Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

Oswald és «sx FBI (a The Nation cikke a 2. oldalon) A Gellérthegy barlangjában bújkált Ahol már a nyarat tervezik (Tudósításunk a Nagykőrösi Konzervgyárból a 3. oldalon) Számottevő segítség Másként élni? De hogyan? (Vitacikkünk az 5. oldalon) Európa második női futballbírója Vácott lovagi túrna cs utcai támadás Kiskunídiázán (Beszámolónk a sportoldalon) PEST HEGYEI Vilft PROLETÁRJA!. EGYESÖLJFTEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY El TANÁC S LA PJ A VIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR V“ 1904. JANUÁR 24, PÉNTEK HARCBAN A HIDEG ELLEN A Miniszícrtisnáe§ ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartolt. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Miniszter- ■ tanácsot a távlati tervek egyeztetése céljából folytatott ma­gyar—szovjet cs magyar—román megbeszélésekről. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a szocialista országokkal folytatott 1964. évi árucsercforgalmi tárgyalások­ról. A kormány a jelentést elfogadta. A külkereskedelmi miniszter a májusban megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről számolt be. A kormány a beszámolót tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) A hideg napok leggyakoribb és legfontosabb témája « közlekedés. Mit mond út­jaink állapotáról és forgal­máról a Pest megyei közleke­désrendészet? — Mindenképpen óvni kell a vezetőket a megszokott tempójú hajtástól. Először is a ködös idő veszélyezteti a biztonságot. Számítson min­denki arra, hogy jóllehet az egyik útszakaszon tiszta az idő, vagy olyan, hogy csak 150 méterre takarja el a szembe­jövőket, s az útmentét, a kö­vetkező forduló után belefut­hatnak olyan kódbe, ahol már 50 méterre, vagy még ennyi­re sem lehet ellátni! A gyakorlat embere Só­lyomvári János főtörzsőrmes­ter mondja ezeket, aki a jár­őrszolgálatok során sok jó ta­pasztalatra tett szert. így fo'ly- ta1ja: Ködös Miak — Szállítmány szünnapon Jégvastagság 25 centiméter Csákány heSyett paxit Metszik az őszibarackot — Most, hogy változik a hő­mérséklet, megolvad az út a napsugár hatására, vagy ép­pen lecsapódik a köd — köny- nyen nyálkássá, az eddiginél csúszósabbá válik. így került két napja az árok­ba Üllőnél egy televíziós lei­vé! elvezető, Katona, Péter ko­csija. — Több-e a baleset a meg- szokottnál? — Több. Általában 8—10 százalékkal növe­kedett az enyhébb vagy súlyosabb kimenetelű ese­tek száma. Mindenképpen hasznos, ha gyalogosok és járművezetők jobban vigyáznak. — Milyen a közellátás? A Pest—Komárom—Nógrád megyei Fűszer- és Édesség- nagykereskedelmi V áll ala t áruforgalmi főosztályvezetője Lányi Gábor szerint: — Nincs olyan árucikk, amiből bárhonnan is hiányt jelentettek volna. Igyekeztünk elsősorban az úgynevezett téli cik­keinkből nagy' készlete­ket tárolni. Van elegendő tea, citrom, kávé... — Disznóvágáshoz ? — Bors, paprika, egyszóval mindenféle fűszer és rizs rendelkezésre áll. Igazán csak a hentesen múlik, milyen lesz á kolbász, s a hurka. — Gyözvk-e a szállítást? — Valamennyi szállítással foglalkozó munkásunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy el­lássuk a boltokat. Csak a leg­nagyobb elismerés hangján szólhatok, róluk. A rossz utak miatt lassabb a közlekedés, s hosszabb ideig tart egy-sgy fuvar. így az eddigi 12 órás for­duló 13—14 óráig is el­tart. Emellett a szombati szabad­napot is szállítással kell eltöl­teni. Dehát itt egy a fontos: mindenben zavartalan legyen az ellátás. — Milyen képet mutat ha­zánk s a megye nagy vízi or­szágút ja? — A mi portánkon végig beállt a Duna. — Jégvastagság? — Huszonöt-harminc centi­méter. S jelenleg hízik. — Árvízvédelmi helyzetünk? — Minden készenlétben. Ezenkívül 10 földmunkagép erősítést és 5—6 új szivaty- tyút kapunk. Vesztergombi László, a Középdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság vezetője nyilatkozik. Ö jegyzi meg, hogy: — A Duna vízgyűjtő terü­letein —- a külországokban nincs jelentősebb hőmennyi­ség. S amint halljuk és ol­vassuk, a — síelők bosszú­ságára — még léc alá való hőmennyiség sem jött ösz- sze. Lehet, hogy ezen mérge­lődnek a téli sportra vágyók, de nekem bizony örömet je,- lent. Mert amikor az ő örömük a mi nyakunkba szakad, bi­zony jól kell a gátakra áll­ni. Ezért hát az én kívánsá­gom, hogy süssön csak a nap odafönt és idelenn is. — Hogyan, dolgoznak a sza­badban? A Pest megyei Építőanyag­ipari Vállalat igazgatója, Brunner Vendel, erről tájé­koztat;-- Küszködünk, főleg a kő­bányákban. Kétszer kell robbantani ahhoz, hogy egyszer kő­höz jussunk. Amit lerobbantunk, egy idő után az is lefagy ismét. Akkor aztán újból „ropogtatunk”. így lehet használni valamennyire a csákányt. — A mészégetők? — A szállítás akadályoz. Nincs elegendő zárt vagon hozzá. Amíg a kemencékből ki nem hordhatjuk közvet­len szállításra, nem rakha­tunk be újat, s nem is gyújt­hatunk alá. Ezért egy ki­csit elhagyott bennünket az idő. Ám így is na.gy áldo­zat a munkásoktól, hogy ennyire jutottunk. A hideg ellen különben forró feke­tét osztunk, s jól fű tjük az étkezőhelyiségeket. Törökbálintról a kísérleti gazdaságból Wallisch Miklós főkönyvelő jelentkezik: — Bírjuk a telet. Az idő a szőlőben tett kárt — úgy 30 százalékosat. Az őszibarackosunk vi­szont gyönyörű. Megkezdtük a metszését. Egy- egy brigád előre jár, hogy a havat lerázza az ágakról, mert nem lehet látni, hol vannak a rügyek. — A jószágok? — Nem azért mondom, de csodaszép az állományunk. Főleg a juhászat. Négyszáz­ötven tehenünk 9 liternél nagyobb átlagot ad naponta. Ha nem is óriási, januárban, az ellesek idején, mégis szép mennyiség. — Ez azt jelenti, van mivel etetni. — Háromszázhatvan vagon stilótakarmóny helyett ötszáz­tíz vagonnal tettünk el té­lire. Ezért nyugodtan nézünk a tavaszig eltelő napok elébe. T. Gy. Napirenden a falusi népművelés Tervszerűbb munkát, aktívabb társadalmi vezet őségét, gombsabb pénzgazdálkodást — Mit tapasztaltak a népi ellenőrük a falusi művelődési otthonokban ? Az elmúlt hetekben gondos ' és szerteágazó vizsgálatot1 folytattak a népi ellenőrök | Pest megye öt járásának hu- ! szonhárom községi művelő- I dési otthonában. Megnézték] a művelődési otthonok szak-; mad tevékenységét, de ezzel j párhuzamosan a pénzgazdál­kodóst, az anyagi fegyelmet is. I A vizsgálat megállapításai! szerint, bár fejlődés tapasztalható a falusi népművelési te­vékenységben, a művelődési otthonok még! mindig nem tudják teljes egé­szében kielégíteni a lakosság kulturális igényeit. Az okok között szerepel például, hogy bár a községek zöme részle- : tes évi munkatervet készí­tett, ezek a munkatervek nem j mindig reálisak, s hogy a terv nem is végrehajtható, az már — több helyen. — eleve '■ nyilvánvaló volt. Ezt bizo­nyítja például . Pilisborosjenő j esete, ahol a vizsgált idő-j szakban — 1963-ban — a köz- ségi tanács v építőanyag-raktárnak hasz­nálta a művelődési ott­hont, tehát annak rendeltetésszerű ; felhasználása szóba sem jö- j hetett. A munka tervek msra- j déktalan végrehajtásét akedá-} lyozta az is. hogy a társa­dalmi vezetőségek általában nem állnak hivatásuk magas­latán, munkájuk nem kielé­gítő, működésük formális. Nem kapják meg minden esetben a művelődési ottho­nok a tanács és a tömeg-, szervezetek segítségét sem. Elvileg ugyan létezik együtt­működés, de a gyakorlatban sajnos még igen sok a hiba. Több segítséget igényelnének a művelődési otthonok a pe­dagógusoktól is. A népi ellenőrök vizsgálata megállapította azt is, hogy a művelődési otthonok jó ré­sze igen elhanyagolt, beren­dezésük nem megfelelő, ezért azok nem vonzóak. Akadá­lyozza munkájukat a helyi- seghiány is. A művelődési otthonok többsége nem ren­delkezik elegendő helyiség­gel. Nem kielégítő a művelő­dési otthonok kapcsolata az ipari üzemekkel és ter­melőszövetkezetekkel sem. Paradicsom helyett leirat — Lehetséges ez? — Ha nem telefonon • kér­dezné. meg is mutatnám. Bizony el kell fogadni, amit Fábián Ferenc, a csömöri Ha­ladás Tsz elnökhelyettese mond. Szeretett volna beszá­molni arról, hogy az új me­legágyban már nevelik a paradicsompalántát. De hát ez nem sikerült. Miért? — Az AGROKER és több más vállalat nem. szállította le a kazánt és az ágyakhoz szük­séges vasvázakat. — Mi készült el egyáltalán? — Kőműveseink derekasan dolgoztak és az épületeket fel­húzták. Itt csak a külső-belső pucolás maradt hátra-. — Mi lesz a paradicsom­mal? — Bizony csak a régi mód­szer szerint, istállótrágyával melegített hollandi ágyba pa- lántázhatunk. Az előmelegí­tett. gőzzel fűtött megoldással két-három hetet nyerhettünk volna. — Ennyit késik hát idén a primőr paradicsom. — Ez pedig, bárhogy .szá­molom, egymilliós veszteség a szövetkezetnek. A valutaérté­ket nem tudom — mert bi­zony szép pénzt lehetett volna szerezni az exporttal is ... (t. e>.) Fidel Castro hazaérkezett Havannába Fidel Castro kubai minisz­terelnök és kísérete csütörtö­kön elutazott a Szovjetunió­ból. Látogatásának utolsó napját Kijevben a város kör­nyékén töltötte. A látogatás befejezése után a kijevi repü­lőtéren ünnepélyesen búcsúz­tatták a kubai vendégeket. Megjelent Nyikita Hruscsov, Nyikolaj Podgornij, valamint Pjotr Seleszt és több ukrán vezető. Fidél Castro kubai minisz­terelnök, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt or­szágos vezetőségének első tit­kára csütörtökön, magyar idő ■szerint 14.35 órakor a Szov­jetunióból visszaérkezett Ha­vannába. A FRANCIA PÉNZÜGYMINISZTER MOSZKVÁBAN Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter meghívásá­ra ma délután Moszkvába ér­kezett Valery Giscard D'Es- taina francia pénzügyminisz­ter. A Szovjetunió és Francia- ország gazdásági kapcsolatait hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szabályozza, amelynek 1966-ig való meg­hosszabbításáról a múlt évben írtak alá jegyzőkönyvet. Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter meghívását 1963 augusztusában adta át Giscard D’Estaing-nek a pá­rizsi szovjet nagykövet. Ez. év január 3-án közölték, hogy a francia miniszter még a hó­nap folyamán ellátogat Moszkvába. Az egyhetes láto­gatás programjában gazdasági tárgyalásokon kívül vadászat, városnézés, valamint külön­böző látogatások szerepelnek. Giscard D’Estaing moszkvai idő szerint 15.00 órakor az Air France menetrendszerű gépével érkezett Moszkvába. A vnukovói repülőtéren Pato­licsev és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Nem „bemagolt" tudásra van szükség Tanácskozás az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat bevezetésének előkészítéséről A megyei, megyei jogú városi tanácsok művelődés- ügyi, a fővárosi tanács és a kerületi tanácsok oktatási osztályainak iskolai csoport- vezetői, valamint a középis­kolák tanulmányi felügyelői részvételével csütörtökön ér­tekezletet rendeztek a Mű­velődésügyi Minisztériumban. A tanácskozást Miklósvári Sándor, a közoktatásügyi fő­osztály helyettes vezetője nyitotta meg, majd dr. Pa­kete József főosztályvezető­helyettes tartott tájékozta­tót az új gimnáziumi érett­ségi vizsgaszabályzatáról, il­letve a bevezetéssel kapcso­latos feladatokról. Az előadó hangsúlyozta, hogy az érettségin azért kötelező a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika, mert ez a három tárgy fontos alapját adja az általá­nos műveltségnek. Bejelentette: a Művelődés­ügyi Minisztérium minden tanévben február 20-ig meg­küldi az iskoláknak azt a vizsgaanyagot, amiből a szó­beli érettségi tételeket össze­állítják. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a következő hetekben megismertetik a 4. osztályosokkal a vizsgasza­bályzat leglényegesebb ren­delkezéseit. A szabályzatot a minisztérium egyébként fü­zet formájában is hamaro­son megjelenteti. A minisztérium álláspont­ja szerint minden olyan, pedagó­giához értő ember lehet érettségi vizsgaelnök, aki a középiskolai oktatás­nevelés problémáiban jár­tas. Helyes, ha a tanácsok ille- | tékesei minél több, nagy gyakorlattal rendelkező ta­nárt bíznak meg az érett­ségi elnöki tisztséggel. A tö­rekvés az, hogy következe­tesen érvényesítsék a vizsgá­kon az érettségi reform leg­fontosabb elvét: ne a „be­magolt” ismereteket köve­teljék a jelöltektől, hanem elsősorban az önálló gon­dolkodási készséget, az al­kalmazásra kész tudást, a lé­nyeges összefüggések isme­retét mérlegeljék és értékel­jék a feleleteknél. (MTI) .leltárt s átvételi-átadási jegy- ■ zökonyvet. A jelentést a Fest megyei NBB tegnap délelőtt ,■ vitatta* meg. az érdekelt művelődés­ügyi vezetők jelenlétében. A vita során az' az .álláspont ala- .kult ki,, hogy á 'Aépi ellenőrök vizsgálata, bár á népművelés valamennyi részlet tevékeny­ségére nem terjedt ki, nagyon hasznos s a tárgyait témakörö­ket igen alaposan felmérték. A tapasztalatok segítséget ad­nak a népművelés színvona­lának további emeléséhez, s egész sor olyan intézkedéshez, amelyek tervszerűbbé, át­gondoltabbá teszik a művelő­dési otthonok munkáját. Különösen nagy figyelmet érdemel a népi ellenőröknek a pénzgazdálkodással kapcsola­tos észrevétele. A tapasztalat szerint a művelődési otthonok igazgatói bizonyos fokig le­becsülik. elhanyagolják a „papír munkát” és ezzel együtt a pénzügyi, gazdasági nyilván­tartások pontos, szabályos ve­zetését is. Ez pedig lazaságok­ra vezet. A NEB ülésén megfelelő ha­tározatokat hoztak, amelye­ket eljuttatnak az illetékes szervekhez. segítve azok munkáját a népi ellenőrök ta­pasztalataival. (tm) Az üzemek és a termelőszöyet- ] kezetek csak a legritkább1 esetben támogatják a mű- ] velődési otthonok tevékeny- i ségét. Ezek az okok, s ezeken kí­vül még a főváros közelsége és a televízió erőteljes térhó­dítása azt eredményezik, hogy a művelődési otthonok láto­gatottsága kicsi, s így azok hatása a lakosságra, nem ki­elégítő. ' Megvizsgálták a népi ellen­őrök a művelődési otthonok pénzgazdálkodását is. A ta­pasztalat szerint igen sok. a kifogásolható lazaság, aminek oka a kellő ellenőrzés hiánya. Több községben megtörtént, hogy a művelődési otthon igazgatója a lakásán tartotta az intézmény készpénzét, ami ’szabálytalan. Több helyen ta­láltak még szabálytalanságot, hiányos leltárt, felületes nyíl- ; vántartást, hanyagul kitöltött j okmányokat, bizonylatokat. | Kifogásolják a népi ellen- ! Örök azt a helytelen gyakor­latot. hogy nincs reális összefüggés a munkaterv és költségvetés között. Emiatt a pénzgazdálkodás nem tervszerű, a 1 bevételi tervek irreálisak. Kifogásolható az is. hogy igazgatóváltozáskor nem mindig készítenek alapos

Next

/
Oldalképek
Tartalom