Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA F S A MEGYEI T A N A C S LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM ’ÁRA #0 FIIJLKR 1964. FEBRUÁR 2. VASÁRNAP Az országgyűlés elfogadta az 1964. évi költségvetést Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés szombati ülését dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. As ülésen részt vett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Minisztertanács elnö­ke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai, Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, s a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi álla­mi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Egymillió tonna szén terven felül Felszólalt a vitában Blaha Béla Borsod megyei képviselő. A szénbányászat kérdéseiről szólva elmondotta, hogy a bá­nyászati iparágak az elmúlt esztendőben megfeleltek az eléjük állított követelmények­nek, A szénbányászai — a párt és a kormány felhívásá­nak eleget téve — több mint egymillió tonna sze­net termelt terven felül. Rámutatott a képviselő, hogy nőtt a bányászat dolgozóinak jövedelme, többet költhettek szociális, kulturális igényeik kielégítésére. Hangoztatta, hogy az idén bányászainkra ugyancsak je­lentős feladatok várnak. A szénbányászatnak 1964-ben 31,2 millió tonnát kell termel­nie. Ez a mennyiség 2,6 száza­lékkal, azaz 800 000 tonnával haladja meg a múlt évi ter­melést. A továbbiakban a szénbá­nyászat gépesítésének problé­máit fejtegette a felszólaló. örömmel állapította meg, hogy az idei költségvetés 2300 millió forintot irányoz elő szénbányászati beruházásokra, — 15 százalékkal többet, a ta­valyinál. Ebből az összegből 16, értékhatár feletti beruhá­zást kell az idén befejezni. A beruházási tevékenység során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók biztonságát és egészségét szolgáló létesít­ményekre. 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 építését tervezik és ez nem tartalmazza az OTP-hitellel történő építést. Több képviselő szóvá tette a vízellátás nehézségeit. A pénzügyminiszter erre vála­szolva hangoztatta, hogy a szakemberek pontosan számba i vették a vízszolgáltatás javító- | sának lehetőségeit. Pécsett például mintegy 120 millió fo­rintos beruházás szükséges — s ennek megvalósítására a kö­vetkező években fokozatosan sor is kerül. Teljesítik a veszprémiek régi kérését is: Veszprém új áru­házát előreláthatólag 1965- ben átadják rendeltetésének. Tímár Mátyás válaszában kitért arra is, hogy gazdálko­dásunk biztonságosabbá, zök­kenőmén tesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfele­lő tartalékokkal rendelkez­zünk. Ezért indítványozta, a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költségveté­si tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhang­zott javaslatokat az illetéke­sek a továbbiakban alaposan megvizsgálják, , mérlegelik j megoldásuk lehetőségeit, s a j következő évek térveinek, költ- i ségvetési előirányzatainak j összeállításakor figyelembe veszik. — A rendelkezésünkre álló' anyagi erők biztosít ják az I országunk további elörehala- ‘ dásához, fejlődéséhez sziik- \ séges feltételeket. Rajtunk áll j tehát, hogyan élünk a lehető- i ségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk. erejét — mondta Tímár Má­tyás, majd kérte, hogy az or­szággyűlés a költségvetési tör­vényjavaslatot az indítványo­zott módosítással fogadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő d,r. Beresztó- czy Miklós szavazásra tette fej a költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot. Az országgyűlés a-z 1984. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavasla­tot a pénzügyminiszter ál­tal javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Bejelentette a képviselő, j hogy a szénbányászat teljesí- j tette idei januári tervét és a további eredményes termelő-1 munka érdekében kérte a fo­lyamatos vagonellátást. Ezután a szakszervezeti moz­galom szempontjából értékelte a költségvetést. Az 1964. évi költségvetés — mondotta — reális, mentes a túlzásoktól, helyesen méri fel lehetősé- [ geinket. A költségvetést elfogadta. I Blaha Béla felszólalása után | az elnök bejelentette, hogy a : költségvetési törvényjavaslat j tárgyalásához több képviselő j nem kíván hozzászólni. A vi- j tát lezárta és megadta a szót ■ Timár Mátyás pénzügyminisz­ternek. Okosan, célszerűen kell gazdálkodni a beruházási keretekkel A hogy miniszter hangoztatta, a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemreméltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy segít­séget adnak idei feladataink megoldásához, a következő évek terveinek kialakításához. A vegyipar fejlesztésére vonat­kozó észrevételekkel kapcso­latban megemlítette, hogy ebben az évben 1,1 mil­liárd forinttal többet jut­tatnak vegyipari beruhá­zásokra, mint tavaly, s az idén az év második felé­ben elkészülő létesítmények működésének megkezdése is biztosíték arra, hogy vegyipa­runk fejlődése töretlen lesz. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sür­gették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődés­ügy csaknem minden terüle­tén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkod­nunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fo­gunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb, ha fel­adatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgőssé­gi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfon­tosabb beruházások végre­hajtására összpontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizo­nyos igények kielégítésének időpontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkála­tokat az eddiginél jóval gyor­sabban fejezzük be. Közös ér­deke ez valamennyiünknek, mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemé­nek gyorsabbá tételéhez is. Timár Mátyás rámutatott, hogy a 'kapacitások elaprózá- sa, az egyidejűleg indokolat­lanul sok helyen megkezdett munka kedvezőtlenül befolyá­solta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a leg­dinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy fel­adatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és érde­mes tehát az erők jobb össz­pontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. A munkaerőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozva alá­húzta: szinte minden gyár­ban, üzemben jelentős tarta- i lékok tárhatók fel a munka- | folyamatok ésszerűsítésével, jobb szervezésével, a munka- i fegyelem megszilárdításával. | Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran ne- j hezíti a vagonhiány — ugyan­akkor jó néhány helyen va­gonok százai altnak hosszabb- rövidebb ideig kirakatlanul. A jobb szervezés tehát a szál­lítási gondokat is enyhítené. Timár Mátyás a továbbiak­ban részletesen beszélt a me­zőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdasági jellegű beruházások összegének emelkedése, ter­melőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélraveze­tőbb módszereinek alkalma­zása, az ipar jó együttműkö­dése a mezőgazdasággal már ebben az évben is számottevő eredményeket hozhat. Kitért a költségvetés né­hány lakásépítési kommuná­lis, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlí­tette, hogy államunk évről évre nö­vekvő' összegeket költ la­kásépítésekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban Tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk kapcsolatai Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass István­ná, az országgyűlés elnöke be­számolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásai­ról és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Az elmúlt években örvende­tesen tovább szélesedtek, erő­södtek országgyűlésünk köz­vetlen kapcsolatai más or­szágok törvényhozó testületéi­vel. Meghívásunkra a világ különböző tájairól — szocialis­ta országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt — számos parlamenti, delegá­ció tett látogatást hazánk­ban. A magyar országgyű­lés küldöttségei is több eu­rópai és ázsiai országban jártak. Országgyűlésünk fontos feladata a kapcsolatok ki­építése és erősítése a kü­lönböző népekkel és par­lamentjeikkel. Ez része annak a külpolitiká­nak, amelyet pártunk és kor­mányunk a békés egymás mellett élés gyakorlati megva­lósításáért folytat: annak a békepolitikának, amelyet a Magyar Népköztársaság min­den fórumon — ahol módja és lehetősége v^n — hangoz­tat és érvényesít. Országgyű­lésünk eszel a tevékenységé­vel is hozzájárult a népek ba­rátságának' és együttnvüködé­béke sénelc fejlesztéséhez, a megszilárdításához. A parlamenti delegáció­cserék országgyűlésünk életé­ben csaknem kilencéves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból — 55 küldöttség lá­togatott hazánkba. A delegá­ciókkal mintegy 420, különbö­ző pártállású képviselőt fo­gadtunk. A magyar ország­gyűlés küldöttségei 17 ország­ban — köztük 11 szocialista országban tettek látogatást. Delegációink külföldi látoga­tásaiban összesen 120 ország- gyűlési képviselő vett részt, A Magyarországon járt parla­menti küldöttségek száma év­ről évre növekszik. Míg 1955— 58-ban 17, s 1959—62-ben 26 Kádár János és Apró Antal az ülésteremben (MTI Foto — Tormai Andor felv.) delegáció látogatott hazánkba, I a jelenlegi országgyűlési cik- j lus eddig eltelt, nem egészen j egy éve alatt 12 küldöttséget fogadtunk. Emelkedett a magyar or- j szággyűlési delegációk száma is. 1955—58-ban 6, 1959—62-ben ! 11, 1963-ban 4 országban jár­tak küldöttségeink. Ügy érez- ! zük, hogy e számok is tükrö- j zik hazánk nemzetközi tekin- 1 télyének növekedését. Vass Istvánné ezután rövi­den összefoglalta azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttségek Iá- j tógatásai során az előző or­szággyűlési időszakban szerez­tek, majd a parlamenti dele­gációcserék 1963. évi esemé­nyeit és tapasztalatait ismer- | tette. Ebben az évben szocia­lista országban nem járt or­szággyűlési küldöttségünk, vi­szont a szocialista országok közül Jugoszláviából hazánk­ba látogatott a szkupstina j küldöttsége. Találkozásunk a , jugoszláv képviselőkkel hoz­zájárult a két nép barátságá­nak további erősítéséhez, az országaink közötti együttmű­ködés sokoldalú fejlesztésé­hez. ■ Az elmúlt évben tovább szé- j lesedtek az országgyűlés kap-: csolatai a kapitalista és a volt gyarmati országok par­lamentjeivel is. Hazánkban tartózkodott a francia, a mexikói, a kolumbiai, a bra­zil, az indonéz és a Finn parlamenti delegáció. Ezek a látogatások általában igen eredményesek voltak, s mind­egyikük során sok szó esett a kereskedelmi és a kultu­rális kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségéről. Az egyes delegációk tevé­kenységét ismertetve az elő- j adó elmondotta, hogy a fran- 1 cia parlamenti küldöttség el- j sősorban a magyar ifjúság. helyzetét tanulmányozta, s1 tagjai. külön hangsúlyozták a 1 magyar—francia kapcso­latok szélesítésének szük­ségességét. A mexikói delegáció a ma- j gyár belpolitikai - helyzet és j különösen a mezőgazdaság problémái iránt " érdeklődött. I A kolumbiai és a brazil kép- i viselők — mint ízt több­ször kifejezésre juttatták — I korábbi ismereteikkel ellen­tétben igen kedvező benyo- | mást, jó tapasztalatokat sze- j reztek hazánkról. . Eredmé­nyes volt az indonéz parla­menti delegáció játogatása is, s hozájárult a két ország államközi kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Külön is örö­münkre szolgált — mon­dotta Vass Istvánné —, hogy ismét hazánkban üdvözöl­hettük a rokon finn nép parlamenti küldöttségét, mely­nek tagjai nagy figyelem­mel és érdeklődéssel tanul­mányozták, s elismerően ér­tékelték Magyarország poli­tikai, gazdasági és kulturális életét. Meghívásunkra tavaly néhány napot töl­tött hazánkban az Inter­parlamentáris Unió belg­rádi konferenciájának több delegátusa is. Ezek a látogatások ugyan­csak fontos szerepet töltöt­tek be nemzetközi kapcsola­taink erősítésében. — Országgyűlési küldöttsé­geink 1963-ban viszonozták — folytatta Vass Istvánné — a francia, az angol, az indiai és az indonéz parlamenti delegá­ciók korábbi magyarországi látogatásait. Képviselőinket mind a négy országban szívé­lyesen, udvariasan fogadták, s mind a négy látogatás hoz­zájárult az érdekelt országok­kal már eddig is örvendetesen javuló kapcsolataink további erősítéséhez. Franciaországi látoaatásunk alkalmával kül­döttségünket togadta a nem­zetgyűlés elnöke is. Angliá­ban járt küldöttségünk láto­gatása, találkozása igen sok parlamenti képviselővel, két­ségtelenül elősegítette a ma­gyar—angol kulturális és gaz­dasági kapcsolatok további kibontakozását. Nagy élményt jelentett küldöttségünknek az Indiában és Indonéziában tett út. amelynek során megis­merhettük azt a nagy erőfe­szítést. amelyet a két ország népe a gyarmati múlt fel­számolásáért tesz. Mindkét országban szívélyes és ma­gas színvonalú fogadtatásban részesültünk. Különösen örültünk mind a vezetők, mind a dolgo­zók részéről megnyilvá­nuló figyelmességnek és baráti érdeklődésnek, mert úgy éreztük, hogy eb­ben a népköztársaságunk, népünk Iránti fokozott meg­becsülés jut kifejezésre. Az országgyűlés elnöke ez­után az In'erparlamentáris Upió magyar csoportjának te­vékenységét ismertette. El­mondotta többek között, kap­csolataink kedvező alakulását mutatja, hogv már 1959^060. sor került, az. olasz—magyar, 1960-ban pedig a magyar— olasz tagozat megalakítására, s ezt;-követte ugyancsak 1960- ban. illetve 1961-ben az angol —magyar és a magyar—angol tagozat létrehozása. — A nemzetközi helyzet kedvező alakulása —: folytat­ta — éreztette hatását az In­terparlamentáris Unió 1963. évi belgrádi konferenciáján. Ennek tevékenységét elsősor­ban, a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jel­lemezte. s igen kedvezően hatott a Moszkvában aláírt részleges atomcsend-egyezi ménv Először történt meg. hogy az unió ülésszakán _/ d r. Molnár Erik személyében — szocialista orszáa képvise-1 lője elnökölt. Küldöttségünk aktívan és eredményesen vett (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom