Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
rJtírlim 1964. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP Csibegyár A nagykátai járás tojás- és baromfihús-termelésben elsők közé tartozik a megyében. Tizenkilenc termelőszövetkezet közül ma már 14 tsz, ezenkívül háztáji gazdaságban ezer tsz- gazda foglalkozik a tojás- és baromfitermeléssel. A közös és a háztáji gazdaságok rendszeres szerződő felei a földművesszövetkezeteknek. A járás az elmúlt évben 730 ezer tojást, és 19 vagon baromfit adott át az államnak. Képeinken bemutatjuk a nagykátai Kossuth Tsz új baromfikombinátját. Újabb állomás előtt A korszerűen berendezett előnevelöben Jól fejlődnek a csibék. A képen: Pintácsi Magda mezőgazdasági tanuló + + Kármán Józseíné és Szilágyi Andrásné baromfigondozók keveréshez készítik a csibetápot. A háttérben: dr. Falu- helyi Istvánná telepvezető és Szőke József tsz-főállat- teny észtó (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.) Befejezéshez közeledik a megye termelőszövetkezeteiben a zárszámadás. A szövetkezeti gazdák tízezrei vettek már eddig is részt a közgyűléseken és több százan nyilvánították véleményüket. Az elmúlt esztendő eredményeit még nem összesítették a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, de a zárszámadási közgyűlések hangulatáról, a hozzászólók szavaiból azt az egyértelmű következtetést kell levonni: tovább szilárdultak a termelőszövetkezetek, s ami ugyancsak örvendetes, növekedett a tagság öntudata, tovább fokozódott a tagság bizalma a közösségi élet iránt. A hangulaton nem a közgyűlést követő összejövetelek légkörét értjük. A szövetkezeti életben oly fontos zár- számadási közgyűlések hangulatáról beszélünk, amelyet ugyancsak nem a vígság vagy a kedélyesség mércéjével mérjük, hanem sokkal inkább azzal, hogy a tagság figyelme mennyire fordult a legfontosabb feladat, a termelőszövetkezet munkájának, eredményeinek, az elkövetett hibáknak az értékelésére. Röviden: hogyan töltötte be a közgyűlés a munkaértekezlet szerepét. Ha ilyen tekintetben vizsgáljuk a zárszámadásokat, azt kell megállapítani, hogy az előző évihez képest nagy a fejlődés. A közgyűlések nem fulladtak vég nélküli személyi vitákba, nem a hibakeresés fórumai voltak. A szövetkezet ügye, a szövet- I kezet gazdálkodása került a j közgyűlések többségén megvitatásra. Elhangzottak szen- : vedélyes felszólalások, parázs viták is kialakultak, de ezek magja az esetek több- : ségében annak a kérdésnek i a taglalása volt: hogyan to- j vább? Mit kell tenni an- j nak érdekében, hogy egy j esztendő múlva jobb ered- j menyekről adhassanak számot. Már ez is biztosíték l*rr3'7--hogy az idei esztendő eredményesebb lesz a tavalyinál . a szövetkezeti gazdaságokban. A bírálat mellett sok hasznos tanácsot | kaptak a vezetőségek, hol kell munkájukon javítani, I mit kell elvetni, mit kell I tovább erősíteni. Még azok- | ban a szövetkezetekben is j lehetőséget kaptak a veze- I tők arra, hogy ,,tiszta lap- ; pal” kezdjék az évet, ahol 'cisebb-nagyobb hibák is előfordultak a gazdálkodásban. A szövetkezeti t.agsag 5n_ tudatának növekedésében kétségtelenül az egész esztendő emberformáló hatásának van legnagyobb szerepe. Nap mint nap arról győződhettek meg a szövetkezeti gazdák, hogy Tudással párosítják az erőt AZ ÉVEK ÓTA ORSZAGOS hírű ceglédi Vörös j Csillag Termelőszövetkezet j vezetősége a napokban töl- i tötte ki az Országos Mező- 1 gazdasági Kiállításon való részvételre jogosító jelentkezési lapot. A jelentkezési | lap adatai szerint a tsz : két magyartarka tehénnel, ; két vemhes üszővel, két nö- j vendék üszővel, egy kis ser- | tés tenyészállománnyal és három magyar fésűs juhanyá- val vesz részt a kiállításon. Könnyebb egy kiállításra való tenyészállatot nevelni, mint az egész állatállomány termelését magas színvonalra emelni. Pólya Gyula, a I Vörös Csillag Termelőszövet- I kezet főállattenyésztője is er- J re gondol, amikor a szövetkezet állattenyésztési muc- | káját ismerteti. — Az állattenyésztési mun- I ka színvonalát — mondja — állatfajonként változó szempontok szerint kell értékelni. A szarvasmat ha-te- nyésztésben például a száz tehénre jutó borjúszaporulat, az egy tehénre jutó évi tejtermelés, egy liter tej önköltsége, valamint a száz hold szántóra jutó húsáru- termelés az alapvető szem- j pont. Nálunk száz tehénre I évente százöt borjú, egy tehénre pedig átlag 3056 liter tej jut. Egy liter tej önköltsége 2,81 forint volt tavaly, míg a száz hold szántóra jutó vágómarhasúly elérte a 2540 kilót. EZEK A MUTATÓK külön- külön és együtt is a szarvasmarha-tenyésztés kiváló színvonaláról tanúskodnak. Hasonlóan jó eredményekről tájékoztatnak a sertés- és juhtenyésztés üzemi adatai is. A száz kocára jutó malacszaporulat 1368, a száz hold szántóra jutó . vágósertéssűly 7260 kiló, az egy birkára jutó gyapjútermelés pedig 4,5 kiló volt tavaly. Az átlagos termelési és te- nyészértékről tanúskodó adatok annál is inkább figyelemre méltóak, mivel nagy termelőszövetkezet állattenyésztési színvonalát jelzik. Nem mindegy ugyanis, hogy tizenöt-húsz, vagy több száz állat rendelkezik olyan átlagos termelési és tenyésztési értékmérő tulajdonságokkal, mint a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 759 szarvas- marhája (212 tehén), 2412 sertése (300 koca) és 665 birkája. Noha ezek az állattenyésztési eredmények országosan is a legjobbak közé tartoznak, a ceglédiek korántsem tartják azokat kielégítőeknek. Ezért fokozott erőfeszítésekkel törekednek a színvonal állandó emelésére. A takarmány termesztés és etetés módszereinek javítása mellett az állattenyésztési dolgozók szakképzettségének a növelése a legfőbb gondjuk. MÉG 1958-BAN megkezdték az általános, szervezett szakmai oktatást az állattenyésztési dolgozók között. 1960- ban kezdődött a hároméves szakmunkásképző tanfolyam, amelynek hallgatói tavaly vizsgáztak. Ezen az állattenyésztési szakmunkásvizsgán 15-en szerepeltek sikerrel. Hasonló sikerrel kecsegtet a második és a harmadik állattenyésztési szakmunkástsnfo- lyam is, amely az idén, illetve jövőre fejeződik be. Összesen 78 fizikai dolgozó látja el az állattenyésztési tennivalókat a tsz-ben, s közülük 45-en végeztek, illetve végeznek szakmunkástanfo- lyamot. Egy-két éven belül valamennyi állattenyésztési dolgozó szakoktatásban részesül. Azt jelenti ez, hogy most már nemcsak kollektív erőfeszítésre, hanem kollektív szakértelemre is támaszkodhat az állattenyésztés fejlesztésében a ceglédi Vörös Csillag Tsz. Nagymiklós István | a nehézségek ellenére is elő- I rehalad a szövetkezeti mozgalom, mind jobban megteremtődnek a nagyüzemi gazdálkodás anyagi alapjai. De az is igaz, hogy az egy j esztendő alatt a hétköznapi munka közepette elég sok embert ért személyes sérelem, amely kikívánkozik az emberekből. A korábbi évek tapasztalatai késztették arra a pártbizottságokat, pártszervezeteket, hogy hathatósabb támogatást nyújtsanak a zárszámadás lebonyolításához a termelőszövetkezeti vezetőségeknek. Abban tehát, hogy a zárszámadási közgyűlések betöltötték szerepüket és alapul szolgálnak egy űj, eredményesebb esztendőnek, nagy szerepük van a kommunistáknak, a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek. Az utóbbi években elég sokat vitatkoztak a pártmunkások, a gazdasági vezetők; hogyan segíthetnek legtöbbet a pártszervezetek a gazdasági munka fellendítésében anélkül, hogy azt a sokat emlege- I tett „kettősség"-et elkerüljék. Egy oél érdekében, de mindkét fél a sajátos eszközeivel dolgozzon. Nos, a zárszámadá-| sok előkészítésének időszaká-j ban a legtöbb termelőszövet- i kezeti pártszervezet megtalálta ezt az utat. Különböző formában ugyan, de azonos értelemben dolgoztak: eljutottak | minden termelőszövetkezeti ] taghoz. A budai járásban a tsz-pártszervezetek pértnapo- kat tartottak, amelyre meg-; hívták a szövetkezet vala- j mennyi tagját. A ceglédi já- j rásban munikaszervezetenkint j hívták össze a tagokat és a i brigádgyüléseken vitatták meg' a termelőszövetkezet egész évi; gazdálkodását. Ugyanezt a j módszert választották Cegléd i város termelőszövetkezeti párt- szervezeteinek vezetői is. A monori járásban ugyancsak brigádértekezleteken beszélték- meg a szövetkezetek ügyét a tagokkal. Minél közelebb a tagokhoz: ez volt a pártszervezetek törekvése. S ez helyesnek bizonyult. Emberi tulajdonság, hogy tömeg előtt nem szívesen nyilvánítanak véleményt. Nem rendelkezik minden tag olyan beszélőképességgel, hogy folyamatosan kifejtse véleményét. A megszokott környezetben, a közvetlen munkatársak előtt azonban szabadon nyilvánítottak véleményt. A kisebb emberi közösségekben tehát sokkal jobb lehetőség nyílt arra is, hogy egyéni sérelmeiket szóvá tegyék. Éppen ennek tulajdonítható, hogy sok régóta húzódó vélt — vagy jogos sérelem oldódott meg — a pártszervezetek közbenjárására. A brigádértekezleteken elhangzottak alapul szolgáltak a vezetőségeknek a közgyűlési beszámolók elkészítéséhez is. Arról tájékoztatták a tagságot, ami őket leginkább érdekelte. A szövetkezeti pártszervezetek munkájukkal segítették a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatását, mert a közgyűléseken felszólalókon kívül még sok százan szóltak hozzá a szövetkezet életéhez. melőszövetkezet gazdálkodásának alapja. Ha ezt elfogadjuk, akkor még csak vitatkozni sem lehet rajta, hogy azt az egész tagság javaslatai alapján, vagy az egész tagság egyetértésével kell elkészíteni. Nos, olyan pártmunka, mint amilyent a zárszámadások időszaka alatt végeztek a pártszervezetek, hozzásegítheti a termelőszövetkezeti vezetőségeket ahhoz, hogy a tagság véleményét hűen tükröző termelési és pénzügyi terveik készüljenek. Ennek nemcsak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy ily módon a tervek reálisabbak lesznek, jobban tükrözik a szövetkezetek valódi helyzetét, hanem abból is, hogy a tagság magáénak érzi azt és egész évben lelkesen munkálkodik megvalósítása érdekében. Ha egy-egy szövetkezeti gazda a vele folytatott beszélgetés alapján ígéretet tesz arra, hogy a gondjaira bízott területet legjobb tudása szerint gondozza, úgy ez felér egy munkavállalási lapra írt aláírással A tervkészítés csak ^ állomása a szövetkezetek gazdálkodásának. Amíg a termés a raktárakba kerül, sok állomást kell megjárni. Ha csak egy állomás is kimarad, máris súlyos károk érhetik a közösséget. A Központi Bizottság legújabb határozata a termelés 4—5, a felvásárlás 7,4 százalékos fejlesztését irányozza elő az idei évre. E számadatoknak a mindennapi életben valósággá kell válni, s ezért elsősorban a kommunisták erezzenek felelősséget. Mindennapi helytállásukon kívül e cél érdekében mozgósítsák a szövetkezeti gazdák tízez- Mihók Sándor Holdanként százhatvanezer forint A nagykátai járás szőlő- telepítési programjának megvalósításában részt vesz a szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet is. A tsz nemcsak a saját szőlőterületét növeli, hanem a járás többi szövetkezetének szőlőtelepítési munkájában is részt vesz — szaporítóanyag előállításával. Tavaly még csak hárommillió szőlővesszőt gyökerez- tettek az Uj Világ Termelőszövetkezetben, az idén már ötmillió szölővessző gyöke- reztetésére kerül sor. Jelentősen növelik az oltvány- gyökereztetést is, mert azzal százhatvanezer forint termelési értéket biztosíthatnak egy holdról. Zöldségtermelési körzetek i a megyében A Pest megyei Tanács vég- j rehajtó bizottságának hatá- | rozata szerint termelési kör- I zeteket alakítanak ki a me- I gyében a zöldségtermesztés ! és a lakosság zöldségellátá- I sának megjavítása céljából. ; A határozat szerint a főbb j zöldségfajokat elsősorban l azokban a körzetekben ter- j mesztik és vásárolják fel, í amelyeket erre a célra ki- i jelöltek. A kedvező termelési adottságok alapján már ki is jelölték a zöldsógtermesztési körzeteket. így például a paradicsomot lóként Gödöllő, Monor, Aszód, Nagykáta, Cegléd, Vác, Nagykőrös, Ráckeve környékén, a paprikát a megye déli, keleti területein, az uborkát pedig a déli területeken, és a megye középső részén termesztik. Hasonló elvek alapján jelölték ki a fejes káposzta, zöldborsó és a dinnye termelési körzeteit is. Az első üzemgazdászok A zárszámadási közgyűlések maholnap befejeződnek, de az élet nem áll meg. Ellenkezőleg. Új esztendő kéz- | dódött, amelynek eredményes- i ségétől függ. hogy jövő' ilyenkor milyen eredményekről ad majd számot egy- egy szövetkezet tagsága. No- \ ha a pártszervezetek segítő munkája a múltban sem kor- j látozódott le csupán a zárszámadások előkészítésére, mégis szemmel láthatóan megélénkült a kommunisták tevékenysége ebben az időszakban. Sokkal hasznosabb lenne, ha ez a tevékenység nem lanyhulna, hanem állandósulna az egész esztendőre, . legalábbis hasonló eredmény- j nyel végeznék az esztendő ; egy-egy fontosabb időszaka- ! ban. Napjainkban készítik elő a: szövetkezeti gazdaságokban az ; egész évi munkát. Készül- j nek a termelési és pénzügyi í tervek. A tervkészítéseknél! eddig minden esztendőben j találkoztunk olyan hibákkal, | hogy csupán a vezetőség né- \ hány tagjának elképzeléseit j tartalmazta. A terv a tér- ‘ Űj szakma születik Zsámbé- kon, már csak néhány hónap hiányzik és egyszerre öt ven okleveles mezőgazdasági üzemgazdász szaktechnikus hagyja el a hatalmas iskolaépületet, ahol immár évtizednél ho6z- szabb idő óta működik a tsz- vezetőképző iskola. Két tanintézetnek nyújt tehát otthont, sőt a hallgatóknak lakást is ez az épület. A két tanintézet közös igazgatójával, Mezei András agrármérnökkel, a politikai és az agrárgazdaságtan tanárával, meg Páti Nagy Elemér igazgatóhelyettessel, a növénytermesztési tanszék vezetőjével az igazgatói irodában beszélgetünk. Mennyi a diákjuk? Ez idén száztíz végzi a tsz- vezetőképzőt, a tavaly megnyílt felsőfokú mezőgazdasági technikum első évfolyamának száz, a másodiknak pedig ötven a hallgatója. Köztük tizenhét a leány. Ök valamennyien bentlakók. Pest megyeiek vannak-e közöttük? Természetesein. Jely Ilonka másodéves például nagykőrösi születésű, ott is érettségizett tavalyelőtt a gimnáziumban. — Miért választotta az üzemgazdász pályát? — Gödöllőre jelentkeztem az agráregyetemre — mondja Ilonka. — Állattenyésztéssel szerettem volna foglalkozni. A felvételim sikerült, mégsem vettek fel, viszont ezt a pályát ajánlották. Megtetszett, a tanáraim megkedveltették velem. Állásom is van már, Solymárra kerülök, a Hunyadi Tsz-be. Huszonhét tanár ad elő tizenhat tárgyat a felsőfokú technikumon. Közülük csak az orosz nyelv és a torna előadója nem agrármérnök. Mindannyiukról szeretettel beszélnek a hallgatók, noha — mint mondják — „kicsit” nagyon szigorúak. Ezek az agrármérnöktanárok kitűnő pe- .agógusok is. Nagyszerű módszerrel adják át tudásukat két rövid év alatt a mezőgazdasági ügyvitel, az adminisztráció minden ágabogát meg kell tanítaniok és amellett az agrártudományokból sem keveset, hogy hallgatóik majdan a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben jól tölthessék be feladatukat. Az agráregyetem pár év óta üzemgazdász szakmérnököket képez. Az első szaktechnikusok pedig idén kerülnek ki Zsámbékról az életbe. Üj szakma az üzemgazdász szakmérnök és szaktechnikus. Munkakörét a nagyüzemben eddig — legalábbis nagy részben — az agronómus, meg a könyvelés végezte el. A fejlődés azonban egész embert, mégpedig kifejezetten erre képzett embert követel az üzemgazdász! posztra. Feladata az éves termelési, a kampány- és egyéb tervek részletes kidolgozása, az ehhez szükséges számítások elvégzése. Neki kell szüntelenül vizsgálni a gazdálkodás eredményességét, vagyis minden termény önköltségszámítását, az elő- és utókalkulációt meg kell csinálnia. A felsőfokú technikum hároméves levelező tagozatára egy éve ötvenen iratkoztak be. Másodszor most iratkoztak be elsősök, már 138 a számuk. — Kik járnak a levelező ta- ; zatra? — Jó értelemben véve „vegyes társaság” — feleli az igazgató. Van köztük mezőgazdasági szakmunkás, tsz-elnök, bri- gádvezető, vagy adminisztrátor. De akad soraikban köny- velő, jogi doktorátussal rendelkező megyei tanácselnökhelyettes, más államigazgatási tisztviselő, pedagógus, egyszóval igazán sokféle foglalkozású a levelező tagozat hallgatósága. Egy részük nem is készül üzemgazdászi állás elfoglalására, valami okból, főleg hivatali munkaköre miatt mégis ismer ' akarja a mező- g ’asági ügyvitelt, amit teljes egészében az agráregyetemen kívül ez idő szerint csak Zsámbékon tanítanak az egész országban. Sz. E.
