Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

rJtírlim 1964. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP Csibegyár A nagykátai járás tojás- és baromfihús-termelésben elsők közé tartozik a megyében. Tizenkilenc termelőszövetkezet kö­zül ma már 14 tsz, ezenkívül háztáji gazdaságban ezer tsz- gazda foglalkozik a tojás- és baromfitermeléssel. A közös és a háztáji gazdaságok rendszeres szerződő felei a földműves­szövetkezeteknek. A járás az elmúlt évben 730 ezer tojást, és 19 vagon baromfit adott át az államnak. Képeinken bemutat­juk a nagykátai Kossuth Tsz új baromfikombinátját. Újabb állomás előtt A korszerűen berendezett előnevelöben Jól fejlődnek a csibék. A képen: Pintácsi Magda mezőgazdasági tanuló + + Kármán Józseíné és Szilágyi Andrásné baromfigondozók keveréshez készítik a csibetápot. A háttérben: dr. Falu- helyi Istvánná telepvezető és Szőke József tsz-főállat- teny észtó (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.) Befejezéshez közeledik a megye termelőszövetkezetei­ben a zárszámadás. A szö­vetkezeti gazdák tízezrei vet­tek már eddig is részt a közgyűléseken és több szá­zan nyilvánították vélemé­nyüket. Az elmúlt esztendő eredményeit még nem össze­sítették a megyei tanács me­zőgazdasági osztályán, de a zárszámadási közgyűlések hangulatáról, a hozzászólók szavaiból azt az egyértelmű következtetést kell levonni: tovább szilárdultak a ter­melőszövetkezetek, s ami ugyancsak örvendetes, növe­kedett a tagság öntudata, to­vább fokozódott a tagság bi­zalma a közösségi élet iránt. A hangulaton nem a köz­gyűlést követő összejövetelek légkörét értjük. A szövetke­zeti életben oly fontos zár- számadási közgyűlések han­gulatáról beszélünk, amelyet ugyancsak nem a vígság vagy a kedélyesség mércéjé­vel mérjük, hanem sokkal inkább azzal, hogy a tag­ság figyelme mennyire for­dult a legfontosabb feladat, a termelőszövetkezet mun­kájának, eredményeinek, az elkövetett hibáknak az ér­tékelésére. Röviden: hogyan töltötte be a közgyűlés a munkaértekezlet szerepét. Ha ilyen tekintetben vizs­gáljuk a zárszámadásokat, azt kell megállapítani, hogy az előző évihez képest nagy a fejlődés. A közgyűlések nem fulladtak vég nélküli személyi vitákba, nem a hi­bakeresés fórumai voltak. A szövetkezet ügye, a szövet- I kezet gazdálkodása került a j közgyűlések többségén meg­vitatásra. Elhangzottak szen- : vedélyes felszólalások, pa­rázs viták is kialakultak, de ezek magja az esetek több- : ségében annak a kérdésnek i a taglalása volt: hogyan to- j vább? Mit kell tenni an- j nak érdekében, hogy egy j esztendő múlva jobb ered- j menyekről adhassanak szá­mot. Már ez is biztosíték l*rr3'7--hogy az idei eszten­dő eredményesebb lesz a ta­valyinál . a szövetkezeti gaz­daságokban. A bírálat mel­lett sok hasznos tanácsot | kaptak a vezetőségek, hol kell munkájukon javítani, I mit kell elvetni, mit kell I tovább erősíteni. Még azok- | ban a szövetkezetekben is j lehetőséget kaptak a veze- I tők arra, hogy ,,tiszta lap- ; pal” kezdjék az évet, ahol 'cisebb-nagyobb hibák is elő­fordultak a gazdálkodásban. A szövetkezeti t.agsag 5n_ tudatának növekedésében két­ségtelenül az egész esztendő emberformáló hatásának van legnagyobb szerepe. Nap mint nap arról győződhettek meg a szövetkezeti gazdák, hogy Tudással párosítják az erőt AZ ÉVEK ÓTA ORSZA­GOS hírű ceglédi Vörös j Csillag Termelőszövetkezet j vezetősége a napokban töl- i tötte ki az Országos Mező- 1 gazdasági Kiállításon való részvételre jogosító jelentke­zési lapot. A jelentkezési | lap adatai szerint a tsz : két magyartarka tehénnel, ; két vemhes üszővel, két nö- j vendék üszővel, egy kis ser- | tés tenyészállománnyal és há­rom magyar fésűs juhanyá- val vesz részt a kiállítá­son. Könnyebb egy kiállításra való tenyészállatot nevelni, mint az egész állatállomány termelését magas színvonal­ra emelni. Pólya Gyula, a I Vörös Csillag Termelőszövet- I kezet főállattenyésztője is er- J re gondol, amikor a szövet­kezet állattenyésztési muc- | káját ismerteti. — Az állattenyésztési mun- I ka színvonalát — mondja — állatfajonként változó szempontok szerint kell ér­tékelni. A szarvasmat ha-te- nyésztésben például a száz tehénre jutó borjúszaporulat, az egy tehénre jutó évi tej­termelés, egy liter tej ön­költsége, valamint a száz hold szántóra jutó húsáru- termelés az alapvető szem- j pont. Nálunk száz tehénre I évente százöt borjú, egy te­hénre pedig átlag 3056 li­ter tej jut. Egy liter tej önköltsége 2,81 forint volt tavaly, míg a száz hold szántóra jutó vágómarha­súly elérte a 2540 kilót. EZEK A MUTATÓK külön- külön és együtt is a szarvas­marha-tenyésztés kiváló szín­vonaláról tanúskodnak. Ha­sonlóan jó eredményekről tá­jékoztatnak a sertés- és juh­tenyésztés üzemi adatai is. A száz kocára jutó malac­szaporulat 1368, a száz hold szántóra jutó . vágósertéssűly 7260 kiló, az egy birkára jutó gyapjútermelés pedig 4,5 kiló volt tavaly. Az átlagos termelési és te- nyészértékről tanúskodó ada­tok annál is inkább figyelem­re méltóak, mivel nagy ter­melőszövetkezet állattenyész­tési színvonalát jelzik. Nem mindegy ugyanis, hogy tizen­öt-húsz, vagy több száz állat rendelkezik olyan átlagos ter­melési és tenyésztési érték­mérő tulajdonságokkal, mint a ceglédi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet 759 szarvas- marhája (212 tehén), 2412 ser­tése (300 koca) és 665 birkája. Noha ezek az állattenyészté­si eredmények országosan is a legjobbak közé tartoznak, a ceglédiek korántsem tartják azokat kielégítőeknek. Ezért fokozott erőfeszítésekkel töre­kednek a színvonal állandó emelésére. A takarmány ter­mesztés és etetés módszerei­nek javítása mellett az állat­tenyésztési dolgozók szakkép­zettségének a növelése a leg­főbb gondjuk. MÉG 1958-BAN megkezdték az általános, szervezett szak­mai oktatást az állattenyész­tési dolgozók között. 1960- ban kezdődött a hároméves szakmunkásképző tanfolyam, amelynek hallgatói tavaly vizsgáztak. Ezen az állatte­nyésztési szakmunkásvizsgán 15-en szerepeltek sikerrel. Ha­sonló sikerrel kecsegtet a má­sodik és a harmadik állatte­nyésztési szakmunkástsnfo- lyam is, amely az idén, illet­ve jövőre fejeződik be. Összesen 78 fizikai dolgozó látja el az állattenyésztési tennivalókat a tsz-ben, s kö­zülük 45-en végeztek, illetve végeznek szakmunkástanfo- lyamot. Egy-két éven belül valamennyi állattenyésztési dolgozó szakoktatásban része­sül. Azt jelenti ez, hogy most már nemcsak kollektív erőfe­szítésre, hanem kollektív szakértelemre is támaszkod­hat az állattenyésztés fejlesz­tésében a ceglédi Vörös Csil­lag Tsz. Nagymiklós István | a nehézségek ellenére is elő- I rehalad a szövetkezeti moz­galom, mind jobban meg­teremtődnek a nagyüzemi gazdálkodás anyagi alapjai. De az is igaz, hogy az egy j esztendő alatt a hétköznapi munka közepette elég sok embert ért személyes sére­lem, amely kikívánkozik az emberekből. A korábbi évek tapasztalatai késztették arra a pártbizottságokat, pártszer­vezeteket, hogy hathatósabb támogatást nyújtsanak a zár­számadás lebonyolításához a termelőszövetkezeti vezetősé­geknek. Abban tehát, hogy a zárszámadási közgyűlések betöltötték szerepüket és ala­pul szolgálnak egy űj, ered­ményesebb esztendőnek, nagy szerepük van a kommunis­táknak, a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek. Az utóbbi években elég so­kat vitatkoztak a pártmunká­sok, a gazdasági vezetők; ho­gyan segíthetnek legtöbbet a pártszervezetek a gazdasági munka fellendítésében anél­kül, hogy azt a sokat emlege- I tett „kettősség"-et elkerüljék. Egy oél érdekében, de mind­két fél a sajátos eszközeivel dolgozzon. Nos, a zárszámadá-| sok előkészítésének időszaká-j ban a legtöbb termelőszövet- i kezeti pártszervezet megtalál­ta ezt az utat. Különböző for­mában ugyan, de azonos érte­lemben dolgoztak: eljutottak | minden termelőszövetkezeti ] taghoz. A budai járásban a tsz-pártszervezetek pértnapo- kat tartottak, amelyre meg-; hívták a szövetkezet vala- j mennyi tagját. A ceglédi já- j rásban munikaszervezetenkint j hívták össze a tagokat és a i brigádgyüléseken vitatták meg' a termelőszövetkezet egész évi; gazdálkodását. Ugyanezt a j módszert választották Cegléd i város termelőszövetkezeti párt- szervezeteinek vezetői is. A monori járásban ugyancsak brigádértekezleteken beszélték- meg a szövetkezetek ügyét a tagokkal. Minél közelebb a tagok­hoz: ez volt a pártszervezetek törekvése. S ez helyesnek bi­zonyult. Emberi tulajdonság, hogy tömeg előtt nem szívesen nyilvánítanak véleményt. Nem rendelkezik minden tag olyan beszélőképességgel, hogy fo­lyamatosan kifejtse vélemé­nyét. A megszokott környezet­ben, a közvetlen munkatársak előtt azonban szabadon nyil­vánítottak véleményt. A ki­sebb emberi közösségekben te­hát sokkal jobb lehetőség nyílt arra is, hogy egyéni sérelmei­ket szóvá tegyék. Éppen ennek tulajdonítható, hogy sok rég­óta húzódó vélt — vagy jogos sérelem oldódott meg — a pártszervezetek közbenjárásá­ra. A brigádértekezleteken el­hangzottak alapul szolgáltak a vezetőségeknek a közgyűlési beszámolók elkészítéséhez is. Arról tájékoztatták a tagságot, ami őket leginkább érdekelte. A szövetkezeti pártszervezetek munkájukkal segítették a szö­vetkezeti demokrácia kibonta­koztatását, mert a közgyűlése­ken felszólalókon kívül még sok százan szóltak hozzá a szövetkezet életéhez. melőszövetkezet gazdálkodásá­nak alapja. Ha ezt elfogad­juk, akkor még csak vitat­kozni sem lehet rajta, hogy azt az egész tagság javasla­tai alapján, vagy az egész tagság egyetértésével kell el­készíteni. Nos, olyan párt­munka, mint amilyent a zárszámadások időszaka alatt végeztek a pártszervezetek, hozzásegítheti a termelőszö­vetkezeti vezetőségeket ahhoz, hogy a tagság véleményét hűen tükröző termelési és pénzügyi terveik készülje­nek. Ennek nemcsak abból a szempontból van nagy je­lentősége, hogy ily módon a tervek reálisabbak lesznek, jobban tükrözik a szövetkeze­tek valódi helyzetét, hanem abból is, hogy a tagság ma­gáénak érzi azt és egész év­ben lelkesen munkálkodik megvalósítása érdekében. Ha egy-egy szövetkezeti gazda a vele folytatott beszélgetés alapján ígéretet tesz arra, hogy a gondjaira bízott terü­letet legjobb tudása szerint gondozza, úgy ez felér egy munkavállalási lapra írt alá­írással A tervkészítés csak ^ állomása a szövetkezetek gaz­dálkodásának. Amíg a ter­més a raktárakba kerül, sok állomást kell megjárni. Ha csak egy állomás is kima­rad, máris súlyos károk ér­hetik a közösséget. A Köz­ponti Bizottság legújabb ha­tározata a termelés 4—5, a felvásárlás 7,4 százalékos fejlesztését irányozza elő az idei évre. E számadatoknak a mindennapi életben való­sággá kell válni, s ezért el­sősorban a kommunisták erezzenek felelősséget. Min­dennapi helytállásukon kívül e cél érdekében mozgósítsák a szövetkezeti gazdák tízez- Mihók Sándor Holdanként százhatvanezer forint A nagykátai járás szőlő- telepítési programjának meg­valósításában részt vesz a szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet is. A tsz nemcsak a saját szőlőterü­letét növeli, hanem a járás többi szövetkezetének szőlő­telepítési munkájában is részt vesz — szaporítóanyag előállításával. Tavaly még csak három­millió szőlővesszőt gyökerez- tettek az Uj Világ Terme­lőszövetkezetben, az idén már ötmillió szölővessző gyöke- reztetésére kerül sor. Jelen­tősen növelik az oltvány- gyökereztetést is, mert az­zal százhatvanezer forint ter­melési értéket biztosíthatnak egy holdról. Zöldségtermelési körzetek i a megyében A Pest megyei Tanács vég- j rehajtó bizottságának hatá- | rozata szerint termelési kör- I zeteket alakítanak ki a me- I gyében a zöldségtermesztés ! és a lakosság zöldségellátá- I sának megjavítása céljából. ; A határozat szerint a főbb j zöldségfajokat elsősorban l azokban a körzetekben ter- j mesztik és vásárolják fel, í amelyeket erre a célra ki- i jelöltek. A kedvező termelési adott­ságok alapján már ki is jelölték a zöldsógtermesztési körzeteket. így például a pa­radicsomot lóként Gödöllő, Monor, Aszód, Nagykáta, Cegléd, Vác, Nagykőrös, Rác­keve környékén, a paprikát a megye déli, keleti terüle­tein, az uborkát pedig a déli területeken, és a me­gye középső részén termesz­tik. Hasonló elvek alapján je­lölték ki a fejes káposzta, zöldborsó és a dinnye ter­melési körzeteit is. Az első üzemgazdászok A zárszámadási közgyű­lések maholnap befejeződnek, de az élet nem áll meg. El­lenkezőleg. Új esztendő kéz- | dódött, amelynek eredményes- i ségétől függ. hogy jövő' ilyenkor milyen eredmények­ről ad majd számot egy- egy szövetkezet tagsága. No- \ ha a pártszervezetek segítő munkája a múltban sem kor- j látozódott le csupán a zár­számadások előkészítésére, mégis szemmel láthatóan meg­élénkült a kommunisták tevé­kenysége ebben az időszak­ban. Sokkal hasznosabb len­ne, ha ez a tevékenység nem lanyhulna, hanem állandó­sulna az egész esztendőre, . legalábbis hasonló eredmény- j nyel végeznék az esztendő ; egy-egy fontosabb időszaka- ! ban. Napjainkban készítik elő a: szövetkezeti gazdaságokban az ; egész évi munkát. Készül- j nek a termelési és pénzügyi í tervek. A tervkészítéseknél! eddig minden esztendőben j találkoztunk olyan hibákkal, | hogy csupán a vezetőség né- \ hány tagjának elképzeléseit j tartalmazta. A terv a tér- ‘ Űj szakma születik Zsámbé- kon, már csak néhány hónap hiányzik és egyszerre öt ven okleveles mezőgazdasági üzem­gazdász szaktechnikus hagyja el a hatalmas iskolaépületet, ahol immár évtizednél ho6z- szabb idő óta működik a tsz- vezetőképző iskola. Két tan­intézetnek nyújt tehát otthont, sőt a hallgatóknak lakást is ez az épület. A két tanintézet közös igaz­gatójával, Mezei András ag­rármérnökkel, a politikai és az agrárgazdaságtan tanárával, meg Páti Nagy Elemér igaz­gatóhelyettessel, a növényter­mesztési tanszék vezetőjével az igazgatói irodában beszél­getünk. Mennyi a diákjuk? Ez idén száztíz végzi a tsz- vezetőképzőt, a tavaly meg­nyílt felsőfokú mezőgazdasági technikum első évfolyamának száz, a másodiknak pedig öt­ven a hallgatója. Köztük tizenhét a leány. Ök valamennyien bentlakók. Pest megyeiek vannak-e kö­zöttük? Természetesein. Jely Ilonka másodéves például nagykőrösi születésű, ott is érettségizett tavalyelőtt a gim­náziumban. — Miért választotta az üzemgazdász pályát? — Gödöllőre jelentkeztem az agráregyetemre — mondja Ilonka. — Állattenyésztéssel szerettem volna foglalkozni. A felvételim sikerült, mégsem vettek fel, viszont ezt a pá­lyát ajánlották. Megtetszett, a tanáraim megkedveltették velem. Állásom is van már, Solymárra kerülök, a Hunya­di Tsz-be. Huszonhét tanár ad elő ti­zenhat tárgyat a felsőfokú technikumon. Közülük csak az orosz nyelv és a torna elő­adója nem agrármérnök. Mindannyiukról szeretettel beszélnek a hallgatók, noha — mint mondják — „kicsit” na­gyon szigorúak. Ezek az ag­rármérnöktanárok kitűnő pe- .agógusok is. Nagyszerű mód­szerrel adják át tudásukat két rövid év alatt a mezőgazdasági ügyvitel, az adminisztráció minden ága­bogát meg kell tanítaniok és amellett az agrártudományok­ból sem keveset, hogy hallga­tóik majdan a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemben jól tölthessék be feladatukat. Az agráregyetem pár év óta üzemgazdász szakmérnököket képez. Az első szaktechniku­sok pedig idén kerülnek ki Zsámbékról az életbe. Üj szak­ma az üzemgazdász szakmér­nök és szaktechnikus. Munka­körét a nagyüzemben eddig — legalábbis nagy részben — az agronómus, meg a könyvelés végezte el. A fejlődés azon­ban egész embert, mégpedig kifejezetten erre képzett em­bert követel az üzemgazdász! posztra. Feladata az éves ter­melési, a kampány- és egyéb tervek részletes kidolgozása, az ehhez szükséges számítások elvégzése. Neki kell szüntele­nül vizsgálni a gazdálkodás eredményességét, vagyis min­den termény önköltségszámí­tását, az elő- és utókalkulációt meg kell csinálnia. A felsőfokú technikum há­roméves levelező tagozatára egy éve ötvenen iratkoztak be. Másodszor most iratkoztak be elsősök, már 138 a számuk. — Kik járnak a levelező ta- ; zatra? — Jó értelemben véve „ve­gyes társaság” — feleli az igazgató. Van köztük mezőgazdasági szakmunkás, tsz-elnök, bri- gádvezető, vagy adminisztrá­tor. De akad soraikban köny- velő, jogi doktorátussal ren­delkező megyei tanácselnök­helyettes, más államigazgatási tisztviselő, pedagógus, egy­szóval igazán sokféle foglal­kozású a levelező tagozat hall­gatósága. Egy részük nem is készül üzemgazdászi állás el­foglalására, valami okból, fő­leg hivatali munkaköre miatt mégis ismer ' akarja a mező- g ’asági ügyvitelt, amit tel­jes egészében az agráregyete­men kívül ez idő szerint csak Zsámbékon tanítanak az egész országban. Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom