Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA F S A MEGYEI T A N A C S LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM ’ÁRA #0 FIIJLKR 1964. FEBRUÁR 2. VASÁRNAP Az országgyűlés elfogadta az 1964. évi költségvetést Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés szombati ülését dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. As ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai, Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Egymillió tonna szén terven felül Felszólalt a vitában Blaha Béla Borsod megyei képviselő. A szénbányászat kérdéseiről szólva elmondotta, hogy a bányászati iparágak az elmúlt esztendőben megfeleltek az eléjük állított követelményeknek, A szénbányászai — a párt és a kormány felhívásának eleget téve — több mint egymillió tonna szenet termelt terven felül. Rámutatott a képviselő, hogy nőtt a bányászat dolgozóinak jövedelme, többet költhettek szociális, kulturális igényeik kielégítésére. Hangoztatta, hogy az idén bányászainkra ugyancsak jelentős feladatok várnak. A szénbányászatnak 1964-ben 31,2 millió tonnát kell termelnie. Ez a mennyiség 2,6 százalékkal, azaz 800 000 tonnával haladja meg a múlt évi termelést. A továbbiakban a szénbányászat gépesítésének problémáit fejtegette a felszólaló. örömmel állapította meg, hogy az idei költségvetés 2300 millió forintot irányoz elő szénbányászati beruházásokra, — 15 százalékkal többet, a tavalyinál. Ebből az összegből 16, értékhatár feletti beruházást kell az idén befejezni. A beruházási tevékenység során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók biztonságát és egészségét szolgáló létesítményekre. 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 építését tervezik és ez nem tartalmazza az OTP-hitellel történő építést. Több képviselő szóvá tette a vízellátás nehézségeit. A pénzügyminiszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakemberek pontosan számba i vették a vízszolgáltatás javító- | sának lehetőségeit. Pécsett például mintegy 120 millió forintos beruházás szükséges — s ennek megvalósítására a következő években fokozatosan sor is kerül. Teljesítik a veszprémiek régi kérését is: Veszprém új áruházát előreláthatólag 1965- ben átadják rendeltetésének. Tímár Mátyás válaszában kitért arra is, hogy gazdálkodásunk biztonságosabbá, zökkenőmén tesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költségvetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhangzott javaslatokat az illetékesek a továbbiakban alaposan megvizsgálják, , mérlegelik j megoldásuk lehetőségeit, s a j következő évek térveinek, költ- i ségvetési előirányzatainak j összeállításakor figyelembe veszik. — A rendelkezésünkre álló' anyagi erők biztosít ják az I országunk további elörehala- ‘ dásához, fejlődéséhez sziik- \ séges feltételeket. Rajtunk áll j tehát, hogyan élünk a lehető- i ségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk. erejét — mondta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő d,r. Beresztó- czy Miklós szavazásra tette fej a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés a-z 1984. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Bejelentette a képviselő, j hogy a szénbányászat teljesí- j tette idei januári tervét és a további eredményes termelő-1 munka érdekében kérte a folyamatos vagonellátást. Ezután a szakszervezeti mozgalom szempontjából értékelte a költségvetést. Az 1964. évi költségvetés — mondotta — reális, mentes a túlzásoktól, helyesen méri fel lehetősé- [ geinket. A költségvetést elfogadta. I Blaha Béla felszólalása után | az elnök bejelentette, hogy a : költségvetési törvényjavaslat j tárgyalásához több képviselő j nem kíván hozzászólni. A vi- j tát lezárta és megadta a szót ■ Timár Mátyás pénzügyminiszternek. Okosan, célszerűen kell gazdálkodni a beruházási keretekkel A hogy miniszter hangoztatta, a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemreméltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei feladataink megoldásához, a következő évek terveinek kialakításához. A vegyipar fejlesztésére vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban megemlítette, hogy ebben az évben 1,1 milliárd forinttal többet juttatnak vegyipari beruházásokra, mint tavaly, s az idén az év második felében elkészülő létesítmények működésének megkezdése is biztosíték arra, hogy vegyiparunk fejlődése töretlen lesz. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sürgették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb, ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására összpontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igények kielégítésének időpontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkálatokat az eddiginél jóval gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valamennyiünknek, mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemének gyorsabbá tételéhez is. Timár Mátyás rámutatott, hogy a 'kapacitások elaprózá- sa, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megkezdett munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és érdemes tehát az erők jobb összpontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. A munkaerőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozva aláhúzta: szinte minden gyárban, üzemben jelentős tarta- i lékok tárhatók fel a munka- | folyamatok ésszerűsítésével, jobb szervezésével, a munka- i fegyelem megszilárdításával. | Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran ne- j hezíti a vagonhiány — ugyanakkor jó néhány helyen vagonok százai altnak hosszabb- rövidebb ideig kirakatlanul. A jobb szervezés tehát a szállítási gondokat is enyhítené. Timár Mátyás a továbbiakban részletesen beszélt a mezőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdasági jellegű beruházások összegének emelkedése, termelőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb módszereinek alkalmazása, az ipar jó együttműködése a mezőgazdasággal már ebben az évben is számottevő eredményeket hozhat. Kitért a költségvetés néhány lakásépítési kommunális, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő' összegeket költ lakásépítésekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban Tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk kapcsolatai Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai más országok törvényhozó testületéivel. Meghívásunkra a világ különböző tájairól — szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt — számos parlamenti, delegáció tett látogatást hazánkban. A magyar országgyűlés küldöttségei is több európai és ázsiai országban jártak. Országgyűlésünk fontos feladata a kapcsolatok kiépítése és erősítése a különböző népekkel és parlamentjeikkel. Ez része annak a külpolitikának, amelyet pártunk és kormányunk a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításáért folytat: annak a békepolitikának, amelyet a Magyar Népköztársaság minden fórumon — ahol módja és lehetősége v^n — hangoztat és érvényesít. Országgyűlésünk eszel a tevékenységével is hozzájárult a népek barátságának' és együttnvüködébéke sénelc fejlesztéséhez, a megszilárdításához. A parlamenti delegációcserék országgyűlésünk életében csaknem kilencéves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból — 55 küldöttség látogatott hazánkba. A delegációkkal mintegy 420, különböző pártállású képviselőt fogadtunk. A magyar országgyűlés küldöttségei 17 országban — köztük 11 szocialista országban tettek látogatást. Delegációink külföldi látogatásaiban összesen 120 ország- gyűlési képviselő vett részt, A Magyarországon járt parlamenti küldöttségek száma évről évre növekszik. Míg 1955— 58-ban 17, s 1959—62-ben 26 Kádár János és Apró Antal az ülésteremben (MTI Foto — Tormai Andor felv.) delegáció látogatott hazánkba, I a jelenlegi országgyűlési cik- j lus eddig eltelt, nem egészen j egy éve alatt 12 küldöttséget fogadtunk. Emelkedett a magyar or- j szággyűlési delegációk száma is. 1955—58-ban 6, 1959—62-ben ! 11, 1963-ban 4 országban jártak küldöttségeink. Ügy érez- ! zük, hogy e számok is tükrö- j zik hazánk nemzetközi tekin- 1 télyének növekedését. Vass Istvánné ezután röviden összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttségek Iá- j tógatásai során az előző országgyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti delegációcserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismer- | tette. Ebben az évben szocialista országban nem járt országgyűlési küldöttségünk, viszont a szocialista országok közül Jugoszláviából hazánkba látogatott a szkupstina j küldöttsége. Találkozásunk a , jugoszláv képviselőkkel hozzájárult a két nép barátságának további erősítéséhez, az országaink közötti együttműködés sokoldalú fejlesztéséhez. ■ Az elmúlt évben tovább szé- j lesedtek az országgyűlés kap-: csolatai a kapitalista és a volt gyarmati országok parlamentjeivel is. Hazánkban tartózkodott a francia, a mexikói, a kolumbiai, a brazil, az indonéz és a Finn parlamenti delegáció. Ezek a látogatások általában igen eredményesek voltak, s mindegyikük során sok szó esett a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségéről. Az egyes delegációk tevékenységét ismertetve az elő- j adó elmondotta, hogy a fran- 1 cia parlamenti küldöttség el- j sősorban a magyar ifjúság. helyzetét tanulmányozta, s1 tagjai. külön hangsúlyozták a 1 magyar—francia kapcsolatok szélesítésének szükségességét. A mexikói delegáció a ma- j gyár belpolitikai - helyzet és j különösen a mezőgazdaság problémái iránt " érdeklődött. I A kolumbiai és a brazil kép- i viselők — mint ízt többször kifejezésre juttatták — I korábbi ismereteikkel ellentétben igen kedvező benyo- | mást, jó tapasztalatokat sze- j reztek hazánkról. . Eredményes volt az indonéz parlamenti delegáció játogatása is, s hozájárult a két ország államközi kapcsolatainak fejlesztéséhez. Külön is örömünkre szolgált — mondotta Vass Istvánné —, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a rokon finn nép parlamenti küldöttségét, melynek tagjai nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták, s elismerően értékelték Magyarország politikai, gazdasági és kulturális életét. Meghívásunkra tavaly néhány napot töltött hazánkban az Interparlamentáris Unió belgrádi konferenciájának több delegátusa is. Ezek a látogatások ugyancsak fontos szerepet töltöttek be nemzetközi kapcsolataink erősítésében. — Országgyűlési küldöttségeink 1963-ban viszonozták — folytatta Vass Istvánné — a francia, az angol, az indiai és az indonéz parlamenti delegációk korábbi magyarországi látogatásait. Képviselőinket mind a négy országban szívélyesen, udvariasan fogadták, s mind a négy látogatás hozzájárult az érdekelt országokkal már eddig is örvendetesen javuló kapcsolataink további erősítéséhez. Franciaországi látoaatásunk alkalmával küldöttségünket togadta a nemzetgyűlés elnöke is. Angliában járt küldöttségünk látogatása, találkozása igen sok parlamenti képviselővel, kétségtelenül elősegítette a magyar—angol kulturális és gazdasági kapcsolatok további kibontakozását. Nagy élményt jelentett küldöttségünknek az Indiában és Indonéziában tett út. amelynek során megismerhettük azt a nagy erőfeszítést. amelyet a két ország népe a gyarmati múlt felszámolásáért tesz. Mindkét országban szívélyes és magas színvonalú fogadtatásban részesültünk. Különösen örültünk mind a vezetők, mind a dolgozók részéről megnyilvánuló figyelmességnek és baráti érdeklődésnek, mert úgy éreztük, hogy ebben a népköztársaságunk, népünk Iránti fokozott megbecsülés jut kifejezésre. Az országgyűlés elnöke ezután az In'erparlamentáris Upió magyar csoportjának tevékenységét ismertette. Elmondotta többek között, kapcsolataink kedvező alakulását mutatja, hogv már 1959^060. sor került, az. olasz—magyar, 1960-ban pedig a magyar— olasz tagozat megalakítására, s ezt;-követte ugyancsak 1960- ban. illetve 1961-ben az angol —magyar és a magyar—angol tagozat létrehozása. — A nemzetközi helyzet kedvező alakulása —: folytatta — éreztette hatását az Interparlamentáris Unió 1963. évi belgrádi konferenciáján. Ennek tevékenységét elsősorban, a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jellemezte. s igen kedvezően hatott a Moszkvában aláírt részleges atomcsend-egyezi ménv Először történt meg. hogy az unió ülésszakán _/ d r. Molnár Erik személyében — szocialista orszáa képvise-1 lője elnökölt. Küldöttségünk aktívan és eredményesen vett (Folytatás a 3. oldalon)
