Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

rear MEGYEI z/űrlap 1964. FEBRUAR 21, PÉNTEK Könyvtárak együttműködése A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP szerény, de hatásaiban annál jelentősebb eseménye zajlott le a napok­ban a megyei könyvtár helyi­ségében. A mezőgazdasági iro­dalom propagálása érdekében szerződést kötött a gödöllői Agrártudományi Egyetem könyvtára a megyei tanács könyvtárával. A mezőgazdasági szakisme­retek elterjesztése, a haladó módszerek népszerűsítése fon­tos helyet foglal el a könyv­táraik munkájában. A könyv­tárak évről évre bővülő háló­zata egyre több mezőgazda- sági szakkönyvvel látja el a mezőgazdaság dolgozóit. A művelődési autók eljuttatják a mezőgazdasági irodalmat a távoleső tanyák, települések lakóinak is. Az Agrártudo­mányi Egyetem könyvtára nemcsak aazdag könyvállcr tnánmyal rendelkezik, de ki­alakult. magas színvonalú tá­jékoztató szolgálata is van. Megyénk kiemelkedő tudomá­nyos intézménye és a terüle­tet sűrűn behálózó könyvtár­hálózat egymásratalálása nagy­mértékben segítheti elő a szakirodalom megismerteté­sét. a korszerű mezőgazda- sági termelés jó propagálását. * AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM könyvtára biblio­gráfiák készítésével, irodalom- kutatással, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, könyvállományának kölcsön­zésével segíti a tanácsi háló­zat mezőgazdasági szakirodai­mának propagandáját, részt vesz a Pest megyei Könyvtá­rak Módszertani Tanácsának munkájában. A járási, községi könyvtárak megismertetik az egyetem könyvtárának szol­gáltatásait olvasóikkal, s ösz- szekötőkapocsként szolgálnak az egyetem könyvtára és me­gyénk mezőgazdasági szak­emberei között. ALÁÍRTÁK A SZOVJET-MAGYAR RARÁTI TÁRSASÁG (S A MAGYAR-SZOVJET RARÁTI TÁRSASÁG 1964. ÉVI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERVÉT Csütörtökön a Barátság Há­zában aláírták a Szovjet Bará­ti Társaságok Szövetsége, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1964. évi együttműködési tervét. Az alá­íráson jelen volt N. R. Seleh, a budapesti szovjet nagykövet­ség követ-tanácsosa és a nagy- követség több munkatársa. Az együttműködési tervet magyar részről Kristóf István, az MSZBT főtitkára, szovjet részről G. I. Vladikin, a Szov­jetunió művelődésügyi mi­niszter-helyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság kül­döttségének vezetője írta alá. Az aláírás után Kristóf Ist­ván és G. I. Vladikin beszéd­ben méltatta az együttműködé­si terv jelentőségét. (MTI) HASZNOS VIZSGÁLÓDÁS A város gyári munkásainak iskolai végzettségét mérte fel az elmúlt hónapokban a Szent­endrei Városi Tanács művelő­désügyi csoportja. A Papírgyár­ban, a Kocsigyárban, a Ce- mentáragyárban, a Kéziszer­számgyárban, a gépállomáson és a Szolgáltató Ktsz-ben ösz- szesen 1531 fizikai munkás dolgozik. Közülük 712 fő, tehát a gyári munkások 46.5 száza­léka nem végezte el az általá­nos iskola nyolc osztályát. A továbbtanulók száma is igen csekély. A vizsgálat igen hasz­nos, mert a reális 'tép ismere­tében ebben az évben bőví­tik a városban az esti és a le­velező tagozati általános isko­lai oktatás kereteit, hogy mi­nél több felnőtt dolgozó befe­jezhesse általános iskolai ta­nulmányait. Tervbe vették többek között, hogy ahol a gyár is segítséget nyújt ehhez, s elegendő az érdeklődő a dol­gozók körében, ott gyári kihe­lyezett osztályokat szerveznek, hogy ezzel is könnyebbé te­gyék a tanulást. Kulturális híradó Gödöllő az irodalomban Ma este irodalmi összeállí­tással lép a közönség elé a gödöllői Juhász Gyula irodal­mi színpad együttese. Előadá­suk címe: Gödöllő az iroda­lomban. Élménybeszámoló a népművelők klubjában Február 25-én, délután Orosz Adél, Róna Viktor, Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor a népművelők klubjában beszá­molnak az Állami Operaház művészeinek edinburghi és párizsi sikereiről. Vidám zárszámadás Február végén kerül a me­gyei kórusok kezébe Vidám zárszámadás címmel az a kó­rusmű, amely az elmúlt év­ben a megyei tanács zenei pályázatán díjat nyert. Zene­szerző Kövecs Imre, a szö­veget Nagymiklós István irta. A kórusművet a megyei nép­művelési tanácsadó csoport adja ki. Népművelők tapasztalatcseréje Háromnapos látogatásra ér­kezett Pest megyébe a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője, népművelési csoportvezetője és ismeretter­jesztési főelőadója. A vendé­gek tanulmányozzák nálunk a felnőttoktatás problémáit, valamint azt. hogy a népmű­velés a maga sajátos eszközei­vel hogyan segíti a felnőttok­tatást. Megkezdték a Vízkereszt próbáit A Pest megyei Petőfi Szín­pad társulata a Shakespeare- év alkalmából megkezdte a Vízkereszt című vígjáték pró­báit. Az előadást Földeák Ró­bert rendezi. Tánczenekari szakbemutató A kulturális szemle ez évi bemutatóinak előkészítését segíti az a tánczenekari szak­bemutató, amelyet február 29- én rendeznek meg. Börtöntől a hatalomig A kommunista vezetők letartóztatásának 45. évfordulójára ^ Negyvenöt évvel ezelőtt, ^ 19X9. február 21-én letartóztat- $ ták a forradalmi események- ^ kel együtt r hamosan erősödő £ kommunista párt vezetőit. A f KMP 1918 végén és 1919 ele- ^ jén szervezetileg annyira meg- fj erősödött, és sokirányú műn- ^ kájána. olyan eredményei ^ mutatkoztak, amelyek már ^ alapjaiban támadták a polgá- ^ ri demokratikus rendet és í előkészítették a proletariátust 4 a hatalom átvételére. Az üze- ^ mekben, a bányákban a mun- ^ kások követelték a reakciós ^ -ezetők eltávolítását, a mun- fj kásellenőrzés bevezetését és fj nem egy helyen a munkásigaz- ^ gatást. Ilyen mozgalmak vol- fj tak a Ganz-gyárakban, a cse- £ peli töltény gyárban, a fegy- fj vergyárban, stb. A salgótar- ^ jáni bányászok is elmozdítot- ^ ták a régi igazgatóságot, mire ^ Peyer Károly kormánybiztos 4 az ellenforradalmi székely 4 hadosztály egyik zászlóalját 4 küldte Salgótarján munkásai f ellen. Az ellenforradalmárok több bányászt megöltek és ^ visszaadták a bányát régi tu- 4 lajdonosainak. y Pest megyében sem nézték ^ tétlenül a kommunisták poli- ^ tikai és szervező munkáját. 4 Így például a galgamácsai £ jegyző azzal az indokkal kért 4 segítséget a kommunista szer- 4 vezkedés ellen a főszolgabíró- 4 tói, hogy „a kommunisták 4 forradalmat készítenek elő". 4 Emiatt a jegyző francia kato- 4 naság kiküldetéséért esede- 4 zett, mert a galgamácsai 4 csendőrök szerinte „megbízha- ^ tatlanok”. Francia katonákat ugyan nem kapott, de hetven 4 főnyi csendőrerősítést igen, | akik brutálisan léptek fel a £ község kommunistáival szem­íj ben, majd Galgagyörkre is 4 átmentek, mert — ahogy a £ Vörös Üjság 1919. február 18-i 4 száma írta — „megtudták, 4 hogy ott is vannak kommunis­ta ták és ott folytatták tovább a í rendcsinálást”. I -------­1 Gyógyítás - besúg í 4 A grúz tudományos aka- fj démia biofizikai laboratóriu- ^ mában az élő szövetekben ^ olyan anyagokat találtak, 4 amelyek szabályozzák a sej- 4 ten belüli folyamatokat. E 4 folyamatok rendellenessége 4 esetén rendellenesen fejlőd- 4 nek a szervezet szövetei is. 4 A több éves kutatás még nem 4 ért véget, de egyes eredmé- g nyeirői, amelyek természete- 4 sen még előzetesek, érde- ^ mes szólni. 4 Mint a kísérletek vezetője, 4 Tumanisvili elmondotta, a ku- 4 tatások egyelőre elméleti sí- 4 kon folynak, de mégis nyil- 4 vánvaló a gyakorlati jelen- 4 tőségük. A kutatások ered- 4 menyét ugyanis hasznosítani 4 lehet majd a sebészetben, fj mert 4 meggyorsítja a hegese- 4 dóst, fékezheti a sejtek 4 túlságosan gyors növeke­dését, | s még egész sereg más folya- ^ matra is a kellő hatással 4 lehet: olyanokra, amelyek a 4 szövetek csökkent regenerá- 4 ló képességével függenek ösz- 4 sze. A kísérletek hozzá já­rulhatnak ahhoz is, hogy a 4 tudósok megismerjék a sej- 4 tek egymásra való hatását és elkészíthessék egyes bioló- 4 giai folyamatok modelljeit 4 is­g A tudósok a máj, a szív 4 vagy az izom — természete- 4 sen minden esetben állati 4 szerv — sejten belüli állo- 4 mányából kivonatot nyernek, ^ amit azután ionizáló suga- ^ vakkal kezelnek. Ezt a ke- í zeit kivonatot később egy | másik kísérleti állat meg- 4 felelő szervébe juttatják. 4 A kutatók megfigyelték, 4 hogy amikor még szinte 4 embrionális állapotban levő 4 szervezetbe juttatják a máj- 4 szövet kivonatát, akkor első- '/ sorban a mája növekedett a % kísérleti állatnak. Mégpedig: 4 túlzott, rendellenes mérték­4 ben. 5 Más alkalommal két fel­4 nőtt béka máját teljesen 4 keresztülmetszették, hogy ^megvizsgálják az új prepa­A burzsoázia nemcsak fran­cia katonasággal és magyar csendőrséggel igyekezett letör­ni a kommunista mozgalmakat Pest megyében, hanem a mun­kásárulók segítségével is. Er­ről tanúskodik a főispán-kor­mánybiztos utasítása, amit február 27-én az abonyi fő­szolgabíróhoz intézett. Ebben a leiratban olvashatjuk: „Tu­domásomra jutott, hogy Abony községben felelőtlen elemek a közbékét kommu­nista célzatú mozgalmak szí­tásával állandóan veszélyez­tetik. Felhívom, hogy az otta­ni szociáldemokrata párt el­nökségével és a karhatalom paráncsnokával az ily irányú mozgalmadat a legszigorúbban ellenőriztesse és akadályozza meg”. A kommunistaellenes terror­hullám az egész országban 1919. januárjában erősödött meg, azután, hogy Németor­szágban 1919. január 15-én a jobb oldali szociáldemokraták közreműködésével meggyilkol­ták Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet, a Német Kommunista Párt vezetőit Ezeknek az eseményeknek a -hatására Magyarországon a jobboldali szociáldemokraták javasolták, hogy a kommunis­tákat zárják ki a Budapesti Munkástanácsból és a szak- szervezetekből, s a tanács többsége január 28-án meg is szavazta a kizárást. Egymást követték a rendőrségi támadá­sok és házkutatások a Vörös Újság szerkesztősége és a párt Visegrádi utcai helyisége el­len. Végül minden provokáció betetőzője volt február 21-én a KMP vezetőinek letartózta­tása. Ezzel a forradalmi válság tetőpontra hágott. A munkás­ság és a szegényparasztság or­szágszerte követelte a kom­munista vezetők kiszabadítá­sát és a népjogok kiterjeszté­sét. A kiéleződött helyzetben, amikor a reakció szervezkedé­se és a kormányterror világos­sá tette, hogy a proletariátus csak harc útján szerezheti meg a hatalmat, a KMP fo­kozta előkészítő munkáját a fegyveres felkelésre. A párt felhívást tett közzé, amelyben március 23-ra a vezetők azon­nali kiszabadítását követelő nagygyűlést hirdetett. A bel­politikai krízishez külpolitikai nehézség is járult: a hírhedt Vyx-jegyzék, amelyben az antant magyarországi parancs­noka újabb magyar területek átadását követelte. Ebben a fenyegető, válságos helyzetben a szociáldemokrata párt veze­tői arra kényszerültek, hogy a Gyűjtőfogházban tárgyaljanak Kun Bélával és társaival a megegyezés lehetőségeiről. Ez a tárgyalás vezetett 1919. már­cius 21-én a magyar nép tör­ténetének dicsőséges 133 nap­jához, a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásához. Dr. Vígh Károly Elkészült a gimnáziumok idei érettségi vizsgaanyaga A gimnáziumok idei érett­ségi vizsgaanyagát a napok­ban eljuttatják az iskoláknak. A tételeket — az új vizsga- szabályzatnak megfelelően, a minisztériumok által megje­lölt anyagból — az érettségiz­tető tanárok állítják majd össze. FILMEKRŐL ylZ UTOLSÓ ÍTÉLET ÚJ OLASZ FILM — SZTÁR- ÉS ÖTLETPARÁDÉ \tézzétek, emberek, ilyenek ÍV vagyunk! — tartja elénk a görbetükröt Za- vattini, a forgatókönyvíró és Vittorio De Sica, a rendező Az utolsó ítélet című film­ben. Itália polgári sajtója annak idején fanyalogva fo­gadta a filmet. Több kriti­kus a jó ízlés elleni me­rényletnek minősítette, hogy például a pincér, jogos sé­relmét megtorlandó, pofont ígér a nagykövetnek, a dús­gazdag pénzember hisztériás felesége — az „égi hang” bejelentésétől megrettenve — a társaság füle hallatára férje fejére olvassa sötét üzel- meit. A filmek sikerét azonban nem a kritikusok, hanem a közönség véleménye dönti el. A néző pedig másfél órát jól szórakozik és időnként gon­dolatban kezet szorít a kiváló rendezővel a sziporkázó öt­letekért. Már önmagában az alapötlet is nagyszerű: Ná­poly békés hétköznapját szo­katlan esemény zavarja meg. A felhők mögül az „Ur hangja” délután hat órára jelzi az utolsó ítéletet. Ért­hető riadalmat kelt a szo­katlan bejelentés. Megzavaro­dik a bíróság, amely egy szélhámos ügyét tárgyalja. A sintér is megkegyelmez a riadt tekintetű kutyusnak — elvégre valami jótett kapóra jön a végítélet előtt! A köz­életi személyiség kísérete szélrebben a felhőszakadás­ban, a felszarvazott férj ke­zében is lehanyatlik a pisz­toly. Még a zsebtolvaj is megszeppen: visszaszolgáltat­ja a zsákmányt. Ha csak fintornak szán­ták filmjüket az alkotók, céljukat elérték. Ám jó né­hányszor felötlik a nézőben az elszalasztott lehetőségek sokasága. A világért sem kér­nénk számon mélyenszántó szociográfiát — a fricskákkal úgyis bőkezűen bánnak az alkotók. A sok egymásba fo­nódó novella láttán azonban azzal az érzéssel távoztunk, hogy a kevesebb — ez esetben is — többet mondott volna. B átor és káprázatos ötlet a befejezés. A mennyei hang a kamera elé idéz pontban hat órakor külön­böző földi halandókat. A fajüldöző rémületében néger­rel csókolózik, a megátalko­dott náci a háború elvesz­tésének körülményeit magya­rázza. Londont, Párizst és Rómát, sőt a sivatagot kap­csolja a láthatatlan stúdió. Jóízű humor vegyül itt csip­kelődő gúnnyal, revü a pa­ródiával. Tucatnyi filmhez elegendő ötlet, káprázatos sztárparádé — így sommázhatjuk véle­ményünket. És ugyan ki tudna ellenállni Anouk Ai­mée, Sylvana Mangano, Vit­torio Gassman, Fernandel, Renate Rascel, Paolo Stoppá, Georges Riviere, De Sica és Domenico Modugno nevének?! Hogy „mellékesen” bepillant­hatunk Nápoly fényűző vil­láinak és hoteljének rejtel­meibe és ízelítőt kapunk a „napoletanó”-k, a izük labi­rintusok nyomorgó nincste­lenjeinek sivár életéből, azért az író és rendező külön el­ismerést érdemel. H a csak nem éppen ezért vállalkoztak „Az utolsó ítélet” megfilmesítésére... Gy. D, KÖNYVESPOLC Dr. Kocsis Ferenc: Az élet és a halál A Móra Ferenc Könyvkiadó Búvár Könyvek sorozatának 40. kötete egyike a sorozat legsikerültebb könyveinek. Az élet és a halál fogalmát, s az élőlények alkalmazkodó készségét rendkívül élvezetesen magyarázza meg. A munka középpont­jában a sejtek kialakulása, szerepe, s az ezekkel kapcsolatos kísérletek állanak. A szerző ötletességét dicséri, hogy miután ez a sorozat a serdülőknek szól, a jelen kötet is tizenkét éven felüliek érdeklődésére alapoz, egy cápavadászattal indítja a témát, bemutatva a cápa érzékszerveit, sajátosságait, szokásait, „tudományát”. Ebből vezeti le aztán az egész anyagot. A gaz­dag ismeretanyagot tartalmazó kötet igen hasznos olvasmány felnőtteknek is. irzott sejtkivonattal rátum hatását. Annak a bé­kának a mája, amelybe máj- szövetkivonatot juttattak, gyorsan és ráadásul hege- sedés nélkül gyógyult. A má­sik állat sebe viszont nem gyógyult be a kísérleti idő­szak alatt. Ez a béka azon­ban nem is kapott máj- szövetkivonatot. Máskor azzal kísérletez­tek, hogy a végtagok izom­zatúnak egy részét távolítot­ták el. Azok a szövetek, ame­lyekbe kivonatot juttat­tak, ez esetben Is min­den nyom nélkül gyor­san regenerálódtak. Amint Tumanisvili elmon­dotta, a szövetek gyorsabb növekedése olyan anyagok jelenlétének következménye, amelyek meggyorsítják a sejtosztódást. Ezek az anya­gok nagy molekulájú vegyü- letek, amelyek egyébként nem tudnak áthatolni a fél­áteresztő sejthártyákon. Jel­lemző tulajdonságuk, hogy nincs bennük fehérje. Egyéb­ként magában a sejtben ter­melődnek. Nemrégiben olyan anyago­kat is találtak a kutatók, amelyek lassítják a sejtosz­tódást. Ha mármost to­vábbi megfigyelés alatt tart­juk azokat az állatokat, ame­lyeknél a kivonat adagolása a máj kóros megnagyobbo­dására vezetett, azt látjuk, hogy bizonyos idő múlva az osztódás intenzitása csökken és a máj visszanyeri normá­lis alakját. Az osztódó sejte­ket mikroszkóp alatt meg is számlálták: ebben a máso­dik időszakban számuk való­ban csökkent. Nyilvánvaló, hogy a sejtekre az osztódást fékező anyag hatott. A tudó­sok feltételezése szerint ez az anyag magában a sejt­magban lehet, s részben való­színűleg hasonló az osztó­dást serkentő másik anyag­hoz. A kutatók feladata most éppen az, hogy a két anyagot elkülönítsék egy­mástól. Az új vizsgaszabályzat egyébként előírja, hogy a szóbeli érettségi tételeit a szaktanár a tanulókkal legké­sőbb március 15-ig közölje. A b, illetve c altételeket a je­löltek csak a szóbeli vizsgán ismerhetik meg. A szóbeli, il­letve szóbeli és gyakorlati vizsgán a tanulók a számozott tételeket húzzák. Ha a jelölt a húzott tételből nem tud felel­ni, póttételt kaphat, aki azon­ban póttételt húz, közepesnél jobb osztályzatot nem nyerhet. Egy jelölt legfeljebb két tan­tárgyból kaphat póttételt. A vizsgaszabályzat kimond­ja azt is, hogy az a diák. aki­nek írásbeli érettségi dolgoza­ta elégtelen, de szóbeli vizs­gára mehet, szigorított szóbe­lit tesz. A vizsgán póttétalt nem húzhat, s közepesnél jobb osztálj'zatot a kérdéses tantárgyból nem kaphat. Egy-egy jelölt vizsgája egy tantárgyból legfeljebb 15 per­cig tarthat. Ez alól kivétel az az eset, ha az érettségiző pót­tételt kap. Az előírások sze­rint az érettségi vizsgán egy- egy tétel megoldása előtt a felkészülésre legalább húsz perc időt kell a tanulóknak biztosítani. (MTI) — Az ifjúsági kulturális szemle keretében szombat es­te nagyszabású ki mit tud? vetélkedőt rendeznek a vá­ci Báthori utcai általános iskolában. Huszonöt szám­ban lépnek színpadra az iskola legjobb szavaiéi, éne­kesei és zenész szólistái. — Mindenféle táblát az útba tesznek! (Komódi István rajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom