Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
«sif» 14?£■ __íj»» i. 1964. FFBRüAR I, SZOMBAT 3 A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA AZ ORSZÁGGYŰLÉSÉN (Folytatás a 2. oldalról) zafías Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nö, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén őszszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. — Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget — mondotta. — Húsz évvel ezelőtt. 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves pört, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseményét: Magyarország teljes felszabadulása 20. évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló: Legyőzte az ellent, a tornyosuló millió akadályt. Kijavítva saját hibáinkat, Végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját Kállai Gyula és Péter János az ülés szünetében eszmecserét folytat a képviselőkkel ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen. Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. ! Kállai Gyula után Nagy \ Richard budapesti, dr. Szabó j Pál Zoltán Baranya megyei, í Varga Gyula Zala megyei ; képviselő szólalt fel, majd j szünet következett, j Szünet után Beresztóczy | Miklósnak. az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elek László Békés megyei, dr. Désy Frigyes budapesti, Szabady Béláné Veszprém megyei, dr. Ortutay Gyula Bács megyei, Dobos József Baranya megyei és Juhász János Fejér megyei képviselő szólt a költségvetéshez. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt el. Az ebéd utáni első felszólaló dr. H. Nagy Anna Heves megyei képviselő volt, majd dr Hornung Mátyás Szabolcs- Szatmár megyei, dr. Kovács Magdolna ugyancsak Szabolcs—Szatimár megyei, dr. Törő Imre budapesti, Sümegi János Nógrád megyei, Kónyi Gyula budapesti és Kántor Lajosné Borsod megyei képviselő szólalt fel. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A szünet után az elnöki széket Pólyák János foglalta el. A viia dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének felszólalásával folytatódott. DR. AJTAI MIKLÓS: A terv- és költségvetési feladatok nehezek, de reálisak — Az 1964-es terv a nemze- i jövedelem termelésében és iloszUisóban egyaránt az öt- :ves terv fejlődési irányának ígyértelmű folytatása; a ter- nelés struktúrájának átala- ítása az eredeti célok szerint oiytalódik — mondotta Ajtai áiklós. — Ez évi tervünk az ipari ermelés hétszázalékos riöve- ését irányozza elő. Ez azt je- enti, hogy 1980-hoz képest a ermelés 38 százalékkal emel- sedik. Ez valamelyest maga- .abb, mint ötéves tervünk rede ti előirányzata volt. Az idén folytatjuk az ipari ermelés arányainak átalakí- ását. így az átlagos 7 százaiknál gyorsabban — 10—11 zázalékkal — nő a gépipar, 0 százalékkal a villamos- snergia-ipar, 9 százalékkal a ’egyipsr és 15 százalékkal az pítőanyag-ipar termelése. Dr. Ajtai Miklós kiemelte, icgy a terv az ipari exportnak a termelés emelkedésénél nagyobb, 8 százalékos növekedéséi irányozta elő. . lz exporttervek teljesítésetek fontos feltétele munká- aink, mérnökeink, kutatóink, LÖzgazdászaink odaadó, hoz- áértő, szorgalmas munkája :s a munka jó szervezése, rányítása. A műszaki fejlesztés jelentő- égéről szólva, aláhúzta: — A fő kérdés az, hogy lé- lyegesen lerövidítsük, győrit suk egy-egy új gyárt- nány útját a kutatás kezdetéül a sorozatgyártásig. Tapasz- alataink azt mutatják: ennek ö eszköze, hogy a rendelke- ■ésra álló szellemi és anyagi •rőket rugalmasan összponto- ítsuk, átcsoportosítsuk az iktuális, siker reményével kecsegtető fejlesztési feladatokra. Ez természetesen LZt is feltételezi, hogy csök- centsük gyártmányaink szá- nát, szűkítsük iparunk gyárt- nányprofilját, jobban használjuk ki azokat a munkameg- jsztási lehetőségeket, amelyekre a nemzetközi szocialista együttműködés módot nyújt. A tervhivatal elnöke ezután a munkaerőgazdáltkodás néhány kérdésével foglalkozott. Elmondotta, a munkaerőhiány pótlásának legkézenfekvőbb módja az, hogy a még fellelhető tartalékokat vonjuk be az iparba. Az ország több vidékén, ahol az ipar még fejletlen, bőségesek a munkaerőforrások, de az olyan, iparilag fejlett városokban is, ahol kevés a férfi munkaerő, nőd munkaerő még nagy számban bevonható a termelésbe. A vidéki munkaerő-tartalékok leggyorsabb „mozgósítási” lehetősége, hogy a már működő vidéki üzemek termelését — a fővárosi üzemek termelésének rovására — felfuttatjuk. Kézenfekvő módja ennek a géppark jobb kihasználásán kívül a két, vagy egyes esetekben három műszakra való átállás. Az újonan alakult országos nagyvállalatok keretében különösen gyorsan és operatív módon lehet a termelést átcsoportosítani a vidéki üzemegységekhez. A másik módszar a vidéki ipartelepítés és ezen belül a fővárosi üzemek egy részének vidékre telepítése. Dr. Ajtai Miklós ezután mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól beszélt. Kiemelte: — Pártunk és kormányunk különös súlyt helyezett arra, hogy új szocialista mező- gazdaságunk anyagi alapjai gyorsan növekedjenek, megteremtődjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyag-műszaki bázisa. Ennek a gazdaságpolitikai elhatározásnak következtében a mezőgazdaság beruházásai lényegesein meghaladják az ötéves terv eredeti előirányzatait. A többletberuházások forrását az. biztosította, hogy összes beruházásunk volumenét sikerült a tervezettnél gyorsabban növelnünk. Az 1964. évi tervet is figyelembe véve, 4 év alatt a tervezett 142 milliárd forint helyett 158 milliárdot ruházunk be, tehát 16 milliárd- dal többet, mint terveztünk. Ennek a többletnek kereken a felét fordítottuk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások emelésére, ami valóban ugrásszerű növelésnek tekinthető. Idei tervünkben szintén jelentős az emelkedés: a mezőgazdaság eredetileg tervezett 7,7 milliárdos beruházása helyett 10,5 milliárdot irányzunk elő. — A megnövelt beruházási összegek mindenekelőtt a mezőgazdaság gépellátott- ságát fokozzák. Gyorsan nő az öntözött terület is. Eredetileg azt terveztük, hogy az ötéves terv végére 460 ezer hold lesz az öntözött terület. Tervünk most biztosítja, hogy már 1964-ben megközelítőleg 550 000 holdat öntözzünk. Szőlőt és gyümölcsöt ez évben 51,5 ezer holdon telepítünk, s összesen 1 millió 650 ezer tonna l műtrágyát használ fel a mezőgazdaság, 20 százalékkal többet, mint 1963-ban. — Terveink, politikánk, munkánk, erőfeszítéseink tartalma, célja népünk szebb, jobb élete, életszínvonalaiénak emelése. Ennek a célnak rendeljük alá gazdaság- politikánkat, ötéves tervünket és éves terveinket is. Ez évi tervünk, mint ismeretes, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének emelését 3 százalékkal irányozza elő. Hasonló mértékben nő — a termelés növekedésével összefüggésben — a parasztság reál- jövedelme is. Az előző évek — részben még csak becsült — növekedését is tekintetbe véve ez azt jelenti, hogy 1960—1964-ben a reáljövedelem ötéves tervünk előirányzatával összhangban emelkedik. A fenti személyes rendeltetésű jövedelmek mellett a különböző úgynevezett közvetett juttatások — az ingyenes és kedvezményes társadalmi juttatások, az egészségügyi, kulturális és szociális ellátásra fordított költségek — egy főre jutó összege négy év alatt lényegesen gyorsabban növekedett, mint a reáljövedelem. Különösen ielentős az ingyenes és kedvezményes juttatások növekedése a termelőszövetkezeti dolgozóknál. Tisztelt országgyűlés! Mint már említettem, négy év alatt módunk van eredeti terveinken felül mintegy 16 milliárd többletet beruházni. Ennek kereken a fele a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztését szolgálja. A többleteket az iparban mindenekelőtt a vegyipar fejlesztésének gyorsítására fordítjuk. Terven felül fejlesztjük a műtrágya- és a növényvédő- szer-gyártást és többleteket fordítunk a hazai földgáz hasznosítására. Az 1964. évi beruházási terv előirányzata 10 százalékkal több, mint 1963-ban. A terven belül tovább emelkedik a mezőgazda- sági és a vegyipari beruházások részaránya. Ez évben — többek között — üzembe helyezik a Tisza menti Vegyikombinát műtrágya- gyárát, elkészül a Lenin Kohászati Művek durvahenger- művének rekonstrukciója és befejeződik az Erzsébet híd építése. A beruházások 19 százalékos növelése jelentős erőfeszítéseket igényel, különösen az építkezések terén. Tekintettel az építőipar ismert munkaerőhelyzetére, semmi esetre sem szabad évközben új feladatokkal növelnünk a beruházásokat, mert ez szétforgácsolásra, a munka hatásfokának csökkentésére vezetne. A helyzet arra kötelez, hogy a tervben és a költségvetésben szereplő' összegeket fegyelmezetten betartsuk, felső határnak tekintsük. Tisztelt országgyűlés! Tervünk és költségvetésünk 1964-ben is biztosítja ötéves tervtörvényünk realizálását, a ; szocialista építés ügyének j újabb sikerét, gazdaságpolitikánk gyakorlat igazolta útján. A fejlődés több tekintetben újszerű és nem könnyű feladatokat állít elénk. Megköveteli az ésszerű, de szigorúbb takarékosságot a gazdálkodás és a termelés minden területén. A terv- és költségvetési feladatok nehezek, de reálisak. A feltételek adottak s munkánkon múlik, hogy az év elteltével milyen eredményekről adhatunk majd számot — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását dr. Ajtai Miklós. Lakatos András Somogy megyei képviselő volt a következő felszólaló, maid Jakab Sándor Nógrád megyei. Bertalan István budapesti, végül pedig Esze Gábor Szabolcs-Szatmár megyei képviselő szólalt fel a vitában. Ezután az elnöklő Pólyák János indítványozta, hogy az országgyűlés február 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor folytassa az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat vitáját. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Az ülés 18.35 órakor ért véget. Másfáimilliós kölís€>ggt>l épül 4i k€>w‘tésa&ii ss»4iliisk4fl4t I ttB'íkn Az aszódi járás egyik legnagyobb községe, Túra újabb nagyfontosságú létesítménnyel gazdagodik: mezőgazdasági szakiskolát épít. Igaz, szakiskola már több mint egy éve működik a községben, csak éppen megfelelő helye nem volt eddig, amiből igen sok nehézség adódott. A kertészeti szakiskolának harminchárom tanulója van, közülük huszonketten taraiak. A négytantermes, pedagógus szolgálati lakással ellátott épület a tervek szerint másfélmillióba kerülne. Ez akkora összeg, hogy a turaiak egyedül nem vállalhatják. Mivel Galgahévízröl és Bagról is járnak át diákok a túrái iskolába, az,, ottani, községi. .tanácsok is hozzájárulnak a költségekhez. A galgahévíziek már eddig harmincezer forintot ajánlottak fel, a bagi termelőszövetkezet pedig százezer forintos támogatásra tett ígéretet. A Túrái Községi Tanács községfejlesztési alapját köti le erre a célra. Hozzávetőleges számítások j szerint a felhasználandó saját I anyag- és a társadalmi mun- | kitérték is megüti a százezer j forintot. Azonban a rendelkezések | értelmében házi kezelésben I építkezni, kétszázezer forin- 1 tos kereten túl, csak külön engedéllyel lehet. Márpedig I ez a típustervek alapján építendő iskola a fenti határt alaposan túllépi. Mégis, a község vezetői reménykednek, hogyha a nehézségek sorra elsimulnak, akkor a kastély parkjában megkezdhetik az építkezést, s talán szeptemberben már az új iskolában kezdődhet meg a tanítás. Megkezdődött a szőlőoltás o 4.100 lioltl új szőlőt telepítőnek lovásszal az állami gazdaságok A múlt ősszel 2400 hold új i szőlőt telepítették az állami gazdaságokban, s most újabb nagy telepítéseket készítenek i elő: hernyótalpas óriás trak- j torok forgatják a talajt, a gaz- I daságok fűtött munkatermei- I ben pedik szakemberek szá- ; zai válogatják, szabdalják az ( oltványkészitéshez szükséges | alany vesszőket, illetve az j oltógallynak valót. A tavaly termett alanyvesszőkből öszFásétják Vlsegrád környékét A visegrádi erdészek la- ! vasszal hozzálátnak Visegrád j és környékének csinosításához. A már elkészült tervek J szerint 60 hektáron telepíte- i nek tölgyet és fenyőfát. A 11- j es országút mentén fásítják a | rézsüt, mintegy 10 000 nyár- J és fűzfasuhángot ültetnek el. Fásitjáík Visegrád útjait is, és a község központjában 12 000 négyzetméter területű parkot építenek. Az Idén szilárd burkolatot kap a Fellegvárhoz vezető panoráma út, Tavasz- szal folytatják az út építését: elkészítik a Fellegvár és a nagyvillámi kilátó közötti szakaszt. Erre azért lesz szükség, mert a következő években Nagyvillámon korszerű üdülőtelepet hoznak létre. Megkezdik a Paprét és a Pi- lisszentlászló közötti út építését is. (MTI) | szesen 50 millió darabot gyűj- í lőttek az állami gazdaságok. Ennek kisebb részét maguk ■ használják- fel oltványkészítésre, mintegy 30 millió da- I rabot pedig az Ültetvénytervező Vállalatnak adnak át. Az európai sima vesszőkből 73 millió szál az évi begyűjtési ] előirányzat. Körülbelül egy- harmad részt sikerült begyűj- I teni és elvermelni az ősszel, I a feladat zöme azonban a tél végi. kora tavaszi hónapokra marad. A hat legnagyobb szőlőtermesztő állami gazdaság az idei tavaszon kereken 20 millió „nyers oltványt” készít. Ebből egyedül Balatonboglár- ra 7 millió jut. Itt már a múlt héten hozzáfogtak az oltáshoz. A nagy készülődés indokolt is, hiszen a tavaszi hónapokban 4500 hold új szőlőt telepítenek a jövő év végéig pedig további 10 ezer holddal gyarapodnak az állami gazdaságok szőlőskertjei. (MTI) Minden megyében befejeződtek a „Ki miben tudós? ' elődöntői A Magyar Televízió és a Kommunista Hiúsági Szövetség Központi Bizottsága az idén ismét megrendezi a Ki miben tudós? ifjúsági vetélkedőt. Hosszú hónapok előkészületei után néhány hét múlva már sor kerül az első ! nyilvános szóbeli adásra. A j megyei és a budapesti elő- | döntök mind a négy tárgyból — legújabbkori történelem, irodalom, kémia, matematika — befejeződtek. Az egyes tudományágak nyilvános szóbeli versenyét megelőző írásbeli selejtezőben 19 megye legjobbjai. valamint a budapesti elödön'ő 5 legkiválóbb versenyzője vesz részt. Az írásbeli selejtezők február 1-én kezdődnek. Az elődöntők érdekessége. hoav a tavalyinál soklcal több lány jutott tovább. Valószínűleg két ismerőssel is találkozunk a képernyőn. Rudas Lászlóval és Beiczi Miklóssal, akik az elmúlt évi történelmi vetélkedő első helyezettjei voltak. Az írásbeli selejtező 24 versenyzőjéből a 8 legjobb jut tovább, s ők a továbbiakban már a képernyőn mérik össze tudásukat. Az elmúlt évi Ki miben tudós nyilvános adásaihoz hasonlóan most is páros versenyben folyik tovább a vetélkedés. A középdöntőbe tudományáganként négy fiatal jut. Megváltozik a versenyek menetrendje is. Az elmúlt évben ugyanis egy-egy adás sokszor a késő éjjeli órákig húzódott. Most szombaton a kora délutáni órákban kezdődik a párok vetélkedése, s ha végleges eredmény nem születik. nem a rendes esti műsor' után folytatják a versenyt. hanem vasárnap délelőtt. Az első nyilvános adásra a tervek szerint február 22-én kerül sor. Először a töténelem ..tudósai” lépnek a kamera elé. A következő héten a kémikusok, maid az irodalmárok, végül a matematikusok versenveznek a középdöntőbe jutásért. így e<m hónap akit lebonyolítják a nyilvános elődöntőket, maid noyanrsak négy hét alatt a középdöntőket is. A televízióban már készülnek a párokat egymástól teljesen elválasztó ú.i. hang- sz:getelő üvepfülkék é* dolgoznak már a kérdések é° a j feladatok összeállításán is.1 Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari V., Bp. XXI.. (Csepel, Kiss János a'tábornagy u. 19—21. ÁLLANDÓAN FELVESZ Vác és környéke, Gödöllő, Aszód. Iklad és környéke, valamint budapesti munkahelyeire kőműves, ács. állványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat. továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Vidékiek részére munkavállalói 'tanácsi) igazolás szükséges. Jelentkezés a fent' címen. Ezenkívül építőipari tmk- géplakatosokat Jelentkezés XXI. kerület. 'Csene'o Rákóczi Ferenc u,. 197, alatt
