Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

«ecrei '<r/€ívifta 1964. FEBRUAR 9. VASÄRNAP lane Fonda és Jean-Claude Brialy játssza Roger Vadim új filmjének két főszerepét Csuka Zoltán: Porecsi cédrusok alatt Bozontos bajukban száz vihar emléke fészkel sötét érrendszerük az égbolt kékjébe lüktet, s Neptun templomának romjai alól a föld rakétáit lövellik a végtelen űrbe. Alattuk a tenger domború melle ár-apályával ritmikusan lélegzik, s méri a múló időt. Zen g-zúg az örök szimfónia, hullámok fehér taraja szisszen, sirályok kiáltásának szinkópája cserren, s egy ifjú lány csípejének amforája klasszikus korokat idéz. Szláv és olasz szavak ölelkeznek most körülöttem, békésen dúdol, dúdol a bomazza, csak éppen egy szárnyasha jó morze jelként száguldó villanása sikoltja a mát; atomkorunkat. Mara Lane készülő új filmjében egy mai modern, fiatal lányt alakít. Jelenet a filmből lKSOR\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\y\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\>\\\S,V\\W\\\\VVW\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ A NÉPMŰVELŐK FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL í KÉT SZÍNHÁZI BEMUTATÓ vizsgát is köteles tenni. En­nek határideje 1968. decem­ber 31. Ha a dolgozónak egyetemi végzettsége nincs, s a negyvenedik életévét a ren­delkezés megjelenésekor még nem töltötte be, akkor 1973. december 31-ig köteles meg­szerezni a szakképesítést. Azoknak az egyetemi végzett­ségűeknek, akik legalább öt év gyakorlattal rendelkeznek a népművelésben, nem kell szakmai vizsgát tenniük. Az utasítás felsorolja kü­lönben azokat a népművelé­si munkaköröket, amelyek­hez egyetemi végzettség és szakmai képesítés kell, s ugyancsak felsorolja azokat, amelyekhez tanítóképző in­tézeti, népművelő-könyvtáro­si oklevél, vagy művészeti fő­iskolai végzettség szükséges. Járási művelődési ház igaz­gatói munkakörrel bezáró­lag egyetemi, azon alul fő­iskolai végzettség szükséges. Az utasítás szerint népmű­velési munkakörben ezután olyan dolgozót, akinek a kö­zépiskolai végzettsége nincs meg, nem lehet alkalmazni. A különböző kategóriákban más-más időponttal ' megjem­lőit vizsgahatáridő letelté­vel pedig, ha a szakképe­sítés megszerzésére kötele­zett dolgozó. nem szerzi meg a szükséges végzettséget, mun­kaviszonyát meg kell szün- j tetni, illetve képzettségének £ megfslelő munkakörbe kell ^ helyezni. , á \ Tudás nélkül nem lehel í Nyilvánvaló tehát, hogy a í miniszteri utasítások szigo- J rú követelményeket állíta- ^ nak, s a jövőben népmű- ^ vélni tudás nélkül hem lehet. '!>, Megszűnik végre az a gya-jS korlat, hogy ha valaki nem jí felelt meg máshol, akkor ^ népművelőnek „dugták” be, ^ ott majd csak boldogulnak^ vele. Ezzel a szemlélettel az 'j utóbbi két-hórom évben is ^ találkoztunk, s ezek a talál-^ kozások igen rossz benyo- ^ mást tettek ránk. | Sajnos az említett utasltá-^ sok, s az örvendetes váltó- ^ zások csak részben oldják^ meg a bajokat. Elég talány arra utalnunk, hogy me- \ gyénkben például a 183 köz- í ségben és négy városban a tanácsi népművelési appará- í tusban még száz olyan füg-j getlenített népművelő sem j dolgozik, akikre ezek az uta-! sítások vonatkoznak. Még | mindig nagyon sok az olyan j kisközségünk, szétszórt tele- í pülésünk — nem is be- j szélve a tanya világról, ahol csak megyénkben közel száz- ] ezer ember él —, ahol csak J tiszteletdíjas népművelőkkel dolgozunk, tehát nehezebb 1 körülmények között, kisebb; igényekkel, Ennek a problé-j mának a megoldása külön: tanulmányozást és intézke-: dést kívánpa. Az elSő roham Ebben az iskolai évben i megyénkben több népműve- j lő is megkezdte egyetemi, il- j letve főiskolai tanulmányait, j Egyetemi esti, Illetve leve-; lező tagozaton ötén, a szom- j bathelyi tanítóképző népmű-1 velő-könyvtárosi szakon he- í A gazdag szegények | A gazdag szegények ^ tozik Jókai Mór legsikerül- tebb regényei közé. A nagy f mesemondó dúsgazdag termé- ^ sű pályájának abból a kor- f szakából való, amikor már ^ megszürkültek kissé sokszínű 'f, világának hősei, dús fantá- ^ ziájának kantárja meglazult ^ és az könnyebben tévedt ti- £ lósba, túlragadva gazdáját a realitás legszélső határain is. A gazdag szegények — bár J ezt a művét szójátékosan kép- zett címe alapján sokan A % szegény gazdagok ellenregé- % nyének vélik, s valójában még f csak eszmei rokonság sincs í közöttük — a népszerűség ? ranglistáján is elég hátra szo- '' rult. Nyilván ezekben rejlik j annak a magyarázata, hogy í Jókainak ezt a művét sem az í irodalmi lexikonok, sem az í életrajzok nem említik, még a ' kevésbé jelentős regények ! csoportjában sem. Mikszáth I Kálmán nagyszerű, kétkötetes ; Jókai-monográfiájában is hiá- : ba kutatjuk nyomát, j Kissé homályos tehát az ön- í ként felvetődő kérdés, hogy a : Kossuth-díjas Illés Endre \ miért fecsérelte erejét e dra- • matízálásra és mi késztette a : Pest megyei Petőfi Színpadot arra, hogy műsorára illessze. Talán Jókai hasonló kísérlete szolgáltatta az okot, hiszen ő is próbálkozott későszülött regényének dramatizálásával, de a színpadi változat még a regénynél is gyengébb. A tú­lontúl naív, andalító mese ej­tette esetleg' tévedésbe a Pe­tőfi Színpad vezetőit, abban bízva, hogy jó csalétek 'lesz a publikum számára? Ha így lenne, akkor igen káros szem­pontok érvényesülnek szín­padunk műsorpolitikájában, amely ezzel kultúrpolitikánk irányelvei helyett — ne­vezzük végre nevén a gyere­ket — a giccskultusz terjedé­sét segíti elő. Ez a darab egyáltalában nem szolgálja a magasabb művelődési célokat. A produkció plakátjának-------------------. megszövege­zői is zavarban lehettek, ami­kor a regényből készült darab műfaját kellett meghatároz- niok. „Képek a századforduló Budapestjének életéből” — nyomtatták a plakátra, de eb­ben a szövegben még az idő­meghatározás is pontatlan, hi­szen- 1888, amikor ugyancsak a piakát szerint a darab cselek­ménye történik, elég távol esik az úgynevezett századfor­dulótól. Az értelmező szótár sierint a századforduló „vala­mely évszázad néhány utolsó és a következő évszázad né­hány éve együttvéve”.' Ha te­hát beletartozna az 1888. év is, akkor a legutóbbi század- forduló pontosan egy negyed századig tartott volna. A bemutató előadáson nem sokat érezhettünk a rendező erőfeszítéséből, hogy közelebb hozza a dramatizálési kísérle­tet a valósághoz és a mához. Feladata nem volt könnyű. Mindenképpen nehéz lenne életet lehelni azokba az ala­kokba. akik az élet minden realitásától tárói, légüres tér­ben lebegnek valami rózsaszí­nű, pacsuliszagú szférában. Ezek a gazdag szegények kö­rülbelül olyanok, mint amilye­neknek egy romlatlan, jószí­vű, ábrándozó gróf kisasszony képzelhette valamikor el őket holdvilágos, májusi éjszaká­kon, selyembaldachinos, szűri KÖNYVESPOLC Titus Livius: A római nép története a város alapításától Sportol az asszony Tahi László Sportol szony Marisa Sollnas A következmények Című új olasz film női főszerepét játssza az asz- című (J. % Jurandot ötlete nyomán irt) % zenés vígjátékét mutatta be í a Pest megyei Petőfi Színpad í másik társulata. Az ölet is, a \ mese is kedvesen igénytelen. 1 Arról van szó, hogy milyen i bonyodalmakat okoz a csa~ í Iádban, ha a férj díjnyertes j zeneszerző, az asszony íredig futóbajnok és ráadásul igen- igen szeretik egymást. Mulat­ságos helyzetek adódnak, ami alkalmat nyújt egy ilyen ze­nés vígjátékban néhány pat­togó táncdal eléneklésére és \ néhány akrobatikus twist- í szám eltoporzékolására. Az * érintett probléma különben \ nem is olyan jelenték'elen: | a szellemi alkotás, a művé- í szét. valamint a testkultúra, ^ a sportrekord szerepe és he- f lye a társadalomban. A zenés | vígjáték viszont arra való, 1 hogy ötven százalékos kiegye­2 zéssel megtalálja, a békés | ^ emnittélés lehetőségét. í A Petőfi Színpad marok- | nyi gárdája jól ki tudta ak- ' nézni a könnyű komédiát a szívesen szórakozó közönség mulattatására. A színpad is. a nézőtér is derűvel, vidámság­gal telt meg. sokszor felzen­gett a taps és a nevetés, en­nél pedig többet nem is illik kívánni hasonló esetben. Kármán Géza zeneszerző maszkjában rokonszenvesen harcolta vissza Balogh Győ­ző rövidtávfutó feleségét. Ko­vácsi Magdát (Csornai Irén a sportvilágtól Küzdelméhez vidáman asszisztáltak a part­nerek: Biliary Zoltán (Ko- valszky zenetanár). Kollár Ll via (Éva), Károlyi Vilma: (sportedző). Monostori Bálint aki Jukits Gyuszi bokszbaj­nok szerepében jól sikerült rokonszenves alakítást nyúj­tott. továbbá Sárosi Mic sportrajongó házvezetőnője és Boross István, mint szemfüle• sportújságíró és tánckomikus A táncokat is ő tervezte ér tanította be. Majláth Júlia üde muzsikáid* Maros József adagolta az előadáshoz, amely­nek rendezője Udvaros Béla volt. (m. I.) Titus Livius neve immáron közel kétezer éve nem isme­retlen azok előtt, akiket érde­kel a történelem, benne Ró­ma város és a római nép változatos, tanulságos, az ak­kori világ életét annyira be­folyásoló élete. Titus Livius, a római aranykor humanista szellemű történetírója, az augustusi idők hivatalos tör­ténésze. Elődjeinek sok-sok próbálkozása után ő vállalko­zik rá, hogy a kor szellemé­nek ‘ megfelelően megírja Ró­ma hiteles történetét, Au­gustus uralkodásának dere­káig. Bár közben meghal, s a nagy művet befejezni nem: tudja, munkája máig is alap­ja mindannak az ismeretnek,; amelyet a világ Rómáról és a: római népről tud. A könyv aj mai magyar olvasónak is ér-j dekes, élvezetes és rendkívül; hasznos, ismeretgyarapító ol-: vasmány. Az elmúlt év végén j megjelent kötet Titus Livius; harminckilenc könyve közül : az első négyet tartalmazza.; Minden bizonnyal hozzáju- j tunk majd a folytatásához is, i (Európa Könyvkiadó, Kis Fe- j rencné fordítása.) : (tan) ! nyoszolyáján. Az ilyen álom­szegények világának természe­tesen nem lehet szegényszage mintha kellemes kölnivíz illat lebegne fölötte. Zsuzsa, asszony mosóteknőjéből olyat, gőz árad, amely nem marja a tüdőt, a bőrt és a szemet. Ugyanilyen kevés köze van < ' valósághoz a grófkisasszony- nak is, aki szerelmi csalódá> miatt a maga káprázatos fi úri világából ebbe a rózsaszí­nű infernóba disszidál és itt gazdag kárpótlást talál az el­hagyott paradicsomért. A szerep'őlc tehetségük sze­----------------------rint birkóztál l ehetetlen szerepeikkel és nem róhatok meg azért mert alulmaradtak eb­ben a bírókban. Kapor Ádan öreg vasúti váltóőrből a kelle­ténél szentimentálisabb jelen­séget formált Végh József, An­tal Ila viszont kedves, mérték­tartó jelenséggé varázsolta Kömény Zsuzsanna mosóm alakját. T ncsics Mária jó szán dékkal igyekezett, hogy nérn életet erőszakoljon Lidi kis­asszony vérszegény, testetlen szerepébe. Galambos Gabi tűz- rőlpattaht zöldséges kofa volt. csak az a kár, hogy különös tájszólásával zavarba hozta c nyelvészeket. Kovács László nyalka bajusza és daliás uni­formisa ellenére sem volt sza­vahihető János konstábler Tóvári Pál kiemelkedően jó sikerült karikatúrát formál. Szüköl Makár segédfogalnuu figurájából. Kellemes jelensé: volt Tóth Ila is Katalin grófnő szerepében. A többiek, Pipe; Kati (virágáruslány). Jámbor Zoltán (kucséber). Ba>kos Nor­bert (klarinétos), Sági Géza (háziúr), Vörös Tibor (Miki gróf) és Bányai Zoltán (ezre­des) epizódszerepeikben buz­gólkod tak. A rendezőnek (Földeák Ró­bert) ismételjük, elég nehéz volt a feladata, de azért talál­hatott volna módot arra, hogy jobban összefogja, egységeseb­bé tegye az előadást, kissé reá­lisabban mozgassn a naiv mese alakjait, akiknek játékából se- hogysem alakult ki az elenged­hetetlenül szükséges harmónia sem, ten, marxizmus—leninizmus esti egyetemen nyolcán ta­nulnak. Most februárban a Nép­művelési Intézet keretében három szakon indul aka- démiaszerű továbbképzés, amely népművelési szakké­pesítést nyújt. Ezen a há­rom szakon — népművelési ism íretek, esztétikai ismere­tek, természettudományi-tech­nikai ismeretek — tizenegy népművelőnk kezdte meg a tanulást. Az új továbbképzési rend­szer nem a régi helyett van, hanem' a régi fölött! A já­rási szintű továbbképzés és a nyári bentlakásos tanfo­lyam továbbra is megmarad, de más jelleggel, konkrét, szakmai részfeladatok meg­oldásához nyújt majd se­gítséget. Az új miniszteri utasítások tehát megnyugtató módon lendítik előre a népművelők továbbképzésének ügyét, s : természetesen.... . ez.....néhány j é ven belül a népművelés min- i dennapi gyakorlatában is j érezteti majd hatását. Tenkely Miklós ■ Korábbi cikkeinkben már többször szóvá tettük, hogy megyénk népművelési appa­rátusának felkészültsége álta­lában nem kielégítő. Mind po­litikai, mind szakmai tudás­ban, tájékozottságban jelentős hiányosságok láthatók. Erre ■ utalt a többi között az elmúlt kulturális szemleidőszak né­hány tapasztalata, tanulsága . is,. például a tartalmi munka szembetűnő hiánya, a követ- kezetlen műsorpolitika, az öt­letszerű tervezés. Ezzel együtt hibásnak tartottuk-a fennálló továbbképzési gyakorlatot, s több. mint fél évvel ezelőtt annak alapos felülvizsgálatát javasoltuk. Ahol senki sem „bukhatott“ meg Megyei felügyelettel és ha­táskörrel 1960 óta folyik rend­szeres népművelési tovább­képzés. Ekkor kezdjék meg ugyanis munkájukat a megyei népművelési tanácsadók, akiknek hatáskörébe — mint országosan a Népművelési In* tézethez '— tartozik a népmű­velők megyei továbbképzése. Ezen t.útaönően anépmuveLási. taná«SBő a megVei művélő-" désügyi osztály mellett mód­szertani tanácsadást, tudomá­nyos igényű kutatást, kísérle­tezést végez. Az eddigi továbbképzési gyakorlat a következő volt: év közben két-háromnapos foglalkozásokat tartottak, ahol szakmai, igazgatási és politi­kai témakörök szerepeltek a napirenden. Ezek a „fejtágító" napok, bár rendkívül sokba kerültek, nem hozták meg a kívánt eredményt. Ezeket a napokat követte a nyári bentlakásos egy-kéthe- tes tanfolyam, amelyet me­gyénkben évek óta Vácott rendeztek meg Ez a tanfo­lyam vizsgával zárult, s erről a vizsgáról igazolást is adtak ki. 1960. óta ezeknek a tanfo­lyamoknak a vizsgái alapján egyetlen embert sem taná­csoltak el a népművelési ap­parátusból, még nyilvánvaló alkalmatlanság esetében sem. Ezek a tanfolyamok nem állí­tottak követelményeket, s a következmények elmaradása miatt nem is szoríthatták rá a részvevőket az alapos mun­kára. Nyilvánvaló, hogy ez a to­vábbképzési rendszer nem volt alkalmas a népművelési tevé­kenység megalapozására. Ezért örömmel üdvözöljük azokat a rendelkezéseket, amelyek az elmúlt év végén jelentek meg, s végre új irányt adnak a népművelők továbbképzésének, magas igé­nyeket állítanak, s kimondják alkalmatlanság esetében az eltávolítást. Miniszteri utasítások Ezek szerint a megyei, a megyei jogú városi, járási, já­rási jogú városi tanács vb művelődésügyi szerveinél népművelési smkfeladatokat ellátó vezető és ügyintéző munkakörök betöltését a mi­niszteri utasítás szakképesí­téshez köti. Ez általában egyetemi végzettség népműve­lés. illetőleg könyvtárszakon, vagy más rokonszakon. Aki­nek más egyetemi végzettsé­ge van, népművelési szakmai

Next

/
Oldalképek
Tartalom