Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

mKZffíirfwp 19*4. FEBRUÁR 26. SZERDA A.S ttlbákn hutóftáffok példátlan eljárása Rajna, Majn, Ruhr A Pravda keddi számában ' Mihajlov Ciliket írt Az albán | hatóságok példátlan eljárása címmel. A nemzetközi jog semmibe Tevésével, nem is szólva a szo­cialista országokkal szembeni elemi tapintatról, az albán ha­tóságok a napokban kisajátították a tiranai szovjet nagykő- 1 vétség épületeit — mondja a cikk. — Ezzel i újabb láncszemet fűztek az j albán vezetőknek a Szovjet- j unió és a többi szocialista or- j szág ellen irányuló provoká- j dóihoz és ellenséges lépései- | hez. Az albán kormány tudja, hogy a tiranai szovjet képvi­selethez tartozó intézmények épületeit teljesen a szovjet kormány költségén építették. A tiranai szovjet nagykövet­ség pontosan elszámolt az al­bán állami építővállalattal, maradéktalanul és idejében kifizette a vállalat által vég­zett építési és szerelési mun­kákat. Ilyenformán a szóban- forgó épületcsoport a Szovjet­unió vitathatatlan tulajdona. A szovjet külügyminisztérium 1962 május 19-i és 1964 feb­ruár 9-i jegyzékében hivatalo­san is leszögezte ezt az albán féllel szemben. A szovjet tulajdon megka- parintása céljából az albán ha­tóságok néhány előkészítő intézke­dést tettek. Miután a szovjet és az albán diplomáciai képviselet sze­mélyzete 1961 december vé­gén eltávozott Tiranából, il­letve Moszkvából, a felek megállapodtak, hogy a diplo­máciai képviseletek épületei­nek őrzésére mindkét fél tech­nikai személyzetet hagy Tira­nában, illetve Moszkvában. A szovjet hatóságok, hlyen teljesítettek e megállapodást és a Moszkvában maradt al­bán technikai személyzet szá­mára megteremtették a szük­séges élet- és munkafeltétele­ket. Ugyanakkor az albán fél mindenféle akadályt gördít a tiranai A Pravda cikke szovjet műszaki személy- j zet normális tevékenysé­ge elé: rendszeresen figyeltette a f cmélyzet tagjait, leállította i a szovjet épületek áram- és j vízellátását, stb. Az albán külügyminiszté- j rium 1963. december 7-én ko- \ holt ürügy alapján az alábbi \ követeléssel állt elő, hogy a szovjet technikai személyzet \ két napon belül hagyja el Al-\ bániát, a maga részéről pedig \ visszahívta Moszkvából az al- | bán személyzetet. A szovjet kormány, mint teljesen indokolatlan és a tényleges helyzettel ellentét­ben álló kitalálásokat, vissza­utasította az albán külügymi­nisztérium említett koholmá­nai külügyminisztérium képvi­seletének jelenlétében libán rendőrök jogtalanul behatol­tak a szovjet képviselet ipü leteibe. Nem törődtek izzal sem, hogy a szóban forgó épü­letek olyan területen állnak, amelyet az albán kormány ajándékozott a szovjet kor­mánynak. Ilyenformán i-ajat magukat is megcsúfolták. tiltakozott az albán ható­ságok önkényes eljárása ellen. Az albán hatóságok azonban figyelmen kívül hagyták e jog­szerű fellépést. Ez év február 20-án a tira­A szovjet külügyminiszté­rium határozott tiltako­zást jelentett be az albán hatóságok kalózcselekmé­nye ellen ."s követelte a jogtalanul el- j foylalt épületek kiürítését, i Magától értetődik, hogy az al- | bán fél ellenséges lépésének j következményeiért a tiranai } kormányra hárul a teljes fe- ] lelősség. A szovjet dolgozókat mé­lyen felháborította az albán vezetők eljárása, amely dur­ván sérti a nemzetközi jog elemi szabályait, a szocialista országon kölcsönös viszonyá­nak elveit. A harmadik nekifutásra ; mégiscsak sikerült.. . E sorok egyik írója 1960 ' ban, majd 1961-ben nyugat­németországi tartózkodása ide- : jén nyomatékosan kérte a j bonni kormány sajtóminiszté­riumát: hadd látogasson meg ! egy középiskolai történelem- i órát, ahol a legújabb kor, pon- j tosabban a két háború, közti időszak eseményeit oktatják és j értelmezik a gyerekeknek. 1 „Óh. ennél mi sem egyszerűbb — mondották a sajtóhivatal- j ban. — Csak egy iskolát kell keresnünk, s bejelenteni önt!” j Széles német honban nem találtak iskolát vagy valami más akadály tornyosult? KJ j tudja! Tény azonban, hogy I többszöri ígérgetés, kölcsönös j telefonhívások és tárgyalások i után végül is csak az elutazás i utánra lett volna terminus az ! újságírónak. A kubai hatóságok visszaszármaztatták az amerikai ísalúszhaját De most, harmadszorra elju- I tottumk egy történelemórára, j talán mert félreérthetetlen I tendenciával emlegettük a saj- ! tóhivatalban a két előző pró- | bálkozás kudarcát. A történe- i lemóra színhelye: Ernst Mo­ritz Arndt Gymnasium Bonn, I Edenicher Allee 1. Kuba forradalmi kormánya — figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok kormánya kötelezte magát a jogtalanul elfoglalt hajókról zsákmányolt kubai nemzeti zászlók vissza­adására —, visszaszolgáltatta azt az amerikai halászhajót, amelyet D. Curby vezetett a havannai kikötőbe. Mint isme­retes. február elején, amikor az Egyesült Államok fittyet hányva a nemzetközi jognak, nyűt tengeren elfoglalt négy kubai halászhajót teljes le­génységükkel együtt, Denis Nem, soha? Az iskola maga 80 éves, de Curby amerikai halász, mint­egy kárpótlásképpen Havan­nába vitte a Morgan-f éle ame- modern, tetszetős és fő­nkai halasztarsasag egyik 2o Uuverű formáiá­tonnás halaszhajojat. Castro j napon ceJs^eru, tormaja miniszterelnök már akkor kö- j °an 1953-ban épült újjá. Nagy zölte, hogy a kubai kormány; előcsarnok, tágas zsibongók, visszaszolgáltatja a hajót ere- j széles folyosók, mindenütt ki- deti tulajdonosainak. I tűnő világítás, korszerű íelsze­A harmadik esküdt Agressziós tervek Észak-Vietnam ellen Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, McNamara amerikai hadügyminiszter kü­szöbön álló újabb saigoni lá- I togatása előtt az Egyesült Al­Butler javaslatai A genfi lesaoreiési értekezlet ülése Butler angol külügyminisz­ter elnökletével kedden dél­előtt ismét összeült a genfi leszerelési értekezlet. Az érte­kezlet napirendjén az általá­nos és teljes leszerelés kér­dése áll. Butler a tanácskozás meg­kezdése előtt megbeszéléseket folytatott több küldöttség ve­zetőivel, köztük Carapkinnal is. Az ÉM, 25. sz Állami Épí­tőipari V.. Bp XXI., Cse­pel, Kiss János altábor­nagy u. 19—21 ÁLLANDÓAN FELVESZ Vác és környéke. Gödöllő, Aszód, tkiad és környéke, valamim budapesti munka­helyeire kőműves, ács. áll­ványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat. továbbá kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Vidékiek ré­szére munkavállalói (taná­csi) igazolás szükséges. Je­lentkezés a fent) címen. Ezenkívül tmk-aéplakatoso- kal Jelentkezés XXI ke­rület. (Csepel). Rákóczi Fe­renc u. 197. alatt. A keddi ülés első felszóla­lója is az angol külügyminisz­ter volt. Butler beszédében végeredményben elutasította az általános és teljes leszere­lésről előterjesztett új szovjet javaslatokat, azt hangoztatva, hogy azok „irreálisak” és „csupán propagandacélokat” szolgálnak. A külügyminisz­ter ugyanakkor lelkesen dicsérte az ame­rikai leszerelési javasla­tokat. A Butler által indítványo­zott program néhány vonatko­zásiban megegyezik az ameri­kai javaslattal. Butler is ál­lást fpglalt az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zása mellett, de ugyanakkor védelmezte a „sokoldalú NA- TO-atomhaderő” létrehozásá­nak tervét. A külügyminiszter köve­telte, hozzanak létre „nemzetközi békefenntartó alakulatot", mert ez „a béke biztosítását” szolgál­ná. Carapkin, a Szovjetunió képviselője fenntartotta ma­gának azt a jogot, hogy ké­sőbb térjen Iki Butler kijelen­téseire. Carapkin azonban rá­mutatott, hogy már most meg lehet állapítani, hogy az úgy­nevezett „nemzetközi rendőri erők” megteremtése igen ve­szélyes lépés lenne. Carapkin utalt arra is, hogy a sokol­dalú NATO-atomhaderő fel­állítása” hozzájárulna a nuk­leáris fegyverek további elter­jedéséhez. A genfi leszerelési értekez­let keddi ülésén ezután Hasz- szán egyiptomi és Foster ame­rikai küldött szólalt fel. A kö­vetkező ülést csütörtökre, feb­ruár 27-re tűzték ki. lantokban és Dél-Vietnamban összehangolt sajtókampány in­dult egy Észak-Vietnam ellen irányuló agressziós terv előké­szítésére. A Saigon Post nevű, angol nyelvű dél-vietnami na­pilap keddi száma azt írja, hogy a terv szerint szabotázs- és felforgató akciókat kellene végrehajtani Észak-Vieínam- bán, továbbá kisebb „földi, tengeri vagy légitámadásokat intéznének a VDK ipari köz­pontjai, kikötői és hidjai el­len”. Hasonló elgondolásokra utalnak a vezető amerikai la­pok is. A washingtoni tervekről szóló jelentések a legsúlyo­sabb megdöbbenést keltették az angol fővárosban. London­ban rámutatnak, hogy a hábo­rú kiterjesztése bármilyen irányban, bármilyen ürüggyel, súlyos visszahatást váltana ki. az esküdtek kiválogatása. A texasi legfelsőbb bíróság el­utasította a védelemnek azt a követelését, hogy ne fogad­janak el esküdtnek olyan sze­mélyt, aki Oswald meggyilko­lását televízión látta. A védelem azzal érvelt, hogy akik a televíziós közvetítést látták, valójában tanúi voltak a gyilkosságnak, ezért nem al­kalmasak esküdtnek. Melvin Belli, Ruby védőügy­védje közölte, hogy a véde­lem képviselői tanácskozásra ülnek össze s döntenek arról, hogy ne fellebbezzenek-e az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósagán. Mint ismeretes tegnap kivá­lasztották a harmadik esküd­tet, egy 41 esztendős asszonyt. Előtte már 48 jelöltet hallgat­tak ki és közülük 46-ot el­utasítottak. U Thant tárgyalásai nem jártak sikerre! a ciprusi kérdésben A hétfői nap aránylag nyu­godtan telt el Cipruson. Mind­össze a sziget nyugati részén levő Paphos közelében fekvő Malia községben került kisebb lövöldözésre sor. A községet túl­nyomóan törökök lakják. Néhány újabb tűzesetről is érkezett jelentés. Így ismeretlen okból kigyul­ladt Nicosia külvárosában ©gy amerikainak a villája. Az AFP jelentése szerint U Thant ENSZ-főititkár hétfőn este közölte Bernardes brazil diplomatával, a Biztonsági Ta­nács e havi elnökével, hogy a ciprusi kérdés megoldása érdekében folytatott tár­gyalásai eredménytelenek voltak. Ezt követően Bernardes ta­nácskozásra hívta össze a Biz­tonsági Tanács hat nem állan­dó tagjának — Bolíviának, Brazíliának, Csehszlovákiának, Elefántcsontpartnak, Marokkó­nak és Norvégiának — a kép­viselőit. A két és fél órás ta nácskozás során a hat állam képviselői elhatározták, hogy megkísérlik kompromisszumos megoldás elérését a ciprusi kérdésben. TÖRTENELEMORAN relés, ízlésesen elrendezett képzőművészeti alkotások — kellemes, barátságos iskola. A tanári és igazgatói szoba mo­dern vonalú bútoraival kife­jezetten elegáns. Dr. Schuster igazgató barátságosan fogad bennünket és rögtön átad Neugebauer történelemtanár­nak, de lelkünkre köti, hogy az óra után mondjuk el neki is véleményünket, tapasztala­tainkat. Neugebauer tanár úr 38—40 éves lehet, energikus, tempe­ramentumos és közvetlen em­ber. Láthatóan jó kapcsolatot alakított ki a kilencedikesek­kel, a maturanduszokkal. (Nyugat-Németországban négy elemi iskola után 9 középisko­lai, gimnáziumi tanévet kell végeznie annak, aki érettsé­gizni akar.) Igaz, irigylésre méltóan jó a helyzete: 17 fiú van az osztályban; az ifjak patkó alakban felállított asz­talok mögött ülnek székeken, tehát nem „iskolásán” sorban egymás után. A feleltetés, az anyag megbeszélésének mód­ja fesztelen, csevegő jellegű. Az adottságok, a külső kö­rülmények tehát ideálisnak mondhatók. S a tartalom, a tanítás szelleme, iránya? Rafinált — csak ez a szó lehet alkalmas a jellemzés­re. Rafinált, mert szó sincs nyilvánvaló történelmi ha­misításról és még kevésbé gyűlölködő revansista szóla­mokról. Inkább ellenkező­leg: hangsúlyozottan tárgyi­lagos és tényszerű, amit a tanár mond és a diákmeg­jegyzések is. Az egyetlen nyíltan, durván taszító és visszataszító dolog a kated­ra felett a falon három rész­re „szakított” Németország képe (Nyugat-Németország, NDK és az „elszakított né­met Kelet”) alatta az olyan ismerős és rosszhangzású fel­írással: „Maradhat ez így? Nem, sohaé' Hol van tehát a rafinéria, a tendencia, a burzsoá osz­tályszemlélet és a retrográd pártosság ebben a hűvös „tendencianélküliségben”? A formális logikában, abban, hogy a külsőségek, a meg­jelenési forma gondos és bőbeszédű elemzésével elta­karja és ködbe borítja á lé­nyeget. Hitlernek van mentsége A foglalkozás tárgya a nyugatnémet alkotmány ösz- szehasonlítva a weimari, te­hát a Hitler előtti Német­ország alkotmányával. Az csak természetes (!), hogy az összehasonlításban mindig a weimari köztársaság húzza a rövidebbet, holott minden korlátja ellenére az mégis csak sokkal demokratiku­sabb és haladóbb volt, mint a bonni állam. De ami a fő: az egész órán át egyet­len szó sem esik a hitleri időkről. A nácizmus állam- berendezése, intézményei nem válnak bírálat tárgyá­vá. Igaz, nem is dicsérik őket. Hallgatnak róla... A kritika tárgya a Hitler előt­Az AÁSZ bizonytalan időre elnapolta ülését Hétfőn Washingtonban az Amerikai Államok Szervezeté­nek Tanácsa elé terjesztette jelentését az a bizottság, ame­lyet az AÁSZ küldött ki Ve­nezuela Kuba-ellenes vádjai­nak kivizsgálása végett. Az amerikai ellenőrzés alatt álló bizottság háromhónapos mun­kával összetákolt 115 oldalas jelentésében azt állítja, hogy „Kuba több alkalommal meg akarta dönteni a venezuelai kormányt”. A jelentés szerint a szigetország „ellenséges rá­diópropagandát folytat Vene­zuela ellen, és a dél-amerikai ország kormányának megdön­tése végett terroristákat képez ki,” Végül is azonban a bizott- '■:g nem ajánl semmiféle meg­torló intézkedést Castro rend­szere ellen. Az AÁSZ tanácsa a jelentés meghallgatása és rövid vita után az ülést bizonytalan idő­re elnapolta, hogy „a tagálla­mok képviselői megfelelő mó­don tájékoztathassák kormá­nyukat az okmányról.” A TASZSZ washingtoni tu­dósítója megállapítja, hogy az AÁSZ Kuba-ellenes kampá­nyának célja teljesen világos. Sajtójelentésekből kiderül, hogy 02 Egyesült Államok ürügyet keres újabb Kuba- ellenes akcióhoz és ezekbe be akarja vonni a latin-amerikai kormányokat. Ezt támasztja alá a New York Times jelen­tése. amely szerint Venezuela kérni alkarja az AÁSZ kül­ügyminiszteri értekezletének összehívását, hogy megtorló intézkedéseket léptessenek életbe Kubával szemben. ti, az 1918-as összeomlás, a császárság bukása után ki­alakult köztársaság. Tulaj­donképpen még kifogásolni sem igen lehet ezt a bírá­latot, hiszen a weimari ál­lam igazán nem volt maga a tökély. De Hitler „harmadik birodalmához” képest még mindig lehetne egy és mást a mentségére felhozni... Weimar nem kapja meg a mentséget — Hitler r.era kap­ja meg az elmarasztalást. Csak szép tárgyilagosan, tényszerűen, pártatlanul ... Sok szó esik persze a de­mokráciáról, 1 a népképviselet­ről is. De e vonatkozásban is hűvös okossággal tartózkod­nak minden „propagandától”. Dehogy beszélne arról a ta­nár, hogy mitől demokratikus egy állam, milyen osztályok érdekei érvényesülnek, kik döntenek az ügyekről és kik­nek nincs — vagy legalább: kiknek „kisebb” — a befolyá­suk. Osztályok, pártok, elnyo­mottak, uralkodók — ezek nem olyan kategóriák, ame­lyeket egy 19 éves fiatalem­bernek tudnia kell. Minek is, hiszen akkor a pártosság bű­nébe eshetne a történelem- oktatás. Viszont tudnia kell a tanu­lónak a választási rendszer mibenlétét. Az óra nagy ré­sze azzal telik el, hogy sko­lasztikus aprólékossággal, né- metes módszerességgel elem­zik, mi a különbség a többségi választási mód és az arányos választási rendszer között Wei­mar persze megint a rövideb­bet húzza: megbélyegzik, hogy arányos választási rendszere nem volt alkalmas a „kor­mányképes parlament” kiala­kítására. így. szépen csoma­golva, formális jogi csűrés- csavarással a „kormányképes parlament” nagy hátrányairól beszélnek. A világért sem mondaná ki a tanár a lénye­get, amit gondol, amiért kár­hoztatja Weirnart: sok volt * párt. hatékonyabb a parla­menti ellenőrzés, a kommu­nisták is hallathatták a töme­gek hangját; nem úgy. mint most, a bonni mintaállamban, ahol az Adenauer-párt fölé­nye és a szociáldemokraták készséges „ellenzékisége” biz­tosítja a pisszenésmentes ..de- mokráei át”. Milyen az „élő múlt“? így folyik az óra, csende­sen és izgalommentesen. Minthogy meglehetősen unal­mas és terméketlen, szórako­zottan belelapozunk az egyik fiú tankönyvébe; amely a ke­zünk ügyébe esik. Történe­lemkönyv, a címe: Lebendigre Vergangenheit — élő múlt. A 115. oldalra téved a szem. „1933-ban egv olyan ember (Hitler) került a hatalomra, akinek vasból volt az ökle, aki bátran a vörösök szeme közé vágott, aki képes volt az országon belül rendet terem­teni és a népnek munkát ad­ni, kifelé pedig az ország te­rületét és tekintélyét vissza­állítani" — olvassuk. Hát igen, de most nem Hitlerről, hanem az alkotmányról van szó... Öra után még barátságosan elbeszélgettünk az igazgatóval és a történelemtanárral. Tar­tózkodó és szelíd megjegyzé­sünkre, hogy kicsit szenvte­lennek találjuk a tanítás mód­ját, az volt a válasz: „Igen, mi a teljes objektivitásra tö­rekszünk. A diák ismerje meg a tényeket és maga ítéljen ” A gazdasági csoda kedvenc jelszava a bonni kormány­nak. Erhard kancellár ezzel a jelszóval akarja megnyerni még a jövő évi választásokat is. A nagy politikai pártok azt magyarázzák az embereknek, hogy a gazdasági fellendülés olyan méretű, ami már a tő­kés és a munkás közti osz­tályellentétet is megszüntet­te Lássunk hát néhány villa­násnyit ebből a „népi kapita­lizmusból”. Hajdú János—Nemes János Következik: Európai szintvo­nalon. Jack Rubynak, Oswald gyil- 1 osának perében folytatódott I

Next

/
Oldalképek
Tartalom