Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

PEST MEGYEI Vilit PROLETÁRJAI. [SVÍSiiUnil! AZ MSZMP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 2S. SZÄM ÁRA 50 FILLER 1964. FEBRUÁR 1, SZOMBAT A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA Al ORSZÁGGYŰLÉSIN Alapvető célunk, hogy jobban, boldogabban, kulturáltabban éljünk- mondotta felszólalásában Kállai Gyula Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény­javaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai. az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szó­lalt fel. Kallói Gyula beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is leg­fontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves terv­ben kitűzött céljainknak meg­felelően fejlődött. Néhány területen azonban lemara­dás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tar­tozik — mondotta beveze­tőben Kállai Gyula. — Idei tervünk a népgaz­daság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető fel­adatokat tartalmaz. Újra tisztán ragyog a forradalmi jelszó Szocialista társadalmi ren­dünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogab­ban, kultúráltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Kö­vetkezetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azok­kal, akik a szocialista tár­sadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forrada­lom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a for­radalmi tudat elhomá- lyosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi j azt tartjuk, hogy minél töb­bet teszünk népünk életé- j nek további javításáért, an- j nál jobban szolgáljuk a szo­cializmus eszméinek világ­méretű térhódítását is. j Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a terme­lés növekedésével párhuza­mosan folyamatosan emel- j kedjék népünk életszínvo­nala. 1956. november 4-e óta I következetesen érvényesítjük ezt az elvet. CJjra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Változatlanul és következe­tesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazda­ságunk termelése, a terme­lés szervezettségének és rend- I jének színvonala, gazdasá­gossága rendszeresen és fo- ! lyamatosan növekedjék, mű- | szaki színvonala fejlődjék. j Népünk életszínvonala az! elmúlt esztendőben a lehe- j tőségekhez mérten tovább i növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi köz­ponti bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvaló­sítani, mégis az elmúlt év­ben a munkások és alkal- ' mazottak" '^reáljövedelme 7 j százalékkal emelkedett és j érezhetően nőtt a mezögaz- j dasági lakosság jövedelme is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, ami­lyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk, száműztük a nyomort, né­pünk túlnyomó többsége szi­lárd, biztosított, szolid anya­gi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsü­lettel dolgozik tovább, hely­zete a jövőben olyan mér­tékben javul. Hazánkban sem a munkás­nak. sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk mun­kát és megélhetést bizto­sít mindenki számára. Népünk életszínvonalát ter­mészetesen még nem hason­líthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek —- ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyar­mati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alap­vető munkás- és paraszttöme­geinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztala­taink is ezt igazolják! Az el­múlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban. S közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista ál­lamok földjén. Rendszerünk ellenségei ottan nagy remé­nyeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztésé­hez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Nép- köztársaság állampolgárait. Nos — egynéhány esettől el­tekintve — keserű csalódás Kállai Gyula beszél érte őket. A világjáró ma­gyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látni­való van elég a ködös Albion- ban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szociális a Ma­gyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Né­pünk életszínvonalának to­vábbi emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi mun­kánktól, terveink pontos, lel­kiismeretes végrehajtásától függ­Dolgozzék mindenki ereje és képessége szerint Kép az ülésteremből Kállai Gyula ezután emlé­1 ezieteít az e-múit tél mosto­ha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd a munka termelékenységének növeke­désével kapcsolatban hangsú­lyozta : — Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszer­vezetei, KISZ-szervezetei te­gyenek meg mindent a terme­lékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésé­ben, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munka­idő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében. Kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskér­désévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél mil­liárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A Tudományos és Fel­sőoktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglal­kozik a tudományos kutatá­sok fejlesztésével. Az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudomá­nyos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ez­zel együtt az anyagi erők jobb, összpentosítottabb fel- használására. ötéves tervünk első 3 évé­nek eredményei elsősorban an­nak köszönhetők, hogy a bá­nyákban, a gyárakban, az üze­mekben. a közlekedésben, a szállításban dolgozó munká­sok zöme mindig híven telje­sítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is. hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is. akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tü­ze, immel-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkás­osztály Iegiobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell. ió szóval is. serkent­sék jobb munkára a hanyago­kat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dol­gozzunk is érettük mind­nyájan. ki-ki ereje és ké­pessége szerint, de azonos szívvel cs lelkesedéssel! Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint 5 szá­zalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazda­ságunk je Len légi anyagi-techni­kai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányá­ban fejlődik. Tovább növel­jük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás viszonyai között szé­les fronton tör előre a mező- gazdaságban is. Megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát, de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó le­pi. a munka a mezőgazda­ságban sem szünetel és nem is szünetelhet. 1 Elő kell készíteni és ki kell ja- | vítani a gépeket, amelyeket ) sajnos még nagyon sok helyen I a szabad ég alatt tárolnak. | Már most pontos terveket kell | készíteni a tavaszi szántásra* j vetésre, ha azt akarjuk, hogy ; a munka, ha eljön az ideje* zökkenő nélkül folyjék. Szö- ‘ vetkezeti parasztságunk öntu- í datára, felelősségérzetére hi- j vatkozva szólítunk fel arra, hogy — a tudományos, tech­nikai és gépi segítségre tá- I maszkodva — idejében ké­szüljenek fel a tavaszi mező- gazdasági munkákra. A szö­vetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zár- számadási közgyűlésen meg kell kezdeni. — Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor be­ruházásaira 46 milliárd forin­tot irányoz elő — hangsú­lyozta Kállai Gyula, majd be­szélt a beruházások koncent­rálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondot­ta —, de a gyakorlati megva­lósítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhe­tők olyan törekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szétfor­gácsoljuk. Érmek pedig — mind a helyi, mind az orszá­gos érdekek védelmében — nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk leg­fontosabb célja, hogy a folyamatban levő létesít­ményeket gyorsan befe­jezzék és üzembehelyez­zék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházá­sokra biztosított eszközök 90— 95 százalékát a folyamatban i - vő beruházások befejezésé­re kell összpontosítani. A KGST: sikeres gazdasági együttműködés Gazdasági életünkben egy­re növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült -államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztás­nak. Tavaly megkezdte műkö­dését a Barátság kőolajveze­ték, a rajta keresztül hazánk­ba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik leg­fontosabb- tényezője. Eredmé­nyesen működik a szocialista országok közös erergiaelosztó állomása Prágában. Létrehoz­tuk a KGST-országok közös tankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Buka­restben megtartott ülésén alá­írásra került a KGST-orszá­gok közös vasúti tehervagon­parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezenkívül az el­múlt évben foiitos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kö­töttünk velük az ipari és me­zőgazdasági termelésben tör­ténő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő or­szágok sikeres kooperáció­ja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továb­bá az érdekelt országok közötti két vagy több ol­dalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz ve­zet. Huszonhétmilliárd egészségügyi* szociális és kulturális célokra — Költségvetésünk köze! 2 milliárd forinttal többet, mint­egy 27 milliárd forintot for­dít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadat­nál egy kicsit időzni és egy­bevetni például az Ameri­kai Egyesült Államok idelj költségvetésével. amelynejt (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom