Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

1M4, FEBRUAR 21, PÉNTEK-kKMíiv Tavaszi-nyári divatbemutató A Ruházati Mintatervező I Vállalat új kollekciójának csütörtöki bemutatója nagy sikert aratott. Az idei tavaszi­nyári divat a női ruházko- ; dásban nem hozott semmi kü- i lönleges új vonalat A ruha- ' tervezők a merész újszerű i színösszeállításokkal és az ; anyagok megválasztásával remekeltek. A kötött anyagok közül újszerű a jacquard szö­vésű különböző mintás és hal- szálkás jersey és a íémszál, j illetve szintétikus szál keve- j rékéből kötött alkalmi ruhára való kelme. Nyárra nemcsak I nappali ruhák, hanem ünnepi j alkalmakra, este színházba is viselhető öltözékek készültek szaténkartonból. Itt mutatták ; be először az elasztikus vo- t lafcri! jerseyt, amely női pantallóra, campimgöHözék- ; hez és otthoni viseletre is igen alkalmas. (MTI) ÚJRA JÁTSZIK Magyar—olasz városrendezési találkozó Ma Firenzében a Pa­lazzo Riccardiban három­napos magyar—olasz város- rendezési találkozó kezdődik, amelyen a két ország neves építészei a városrendezés, a városépítészet problémáit vi­tatják meg. A magyar építészek öttagú küldöttségét Tóbiás Lóránd, a Budapesti Építészeti és Tudo­mányos Intézet igazgatója ve­zeti. (MTI) Ritkán állít az élet egy se­bészt olyan nehéz feladat elé, hogy élő, dobogó szíven sebet kelljen összevarrnia. A közel­múltban, ezzel az igen ritka esettel került szembe dr. Já- vorszky Elemér, a váci kórház segész főorvosa. A tizenhárom- éves váci Csámpai Lacit kel­lett megoperálnia. Balesetét ártatlan játék okozta. 1963. október 17-én történt. Lacinak, aki azon a héten dél- utános volt az iskolában, in­dulásig még bőven akadt ide­je játszásra. A fáskamrábó! előhozott egy nagy, fából fa­ragott gurigát Ráhelyezett egy keskeny deszkalapot, amelynek két végére állva egyensúlyozott, míg a guriga ide-oda forgott alatta. Laci legidősebb bátyja, a ti­zenkilenc* éves Pista, ugyan­ekkor halat tisztított az udvaron, a konyhaajtó közelében levő asztalon. Laci körülötte gör- gött. ijesztgetve bátyját, hogy nekimegy. Pisti többször rá­szólt: menjen távolabb, mert megtalálja vágná a kezét. La­cinak tetszett, hogy bátyja fél tőié, és tovább huncutko- dott. Éppen az egyik ilyen óvatos intésnél Pista felemelte a ke­zét és Laci ebben a pillanat­ban egyensúlyát vesztve előre­bukott, az élével éppen felfelé álló késbe. Lacit néhány perccel később a mentők eszméletlen állapot­ban vitték a váci kórházba. A gyerek sikeres műtétjéről, és biztató egészségi állapotáról érkező hírek élénk érdeklődést keltettek, hiszen mindenki aggódva figyelte a fejleménye­ket. Csámpai Laci éppen két hónapra a baleset után, ismét elfoglalta helyét az iskolában, majd néhány héttel később korcsolyázni ment a jégre. Ehhez már kétség sem fér: Laci meggyógyult! Nevét nem ejtik ki anélkül, hogy dr. Já- vorszky Elemérről meg ne em­lékeznének. Arról az orvosról, aki szinte a lehetetlennel szállt szembe. Lacit szívtájékon vérző seb­bel, eszméletlen állapotban vitték a mentők a kórházba. Azt tudták, hogy a szívburok megsérült, de féltele, hogy ma­Dömörkapim minden csendes Közel Szentendréhez a Pilisben két esztendeje megszűnt a dömörkapui kőbánya. Leszereltek a gépe­ket, kiürítették az irodákat, s a dolgozók másutt ke­restek és találtak munkát. Azóta csend, nyugalom van erre. Az itt maradt 15 családot azonban okkal nyugtalanítja valami. Az ÉM Pestvidéki Kőbánya Vállalat tulajdonát képező elha­nyagolt épületekben laknak. Amikor a vállalat meg­szűnt, a régi vezetőktől ígéretét kaptak, hogy a háza­kon elvégzik majd a tatarozást, s azután- tulajdonjo­gilag átadják a szentendrei tanácsnak. Ámde elmúlt egy tél, elmúlik lassan a másik is — és nem törtéül semmi. A sokgyermekes családok, Var­ga János, .Mikula Albert és Számedli Gyula aggódva látják, hogy lakásuk mindinkább életveszélyessé válik. Elmentek a tanácshoz, ahol megértéssel fogadták pa­naszukat. Kézzelfogható segítséget azonban nem ad­hattak, mert a rendelkezések szerint csak tanácsi tu­lajdonú házak tatarozását vállalhatják. Hivatalosan átírtak azonban a vállalathoz, s kér­ték, adják át a tanácsnak a házakat. Szeptemberben meg is jelent valaki Dömörkapunál. Megnézte a háza­kat, beszélt a tanács vezetőivel. Kötelező ígéretet azon­ban nem tudott tenni, mert ö a vállalat jogásza volt. S azóta újra befújta a hó a hegyet s a kis házakat, sőt lassan tavasz lesz. de Dömörkapunál még mindig csönd van. Tizenöt család szívszorongva várja, mikor szólal meg végre a Pestvidéki Kőbánya Vállalat ille­tékeseinek lelkiismerete. Csákvári János ■V- M ■■■■: <, / ? : Igjfr &&■ ipl * r ííl 1 ■4% V ■' i ■ :: mm Még a kórházi ágyon ... ga a szív is, mert egyes tüne­tek erre vallottak. Tovább akarták küldeni a gyereket Budapestre, a szívsebészetre. Annál is inkább, mert a váci kórház műtőjében teljes volt a felfordulás. Vésték a falat, bővítették a villanyhálózatot. Minden tele volt porral, pi­szokkal. Akkor már két nap­ja nem is operáltak. Telefo­non azonnal hívták a pesti Szobi utcai rohammentóket. Közben azért készülődtek az esetleges elkerülhetetlen be­avatkozásra. Húsz perc múl­va megérkeztek a mentők, dr. Stunif Imrével, a mentőkórház főorvosával együtt. Ekkorra azonban Laci olyan állapotba került, hogy nem lehetett tovább szállítani. Gyors konzultációt tartottak. Tépelődésre nem jutott idő, nem sokkal később. Laci már műtéthez előkészítve feküdt a műtőasztalon, kifeszített kar­jának Vénáján kapta az új vért, elvesztett vére helyett. Operálták, a gégészeti keze­lőben, igen primitív, mond­hatni, hadi körülmények kö­zött. Lélegzetelállító, idegté­pő percek következtek. Mind­két mellkasi verőér át volt vágva. A szívburkon három centi- méteres erősen vérző nyílás volt. Miután a szív burkot is feltárták, és annak üregéből is eltávolították <a sok vért, ekkor vált szabadon láthatóvá, a bal szívkamra elülső falán is az egy centiméteres vágás. Két öltéssel varrták össze. Azután a szívburok, mellhár- tya és a mellkas sebei követ­keztek. A pulzus erősödött. Fokozatosan visszatért a szív­működés és egyre szabályo­sabb lett a légzés is. Ezzel azonban csak a műtét izgalmai értek véget, mert La­ci hol jobb, hol rosszabb álla­pota okozott még drámai per­ceket. Hat hét múltán hagyta el Laci a kórházat. noha már előbb is kiengedhették volna. Laci azonban rendkí­vül eleven, mozgékony gye­rek, akire vigyázni 'kellett, mert .egyedüli gondja az volt, hogy mielőbb kipróbálhassa az új korcsolyát és kerekpárt. A Pest megyei orvosnapokon a főorvos előadásában ismer­teti majd a komplikált műté­tet. S a műtét sikerének bizo­nyítékául ott áll majd mellet­te az élő, eleven Csámpai La­ci. ■ 1 Várvölgyi Lászlón« ÁFOR-telep Cegléden A tervek szerint szeptemberre elkészül Cegléd határában a 4-es számú műút mellett, a Pest felőli oldalon az ÁFOR-te­lep. A tervek szerint — mert Juhász Gábor, a Közlekedési Építő Vállalat itt dolgozó építésvezetője már augusztusban szeretné megtartani az átadást. A telepen a szuperbenzintől a gázolajkeverékig minden szükséges gépjármű-üzemanyag kapható lesz. A telepen öt, egyenként 25 köbméteres tartályban tárolják majd az üzemanyagot. Három kocsibejárót építenek, a világítást higanygőzlámpákkal biztosítják. A 4-es szánni | műút várható szélesítésére gondolva, a telepet az országúitól mar I ennek megfelelő távolságra helyezik el. Mint megtudtuk, a kö­zeljövőben Kagykátán is épül a ceglédihez hasonló korszer'.. ÁFOR-telep. szintén egy-másfél milliós beruházási költséggel. Készen áll az egyik 25 köbméteres tartály „ágya” (Gábor Viktor feiv.) lj kópak­li szentendrei múzeumban Negyvenezer forint értékű képzőművészeti alkotással gyarapodott az elmúlt évben a szentendrei Ferenczy Ká­roly Múzeum vagyona. Ezek a képek a szentendrei festők alkotásai. A képeket részben a múzeum vásárolta, illetve a Képzőművészeli Alap ajándé­kozta a múzeumnak. Több festményt közvetlenül maguk a művészek ajándékoztak a múzeumnak. Az egyke nyomában Galgahévízen II. A számok bizonyítanak A galgahévízi tanácsel_ nők, mondván, hogy ő majd a gyermekszületésekkel kap­csolatos adatok gyűjtésében segítségemre Lesz, egy fiatal, csinos tisztviselőnő, Dallas Ferencné gondjaira bízott. Amikor behívta őt a szomszéd szobából. élcelődve megje­gyezte: — Bizony, mi is számon tartjuk itt a tanácsházán a létszámot. Ugyanis nem sok hiányzik a háromezer lakos­ból, de sehogyan sem akarja a mi községünk elérni. Pedig akkor egy kategóriával fel­jebb kerülnénk. magasabb lenne a. fizetésünk. Mondom is mindig Erzsikének, hogy neki is csak egv gyereke van, pedig lehetne több is .. — Ó — szólal meg pirulva- nevetve Daltosné —, hisz min­dig megijed így is. ha sza­badságra megyünk. Hát akkor mi lenne, ha még egy gyere­ket szülnék ... Kimegyünk ketten a másik helyiségbe, s míg Erzsiké a szükséges anyakönyveket, sta­tisztikai jelentéseket keresi, Szóba elegvedem egy szép arcú asszonnyal. Csorna Sándorné- val. Űgv gondolom, ö itt a hi­vatalsegéd. később kiderül, hogy vplóban az. Most har­minchét éves, a férje a MÁV- nál dolgozik. Természetesen nekik is új. kétszobás házuk van, mosógépük, világvevő rádiójuk, mert az már majd­nem minden házban van. —. És gyerek? — kérdem. —- Eav. És csak egy van a testvéré­nek. Pintér József nének is. Édesapjuknak. Szabó Ferenc­nek még öt testvére volt, anyjuknak is három. Azt mondja Csomósné: — Most csak egy gyerek az általános. Azért kettőt is lehet találni, de ritkán. Azt. hogy négy vagy még ennél is több gyermeke kinek van a falu­ban, azt igen könnyű össze­számolni. Visszajön ErzSi^e hozza az anyakönyveket, s együtt találgatják fejből: a legtöbb gyerek, hét. Sallai Istvánéknál van. Nagy Jánoséknál pedig négy. A negyven év körüliek közül más nem is jut a a eszükbe. Na. de nézzük a szülési statisztikákat. Igaz, ezekkel egy kis bai van: kiderül, hogy hiányosak, mert csak a hely­ben született gyermekeket anyakönyvezik. Itthon pedig ma már nem igen szülnek az asszonyok, hanem Gödöllőn, Hatvanban és Budapesten, a szülőotthonokban, kórházak­ban. És ezek a kicsik ott ke­rülnek be az anyakönyvekbe, így azonban csak a kiadott 'oabakelengye-utalványok alap­ján lehetne figyelemmel kí­sérni a születések számának alakulását. Ezt persze sem itt, sem másutt külön nem fi­gyelték hosszú ideig. Egészen biztos, hogy éppen emiatt ve­zették be felsőbb rendelkezés folytán két éve a születések és a halálozások nyilvántartá­sát, a tavalyi és tavalyelőtti számok tehát megvannak, a tíz év előttiek is. csak a köz­beeső évek estek ki. Fő, hogy azért valami össze­hasonlítási alap mégis van. Mit mondanak a meglevő szá­mok? Azt, hogy 1952-ben 62 gyer­mek születeti Gaigahévizen, s a kö: ág lakosai közül 25-en meghaltak. A következő év­ben. 1953-ban a születések száma: 59, a halálozásoké 19 volt. ■ milyen a kép most, tíz év­vel később? Tavalyelőtt, 1962-ben, már csak 37 csöppség jött a világ­ra. s 29 a temetőbe távozot- tak száma. Tavaly tovább romlott a helyzet: harminchárom gyer­mekkel szaporodott Galgahé- víz és huszonhármán haltak meg. Az igazságnak tartozunk az­zal, hogy kimondjuk: a tíz év előtti születési adatokat nem tekintjük követendőnek, hi­szen akkor a terhesség meg­szakítását igen szigorú, csep­pet sem kívánatos állami in­tézkedések akadályozták. Még valóságosabbá ^ meggyőzőbbé tegyük a képet: az anyakönyvekből egyébként kiírtuk, hogy az elmúlt tiz er­ber hány házasságot kötöttek, s ennek alapján a falut jól is­merő segítőtársakkal névsze- rint összeszámoltuk, hogy ez idő alatt a megkötött házas­ságokból hány gyermek szü­letett. Lássuk az igen sokat mondó számokat: kétszáztizennyolc házasságot vettünk alapul, amelyeket 1953. január elseje és 1962. december 31-e között kötöttek. Ezekből azóta szüle­tett összesen 227 ma is élő gyermek. Mégpedig a követ­kező megoszlás szerint: 107 házaspárnak van egy, mind­össze 46-nak van kettő, csu­pán nyolcnak van három és csak egyetlen egynek van négy gyermeke. Tehát a gyer­mekes házaspárok nagy. dön­tő többsége egykés. ugyanak­kor 56 házaspárnak nincsen egyetlen gyermeke sem. Képzeljük el azt. hogy a szóban forgó 218 házaspár kü­lön önálló községben, telepü­lésen éL Tegyük fel azt is, J Állami Gazdaságok, mezőgazdasági tsz-ek FIGYELEM! Kifogástalan állapotban lévő középnehéz magyar hámszerszámok komotszerszámok jutányos áron eladók. Országos Söripari Vállalat, Bp., X., Maglódy út 17. Tel.: 149—490, Pesek. A világ első agrártörténeti archívumát szervezik Budapesten A Budapesti Mezőgazdasági Múzeumban megkezdték a vi­lág első agrártörténeti archí­vumának kiépítését. A gyűjte­mény legfontosabb, $ már ké­szülő része a mezőgazdasági munkaeszköz-történeti archí- vum lesz. A mezőgazdasági termelés hajdani és újabbkori, régé­szeti, néprajzi és műszaki jel­legű eszközeit igen sok intéz­ményben, főleg múzeumokban, oktatási és kutatási intézetek­ben őrzik. Az archívum ren­deltetése: összegyűjteni és nyilvántartani a mindezekre a különböző forrásokból szár­mazó és különböző helyeken levő mezőgazdasági munka­eszközökre és a velük végzett munkafolyamatokra vonatkozó adatokat. Az. archívum négy nagy csoportból áll majd. A legnagyobb és legjelentő­sebb a tárgyi anyag, azaz az eredeti munkaeszközök, szer­számok adatainak gyűjtemé­nye. A másik három csoport­ban az előzőhöz hasonlóan ve­hogy a gyermekek egyenlően: oszlanak fel, fiúkra és lányok-j ra, s idegenből nem, csak ; helyből választanak párt ma-; guknak. S miután többségük j ezt látta, tanulta szüleitől, ők j is csak e"v gyermeket nevel- \ nek fel, vagy még egyet sem. : Mi lenne 40—50 év múlva ez- ; zel a községgel? A jelenlegi; 227 gyermek 114 házasságban \ élne. s a szülők halála után < 52 százalékra csökkenne a • kéozeletbeli község családjai- > nak a száma. Ezt a tényként \ meglevő arányt véve alapul, a \ harmadik generációban a há-í zaspárok száma már 29-re i zsugorodna, a negyedikben j pedig nyolcra. Ne folytassuk j a sort: így is világosan látha-; tó. hogy a fent leírt folyamat j nem több. mint eav évszázad j alatt a lakosság teljes kihalá- j sához vezetne. A helyzet a V8lóságban j még nem ennvire súlyos. Az í általunk vizsgált tízéves idő- j szakban kizárólag fiatal háza- \ sok szerepelnek. Közülük a j legfiatalabbak 19—23 évesek,! és a legidősebbe 'em halad- í ták túl még a 30—34 évet. rtt, \ ezen a vidéken, régi hagyó- J mány ugyanis, hogy a lányok ; 16—17. a legények pedig 19— j 21 éves korban házasodnak, j Tehát azok a menyecskék, J fiatalasszon vök. akikről sta- í tisztikánk készült, még nem í késtek le a gyermekáldásról. ­Hetesi Ferenc PáJ í (Folytatjuk) / í szik számba a munkaeszközök j és a munkafolyamatok ábrá- ! zolásos, írásos és nyomtatott anyagát, tehat minden olyan rajzot, képet, filmet, levél- és adattári okmányt, nyomtatott terméket, amely a mezőgazda­sági munkaeszközökre, azok használatára, elterjedésére és más sajátosságaira vonatkozik. Az előzetes számítások sze- 1 rint a gyűjtemény mintegy 100 000 archivlapból áll majd ; s teljes áttekintést ad a ma­gyar mezőgazdaság technikai apparátusáról a legrégebb: időktől kezdve napjainkig. A muzeológusok eddig 5000 archívlapot állítottak ki. A mezőgazdasági munkaesz- közTarchívum létrehozása már tervezésének idején je- ! lentős nemzetközi érdeklődést váltott ki. A magyar nép­rajzi kongresszus alkalmából tavaly októberben hazánkban l tartózkodott külföldi etnográ- i fusok kezdeményezésére a té­mát felvették az idén ősszel Moszkvában összeülő VII. ! nemzetközi antropológiai és ; etnográfiai kongresszus napi- i rendjére. Az ott előterjesztendő ha­tározati javaslat kidolgo­zására áprilisban 27 kül- : földi ludós részvételével tanácskozást tartanak Bu­dapesten. \ Az előzetes megbeszélések sze- ! rint a javaslat arról szól majd, ; hogy a magyarországi példa j nyomán valamennyi európai j országban hozzák létre, még- ; Pedig egységes elvek és mód- ! szerek szerint .a mezőgazdasá- t Sí munkaeszköz-történeti ar- ; chívumot. (MTI) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom