Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

J&ckeve II. ÉVFOLYAM 12. SZAxM 1964. MÁRCIUS 19, CSÜTÖRTÖK Panasz kenyérügyben Az apajiak hetek óta saj­nálatos módon sületlen, ra­gacsos kenyeret kapnak. Bizony megállapítható, hogy a dömsödi sütöde a hét néhány napján nem vé­gez kifogástalan munkát. Legutóbb a községi tanács­ülésre hozták be az ehetet­len kenyeret az apaji ta­nácstagok, hogy dokumen­tálják panaszukat. De azóta sem történt komolyabb in­tézkedés, mert a közelmúlt­ban megtartott földműves­szövetkezeti taggyűlésen a panasz újra elhangzott, sőt az ehetetlen kenyeret ismét bemutatták. A sütőipari vállalat illetékesei ígéretet tettek a minőség javításá­ra. Most már csak a tettek vannak hátra! (-bor) NAPIRENDEN: A felnőttoktatás helyzete és feladatai A Ráckevei Járási Tanács ülését Pesuth András, a vb- elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőben — a korábbi ha­tározatok végrehajtásáról szó­ló jelentés után — röviden is- r. ertette a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseménye­ket. így esett szó az új tanácstagi válasz­tásokról, a termelőszö­vetkezetek zárszámadási közgyűléseinek tapaszta­latairól, a közös gazdasá­gok idei tervkészítéséről, annak jóváhagyásáról. Ezután Mészáros Józsefné, a járási tanács művelődési Szigelszcntmiklós 700 éves Március 15-én délután mintegy háromszázan gyűltek össze, hogy részt ve­gyenek a. község kultúrtermében annak az ünnep- ségsorozatnajc a megnyitásán, amelyet a község 700 éves fenn­állásának alkal­mából tartottak. A résztvevők fi­gyelemmel és örömmel hallgat­ták Jánosi Gá­bornak, az iskola igazgatójának megemlékezését, aki beszámolt a község fejlődésé­nek fontosa bb eseményeiről. Büszkeséggel töl­tötte él a köz­ség lakóit, hogy 1264-től nap­jainkig kivették részüket a nem­zet függetlenségi harcaiból, ott vol­tak az 1848-as szabadságharc­ban és nem hiá­nyoztak a Ma­gyar Tanácsköz­társaság katonái­nak soraiból sem. A jelenlevők tisztelettel és sze­retettel tekintet­tek a megjelent idős emberekre, akik részesei vol­tak a nagy har­coknak és akik közül Kincse Jó­zsi bácsi, idős ko­ra ellenére is lelkesen és fia­talosan, az emlé­kektől fűtött han­gon beszélt a múltról. Az ünnepi megemlékezést színvonalas, igé­nyesen összeállí­tott kultúrműsor követte. Emelte az est ünnepélyességét az a pillanat, amikor az álla­mi, valamint a párt- és tömeg­szervezetek és a termelőszövetke­zetek nevében a helyi KlSZ-szer- vezet és úttörő­csapatok zászlóira szalagot kötöt­tek. Az ünnepség után fáklyák alatt vonultak a részt­vevők a tanács­házához, ahol a harcokban elesett katonák emlék­táblájánál elhe­lyezték a kegye­let koszorúit, Este a Csepel Autógyár tánc- csoportjának nyi­tótáncával kezde­tét vette a már­ciusi ifjak bálja, ahol fiatalok és idősek egyaránt jó hangulatban szórakoztak. Garzó András A járási tanács ülése osztályának vezetője mondta el a végrehajtó bizottság be­számolóját a felnőttoktatás helyzetéről és az analfabétiz­mus felszámolásáról. Foglal­kozott a felnőttoktatásnak még a Tanácsköztársaság ide­jére visszanyúló, helyi hagyo­mányaival, majd részletesen ismertette az 1945 óta megtett utat. A jelenlegi legfontosabb feladatot —, mint mondotta — már az MSZMP VIII. kong­resszusa megszabta: mindent meg kell tenni a szocialista kultúra erő­teljesebb kibontakoztatá­sa érdekében. A művelődési osztály veze­tője ezután a napirend rész­letes adatainak ismertetésére tért át. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt a járás isko­láiban háromezer felnőtt ta­nult. A jelenleg is tanulókon kívül még mintegy tizenkét­ezer felnőtt beiskolázását kell végrehajtani ahhoz, hogy el­mondhassák: a járásban min­den ötven évnél fiatalabb ember elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Ezt a célt szolgálja a dolgozók is­koláinak szaporodó száma. Ezelőtt négy esztendővel mindössze három, ma pe­dig már hét községben működik a dolgozók isko­lája. HÍREK — Az ifjúságvédelmi állan­dó bizottság beszámolóját Vi­tatta meg Dunaharasztin a legutóbbi tanácsülés. Megha­tározták a további feladatokat, amelyek az ifjúságvédelmi munkában résztvevőkre vár­nak. Különös hangsúllyal szólt a beszámoló a társadalom, pon­tosabban a munkahely fe­lelősségével. Nem szabad meg tévéin Lük _azoknak, -akik a munkahelyeken az ok­tatással, a beiskolázással foglalkoznak, mert nem elég ezt csupán megszer­vezni. jó javaslatokat tenni, hanem tanulás közben is érdek­lődni kell az eredmények, az esetleges nehézségek után és ha szükséges, megfelelő segítséget kell nyújtani éppen .a munkahelyen, a to­vább tanuló felnőtteknek. A következőkben az anal­fabéták helyzetével foglalko­zott. Elmondta, hogy minden községben megalakultak az akcióbizottságok, amelyek a társadalmi szervekkel közö­sen végzik a felmérést, az ír- ni-olvasni nem tudók felkuta­tását. Befejezésül hangsúlyozta, hogy mind az eredményes fel­nőttoktatás, mind pedig az analfabétizmus felszámolása csak úgy valósítható meg, ha társadalmi üggyé, a kultúr- forradalom ügyévé válik. Ennek érdekében kell megvalósítani az iskola- rendszerű felnőttoktatás és a népművelés jelentős közeledését egymáshoz, mert csak akkor jó a munka, ha e kettő kiegészíti egymást. A beszámolót értékes hoz­zászólások egészítették ki. A napirend második pont­jaként a járási tanács megtár­gyalta az 1963. évi költség- vetés zárlatát és azt az el­hangzott vita után jóvá hagy­ta. Ezt követően a tanácsülés határozatot hozott, hogy a végrehaj­tó bizottság létszámát ti­zenegyről tizenháromra emeli. Egyidejűleg a vb-tagjaiul megválasztották Dr. Losonczi Miklóst és Nagy Mihályt. A tanácsülés szünetében rendkívüli ülést tartott a vb- és az elnökhelyettesi teendők­ről lemondó Appel János he­lyett, aki most vonult nyug­díjba, megválasztotta elnökhe­lyettessé dr. Losonczi Miklóst. X 'szünet után az ülés meg­vitatta az ipari és kereskedel­mi állandó bizottság beszámo­lóját. Vajon mit jelent? A Ráckevei Járási Tanács erkélyét díszes rézveret bo­rítja. A modem iparművé­szet eme remeke előtt tű­nődve állok. Vajon mit áb­rázolhatnak a kúsza vona­lak és köztük az elszórt szemek? Nem értem, mit jelent a mély értelmű rézve­ret, pedig szeretném meg* érteni. Véleményem szerint helyesebb lenne a réz fel- használásával valamilyen közérthető helyi témájú domborművet készíttetni. Dárdai István ★ Helyt adtunik olvasónk vé­leményének. A felvetett kér­déshez hozzászólásokat vá­runk. Emlékezés 1919 márciusára Aporkai találkozás Galambos Zsigmonddal Szinte az egész járásban jól ismerik az áporkai Galam­bos Zsigmondot, aki 68 esz­tendeje ellenére ma is fá­radhatatlanul vesz részt a közügyekben. öt kerestük meg, hogy a 45 esztendővel ezelőtti időkről, a Tanács- köztársaság napjairól beszél­gessünk. — Mór fiatal katona ko­romban — kezdi az emléke­zést —, 1917-ben olyan közös megmozdulások részese let­tem, amelyek a haladást szolgálták. A hadseregen be­lül mind a magyarok, mind a nemzetiségiek mozgalmat szerveztek a monarchia ellen. Ezt bomlasztó tevékenység­nek minősítették és öt évre ítélték. Az úgynevezett őszi­rózsás forradalom nyitotta meg börtönöm kapuját. Rövid gondolkodás után folytatja. — Március 21-éh, a Tanács­köztársaság kikiáltásakor a Visegrádi utcában kellett je­lentkeznünk. Pártmegbízatást kaptunk: vidéken kellett ki­hirdetnünk a prok ár dikta­túrát. Husánszky Józseffel in­dultam útnak. Ö Lacházára ment, én pedig Áporkára. Apónkén is, Majosházán is összegyűlt a falu népe. Még ma is élnek azok, akik segí­tettek munkámban: Csemi Károlyra, Harsányi Sándorra, Szadai Istvánra és Károlyra, Morvái Imrére gondolok. Lét­rejöttek a munkás, paraszt és katonatanácsok, itt a község­ben pedig a ma is Maká­don élő A. Szabó Bálint vette át az irányítást. Én visszatértem a visegrádi ut­cai pártközpontba beszámol­ni a végzett munkáról, ké­sőbb pedig a Vörös Hadsereg katonájaként részt vettem az intervenciósok elleni har­cokban, ahol mint század­parancsnok teljesítettem szol­gálatot. — Amiért tizenkilencben harcoltunk, valójában csak 1945-ben valósult meg. Az első pillanattól fogva azon igyekeztem, hogy a Tanács- köztársaság célkitűzései ma­radéktalanul megvalósuljanak — fejezi be visszaemlékezését Galambos Zsigmond. Amit ő elhallgatott, art nekünk kell elmondanunk: a felszabadulás óta eltelt években sokat tett a közös­ségért. A tanácsok alakulá­sáig községi bíró volt, majd 1950-től ő az áporkai tanács­elnök. Ezt követően a köz­ség, majd a termelőszövet­kezet párttitkára. Jelenleg a helyi pártvezetőség és a köz­ségi tanács tagja, de tagja a ráckevei járás pártbizottsá­gának is. B. G. A tárgyalóteremből Váljunk ? — Ne váljunk ? „Nem! A házasság felbon­tását ellenzem!” — mondja a kisírt szemű törékeny kis asszony a Ráckevei Járás- bíróság tárgyalótermében. A fiatalasszony férje ugyanis válópert indított fe­lesége ellen. Vajon miért? Nem titkolja ő maga sem. ötévi házasság után a 35 éves férj, nem törődve négy­éves kislányával, meghitt családi otthonával, kapcso­latot teremtett egy munka­társnőjével. A férj a válóper után feleségül akarja venni munkatársnőjét, aki fele­ségénél 10 évvel fiata­labb. A bíróság nem erőlteti a végérvényesen zátonyra fu­tott házasságok erőszakos fenntartását. Ez esetben azon­ban még nem reménytelen minden. A férj érzelemvál­tozása még új, és az asz- szony érvei és könnyei ha­tásosak. Felébrednek benne az emlékek, a családi össze­tartozás tudata és a békí­tőtárgyaláson megígéri, hogy felülkerekedik múló hangu­latain és családjával él to­vább. Az asszony is meg­ígéri, hogy könnyűvé teszi férje helyzetét, úgy viselke­dik majd, mintha nem tör­tént volna semmi. A békí- tés ez esetben eredményes volt. Uj pár lép a tárgyalóte­rembe. Az asszony adta be a bontókeresetet, azzal az indokkal, hogy férje rendszeresen tett- leg bántalmazza. Amikor hazajön, különösen ha ivott is előtte, nem is­mer emberséget. A férj hi­vatkozása furcsa: így látta apjától, nagyapjától, így tesz ő is — mondja. A bíróság nem lát biztosítékot a férj megjavulására, hiszen már hosszú évek óta tanúsít ilyen magatartást. Az asz- szony is kérlelhetetlen, nem tud és nem is akar így él­ni. Gyermékük nincs, a há­zasélet feldúlt és a bíróság a férj tiltako­zása ellenére is felbont­ja a házasságot. Sok ügy kerül a Válópe­res bíró elé. Sok családi gond, viszály, ismeretlen szö­vevényeire derül tény. A ta­nulság: csak megfontoltan, kellő körültekintéssel kös­sünk házasságot, és ahol gyermek is van, ott tekint­sük elsőrendű erkölcsi köte­lességünknek a gyermekek­kel való törődést. Múló, pil­lanatnyi érzelmek, hangula­tok ne veszélyeztessék a család biztonságát. Járy Péter SPORTHÍRADO lyegzői, konzulátusok és kö-% vétségek hivatalos iratai ta- ^ nuskodnak a naplóba bejegy- $ zettek valódiságáról. Féltve 4j őrizte e naplókat, a térképe- % két, idegen pénzeket, s kitün-% tetéseket Chromecz András al Ikínafából faragott vándorbot f mellett. DE SZÍVESEN MESÉLTE \ emlékeit és mutogatta kin- ^ cselt, miközben még mindig £ nagy terveket kovácsolt, ami- 4f hez azonban már nem volt? ereje. A Szovjetunióban sze-'j retett volna szétnézni, mert% ott még nem járt, Kínában $ jártakor nem kelt át a nagy $ falon. A 80 esztendő azonban 0 már nem engedte, ereje elfő- 4j gyott. $ S ma már emlékét csak kin- '? csei őrzik, meg a többnyelvű % újságkivágások, klisék és fény- ^ képek emlékeztetve a hatvan $ évvel ezelőtti nagy vándorút-4 rg. $ CHROMECZ ANDRÁS né-% hány évének eseményeit ma- $ gábafoglaló írásom azt szeret-% né bizonyítani, hogy milyen 4 teljesítményekre képes az em-$ béri erő és akarat — ha nemi is a sport vezérli. — hanem a' tudásvágy hajtja. ÍJ Bíró Gábor 4 Az alábbiakban közöljük a járási labdarúgó-bajnokság 1964. évi tavaszi fordulójának sorsolását. I. OSZTÁLY I. FORDULÓ. 1964. március 29: Szlgetszentmártoni KSK— Dunavarsány II. kér. TSZ SK, Halászteleki KSK—Taksonyi KSK, Szigetbecsei Tsz SE— Peregi KSK, Szigetcsépi KSK —Áporkai KSK. II. FORDULÖ. 1964. április 4: Dunavarsány II—Halászte­lek, Taksony—Szigetbecse, Áporka—Szigetszentmárton, Pereg—Szigetcsép. III. FORDULÓ. 1964. április 12: Szigetszentmárton—Tak­sony, Halásztelek—Pereg. Szi­getbecse—Áporka, Szigetcsép —Dunavarsány II. kér. IV. FORDULÓ. 1964. április 19: Dunavarsány II—Szigetbe­cse, Taksony—Szigetcsép, Áporka—Halásztelek, Pereg— Szigetszentmárton. V. FORDULÓ. 1964. április 26: Szigetszentmárton—Sziget­csép, Halásztelek—Szigetbecse, Dunayarsány II—Pereg, Tak­sony—Áporka! VI. FORDULÓ. 1964. május 10: Szigetbscse—Szigetszent­márton, Szigetcsép—Halászte­lek, Áporka—Dunavarsány II, Pereg—Taksony. VII. FORDULÓ. 1964. má­jus 31: Szigetszentmárton— Halászteleik, Dunavarsány II— Taksony, Pereg—Áporka, Szi- . getcsép—Szigetbe cse. Az ifjúsági csapatok sorsolá­sa azonos a felnőttekével. II. OSZTÁLY I. FORDULÓ. 1964. április 4: Makádi KSK—Dömsödi KSK, Lakihegy—X, Majosházi KSK—Délegyházi KSK. II. FORDULÓ. 1964. április 12: Dömsöd—Lakihegy, X— Majosháza, Délegyháza—Ma­kád. III. FORDULÓ: 1964. április 19: X—Délegyháza, Majosháza —Dömsöd, Lakihegy—Makád. IV. FORDULÓ. 1964. április 26: Dömsöd—X. Makád—Ma­josháza, Délegyháza—Laki­hegy. V. FORDULÓ. 1964. május 10: Lakihegy—Majosháza, Dél­egyháza—Dömsöd, X—Maikád. Bundies Péter MOZIMŰSOR Áporka 21—22: Minden az embereké marad, 25—26: Aki átmegy a falon. — Dömsöd 20—22: Egy ember, aki nincs, 23— 25: Bálvány. — Dunaha- raszti 20—22: Epekedő szerel­mes, 23—25: A gyilkos és a lány. — Dunavarsány 21—22: A Bing-Bing f egy ház foglya, 24— 25: Asszony a telepen. — Halásztelek 21—22: Minden­nap élünk, 25: Az élet újra kezdődik. — Kiskunlacháza 20—22: Oldás és kötés, 23—25: Epekedő szerelmes. — Kiskun- laeháza II. (Pereg) 21—22: Ketten a túlvilágról, 25—26: Én és a gengszter. — Majoshá­za 21—22: Gandide, avagy a XX. század optimizmusa. — Makád 21—22: Én és a gengsz­ter, 25—26: Mai lányok. — Ráckeve 20—22: Itt lakik a szerelem, 23—24: Kilencedik kör, 25: Katonazene. — Sziget- becse 21—22: Isten őszi csil­laga, 26: Ketten a túlvilágról/ — Szigetcsép 21—22: Ez is sze­relem, 25: Bolondos halász­falu. — Szigetszentmárton 21 —22: Feltámadás I—II., 26: Utolsó ítélet. — Szigetszent- miklós 20—25: A púpos. — Szigetújfalu 21—22: A gyilkos és a lány, 25: A 30. születés­nap. — Taksony 21—22: Ker­tes házak utcája, 24—25: A kilencedik kör. — Tököl 21— 22: Az utolsó ítélet, 24—26: A gyilkos és a lány, GYALOGSZERREL A VILÁG KÖRÜL Chromecz András emlékére ÜL — Március 23-én kerül sor a járási • művelődési ház­ban a társastánc verseny re. — Járási tanácstagok foga­dóórái. Március 20-án, pén­tekem Nagy László Duná- hara&ztin és Nyelei Károly Szigetszentmártonban; 21-én szombaton Móri László Tak-SJ sonyban, Pesuth András 4j Tökölöm; 23-án hétfőn Hor- 4f vátih Béla Szigethalomom, ^ Bányai Zoltán Szigetszent- miklóson; 24-én, kedden Ba- ^ rok István Dunaharasztin, ^ Klán György Taksonyban; j 25-én. szerdám dr. Losonczi í Miklós Szigetszentmiküósom ? tart fogadóórát. — A Dömsödi Földműves- | szövetkezet méhészszakcso- 4 portja 650 családra növelte ^ állományát és szerződéses tér- ^ vét túlteljesítve egy év ? alatt 232 mázsa mézet adott 4? át. § — Tanácsülést tartanak á y március 20-án, pénteken ^ Dömsöd, Szigetbecse, Szí- 4j gethalom, Szi gets zent m ár to n 4j és Szigetszentmiklós közsé- ^ géfcben. 4. y — A Pest megyei Petőfi 4j Színpad március 19-én a 4j ráckevei járási művelődési 4/ otthonban A gazdag szegé- 4/ nyék című színművet adja 4 elő. 4. y — Vendégkönyvet kap a ^ dömsödi cukrászda, a Fészek 4j kisvendéglő és néhány fa- 4j latozó, hogy a kiszolgálással ^ kapcsolatos dicséreteket és 4, elismeréseket az eddigi gya- ^ korlattól eltérően, ne a pa- í paszkönyvbe írják a vendé- j gek, hanem az új vendég-^ könyvbe, amelyet csak azok 4? az egységek kapnak meg,^ atpelyek eddigi, jó munká-^ jukkái eat kiérdemelték. 4. S MINÉL JOBBAN köze­ledett a szeretett táj, annál gyorsabb volt a híres gyalogló. Fiúméból tíz nap alatt ér Tu- rócszentmártonba. „A világjáró magyar haza­térése” címmel számol be a Budapesti Hírlap is Chromecz András megérkezéséről. „Ha­zahozta a szíve és Hegedűs Julianna, akit néhány napja jegyzett el.” S utikalandjait boldogan meséli a 37 éves ifjú férj be­járva egész Magyarországot, s örülnek az ismerősök hazatér­tének, köztük a turócszent- mártoni tanfelügyelő, aikinek útja közben is többször kül­dött beszámolót, tájékoztatást szép élményeiről. DE ISMÉT új utak vonzzák, új kalandokra vágyik, s ékkor délkelet-európai gyalogtúrára szánja el magát. Bejárja Konstantinápolyig a Balkán félszigetet. S hazaérkezése után sem a pihenést választja, hanem vándorbottal kezében járja tovább Magyarország községeit ismertetve az embe­rékkel élményeit, tapasztala­tait, az idegen országok népei­nek életét. Bírók és jegyzők postahiva­talok és szerkesztőségeik bé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom