Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
nrr ti cere I 1964. JANUÁR 12, VASÁRNAP 45 NÉGYES A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alapján a második játékhéten öttaláiatoe lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 45 fogadó ért el, nyereményük egyenként 97 673 forint. Három találatot 4677 fogadó ért el, nyereményük egyenként 469 forint. Két találatot 124 081 fogadó ért el, nyereményük egyenként 17 forint 70 fillér. Az érdiek panasza: Hiányos az áruellátás, a vendéglők elhanyagoltak Elválunk csendben? alig 20 kilométerre levő nagy kiterjedésű településnek megnézzük az ellátási viszonyait. Az életszínvonal emelkedésével a lakosság itt is több élelmiszert fogyaszt, jobban ru- házkodik és kényelmesebben rendezi be otthonát. Ezt mutatja a helyi kereskedelem forgalmának növekedése. ’ Mi is a helyzet hát Érden? Az, hogy az élelmiszerüzletek hálózata az elmúlt évben nem bővült, a meglevő üzletek kicsik. Bár a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a főbb cikkekből: zsírból, lisztből, cukorból, sóból kielégítően ellátta fiókjait, a súlyos raktározási gondok miatt a 14 napos „előretartási” nem mindenütt tudják biztosítani. A zöldségellátás tavaly igen rossz volt, amint kiderült, azért, mert tervét a kereskedelem nem a lakosság száma alapján állapította meg, hanem csak a meglevő néhány boltot vette figyelembe. A burgonya tárolása különösen nagy gondot okoz, egyetlen zöldségüzlet sem rendelkezik pincével. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy zavarok, zökkenők voltak a hús, a vaj és a tojás ellátásban is, láthatjuk, milyen rosszul dolgozik a kereskedelem Erden. Ehhez tartozik az is, hogy az üzletek korszerűtlenek, sok kívánnivalót hagy maga után a tisztaság. Nem egy helyen kiselejtezésre való mérlegekkel, lyukas és horpadt űrmértékkel mérik a különböző élelmiszereket. És ezen a helyzeten valamit ugyan enyhít, de lényegesen nem változtat az sem, hogy az 6 és újfalu között és a hatodik kerületben új üzleteket kívánnak létesíteni. Nem jobb a kép a sütőiparról sem. A boltokban szinte naponta sületlen, ragadós kenyeret kapnak a vásárlók, nemegyszer megtörténik, hogy a hanyag szitálás miatt különböző tárgyakat is belesütnek a kenyérbe. A szállítást sem tudják simán lebonyolítani. A kenyérkérdés nemcsak Érdet érinti, hanem Százhalombattát és Tárnokot is, mert ezeket a községeket is innen látják el. Igaz, a végleges megoldás csak az új kenyérgyár felépülése után jelentkezik majd, addig is azonban, a kenyér minőségének érdekében jó lenne, ha a Sütőipari Vállalat szervezettebben működne együtt a helyi malommal és biztosítaná a gyengébb sikértartalmú lisztek keverés útján való javítását. Érdemes szót ejteni a vendéglátóhelyekről is. Itt, ahol talán az országban a legnagyobb az átmenőforgalom, a vendéglők, a csárdák olyan ütöttek, kopottak, mintha egy Petőfi versből léptek volna elő. Az üzletek piszkosak, kultúrálatlanok. Ennek ellenére a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat egyetlen egységénél sem eszközölt beruházást. Igaz, a rossz, korszerűtlen kiszolgálás ellenére is emelkedett a fogyasztás. De egyáltalán nem mindegy az, legalábbis a vendégeiknek nem, hogy milyen körülmények között fogyasztanak, szórakoznak. Annál is inkább, mert az alkoholtartalmú italok rovására megnőtt a főt ételek eladása, s ez még tisztább, kulturáltabb körülményeket igényel. Ha valaki időt szán rá és megnézi a 2-es számú, úgynevezett Vineze-féle „vendéglőt”, meggyőződhet arról, hogy ez a lebuj túltesz még az annak idején hírhedt Ilkovi- cson, Itt gyülekeznek ugyanis a környék gyanús elemei, idült alkoholistái. Teljesen érthetetlen, hogy a község vezetőinek többszöri kérése ellenére ezt a helyiséget nem építik át ülő vendégeket kiszolgáló, közétkeztetést is biztosító étteremmé. Kifogásolni lehet a parkvárosi eszpresszó tevékenységét is. Mert nem azt a célt szolgálja, amit egy cukrászdától el lehet várni: ugyanis mindinkább italforgalomra rendezkedik be. Még egyszer a tisztaságról: Érden sehol nem lehet látni azt a feliratot, amely a fogyasztót arra hívja fel, hogy italt csak folyóvízzel mosott pohárból fogadjon el. Itt vödörben mossák a poharakat és a téli hónapokban, mert hideg van, egy délelőtt legfeljebb ha kétszer cserélik a vizet. Ügy hisszük, ennyi is elég, annak bizonyítására, hogy milyen nagy szükség van Érden a kereskedelem fejlesztésére, színvonalának emelésére. Joggal várják ezt a község vezetői és lakói egyaránt. Téri András i Eltünedeznek a tanyák '-'Non szerencsés dolog, ha egy község lakosságának elég nagy százaléka a tanyavilágban él, szétszórtan, egymástól elszigetelten. Abony, ez a 16 ezer lakosú község is ebbe a „nem szerencsés” kategóriába tartozik, hiszen lakosságának húsz százaléka, 3200 ember kint él a tanyavilágban. És nem is a legideálisabb körülmények között, hiszen a 3200 ember nyolc-kilencszáz tanyán lakik. A tanyavilágban két nagy központ alakult ki: az egyik a Lenin Tsz területén levő, a másik az úgynevezett nagyjárási. A Lenin Tsz-beli az utóbbi időben megerősödött, minden jel arra mutat, hogy kialakul itt egy, a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő tanya- központ, Ám a nagyjárási, ahol kevésbé kedvezőek a feltételek, szemmel láthatóan sorvad. Az ottlakók közül — és a magányos tanyákon élők közül — sok család beköltözött már a községbe. Ez az egészséges szivárgás évről évre erősödik, amit a községi OTP-fiók is tanúsít, ahol 1963-ban harmincnyolc családi ház építésére adtak ki hosszú lejáratú kölcsönt. S a kölcsönt igénylők fele a régi tanyai ház helyett, már bent a községben építi fel új hajlékát. így foszlik, morzsolódik, tünedezik a régi nagykőrösi határ: a tanyavilág. (m. j.) FUNI Áldott jó fiú ez a Funi. Kissé furcsa a beceneve, de ez mit sem változtat jellemén. Baráti körömben Funi az, akihez mindenkor, mindenki és mindennel bátran fordulhat. Mert Funi még soha senkit nem utasított vissza. Müller Tibi panaszolta, hogy évek óta egy ócska, albérleti szobában szorong a feleségével, két gyerekével és már igazán szeretne egy főbérleti lakást. Az csak természetes, hogy Funi megígérte. Komoly, megértő képpel elővette határidős előjegyzéseit, amikor Schwar- czinger arról sóhajtozott, mennyire örülne, ha Funi elintézné, hogy ő legyen a San Marino-i nagykövet. Funi megígérte. Dö Levuá Lacinak is megígérte, elintézi, hogy Laci legyen a labdarúgók szövetségi kapitánya. Funi Visegrádi Jóskát sem engedte el üres kézzel. Nagyon határozottan megígérte, közbejár an- naSk érdekében, hogy Jóska Xe20. «25 százaléka! nagyobb piáatermcst eredményez a most szabadalmazott pmtanemcsítési eljárás A közelmúltban szabadal-1 mázták négy szakember — dr. ‘ Megnőtt a tanulási kedv A község és a környék lakóinak összefogásával megépül az új gimnázium Dunaharasztin VWWWWWWWWWWW.WWWWWW.WyV'WVWWV.WWvVAV.WWWWWWWNWWWWV^WWWWWWWWWWswwwwwvWw.WWWV FEHÉR A ráckevei járásban az utóbbi évekig mindössze egy gimnázium működött, a járási székhelyen levő Ady Endre Gimnázium. Két évvel ezelőtt azonban, az igényeknek megfelelően, a járás egy másik községében, a legnagyobbak közé tartozó DuváharaSztin is megkezdték a középfokú oktatást. Az akkori elsősök most már „nagy” másodikosok. S az 1963/64-es tanévben újabb két első osztályban kezdődőét a tanítás. Sőt, az idei tanévben már egy teljes első osztályt tesz ki az esti tagozatra járók száma is. Természetesen egy gimnázium csak akkor válhat önálló és megfelelő tanintézmény- nyé, ha — minimális követelmény — saját székháza van. Ezt mindenki nagyon jól tudja, s éppen ezért született meg a terv, hogy gimnáziumot építenek Dunaharasztin. Igen ám, de ez nem olyan egyszerű. Ugyanis a milliós költségeket a megye elvállalta, de csak akkor kezdhetik meg az építkezést, ha Dunaha- raszti is kifizet erre a célra 600 ezer forintot. Persze ennyi; pénzt előteremteni akkor, ami-: kor a község egész évben csak i félmillióval gazdálkodhat, nemi gyerekjáték. És különben is, i a dunaharaszti gimnáziumba i nemcsak helyből, hanem aj környező községekből is jár-\ nak be diákok. Mindezeket figyelembe véve! megszületett a terv: a környe- i ző községek is vegyék ki részű- í két a gimnázium építéséből.\ Dunaharaszti már elölj árt a jó ; példával; tanácsülése megsza- ! razta, hogy idén is és jövőre \ s 200—200 ezer forintot a í jimnázium építésére fordít. ; Így a környező községeknek í csak 200 ezer forinton kell osz- tozkodniok. Mikor az ő hozzájárulásuk is meglesz, megkezdődhet az építkezés, a tervek már elkészültek, s az új tanintézmény helyét is kijelölték. Sőt egyéb előkészületek is történtek: Du- naharaszti lakossága elvállalta, hogy 85 ezer forint értékű társadalmi munkával segít az építkezésen. A nyolctantermes gimnáziumot úgy fogják megépíteni, hogy az Igényeknek megfelelően bármikor hozzátoldhas- sanak néhány újabb tantermet. Bohus Gábor mikológus. Hel- tay Imre, Koronczy Imrévé és Uzonyi Sándornó agrármérnökök tanulmányát: a gomba nemesítésének új módszerét. Az új nemesítési eljárás több évi kísérlet után már a gyakorlatban is bevált. A gombatermelő üzemek és gazdaságok most már jóformán csak a feltalálók által kinemesített fajtákat termesztik. Ezek általában húsz-huszonöt százalékkal nagyobb termést adnak, mint az eddigi fajták, s mivel előállításuk, termesztésük nem igényel semmiféle többletberuházást vagy más költséget, a nagyobb termés országosan és évente számított többmillió forintos értéke tiszta megtakarításnak számít. A. találmány ezenkívül valutát is hoz az országnak, mert az új értékesebb fajták szaporítóanyagát több országba exportáljuk. Halhatatlanság A takarító néni javában sikálja a szerkesztőség folyosóját. Amikor kész van egy darabbal, újságpapírral leteríti, nehogy a munkatársak cipője csúnya nyomot hagyjon a beeresztésre váró parkettán. Újságpapírral teríti. Pest megyei Hírlappal. Meghűl ereimben a vér, amikor látom, hogy a földről az én riportom esd felém. Az én csodálatos riportom. Amit éjszakákon át írtam. Ami megrázta a megyét. Amire azt mondták a kollégáim, hogy leteszik a tollat, mert ilyen (Gábor Viktor felv.) nagyszerű riportot ők úgysem tudnának írni. És most ott fekszik mereven. Lábnyomok csúfítják meg. Jön egy kolléganőm, kecses, tűsarkával rálép — mintha a szívembe szúrtak volna. Százkilós súllyal nehezedik rá az egyik férfikolléga. Tompán feljaj- dulok. Bevánszorgök a szobámba. Lever- ten leroskadok. Cseng a telefon, felveszem. Közlik, hogy egii országos lapnál főmunkatársként alkalmaznak. Kétszeres fizetést ka pok. Elhalóan suttogom: nem. Könyörgésre fogják a dolgot. A lap költségére világ körüli útra küldenek és csak annyit írok, amennyi éppen jólesik. Zokogva közlöm: csalódtam a világban, hagyjanak, ők sem érdekelnek. Negyedóra múlva felcsengetnek a portáról: — A menyasz- szonya keresi. Úristen, ö már lent vár és én még mindig itt rostokolok?! Mint a villám, ugróm, felkapom a kabátom és rohanok le a portám. Utólag jut '"•zembe, hogy a rohanásban én is rátapostam a riportomra ... Murányi József gyen a Neímzeti Színház igazi gatója. Mindezt könnyen tehette, hiszen Funi mindenkor, mindenkinek és mindent megígér. így nagyon természetes, hogy Müller Tibinek még ma sincs főbérleti lakása, a Schwarczinger sem követ, Dö Levuá még mindig a LUFTK úttörőcsapatának az intézője és a Nemzeti Színház igazgatóját sem Visegrádi Jóskának hívják. Na, de még baráti körben sem lehet az embereket büntetlenül felültetni. Annyira nem, hogy egy szép napon a Müller Tibi, a Schwarczinger, a Dö Levuá és a Visegrádi a szó szoros értelmében a sarokba szorították Funit. Lehordták mindennek, a testi épségét közvetlen közelről fenyegették és megigértették vele, hogy soha többé nem ígér. Funi ezt is megígérte. Joggal! Hiszen annyira szorult helyzetben még sosem volt, hogy ígérni ne tudott volna. Szifcora István Amikor kezdődött, talán tavasz volt, illatoktól terhes, miikor a magok bölcsőjéből csírába pattan, az élet, vagy i ősz, melynek hervadása fá- j radt lombokkal teríti be a lankákat. De akár ősz, akár tavasz vagy tél — ez most már mindegy. Akkor úgy érezték, hogy egymásra találtak és életútjuk összehaj- Jik, mint a széliben ringatód- zó fa lombja. Mostanra pedig, az összeborulások hirtelen kielégített vágyának tü- zéban elégett . már minden. Egy férfi- és egy női név maradtak csupán, a bontóperi bíróság ajtajára kifüggesztett \ listán. Még egymás mellett — most utoljára — mint régen, abban az emlékké fakult irodában, ahol az igen-t kimondták. Vége, elmúlt... Ebben a szobában iktatószámot kap az emlék, s per- irattá hűl a szerelem. Ez a csalódás végállomása! Kik jutnak erre a végállomásra? Sokan! Nem csupán Gézáról és Kláriról, nem Dé- nasrői és Eszterről akarunk beszélni, hanem a problémáról. Azokról, akik gyerekfővel, meggondolatlanul, minden szellemi és testi, anyagi és erkölcsi alap nélkül szeretnének vagy kötnek házasságot. A végállomás: nem minden, esetben az aktaszagú tárgyalóterem, de sajnos, az ilyen házasságok nagy többségéiben: igen. Mikor az utalt kettéválnak, a kérdés mindig azonos: ki volt a hibás? A lány, a fiú, a szülő? Erre nincs szabály, de az élet úgy felel, hogy: valamennyien. S ha egy szóval akarunk választ adni, bátran leírhatjuk: a felelőtlenség! — Valóban elsősorban a felelőtlenség, de számos más tényezőt is tekintetbe kell vennünk. Érzelmi és érzéki motívumokat, & szülői felügyelet alól való szabadulás vágyát, a falu véleményét — dr. Kis la jós, az aszódi járás gyámügyi előadója sorolja a tényeket, példákat, s így összegez: — Az úgynevezett fejletlen korú, 16 éven aluli leány és a 18-on aluli fiú házassági szándékával van a legtöbb problémánk. Megalapozatlanok ezek az egybekelések, szinte mindig csak az ösztön sodorja egymáshoz a gyerekembereket, meg talán a felnőttnek látszás vágya. A gyámügyes a legképtelenebb helyzetek előtt egyedül áll az egyén és a közösség érdekét szolgáló véleményével: a házassági engedélyt nem lehet kiadná! Ez az ésszerű eljárási, hogy a már csírájában is törésre ítélt házasságok re jöjjenek létre, ne szaporodjanak a válások, ne maradjanak szülő nélkül a gyerekek, 5 ne hordozzon lelki sebet sok fiatal. De az esetek többségében a szülők Is akarják a házasságot. Hévízgyörk, Galgahévíz és Bag a legnehezebb terület a járásban. Hévízgyörkön az. a néphit járja; aki 15 éves korában nem megy férjhez, az már vénlány marad és a 18 év körülieket ennek is tekintik. Ennek a maradi nézetnek a következménye; az általános iskolás lányok szinte versenyeznek ezekben a falvakban, hogy mire befejeződik az iskola, jegygyűrű legyen az ujjúkon. Mit tehet a gyámügyi hatóság? Csupán csak megtagadja a házassági engedélyt? Ez kevés! Az aszódi járásban is tudják ezt. Az adminisztratív intézkedések mellett tehát évek óta tart a felvilágosító munka, pedagógusok és a Vöröskereszt segítségével. Nem dolgoznak eredménytelenül, mert egyre kevesebb az olyan eset, amikor a fiatalok és a jó szülők beállítanak a járásra, mondván: „Holnap lesz az esküvő, kérjük az engedélyt. A disznócska levágva, a lakodalmas nép össze- híva”. S ha az engedély nem adható ki? ... A gyámhatóság mindig mérlegel. Megvizsgálja a házasulandók anyagi helyzetét, lakásviszonyait, foglalkozását. De ehhez idő kell. — Nagy segítségünkre lenne egy olyan intézkedés, amely kötelezné a házasulandókat, hogy az esküvő előtt legalább egy hónappal kell kérniük az engedélyt — mondja Kis dr. A gyakorlat, ^gy ^ ilyen fiataloknak csak egészen kivételes esetekben adnak házassági hozzájárulást. Akik új fészket akarnak rakni, elkeseredetten veszik ezt tudomásul, de be kell látniuk, elsősorban az ő érdekük kívánja a merev elzárkózást. Hiszen akikről szólunk, serdülőben levők, úgyszólván gyermekek még... Nem megoldás és elítélendő az a nézet: Nem sikerült? Nem baj! Nem történt semmi, csak elválunk csendben ... Kuttkay György Sokszor megírták már a lapok, köztudott dolog, hogy Érd az ország legnagyobb községe. Lakóinak száma idén már meghaladja a 26 ezret. Es mégis, szomorú képet kapunk, ha ennek a Budapesttől
