Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

1964. FEBRUAR 15, S5S05JBAT rs»i feC/rfep Baromfitenyésztő asszonyok ? tanácskozása I A ráckevei ■ járási nőta- j nács és a. föídművesszövet- i kezetek járási központja né- | hány nappal ezelőtt eredmé- ] nyes ankétot rendezett Kis-1 kunlacházán a baromfite- j nyésztő asszonyok részére.! A termelőszövetkezeti ba­romfinevelők és az egyéni j tenyésztők találkoztak ezen í a délelőttön. Értékelték az j elmúlt esztendőben elért j eredményeket, kicserélték ta­pasztalataikat. Az élen járók jutalomban részesültek. Három dömsödi tenyésztő: Pokornyik Zsigmondné, Ba­logh Lászlóné és Somogyi Józsefné kapott értékes tárgy- jutalmat. Fábián Jánosné a makádi tenyésztők közül tűnt ki. A megbeszélés résztvevői úgy határoztak, hogy ebben áz évben mintegy félmillió tojást és húsz va­gon baromfit küldenek piac­ra. A jó adottságok ellenére i'ossz gazdálkodás Hogyan lábalhat ki a bajból a lápiószcnímártoni Kossuth Tsz? tam Zsámbékorí. Miután, el- j nőkké választott a tagság, j nekem is' az volt az első, gondom, bogy feleletet talál- j jak erre a kérdésre. Ma már j világos előttem, hogy miből j adódott a Kossuth Termelő- j szövetkezet 5 480 000 forintos I mérleghiánya: a felelőtlen, szakszerűtlen és diktatórikus vezetésből. Ez a fő gyökere a tengernyi egyéb hibának. — Milyen egyéb hibáikra gondol? — A rossz munltakedvre, munkafegyelemre, a közös vagyon herdálására főként. Mindezek eredőjét, ismétlem. a rossz vezetésben ketl ke­resni. Jellemző erre, hogy például az 1962. évi leltárt tudatosan meghamisította a régi vezetőség. A szalma- és takarmánykésziletet egymillió foróinittaJ becsülték túl, s más, nem létező értőkeket, is feltüntettek. így aztán ak­kor „csak” 3,5 millió volt a .mérleghiány. Ehhez járult még az ellenőrzés telje: hiánya, minden termelési ón­ban. A takarmányokat nerr rendeltetésűik szerint használ­ták fel, s a fogatokat ú mindenki oda vitte, ahovs akarta. Mindazek következ­tében leromlottak az állatok 5 rendkívül silány volt as állattenyésztés hozama. Hason­ló állapot uralkodott a nö­vénytermesztésben is. — Tálé Inak-e kivezető uta' ebből a kátyúból? — Az új vezetőség ezt £ kérdést állította a tagéi elé: akarjátok-e, hogy meg­éljünk ezen a földön.? Ha igen, akkor ezt meg eal kell cselekedni. A tagság többsége megértett bennün­ket és velünk van a hibák kijavításában. Az - első lépés az Ösztönző jövedelemelosztási forma bevezetése volt. A nádudva­ri példa nyomán mi is a termelt javak mennyisége és minősége alapjain őszijük el a jövedelmet. — ügy véli tehát, hogy az idén. már jövedelmezően tud­nak gazdálkodni? — Ezt biztosra veszem. Ter­mészetesen amikor ezt állí­tom, akkor arra gondolok," hogy a 1 sz-vezeiőségnek a talpán kell állnia egész év­Ke engedd gyermeked a jégre! Szerdán délután a Kis-Duná­ban, Szigetbecse mellett az ol­vadó, kásás jégre ment ját­szani Kirchner György ötéves szigetbecsei kisfiú. A felügye­let nélkül levő gyermek alatt a jég hirtelen beszakadt. Mire a felnőttek érte menteit és a vízből kihúztak, késő volt. Az orvos csak a fuUadásos ha­lált állapíthatta meg. Izembe helyezik az idén a váci papírzsákgyárat Új mészipari üzemek építését kezdik meg A cement- és mészipar az idén már húsz százalékkal több kötőanyagot ad az építőknek, mint tavaly. A váci új Dunai Cementmű termeli a többletet. Gondos­kodnak a mésztermelés fo­kozásáról is. A Beremendi Cementgyárban átalakították az üzem két forgókemencé­jét. Ezekben a 36 méter hosszú kemencékben így már nem a cement alapanyagát, a kéjnkert, hanem mészkövet égetnek. Az átalakítóit berendezé­sekkel évente 36 C00— 38 COO tonna égetett mé­sz et termelnek. j Az építők idei kötőanyag- ! ellátása azonban nem esu- I j pán a termelésen múlik, j j mert sajnos, máris akadályoz- : j zák a munkát a vagcmellá- , : tasi és a szállítási nehézsé- j gak. A cement- és mészipar I fontos műszaki fejlesztési és j beruházási, munkákkal - ké- j szíti elő az idén az építő- . ipar kötőanyag-ellátásának ; következő évi feladatait is. A Dunai Cementműben foly­tatják az építkezést. ! Az év második felében átadják itt a cemenüpar legnagyobb papírzsákgyá­rát, amelynek automati- kns berendezései évente 25—39 millió cementzsákot adnak majd az ország­nak. í Megkezdik a váci' ipartelep j másik nagy részlegének, a j mészműnek az építéséj is. i Előreláthatóan 1966-baii he- : lyezik üzembe ezt az új | gyárat, amely évente száz­ezer tonnával növeli az ország. : meszeli áfását. A eemen/tipar fejlesztése j sem fejeződött be a váci j gyár építésével. Az építő- | ipar fejlődése miatt még ; 1970 előtt tovább keli bő- I víteini a hazai oementterme- j lést j Az Építésügyi Minis®! é- í rium máris megkezdte az előkészületeket, s még az idén kidolgozzák a Bélapátfalvi Cementgyár rekonstrukciós programját. Az építés 1969-ig 'tartana, g a korszerű üzem évente 600 : ezer tonna cementté! segíti majd az ország építkezéseit. Minőségi dupla, minőségi fröm Nem kel! vegyvixsgálat, a vendéglőben ellenőrizhető a kávé és a bor vé minőségi vizsgálatára szol­gáló újfajta készülékkel azon­nal megállapíthatják, ha a folyadék nem felel meg az előírt minőségnek- A készülé­ket mindössze egy hónapja használják á vállalat ellen­őrei, de máris bebizonyult, hogy azöfS' "kevesebb* ‘a!rYtsz- szaélés. Ajánlotta a többi vál­lalatnak. szintén szerezzék be a két ellenőrző készüléket. Az értekezlet végül is elhatározta a vállalati el­lenőrök szakképzettségé­nek fejlesztését. s miután az egyes vállalatok bolthálózatában az alkalma­zottak természetszerűleg isme­rik az ellenőröket —, csereel­lenőrzés bevezetését. Megál­lapodnak a szomszédos me­gyék testvérvállalataival és egymás területén is folytatnak ellenőrző vizsgálatokat. Pénteken a Pest megyei ke­reskedelmi és vendéglátóipari vállalatok ellenőri munkájá­nak tavalyi tapasztalatait ér­tékelő és idei feladatait, va­lamint módszereit ismertető értekezlet volt a megyei ta­nácsházán. Komor Béla, a megyei" tanács kereskedelmi osztfiyáttak- vezetője megál­lapította, hogy a fogyasztók érdekvédelme és a társadalmi tulajdon védelme tárgyában két esztendeje kiadott minisz­teri utasítás végrehajtása eredményesebb volt az előző évinél. A vállalati ellenőrök eljárásaik során nemcsak ad­minisztratív hibákat tártak fel, hanem egyes esetekben bűncselekményeket is felde­rítettek. Jelentéseik alapján a vállalatok fegyelmi el­járást indítottak, sőt sú­lyosabb esetekben a vál­lalat társadalmi bírósága elé állították a vétkeseket. Előfordult, ha a vásárlók meg­károsítása folyamatos volt és így feltehetően nem gondat­lanságból származott, hanem bűnös szándékból történt, hogy bűnvádi feljelentést is tettek. A leltárak felvételé­nél a hiányok összege általá­ban csökkent, mégis az előző évekhez viszonyítva szokatla­nul nagy összegű hiány mutat­kozott néhány boltnál. Vörös Lajos, a megyei Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség vezetője arra kérte a vállala­ti jogászokat, hogy a vállala­ton belül legyenek őrei a ke­reskedelmi és munkaügyi tör­vényességnek. A vállalati el­lenőrök pedig végezzenek a boltokban minél több csomag­ellenőrzést, hogy ezzel elejét vegyék a vásárlók megkáro­sításának. ami sajnos néha még mindig előfordul. A különböző vállalatok je­lenlevő igazgatói, jogtanácso­sai és főellenőrei csaknem valamennyien felszólaltak. Kürti András, a Ceglédi Élel­miszerkiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója elmondotta, hogy különösen sok panasz merült fel a húsvásárlók ré­széről. Ezért külön szakképzett !sútel­lenőrt alkalmaztak, s az­óta a vásárlók panaszai lényegesen csökkentek. Érdekes bejelentést tett Dombai Endre, a Váci Ven­déglátóipari Vállalat főellen­őre, aki elmondotta, hogy vál­lalatuk egységeiben a bor és a kávé minőségét a helyszínen vizsgálhatják meg az ellen­őrök. Nem kell mintát venni, vagy vizsgálatra küldeni, ha­nem a bor, illetve a feketeká­Rönkrakodó, varia-nyaraló, lakókocsi A Szentendrei. Kocsigyár neve már nem fejezi ki az üzem termelési tevékenységét. Igaz, hogy kocsit is készítenek, más gyártmányaik viszont az emberek pihenését, kényel­mét szolgálják. Ezek közül a termékek közül matatunk be hármat képeinken. Iíaívankilcnc ilyen rönkrakodót gyártanak és adnak át az erdőgazdaságoknak a* idén. Az elmés szerkezet megkíméli az embert a nehéz fizikai munkától C*.V^\'.>>'WYVW\VV',V^>.XW\XX\X\XNN.XWV,VVVv\'í' MEGTÉRÜLT MILLIÓK nSól sóftír köti tah tíz ti főtiszt pásiziártfl Visíts rrsán- ifjabb eiktípz-plésf-k ti sweffféaiatotiaít ff ff ár itífábbi hárítás fr» gyobb szerepet szánnak a magyar kötszövő iparnak a KGST-programban. A várható igénynövekedés három-négy­szeres! Nyugalomba akarják küldeni a még dolgozó régi masinákat is. • A kétirányú változtatás­sal Kis tarosa képes lenne arra, hogy a Magyaror­szágon termelt gyapjú teljes mennyiségét feldol­gozza! A maivá fiatalított régi gyár a legelőkelőbb helyet foglalja el a textilesek sorá­ban. A fantáziához irigylésre méltó szakértelem, s a leggya­korlatibb realitás társult. Mindezek alkalmassá teszik, a helyet arra, hogy nagyon hasz­nosnak látszó, s ismét gyor­san megtérülő áldozattal fel­építtesse a minisztérium az új gyárrészt 1 (t. gy.) — Nyári önkéntes ifjúsági mtmkaiáborok. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is több nyári önkéntes ifjúsági munkatábor működik majd megyénkben.. A már meg­született döntés szerint Szén tmártonká tán, Nagykő­rösön és Szigetmajoron lesz ifjúsági mzráfáiÁixx, A képein látható makett kicsinyített mása a gyárban készülő aluminiumtetős varia nyaralónak. Ebből 150 ké­szül 1964-ben. Az ára 34 ezer forint, s hét embernek nyújt nyári hajlékot A KFM, a Vízügyi Főigazgatóság és az erdőgazdaságok megrendelésére készítik a képen látható lakókocsit ♦Gábor feiv.) A nagytoáfai járás, sőt a megye egyik legjobb terme­lési adottságaival rendelkező községe Tápió&zentmártan. A falu szánitófcll'djeir.ek minő­sége átlagon felüli, számot­tevő szőlő, gyümölcsös van a község határában, s a tsz-ek birtokában levő ál­lat-állomány nagysága sein átlagom aluli. Mindehhez hoz­zájárul még az a tény, hogy emberi munkaerőben sem sszűkölködTsk a falu. Ennek ellenére a helybeli Kossuth Tsz például több mint öt­milliós mérleghiánnyal zárja a tavalyi gazdálkodási évet, adóig iniött a közös vagyon, a tagság jövedelme pedig csők- kenik Mi az oka annak, hogy a megye egyik legjobb adott­ságaival rendelkező falujá­ban a miegye legrosszabbul gazdálkodó termelőszövetke­zete működük? S várható-e j gyökeres változás? — Erről beszélgettünk Szabó János- \ sál, a Kossuth, Termel őszö-! vetkezet elnc&ével. — Mi az oka a ráfizetéses gazdálkodásinak a Kossuth Termelőszövetkezetben ? — Mielőtt válaszolnék, sze­retném előrebocsátani: há­rom hónapja vagyok elnök1 a termelőszövetkezetben). Előt­te vezetőképző iskolán vöd­ben. Azt jeleníti ez, hogy ál­landóan foglalkozni kell az emberekkel, türelmesen meg kell magyarázná a feladato­kait, mag kell hallgatni a vé­leményüket és határozott, ésszerű intézkedéseket kell hozni. Ha ezt megtesszük, nem maradhat el a siker. — Mindenki erre törekszik a Kossuth Teormelőszövetke- í zetben? — őszintéin szólva., nem j mindenki, vagy helyesebben | még nem mindenki. ° i Még a vezetőség tagjai kö- j zött is akadnak olyanok, aikik- ; nek nem tetszik a szigorú j közfegyefem, de nem tor- j panhatunk meg miattuk. A j nagy többség azonban ve­lünk tart és reméljük, hogy az akadékoskodók is jobb be­látásra jutnak. Bízunk az em­berekben, még azokban is, aki.k most még nem teljes szívvel állnak mellénk, mert más mód nincs: csak egyet­értésben, egymást segítve böl- dogulhatun'i, (n. í.) Az ötvenes évek táján rak­tak le egy kis erdőre való ég­nek ágaskodó betonoszlopsort a Kistarcsai Fésüsfónéban. A csupasz testek között azóta mindent felvert a gyom, s haj­lik rá az erre utazó, hogy az eső és napfény ostromolta tes­teket régi emléknek tartsa. Pedig ha minden jól megy, a helyén ma épület állna, amely a régivel társítva az ország legnagyob fésűsíonó üzeme lenne. Aa építkezés elmaradt. Most' iíistarcsáii fel akar­ják építeni és benépesíte­ni a régen tervezett üze­met. Két esztendeje fejeződött be 'egy' nagyszabású újjáteremtő munka a régi gyár, majd­hogynem aquincumi korú falai között. Aki tudja, milyen a régi textilüzem életkedvet ép­pen nem árasztó ódon, poros, zajos világa, az megdicsőül, ha végigsétál ma a gépsorok kö­zött Csupa fény, szín, tiszta­ság. Nem azért, mintha az it­teni emberek nem küszködné­nek mindennapi bajaikkal éppúgy, mint másutt. Mégis mennyivel könnyebb most. Életük napi nyolc óráját csupa fényben töltik. Ez jut a közembernek. S az államnak? I Huszonhat milliót költöttek j átalakításra. Negyven új olasz : gépet állítottak fel. Okos. ra- I gyogó gépek. És a múlt eszten- I dő pénzügyi évzárása azt mu­tatja, hogy másfél esztendő i alatt megtérült a beruházás. | Nagyszerű leírni ezt. Szó | szerint igazolja Németh Vil- j mos igazgató-főmérnököt és munkatársait, mert mondani sem kell, hogy szívós és ve- rejtékes harcot folytattak nap mint nap a tervek realizálá­sáért. S amikor a hitetlensé­gek után mégis megszületett a jóváhagyás, percpontos „hadműveleti'’ j tervet állítottak össze a . j végrehajtásra. Egyetlen óra sem múlt el álldogá- 1 ássál. Minden kötelezettségnek ele­get tettek, mintha közben nem is forgatták volna fel az egész gyárat. Nemcsak elismerést, de jo­got is szereztek ahhoz, hogy újabb elképzeléseiket tervként kezeljék! Mit rajzol ki a fantázia? Az egykor elmaradt bővítés he­lyén új gyárat! Mélyek a gyökerek itt is. Nem viszi el az első szél Né­meth Vilmos főmérnök és tár- I sai gondolatát Tudják, hogy i a ránk köszöntő esztendők na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom