Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-21 / 43. szám
1M4, FEBRUAR 21, PÉNTEK-kKMíiv Tavaszi-nyári divatbemutató A Ruházati Mintatervező I Vállalat új kollekciójának csütörtöki bemutatója nagy sikert aratott. Az idei tavaszinyári divat a női ruházko- ; dásban nem hozott semmi kü- i lönleges új vonalat A ruha- ' tervezők a merész újszerű i színösszeállításokkal és az ; anyagok megválasztásával remekeltek. A kötött anyagok közül újszerű a jacquard szövésű különböző mintás és hal- szálkás jersey és a íémszál, j illetve szintétikus szál keve- j rékéből kötött alkalmi ruhára való kelme. Nyárra nemcsak I nappali ruhák, hanem ünnepi j alkalmakra, este színházba is viselhető öltözékek készültek szaténkartonból. Itt mutatták ; be először az elasztikus vo- t lafcri! jerseyt, amely női pantallóra, campimgöHözék- ; hez és otthoni viseletre is igen alkalmas. (MTI) ÚJRA JÁTSZIK Magyar—olasz városrendezési találkozó Ma Firenzében a Palazzo Riccardiban háromnapos magyar—olasz város- rendezési találkozó kezdődik, amelyen a két ország neves építészei a városrendezés, a városépítészet problémáit vitatják meg. A magyar építészek öttagú küldöttségét Tóbiás Lóránd, a Budapesti Építészeti és Tudományos Intézet igazgatója vezeti. (MTI) Ritkán állít az élet egy sebészt olyan nehéz feladat elé, hogy élő, dobogó szíven sebet kelljen összevarrnia. A közelmúltban, ezzel az igen ritka esettel került szembe dr. Já- vorszky Elemér, a váci kórház segész főorvosa. A tizenhárom- éves váci Csámpai Lacit kellett megoperálnia. Balesetét ártatlan játék okozta. 1963. október 17-én történt. Lacinak, aki azon a héten dél- utános volt az iskolában, indulásig még bőven akadt ideje játszásra. A fáskamrábó! előhozott egy nagy, fából faragott gurigát Ráhelyezett egy keskeny deszkalapot, amelynek két végére állva egyensúlyozott, míg a guriga ide-oda forgott alatta. Laci legidősebb bátyja, a tizenkilenc* éves Pista, ugyanekkor halat tisztított az udvaron, a konyhaajtó közelében levő asztalon. Laci körülötte gör- gött. ijesztgetve bátyját, hogy nekimegy. Pisti többször rászólt: menjen távolabb, mert megtalálja vágná a kezét. Lacinak tetszett, hogy bátyja fél tőié, és tovább huncutko- dott. Éppen az egyik ilyen óvatos intésnél Pista felemelte a kezét és Laci ebben a pillanatban egyensúlyát vesztve előrebukott, az élével éppen felfelé álló késbe. Lacit néhány perccel később a mentők eszméletlen állapotban vitték a váci kórházba. A gyerek sikeres műtétjéről, és biztató egészségi állapotáról érkező hírek élénk érdeklődést keltettek, hiszen mindenki aggódva figyelte a fejleményeket. Csámpai Laci éppen két hónapra a baleset után, ismét elfoglalta helyét az iskolában, majd néhány héttel később korcsolyázni ment a jégre. Ehhez már kétség sem fér: Laci meggyógyult! Nevét nem ejtik ki anélkül, hogy dr. Já- vorszky Elemérről meg ne emlékeznének. Arról az orvosról, aki szinte a lehetetlennel szállt szembe. Lacit szívtájékon vérző sebbel, eszméletlen állapotban vitték a mentők a kórházba. Azt tudták, hogy a szívburok megsérült, de féltele, hogy maDömörkapim minden csendes Közel Szentendréhez a Pilisben két esztendeje megszűnt a dömörkapui kőbánya. Leszereltek a gépeket, kiürítették az irodákat, s a dolgozók másutt kerestek és találtak munkát. Azóta csend, nyugalom van erre. Az itt maradt 15 családot azonban okkal nyugtalanítja valami. Az ÉM Pestvidéki Kőbánya Vállalat tulajdonát képező elhanyagolt épületekben laknak. Amikor a vállalat megszűnt, a régi vezetőktől ígéretét kaptak, hogy a házakon elvégzik majd a tatarozást, s azután- tulajdonjogilag átadják a szentendrei tanácsnak. Ámde elmúlt egy tél, elmúlik lassan a másik is — és nem törtéül semmi. A sokgyermekes családok, Varga János, .Mikula Albert és Számedli Gyula aggódva látják, hogy lakásuk mindinkább életveszélyessé válik. Elmentek a tanácshoz, ahol megértéssel fogadták panaszukat. Kézzelfogható segítséget azonban nem adhattak, mert a rendelkezések szerint csak tanácsi tulajdonú házak tatarozását vállalhatják. Hivatalosan átírtak azonban a vállalathoz, s kérték, adják át a tanácsnak a házakat. Szeptemberben meg is jelent valaki Dömörkapunál. Megnézte a házakat, beszélt a tanács vezetőivel. Kötelező ígéretet azonban nem tudott tenni, mert ö a vállalat jogásza volt. S azóta újra befújta a hó a hegyet s a kis házakat, sőt lassan tavasz lesz. de Dömörkapunál még mindig csönd van. Tizenöt család szívszorongva várja, mikor szólal meg végre a Pestvidéki Kőbánya Vállalat illetékeseinek lelkiismerete. Csákvári János ■V- M ■■■■: <, / ? : Igjfr &&■ ipl * r ííl 1 ■4% V ■' i ■ :: mm Még a kórházi ágyon ... ga a szív is, mert egyes tünetek erre vallottak. Tovább akarták küldeni a gyereket Budapestre, a szívsebészetre. Annál is inkább, mert a váci kórház műtőjében teljes volt a felfordulás. Vésték a falat, bővítették a villanyhálózatot. Minden tele volt porral, piszokkal. Akkor már két napja nem is operáltak. Telefonon azonnal hívták a pesti Szobi utcai rohammentóket. Közben azért készülődtek az esetleges elkerülhetetlen beavatkozásra. Húsz perc múlva megérkeztek a mentők, dr. Stunif Imrével, a mentőkórház főorvosával együtt. Ekkorra azonban Laci olyan állapotba került, hogy nem lehetett tovább szállítani. Gyors konzultációt tartottak. Tépelődésre nem jutott idő, nem sokkal később. Laci már műtéthez előkészítve feküdt a műtőasztalon, kifeszített karjának Vénáján kapta az új vért, elvesztett vére helyett. Operálták, a gégészeti kezelőben, igen primitív, mondhatni, hadi körülmények között. Lélegzetelállító, idegtépő percek következtek. Mindkét mellkasi verőér át volt vágva. A szívburkon három centi- méteres erősen vérző nyílás volt. Miután a szív burkot is feltárták, és annak üregéből is eltávolították <a sok vért, ekkor vált szabadon láthatóvá, a bal szívkamra elülső falán is az egy centiméteres vágás. Két öltéssel varrták össze. Azután a szívburok, mellhár- tya és a mellkas sebei következtek. A pulzus erősödött. Fokozatosan visszatért a szívműködés és egyre szabályosabb lett a légzés is. Ezzel azonban csak a műtét izgalmai értek véget, mert Laci hol jobb, hol rosszabb állapota okozott még drámai perceket. Hat hét múltán hagyta el Laci a kórházat. noha már előbb is kiengedhették volna. Laci azonban rendkívül eleven, mozgékony gyerek, akire vigyázni 'kellett, mert .egyedüli gondja az volt, hogy mielőbb kipróbálhassa az új korcsolyát és kerekpárt. A Pest megyei orvosnapokon a főorvos előadásában ismerteti majd a komplikált műtétet. S a műtét sikerének bizonyítékául ott áll majd mellette az élő, eleven Csámpai Laci. ■ 1 Várvölgyi Lászlón« ÁFOR-telep Cegléden A tervek szerint szeptemberre elkészül Cegléd határában a 4-es számú műút mellett, a Pest felőli oldalon az ÁFOR-telep. A tervek szerint — mert Juhász Gábor, a Közlekedési Építő Vállalat itt dolgozó építésvezetője már augusztusban szeretné megtartani az átadást. A telepen a szuperbenzintől a gázolajkeverékig minden szükséges gépjármű-üzemanyag kapható lesz. A telepen öt, egyenként 25 köbméteres tartályban tárolják majd az üzemanyagot. Három kocsibejárót építenek, a világítást higanygőzlámpákkal biztosítják. A 4-es szánni | műút várható szélesítésére gondolva, a telepet az országúitól mar I ennek megfelelő távolságra helyezik el. Mint megtudtuk, a közeljövőben Kagykátán is épül a ceglédihez hasonló korszer'.. ÁFOR-telep. szintén egy-másfél milliós beruházási költséggel. Készen áll az egyik 25 köbméteres tartály „ágya” (Gábor Viktor feiv.) lj kópakli szentendrei múzeumban Negyvenezer forint értékű képzőművészeti alkotással gyarapodott az elmúlt évben a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum vagyona. Ezek a képek a szentendrei festők alkotásai. A képeket részben a múzeum vásárolta, illetve a Képzőművészeli Alap ajándékozta a múzeumnak. Több festményt közvetlenül maguk a művészek ajándékoztak a múzeumnak. Az egyke nyomában Galgahévízen II. A számok bizonyítanak A galgahévízi tanácsel_ nők, mondván, hogy ő majd a gyermekszületésekkel kapcsolatos adatok gyűjtésében segítségemre Lesz, egy fiatal, csinos tisztviselőnő, Dallas Ferencné gondjaira bízott. Amikor behívta őt a szomszéd szobából. élcelődve megjegyezte: — Bizony, mi is számon tartjuk itt a tanácsházán a létszámot. Ugyanis nem sok hiányzik a háromezer lakosból, de sehogyan sem akarja a mi községünk elérni. Pedig akkor egy kategóriával feljebb kerülnénk. magasabb lenne a. fizetésünk. Mondom is mindig Erzsikének, hogy neki is csak egv gyereke van, pedig lehetne több is .. — Ó — szólal meg pirulva- nevetve Daltosné —, hisz mindig megijed így is. ha szabadságra megyünk. Hát akkor mi lenne, ha még egy gyereket szülnék ... Kimegyünk ketten a másik helyiségbe, s míg Erzsiké a szükséges anyakönyveket, statisztikai jelentéseket keresi, Szóba elegvedem egy szép arcú asszonnyal. Csorna Sándorné- val. Űgv gondolom, ö itt a hivatalsegéd. később kiderül, hogy vplóban az. Most harminchét éves, a férje a MÁV- nál dolgozik. Természetesen nekik is új. kétszobás házuk van, mosógépük, világvevő rádiójuk, mert az már majdnem minden házban van. —. És gyerek? — kérdem. —- Eav. És csak egy van a testvérének. Pintér József nének is. Édesapjuknak. Szabó Ferencnek még öt testvére volt, anyjuknak is három. Azt mondja Csomósné: — Most csak egy gyerek az általános. Azért kettőt is lehet találni, de ritkán. Azt. hogy négy vagy még ennél is több gyermeke kinek van a faluban, azt igen könnyű összeszámolni. Visszajön ErzSi^e hozza az anyakönyveket, s együtt találgatják fejből: a legtöbb gyerek, hét. Sallai Istvánéknál van. Nagy Jánoséknál pedig négy. A negyven év körüliek közül más nem is jut a a eszükbe. Na. de nézzük a szülési statisztikákat. Igaz, ezekkel egy kis bai van: kiderül, hogy hiányosak, mert csak a helyben született gyermekeket anyakönyvezik. Itthon pedig ma már nem igen szülnek az asszonyok, hanem Gödöllőn, Hatvanban és Budapesten, a szülőotthonokban, kórházakban. És ezek a kicsik ott kerülnek be az anyakönyvekbe, így azonban csak a kiadott 'oabakelengye-utalványok alapján lehetne figyelemmel kísérni a születések számának alakulását. Ezt persze sem itt, sem másutt külön nem figyelték hosszú ideig. Egészen biztos, hogy éppen emiatt vezették be felsőbb rendelkezés folytán két éve a születések és a halálozások nyilvántartását, a tavalyi és tavalyelőtti számok tehát megvannak, a tíz év előttiek is. csak a közbeeső évek estek ki. Fő, hogy azért valami összehasonlítási alap mégis van. Mit mondanak a meglevő számok? Azt, hogy 1952-ben 62 gyermek születeti Gaigahévizen, s a kö: ág lakosai közül 25-en meghaltak. A következő évben. 1953-ban a születések száma: 59, a halálozásoké 19 volt. ■ milyen a kép most, tíz évvel később? Tavalyelőtt, 1962-ben, már csak 37 csöppség jött a világra. s 29 a temetőbe távozot- tak száma. Tavaly tovább romlott a helyzet: harminchárom gyermekkel szaporodott Galgahé- víz és huszonhármán haltak meg. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy kimondjuk: a tíz év előtti születési adatokat nem tekintjük követendőnek, hiszen akkor a terhesség megszakítását igen szigorú, cseppet sem kívánatos állami intézkedések akadályozták. Még valóságosabbá ^ meggyőzőbbé tegyük a képet: az anyakönyvekből egyébként kiírtuk, hogy az elmúlt tiz erber hány házasságot kötöttek, s ennek alapján a falut jól ismerő segítőtársakkal névsze- rint összeszámoltuk, hogy ez idő alatt a megkötött házasságokból hány gyermek született. Lássuk az igen sokat mondó számokat: kétszáztizennyolc házasságot vettünk alapul, amelyeket 1953. január elseje és 1962. december 31-e között kötöttek. Ezekből azóta született összesen 227 ma is élő gyermek. Mégpedig a következő megoszlás szerint: 107 házaspárnak van egy, mindössze 46-nak van kettő, csupán nyolcnak van három és csak egyetlen egynek van négy gyermeke. Tehát a gyermekes házaspárok nagy. döntő többsége egykés. ugyanakkor 56 házaspárnak nincsen egyetlen gyermeke sem. Képzeljük el azt. hogy a szóban forgó 218 házaspár külön önálló községben, településen éL Tegyük fel azt is, J Állami Gazdaságok, mezőgazdasági tsz-ek FIGYELEM! Kifogástalan állapotban lévő középnehéz magyar hámszerszámok komotszerszámok jutányos áron eladók. Országos Söripari Vállalat, Bp., X., Maglódy út 17. Tel.: 149—490, Pesek. A világ első agrártörténeti archívumát szervezik Budapesten A Budapesti Mezőgazdasági Múzeumban megkezdték a világ első agrártörténeti archívumának kiépítését. A gyűjtemény legfontosabb, $ már készülő része a mezőgazdasági munkaeszköz-történeti archí- vum lesz. A mezőgazdasági termelés hajdani és újabbkori, régészeti, néprajzi és műszaki jellegű eszközeit igen sok intézményben, főleg múzeumokban, oktatási és kutatási intézetekben őrzik. Az archívum rendeltetése: összegyűjteni és nyilvántartani a mindezekre a különböző forrásokból származó és különböző helyeken levő mezőgazdasági munkaeszközökre és a velük végzett munkafolyamatokra vonatkozó adatokat. Az. archívum négy nagy csoportból áll majd. A legnagyobb és legjelentősebb a tárgyi anyag, azaz az eredeti munkaeszközök, szerszámok adatainak gyűjteménye. A másik három csoportban az előzőhöz hasonlóan vehogy a gyermekek egyenlően: oszlanak fel, fiúkra és lányok-j ra, s idegenből nem, csak ; helyből választanak párt ma-; guknak. S miután többségük j ezt látta, tanulta szüleitől, ők j is csak e"v gyermeket nevel- \ nek fel, vagy még egyet sem. : Mi lenne 40—50 év múlva ez- ; zel a községgel? A jelenlegi; 227 gyermek 114 házasságban \ élne. s a szülők halála után < 52 százalékra csökkenne a • kéozeletbeli község családjai- > nak a száma. Ezt a tényként \ meglevő arányt véve alapul, a \ harmadik generációban a há-í zaspárok száma már 29-re i zsugorodna, a negyedikben j pedig nyolcra. Ne folytassuk j a sort: így is világosan látha-; tó. hogy a fent leírt folyamat j nem több. mint eav évszázad j alatt a lakosság teljes kihalá- j sához vezetne. A helyzet a V8lóságban j még nem ennvire súlyos. Az í általunk vizsgált tízéves idő- j szakban kizárólag fiatal háza- \ sok szerepelnek. Közülük a j legfiatalabbak 19—23 évesek,! és a legidősebbe 'em halad- í ták túl még a 30—34 évet. rtt, \ ezen a vidéken, régi hagyó- J mány ugyanis, hogy a lányok ; 16—17. a legények pedig 19— j 21 éves korban házasodnak, j Tehát azok a menyecskék, J fiatalasszon vök. akikről sta- í tisztikánk készült, még nem í késtek le a gyermekáldásról. Hetesi Ferenc PáJ í (Folytatjuk) / í szik számba a munkaeszközök j és a munkafolyamatok ábrá- ! zolásos, írásos és nyomtatott anyagát, tehat minden olyan rajzot, képet, filmet, levél- és adattári okmányt, nyomtatott terméket, amely a mezőgazdasági munkaeszközökre, azok használatára, elterjedésére és más sajátosságaira vonatkozik. Az előzetes számítások sze- 1 rint a gyűjtemény mintegy 100 000 archivlapból áll majd ; s teljes áttekintést ad a magyar mezőgazdaság technikai apparátusáról a legrégebb: időktől kezdve napjainkig. A muzeológusok eddig 5000 archívlapot állítottak ki. A mezőgazdasági munkaesz- közTarchívum létrehozása már tervezésének idején je- ! lentős nemzetközi érdeklődést váltott ki. A magyar néprajzi kongresszus alkalmából tavaly októberben hazánkban l tartózkodott külföldi etnográ- i fusok kezdeményezésére a témát felvették az idén ősszel Moszkvában összeülő VII. ! nemzetközi antropológiai és ; etnográfiai kongresszus napi- i rendjére. Az ott előterjesztendő határozati javaslat kidolgozására áprilisban 27 kül- : földi ludós részvételével tanácskozást tartanak Budapesten. \ Az előzetes megbeszélések sze- ! rint a javaslat arról szól majd, ; hogy a magyarországi példa j nyomán valamennyi európai j országban hozzák létre, még- ; Pedig egységes elvek és mód- ! szerek szerint .a mezőgazdasá- t Sí munkaeszköz-történeti ar- ; chívumot. (MTI) •
