Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLED VAROS RESZERE VIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1964. MÁRCIUS 20, PÉNTEK A JASZKARAJENOI GÁZPROBLÉMÁKRÓL A napokban jelent meg a Ceglédi Hírlapban Vízi Kál­mán jászkarajenői olvasónk levele, amelyben panaszt emel azért, mert a községben drá­gább a gáz, mint másutt. Hét­főn felkereste a szerkesztősé­get Jászkarajenőről Tóth Já­nos járási tanácstag, a gáz­ügyek intézője. Elmondotta, hogy mintegy két évvel ezelőtt sikerült nagynehezen elintéz­ni, hogy az illetékes AKÖV gépkocsija kiszállítsa a gázpa­lackokat a községbe. Azelőtt — mondotta — igen nagy gondot jelentett a csere. Ceg­lédre kellett utazni, teheráru- ként feladni a palackot, mert más módon nem lehet szállí­tani. Elveszett legalább egy fél nap, szállítási költség — szó­val igen sokba került a város­ban országos 33 forintos áron vásárolt gáz. Most is többe ke­rül, de mégsem annyiba, mint­ha mindenki személyesen in­tézné el a cserét a városban. Községünkben mindössze 30 fpgyasztó van, hetenként átlag 3—4 palack kerül cserére. Nyilvánvaló, hogy nem érde­mes önálló lerakatot nyitni ilyen kis forgalomnál. így te­hát a községbeliek kénytele­nek továbbra is megfizetni a szállítási költségeket — amely a városban lakókat nem ter­heli. A gépszemlék tapasztalatai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Márciusban minden tsz-ben megtartották a tavaszi mun­kákhoz szükséges erő- és munkagépek szemléjét. Külö­nösen fontos volt ez, mert a gépek zömét ez évben Ceglé­den már a tsz-ek üzemeltetik. A szemlebizottság előtt kellett számot adni az elmúlt három hónap munkájáról, és ha az időjárás engedi, akkor rövidesen a földeken kell bebizonyítani, hogy meg­felelően kihasználták a téli hónapokat. A gépek végeredményben a kinti területeken vizsgáznak. Azok az erő- és munka­gépek, amelyek tavaszra kellenek, megfeleltek a követelménynek, de a hiányosságok kijavítása nélkül nem fogják elemi a kí­vánt eredményt. Fontos, hogy a napi kar­bantartást és az esedékes hibamegelőző karbantar­tást időben és jó minőség­ben. végezzék eh Ehhez az is kell, hogy meg­felelő ellenőrzés is legyen, mert a kis hibák kijavításá­val elejét tudják venni a na­gyobb hibáknak & a gépek idő előtti tönkremenését meg­akadályozhatják. Ezen hibák megakadályozására szeretnénk felhívni a tsz-ek vezetőségeit, mert minden tsz-ben nagyon ke­vés időt fordítanak a gé­pek állagának megóvására. Nem végzik el a napi karban­tartást, a gépek az időjárás viszontagságainak vannak ki­téve. A rozsdásodás ellen be- oiajozással, lezsírozással lehet védekezni. Szigorúbban meg kell követelni, hogy munka befejeztével a földtől meg le­gyenek tisztítva. Nemcsak az erőgépeket, hanem a munkagépeket is a megfelelő karbantartás után állítsák a tárolási helyre. Időközönként, ha a munkagé­pet nem használják, ellenőriz­zék le annak állapotát. Igen jól dolgoztak a Kossuth Tsz H üzem­egységében: kis ráfordí­tással megfelelő tároló­szint hoztak létre. Jó lenne, ha ezt a kezdemé­nyezést & többi tsz is átven­né. Ha a gépeket vizsgáljuk, ak­kor megállapíthatjuk, hogy a Dózsa Népe, Lenin, Vörös Csillag. Táncsics, Petőfi, Kos­suth tsz a felkészülést megfe­lelően oldotta meg. Egyedül az Alkotmány Tsz volt az, ahol kétszer kellett a gép­szemlét megtartani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a munkagépek karbantartása és javítása hiá­nyos, ezekre a gépekre nem fordítanak még megfelelő gondot, pedig köztudott dolog, hogy a kettő nem választható él egymástól. Hiba volt még, hogy több erőgépet a bizottság nem tudott ellenőrizni, mert munkában voltak. Ezek állapotát csak a javítási terv alapján értékelték, ami pedig nem ad hű képet a ja­vítás minőségéről; Külön gondot kell fordítani a levizsgázott járműveikre, vontatókra, pótkocsikra. Leg­több tsz-ben hiba volt ezeknek a gépeknek kormányműveivel, és a világításukkal. Mindezen hiányosságok a közlekedésben balesetet okozhatnak, s ezek ellenőrzését fokozott gondos­sággal kell végezni. A gépjavítási szemle tapasz­talatai ennek ellenére azt mu­tatják, hogy a tsz-ek megfele­lően készültek fel a tavaszi munkákra. H. I. Fejlettebb agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak az abonyi Kossuth Tsz-ben A ceglédi Spartacus híreiből Caeitler Istvánnal, a Ceg­lédi Spartacus egyik veze­tőjével beszélgettünk a na­pokban : — A közeljövőben az egye­sület meghívására városunk­ba látogat Barcza Gedeon nemzetközi sakk nagymes­ter. Előadást tart a sakko­zásról és szimultán mérkő­zést játszik 25 helybeli sak­kozóval. — Az alig másfél éves egye­sület nagy segítséget kap a szép múltra visszatekintő Ceglédi Kossuth Építőktől. Rendelkezésükre bocsátják a gerjei pályát és öltözőt, va­lamint szakmai ' tanácsokat is adnak. Elismerés illeti ezért a segítségért elsősor­ban Száraz György elnököt és Kunsági Kálmánt, a lab­darúgó-szakosztály elnökét. .. — Az egyesület egy csapata a városi, egy csapata pedig a járási labdarúgó-bajnokságra készül. Gyér Károly edző vezetésével hetenként há­romszor tartanak edzést. >— Bujdósó Péter és Pál László vezetésével készülnek a tékézők a megyei bajnok­ságra. — 800 tagja van az egye­sületnek, közülük 134-en ak­tív sportolók. — Asztalitenisz- és íjász- szakosztály alakítását terve­zik. _______ A CVSE ATLÉTÁI A SZEGEDI ÉS BÉKÉSCSABAI MEZEI FUTÓVERSENYEN A ceglédi CVSE versenyzői vasárnap tíz férfi és tíz női atlétával vettek részt, a két város (Szeged és Békéscsa­ba) mezei futóversenyén. Ver­senyzőink mindkét helyen elég jól szerepelitek. A sze­gedi versenynél ki kell emelni Pusztai Ilonát igen szép és eredményes futá­sáért, jó idejéért Boldizsár Évát, Radnóti Győzőt és: Tóth Lászlót. Békéscsabán igen erős volt: a mezőny, de a várt ered-i méhyt itt is elértük. Bár Pán- : cél Aranka és Papp József : sokkal többre képesek és aj legközelebbi versenyen re-; méljük, hogy jobban is j fognak szerepelni. Ennek el-j lenére Magyar Antal és j Császár Imre edzők mindkét: csoport szereplésével meg j vannak elégedve. A napokban tartotta terv- ismertető közgyűlési beszá­molóját az abonyi Kossuth Tsz. Csak üdvözölni lehet célkitűzéseiket. A tagság nagy része megelégedéssel hallgatta Ácsai Józs-éf fő­mezőgazdász indokolásait, hogy az új eljárások beve­zetése miért vált indokolttá és miben is jut kifejezés­re. A hozzászólások helyesnek tartják a vegyszeres gyom­irtás bevezetését nemcsak a kalászos területre, hanem a 170 hold kukoricára is. Mások a hideglevegős szé­naszárítás bevezetésének örül­tek. Kedvezően fogadták a további gépesítést és hogy ebben az évben mór gép­színbe kerülnek gépeik. Öröm suhan át az arcokon a főmezőgazdász azon bejelen­tésén is, hogy gépesíteni kell a kaz! ozásokat is. Az őszi kalászosok fej trá­gyázását elsőnek fejezték be a községben. Ebben az év­ben 655 vagon műtrágyát használnak fel, mely 219 kilogrammnak felel meg hol­danként. Növényvédelmi gép­parkjuk kijavítva várja a munkák beindulását. Legnagyobb vita a kétfá­zisú sertésnevelés körül bon­takozott ki. A megadott szabványok azonban lassan eloszlatták a még jelentkező kételyeket is. Nem feledkeznek meg az emberről való gondoskodás­ról sem. Egyik gazdasági épü­letet ebédlővé alakítják át Sz. L. — Nyársapáton szükségessé vált az Ugyeri út javítása. A munka kivitelezésére az idén kerül sor, melyre 10 000 fo­rintot fordítanak. — Az eddigi évekhez viszo­nyítva kiemelkedően sokan hallgatták meg az idén a nők akadémiája és az ifjúsági aka­démiák előadásait A járási munkavédelmi felügyelőség ellenőrző körütjának tapasztalataiból A szakmaközi bizottság mellett működő járási mun­kavédelmi felügyelőség tag­jai a napokban több terme­lőszövetkezetben tartottak el­lenőrzést Sajnos, a tapasz­talatok nem a leigjobbak. Főleg a ceglédi Táncsics és Petőfi tsz-ekben van­nak nagyobb hiányossá­gok. Ebben a két termelőszövet­kezetben a munkavédelmi követelményeket csak kam­pányszerűen tartják be. Az ellenőrző szemlék és az ok­tató előadások rendszerint elmaradnak. A Petőfi Tsz- ben például még munka­védelmi megbízottat sem je­löltek ki, s hasonlóképpen nem törődnek a munka- & egészségvédelemmel a Tán­csics Tsz-ben sem. Pedig számos példa van arra, hogy ezeket a követelményeket be le­het tartani és az előírt rendeleteknek eleget le­het tenni. Példamutatóan dolgoznak ezen- a területen például a ceglédi Kossuth, Vörös Csil­lag és Lenin tsz-ekben. Jó lenne, ha a járás és a város mindén termelőszövetkezete és ipari, valamint mezőgaz­dasági üzeme komolyan ven­né a munkás- és egészségvé­delemmel kapcsolatos rende­leteket és mindent megtenne annak érdekében, hogy a baleseteket időben elkerülhes­sék. Munkaverseny Albertirsán Albertirsán a mezőgazda- sági munkaverseny már ed­dig is ismert, csak eléggé kezdetleges. Mégis számos tapasztalat igazolja, hogy ahol megfelelő figyelemmel foglalkoztak a verseny szer­vezésével, ott erősödött a munkafegyelem, egyszóval eredményesebb a termelő­munka is. A Dimitrov Tsz-ben egy asszonyokból álló brigád Bánszki Györgyné vezetésé­vel, elérte jó munkájuk eredményeként azt, hogy egy tíznapos Berlin—Prága kül­földi utazásban részesültek, vagy Cseh István brigádja, aki ugyan a második he­lyezést érte el, de jelenleg Párádon vannak tíznapos üdülésen. Az 1964-es gazdasági év­ben a Szabadság Tsz ver­senybizottsága és a tsz párt- vezetősége a gazdasági veze­tők bevonásával új verseny- szellemmel, új versenypon­tok kidolgozásával indította meg a szocialista munka­versenyt. Ezen belül a dol­gozók kezdeményezésére, négy brigád a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó mun- kaverserty-mozgalomba neve­zett be. Két tehenészbrí- gád, egy baromfitenyésztő- brigád és egy növényter­mesztő-brigád. A szocialista brigád cí­mért folyó versenyre in­duló brigád magáévá teszi a SZOT által kidolgozott és nyilvánosságra hozott három alapelvet, mely szerint a brigád tagjai: szocialista mó­don dolgoznak, szocialista módon élnek és szocialista módon tanulnak. A Szabadság Tsz párt- alapszervezete célul tűzte ki, hogy a szocialista mun­kaversenyt állandóan figye­lemmel kíséri. A sikeres munkaverseny, mint min­denütt, a mezőgazdaságban is a céltudatos, meggyőző és az átgondolt szervező munká­tól függ. Az alapszervezet lénye­gesnek tartja, hogy a ver­senypontok egyszerűek, vilá­gosak, az emberek számára érthetőek, reálisak legyenek. Ennél fogva a növényter­mesztésben elsősorban a ma­gasabb terméseredmények el­érésére, az állattenyésztés­ben az állatok növekedé­sére vagy a hozamok nö­velésére kell irányítani a figyelmet. Kiemelten foglalkoznak a mezőgazdasági gépek keze­lői közötti versennyel. A mezőgazdasági termelői mun­ka sajátosságaihoz tartozik, hogy a mezőgazdasági gé­pek zömének használata ál­talában meghatározott idő­szakra koncentrálódik. Ilyen­kor nagyon sok függ az emberek, a gépkezelők hoz­záértésétől, leleményességé­től, és akaratától. Min­denütt fontos, de különösen a gépeknél az idejében vég­zett gondos és jó minősé­gű munka. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik sze­retett jó édesanyánk, nagyanyánk dednagyanyánk: özv. Mizser Imri- né, szül.: Kovács Etelka temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút. virágot helyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, a Cegléd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek, a Ren­delt Ruhaipari Vállalatnak, a ceg­lédi sakkozóknak, vállalatoknak, akik szeretett és felejthetetlen em­lékű férjem és édesapám: Takács Péter temetésén megjelentek, rész­vétükkel nagy bánatunkban osz­toztak, és sírjára koszorút helyez­tek. Külön köszönetét mondunk a városi kórház orvosainak, ápolói­nak, akik szeretett férjemet szere­tettel és odaadással gyógyították és ápolták. özv. Takács Petemé és fia Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek és szomszédainknak, akik sze­retett jó édesanyánk, nagyanyánk, és testvérünk: özv. Lázár Jánosné szül.: Túri Mária temetésén meg­jelentek. részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, tó i«merő'ei"V- nek és szomszédainknak, akik fe­lejthetetlen emlékű édesapánk nagyapánk, dédnagyapánk és test vérem: id. Bezzegh Miklós temeté­sén megjelentek, részvétükkel nag? bánatunkban osztoztak, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik sze­retett jó édesanyánk, nagyanyán! és testvérünk: özv. Barna Benőné szül.: Pákozdi Lídia temetéséi megjelentek, részvétükkel fájdal - munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Barna Ferenc és családja valamint a gyászoló család Hálás köszönetét mondok roko­nainknak, jó barátoknak, ismerő­söknek. akik felejthetetlen emlékf férjem, édesapám: Lázár Gyulf elhúnyta alkalmából részvétükké" nagy bánatunkban osztoztak, a te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. Külör köszönetét mondok a Cegléd—Cse- mői Állami Gazdaság dolgozóinak, a rendelőintézethez tartozó dolgo­zóknak. az SZTK dolgozóinak, e Táncsics Mihály iskola VII. Z. osz­tály osztályfőnökének és tanulói­nak a temetésen való megjelenésü­kért és a küldött koszorúkért. özv. Lázár Gyuláné és kislánya. Kamilla CSEND, NYUGALOM, BÉ­KE. Talán így lehetne jelle­mezni a ceglédi szociális otthon életét. Igaz, néha vitáznak az öregek, hiszen kell egy kis változatosság is. De elégedet­tek. Elüldögélnek a kényelmes karosszékekben, emlékeznek a múltról — és nem vágyódnak vissza oda ahonnan ide kerül­tek. Hallgassuk meg őket, ugyan miről is beszélnek. — Félmillió forint értékű Koloniál-bútort szállított ez év első negyedében a Ceglédi Faipari Ktsz. — Március 21-én, délután 6 órakor a XIII. kerület 408. szám alatt tanácstagi beszá­moló lesz. — Az MSZMP, a KISZ, valamint a Hazafias Nép­front városi bizottsága ma este 6 órakor a Magyar Tanácsköztársaság 45. évfor­dulója alkalmából ünnepsé­get rendez a művelődési ház színháztermében. Ünne­pi beszédet mond: Arató András, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára. Az ün­nepség után filmvetítés lesz. — A ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet 10 darab szerződéses bikaborjút adott át a napokban az Állatfor­galmi Vállalatnak. Május hó­napban még 60 darab ex­portképes bikaborjút szállí­tanak el. — Március 22-én, vasár­nap a szellemi vetélkedő elődöntője lesz Abonyban a művelődési házban. — A Ceglédi Malomipari Vállalat ez évben, körülbe­lül 300 ezer forint felújí­tási költséggel, korszerűbb be­rendezést kap, ami a ka­pacitás növelését biztosítja. rom. Jó voltam addig amíg bír­tam a munkát, de amikor beteg lettem, nem kellettem a kutyá­nak sem. Kisek el akartak za­varni, azt mondták, ha ott ha­lok meg, megbüntetik őket. Nem tudtam elmenni, beteg voltam, s vajon hová is me­hettem volna. Az egyik nap Kisek orvos helyett egy rend­őrt hívtak. Másnap kijöttek értem, azóta itt vagyok. Há­lás vagyok a rendőrnek —, akinek a nevét sem tudom — és mindenkinek, aki segített abban, hogy ide kerüljek. Egészségem helyre állt, élet­kedvem visszatért, örülök és boldok vagyok ... ...NEM LÁTTAM ÉN se eget se földet. Egyszerre el­borult a világ, hirtelen jött az egész, egyik napról a másik­ra. Meghaltam volna biztos %a nem kerülök ide —, meséli Dani Jánosné. Nagyon sokat szenvedtem. Részeges, durva térjem volt akinek csak addig voltam jó, amíg dolgozni tud­tam. Amikor beteg lettem, ki­dobott egy oldalszobába, nem adott se enni, se inni. Másik asszonyt hozott a házhoz, ve­lem nem törődött, Szerencsé­re az egyik szomszédasszony elintézte, hogy ide kerüljek. Emberek, sorsok örökké hálás vagyok Ba- \ góczky Lajos főorvosnak aki; megoperálta a szememet és < azóta jól látok ismét.., ELCSUKLIK A HANGJA \ Dani néninek, nem tudja to- ; vább folytatni. Nem is szűk- • séges. Azért hogy a Dani né- \ nik és Barhács bácsik otthon-; ra találtak, nem jár külön kö- ; szönet senkinek. Államunk \ rendje az, hogy megbecsüli \ állampolgárait és segít rajtuk, ; Persze, mi állampolgárok, né-: ha sokkal többet is segíthet- i nénk... Szalisznyó Zsuzsa ! BARHÁCS LACI BÁCSIÉ A SZÓ: — ... amikor Kis Pálék- nél dolgoztam, nem volt jó so-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom