Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

tm. JANTJÄR 12. VASÁRNAP a*t$f kMítIup 5 A100. évfordulóhoz méltó sikereket ért el a Vöröskereszt Pest megyében Találkoztak a vért adók és gyógyultak — Tisztábbak, szebbek a falvak — 291 szervezet: 25 ezer taggal Az elmúlt évben ünnepelte a Vöröskereszt fennállásának 100. évfordulóját. Ebből az alkatomból kerestük fel a Ma­gyar Vöröskereszt Pest me­gyei titkárát, Németh Veroni­kát. és beszélgetést folytattunk vele azokról az eredmények­ről. amelyeket a szervezet ta­valy elért. — Színes, sokrétű progra­munkat már a nagy fontossá­gú. évforduló figyelembevéte­lével állítottuk össze a múlt évben — mondotta. — Ennék megvalósulásánál elsősorban a térítés nélküli véradás, a tisztasági mozgalom és az egészségügyi kiképzés terüle­tén m ii tatkozott komoly fejlő­dés a falvakban, az üzemek­ben és a termelőszövetkezetek­ben levő szervezeteknél, O Milyen sikereket mond­hat magáénak a vér­adómozgalom ? — Tavaly arra törekedtünk, hogy ennek kampáiyjellegét a folyama toBsag medrébe terel­jük. Tapasztalataink azt mu­tatják, hogy a vidék egészségügyi kul­túrájának növekedése pár­huzamos az önkéntes vér­adók számának emelkedé­sével. igaz. ez nem ment magától. Alapszervi titkáraink igyekez­tek az ismeretterjesztő előadá­sok keretében olyan kapcsola­tot teremteni a lakosság szé­les rétegeivel, amely az em­beri humánum megértését eredményezte. így értük el, hogy a múlt év utolsó napjáig Pest megye lakói térítés men­tesen 2 331 850 milliliter vért adtak az egészségvédelem szá­mára, Megemlítem még, hogy egy kivétellel a megye minden járásában tartottunk véradó ünnepségeket és megszervez­tük a vért adók és vértől gyó­gyultak találkozóit is. Sajnos az orvosok és az egészségügyi dolgozók kisebb részénél a véradás iránt nagyfokú kö­zömbösséget tapasztaltunk, ami szervező és meggyőző munkánkat hátrányosan befo­lyásolta. O Milyen előrehaladást ért el a megyében a tisztasági mozgalom? — Arra törekedtünk, hogy minden község résztvegyen a mozgalomban, és a lakóházak­nak legalább 75 százalékát értékeljék. Ez meg is történt, a 183-ból 178 községben. A váci járásban 91 százalékát, a ráckeveiben 82.5 százalékát, viszont a monori járásban a lakóházak 59 százalékát ér­tékelték tisztasági szempont­ból. Szép eredménynek tárt­juk. hogy a megye 181 ezer lakóépületéből 11 394 érte el ennek során a maximális 100 pontot. El lehet mondani, hogy nagyon is szükség van a mozgalomra: számos község­ben az értékelés során döb­bentek rá a falvaik vezetői, hogy milyen elmaradott a köz­egészségügyi helyzet az irányí­tásuk alatt álló területen. A legtöbb problémát a rosszul elhelyezett, fedetlen kutak, a hozzájuk közel épített, ugyan­csak fedetlen ámyékszékek és az udvarokon helytelenül ke­zelt trágyadombok okozzák. A múlt évben a legtöbb helyen sikerült középpont­ba állítani a legfontosabb közegészségügyi kérdések megoldását és erre a la­kosságot mozgósítani. Nemcsak a lakóházak környé­ke változott igen sokat ennek eredményeként, hanem egész községeké is. Ma már na­gyobb gondot fordítanak a legtöbb helyen a falu szépíté­sére, a közterek, középületek karbantartására. Például: Ka- kucs központi, területét parko­sították, Tatárszentgyörgyön az utcákon virágoskertet, Dobáson 500 folyóméter új árkot ástak. Farmoson, Tápió- szelén és Nagykátán szapo­rodnak azok az utcák, ahol virágos árokpartok vannak. A váci járásban 50 kutat fed­ték be. Bs még lehetne sorol­ni a szép példákat. — A tisztasági mozgalom kiterjedt a termelőszövetkeze­tekre. állami gazdaságokra és gépállomásokra is. 167 tsz- ben, 28 állami gazdasági üzemegységben és 9 gépállo­máson értékelték a mozgalom eredményeit. Azt tapasztal­tuk, hogy elenyészően kevés azoknak a mezőgazdasági üze­meknek a száma, ahol megfe­lelő az egészségügyi helyzet. Egyik legfontosabb teendőnk, hogy a Vöröskereszt hozzájá­ruljon a nagyüzemi mező- gazdaság egészségügyi és szociális problémáinak megoldásához. Ennek előfeltétele a megfele­lően képzett egészségügyi há­lózat. Jelenleg 252 egészség­ügyi felelős dolgozik az ál­lami gazdaságokban, gépállo- I másokon és a termelőszövet­kezetekben. Közülük 214-et bentlakásos tanfolyamokon képeztünk ki. Továbbfejlődött a Vöröskereszt munkájának színvonala az iparban is. A megye területén 47 üzemben van alapszervezetünk, 66 egészségügyi állomásunk és 97 segélyhelyünk. — Egy másik területen, az általános iskolákban három éve vezették be a tisztasági mozgalmat, amely jelentős se­gítséget nyújt az intézmények egészségügyi helyzetének javí­tásában. Az elmúlt tanévben 94 iskola és 817 osztály nyerte el a tiszta iskola, illetve -osz­tály címet. Az eredményekben nagy része van az úttörő- és a Vöröskereszt-szervezetek egyesítésének is. Ez jelentősen hozzájáiul a gyermekek egész­ségügyi szemléletének átala­kulásához. Az elmúlt évben az iskolákban 266 vöröske­resztes tanfolyamon összesen 8544 gyermek vett részt. Ezen­kívül még 580 egészségügyi előadást is szerveztünk, ame­lyeket 25 ezer tanuló hallga­tott meg. © Milyen feladatokat si­kerűit még megoldani ? — Ezekről csak röviden szólok, mert témájánál fogva mindegyik külön-külön cikket érdemelne. Egyik a tbc elleni küzdelem, amelynek érdeké­ben aktíváink széleskörű fel- világosító munkát végeztek. A másik az anya- és cse­csemővédelem, amelynek ke­retében 52 tanfolyamon be­szélnek orvosok, egészségügy: szakemberek az abortusok ká­ros hatásáról, a család terve­zéséről. az anyaság szépségé­ről. a szülési segélyek feleme­léséről és a szülési szabadság meghosszabbításáról. Hasonlóan fontos terüle­tünk a gyermekvédelem, hiszen a megyében 1200 gyermek él nevelőszülők­nél. akik részére a tervezett hét helyett, huszonnyolc helyen sikerült ankétot szervezni. Nem egy községben a rőta- náccsal és a fiatalokkal kar­öltve. műsorral, ajándékokkal és uzsonnával kedveskedtek a jelenlévőknek, de az öregek gondozására is kiterjed a fi­gyelmünk. A megye területén 250—300 öreget gondoznak egészségügyi állomásaink. A népfronttal, a nőtanáccsal és a tanácsokkal való együttes munkánk eredményét bizo­nyítja, hogy a múlt évben 50 öregek napját rendeztünk a megyében. Külön ki kell emel­ni a nagykőrösit, ahol 140-en. a kiskiinlacházait, ahol közel 500-an vettek részt Megemlí­tem még az alkoholizmus el­leni küzdelmet, amelyet tár­sadalmi bizottság irányít. Több alapszervezetünkben az aktí­vák már rendszeresen foglal­koznak az idült alkoholisták­kal. igyekeznek rávenni őket az elvonókúrákon való rész­vételre. Például Tápiósávon tíz embert győztek meg. Dir na ha raszti ban pedig éppen egy gvógvult. volt alkoholistát kér­tek fel előadás tartására. Az utógondozást különö­sen az üzemi Vöröskereszt­szervezetek végzik, többek között a Mechanikai Laboratóriumban, az Ikladi Műszergyárban és másutt is. — Végezetül szeretném még elmondani, hogy az elmúlt év­ben megveszerte 1108 egész­ségügyi előadást szerveztünk, ebből 567-en filmvetítés is volt. Ezenkívül is rendeztünk még 772 filmvetítést. A múlt évben hat új alapszervezet alakult a megyében és a Vö­röskereszt taglétszáma 2889 fővel emelkedett. Jelenleg összesen 291 szervezetünk mű­ködik. 25 110 taggal Pest me­gyében 176-tal emelkedett az egészségügyi állomások szá­ma is, így összesen 901 egész­ségügyi állomásunk működik — fejezte be tájékoztatóját Németh Veronika. (h. f. p.) Csaló a lakat alatt Gyolcsos Mihály 40 éves albertirsai tsz-tag december elején azzal állított be Miklós István pilisi motorszerelőhöz, hogy találkozott annak anyó­sával, aki Kecskeméten ku­koricát vásárolt, de nem volt nála elég pénz, s ezzel az ürüggyel kicsalt Miklóstól 1100 forintot. A pénzzel eltűnt. A rendőrség körözést adott ki ellene, annak folyamán el­fogták. Letartóztatásakor ki­derült, hogy kukorica- és tüzá- f a ügyben még három másik embert is becsapott, akiktől összesen 4750 forintot csalt ki. A csaló bíróság elé kerül. Négyezer bélyeg 1963-ban Etóvre növekszik az egész, vilá­gon a bélyeakiadások száma. Az Eáv-esült Nemzetek Szervezetének adatai szerint 1963-ban a világ kü­lönböző országaiban több mint 4090 különféle bélveget bocsátot­tak ki. Milliárdos gyógyszergyárak Féisfinídikus aiiíiiiioíikinok, siteroid brmoáésííiménfek, anlibis'iktimas éllattápsierek ai idei gyógyszergyériási tervben év közben újaíbb ex portrén - de lések érkeznek, amint vár­ható. Az eddig előirányzott kivitel 31,6 százalékkal na­gyobb a tavalyinál. A roha­mos fejlődés 1964. évi állo­mása nevezetes fordulópont a három. nagyvállalat, a Chirnoin, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár, valamint az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár munkájában. Ebben az évben mind a három át­lépi a „bűvös” határt, az egymilliárd forint értékű ter­melési ., sőt jócskán meg is haladja azt. A milliárdos gyógyszergyárak mellett a töb­bi gyógyszervál lalat is fokozot­tan veszi Ití Tőszót a rohamos fejlődésből. Körülbelül 30 új készítményt állítanak elő eb­ben ,az esztendőben. Többek között új félszinteti'kus anti- hioti;kumakat.:-_. :,új jv szterord hormonkészítményeket és mó­déért • antibiotikumos állat- tápszereket hoznak forgalom­ba. A Chinoim egyebeken kí­vül a méhek átteleltetését elősegítő, hatásos készítmény üzemesítésére készül. Kőbá­nyán azt tervezik, hogy a Fred- násolorat, aíz új biokémiai csarnokban teljesen magyar Magát kartársam, az ön- alapanyagból állítják elő. kiszolgáló boltba helyezzük... (MTI) Korszerű = könnyebb Gépesítették az állatok takarmányozását a valkói Üj Étet Termelőszövetkezetben. A korszerű állattartás nemcsak a tagók munkáját könnyíti meg. de tetemes bevétellel gyarapítja a közös jövedelmet. A szarvasmarha-tenyésztésnek is köszönhető, hogy a valkói termelőszövetkezet siilceres évet zár. Előrelátha­tóan 50 forintot osztanak egy-egy munkaegységért. ............. : Mm ­2? Etetésre készül a tehenészetben dolgozó munkacsapat Ez a bika rövidesen Olaszországba utazik, több társával együtt. A termelőszövetkezet exportra is hidal bikákat (Foto: Gábor Viktor) A kabát megvan, jelentkezzék a gazdája is! Érdekes esel történt a na­pokban Nagykátán, amelynek során kézrekerült egy kabát, egy tolvaj, de a mai napig sincs meg a károsult. December utolsó napjaiban Kelemen György 34 éves férfi azzal a kéréssel állított be a helybeli ruházati boltba, hogy visszahozott egy ott vásárolt női télikabátot. Az üzlet veze­tője, Kontra Györgyné felis­merte, hogy ez az a kabát, amelyet december elején egy ismeretlen nő vásárolt náluk, de amelyet a közeli vasbolt­ban felejtett. ahonnan azt mindjárt el is lopták. A különös ügyben most bűnvádi eljárás indult és a rendőrség kéri a károsultai, hogy mielőbb jelentkezzék a Nagykátai Rendőrkapitánysá­gon, személyesen, vagy a 8-as számon telefonon. Már délutánra késs az útilap Nyitodik-csukódik, nyjtó­dik-csukódik az ajtó a bu­dai járási rendőrkapitányság 21-es számú szobájában. így megy ez egész nap. Reggel­től kezdve szabályszerű „mie- legkiiliines”-váltás van itt, ahol január másodálca óta kiadják a Csehszlovákiába szóló útalapokat. Töltsünk el az irodában néhány órát, ér­demes, mert — szó szerint — ilyen még nem volt. Fél kilenc. Nyit a hivatal Ősz hajú bácsika lép be első­nek. Tétován, bizonytalanul közeledik az íróasztalhoz, mielőtt megszólalna, kétszer is megköszörüli a torkát. — Kérem tisztelettel — kez­di rá — én utazni szeretnék... Cseh Szlovákiába szeretnék menni ... a kisunokámhoz . .. ugye, meg tetszik érteni, nagyon szeretném már lát­ni... A tisztviselőnő mosolyogva hallgatja, majd félbeszakít­ja. — Nem kell magyarázkod­nia bécsika, nincs már szük­ség semmi indokolásra. Utaz­ni akar és kész. Töltse ki ezt az ívet, ragasszon rá ötven- forintos bélyeget és ... de kü­lönben mikor akar utazni? — Én kérem, a jövő hónap­ban szeretnék. — Hát akkor kár már most beadni. Ráér előtte két nap­pal. De ha ma beadja, hol­napra kész lesz. A bacsika hálálkodva kö­szöni a felvilágosítást, s a kis kérdőívvel vidáman eltipeg. A tisztviselőnő pedig jóked­vűen, bár nem minden él nél­kül magyarázza: — Az emberek alig akarják elhinni, hogy bármely kötött­ség nélkül lehet a szomszéd baráti országba utazni. Kez­detben, amikor az első úta­lapokat adtuk ki, szörnyű vész ütött ki a szlovákiai nagymamák és nagypapák között. Sorban jöttek a táv­iratok, s á gyásztáviratokkal az emberek, hogy halnak, halnak az ottani rokonók. Szerencsére gyorsan szétfu­tott a hír, hogy nincs szük­ség ilyesmire, mert másképp alighanem „kihalt” volna a járás lakosainak egész szlová­kiai atyafisága... A következő ügyfél Dózsa József né. Törökbálintról. Pár nap múlva szeretne utazni — mondja — a kolléganője az ebédidőben majd átszalad az útilapokért. Ez rendben is lenne, ad­digra meg is kaphatná, ha­nem más bökkenő van. A személyi igazolványában — női dolog? —.olvashatatlan, a születési éve. így hát kény­telen megvárni, amíg soron- kívül új igazolványt kap. De így sem késik el, mert az útalap legkésőbb holnapra ké­szen lesz. Csernák Géza Ürömről már hozza magával a kitöltött kér­dőívet. Akár már ma délután vagy este utazhat is. Bizonyá­ra örülnek majd neki Vért- pusztán, az édesanyjánál, akit idestova egy éve. nem látott. Távozás előtt még van egy kérdése: a katonakönyvét le kell-e adnia? Nem, miért kel­lene? Hisz’ barátok közé, a szomszédba utazik. Utána Magyar Ferenc új­ságíró lép be, 16 éves fiával, ő is hozza a kérdőívet, s ami­kor hallja, hogy délután már jöhet a papírért, szinte hitet­lenkedve kérdi: — Már ma délután? Amint egy kis lélegzetvétel­nyi szünethez jut, a tisztvise­lőnő elmeséli, miképp szüle­tett meg az első útilapok egyike. Váczi János és felesé­ge újévkor Érden minden további nélkül felültek a vo­natra, hogy átmennek Szob- nál a határon. Szobon persze a határőrség felvilágosította őket: útilap nélkül mégsem utazhatnak. Azt talán mon­danunk sem kell, hogy az­után villámgyorsan a kezük­ben volt a kis rózsaszín pa­pír, s azóta már a határon túlról jóllehet vissza is ér­keztek. Kőszegi Andrásné a követ­kező. Amint elmondja, hogy utazni szeretne, kiderül, vele kis baj van. — De hát a néni nem itt, a járásban, hanem Tápiógyör- gyén lakik! — szól meglepet­ten a tisztviselőnő. — Miért jött ide. hozzánk? — Azt hittem, lelkem, a megyei rendőrségre kell men­nem — válaszolja a néni, aki nem tudta, hogy a budai ka­pitányságon jár, mert az is a megyei főkapitányság épü­letében székel. — Nem, nénike, magának a nagykátai kapitányságon ad­ják ki az útilapot — kapja a felvilágosítást. S hogy azért mégse járjon volt egészen hiá­ba, a kezébe nyomnak egy kérdőívet azzal, hogy ha ki­töltötte, vigye be Nagykátán a rendőrségre és máris utaz­hat. A munka órar5] órára sza­porodik. A tisztviselőnő, aki mellesleg az erkölcsi bizo­nyítványok, a határsáv belé­pők és a személyi igazolvá­nyok kiadásával is foglalko­zik, bizony csaknem ember- feletti munkát végez. Az uta­zók pedig jönnek, egyre csak jönnek: Budaörsről Bálint Fe­renc és neje, 13 éves Zsuzsi lányukkal, Tinnyéről meg Pa­yer János és felesége, az Uj Élet Tsz tagjai, Solymárról Hornyik Dénes és Gábor gyári munkások akarnak utazni. Ki a rokonokhoz, ki egy kis vi­lágjárásra, Pozsonyba, Prá­gába, vagy még azon is túl... Az útilapok pedig készül­nek, gyorsan egymás után készülnek. Már dél felé jár az óra. amikor belép az ajtón Dietrich Ferencné perbáli öz­vegyasszony. Mint mondja, ő is csupán érdeklődni szeret­ne. Aztán, amikor hallja, hogy — mert nem a reggeli órákban jött, hanem délben — már „csak” holnap kaphatja kézbe az útilapot, nagy keserves pa­naszra fakad: — Jaj, édes lelkem, már hogy én megest jöjjek be ér­te, onnan, a faluból. Igaz, hogy csak a jövő héten utaz­nék, de hát ne kelljen mán még egyszer hazamennem és újra bevonatoznom! Az érv nem mara(j ha. tástalan. Pótlólag becsúsztat­ják kérdőívét a mai aláíran- dók közé. Elmehet a pályaud­varra megtudakolni, hogy mi­kor megy a vonatja, s délután, ha visszajön, már kész lesz ez az útilap ... Firon András A magyar vegyipar leg­gyorsabban fejlődő ágának, a gyógyszeriparnak a terme­lése 1964-ben. 19 százalékkal haladja meg a múlt évit, de lehet, hogy még többel, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom