Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
^zMíriajp 1964. FEBRUÁR 3, VASÁRNAP I Tudatos, célratörő tevékenységet Dunavarsányi gondok Elmaradt természetbeni járandóságokat panaszolnak a tsz-tagok Zárszámadás előtt lemondott az elnök A közös gazdasagok szociális-kulturális bizottságainak munkájáról Vargáné. — Tudni kell erről az asszonyról, hogy 1951 óta tsz- tag, s ahogy akkor, most is a közös gazdálkodásban látja a jövőt. Azért l'áj neki. és rajta kívül még a Petőfi sok-sok tagiának, jobban a csalódás, ami most érte. De nem a termelőszövetkezeti mozgalomban, hanem az emberekben látja a hibát. — Miért nem szólaltak fel, fordultak a községi, vagy a járási tanácshoz? Lemondóan legyint a kezével: — Bajos az ördögöt az anyjánál bevádolni. Mi lehet ennek a mélységes bizalmatlanságnak az oka? Anélkül, hogy személy szerint bárkit a legcsekélyebb visszaéléssel gyanúsítana, meg is mondja. Dunavarsány tanács- titkárát Tölgyesi Jánosáénak hívják, ami természetes, hiszen a helybeli tsz elnökének a felesége. A járási tsz-fő- könyvelő, Kosarócztky Lajos pedig a Petőfi Tsz főkönyvelőnőjének a férje. Feleség a férjet, férj a feleséget számoltatja be és ellenőrzi tehát, ami családi viszonylatban éppenséggel nem helyteleníthető, de hivatali vonalon az érdekeltekben könnyen kelthet bizalmatlanságot. Különösen ott, ahol nem jól mennek a dolgok. Magunk részéről reméljük, sőt hisszük, hogy hivatali ténykedéseiben a közeli családi kapcsolat sem a vb-titkárt, sem a járási tsz-főkönyvelőt nem befolyásolja. Mégsem tagadható, ez a kapcsolat összeférhetetlen és a bizalmatlanság 'alapját szolgáltató látszai Sz. E. Szombati lapunkban röviden hírt adtunk róla: a Haza- I fias Népfront Pest megyei bi- I zottsága pénteken délelőtt | megbeszélést tartott a termelőszövetkezeti szociális-kultu- j ralis bizottságok feladatai a tsz-demokrácia erősítésében címen. Az ülésre a népfrontbizottsági tagokon kívül meghívtak tanácsi és termelőszövetkezeti elnököket is. Az átfogó, minden részlet- kérdésre kiterjedő vitaindítót Dr. Kosztin Árpád tartotta. Miután behatóan ismertette a bizottság működésére vonatkozó jogi előírásokat, arról beszélt, hogy a bizottságok sokat tehetnek a tagok jólétének, kulturáltságának emelésére. Ehhez aktivitásra, leleményességre és a tömegszervezetekkel való szoros együttműködésre van szükség. Kérte, hogy kísérjék fokozottabb figyelemmel a tsz-asszonyok munka- és családi viszonyait. Dolgozzanak a bizottságok rendszeresen, törekedjenek arra, hogy mindenben kikérjék a véleményüket és tevékenységükről félévenként számoljanak be a közgyűlés előtt. A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság hatóköre terjedjen ki a szociális-kulturális bizottság munkájára is, nézzék meg, hogy az alapot a rendeleteknek megfelelően kiegészítik-e és mire használták fel év közben. Az első hozzászóló Török György volt, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága titkára. Hangsúlyozta, hogy a tsz-demokrácia fejlesztésében nagy szerepe van a szociális-kulturális bizottságoknak, mennyire erősíti a termelőszövetkezeteket az emberi problémák megoldása. Dr. Mogyorósi István Dány- ból jött. Arról beszélt, hogy tagja volt a gödöllői járásban egy bizottságnak, amely a járás termelőszövetkezeteit tanulmányozta. Kitűnt, hogy a szociális-kulturális bizottságok munkája sokhelyütt csak formális, nevükben a döntést tulajdonképpen a vezetőség hozza. Másutt az alap pénzét bankettekre, jutalmazásra költötték. Az elhangzott előadást igen hasznosnak tartotta Mészáros István, Ceglédről. Szerinte inkább a kulturális bizottságok munkájában van még több hiányosság. A járásban például nagy lendülettel szervezték a parasztakadémiákat, de ma már alig egy-két helyen működnek. Ezután Itovács Antalné. a Pest megyei nőtanács titkára szólalt fel. Bejelentette, hogy az elhangzott előadást a nőta- nócs rendezésében megismétlik. Állandóan figyelemmel kísérik a szociális-kulturális bizottságok munkáját és olyan asszonyokat javasoltak soraikba, akik szívükön viselik a betegek, az öregek nehéz sorsát. Sajnos azonban, ezek a bizottságok még sok helyütt nem harcolták ki önállóságukat. Nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság Hegedűs Mihály felsőpakomyi felszólalót, aki azt kérte, adják ki külön füzetben a szociális-kulturális bizottság munkájára vonatkozó tudnivalókat. Legtöbbször nem is tudják, mihez van joguk, mi a kötelességük és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Term elősző vetkezet ükben idén először gondoskodtak intézményesen az öregekről és ez nagyon jó hatást váltott ki faluszerte. Figyelemre méltó gondolatokat fejtett ki a következő felszólaló, a szentmártonká- tai Kele Pál. Elmondta, hogy bár szövetkezetükben sok az idős ember, ennek ellenére gazdaságuk mégis jó közepesnek mondható, mert szívesen dolgoznak. Szomorú azonban, hogy a munkaképes tagok sokszor csak saját érdekeiket nézik, közömbösek mások sorsa iránt. Ez ellen a felfogás ellen kell harcolni. A vácszemtlászlói termelő- szövetkezet bizottsága — Odor Gyula felszólalása szerint — sokat dolgozik, azonban csak ösztönösen látják meg tennivalóikat. Ha még jobb eredményt akarnak elérni, tudatosan kell tevékenykedniük. A következő felszólaló dr'. Hídvégi Zoltán volt Nagykőrösről. Arról beszélt, hogy a megyei tanács egészségügyi és népművelési állandó bizottsága közösen felülvizsgálta a termelőszövetkezeti szociális- kulturális bizottságokat. Az eredmény még távolról sem kielégítő. A tsz-ek jó részében, mintegy negyven százalékában., hivatalosan még meg sem alakultak a bizottságok, ahol pedig megvannak, ott formálisan működnek. Talán húsz százalékra tehető az olyan bizottságok száma, amelyek ismerik tennivalóikat és azt megfelelően ellátják. Legfontosabb, hogy a jövőben ne ötletszerűen dolgozzanak. Igyekezzenek betartatni a törvényességet a tsz-ek vezetőségeivel és legyen joguk ellenőrizni azt is, hová fordítják az alap pénzét. Több hozzászólás után végezetül Török György ismertette a Hazafias Népfront-bizottságok újjáválasztásával kapcsolatos feladatokat. Száznyolcvanét levél Európa legnagyobb filodendronján Az egyik legelterjedtebb szpbanövénf nálunk a mexikói eredetű filodendron. bár igén kényes a hőmérsékletre, s ezért csak ritkán nevel sok és szép levelet. Ennek ellenére Ötezer forinttal több! A lelkes, alapos munka gyümölcse Ssenllörinckátán Csütörtökön délelőtt tartották meg zárszámadási köz- gyűliésüJket a szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet tagjai. A közgyűlés több száz résztvevője előtt Va-szil László Kos-suth-d;íjas Lsz-e’nök mondotta el a vezetőség beszámolóját, majd előterjesztették az ellenőrző bizottság jelentését év közben végzett vizsgálatairól és tapasztalatairól. Az Uj Világ Tsz a megye egyik legjobban gazdálkodó szövetkezeti nagyüzeme, hírét a megye határain túl is jól ismerik. Ezért érthető az a nagy érdeklődés, amely nemcsak a helybeliek, hanem a környék lakóinak körében is. megnyilvánult a zárszámadási közgyűlés iránt. Néhány előjelből már tudták, hogy az országos hírű termelő közösség az idén is jó eredménnyel zár, de hivatalosan csak csütörtök délelőtt hozták nyilvánosságra az eredményeket. I Vassil László elnök beveze- | tőül a gazdálkodás szarvezésé- i röl és irányításáról beszélt. | Elmondotta, hogy a termelő ; munka módszere az egyéni területvállalás, mértékegysége pedig az eredményességi munkaegység volt. Ezt a termelési és jövedelemelosztási rendszert már néigy esztendeje alkalmazzák a termelőszövetkezetben., s így jól ismeri azt minden tag. Ennek köszönhető az a nagy munkakedv és lendület, amivel a tavalyi gazdái- j kodásban részt vettek az em- j berek. Mindez párosult a jó szakmai vezetéssel, amelynek főként a kollektív jellegét dicsérte. Mint mondotta, nem volt olyan jelentősebb ügy, amelyet nem a kibővített vezetőségi ülés, illetőleg a közgyűlés döntött el. Ezért aztán a tagok magukénak tekintettek minden problémát, s aszerint igyekeztek azt megoldáni. A közgyűlés részvevői nagy figyelemmel hallgatják a vitát (Gábor í'elvj A tat alyi termelés másik fő vonása a tervszerűség és a rugalmasság volt. Betartották a tervfegyeimet, de ha az időjárás vagy más objektív körülmény hatására változás állott be, arra gyorsan reagáltak. Év közben ügyeltek az eredményességre és főként önköltségre, hogy még idejében megtehessék a szükséges intézkedéseket. A növénytermesztés eredményességét taglalva azt emelte ki az elnök, hogy a gabonatermesztésre kedvezőtlen tavalyi időjárás ellenére is túlteljesítették a termelési tervet. A búza holdankénti átlagtermése 15,5 mázsa volt tavaly, az őszi árpáé 12,5 mázsa, a kukoricáé 28,8 mázsa (csöves), a cukorrépáé 230 mázsa, a paprikáé 130 mázsa. Mindez jelentősen több volt a tervezettnél. Ezután elismeréssel szólott a növénytermesztésben élenjáró | mási munkadíj. termelőszövetkezeti tagokról. Név szerint is megemlítette őket. így a többi között megdicsérte Nagy Andrást. Csá- nyi Károlyt és Tóth Józsefnél, akik egész évben erejük és tudásuk javával szolgálták a közös termelés ügyét. Nagy érdeklődéssel hallgatták a tagok a termelőszövetkezeti tiszta vagyon gyarapodásáról. az egy tagra jutó jövedelem növekedéséről és az önköltség alakulásáról nyújtott tájékoztatót is. Jellemzésül közöljük, hogy a tsz-ben a közös vagyon megfelelő növekedése mellett közel ötezer torinttal nőtt az egy tagra jutó átlagos jövedelem, vagyis a tavalyi több mint tizenötezer forint helyett az idén több mint húszezer forintra emelkedett az évi átlag. A termelési költségek csökkentéséVaszil íjászló a vezetőség beszámolóját ismerteti re irányuló törekvésük is sikerrel járt. Mivel a talajmunkák nagy részét saját erő- és munkagépekkel végezték, egy normálhold önköltsége 77 forint lett tavaly, azaz 23 forinttal olcsóbb, mint a gépálloAz őszinteség és a sCgitö Szándékú bíráló szellem jellemezte az ellenőrző bizottság beszámolóját is. A beszámolót Balogh István EB-elnök terjesztette elő. Részletesen ismertette az évközben elkövetett főbb hiányosságokat, tekintet nélkül arra, hogy a tagság vagy a vezetőség követte el. Emellett azonban hangsúlyozta, hogy a tavalyi termelési év fő jellemzője a lendületesség és a lelkiismeretesség volt. A tagság hozzászólása is a demokratikus légkört tükrözte és ez a munkában is tapasztalható az Űi Világ Tsz-ben. Mindenki bátran és bizalommal beszélt, mert tudta, hogy jogos észrevétele meghallgatásra talál. Nagymiklós István hazánkban él egész Európa legnagyobb, szoba- 4 ban tartott tilodeiuiron.ja. A Természettudományi Múzeum növénytárának igazgatói szobájában látható, s állítólag az egész kontinensen csak üvegházban létezik fajának nagyobb példánya. A monumentális filodend- ronfa 45 éves és 16 évvel ezelőtt került mai helyére egy óbudai gyógyszertárból. Méretei kétségtelenné teszik ia- mivoltát, mivel 5 méter magas, s lombozata 3 méter átmérőjű. Leveleinek száma, a legutóbbi ..leltár” szerint: 185. s nem egy közülük eléri a félméteres nagyságot. A különleges méretű örökzöld természetesen különleges bánásmódban is részesül. A központi fűtés viszonylag egyenletes hőmérsékletet, a helyiség hatalmas ablakai sok fényt biztosítanak részére. A földjét, gyökérzetét tartó ládát nagy fémtartály veszi körül, ebben 20 liter víz van a szerteágazó léggyökerek számára.^ Tápanyaggal is bőségesen ellátják: kétévenként 15— 20 kilogramm szerves trágyát, az öntözővízben pedig rendszeresen műtrágyaoldatot kap. Leveleit kéthetenként vizes ruhával letörlik — s ez a kis tisztogatás minden alkalommal egy dolgozó félnapi munkaidejét veszi igénybe. HÍREK A MENDEI LENIN TSZ-BÖL Neh'- fogassal feltörték az őszi vetéseken a jeget. Mintegy 600 holdon végeztek ilyen jellegű munkát. * Már most készülnek a tavaszra: a gépeket javítják ki, hogy a munka zökkenőmentes legyen. Eddig két erőgépet és tizennégy munkagépet tettek üzemképessé. ★ Az elmúlt évben több mint 300 hízót adtak le a tsz-ben ami 450 ezer forintot hozott a pénztárba. Azzal is hogy megjártuk — ] folytatjá a panaszokat Cs. \ Varga Imréné. — Azelőtt a munkaegységen felül tíz forintot, három kiló cukrot, négy kiló szárított répasze-1 letet és még melaszt is kap- I tunk. Most holdanként 14 j munkaegységért és mázsán- I ként egy kilogramm cu- ] korért vállaltuk. Répaszál- ! lítás után csak kiszivárgó hírekből tudtuk meg, a cukor helyett pénzt kapunk. mégpedig egy kilóért hat j forintot. Felzúdultunk és er- j re Idtt cukor. Csakhogy 160 mázsa járt volna a három brigádnak, de helyette, 100 mázsát kaptunk és zsákonként még öt forintot ki kellett fizetnünk a földművesszövetkezetnek. Levelet írtam a gyárnak, mi van a cukorral. Megválaszolták: a tsz-szel készpénzben számolták el a répát. Tehát azért kellett megvásárolnia a cukrot a földműveszövetkezet- ben. — Semmit sem tudatnak velünk — mondja Müller Antalné. — Bizony — teszi hozzá Cs. Varga Imréné —, minden zsákbamacska módra megy. Tavasz óta nem volt közgyűlés. Akkor pedig a dunavarsányi I Petőfi-ben úgy látszik nem ér- I vényesül a tsz-demokrácia. — Mi. akik a kertészetben, meg a kapásokban dolgoztunk, valahogy csak vagyunk — mondja Miillemé. — De a kocsisok — a fogatosokat érti ezalatt —, szegények, mit kapnak a 400 munkaegységükre, tessék csak kiszámítani! Megtesszük. Akár fejben, akár papíron olvassuk össze, bííídiy nem több’ az ö 552 forintnál. | — Hová jutottunk?! Ennyire ! lesüllyedni! — sopánkodik Cs. Általában szorgalmasan | dolgozott a tagok jelentős ré- ! sze — ezt mondják érdeklő- j désünkre Ráckevén a járási j tanácsnál, de a Petőfi Tsz vezetői is Dunavarsányban. ! Fel kell tehát tételeznünk, | nem a tagok munkáján mű- j lőtt. hogy mégis mintegy 300 | ezer forint mérleghiánnyal végezte a tsz a tavalyi évet. Tüzetes vizsgálódással, részletekbe menően meg lehetne állapítani, kit. vagy kiket terhel a felelősség azért, ho<gy egy mindössze 899 hold szántóterülettel rendelkező termelőszövetkezetnél aránylag j ilyen nagy a mérleghiány. — Benyújtottam a lemondásom, már csak a közgyűlésig viszem az ügyeket, aztán brigádvezető leszek a tsz-ben, vagy átveszem valamelyik üzemegységét — mondja Tölgyesi János, a tsz elnöke és nyomban válaszol a fel sem tett kérdésre, közli lemondása okát: — Nem tudom ellátni az elnöki munkakört. Pedig, nem tavaly lett elnök, az már 1961. június 18 óta Dunavarsányban, a Petőfiben. Az előtt, meg Lóréven volt a tsz elnöke, tehát beletanulhatott volna a termelőszövetkezet vezetésébe, vagy a hosszra évek során már hamarabb is rájöhetett volna, hogy nem tudja ellátni ezt a felelősségteljes feladatot. Ám jobb későn mint soha és ezért a férfias őszinteségéért, hogy most nyíltan be is ismeri, a következtetést is levonja, csak dicséret illeti Tölgyesi Jánost. Természetesen nemcsak egyedül az elnökben iehet a hiba. Feltehető, hogy a vezetőség többi tagja sem tudott részben vagy egészben megbirkózni nehéz feladatával. S talán a’ felsőbb szervek ellenőrzésének figyelmét is elke- | rülhette egy és más. De fel- j vetődik a kérdés, hogyan mu- , ködött a tsz ellenőrző bizottsága, s a tagok összessége miképpen érvényesítette a tsz- en belül jogait. Most valamennyien sopánkodnak. Végtére egész éven át dolgoztak, mégpedig illetékes vélemény és a terméseredmények aiapján nem is rosszul, mégis csekély a szorgalmuk ellenértéke. A tsz-elnök tájékoztatása szerint 1961-ben 29, 1962-ben 22 forint volt, most 18,18 forint lesz egy munkaegység értéke. Bár néhány terményt a részesművelés valamilyen formájában termeltek — mégis: — Az egy tagra eső átlagos évi jövedelem 7600 forint. Munkaegységenként kilenc forint előleget fizettünk, zárszámadáskor mintegy négy forintot osztunk. — Rosszul fizetett a vetés, vagy a kertészet termékeit nem tudták értékesíteni? — Az állattenyésztés mindent eltolt — feleli az elnök. Mi is ezt mondjuk tehát a panaszkodó tsz-asszony oknak, akik körülvesznek bennünket. — Nem csoda. Mi történt például a kukoricaszárral? — mondja Müller Antalné. — Mi időre betakarítottuk, de nem veszik át. Nem gondoskodott a vezetőség tavaly sem takarmányról, most meg ebben a hónapban kifogy. — A kukoricát, krumplit, cukorrépát — folytatja — , csapatokban műveltük meg. Három brigád alakult. Úgy mondták, a termés 28 százaléka a miénk lesz és ha terven felül terem, akkor 33 százaléka. Több termett a tervnél, de csak a 28 százalékot kaptuk meg. — Hát még a cukorrépa.
