Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

A vegyipar gyors fejlesztését célzó intéz­kedések mélyreható befolyást gyakorolnak majd az egész kommunista építőmunkára Hruscsov beszéde az SIKP Központi Bizottságának plénumán VIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM Mi A 50 FILLER 1954. FEBRUAR 15, SZOMBAT PEST MEGYEI «Ilii FNEIlUU. EÍÍESOUEIEX! A jó adottságok ellenére rossz gazdálkodás (Hogyan lábolhat ki a bajból a tápiószentmáríoni Kossuth Tsz?) Minőségi dupia, minőségi frétes MARAKODÓ, WMÍMIÓ, LAKÓKOCSI (Képriport a 3. oldalon) Megtérült milliók (Jól sáfárkodtak az állam pénzével Kistarcsán) CSALÁDI ÉLET HUSZÁKÉKNÁL - VÁCOTT Hétvégi sportműsor AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megerősítette a közös te­herkocsipark létesítéséről és együttes üzemeltetéséről Bu­karestben aláírt, valamint a Magyar Népköztársaság kor­I mánya és a Csehszlovák Szó* cialista Köztársaság kormánya I között a kölcsönös vasúti for­galom szabályozásáról kötött egyezményeket. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az SZKP Központi Bizott­sága pénteken a Kreml Kong­resszusi Palotájában foly­tatta munkáját. AZ ülésen N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke mondott beszédet. Hruscsov hangoztatta, a tel­jes ülés ismét megmutatta a nép és a párt egységét, azt, hogy egyöntetű támogatásra találnak a központi bizottság erőfeszítései, amelyeknek cél­ja a párt programjának meg­valósítása. A plénuim határo­zatai a XXII. kongresszuson elfogadott program valóra váltását, a népgazdaság fejlő­dését, a nép fokozódó élelnu- xzersziikségleteinek kielégítését szolgálják majd. A decemberi plénumon el­fogadott példátlanul nagy je­lentőségű vegyiparíejlesztési program nagy visszhangot kel­tett a nép körében, s az ott fel­vázolt tervet minden szovjet ember magáévá tette. Ha pe­dig az egész nép vállalja a nagy vegyipar megteremtését, bizonyosak lehetünk abban, hogy a párt vezetésével meg is valósítja ezt a nehéz, de halaszthatatlan és fontos fel­adatot — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta: A vegyipar gyors fejleszté­sét célzó intézkedések mélyre­ható befolyást gyakorolnak majd az egész kommunista építőmunkára. Különösen a mezőgazdaság szempontjából fontos a vegy­ipar fejlődése. Míg az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkés országban több évtized kellett a mezőgazdaság kemi- zálásához, a Szovjetunióban ezt a feladatot hét esztendő alatt fogják megvalósítani. E hét év alatt évente csaknem kilencmillió tonnával több műtrágyát kell előállítani. , Ez azt jelenti, hogy egy év alatt ugyanannyi mű­trágyatermelő kapacitást kell üzembe helyezni, amennyi a szovjet hata­lom első negyven eszten­deje alatt létesült együtt­véve. Hruscsov utalt egyes nyu­gati politikusok állításaira, hogy ,,a vegyiparprogxam meghaladja a szovjet gazda­ság lehetőségeit“. A nyugati kritikusok azért mondják ezt, mert egyetlen fejlett tőkés or­szág sem volt képes ilyen rö­vid idő alatt nagy vegyipart kiépíteni. Hruscsov erről ki­jelentette: a Szovjetunió azon­ban hatalmas szocialista or­szág, a nagy Lenin országa. A mi népünk, hősi munkásosztá­lyunk, tudósaink, mérnökeink és technikusaink számára reá­lis feladat a nagy vegyipar megteremtése. Ez a program — milliók munkájával — máris valósággá válik és két­ségkívül teljesen megvalósul majd. A vegyipar fejlődésé­vel létrejönnek a feltételek ah­hoz, hogy biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes kielé­gítését a legértékesebb élel­miszerek tekintetében is. Hruscsov adiatoka/t ismer­tetett a szovjet mezőgazda­ság műszáki ellátottságának megváltozásáról, majd a mezőgazdaságot szolgáló álla­mi beruházások mérhetetlen növekedéséről beszélt, s ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy a kolhozisták 1953- ban munkájukért 1,6 mil­liárd rubel pénzbeli jutta­tásit kaptak, ' 1963-ban ez az összeg már 7,2 milliárd ru­belt tett ki. Ha erre az alapra építünk — mondotta Hruscsov — ak­kor közeli feladatiként tűz­hetjük magunk elé a me­zőgazdasági termelés inten­zitásának gyors növelését. Az állattenyésztés fejlesz­tése elképzelhetetlen ma­gas terméshozamú takar­mánynövények, elsősor­ban a kukorica és a cu­korrépa nélkül. A kolhozisták döntsék el önállóan, mennyi kukoricát és egyéb takarmánynövényt vessenek, hogy elláthassák takarmánnyal a fejlődő ál­lattenyésztést. A . mezőgazdaság beit érj e- sítésében fel kell használni mindazt az értékes tapaszta­latot, amellyel a testvéri szocialista országokban talál­kozunk — mondotta Hrus­csov, majd felhívta a ple­num résztvevőit, mélyreha­tóbban tanulmányozzák a tő-, kés országok mezőgazdasági tudományos és gyakorlati vívmányait is. lizmus, a kommunizmus építésére, akár szocialis­ta, akár tőkésországban készült — folytatta Hruscsov. — Min­denki tudja, hogy nem a gép határozza meg, kit szolgál, hanem az emberek, a társa­dalmi rendszer. Le kell válta­ni azokat a funkcionáriusokat, akik nem akarják tanulmá­nyozni és meghonosítani a tu­domány vívmányait, akik ma­kacsul ragaszkodnak a régi­hez. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangoz­tatta: Az egész pártnak, a mezőgazdaság minden dolgozójának a gabonatermelés növelésével összefüggő feladatokra kell fordítania figyelmét Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Emlékeztetett arra, hogy 1964-ben a gabonafelvásárlást 4,1 milliárd púdra (1 púd = 16,38 kiló — a szerk.) kell emelni. S megállapította, hogy több köztársaságban a terve­zettnél lényegesen nagyobbak a lehetőségek. „Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha a termésnövelés fel­adatának megoldását arra az időszakra halasztanánk, ami­kor már maradéktalanul ki tudnánk elégíteni az ásványi műtrágyaszükségletet”. — folytatta Hruscsov. Az ásványi műtrágya minden kilogrammját ész­szerűen kell felhasználni, elsősorban azokban a kerüle­tekben és gazdaságokban, ahol a legnagyobb terméstöbblet érhető el a segítségével. A szervestrágya szerepét természetesen helytelen lenne lebecsülni. A műtrágyák leg­nagyobb hatékonysága ugyan­is éppen a szervestrágyákkal való kői nálásuk esetén ér­hető el. Hruscsov megállapította, hogy országszerte megterem­tették a cukorrépa-termelés jelentős növelésének és a la­kosság bővebb cukorellátásá­nak feltételeit. Az egy főre eső cukorszük­séglet az 1953-es évi 16,3 ki­logrammról 1963-ra 31,5 kilo­grammra emelkedett. Ebből adódik az a feladat, hogy biz­tosítsuk az évi 40—42 kilo­grammos szükséglet kielégíté­sét. Egyre nagyobb lehetőségünk van az ország cukorellátásá­nak biztosítására — jelentet­te ki Hruscsov. A plénum résztvevői tetszésnyilvánítás­sal fogadták következő sza­vait, amikor emlékeztetett a Kubával kötött hosszú lejáratú egyezményre. A megállapodás értelmében a következő évek­ben Kuba évi ötmillió tonna cukrot szállít a Szovjetunió­nak. Fokozottabban ki kell hasz­nálni a lehetőségeket a bur­gonya és zöldségfélék terme­lésének növelésére, hogy mi­nél jobban biztosítsuk a vá­rosok és ipari központok la­kosságának ellátását — mon­(Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács a fővá­rosi, megyei és megyei jogú városi tanács vb-elnökök ré­szére pénteken, a Parlament­ben értekezletet tartott, ame­lyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Dal­les Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának ve­zetője és dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Fehér Lajos tájékoztatta a részvevőket kül- ,és belpoliti­kai, valamint fontosabb gaz­daságpolitikai kérdésekről. A tanácsok feladatairól szólva kiemelte az időszerű mező- gazdasági feladatok szervezett megoldásának szükségességét« Hangsúlyozta a kenyérgabona és takarmány, valamint a cu­korrépa-termelés emelése ér­dekében szükséges tennivalók fontosságát. A továbbiakban a termőföldek védelmére hozott törvény határozottabb végre­hajtására, a parlagterülefeto felszámolására és a mezőgaz­dasági beruházások sikeres megjavítására teendő intézke­désekről szólott. A tanácskozáson Köböl Jó­zsefnek, az Országos Tervhi­vatal főosztályvezetőjének előadása alapján megvitatták a tanácsok tervezési, beruhá­zási és iparpolitikai tevékeny­ségének időszerű feladatait. Több mint kétszáz versenyző a mezőgazdaságban a szakma kiváló tanulója címért Az idén első ízben hir­dettek versenyt a szakma kiváló tanulója címért a me­zőgazdaságban. A mezőgazdasági szakmá­kat jelenleg több mint 13 000 fiatal tanulja, közülük 2600 á harmadéves. A szakma ki­váló tanulója címért induló versenybe 13 szakmából 204- en neveztek be. A verseny­re májusban és júniusban kerül sor. (MTI) Mit hallgat a rádióban? — Van-e szabad ideje? Mennyit utazik naponta? K Falukutatást is végeznek a népművelési gyakorlatra utazó egyetemisták Mint má^ korábban közöl­tük, február 15-én, tehát ma, népművelési gyakorlati munkára utazik megyénk fal­vaiba harminc egyetemista, illetve főiskolai hallgató. Több éve bevált ez a gyakorlati népművelési munka, amikor a fiatalok kint élnek a köz­ségekben. „E kérdésben sem zárkózhatunk el nemzeti határaink között" Elmondhatjuk, hogy a tu­domány lényegében nemzet­közi és minden országban fejlődik. A tudomány és a technika fejlesztésében mind a szocialista, mind a tőkés országok hagy eredményeket értek el, ezért nem szabad magunkba zárkóznunk,' elszi­getelődnünk. Ostobaság lenne, ha csak azért nem tanul­mányoznánk a külföldi tu­dományos vivmányoltat, mert azokat valamely kapitalista országban érték el. Hruscsov elismerően szólt Garst, az ismert amerikai ku­korica' rmelő farmernek a szövi et -’'■itóban is közölt ter­jedelmes leveléről és megje­gyezte: Garst úrra hatást tett a szovjet vegyipar rohamos fejlődése, a hibridkukorica- vetőmaigvak nemesítésében elért siker. A farmer, amikor másodszor járt a Szovjetunió­ban, megtekintette az új szov­jet hibridkukorica-fajtákat és azt mondta, hogy többé nem beszéli rá az oroszokat az amerikai kukorica-vetőmag megvásárlására. Hruscsov abban is egyetértett Garst- tal, hogy a Szovjetunióban egy-két, Amerikában vásárolt gépet még jobbá tettek, mint az eredetileg volt. A jó gépet eredményesen felhasználhatjuk a szocia­Déligyiimölcsvásár — Vácott — Halló, Vác és Vidéke Kör­zeti Földművesszövefckezet? — Igen. Vida Gusztáv keres­kedelmi osztályvezető beszél. — Mi újság Vácott? — Nagy déligyümölcsvásár kezdődött zöldség-gyümölcs boltjainkban, s március 5-ig tart. — A földművesszövetkezeti árudák milyen mennyiségű déligyümölcsöt szoktak eladni havonta a városban? — Negyven-ötven mázsát. — Melyik a legkeresettebb déligyümölcs? — A banán és a füge. Egyéb­ként ezentúl mirelit zöld­ségféléket is árusítanak üz­leteink, vásárlóink régi kí­vánságának megfelelően. Az ehhez szükséges berendezést csak mostanában szereztük be, azért nem tudtuk előbb beve­zetni a mirelit cikkek áru­sítását, —• Nemsokára itt a tavasz és lesz újra friss zöldségáru. Ho­gyan készül a földművesszö­vetkezet a szezonra? — A városban eddig hét zöldségesboltunk működött, most megikaptuk a Kossuth Tsz két elárusítóhelyiségét, tata­rozzuk és márciustól ezekben is megkezdjük az árusítást A körzetünkhöz tartozó termelő- szövetkezeteken kívül a ház­táji árutermelőkkel is kötünk szerződést. Ügy gondoljuk, hogy az idén tovább bővül majd az. árubázisunk és még jobban, kielégíthetjük a lakos­ság igényeit (t, m.) Előadásokat tartanak, se­gítik a helyi művelődési otthon tevékenységét, csa­ládokat látogatnak, is­merkednek a mai magyar faluval. Az egyetemisták családlá­togatásét a Pest megyei Népművelési Tanácsadó kez­deményezésére felhasználják adatgyűjtésre is. A mai szel­lemű falukutatás során a sze­mélyi adatokon kívül felvilá­gosítást kérnek a meglátoga­tott család tagjainak iskolai végzettségéről, továbbtanulási szándékáról, foglalkozásáról, a gyerekek pályaválasztási ter­veiről, olvasásáról, moziba, színházba járásról, általá­ban a szórakozásról. A kér­dőívben, amelyet . az egyete­misták kitöltenek, ilyen kér­dések is szerepelnek: Mit hallgat a rádióban? Szere­ti-e a muzsikát? Mire hasz­nálja fel szabad idejét, s van egyáltalán szabad ideje? Jár-e Budapestre szórakoz­ni? Van-e háztartási gé­pük? Ha bejáró munkás az illető, akkor, hova utazik, s hány órát utazik naponta? Az igen részletes kér­dőívekből a megyei mű­velődési szervek reális képet kapnak az illető községek lakosságának igényeiről, helyzetéről, a község művelődésügyi munkájáról. A későbbiek során a lehető­ségek szerint fel is hasz­nálják ezeket az adatokat, s ezeknek megfelelően segítik a lakosság kulturális igé­nyeinek kielégítését. Hét községbe utaznak ki egyetemisták, négyfős brigá­dokban. Ezek: Letkés, Kós- pallag, Újszilvás, Tóalmás, Örkény, Kerepes és Péteri. Az egyetemisták a következő felsőoktatási intézményekből jönnek: Eötvös Loránd Tu­dományegyetem bölcsész ka­ra, Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki és mezőgazda­ságtudományi kara, Marx Károly Közgazdaságtudomá-, nyi Egyetem, Állatorvosi Fő­iskola. Orvostudományi Egye­tem és Kertészeti Főiskola. Az egyetemi és főiskolai hallgatók falusi népművelési gyakorlati munkája tíz na­pig tart. (im) A MÁV köylenícnje A MÁV Vezérigazgató ga közli, hogy pályaépítési mun­kák miatt február 17-től má­jus 30-ig hétfőn, kedden, szer­dán, csütörtökön és pénte­ken Balatonfüred és Alsóörs állomások között a hivatalos menetrendkönyvben szereplő 1115, 1145. 7123, 1144/a, 1113. 1144/b és 2114 /a számú vona­tok utasait vonatpótló autó-, busszal szállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom