Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
PEST MEGYEI Vilit PROLETÁRJAI. [SVÍSiiUnil! AZ MSZMP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 2S. SZÄM ÁRA 50 FILLER 1964. FEBRUÁR 1, SZOMBAT A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA Al ORSZÁGGYŰLÉSIN Alapvető célunk, hogy jobban, boldogabban, kulturáltabban éljünk- mondotta felszólalásában Kállai Gyula Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai. az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kallói Gyula beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben Kállai Gyula. — Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Újra tisztán ragyog a forradalmi jelszó Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kultúráltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomá- lyosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi j azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életé- j nek további javításáért, an- j nál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. j Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan folyamatosan emel- j kedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta I következetesen érvényesítjük ezt az elvet. CJjra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Változatlanul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rend- I jének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és fo- ! lyamatosan növekedjék, mű- | szaki színvonala fejlődjék. j Népünk életszínvonala az! elmúlt esztendőben a lehe- j tőségekhez mérten tovább i növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt évben a munkások és alkal- ' mazottak" '^reáljövedelme 7 j százalékkal emelkedett és j érezhetően nőtt a mezögaz- j dasági lakosság jövedelme is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkásnak. sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek —- ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban. S közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ottan nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Nép- köztársaság állampolgárait. Nos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás Kállai Gyula beszél érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albion- ban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szociális a Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függDolgozzék mindenki ereje és képessége szerint Kép az ülésteremből Kállai Gyula ezután emlé1 ezieteít az e-múit tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd a munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta : — Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KISZ-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében. Kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos kutatások fejlesztésével. Az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpentosítottabb fel- használására. ötéves tervünk első 3 évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben. a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is. hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is. akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, immel-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály Iegiobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell. ió szóval is. serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan. ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel cs lelkesedéssel! Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint 5 százalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazdaságunk je Len légi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mező- gazdaságban is. Megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát, de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó lepi. a munka a mezőgazdaságban sem szünetel és nem is szünetelhet. 1 Elő kell készíteni és ki kell ja- | vítani a gépeket, amelyeket ) sajnos még nagyon sok helyen I a szabad ég alatt tárolnak. | Már most pontos terveket kell | készíteni a tavaszi szántásra* j vetésre, ha azt akarjuk, hogy ; a munka, ha eljön az ideje* zökkenő nélkül folyjék. Szö- ‘ vetkezeti parasztságunk öntu- í datára, felelősségérzetére hi- j vatkozva szólítunk fel arra, hogy — a tudományos, technikai és gépi segítségre tá- I maszkodva — idejében készüljenek fel a tavaszi mező- gazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zár- számadási közgyűlésen meg kell kezdeni. — Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta —, de a gyakorlati megvalósítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szétforgácsoljuk. Érmek pedig — mind a helyi, mind az országos érdekek védelmében — nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk legfontosabb célja, hogy a folyamatban levő létesítményeket gyorsan befejezzék és üzembehelyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházásokra biztosított eszközök 90— 95 százalékát a folyamatban i - vő beruházások befejezésére kell összpontosítani. A KGST: sikeres gazdasági együttműködés Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült -államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb- tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös erergiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST-országok közös tankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a KGST-országok közös vasúti tehervagonparkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezenkívül az elmúlt évben foiitos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz vezet. Huszonhétmilliárd egészségügyi* szociális és kulturális célokra — Költségvetésünk köze! 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idelj költségvetésével. amelynejt (Folytatás a 2. oldalon)
