Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

jA, -***» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.’ MEGYEI V \Jtmav AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA vin. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 80 FII.I.ÉR 1964. MÁRCIUS 1, VASÁRNAP Mi, valamennyien A Fővárosi Tanács nagyter­me lényegesen nagyobb a Pest megyei Tanács székhazának díszterménél. Ezért kellett kölcsönkérni a mai napra, hogy a Hazafias Népfront Pest megyei küldöttértekezle­tének résztvevői, az a négy­száz ember, aki a falvakban megtartott gyűlések, járási ér­tekezletek nyomán tanácsko­zásra összejön, helyet kapjon, elférjen benne. Ezért volt a kölcsönkérés, s ez már önma­gában is sikert jelent: azt jel­zi. hogy az elmúlt években a népfrontmozgalom nagy tá­borrá bővült, hazánk vala­mennyi dolgozó rétegét össze­fogó. életerős szervezetté nőtt. Egy falugyűlésen az egyik felszólaló mondta: a nép jogot formál saját sorsának irányí­tására. S ott is, abban a köz­ségben, de mindenütt a megyé­ben, az egész országban, egyet­értenek ezzel a becsületes em­berek. Az elmúlt hónapokban a falugyűléseken elhangzott, összesítésében csak ezres szántmai leírható felszólalá­sok, ha más szavakkal is, ugyanezt mondták. Ezeken a gyűléseken és a járási küldött- ' értekezleten ki saját szűkebb hazájának, községének, váro­sának eredményeiről, gondjai­ról számolt be, ki pedig az ország, sőt a nagyvilág dol­gait értékelte, említette. Akár a falusi utcák kövezéséről, a vízvezetékhálózat, vagy a művelődési ház építéséről, akár pedig az országos vagy a nemzetközi politika kérdései­ről ejtettek szót a felszólalók, egyben mindannyiuknak egyetértő volt a véleményük: a jószándékú embereket egy­befogó népfrontmozgalom ke­retei között tovább kell ha­ladni azon az úton, amelyen a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével immár nyol­cadik éve jár az ország, s a nyugodt, biztonságos alkotó­munka békés légkörét nyújtja mindenki számára. Harmincöt-negyvenezer em­ber vett részt Pest megyében a falugyűléseken. Ennyi em­ber szavazása adta meg az ; alapját a járási értekezletek j és a mai megyei küldöttgyű­lés munkájának, de ennél sok- f szorosan többen t annak azok, akik ugyan a gyűléseken nem : voltak jelen, de mindennapi * 1 munkájukkal részt vesznek annak a helyes és következe­tes politikának a megvalósí- j fásában, amelyet a népfront j is képvisel. Az ő nevükben és képvise­letükben jönnek ma össze a Fővárosi Tanács nagytermé- j ben a Hazafias Népfront váró* j si és falusi szervezeteinek kül­döttei. akik között megtalál­hatjuk valamennyi dolgozó réteg képviselőit; a szocialista üzemek munkásait, a termelő­szövetkezeti parasztokat, pe­dagógusokat. orvosokat, kis­iparosokat és háziasszonyokat. Az ő megbízatásuk a megyei küldöttértekezleten az, hogy számbavegyék. mérlegre te­gyék a tiépfrontmozgalom ed­digi sikereit és eredményeit, s nem leplezve az elmaradt ten­nivalókat sem, megvitassák az ezután következő, az eddigiek­nél még nagyobb, még széle­sebb tömegek részvételét igénylő építő feladatokat. Biztos, hogy az országos kongresszusra készülő Haza- . fias Népfront-mozgalom me­gyei küldöttei megfelelnek majd énnek a várakozásnak. 1 CS1BEGYAR Hol kezdődik a kommunizmus? „Hétre ma várom“ - de hol? Újabb állomás előtt Nem befejezőül — összefoglalóul j Panaszok és panaszosok Fiatalos lendület — eredményes verseny Jutalom a leg,jobbaknak —» Ez évi feladatok — KlSZ-nagyaktsva Tegnap délelőtt a KISZ Pest megyei Bizottsága nagyaktíva ülésre hívta össze azokat a mezőgazdaságban dolgozó fia­talokat, akik tavaly részt vet­tek az országos, a megyei és a helyi munka versenyekben. A versenyt szervező intézmé­nyek képviselőin kívül számos termelőszövetkezet és állami gazdaság vezetője is megje­lent. A KISZ megyei bizott­sága beszámolóját Bakonyi Károly, a bizottság szervező titkára ismertette. Elöljáróban azt a sokrétű tevékenysé- j get elemezte, amelyet a mezőgazdasági termelés növeléséért, a termelé­kenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért végzünk. ; Mint mondotta, az ifjúság lel­kesedésével, szorgalmával [ igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy- az ötéves terv végére előirányzott 20—22 százalékos termelésnövelést elérhessük. A felszólalók megállapítot­ták: bár a termelési versenye­ket 1963-ban többnyire jó! szervezték, mégis kevés KISZ- en kívüli fiatal vett részt azokban. A verseny egyik cél­ja éppen az lenne, hogy ne rekedjen meg a KlSZ-szerve- zeten belül, hanem valameny- nyi ifjú vegyen részt benne. A szervezés ilyen fogya­tékossága ellenére is évről évre nagyobb sikereket érünk j el. 1959-ben — amikor elő- I szőr indult verseny a, me- i zőgazdaságban — mindössze ; 673 fiatal versenyzett. 1960- j ban 1138, a most zárult | időszakban már csaknem öt és félezer volt a résztvevők száma. A tsz-ekben dolgozó ifjúság 48, az állami gaz­daságok 64 és a gépállo­mások fiataljainak 97 szá­zaléka mérte össze erejét. A legjobb eredményeket a ceglédi és a nagyká- tai járásokban érték el. Az aszódi járásban azonban mindössze 78 fiatal nevezett be a vetélkedőre, s a dabasi járásban sem éltek lehető­ségeikkel. Idén is elsősorban a ke­RANG Bakonyi Károly ismerteti a verseny eredményeit nyérgabona-termesztés áll majd a verseny középpont­jában, a- legelők, a rétek megjavítása, az állattenyész­tés fejlesztése,- az önkölt­ség csökkentése. Legyen cél, hogy a 2400 literes átlagos tejhozamot ebben az eszten­dőben 2800 literre növeljük. Csökkentsük a sertéseknél az elhullást, hajtsuk végre fásítási tervünket, használ­juk ki azokat az adottsá­gokat, amelyek számos já­rásban kínálkoznak a ba­romfitenyésztésre. A beszámoló és a hozzá­szólások után sor került a díjak kiosztására, megérde­melt jutalmat kaptak az or­szágos versenyben helyezést elértek. A többi között Mit- csi András brigádja az abo- nyi Kossuth Termelőszövet­kezetből, Fülöp István a nag'y- kátai Magyar—Koreai Ba- i rátság Tsz-ből. Mindketten I már az előző évben is az ! országos elsők között sze- j repeltek! A Kertészeti és Sző- I lészeti Főiskola soroksári tangazdaságának négy dol­gozója ért el országos he­lyezést. A Cifrakerti Álla­mi Gazdaság is büszke le­het fiataljaira, mert közü­lük többen nyertek díjat. Sokan megyei elsőségükért, illetve a második és har­madik helyezésért kaptak 'jutalmat. ' (s. á.) Süssék bár rám a sovi­nizmus bélyegét, nekem igenis jólesett látni a drez­dai, berlini, prágai és bécsi kirakatokban a nagykőrösi konzerveket. És bevallom: büszkén nyugtáztam Rómá­ban az Olasz Szövetkezetek Országos Szövetsége egyik vezetőjének elismerését a abonyi szövetkezeti étterem ínycsiklandozó falatjairól. Tudom, Monorról harminc fajta kefe kél messzi útra. „Made in Hungary" — hir­deti a felirat. Jugoszláv ba­rátom is magyar pipát vá­sárol a legszívesebben, nagykőrösi gyártmányt. És sorolhatnám tovább, hol, a világ mely táján forgatják szívesen Pest megye ter­mékeit, hány nyelven kér­nek üzletemberek újra meg újra abból az áruból, amelyről csak mi tudjuk: nálunk, a megyében ké­szült. Annál inkább csodálkoz­tam, amikor Nagykörösön valaki enyhe lebecsüléssel, majdhogynem ajkbigy- gyesztve közölte, hogy a konzervgyárban dolgozik. Másik ismerősöm a pipa­gyárról beszélt hasonló hangsúllyal. Mondhatnák, két példából merészség kö­vetkeztetni. Ám mégis megkockáztatom: rangon alulinak tartjuk, hogy ott dolgozunk, ahol éppen mun­kát — és kenyeret — ad­nak. Kevés kivétellel hajla­mosak vagyunk arra, hogy csak a közelit érzékeljük, másról nem szerzünk tudo­mást. Szidjuk a forró mű­helyt, egyhangúnak tekint­jük a címkézést, mihaszna ténykedésnek egy számosz­lop összeadását, felesleges bürokráciának egy sürgős jelentést. Sokszor sárfészeknek ti­tuláljuk szülővárosunkat és lekicsinylő kézlegyintés­sel elintézzük üzemünket. Ha szóba kerül a termelő- szövetkezet, amelynek tag­jai vagyunk, legfeljebb pa­naszra nyílik a szánk. Elfeledjük ilyenkor: a magunk rangját ócsároljuk. Saját értékeinket becsül­jük le. Való igaz. gyakran mások kellenek ahhoz, hogy mi magunk is rádöb­benjünk: elhamarkodottan ítéltünk, rövidlátóknak bi­zonyultunk. Senki nem kéri számon a szenvelgő lokálpatriotiz­must. Még kevésbé a szó­szátyár dicsekvést. De azt igen, hogy miért bánunk mostohán azzal a közösség­gel, amelynek mi is tagjai vagyunk? Miért fukarko­dunk az elismeréssel ott, ahol pedig lenne mivel büszkélkedni? Vegyük ész­re: rangot, tekintélyt szer­zett a gyár, az üzem, a termelőszövetkezet, ahol dolgozunk, csak éppen mi némulunk el, ha szó esik róla. Gyakran feledjük, hogy egy-egy kézlegyintés­sel magunk fölött is pálcát törünk. Jólesett hallani a Nagy­kőrösi Faipari és Gépjavító Ktsz egyik alkalmazottját, aki szinte lelkendezve új­ságolta — nem a sajtó kép­viselőjének, hanem társa­ságban —, hogy az idén részt vesz a szövetkezet a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. Érezte: a kis közös­ség rangját, hírnevét nö­veli. A magáét, de társaiét is, mindenkiét, aki ott dol­gozik. A rangért régen pénzzel fizettek. Ma munka az ára. Tudom, nem könnyű meg­szerezni. Sokfélék az embe­rek: amit mi magunk de­rekasan elvégzőnk, tán ép­pen a szomszédunk teszi tönkre. De a közösségért mindnyájan felelünk. A rangért is. Azért, hogy má­sok mennyire becsülnek. És ez elsősorban rajtunk áll Valamennyiünkön, akik egy közösség tagjai va­gyunk. Formáljuk hát úgy a közszellemet, hogy első­sorban mi magunk legyünk tudatában értékeinknek, de ismerjük fogyatékosságain­kat is. És ajkbiggyesztés helyett kellő és illő megbe­csüléssel szóljunk munka­helyünkről, környezetünk­ről. Rangot, hírnevet szerezni nem lehét egyik napról a másikra. De ha már ma hozzálátunk, hogy valós ér­tékeinket számba vegyük és ezzel párhuzamosan rá­döbbenjünk hibáinkra, ak­kor könnyebb lesz majd holnap, holnapután büsz­kén emlegetni a gyárat, az üzemet, a szövetkezetét. Hivalkodás, dicsekvés, kér­kedés nélkül. Szerényen, de mégis határozottan. Rangunk tudatában, ami­re rászolgáltunk. Gyapay Dénes Szocialista törvényeink szelleme érvényesüljön a joggyakorlatban jY üfftfrétii kitmtiru éri ktizf/t/iílésr Néhányan a versenyzők közül (Foto: Gábor Viktor) Tegnap tartotta rendes évi közgyűlését a budapesti jo­gászházban a Pest megyei Ügyvédi Kamara. A közgyűlé­sen megjelent a megyei párt- bizottság képviselője, a me­gyei bíróság elnöke, a megyei főügyészség vezetője. A kamara tavalyi működé­séről szóló beszámolót dr. Nagy Zoltán, az ügyvédi ka­mara titkára tartotta. Hang­súlyozta, hogy a közgyűlés a kamara első öt, évének lezá­rását jelenti. Annak az öt esztendőnek, amelyre az ügy- védpolitikai kérdések megol­dásához vezető út keresése volt jellemző. E tekintetben és az eredményeket számba- véve a megye ügyvédsége je­lentős fejlődésről adhat számot. Az ügyvédi kamara közvetlen, jó kapcsolatban áll a Magyar Szociálisa Munkáspárt megyei bizottságával, amely minden­kor kellő segítséget ad a prob­lémák helyes megoldásához. Ugyancsak jó a kamara kap­csolata a megyei bírósággal és a megyei főügyészséggel, valamint a megyei tanáccsal. Ez utóbbi tekintetben az ügy­védség konkrét segítséget nyújtott nem egy esetben a népi ellenőrzés munkájához, a választási bizottságok tevé­kenységéhez. Korábban nem volt ilyen jó a kapcsolat a megyei rendőrfőkapitányság­gal. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a jövőben ez a kapcsolat is megszilárdul. A beszámoló a továbbiakban rámutatott arra, hogy tavaly a Pest_ megyei ügyvédek 1905 büntető, 4618 megbízásos pol­gári perben, 7090 perenkívüli ügyben és 1762 termelőszövet­kezeti ügyben képviselték fe­leiket. Figyelembe véve azt, hogy egy-egy ügy iránt nem­csak a kliensek, hanem azok egész, széleskörű rokonsága érdeklődik, úgy az ügyvédek tömegkapcsolata, munkájuk tömegbefolyása a szocialista tudat kialakításában csak a mi megyénkben a tavalyi év folyamán tízezreket érintett. Miközben megyénk ügyvéd­ségé és az igazságszolgálta­tás érdekében végzett munká­ját társadalmi elismerés és megbecsülés övezi, tavaly tör­tént olyan sajnálatos eset is, ! amely alkalmas lehetett vol- J na arra, hogy az egész ügy­védséggel szembeni bizalmat megingassa. A kamara szigo­rúan őrködik tagságának er­kölcsi. etikai tisztasága felett. Tavaly a kamaránál 12 fe­gyelmi ügyet folytattak le. Ezek közül hat eleve alapta­lannak bizonyult. Az említett ügy pedig, amely az ügyvédek körében is a legnagyobb fel­háborodást váltotta ki, azzal végződött, hogy a kiszabott bírói ítélet mellett a fegyelmi tanács az illető ügyvédet az ügyvédi karból elmozdította. A beszámoló felett nyitott széles körű vita után, amelynek során felszólalt — többek kö­zött — a megyei pártbizottság képviselője, a megyei bíróság elnöke, a megyei főügyészség vezetője is, elbúcsúztatták a legutóbbi közgyűlés óta nyug­díjba ment ügyvédeket, megjutalmazták a munka- közösségek legjobb tag­jait majd kihirdették a megszavazott határozatot. Ez kiemeli, hogy a jövőben a kamara vezetésének színvo­nalát emelni, a munkaközös­ségek irányítását javítani, az ügyvédi munkát fejleszteni k 1' a párt jogpolitikai elvei­nek teljes érvényrejuttatásá- val. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy mindenütt bizto­sítani kell a szocialista törvé­nyeink szellemériek megfele­lő ügyvédi ténykedést, amely nsrr. csupán az ügyvédek, ha­nem a jogkeresők szocialista nevelését is szolgálja. (f. a.) Magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nieghí- vására magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra. A delegációt Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter vezeti. A kül­döttség tagjai: Mulató János külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes, to­vábbá Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete, aki az NDK- ban csatlakozik a delegációhoz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom