Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

J&díeve

Expedíció közben

II. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

1984. JANUÁR 23, CSÜTÖRTÖK

Javult a közbiztonság

Kevesebb bűncselekmény - Kulcs a lábtörlő alatt Beszélgetés Bányai Zoltánnal, a Ráckevei Járási Rendőrkapitányság vezetőjével

Az t963 as év mérlegéről beszélgettünk Bányai Zoltán rendőr őiuigya', a R'dkavei Járási Rendőrkapitányság vezetőjével.

— Az 1963-as esztendőben kevesebb bűncse ekmény történt a ráckevei járásban, mint 1962-ben — kezdte tájékoztatóját Bányai elvtár9. — A következtetés tehát kézenfekvő: javult a kozb;ztonság. Ám ez a megállapítás önmagában még nem elég, nem is teljes, sok mindenről szólni kell még, ami mindezzel kapcsolatos.

— Először talán vegyük részletezve az egyes bűncselekményfajtákat.

A személyi tulajdon elleni lopás, a súlyos testi sértés, a garázdaság száma csökkent.

Viszont az előző évhez viszonyítva 1983-ban több betöréses lopás- és erőszakos nemi közösülés történt .járásunk területén. Rablás két-két ecetben volt mindkét esztendőben, s a tetteseket gyorsan elfogtuk.

— Nézzük a tava 'almi tulajdont. A lopás: w.kkent, a betöréses lopás: emelked;-tt, a sikkasztás: csökkent, a társadalmi tulajdon rongálása: csökkent, ám ha a személyi és a társadalmi tulajdonban okozott kárt nézzük, azt keil megállapítanunk, hogy a számszerű csökkenés ellenére a károk forintösszege emelkedett.

— Ennek a jelenségnek a kialakulásában sok-sok tényező közrejátszik. Egyik ilyen közvetlen kiváltó ok: Budapest közelsége.

A peremkerületekből sokan „vadászterületnek” nézik járásunkat, mint például a legutóbbi duna- haraszi] rablótámadás tettesei, akiket a bejelentés után 12 érával elfogtunk.

És Budapest közelsége miatt állandóan új beköltözőkkel is gyarapodik járásunk, új emberekkel. akiknek egy kis százaléka az új környezetben megfeledkezik a törvényekről. És sajnálatos dolog, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények 40 százalékát egyetlen nagyüzem, a fővárosból és járásból egyaránt sok munkást alkalmazó Csepel Autógyár szo’gáltaUa.

— Mindennek tudatában nagy gondot fordítunk a megelőző munkára. Szerveztünk már néhány közös akciót, a budapesti peremkerületi kapitányságokkal, a jövő':en még jobban kiépítjük kroc ols.iáinkat. KapitánysáQunk fokozottabban ügyel a „bűncselekmény-gyanús” helyekre és rendszeres járőrszolgálatot, nyomozóportyákat szervezünk. S az ezeken a portyákon tapasztaltak, továbbá őrseink jelentései aapjrn azonnal felhívjuk az illetékesek figyelmét. ha valami bűnre csábító jelenséggel tál likőrünk. Például egy üzleten n:m erős a pánt, a közv Tágítás „foghíjas’, a tsz-ek a szabadban tárolnak valamit és nem gondoskodnak ennek őrzéséről — vagy egyes gazdasági intézményekben a szigorúbb és rendszeresebb ellenőrzést sürgs-tjük.

— A megelőzéshez tartoznak azok az előadások is, amelyeket a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban tartunk — karöltve ez ügvés-s-ggel — az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági .ütemekben. Per: ze a lakosságot is számtalan esetben íi- gyelrr.ezte' jük. Például

szokott dolog, hogy a kulcsot a lábtörlő alá vagy az ablakpárkányra teszik az emberek.

Ha valaki kifigyeli ezt, s úgy látja, hegy „tiszta a levegő”, a ku cc-al minden további nélkül behatolhat a lakásba.

— A lakosságról még any- nyit: jó a kapcsolatunk. Nyomozásaink során sok értékes nyomravezető adatot kaptunk. Többek között ennek köszön- he.ő például, hogy amíg 1963- ban az előző évihez képest több olyan bűncselekményt jelentettek, ahol nem ismerték a tetteseket, mégis az ismeretlen tettesek nagy részét kézrekerítettük.

— A megelőzéshez visszatérve: az igazgatás-rendészeti munka is — tapasztalataink szerint — a megelőzést erősíti. Mert például az a gépjárművezető, akit szabálytalan vezetésért, vagy az a fogatom, akit a kivilágítás hiányáért. vagy az a csapos, akit ittas emberek kiszolgálásáért megbüntettünk. legközelebb már jobban meggondolja, hogy mikor mit kell tennie.

— Javul a közbiztonság, javul a rendőri munka szakmai színvonala.

A rendőrök még sokat dolgoznak, szívesen is

végzik munkájukat, de akkor örülnének a legjobban, ha kevés lenne a munkájuk

— fejezte bs nyilatkozatát a járísi rer.cő.kapitányság vezetője.

(m. j.)

Nagyvarsány iskolát kér

Dunavarsány II. kerületében, Nagyvársányban az iskola épületét életveszélyes á lapo- tára való tekintetlel 1932-ben bezárták. Az 500 lelkes, termelőszövetkezeti tagok lakta település azóta iskola nélkül áll. Az alsó tagozatba járó emberpalánták a kultúrotthon könyvtárszobájában, összezsúfoltam egészségtelen körülmények között birkóznak a betűvetés tudományával, a felső tagozatos gyerekek pedig autóbusszal utaznak a majosházi iskolába.

Dunavarsány a saját erejéből képtelen megoldani a II. kerület lakóinak logos kérését, hiszen majdnem másfél millió forint kellene az új Iskola felépítéséhez. Reméljük, az illetékes megyei szervek megtalálják a módját annak, hogy segítsenek ennek a kis településnek új iskolaépületének felépítésében.

(asztalos)

SPORT HÍRADÓ

A bejáró kapus

Dunavarsány I. kér. labdarúgó-csapata a félfordulós labdarúgó-bajnokságot 100 százalékos teljesítménnyel nyerte, pontleadás nélkül, 54:4- es gólaránnyal. A csapat ^négygólos” kapusa a 19 éves Varga Sándor volt. Teljesítményének értékét növeli, hogy a négy gólból kettő 11-esből esett.

A kevés gól fényesen bizonyítja, hogy a dunavarA lakosság egészségéért:

nra Inders nap más községben

sányi védelem jól zárt az ősszel és emellett Varga Sándor mindig védte a véd- hetőt. Állandó jó formáját szorgalmas edzésekkel 'érte el. Pedig Délegyházáról jár át edzeni. Jelenleg még délegyházi lakos, csak a szíve húzza Dunavarsányba. Ugyanis ide nősül és ezért védi már „menyasszonyáék” kapuját.

Szaniszló

Kis József járási úttörőíitkár beszámolóját mondja

jviv.

'Af|

A föidinMvesszüvetkpzctek

jelentik

— A választott vezetőség

téli oktatását megkezdték a ráckevei járás földműves- szövetkezeteiben. A tíz előadásból álló tanfolyamon mintegy 209 szövetkezeti vezetőségi tag vesz részt.

— Az újítási mozgalom területén szeretnének kimagasló eredményeket elérni a járás szövetkezeti dolgozói ebben az esztendőben. A földművesszövetkezetek most megtartott tanácskozásain egyéb felajánlások is elhangzottak.

— Lakatosrészleggel bővíti szolgáltatási üzemágát a Taksonyi Földművesszövetkezet.

— Évi közgyűlésüket március végéig tartják meg a ráckevei járás földmű vés szövetkezetei. Itt kerül sor a küldöttek megválasztására.

(a. i.)

§

Feith Jenes, a ráckevei 1. számú iskola úttörövezotője tapasztalatait ismerteti, amelyek a rajmunka megerősítésére vonatkoznak

(Gábor Viktor felv.)

HÍREK

SzabadRátzkeve városa...

Egy vízimolnár naplója a múlt századból

(2)

EGYETLEN alkalommal találunk melegebb hangú, részletezett elbeszélést a naplóban: 1848/49. szivmélegitő időszakában. A közismert adatok mellett néhány ismeretlen helyi is előkerül — igazolásául, hogy új korszak kezdődött ekkor minden magyar életében.

„Pesten 16-dik márciusban, nálunk pedig 24-én volt az országszabadságnak ünnepe, robot többé nem lesz és földekt bül való dézsma elengedőttek, többé sem füstpénzt, sem földből dézsmát nem adunk.” Aztán elkezdődött a honvédőrség toborzása. „Az mi templomunk előtt felesküdtünk 600, azaz hatszáz őrsereg, amely- bűi el is kellett menni 67 embernek az alföldre, az Szenttamásra, az Bátskába ...” „Október hónapon pedig az lőréi rében (Lórévben) nagy tábor volt. mert csak Ketslce- mét városából jöttek ide 1100 őrsereg, itt voltak valami 8 nap, ez idő alatt Jelasits tábora jött reánk egész Nyékig, ott öszveütött az magyar az

horváttal, Jelasits mint hordát vezér elszalatt, de Itsi (dr. Zichy Ödön), aki talán utat mutatott néki, az Lőréi Bébe egy szál fenyőre felakasztották, attul az időiül fogva mindég háborúztak minden katonára volt szükség. Jelasits elindult el is jött. mert amint jött ide* Mórnál megtámadta Percell Móricz vezér, de szerencsétlen volt, elesett az magyarbul valami 1800 azután a többi elszalatt.” „Budáéul az szent koronát Kossuth Lajos elvitte az irományokkal együtt Debrecenbe... ez idő alatt sok ütközetek voltak, mert az volt utóbb, hogy Kossuth Lajos úr tartja az pesti vásárt.” megörökíti a napióírö Buda visszafoglalásának időszakát, sőt helyi eseményeket is feljegyez: „Az magyarok utána nem mehettek az Dunán, hanem Rátzkevében tsi- náltak hidat, itt ment az sok magyar tábor által Buda felé. Ertsi felé is hajóhidat tsiná- tak hajóbul, völgyhajóbul, de két három nap múlva ismét elvitték a Rátzkevei hidat az Tseveli rébe, az Ertsit pedig a sziget orrára.”

problémák is nehezednek •azokra a pedagógusokra, akik a pajtásokkal foglalkoznak.

Hétfőn a Ráckevei Járási Tanács épületében megbeszélést tartottak az úttörőcsapatok vezetői, valamint az iskolák osztályfőnökei. A megbeszélés célja: az osztályfőnökök segítségével megerősíteni a csapatokon belüli rajmunkát. H szén akár van expedíció, akár nincs, a nagyobb egységet jelentő raj munkája adja meg az alapját a csapat igazi jó munkájának. Küiörö~en akkor, ha az osztályfőnök jól ismeri növendékeit, úgy is. mint diákokat ts úgy is, minti úttörőket. #

í A Magyar Úttörők Orszá- ; gőz, Szövetsége az idei tanévet 5 expetíí ciós évvé nyilvánította.

5 Ennek eredményeképpen az J ország valamennyi úttörője J részt vesz azokon a szellemi J és ügyességi vetélkedőkön, j amelyek az expedíciós prog- \ rammal. kapcsolatosak; meg- ^ ismerkednek főidőnkkel és a ^ naprendszer többi bolygóiá- ^ val. izgalmas játékokat ját- !j szartak és a különböző, a ver- ^ senyhez tartozó kérdéscsopor- ^ tok rejtvényeit próbálják ÍJ megfejteni.

^ Az expedíciós évnek na- j gyón sok izgalma és sok jó ^ tapasztalata van. Persze, az £ úttörőmozgalom nem meiül- á hét ki csak ebben, egyéb í

\

Ilolnnp:

!

lottósorsolás Kiskunlacházán;

/

Pénteken délelőtt 10 óra- j kor Kiskunlacházán, a Pe.őfi j Művelődési Otthonban sorsol-; ják a lottó negyedik heti nye- | rőszámait. A sorsot ás előtt 9; órai kezdettel divatbemutatót; rendez a Kiskünlacházi Fold- J m ű vessző ve '. keze á Belépődíj J

nincs — sőf, a számok kihú-i zó.t a köttöntég soraiból sor-j j soljsk ki.

általánosságban elmondhatom, Jj hogy a pékségek elég korsze- jj rűtlcnek és a boltok raktá- ^ ■ rai is sok kívánnivalót hagy- < nak hátra. Kevés a megfe- z lelő tárolóhsly, s néhol az v, emberek is lelkiismeretle- jj nek. így például az egyik község népboltjában romlott í sajtot fedeztem fel. Szeren- j cséré, az ehhez hasonló eset r, nagyon ritkán fordul elő. jj

A beszélgetés végén még í; megtudom, hogy Varga Mag- !- da egyben az alkoholellenes sj küzdelem propagandistája is. J Az Utalhattok ellenőrzése so-1 rán minden alkalommal szót r vált azokkal, akiken már g látszik, hogy nemcsak egy | kisfröccsöt ittak. Kedves szó- \ val figyelmezteti őket, hogy | vigyázzanak, mert nemcsak | a keresetüket, de az egész-1 ségüket is elisszák.

Hiába, egy egészségügyi dől- JÍ gozónalk sok mindennel kell Ä foglalkoznia.

Jár! Péter \

MOZIMŰSOR

A Dorka. 1 amiár 25—iß- Születésig bizonyítvány. 29—S0: A gyűlölet í áklozéuta. — Dömsöd. 2.1—26: Posá- ? nyok Kiele. 27—29: Hattyúdal. — 2 Dunaharaszti 24—25: Négy szerte- í tő. 27-—29: Ezer veszélyen át. — z Dunavarsány. 23—26: Párbeszéd. K 25—29: Üt a kikötőbe. — Halász- J! telek. 25—25: Esv csenő méz. £9. í Ördöíjcsaoda. — Kiskunlacháza. í 21—5ß: Gvitkossäe Szicíliában. 27— v 29: Négy szerzetes. — Kiskiuiiac- í háza II. (Perce). 25—26- A szélhá- í mosnő. 20—<K>: A lány és az állom- í ügyész — Majosháza. 25—25: Ko-; Kerü szerelem. — Makád. 2S—26: j A lány és az áll-amiisv^sz. 29—30 :j Születési bizonyítvány. — Rácke" • ve. 2>—26: A hosKtútóvfutő maei-í nyossáso. 27—29: Szerencse a sze-j rslemben. — Szieetbccse. 25—26: j Asszony a telenen. 29. Mindenért 5 fizetek. — Szieetcséo. 25—26: A * hosszútávfutó maeénvossósa 29. Az élet úira kezdődik. — Szliret- szentmárton, 25—26: A manőver. 30: Királyi gyermekek. — Szleetszentmiklós. 24—26: szédülés. 27—79: Farkasok közt védtelen. — Szleetúifalu. 25—26: Séta a nárciszok körül. 26—30- A nafrv manőver. — Taksony. 26—26: Az arrmy- fo;r. ?6—‘Ti: Házasságiból elénséres. — Tököl. 23—27: MéMtirálvno. 28— 26: Hattyúdal.

— Az önkéntes tűzoRótcsíületek vezetőség vá'asxtó közeyűlései rövidesen befejeződnek a járás területén. Az utolsó eseményre január 30-án kerül sor Dömsödön, ahol ünnepélyes külsőségek között tartják meg a testületi ülést és a vezetőségválasztást.

— Törpe Tódor Ráckevén.

A járási művelődési ház a kicsinyek szórakoztatásáról is rendszeresen gondoskodik. Minden vasárnap meseműsor keretében kerül sor a már nagy népszerűségnek örvendő Törpe Tódor szereplésére.

— Csatlakozott a dömsödi Aranykalász Termelőszövetkezet felhívásához a szigetcsépi Lenin Tsz is. A szövetkezet vezetőségi ülése, a tagsággal egyetértve, minden tekintetben helyesnek és elfogadhatónak tartotta a kihívást,

— Az ipari tanulók félévi

vizsgáztatása most folyik Szi- getszentmikió6on és Kiskun- ladházán. A vizsgáztatásnál a KIOSZ járási szerve által kijelölt vizsgabizottságok működnek közre. A mintegy 70 ipari tanuló vizsgaeredménye közepes, néhány jó és kiváló eredménytől eltekintve. Nem ártana, ha a kisiparosok többet törődnének tanulóikkal.

— A megyei olimpiai napot

január 26-án Kiskunlacházán rendezik a művelődési háziban. Ez alkalomból 40 világ-, Európa- és olimpiai bajnok tart sportbemutatót

— 1200:213. Nem matematikai feladvány, hanem egy szép eredmény kifejezése: az 1200 lakosú Szigetbecsén 213 olvasója van az ezres állományú községi könyvtárnak.

é

r

A napló ezivtán a szabadság- ' harc bukásáról ír. Az 1850-esJ évet keserű feljegyzések orö-J Jetiik meg. „Az német sí>k ma-; gyár urakat felhivatott Pest-; re, sokat közülük agyon lő-\ vetett, sokat elzárt.” A féle-] lem, a rettegés szaJcasza kö- \ vetkezett. Az emberek teljes\ bizonytalanságban éltek az or-] szagban is és „Rátzkeve sza-j bad városában”. „Attul az idő- \ tül fogval olan sok változások \ voltak, hogy az ember aligj tutta magát feltalálni, hogy: mit tsináljon, mert az nagy; adó bejött, más résznül az ban-; hóknak újább vátíozásaitul J úgy megtsömörlöUünk, hogy• már senkinek semmire kedve; nem volt...”

KAYSER JÁNOS feljegyzé-í sei is szűkszavúvá váltak.'; Hosszabb feljegyzést már csak; az osztrák—porosz háború- J rój találunk, de az is inkább a; korabeli pletykákat örökíti; meg.

Kayser János naplóját a\ ráckevei múzeum helytörté- \ nett gyűjteménye őrzi. Vgyan-\ itt más paraszt-polgárok fel-; jegyzései is megtalálhatók.'; Nehézkes, darabos soraik egy; dicső és keserves korszak cm-; lékeit sugározzák. Ezekre is J rövidesen visszatérünk.

Dr. Kovács József í

Nem orvosról, nem gyógyszerészről, nem is ápolónőről van szó, hanem egy 21 éves kislányról, aki fürgén lép le a HÉV-rűl és száll át a Majosháza felé induló autóbuszra. A kislányt Varga Magdának hívják, foglalkozása a járási tanács közegészségügyi ellenőre. Érettségi után kétéves egészség- ügyi szakiskolát végzett és azután foglalta el ezt az állást.

— Mi a feladata?

— A járásban levő üzletek, itialmérések, pékségek és közületi konyhák tisztaságát vizsgálom és ahol tanácsra van szükség, ott segítek.

— Merre jár?

— Mindig másfelé. Rendszeresen látogatom a községeket és a különböző feladatokat szinte naponta máshol végzem el.

— Eddig milyen tapasztalatokra tett szert?

— Járási tekintetben, nagy