Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-15 / 38. szám
**'**•» MEGtEI ahMrttw 1984. FEBRUÁR lo, SZOMBAT Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságának plénumán s az a tény. hogy a szociális- j ta országok fegyveres ereje - — amint aat az imperialista j hatalmak egyes személyiségei : elismerik — egyenlő a kapitalista világ erejével. Mi viszont úgy véljük, hogy {egy- \ veres erőink hatat ma sebbak. I A mi oldalunkon van minden erő, amely a béke. a ' demokrácia, a szocializmus; és a haladás mellett száll ! síkra”. ( Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hadikiadások bizonyos csökkentése nem befolyásolja i a szovjet hadsereg erejét. A hadsereg felfegyverzési és fenntartási költségeire azoov- ban szükség van, mert az imperialisták nem akarják a megállapodást, nem hajlandók megegyezni a leszerelésben. ,-A Szovjetunió nem gazdasági nehézségek miatt csökkenti a hadikiadásokat és a fegyveres erők létszámát, hanem a népek közötti béke őszinte törekvésétől vezérelje, a józan ész elképzeléseiből indul ki.” Nyikita Hruscsov beszédé- j nek befejező részében meg-! jegyezte, hogy az SZKP a kommunista építés tervednek ; megvalósításában nem csu- | pán belső, hanem nemzet- j közi feladatokat is lát. ..Pártunk, a szovjet nép, ! országunkban a kommunizmus , anyagi és műszaki bázisának I megteremtésével, nemzetközi i vonatkozásban pedig a testvéri szocialista országokkal való együttműködéssel erősíti a kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom bázisát. Pártunk, a szovjet nép ezzel internacionalista ■ kötelességét teljesíti.” A szocialista országok gazdasági építésének elsőrendű j fontosságát tagadó próbálko- j zásokat visszautasítva, Hrus- ! csov Lenin szavait idézte. ; Rámutatott: j A szocktsMtá országok f számára a fő politika a gazdaságpolitika A gyakorlat igazolja, hogy a szocialista gazdaság a tár- j sadalmi termelőerők fejlesz- j tésével felülkerekedik a tőkés gazdaságon. Végső soron ez a : fő ütközőpont az új és a régi j világ harcában. Ebben leiret : megfogalmazni azt a versenyt, j amely az egész emberiséget a szocializmushoz vezeti. Hruscsov a továbbialtban | rátért az amerikai imperializmus politikájának . jellem- ! zésére. Ez a nép elnyomása- I mk. a csendőri zsarnokságnak, az úi forradalmak elleni ! harcnak a politikája, amely elkerülhetetlen bukásra van kárhoztatva — mondotta a szónok, „Lenini pártunk, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkás- I mozgalom, a népek nemzeti I felszabadító mozgalma, a bé- j keszerető erők összeforrottsá- j gára és egységére ■ törekszik, j Az SZKP a jövőben is síkra- száll ennek az egységnek a , fenntartása és erősítése mel- I lett”. Pártunk és népünk internacionalista kötelességét a vi- Jágbéke véd el mezősében látja. A kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésével biztosítjuk hazánk védelmi képességét, amely az egész szocialista közösség meg- | bízható támasza. Nyikita Hruscsov újból leszögezte, hogy a béke biztosításának egyetlen reális lehetősége a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének politikája, s hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió hű ehhez a lenini politikához. Végezetül az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta: ,.A kommunista párt biztos abban, hoav a szovjet nép iól tudja, milyen nagy történelmi feladat ál] országunk előtt és mindent elkövet annak érdekében, hogy a kom- ! munista építés programja va- ; lóra váljon!” Az SZKP Központi Bizottságának plénuma folytatja 1 munkáját. Őszfői 235 gimnáziumban tanítanak tagozati rendszerben idegen nyelvet Kétszer annyi természettudományos osztály A tanulók tehetségének fejlesztését — a rendkívüli tárgyakon és a szakköri foglalkozásokon kívül — különösen jól szolgálják a speciális, úgynevezett tagozati — szakosított tantervű osztályok. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint az 1964—65-ös tanévben idegen nyelvi tagozati osztály az ország 235 gimnáziumában működik majd. Ebből 108 iskolában orosz nyelvű, ötben orosz nyelvvel kapcsolt más idegen nyelvi osztályok lesznek. Az utóbbi osztályokban a tanulócsoport egyik fiele oroszt, a másik pedig angol vagy más nyelvet tanul tagozati rendszerben, azaz magasabb heti óraszámban. 122 helyen részben teljes oeztálylétszámmal, részben megfelezve angol, francia, spanyol, olasz és német nyelvet oktatnak tagozati módszerrel. Az új tanévben a jelenleginek több mini kétszeresére, 36-ra növekszik a gimnáziumokban a természettudományos tagozatú osztályok száma. 1964—1965-ben 15 újabb matematika-fizika tagozatú osztály is nyílik. Nagy az érdeklődés a diákok körében a biológia-kémia tagozatú osztályok iránt is. Ezekből a jelenlegi kettő helyett a jövő tanévben nyolc újabb osztály nyílik. Több gimnáziumban szerveznek ének, zene tagozatú osztályokat is. Érdekesség még, hogy héhány általános iskolában már az alsó tagozaton, a harmadik ősz- j tályban bevezetik a nyelvi oktatást. A tapasztalatok sze- j rint érdeklődés itt is főként az orosz nyelv iránt mutatkozik, de egyes helyeken megkezdik angol vagy francia [ nyelv tanítását is az alsó tagozatban. A már működő és az újonnan szervezendő nyelvi, illetve természettudományos tagozatokkal kapcsolatban as osztályfőnökök adnak pontos tájékoztatást. (MTI) Aláírták a magyar—olasz kulturális munkatervet Több napon át tartó, szívé- ; lyes légkörben lezajlott kor- múnyközi tárgyalások ered- j méi.yeként pénteken a Kultu- j rális Kapcsolatok Intézetében aláírták az 1964. évre és 1965 első felére szóló magyar— olasz kulturális munkatervet. A munkaterv tanulmány- utakat, ösztöndíjasok utazását, tudósok és szakemberek cseréjét irányozza elő. Megállapodtak abban, hogy a római egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén magyar professzor fog működni. A tervek szerint magyar oktatót küldenek a padovai, illetve a bolognai egyetemre. A budapesti és szegedi egyetem olasz oktatót fogad. Sor kerül művészeti együttesek cseréjére és kiállítások bemutatására is. A munkatervet dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke és dr. Ludovico Barat- tieridi San Pietro rendkívüli követ és meghatalmazott1 mi- j niszter. az olasz külügymi- : nisztérium külföldi kulturális 1 kapcsolatok intézetének lyettes vezetője írta alá. he* Felvételre keresünk férfiakat, állandó nappali — 1 műszakos — munkakörbe, ablaktisztítónak! Betanításról gondoskodunk. Kereset teljesítmény szerint. Nőket keresünk lakástakarító munkakörbe (állandó nappali egy műszak!) továbbá teljesítménybéres nagytakarítónőket, állandó éjszakai beosztásra! Munkásszállást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés: Fővárosi Takarító Vállalat. Budapest V., Károlyi u. 12. le- vélbeni érdeklődésre is válaszolunk. Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari V„ Bp. XXI., Csepel, Kiss János altábornagy u. 19—21. -ÁLLANDÓAN FELVESZ Vác és környéke, Gödöllő, Aszód. Iklad és környéke, valamint budapesti munkahelyeire kőműves, ács. állványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Vidékiek részére munkavállalói (tanácsi) igazolás szükséges. Jelentkezés a fenti címen. Ezenkívül ímk-géplakatoso- kat. Jelentkezés XXI. kerület.' (Csepel). Rákóczi Ferenc u. 197. alatt III Iné ni Eehet ■ KIHAGYNI Vékonyszálú nylonharisnya 52,—; 56,— Ft helyett 36,40; 39,20 Ft Erősszálú nylonharisnya 42,— Ft helyett 29,40 Ft Különböző anyagokból készült, divatos női télikabátok 30 százalékos árengedménnyel, új ár: 560,— Ft-tól 1030,— Ft-íg. Sokféle áru leszállított áron ! Till VÁSÁR FEBRUÁR 10-22-1G III fíBRUÁR 10-T0I-Z2-IS TÉU FELVESZÜNK 8 általános iskolai végzettséggel 14—16 éves fiúkat süttői (Komárom megye) telepünkre kőfaragó ipari tanulónak, továbbá Budapestre kőfaragó, műkőkészítő és diszvakoló ipari tanulónak. Tanulóotthoni elhelyezést biztosítunk. Jelentkezés személyesen, vagy Írásban GM. Kőfaragó és Épület - szobrászipari Vállalat Budapest V., Báthori u 12. III. 25. Szakoktatás. ZCífTffifíjjJ RUHÁZATI BOLTOKBAN A FOLDMÜVESSZOVETKSZETt ] zőgazdasági szakiskolákba j olyan fiatalokat kell felvenni, i akik részt vesznek a kolhozok | és szovhozok teremtésében, s I a mezőgazdasági munkának óhaj jók szentelni ismereteiket. j Hruscsov ezután kifejtette | javaslatait a kolhoztago-k | nyugdíjának biztosítására vo- j natkozólag. Véleménye sze- | rint „országos, központi szo- | ciális biztosítási alapot kell létrehozni, s ebből kell folyó- | sítani a kolhozparasztok nyug-' díját”. A kolhozok jövedelmük meghatározott százalékát fizetnék be erre az alapra. Az ipar és a népgazdasági tervezés problémájáról szólva Hruscsov megemlékezett a hétéves terv feladatainak sikeres teljesítéséről, „a kapitalista világ, az Egyesült Államok — mondotta — már a szó szoros értelmében maga j mögött érzi lélegzetvételünket. ámos ága utoléri, íz amerikai szintet f anyagi termelés valamennyi j ágának összterméke (társadai- ] mi össztermék) a' Szovjetunió- | ban 127 százalékkal, az Egye- ; sült Államokban pedig 33 szá- I Zalákkal növekedett ebben az J időszakban. 1963-ban a Szov- ! jefunió termelése már 65 szá- ! zaléka volt az Egyesült Álla- j mokénak, míg 10 évvel ezelőtt a szovjet ipari termelés az j amerikainak csupán egyhar- j madát tette ki. Nyikita Hruscsov adatokat sorolt fel annak illusztrálásá- | ra, hogy a Szovjetunióban abszolút számoltat tekintve is I magasabb az acél, a kőolaj és a cementtermelés, s néhány ; más termék termelése, mint | az Egyesiüt Államokban. A múlt év kedvezőtlen idő- 1 járási viszonyaival íoglalkoz- j va Hruscsov rámutatott: „A : varjak most arról kárognak, | hogy a Szovjetunió, úgymond vereséget szenved a mezőgaz- ! daság terén. Uraim, kíméljék a i torkukat hama rosa»..visszavon.. ‘ nuiót keli Ajniófc:—ve • part : központi bizottsága és a kor• mány most olyan intézkedé- j select fogad el, amelyek le- j hetővé teszik, hogy kizárjuk az 1963. évihez hasonló esetek le- i hetőségét.” Nyikita Hruscsov ránrnrta- j tott: " a Szovjetuniónak most lehetősége van arra, hogy újabb jelentős eszközöket fordítson az agrokémia fejlesztésére és reális távlatot teremtsen a terméshozamok növelésére. Lehetőség nyílt arra is, „hogy elérjük e tekintetben a fejlett nyugat-európai országok szín- í vonalát. Azért beszélek ezekről az országokról, mert náluk lényegesen magasabbak a hozamok, mint az Egyesült Államokban”, A szónok cáfolta a szovjet állam ellenségeinek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió „lemond az iparosításról”. le a termelőeszközök fejlesztéséről ■ | dasági feladatokkal foglal- j j kozna. Ennek a szervnek figyelemmel kellene kísérnie a tudományos ismere- | tek legfontosabb teriile- ! teinek áramlatait és irányzatait, s megadnia az 1 egyes tudományos irányzatok megfelelően alátámasztott értékelését. A továbbiakban Hruscsov , j foglalkozott a szovjet költ- i j ségvetés védelmi előiráriy- i I zatai csökkentésének kérdé- i sével. Valótlannak nevezte az imperializmus ideológusai- . nak azt az állítását, hogy • a Szovjetunió gazdasági ne- . hézségei miatt kénytelen [' csökkenteni fegyverzetét és t | fegyveres erőit, s cáfolta . azt a teóriát, hogy a Szov- j jetunió nem képes egyide- . jűleg fejleszteni gazdaságát és szilárdítani védelmét, . vagyis nem képes sikerrel . versengeni a kapitalizmussal. „Mindez csak koholmány — mondotta. — Ár- ^ ról tanúskodik: ä szocializmus ellenfeleit nyugtalanítja a y Szovjetunió és a szocialista ;- országok viharos fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) dotta Hruscsov majd rámutatott: — A mezőgazdaság továbbfejlesztésének egyik fontos tartaléka a lemaradt kollektív gazdaságok felemelése az élenjárók szintjére. Ezen a téren már jelentős előrehaladást értek el, s a gyengébb kolhozok száma lényegesen csökkent. Hruscsov rámutatott, a lemaradt kolhozok gazdaságfejlesztésének kulcskérdése, hogy ezeket a gazdaságokat tapasztalt vezetőkkel, jó szervezőkkel és szakemberekkel lássák el. A mezőgazdasági szakemberképzésről szólva a szónok kiemelte a szakemberképzési rendszer gyökeres átszervezésének szükségességét. A meA szovjet ipar sz sőt túlszárnyalja i A termelés szocialista rendszerének fölénye, az ipari fejlődés szovjet üteme olyan realitásokká váltak, amelyeket lehetetlen nem észrevenni.” A szovjet kormányfő foglalkozott az amerikai központi hírszerző hivátal, a CIA nemrég közzétett félresikerült „dokumentumaival”. Ezek szerint a szovjet gazdaság fejlődési üteme állítólag lassúbb, mint az Egyesült Államoké és az utóbbi két évben az évi 2,5 százalékot sem éri el. „Nos, imperialista urak — mondotta Hruscsov —, ha úgy tetszik, ringassák magukat illúziókban. A mi szempontunkból ez se nem oszt, se nem szoroz. Tudjuk, hogy nem éppen szórakozásból vállalkoznak ilyen félrevezetésre. Azt akarják elhitetni országunk népével, hogy a szocializmus nem olyan jó, mint amilyennek mondják __Az__emberek--azonb an — s szerte a világon egyre többen vaDnak ilyenek — egyre inkább meggyőzödnek arról, hogy mit nyújt a szocializmus, milyen magaslatokat ér el á termelőerők fejlődése a szocializmusban. Az amerikai hírszerzők durva hibát követtek el. Selejtes munkájukat még a burzsoá sajtó is nevetség tárgyává tette.” A szovjet és amerikai gazdaság fejlődésének valódi ütemét összehasonlítva Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy az utolsó két évben a Szovjetunió ipar! termelése 19 százalékkal, a társadalmi össztermék pedig az 1963. évi rossz termés ellenére 11 százalékkal nőtt. A Szovjetunió ipari termelése 10 év alatt 171 százalékkal emelkedett, az Egyesült Államoké pedig 36 százalékkal. Az Sohasem mondtunk gyártásának Ez az állítás a szovjet állam természetének és a kommunista párt politikájának meg nem értéséről tanúskodik. A vegyipar mindig a nehéziparhoz tartozott. Pontosabban fogalmazva: a vegyipar egyaránt termel fogyasztási cikkeket és termelőeszközöket. A népgazdaság kemizálásának programja, amelyet äz SZKF Központi Bizottságának decemberi plénuma fogadott el egyaránt magában foglaljs a termelés és a fogyasztói szféráit — hangsúlyozd Hruscsov. „A párt továbbra is gondoskodni fog a nehézipa'i fejlesztéséről, de sohasem te hintette öncélúnak ezt < feladatot. A kommunistj párt azért törekedett a ne hézipar fejlesztésére, bog; megteremtse az ország hatal más gazdasági potenciálját s ennek alapján magas élet színvonalat biztosítson a nép nek.” Az SZKP Központi Bi zottságának első titkára szc emelt egy olyan szerv létre hozása érdekében, amel nagyszabású tudományos-gaj
