Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

I JM EG > » t^wiiap 1964 FEBRUAR I. SZOMBAT A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN (Folytatás az 1. oldalról) tervezetét a napokban ter­jesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 54 mil­liard dollár a katonai ki­adások összege. A New York Herald Tribune című ame­rikai lapban jellemző kari­katúrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt, hátán felirat: orvosi segély az öre­geknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „Erről az ülésszakról önt ki­tiltották; dr. Kongresszus önt csak jövőre fogadja”. De na­gyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai kongresszus a betegeket, a munkanélkülieket., az isfcodás- gyenmekeket. Amíg a költ­ségvetés nagyobb részét fegy­verek gyártására fordítják — aligha­A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egész­ségügyi és szociális igények ellátásait és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása fo­lyamatosan halad előre. Is­kolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél töb­ben tanuljanak tovább közép­iskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlő­dés. amelyet az utóbbi né­hány évben a középfokú is­koláztatásban elértünk. Míg például az 1960—-61 -es tan­évben. ötéves tervünk eiső esztendejében. 155 ezren ta­nultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló kö­zépiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan meg­érlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskola reform központi gohidoláta: á munkára 'neve­les. a munkaoktatás bevezeté­se az iskolákban, az egész társadalom osztatlan elisme­résével találkozott. A közép­fokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szak- középiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amennyit a társadalom máris igényel. A szakközépiskolák létrehozására több gondot kell fordítani. Különösen fon­tosnak tartjuk a mezőgazda- sági szakközépiskolák felállí­tását, mert mezőgazdaságunk e-ősödö gépesítése, kemizálá- sa és elelttrifikálása. a bel- ■eriesS"g fejlődése, a nagy- irányú szőlő- és gyümölcs­telepítések, a nagyüzemi ba- romfinevelés, az intenzív ál­lattartás müveit mezőgazda­sági szakmunkások tíz- és százezreit követeli meg. Az idei tanévben egyeteme­inken és főiskoláinkon új fel­vételi rendszer alapján válo­gatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk VIII. kongresszusán elhatároz­tuk. hogy a közép- és főisko­lai felvételeknél megszüntet­jük a származás szerinti meg­különböztetést. abból indul­tunk ki. hogy társadalmunk osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak, az emberek megítélésében már nem a szociális szár­mazás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hű­ségük. végzett munkájuk, tehetségük és rátermettsé­gük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szo­rítja a munkás- és parasztfia­talokat az egyetemeken és fő­iskolákon. Nos mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy az első évfolyamok hall­gatóinak hány százaléka le­gyen munkás vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel. akik n szocialista társadalmi rend hí­vei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyete­mekre és egyetemi jellegű fő­iskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vet­tek fel: 44 százalékuk fizikai munkát végző szülök gyerme­ke. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felké­szült. kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egye­temi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. A szakembe­rek képzésében már túlhalad­tunk a legtöbb fejlett tőkés or­szágon. elértük a világszínvo­nalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nem­zetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helvet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény. hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is an­nak biztosítékát hordozza magában, hogy a .jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Az a fölény azonban, amelyet a tőkés országok felett a szak­emberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még na­gyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a terme­lésben. a termelés irányításá­ban. a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezés­ben — mindenütt a szakkép­zettségüknek és rátermettsé­güknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják. dasági. kulturális és poli­tikai kapcsolatok fejlesztésé­ben. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolataink ma már ma­gasabb érintkezési formákat igényelnek. Úgy ítéljük meg, elérke­zett az idő arra is, hogy to­] vábbi kölcsönös lépések tör- ! ! ténjenek a Magyar Népköz- ! társaság és az Egyesült Ál­lamok közötti viszony javí­tására. Megérett a helyzet ar- ; ra, hogy a két állam vi­szonyát zavaró, ma még vi­tás kérdésekről hivatalos ; tárgyalások kezdődjenek. Javult a nemzetközi helyzet — Az elmúlt esztendőben j világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti füg- j getlenség, a béke és a szocia- j liamus erői. Ennek eredmé- j nyeként. valamelyest enyhült j a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború meg- } szállottjai, a leghatalmasabb j monopolista csoportok to- j vábbra is folytatták hideghá- j borús tevékenységüket. Ja- ! vuit a nemzetközi helyzet, j erősbödött az a szellem, amely i a vitás kérdéseket tárgyaié- j sok útján kívánja megoldani. 1 E kedvező légkör megte­remtésében döntő fontos­ságú lépés volt a moszk­vai részleges atomcsemd- egyezménv. amelyhez — egész népünk akaratát ki­fejezve — a Magyar Nép- köztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tizennyolcadik köz^- gyűlése nyugodtabb légkör- j ben zajlott le. a viták jórészt ; konstruktívak voltak. Ennek j köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi meg- í állapodás született, hogy nem ! küldenek atomfegyverrel fel- ) szerelt mesterséges égtes'et az űrbe. Ezeket a megáll apó- ! dásokat úgy tekintjük, mint | további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonló­képp üdvözöljük a tizennyol­cadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világke­reskedelem útjába álló aka­dályok elhárításának megtár­gyalására nemzetközi konfe­renciát hívott egybe. Úgy vél­jük, ez is előmozdítja a népek közötti jobb megértést, segíti a kölcsönös előnyökön ala­puló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús ve­szélyt. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befo­lyásos imperialista érdek­körök és csoportok, ame­lyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet eny­hülése. Ezek a legdurvább provoká­cióktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos háborús veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen pro­vokatív merényletnek esett áldozatul az Egyesült Álla­mok fiatal elnöke is. John Kennedy az Egyesült Államok elnöki székében természete­sen az amerikai monopoltőke alapvető érdekeit, védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem folytathatja politikáját. Azok az ultrareakciós jobboldali körök, amelyek meggyilkolá­sát megszervezték, e tettük­kel is a nemzetközi helyzet élezésére törekedtek. Gálju­kat nem sikerült megvalósíta­ni ok. mert ezt egykönnyen nem teszi lehetővé a mai vi­lághelyzet. amelyben az erő­fölény a béke. a szocialista világrend, á Szovjetunió ol­dalán van. cellárjának: a két Németor­szág mondjon le az atomfegy­verek gyártásáról, beszerzésé­ről és tiltsa meg, hogy terüle­tén ilyeneket állomásoztassa- nak. A kancellár a javaslato­kat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kér­désben a nyugatnémet kor­mány továbbra is a realitá­soktól elszakadt politikát foly­tat. amikor nem akar tudo­mást venni a szomszédságá­ban levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztár­saságról, amelynek nemzetkö­zi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, ere­jéről, fejlődéséről tudo­mást nem venni — poli­tikai vakság jele. A német nép és a béke ér­dekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság veze- i tői tovább nem ezen az úton járnának. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egy­más mellett élés alapján ala­kítsuk kapcsolatainkat. En­nek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös fel­állításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az | úton haladva Látunk lehetősé- j get kapcsolataink további bő- i ví lésére. Üdvözöljük a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait Az élet realitásai elől nem lehet kitérni Tovább bővültek hazánk nemzetközi kapcsolatai A tava'v-hoz viszonyítva nö- 1 voKedeit költségvetésünknek az az összege is. amelyet nép- köztársaságunk külpolitikai j feladatainak ellátására fordí- [ tunk. Ez az indokolt növeke- 1 tíés abból ered. hogy tovább j bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt ; két esztendőben hat úiabb or- | szaggal létesítettünk diploma- j cj-M k-n-fo’atot. Ma már a világ 60 államéval állunk dip- lom ' ciai kapcsolatban. Csak­nem 100 országgal rendszere­sen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés i elveit megvalósító aktív kül- j politikánk eredményeként ha- zánk nemzetközi tekintélye ! az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre eámúlt az az idő, amikor a Magvar Népköztársaság nevét a reak­ciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szem­ben fegyverként használhat­ták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egy­re hatékonyabban segí­tik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemre méltó tény az is. hog3' a nyugati országok, közöttük az Eszakatlanti Szö­vetség egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplo­máciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseletein- ! két a magyar—görög, ma- : gyár—svájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar- belga, magyar—svéd viszony- j latban kölcsönösen nagykö­vetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változat­lanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szá­lait, amely hazánkat a szo­cialista világrendszer orszá­gaihoz és elsősorban a Szov­jetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, ba­rátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból fel­szabadult független államok között. Korrekt, jó Viszony­ban akarunk élni a kapitalis­ta társadalmi berendezkedésű Hantokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezet­len ügyeink vannak, haj­landók vagyunk az egyen­jogúság és a kölcsönös megértés szellemében tár­gyalásokat folytatni. | Változatlanul valljuk: a ; szocialista Magyarország és I a semleges Ausztria, mint két ! szomszédos állam, példát mu­tathatna a világnak a különbö- I ?ő társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mel­lett élésében, a kölcsönö­sen előnyös gyümölcsöző gaz­A béke erőinek gyarapodá­sában tön tos szerepe van a n­nak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszi­lárdult és tekintélye meg­növekedett. A forradalmi Ku­ba a szocializmus erős szi­gete a nyugati féltekén: füg­getlensége. népének szabad­sága mellett ott áll a ha­talmas Szovjetunió és a szo­cialista világrendszer, ez pe­dig legyőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a jó­zanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Álla­mok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba ka­put nyitott Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni. A jövő­ben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tényként ve­szi tudomásul a szocialista Kuba létét és teremt vele ke­reskedelmi, gazdasági kap­csolatokat. Ezt megkönnyíti és lehetővé teszi a kubai kormánynak és Fidel Castro elvtársnak a marxizmus—le- ninizmus elvein nyugvó poli­tikája. A napokban a Kínai Nép- köztársaság és a Francia Köz­társaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomá­ciai kapcsolatokat létesíte­nek egymással. A Kínai Nép- köztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politi­1 kai élet egyik legfontosabb tényezője.—-®fs*n«pésévéjl^ - a Francia Köztársaság kormá- ! nya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, ! hogy kezd töredezni az a reali­tásoktól elszakadt izolá­ciós politika, amelyet a I nyugati hatalmak a szo­cialista országok egy ré­szével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosz- szú időn át folytattak. j örülünk a testvéri Kínai ' Népköztársaság nagy sikeré­nek. Meg vagyunk győződve, hogy ! közel vain a Kínai Népköz- j társaság jogainak helyreállí­tása az Egyesült Nemzetek j Szervezetében is. Változatla- [ nul valljuk, hogy a világ- szervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes érté- : kű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott megillető helyét i a Kínai Népköztársaság. A Kínai Népköztársaság el- J ismerése a Francia Köztársa- ■ ság részéről még élesebb fény- j ben mutatja meg a mai nyu­gatnémet politika tarthatat­lanságát a Német Demokra- | tikus Köztársasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztúr- i saság államtanácsának elnö- i ke nemrégiben nagyfontossá- j gú javaslatot tett a Német I Szövetségi Köztársaság kan­A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szolgálja Hruscsov elv­társ javaslata, amelyet a vi­lág állam- és kormányfőihez intézett á területi és határvi­szályok békés, fegyveres ösz- szetűzéseket kizáró megoldá­sára. Bár a ma meglevő területi és halárviszályok jellege kü­lönböző, bár vannak még el­nyomott, nemzeti függetlensé­güktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy — a fegyverrel vívják ki szabad­ságukat, Hruscsov elvtárs javas­lata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerő­sítse a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szov­jetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyet­értését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybe­esik a Magyar Népköztársasáig külpolitikai törekvéseivel; kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lé­pést megtenni, amellyel elő- ! segítheti taz egyezmény meg­kötését. Meggyőződésünk, ! hogy a kormány állásfogla- i lása. ameiy az országgyűlés | által meghatározott külpolitr j ltánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésé­vel és egyetértésével találko­zik. A nemzetközi helyzet fon- i tos vonása, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőtel­jes léptekkel halad előre, í Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyát és Zanzibart. A gyar­matosítók természetesen nem ! szívesen válnak meg a jogta- | lanul bitorolt birtokaiktól, s j katonai erők alkalmazásától ! sem riadnak vissza, ha arról van szó. hogy volt gyarmat ai- i kon fenntartsák uralmukat, vagy legalább befolyásukat. Tuöniok kell azonban, hogy 1 a Zanzibari Népköztársaság, í vagy más független állam j 'katonai fenyegetése ma már J nem vezet eredményre. Mind- } azok a népek, amelyek képe­sek kivívni szabadságukat és 1 függetlenségüket, meg is tud- j ják azt védelmezni. Azt is tudniok kell. hogy a szocialista világrendszer és a világ haladó erői eb­ben a küzdelemben a nem­zeti függetlenségüket ki­vívott. azt védelmező né­pek mellett vannak. Ezért is elítéljük az Észak­atlanti Szövetség tagállamai­nak Ciprus szigete ellen ter- | yezett katonai intervencióját. Ügy véljük, hogy a ciprusiak­nak maguknak külső erők és i főként külső fegyveres be­avatkozás nélkül kell megol- | dani problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus né­peinek barátsága javára. A* nemzetközi helyzet to­vábbi enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a tes­tület mázsányi papirhegyet termelt, de érdemleges ered­ményre nem jutott. A szocia­lista országok részéről a jó­akaratban itt sincs hiány: elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülés­szakán egyoldalúan 600 mil­lió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya — mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulá­sát. valamint honvédségünk harci készültségének eddig -elért- fokát —: szintén 'lehe­tőnek tartotta, tr-gy az idei költségvetésben kisebb össze­get irányozzon elő honvédelmi ■kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozása­kor erre az évre korábban ■ meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha mi­nél előbb el,jönne az az idő, i amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. j Gondolom, hogy ezzel az óha- ! lünk kai .még parlamentünk katonai képviselői is egyelérte- j nek. De ezt ma még nem te- I hetjük meg. Mindaddig ébe- i ven kell őrködnünk ieauveres j erőink harckészségén, amíg j az imperialista hatalmak ré- 1 széről háborús veszély fenye- | get, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivív- I niok az általános és teljes le- ! szerelést. Ha a nyugati hatal­mak a szocialista országoké­hoz hasonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Géni­be. újabb lépésekre van le- i hetőség az általános és teljes I leszerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a ja­vaslatok. amelyeket a Szovjet- i unió képv iselőié az értekezlet ] elé téri esetett — hangsúlyoz­na a szónok. Minden erőnket az építő munkára fordíthatjuk Turjánszki Mihály. Nagy Miklós Pest megyei és Horváth István budapesti képviselők az országgyűlés szünetében — A szocializmus teljes fel­építésének munkája ma első­sorban termelő, gazdasági, kul­turális és tudományos tevé­kenység. Azt jelenti-e ez a tény. hogy a politikai szer­vező-nevelő munka, a párt- szervezetek. az állami- és tár­sadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult vagy másod­rendűvé vált’ Nem. természe­tesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tö­megek odaadó munkájá­val, a szocialista építésben való öntudatos részvételé­vel oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagv baj lenne ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a iobb mun­kára. Ipari. mezőgazdasági kulturális terveink teliesítésé- nek elsőrendű feltétele, hogi a dolgozó tömegek odaadás­sal. alkotó erővel vegyenek részt vaióraváltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szük­ségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvi­lágosító és szervező munkát. A párt és a kormány az élet minden területén arra tö­rekszik. hogy kipróbált és he­lyesnek bizonyult politikai vo- ! nalát következetesen megva­lósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső megyőzódésből ma­gukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban ha­ladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erő­teljesebben növekedbetik né­pünk ióléte. Országunk fejlődése an­nál biztosabb, minél szi­lárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes- meg- I szűnt a belső széth" ás. s I minden erőnket a/ építő | munkára fordíthatjuk A Ha­I (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom