Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

3C n a n i 1c Cl GONDOSKODÁS Tápiósápon az elmúlt héten a tsz-pártvezetőség ülésén a nőbi­zottság elnöke olyan javaslattal élt, hogy a tsz- nyugdíjasok, öre­gek és munka­képtelenek közül azokat, akik arra rá vannak szorul­va, a tsz szociá­lis és kulturális alapja terhére se­gítsék, illetve tá- Határozat sziilc- hogy a zárszám- 15 fö 5500 pénz- és MONOs°vnm iBm mogassák. tett arra, ado közgyűlésen forint értékben egyéb jutalmazásban részesül. VI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1964. JANUÁR 17. PÉNTEK Társadalmi feladat r az maifuhethmus felszámolása — F.gy doboz Kossuth: 190 forint. Károlyi Józsefné (Ül­lő, Dobó István u. 32.) egy budapesti önkiszolgáló bolt­ból akarta fizetés nélkül el­vinni a csomag cigarettát, rajtakapták és megbírságol­ták. — U.j esztergapadot és fú­rógépet vett a gombai Uj Élet Tsz a patronáló XIII. kerületi MÁVAUT-vállalattól mintegy 20 000 forint érték­ben. — Tizenhárom elsőosztályú hízómarhát adott le a na­pokban a bényei Népfront Tsz, ami újabb 100 ezer fo­rinttal gyarapítja a szövetke­zet vagyonát. Ezzel a Nép­front Tsz teljesítette 63. évi hízómarha leadási tervét. — Jól halad a trágya! ihor­dás az üllői Kossuth Vsz- bcn. Fűdig 40 vagon trá­gyát hordtak ki. j Mennyi az analfabéták szá­ma, hányán szeretnének közü­lük megtanulni írni, olvasni? ; — ezt kutatták, erre a kérdés- j re keresték a választ az el­múlt év decemberében korze- j leikben községi tanács tag- ! ja'nk, a pedagógusok segítsé- j gével. E nagy fontosságú felmérés ! eredményeit a közelmúltban I összegezték. Az ügy fontossá- ! gára való tekintettel érdemes i megvilágítani a vizsgálat hát- I terét is, vagyis azt, hogy mt- lyen akadályokat kell leküz- I deni ezen a területen, mik a j további feladatok. i Járásunkban 309 azoknak a 14-től 50 éves korú embereknek a I száma, akik som írni. sem pedig olvasni nem tudnak. : Ez a statisztikai adat megle- ' pően alacsony az 1960. évi népszámlálás kimutatásával szemben, mely szerint 2410 analfabéta volt akkor járá­sunkban. A nagyfokú létszám- csökkenést nagyobb százalék­ban a természetes halál, a ki­öregedés okozta, a kisebb mérvű alapismereti oktatás mellett. A jelenlegi helyzet viszont nem nyugtathat meg bennün­ket, belátható időn belül el kell érnünk azt, hogy az anal­fabéták száma nullára csök­kenjen. Nehéz feladat az analfabe­tizmus kiküszöbölése, komoly erőfeszítésekre van szükség: le kell küzdenünk az érin­tettekben meglevő gát- lásosságot is. Nem keli szégyelniök az írás- tudatlanságot az idősebb nem­zedéknek, mert ezért nem el­sősorban ők, hanem az akko­ri társadalom felelős, mely nem biztosította mindenkinek Dróthuzal és csatlakozó Igen drága a kis átmérőjű acélhuzal, melyet szövetke­zeti vonalon nem is gyár­tottak eddig. A Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz-ben — elsőként az országban — egy újfajta módszerrel pró­bálnak olcsóbban vékony MAI MŰSOR Korengedmény és MTZ MOZIK Monoé: I'' ir.kik n szerelem. Vecsés: B ><.<»ceió 70. I. (széles) TXT-«lóad ások Gyftmrö. U óra a termelő- szövetkezei k. uőhe.vi ' ! ' .JÓ :: A suesrak viláizo. sugárzós és su2"1 r- védelem. Film: Automaták a vi­tás űrben. Előadó- Novak Gyöngyi. 14 óra 30. Vas- és Férni or-ri Ktse: A társsdalrni tulaidon bü;: ói ősi védelme. Eloldó: ér. Sziget János. Monde. 17 óra. a szentislváni is­kolában: A testi nevelés felada­tai. Előadó: Kiss József. Motor 14 óra 30. az Ady úti is­kolában: Mi a kibernetika? Elő­adó- Finla András. 18 óra. járási könyvtárban: Jó­zsef Jolán: A város Deremén. Élórdó: Simon Gvuíáiíé. " Monort-eidti. 18 óra. az. iskolá­ban: Az. úttörő szierveze: munka- ia Előadó: l'okoi-nv Róberíné. Péteri. 18 óra. a művelődési ott­honban- Meleyzevi hnitivés. bo­rai sz.abadfö'li termeszt /ts és á Dő­lési műnk: i. Film: Korai zö'.d- s-éatermésziés. A folüle'er. öntözés egyszerű médiai. Előadó:-Szászlk Károly. Üllő. 18 óra. a párts-zéldiazban: Talaj ismeret. Film: K umenetes betakarítás. Előadó: Mázul Fér: ne. Vecsés. 18 óra. r'lrmi Er zd. - : kultúrhelvisúse* Mikor fo2v el a : föld szénikészlete? Előadó: Páoay j Iván. 17 óra. a ha’inilte’eni iskolát»”n: | Védiiik hasznos madarainkat. | Előadó: Hallos Kornél. Újságban, rádióban, tv-ben és számtalan egyéb helyen kü­lönböző formákban felvetették már, hogy kevés a fiatal a me­zőgazdaságban. Éppen ezért okozott nagy örömöt, amikor értesültünk róla. hogy a Mo­non Gépállomáson traktoros- kápzö-tanfolyam indult és a 40-es létszámú tanulógárda, je­lentős része fiatal. Közülük 10-en még a IS évet sem érték el. Kérdéseinket három, fia- talnak tettük fel. Válaszaik­ban-nyomát sem találtuk sem­mi nagyképűségnek, semmi felnölteshedésnek. De Vála­szaikból ítéljen ttz ölrasüi VERSECZKI ISTVÁN: Pes­ten dolgoztam a..z Evőeszköz- gyárban. de hazajöttem Mag­lódra, a Micsurin Tsz-be. Ko­csikísérő lettem és úgy lát- - tarn, hogy traktorosként job­ban tudnék dolgozni: a tanfo­lyam elvégzése után a kerese- '■ tem is remélhetőleg jobb lesz. Attól félek, hogy a korenged­ményt nem egykönnyen ka­pom meg. Ha sikerül levizs­gázna visszamegyek a tsz-bc. Apám is olt traktoros. BOLTI PILLANAT NAGY JÓZSEF: Én is Pes­ten kezdtem dolgozni. A Ganz Kapcsoló- és Készülékek Gyá­rából jöttem haza Maglód­ra, a tsz-be. Nem szereltem a bejárást. Itthon még a levegő is más. Meg aztán, arra is szá­mítok, hogy a. tsz-bsn is egy­re jobb lesz. Többet is lehet keresni, mint, Pesten. Nálunk hagyomány a mezőgazdasági munka, apám mezőőr. Én az év első felében betöltőm a 18. évet. csak azért izgulok, hogy a többiek kapjanak korenged- ményt. GYARMATI BÉLA: A gyomrai cserrietékertben dol­goztam. Ha sikerül levizsgáz­ni. szeretnék a gépállomáson dolgozni traktorosként. Ré­gen szerettem i:olna már traktoros lenni, noha a csa­ládból senki sem dolgozik a mezőgazdaságban. A vágyaim között a korengedmény, ké­sőbb pedig az MTZ szerepel. Így gondolkodik a három „riportalany’', de azt tartjuk valószínűnek, hogy a többiek gondolkodása is azonos. Nem találjuk meg benne a sokszor megének.elt „ezeréves föld utáni vágyakozást”, de hiány­zik belőle a „mai fiatalok ci­nizmusa” is. Helyette — úgy látjuk — a ténylegesen mai fiatal néz velünk szembe ezek­ből a megfontolt, érett vála­szokból. —is— kellőképpen a művelődés le­hetőségeit, így az iskolai ok­tatást sem. Jó érzés tölt el bennünket akkor, ha a ma nemzedékére gondolunk, akit nem fenyeget ilyen veszély. Az analfabéták között van bejáró dolgozó, tsz-tag, de többségük a cigány lakos­ság koréból került ki, és ez a tény fontos társadalmi problémát vet fel: ha kikü­szöböljük az írástudatlansá­gukat, akkor társadalmi elma­radottságukból is nagymérték­ben kilendíthetjük őket. Főként Monoron vetődik fel az említett kérdés, mert ott a 96 analfabéta zöme cigány. Valamennyien tanulni akar­nak, ami nagy felelősséget ki- j ván meg a községi vezetők­től és a pedagógusoktól egy- j aránt a 2 éves — 2x100 órás j alapismereti tanfolyam idő­tartama alatt. Az első tan- folyamokon — amely elsők között Monoron, Mendén és Ecseren indul még e hónap folyamán — összesen 209 analfabéta vesz részt, akik a j Művelődésügyi Minisztérium j által külön kiadott tankönyv- j bői két év alatt az általános ! iskola alsó négy osztályának megfelelő anyagot sajátítják el. Százan különböző okokra hivatkozva „nem kívánnak tanulni”! (Mendén például 67-ből csak j 37-en vágnak neki a tanulás­nak.) Társadalmi feladata kell legyen mindenkinek az, hogy j járásunkban minden analxa- j béta tanuljon meg írni, ol­vasni! Ilruíka János 1 drótot előállítani, ha a kí­sérletezés eredménnyel jár, akkor importpótlásként gyár­tanak majd a többi szövet­kezetek részére is. Nem közvetlenül vékony drótot állítanak elő, hanem egy dróthúzógépen vastag drótot vékonyítanak, 1 mil­limétertől 0,24 milliméterig. Ennek a dróthúzógépnek igen fontos alkatrésze a húzó- vidia, melynek lyukfúrását Mátyás János esztergályos végzi a lyukfúrógépen. Van a ktsz-nek azonban több olyan cikke, melyeket hosszabb ideje szériában gyártanak. Ilyen cikk töb­bek között az autók vontat­mánycsatlakozó része is, me­lyet a pótkocsik összekötésé­nél használnak — szállítják az ország valamennyi autó­gyárának: az Ikarusnak, a Csepel Autónak és a töb­bieknek. Tabányi Györgynét akkor örökítettük meg, ami­kor a vontatmánycsatlakozó­alkatrészt esztergálta. (hr-) „HANGOS NYELVMESTER“ Szerkeszti: ti vecsési posta Megjelenik: hetenként Azt hiszem, jubilálok: most írom a tizedik cikkemet a vecsési vezetékes rádióról. Mindig azt reméltem: ez lesz az utolsó. De a vecsési posta „figyelmessége” további számadásra készteti az embert. A düh ..jóleső” érzése fog el, valahányszor rápillantok a vezetékes rádióra. Mert az még hagyján, ha nem szól, ezt mi, vecsésiek már megszoktuk. Elvégre mi tudjuk, hogy a hall­gatásért fizetünk. De az már mégiscsak bosszantja az embert, hogy éppen olyankor, amikor jó műsor van és véletlenül (nem tudom hogyan) szól a rádió — valakinek a jóvoltából a luxem­burgi rádió műsorát „élvezhetjük” egy magyar rádiódráma he­lyett. Hiába, Vecsésen nagyméretű a fejlődés! Legalábbis a pos­tánál! Magyarul egy szót se. Vagy hallgatunk — vagy korlát­lan mennyiségben kaphatjuk a külföldi műsorokat. Hogy ebből nem értünk meg semmit? No kérem — ilyen kicsiségen ne akadjunk fenn. S különben is, mindenki tanuljon nyelveket: Csak ez a célja a vecsési postának. Én ezért a derék munkáért kitüntetésre javaslom őket. Javaslom még, hogy a vecsési ve­zetékes rádiót nevezzék el — „hangos nyelvmesternek”. Egy hallgató, aki nem ért semmit: Szalontai Attila INDIÁNHÁBORÚ ANYAKÖNYVI HÍREK Üllő Elhunyt: orosházi Istvánné SchminszJki Maria éves. Vecsés Született: Ainel Kazár és Balcos Irén leánya* Ásota. Házasságot kötöttek: Nemes Gvörsfy és Kerekes Ilona. Früh- w i r tál Jo zse f és M assr,a Erzsébet. Elhunytak: Trethan Pé-'erré Sk.alsz.kv Teréz 05 éves. Mayer János 2 hón a dos. (Hírét vettült ijpgy jórá- ! sunk egyik Községében mi- j lyen áldatlan vita dúl a he­lyi gyógyszerész és állator­vos között. A hír nyomán szü- i letett ez az írás.) I TVJ cm régen tudom, hogy a j -lV szomszédos ősmagyar te- j lepülésre harcias indiánok | szivároglak be. Az egyik a kerek képű Rettenetes, a má- \ sík a sápadt arcú Iszonyatos. j Kezdetben jól megvoltak az ; idegen vad magyarok között. 1 Kell is, hogy az állatok bű- | bájosa és a gyógyfüvek va- ’ rázslója megértse egymást. A völgyben lapuló község tisz- I telte bűbájosát és varázsló­ját, de akkor még nem tud­ta, hogy indiánok. Egy napon baj történt. A bűbájos adósa maradt né­hány napig a varázslónak, nem egész 40 fityfirittyel. (Ez 1 forintban is annyi.) Akkor de­rült ki, hogy iszonyatos és A A Maglód és Vidéke Körzeti Fmsz maglódnyaralói, VI. számú önkiszolgáló vegyesboltjába indultam, vásárlási szán­dékkal. Mikor beléptem, meglepően rendezett üzlet tárult elém. A derűs, mosolygós arcú üzletvezető — meglepően udvariasan — előre rámköszönt. Csupán tíz percet tartózkodtam az üzletben. A tíz perc alatt számos vásárló fordult meg ott és mindenki elégedetten távozott. Megragadva azt a pillanatot, amikor az üzlet éppen üres volt, Farkas Józseíné üzletvezető elmondotta, hogy ides­tova tíz éve dolgozik a kereskedelmi szakmában. Fáradságot nem ismerve, mindent megtesz annak érdekében, hogy a vá­sárlóközönséget minden áruval ellássa. Sok esetben, amikor a déli zárás ideje eljön, akkor is az üzletben marad és a hiányzó árut pótolja, hogy a délutáni . yitásra minden polc megteljen. Az üzlet tervét mindig teljesíti, sőt túlteljesíti. Átlagosan 160—170 ezer forint forgalmat érnek el havonta. A forgalom zömét a reggeli órákban bonyolítják le, ugyan­is mintegy 150 liter tejet mérnek ki. Hiányosságok azonban náluk is előfordulnak. Nagyon kellemetlen, hogy a kenyeret Gyömrőről szállítják és sok esetben késve kapják meg, és jó­val kevesebb mennyiséget. A FŰSZERT hiányos szállítású miatt is igen sok kellemetlenséget kell elszenvedniük a vásár­lók részéről. A megrendelt árumennyiséget sok esetben késve kapják. Megjegyezni kívánom, hogy a panaszkönyvben csak dicsé­retet találtam. Ajtai György, Monor Két község lakosságának panasza [/ a kenyérellátásra Már Irarom hete. hogy az átszervezés folytán Süly, Sáp és Úri községekbe Gyömrőről szállítják a kenyeret. Erről az új helyzetről kialakult már a fogyasztó közönség vélemé­nye, amely sajnos nem éppen a leghízelgőbb. Elsőnek közöljük a sülvi 3-as bolt vezetőjének. Szűcsi Árpádnak a szavait, aki az új viszonyokkal csodálatoskép­pen elégedett,: — Amennyi kenyeret kérek — mondja —, annyit külde­nek. Állandóan van kenyér a boltban és nincs tolongás. Azelőtt a kenyér egy része melegen ér­kezett. A közönség egy-kettő­re elkapkodta, s az öregebb kenyér pedig a nyakamon maradt. Most egyformán szik­kadt kenyér érkezik. A közön­ség nem válogat és nagy ré­sze elégedetten távozik. Ezekután következzenek az eltérő vélemények. Oravecz Mihály, a tápiósápi 5-ös bolt vezetője telefonon a követke­ző felvilágosítást adta: — Ide gyakran elkésve, olykor az üzlet zárásakor ér­keznek a kenyerek. Nem ritka benne a két-háromnapos sem. A sülyi sütőüzemet nagy költ­séggel építették fel, most pe­dig raktárhelyiséget csináltak belőle. Mi sápiak azt kívánjuk, hogy újból Sülybetn süssék a kenyeret, mert itt szebbet és jobbat ké­szítettek a pékek. A sülyi önkiszogáló bolt vezetője a következőket mondja: — Sok a deformálódott ke­nyér. Ha történetesen az első napi sütés érkezik, ez még él­vezhető. Sajnos, sokszor má- sodnapos kenyeret kapunk, s ekkor már érződik rajta a sa­vanyú íz. A szőlősnyaralói bolt veze­tője a következőket jelentette ki: — Mikor még, Sülyben sü­tötték a kenyeret, itt naponta 150 darabot' vásároltak. Most azonban a fele sem fogy el. Ugyanis az itteni közönség in­kább a közeli Magdolnatelep- re megy vásárolni, mert ott frissebb és ízletesebb kenye­ret kap. Sőt olyanok is van­nak, akik Kókára mennek, mert ott naponta friss kenye­ret árulnak. Farkas Jánosáé, a sütőüzem árukiadója' a következőket mondja: — Sajnos, nemcsak a rossz kenyérellátás miatt méltatlan­kodik a közönség. A háziasszonyoknak igen sérelmes az az intézke­dés, amellyel megszüntet­ték, a bérsütést. A sütőipari vállalat főköny­velője szerint ugyanis 15—20 ember részére nem fizetődbe ki a házi kenyér sütése. Ez­zel szemben 40-en jelentettek be igényt a kenyérsütésre. Itt lisztcseretelep is működik. A tsz-asszonyok megkapták a búzafejadagot és sokan sze­retnének a saját lisztjükért kenyeret sütni. Végül a sülyi tanács elnöke, Cseri István imigyen fejtette ki a véleményét: — A sülyi, de úgy hallom, a sápi lakosságnak is a jelenlegi kenyérellátásra komoly pana­sza van. Egyre sürgetőbben követelik a kenyérprobléma megoldását. Reméljük, a sütő­ipari vállalat vezetői a felme­rült panaszokat a fogyasztó közönség megelégedésére or­vosolni fogják. Krátky László rettenetes ez n. helyset. Iszo­nyatos mérgére Rettenetes dühe válaszolt, pedig közben már az adósság elrendeződött. Uff! — kiáltotta az egyik és kiásta csatabárdját. Uff, uff! — kiáltotta a má­sik és egyéb metszésekre szolgáló kését megforgatta feje fölött. így derült ki, hogy mindkettő indián, még­hozzá fejvadász. két törzsfőnök között megszakadt minden kap­csolat, kitört a háború. Ret­tenetes nagy mérgében 10 kilométerre jár gyógykivo- natokért. Iszonyatos nagyon szeretné egy ügyes nyisz- szaptással a gálád bűbájos skalpját megszerezni, de ez nem akar sikerülni. Köz­ben pedig látja, hogy ku- ruzslásának forgalma rette­netesen megcsökkent és lan­kadni kezd harci kedve. Be­leülni kellene. Hát, jó, de azért a skalpkés kéznél le­gyen. Rettenetes lett Rette­netes dühe, mikor ezt ész­revette. Uff. uff! — kiáltotta. — Nem békülökl Soha! Azóta folyik a háború. A község magyar népe élvezi. Folyik a szócsata, minden jót elsöprő rágalomhadjárat. Rettenetes és iszonyatos pár­tok alakulnak. Sokan nem is tudják tulajdonképpen mi­ről van szó. Sebaj! Üsd. vágd, nem apád! És a harci zajban a két meghasonlott törzsfőnök bosszúra lihegve, skalpkéssel a kezében, lesi egymás fejét és várja a ked­vező pillanatot. P edig jó lenne már, ha vége lenne a hadakozás­nak. A Nagy Szellem is unja már és — úgymond — vé­get vet, ha nem lesz magá­tól vége, a háborúnak. Ezért hát, azt javasoljuk a két fejvadásznak: hagyják már abba. Ássák el jó mélyen a csatabárdot. Közérdekből is, meg saját érdekükben is. Nevetségesen semmi, ami tör­tént, csak azt kell a megbo­csátás mélységeibe süllyesz­teni, amit a rettenetes és iszonyatos düh hozzáadott. Intelligens indiánokhoz mél­tóan, szívják már el végre a békepipát, mert annak az íze és illata a legjobb a vi­lágon. (—e — s) — A KlSZ-propagandisták részére hétfő délelőtt 9 óra­kor a járási KlSZ-bizott- ságon értekezlet lesz, ahol a következő három oktatás anyagát vitatják meg. — Taggyűlést tart szom­bat este 6 órakor a tanács­házán a kávai KlSZ-szerve- zet. Az ülés célja az új vezetőség megválasztása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom