Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

1964. FEBRUÄR 26. SZERDA m ecrei * Igéretgyár A magyar értelmező szótár szerint talán annyit jelentene: üzem, ahol az ígéreteket állítják elő. De lehetséges ugyanennek a szónak másik változata is: gyár, amelyik ígéretekből épült... Megtalálni — Cegléden. Igéretkövekből felhúzva itt talál a téma után érdeklődő egy igazán korszerű, ra­gyogó üzemet, amely bázisa... és így tovább __ Ö t esztendeje sokféle névvel és sokféle jövővel sze­repelt az újságolvasók nyilvánossága előtt a ceglédi villamosgépgyár. Változott a gazdája is ennek a sze­rény kis üzemnek. A megyei tanácstól átlépett a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, míg „családfőjévé” vég­érvényesen az Egyesült Villamosgépgyárat jelölték ki. Minden változásnál a lehetőségek nagyszerű távlata villant föl a ceglédiek előtt. Ennél több azonban nem történt. Most mégis felébredhet a reménység. Cegléd vidé­ki város, ahová ipart telepíteni, vagy ott fejleszteni közkívánt és hivatalos cél. Ezért is, de mert meggyő­ződése is az anyavállalatnak, ez idén néhány milliós költséggel építeni akarnak — Cegléden! Nem palotát és nem gyárvárost. Erre most nem futná az ország nagy pénztárcájából sem. Hatszáz négyzetméteres üzemépület felhúzása ke­rült szóba. Raktárral, öltözővel. Hogy vállalkozhat­nak-e rá pénz- és iparértő szakembereink, arra vi­szonylag könnyű válaszolni. Nem a „vidéki ipartelepítés” rovat leírásáról van itt szó. A Magyarországon készítendő villamosinotorok szénkefetartóit állítanák elő, a teljes szükségletet fe­dezve. Most Győrött, Budapesten és — szerény kere­tek között — Cegléden gyártanak ilyen alkatrészeket. Három helyen, háromszáz félét! Holott a variációk egyhatoda elegendő lenne! Megintcsak a hozzáértők nyelvezetére fordítva; nagyobb mennyiségben készülhetne, ésszerűbb rostálás­sal. esetleg néhány alaptípus megszerkesztésével. Ez pedig egyenlő az olcsóbb gyártmánnyal... A néhány millió harmincötmiUiós termelési érték­kel gyarapíthatná az államvagyont évente. Még egy adalék: kétszáz ceglédi asszony nyerne gyári kenyeret! Mindez tavaszig eldől. Minden amellett szól, hogy ígérettéglák helyett az idén valóban megkezdődik a gyárépítés. T. Gy. KOMPLEX MÓDON A termelőszövetkezetek beruházásainak előkészítése A Lenfonó és Szövőipari Vállalat negyven dolgozója csoportos kislakásépítő közös­séget alakított Budakalászon. Építkezésük céljára a községi tanács a Klenity-dülőben te­rületet sajátított ki. Ezen a helyen a vállalat budakalászi gyáregységének dolgozói saját kezdeményezésükre és költsé­gükre építenek a maguk szá­mára családi otthont, s nem szolgálati lakások épülnek, ahogy téves információ alap­ján jelentettük. A dolgozók negyven családi házának épít­kezését az OTP hitelakcióval támogatja, de a megengedett keretek között a vállalat is segítségben részesíti őket. Ma már a mezőgazdasági beruházások sem egyszerűen „istálló építkezések”, hanem — a kialakult nagyüzemi ter­melési viszonyok adta lehető­ségeknek és követelmények­nek megfelelően — komplett állattenyésztési telepek, ma­jorok és üzemek épülnek. Az 1959—62-es évek között, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése idején, a közös ál­lattenyésztés megszervezése és a közös termelés azonnali megindítása miatt — átmeneti megoldásként — szerfás istál­lók épültek. Ezek optimális területi elhelyezésére, vala­mint megfelelő járulékos be­ruházásokkal való ellátására (víz, villany, takarmánytároló, stb.) nem volt elegendő lehe­tőség. Kialakulatlanok voltak a termelőszövetkezetek mind te­rületileg, mind termelési profil­jukat illetően. A népgazdaság­nak sem volt akkor elegendő anyagi ereje, tervező és kivi­telező kapacitása, hogy vég­leges megoldásokat alkalmaz­zon. De ha lett volna, akkor lehet, hogy ma a jelenleginél j több helyen állna kihasználat­lan és rossz helyre telepített létesítmény a mezőgazdaság­ban, miután a kezdeti kiala- J kulatlan viszonyok nem is tet­ték lehetővé a sokoldalú elő­relátást. Az alapvető elhelye­zési problémák azóta többé- kevésbé megoldódtak és e te­kintetben is új helyzet alakult ki. Lássuk röviden, miben áll ez az új hely­zet és milyen követelmé­nyeket támaszt a termelő­szövetkezeti beruházások tervezésénél és kivitele­zésénél? A legtöbb termelőszövetke­zetben ma már nem egyes épületeket kell elhelyezni, ha­nem a különböző termelési ágaknak megfelelő majorokat és állattenyésztési telepeket. A gazdálkodás fő iránya ki­alakulóban van, ami lehetővé teszi, hogy hosszabb időszak­ra előre ihegHatározhatók le- j gyenek azok az adatok is, ame- i NÉLKÜLÜK NEHÉZ LENNE kultúráltabbak az emberek, nőttek az igények, tanulnak a felnőttek is. S az értelmiség nélkül nehéz Lenne az egyéb­ként szakmájukhoz egyáltalán nem tartozó termelőszövetke­zeti .csoportok megerősítése is. Amit valaha olvastak, tanul­tak. magukban elraktároztak, igyekeznek elhinteni ott, ahol élnek, mert tudják, hogy ha nem is annyira szakmájukhoz, de hivatásukhoz hozzátartozik. Sági Agnes lyekből e telepek nagysága és összetétele megállapítható. Az épületmegoldások leg­több esetben ma már műsza-1 kilag időtállóbbak, technikai- j lag lényegesen korszerűbbek,! mint korábban. Majd minden j épületben megtalálható bizo- j nyos technológiai berendezés, j épület gépészeti berendezés és) felszerelés (fűtő, szellőző, ön-1 etető, önitató stb.). Az épületek közül nem csak ' az alapberuházások készülnek el, hanem velük egyidőben az j olyan járulékos létesítmények j is, mint a tehenészethez szűk- j szükséges ellétőistáHók, borjú- j nevelőik, takarmányosok, tej- j házak stb. E mellett ma már! elképzelhetetlen építkezni a j közművesítés olyan foka nél- j kül. mint a vízellátás biztosi- I tása vízvezetékek útján, a le­endő telep villamosítása, ille­tőleg — ahol szükséges — a bekötőút előzetes megépítése, i A fentiekből következik,! hogy az átmeneti építkezési | módok megszüntetésével az j eddiginél sokkal nagyobb elő- j relátásra van szükség. Most már maguk az épü­letek is bonyolultabbak és így kívánatos azokat technikailag felszereltebb építőszerv eveteknek meg­építeni. Az épületekhez olyan építő­anyagok, szerkezetek, techno­lógiai berendezések, épületgé­pészeti cikkek szükségesek, amelyeket a felhasználás előtt fél-háromnegyed évvel hama- j rabb kell legyártani. Az épü- j letek villamosítás, vízellátás nélkül * elképzelhetetlenek, ezért azok tervezése és kivite­lezése is a fő beruházásokkal egyidőben szükséges. Ebből a komplex jellegből következik, hogy csak a különböző telepek valamennyi létesítményének ismeretében lehet a műszaki tervet, a gazdaságossági számí­tásokat elkészíteni és az épít­kezés folyamatosságát — az anyagbeszerzéstől a kivitele­zésig— biztosítani. A mezőgazdaság jelenlegi ! építkezési rér.díSjfcfeh ászüksé- i gesse teszi, hegy a beruházási kivitelezést megkezdő év előtt I legalább 7—9 hónappal a be- i ruházó termelőszövetkezet I pontosan tudja, milyen be­ruházást akar. Miután az építkezések rendszerint már nem hó­napokat, hanem éveket vesznek igénybe. ezért nem egy, hanem lehetőleg két évre előre helyes tisz­tázni, megtervezni és jó­váhagyatni a termelőszö­vetkezeti beruházásokat, így lehetőség nyílik arra, hogy a felsőbb szervek idő­ben egyeztessék a gyártó és kivitelező szervekkel a terve­ket. Amíg csak a szerfás megol­dású építkezés volt a gyakor­lat. addig a szerfát és a vas­anyagot az erdőgazdaságok, a tetőfedő nádat a nádgazdasági vállalatok, az adapt! Iható tipus- és ajánlott terveket az A; rő­tére, a kivitelező szervezetet pedig maga a termelőszövet­kezet biztosíthatta. Ma egy te­henészeti telep beruházásához az épületekre ugyan igen, de a közművesítésre már nem elegendő a típus-, illetve aján­lott terv, hanem a major megtervezése után a közmű jellegű beruházásokat egyedi­leg kell megtervezni. Ezért az Agrotsrv típus- és ajánlott tervein kívül a megyei terve­ző szervek is részt vesznek a műszaki terv el készítésében. Az épületek anyagbiztosítása is lényegesen bonyolultabb, mert a szokványos építőanya­gokon kívül előre kell biztosí­tani a vas és vasbeton szer­kezeti elemeket. A kivitelezéshez jól fel­szerelt tsz- vagy tsz-közi brigádot helyes szervezni, a bonyolultabb építkezé­seket pedig az állami épí­tőiparra ajánlatos bízni. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy ma már a termelőszövetkezetek beruhá­zásainak tervezésénél, előké­szítésénél és kivitelezésénél valamennyi!, összefüggést, vala­mint követelményt komplex módon kell számba venni és a beruházások gyakorlati kivi­telezésében érvényesíteni. Az állam és a termelőszövetkeze­tek érdekei egyaránt az.t kí­vánják, hogy a beruházásokra szánt milliárdokkal úgy gaz­dálkodjunk, hogy minél előbb minél korszerűbbek és terme­lékenyebbek legyenek a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek. Dr. Berend Iván. az FM beruházási igazgatósá­gának osztályvezetője Kádár János fogadta hazánk új athéni és nicosiai nagykövetét Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke kedden fogadta Hollai Imrét, hazánk új athéni rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki Magyarorszá­got ugyancsak nagyköveti rangban Ciprus Köztársaság­ban is képviseli. A nagykövet a közeljövőben utazik állo­máshelyére. (MTI) Üj tervek készülnek a gödöllői Alsópark rendezésére Másfél évvel ezelőtt beszá­moltunk a gödöllői Alsópark rendezéséről. Megírtuk, hogy a hatvan holdas park szinte teljesen kihasználatlan. Akkor egy lelkes kis műszaki cso­port társadalmi munkában ki­Látogató délidőben a másikra nehezedik. Kis cérnahangja még elcsicsergi, hogy je­les tanuló, meg hogy közben, amikor kifut az ajtón, kiáltja: — Csókolom! A dabasi járási | dolgozta a park hasznosításá- j nak, szépítésének programját. Művelődési házat, új sza­badtéri színpadot, csóna­kázó tavat, télen-nyáron működő presszót és gyer- 1 mekjátszóteret szerettek volna építeni. Sajnos, az akkori elképzelé- sek nem valósulhattak meg. ^ Most. hogy elkészült Gödöllő £ húszéves távlati fejlesztési £ terve, ismét lehetővé vált a í konkrét tervezés, pontosan \ meghatározhatták a tennivaló- kát. A terveket ismét társadal­\ mi munkában készítik. Gödöl­\ lön közel száznyolcvan mér­£ nők és technikus él. Közülük ; a járási és községi tanács, £ valamint a Hazafias Népfront í felhívására sokan vállalkoztak a közreműködésre. Belőlük j alakult meg idén január vé­\ gén a ..Park Szervező Bizott­\ ság’“. A szakemberek a mun­\ ka természete szerinti csopor­j tokba tömörültek. A községi | tanács a hét méghatározott ! napján helyiséget és felszere­! lést bocsátott rendelkezésükre. ; Munkájukat már február ; elején elkezdték. A művelő­; dési állandó bizottság tagjai ! és mások elmondták elképze­í léseiket, hogv az építendő mű­> velődési házban milyen helyi­j ségekre lesz szükség. í A tervezéssel egyidejűleg ! gondoskodnak az anyagi alap í biztosításáról is. * í A költségek egy részét a ! Gödöllői Községi Tanács ■ vállalja, de remélik, hogy ; az üzemek és a fctsz-ek • sem lesznek szűkmarkúak, í Számítanak még az Agrár- i egyetem, a tangazdaság és ; más szervezetek segítségére, ' támogatására. édesapa Pesten dol- gozik egy gyárban. — De a testvérem még nálam is kisebb, meg lány — mondja. Az új könyveket odateszik elé az asz­talra, felkapó őket és már csak menet könyvtár kölcsönző­je, Farkas Józsefné, szerető mosolyt küld utána. — Mindig ilyen­kor, tanítás után jön a kisöreg — mondja. De csak délidőben ilyen gyér a forga­— Lehet, hogy sértődés; lesz belőle, mégis szólni keile- ; ne néhány párttagnak. A köz­ségben sokan iratkoztak be a dolgozók iskolájába. Jó lenne, ha a pártszervezet figyelmez­tetné néhány aktivistáját. Ta­nuljanak ők is, ne várják meg, hogy az élet észrevétlenül el­haladjon mellettük — szólalt fel Jóri József, a tatárszent- györgyi iskola igazgatója a da- basi járási párt-végrehajtőbi- zottsági ülésen. A megbeszé­lést Tatárszentgyörgyön tar­tották, mert éppen a község gazdasági, politikai életéről volt szó. — A napokban előadtam az anyák iskoláján — mondotta dr. Palotai Sándor, a község orvosa. — Harminc asszony jött el. Közülük tíz cigány volt. Úgy figyeltek, hogy ta­lán betű szerint jegyezték meg, amit hallottak. Jellemző rájuk, hogy lakásaik is már többnyire tiszták, csak sajnos, még zsúfoltak. Messze va­gyunk onnan, ahová el aka­runk jutni, de a legnehezebb kezdetén már túl vagyunk. — Nem jól osztjuk el a munkát Van olyan párttag, akinek minden estéje foglalt: légoltalmi tanfolyam, vöröske­resztes ülés, tanácsülés, végre­hajtóbizottsági tanácskozás, sj azután az oktatás. A község j életét befolyásolná az is, haj jobban megosztanánk a terhe- ] két, ne nehezedjen minden né­hány ember vállára. — A termelőszövetkezeti I csoportok megerősödése sok j mindenen múlik. Ne válasszuk j el olyan mereven a gazdasági és a politikai feladatokat, hi­szen a kettő szorosan össze­függ. — A vezetők hallgassanak j a tagoltra. Könnyebb lenne ne- j kik is a dolguk, megoszthat­ták a felelősséget. A tagság j pedig joggal elvárja, hogy be-; leszólhasson saját ügyébe. j — Becsüljék meg jobban a mezőgazdasági tanulókat a ter­melőszövetkezeti csoportok'-an. ! Ne szegjék meg a szerződése- | két. Ne vegyék el az újabb je- ! lentkezők kedvét __ C igányok érdeklődése az új iránt... A társadalmi mun­kások túlterhelése ... Felnőt­tek tanulása ... Anyák iskolá­ja .. A mezőgazdasági tanu­lok jogainak védelme... Gaz­dasági és politikai feladatok ... Valamennyi Tatárszentgyörgy közügye. Valamennyi gondo­lat, javaslat arra való, hogy a község javát szolgálja. A mon­datok pontossága, a fogalma­zás módja más és más volt az orvosnál, és az iskolaigazgató­nál is. Véleményüket a dabasi járási párt-végrehajtöbizottság tagjai és a meghívottak egyaránt éber figyelemmel hallgatták. Többen jegyezték is, mintha máris hozzákezde­nének az elhangzottak meg­valósításához. A kéit értelmiségi felszólalá­sa után mások következtek: a termelőszövetkezeti csoportok elnöke, a tanácselnök, a párt­titkár, a végrehajtó bizottság tagjai. Mondanivalójuk úgy hasonlított egymásra: mind­egyik Tatárszentgyörgy fejlő­dését sürgette és a maga mód­ján iparkodott meg is határoz- ; ni a tennivalókat. Szabályos végrehajtó I bizottsági ülés volt, meghatá­rozott napirenddel, céllal. Es I az is szabályos, hogy a község I értelmisége: orvosa, tanítója j felszólal, bírál, éppen" ezen a I fórumon tárja fel gondjait. S az is szabályos, hogy évek so- I rán nemcsak a gyárak tenne- I lése nőtt nagyobbra, alakult át ! a kisparaszti mezőgazdaság | nagyüzemmé, hanem a falusi értelmiség — túl egészségügyi I előadásokon, rendezvényeken 1 — a kisebb-nagyobb közügyek j felelősévé vált. Nélküle nem i büszkélkedhetnénk: tiszták már a tatárszenlgyörgyi ci- gánylakások, egészségesebbek, A déli harangszó utolsó kondulásai áradnak be a friss levegővel, amikor a nagytáskás, nagy- kucsmás kisfiú belép az ajtón. Tekintete zavartan repdes vé­gig a polcokon, a könyveken, míg a kölcsönző pulthoz lépdel. Illedelmesen kö­szön, s néhány köny­vet tesz az asztalra. Arca majd kicsattan, olyan piros. Csípős hideg az idő odakint. Két-három napon­ként, így délidőben — amikor csend van itt — mindig akkor jön a könyvtárba a kisfiú. — Szerelsz olvas­ni? — Igen. de csak a meséset, a vastagab­bakat még nem ér­tem. — Hogy hívnak, kisfiam? — Mackó János, másodikos. — Szeretsz tanul­ni? — Szeretek, meg olvasni. A pír lassan tűnik az arcáról, csalk nagy okos szeme csillog, ahogy egyik lábáról Csoportos kislakásépítő közösség Budakalászon A kínai nagykövet vacsorája Csei Ce-min, a Kínai Nép­köztársaság budapesti nagy­követe kedden este vacso­rát adott a kínai tavasz ! ünnepe alkalmából. A va- ! csorán részt vett dr. Molnár ! Erik, a Magyar—Kínai Ba- i ráti Társaság elnöke, Erdé- I lyi Károly külügyminiszter- i helyettes, Szalai Béla kül- i kereskedelmi miniszterhelyet- | tes, Pataki János, a Kul- j turális Kapcsolatok Intéze- ! tének főtitkára, továbbá a 1 Külügyminisztérium, a Kül- I kereskedelmi Minisztérium, ; a Honvédelmi Minisztérium ; és a Művelődésügyi Minisz- j térium több vezető beosztá- ! sú munkatársa. (MTI) ________l M ÉK-továbbképzö iskofO Magyarkúton j Az MSZMP Pest megyei Bi- ! zottságának a zöldségtermesz- | tés fejlesztéséről szóló határo- ! zatát a Szövetkezetek Pest Me- ! gyei Értékesítő Központja na- i gyón komolyan fogja fel. En­nek a határozatnak a szelle- j mében cselekedett, amikor el- | határozta, hogy a felvásárlók i és a tsz-áruátadók részére to- ! vábbképző iskolát nyit Ma- ; gyarkúton. j A festői környezetben levő i turistaházban már a harmadik i hete tanulnak a MÉK felvá- ! sárlói és a tsz-ek kertészeti | emberei. Az egyhetes tanlolya- ] mom 35—10-en vesznek részt. Az előadók a MÉSZÖV, a j MÉK, a SZÖVÉRT vezetői, ki- I váló szakemberek, akik a hall- | gatókkal megismertetik a zöld- I ségfelvásárlás időszerű kérdé­seit, a minőségi feltételeket, a j legújabb kereskedelmi szabá- I lyokat, a megyei pártbizott­ságnak a zöldségtermesztés ! fejlesztéséről hozott határoza- | tát. Az iskolán — amely előre­láthatólag a jövő héten fejező­dik be — összesen több mint 150 felvásárlási és kertészeti szakember tanul tovább. lom, mert különben egész nap sokan jön­nek, naponta száz százhúsz kötetei visznek el az olva­sók. Számuk Szépen szaporodik, a múlt hónapban közel két­százan iratkoztál be. A nemrégiben újjárendezett, frisi katalógusokkal ellá­tott ' könyvtárban 6500 kötet között vá­logathatnak a láto­gatók. — Kik a legolva­sottabb írók? — Jókain, Mikszá- thon és a többi ma­gyar klasszikuson kí­vül Fekete István könyveit keresik a legtöbben. Nagy nép­szerűségnek örvend a Rozsdatemető és az Ordasok között. És kedvelik sokan az útleírásokat is. S azt is megtud­juk: a kölcsönzők javarésze munkás­ember, kétkezi dol­gozó, Sok a nő és a gyermeklátogató is. A kedves kis Mac­kó-gyerek csak egy volt közülük. Ruttkay György (Foto: Gábor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom