdaságának tör­ténete és helyzete szervesen beleilleszkedik az országos mezőgazdasági helyzetbe, ezért én elsősorban az orszá­gos adatokat ismertetem. I. rcsa Az utóbbi években külön­böző gazdasági törömüiések jöttek létre Nyugat-Európá- ban. Megalakulásuk óta egyre jobban kiterjesztik befolyásu­kat a gazdasági élet minden területére. Működésük érezteti hatását a mezőgazdasági ter­mékek és élelmiszerek forgal­mában is. Távlati terveink a szocialista országokba irányuló növekvő kivitel mellett a tő­kés országokba irányuló me­zőgazdasági kivitel növelésé­vel is számolnak. A jelenlegi mezőgazdasági helyzet isme­retéihez tudnunk kell az előz­ményeket is. A két világháború közötti időszakban Magyarország kivitelében a mezőgazda- sági termékek és élelmi­szerek 75—80 százalékot tettek ki. Az 1929—33. évi világgazda­sági válság hatása árcsökkenés volt, amely a legnagyobb mér­tékű a nyersanyagoknál és mezőgazdasági termékeknél volt, legkisebb a készáruknál. Az első világháború előtt és után 1925-ig a liszt volt az or­szág legnagyobb volumenű ex­portcikke. 1926-tól a kenyérga­bona került előtétbe. Jelentős volt a kivitel a két világhábo­rú között állatokból, cukorból. A friss gyümölcs kivitel 1925— 38 között évi átlagban 2218 va­gon, a zöldségkivitel ugyanek­kor 3571 vagon. A két világ­háború között a konzervek nem szere­peltek számottevő súllyal a kivitelben. A világ mezőgazdasági terme­lése az utóbbi három évtized­ben többet fejlődött, mint a megelőző száz év alatt. Külö­nösen gyors volt a fejlődés a második világháború után, melynek eredményeképpen 1960-ban a háború előtti szín­vonalnak közel másfélszeresét érte el. Óriás mértékben nőtt a traktorállomány. Európában 1958-ban a traktorok száma ötszöröse volt a háború előtti­nek. Mezőgazdaságunkat a második világháborúban na­gyon súlyos veszteség érte: 1,25 millió szarvasmarha, több mint 500 ezer ló, 2,2 millió sertés, 1,4 millió juh és 18,3 millió baromfi pusztult el. Célkitűzés az volt, hotgy a mezőgazdaság 1948-ban az 1938. évi termés 88 szá­zalékát szolgáltassa, de ezt csak 85 százalékra sike­rült teljesíteni. A szocialista nagyüzemek túlsúlyra jutása hazánk mező- gazdasági termelésében új le­hetőségeket nyit a termésered­mények gyors növelése, a fej­lett agrotechnika fejlesztése terén. Az 1949. évi mezőgazda- sági bruttótermelést száznak véve, a bruttó termelési index 1962-ben 136. Az évenkénti fejlődés így közel 4 százalékos, ezen belül az állattenyésztés fejlődése csak 3 százalékos, A két világháború közötti időszakban az ország nem­zeti jövedelmének általá­ban 40 százalékát a mező- gazdaság szolgáltatta. A második világháború után az ipar gyorsabb fejlődése kö­vetkeztéiben ez az arány módo­sult, jelenleg 20 százalék kö­rül van. A bruttó termelés te­kintetében egyes jó években, az 1938. évi szintet 1957 előtt is elértük, így 1951- és 1955- ben. A háború előtti utolsó bé­keév, 1938 termelési eredmé­nyét 1957-től minden évben túlszárnyaljuk, ha nem is a kívánatos mértékben. A művelődési ágaknál kül­kereskedelmi szempontból kedvező változás a zöldség- és gyümölcsterület növekedése, viszont kedvezőtlen a szőlőte­rület csökkenése. A szántóföl­di növénytermesztés szerkeze­tében jelentős változások tör­téntek. A felszabadulás előtt 3,9 millió hold területen ter­meltünk kenyérgabonát, az elmúlt évben csak 2 millió holdon, emiatt ke­nyérgabona-behozatalra szorulunk. Viszont jelentősen megnöveke­dett a cukorrépa vetésterüle­te, 80 ezerről kétszázezer hold­ra, a napraforgó területe 13 ezerről 220 ezer holdra, a zöld­ségterület százezer holdról két­százhúszezer holdra, a 35 mil­lió darab gyümölcsfaállomány 90 millió darabra, növekedett a felszabadulás után, jelentő­sen növekedett a kukorica ve­tésterülete is. Dr. Konrád Zoltán (Folytatjuk) Mi újság a kertészetben ? Jó-e a fólia? — Palántázással oldják meg a terület beültetését a Petőfi Termelőszövetkezetben A mezőgazdasági munkák­nak egyik legfontosabb ága a kertészet, a konyhakerti növények termesztése. Erre kell talán a legkorábban megkezdeni a felkészülést, így aztán nem csodálható, hogy ilyenkor, a tavaszt vár­va, mindenütt serény mun­ka folyik. Hogyan készül a Petőfi Termelőszövetkezet kertészete a tavaszi mun­kákra? Mik a kertészet ez évi tervei? Kertészeink készen várják az idő javulását. Szorgal­mas munkával előkészítet­ték a melegágyakat, hogy mielőbb megkezdhessék a pa- lántaneVelést. Biztosították a szükséges ablakkereteket, és egyéb kellékeket is. Rendelke­zésre áll a szükséges mennyiségű trágya is. Csak az idő javulását vár­ják, hogy a magvak veté­sét meg lehessen kezdeni. Az idén 35 holdon fog­nak paprikát termeszteni. Az egész területet melegágyak­ban előnevelt paprikapalán­tával ültetik be. A száztíz holdnyi para­dicsomtáblából mintegy 80—90 hold lesz palán- tázva. Uborkát 40 hol­don termelnek, ennek majdnem a felét, több mint 15 holdat palántázni fognak. Húsz holdnyi terü­letet öntözéssel művelnek. A műszaki rész, a kellő felszerelés az öntözéshez biz­tosítva van. A palántázott terület nagyobbításával a korai primőr áruk mennyiségét kívánják nö­velni. 110 holdon dinnyét termel­nek, s ez teljes egészében előnevelt palántákkal lesz be­ültetve. A Petőfi Termelőszövet­kezetnek meg van adva min­den kelléke az eredményes palántaneveléshez. Több mint ötezer négyzetméter alapte­rületű melegágy áll rendel­kezésükre. A palántákat a hagyományos módszerekkel, ablakok alatt nevelik, mi­vel a termelőszövetkezetnek az elmúlt évben több he­lyen kipróbált fóliás rend­szere általános gyakorlatban nem vált be. — szatmári — Látogatás a tormási építkezésen Évi beruházás 6 millió mm Negyvenkilenc család új otthona épül A nagykőrösiek közül so­kan nem tudják, milyen vál­tozások történnek a városban, vagy inkább városon kívül. A változások közé tartozik a tormási építkezés, ahol 1968. év végére új városnegyed bontakozik ki. Az építkezés 1963. szep­tember 1-én kezdődött. A te­reprendezés után hozzákezd­tek tizenkét lakóház alapozá­sához, amely negyvenki­lenc családnak nyújt ott­hont. Ezek az épületek három, ket­tő és fél, kettő, egy szoba, összkomfortosak lesznek, emeletesek. A legnagyobb si­kere a három szoba összkom­fortos típusnak van. Ezek az épületek elkeltek 160 ezer forintos áron. A januári kemény fagyok hátráltatták a munkálatokat, de a hátrányt sikerült be­hozni. Jó munkaszervezéssel és jó munkával érték el ed­digi szép eredményüket. A munkálatokat most az anyaghiány hátráltatja. Főleg a kisméretű téglára, és nyílászáró szerkezetre van szükség. A mostani napokban meg­indul a vízszolgáltatás, amit a leendő negyed víztornya szolgáltat. Halomfálvy Jánossal, a ve­gyesipari és javító-szolgáltató vállalat építésvezetőjével te­kintettük meg az épülő ne­gyedet. A tizenkét lakóházon kívül nyolctantermes iskola, ötvenf érőhelyes óvoda, böl­csőde és üzletsor is épül. — Három brigád dolgozik összesen ötvennégy fővel. Az átlagkeresetük magas. A munkásoknak épült egy ebéd­lő, igaz, az ételt még más­honnan hozzuk. Az ez évi beruházást hat­millió forintban állapították meg. Az összberuházás négy évre körülbelül negyvenmil­lió forint. Április elejével kezdődik a mun'kaverseny és a szocialis­ta brigád címért folyó küzde­lem. —horváth—godány Emelkednek a falak Saját zsebükre dolgoztak a 2-es számú italbolt megtévedt dolgozói Bundi Andrásné hét társá­val, Bujdosó Lajosnéval, Buj­dosó Dénessel, Pintér Bálint- néval, Fischer Lászlóval, Fe­hér Ferencnével, H. Varga Fe- rencnével és Kerekes Sándor- néval hamarosan a városi bí­róság büntető tanácsa előtt fe­lel. A társaságot az ügyészség társadalmi tulajdont károsító bűnszövetségben elkövetett sikkasztással, valamint a vá­sárlók üzletszerűen elkövetett megkárosításával vádolja őket. Mindannyian a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat dolgozói. A 2-es számú italboltban, a Kispipában tevékenykedtek két műszakban. Az egyik mű­szak vezetője Bundi András­né, a másik műszakban mint üzletvezető-helyettes Bujdosó Lajosné serénykedett. Bujdo­só Dénes, H. Varga Ferencné és Fehér Ferencné a csapot kezelték, Pintér Bálintné és Kerekes Sándomé, mint pénz­tárosok dolgoztak. Fischer László pedig, a mindenre használható szakember mind­két műszakban volt helyettes csapos. 1963. január közepéig a bolt szabad kasszás rendszer­ben üzemelt, majd a vállalat vezetősége szoros elszámolás­ra szervezte át. Ennek megfe­lelően a boltban dolgozók lét­számát is felemelték. Azt majd a bírósági tár­gyalás próbálja tisztázni, hogy kinek jutott eszébe az, hogy a hetvenkét forintos pálinkát a nyolcvanhárom forintos SPORT TORNA A március 15-én Vácott megrendezett megyei kö­zépiskolai tornászbaj noksá- gom a nagykőrösi Arany János gimnázium egy fiú- és egy leánycsapattal vett részt. Mindkét csapat a második helyen végzett. A fiúcsapat, melynek tagjai Fodor Pál, Lengyel László, Lugosi Gyu­la, Piskor László, Balogh Ferenc és Dezső László 264,8 ponttal; a leánycsapat, melynek tagjai Kovács Ka­talin, Fodor Márta, Vári Zsuzsanna, Kádár Erzsébet, Juhász Ibolya és Janovics Júlia 172,3 ponttal lett a második. Az élelmiszeripari iskola fiúcsapata harmadik, leánycsapata pedig az ötö­dik helyen végzett. Egyéni versenyben Dezső László 4., Balogh Ferenc a 6. helyen végzett. Igen szé­pen szerepelt női egyéniben Janovics Júlia, aki 71,3 ponttal Pest megye 1964. évi középiskolás leánybajno­ka lett és jogosultságot szer­zett a jövő hónapban Szom­bathelyen sorra kerülő orszá­gos döntőn megyénket kép­viselő szereplésre. Esik eső csendesen - . . És akkor nincs is semmi baj, ha a szöveg a követ­kezőképpen folytatódik: le­pereg az ereszen. A bökkenő csak akkor van, ha a minden áron utat ke­reső esőié nem az ereszen keresztül folyik, nem is a csatornában, hanem a bolt kirakatába. Talán jnég itt sem lenne valami nagy kár, ha a ki­rakatban olcsó, értéktelen holmik illegetnék magukat, de ha végszámra állnak a drága bársonyok, finom sely­mek és a szemtelenül tola­kodó vízben eláznak, akkor már valóban félre a tréfával. Szóval néhány héttel ez­előtt tapasztaltam ezt a vá­ros egyetlen, de talán Dél­Pest megye legszebb és leg­forgalmasabb méteres bolt­jának kirakata előtt. Annyit gyorsan megálla­pítottam, hogy a csatorna ott bujkál a bolt portáljá­nak deszkái között, s mi­után a rozsda lyukat mart rajta, a vizet bezúdította a kirakatba. Tudom, hogy egy kis eső­víz nem árt, dehát nem tud­juk, hogy a tavasz milyen nedves lesz és helyes lenne, ha most, miután már van remény egy kis jó időre, a bolt gazdája vagy a háztu­lajdonos megjavíttatná a rossz csatornát. Megérdemelné Dél-Pest me­gye legszebb méteres boltja. kommersz rum árában szá­molják és az így nyert több­let egy részét egymás között felosszák, más részén pedig alkalmi munkásokat foglal­koztassanak, akik majd taka­rítanak és a bolt üzeméhez szükséges folyóvizet a padlá­son levő tartályba pumpálják. A következő lépés az volt, hogy a tizenhárom negyvenes bort a tizenhét negyvenes bor árában hozták forgalomba és természetes, hogy a sör mérés­nél jelentkező többletet is kiemelte a pénztáros a kasz- szából. Ilyen formán műszak végén formás kis összegen osztozkodtak a részt vevők. Egy-egy cimbora 20—30 forin­tot vágott zsebre. A cselekményeket június 20- án az ellenőri vizsgálat fel­fedezte. Erre az időszakra két leltár esett. A mennyiségi nyilvántartásból és a blokk­bontás adatainak eltéréséből megállapíthatóan az első lel­tári időszak alatt 13 087 forint többletnek kellett volna je­lentkezni, amiből terheltek 1690 forintot fizettek ki taka­rításért és vízhúzásért. Ez alatt az idő alatt a bolt csak 5093 forintot számolt el többletként. A többit min­den kétséget kizáróan a pénz­tárosok kiemelték és egymás között elosztották. A második leltári időszak­ban 3771 forinttal magasabb értékesítés volt kimutatható. Ebből a többletből 2041 forint többletet számoltak és 490 fo­rintot fizettek ki az alkalmi munkásoknak. 970 forint el­tűnt. Terheltek hónapokon ke­resztül rendszeresen megkáro­sították a társadalmi tulaj­dont, megrövidítették a fo­gyasztókat és jelentős össze­gű többletbevételt értek el, 9451 forintot pedig elsikkasz­tottak. A NagytsörBsl Konzervgyár a szezonmunkára szőlő szerződéskötéseket már­cius 20-án megkezdi. A szerző­déskötésben » kőtelazf orvosi vizsgálatok leletei már szüksé­gesek. Jelentkezés minden hét­fő. kedd és pénteki napon, reg­gel 8 órakor a gyár munkaügyi csoportjánál, munkakönywel. személyi Igazolvánnyal és or­vosi leletekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom