Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

/ e ft m f* a ke Éhezzenek a vadak/ A Monori Álla­mi Gazdaság szá- razhegyi üzem- egysége a nyár­ig egyházi Béke és V t a pilisi Hunyadi tsz-ek azzal segí­tik a Monori Já­rási Fácán . Va­dásztársaságot, hagy különböző _ raktári söpredé­1/ két, ocsut, kuko­r*' ricatörmeléket adnak a fácánok, a foglyok etetésé­hez. Ugyanakkor a vadásztársaság is megkezdte kukorica- és szénatartalékát, amit apródonként a nyulak- kal és őzekkel etet fel. A zord idő ellenére valamennyi vadász rendszeresen hord a ki az elessget az etetőkbe, hogy a vadak ne éhezzenek. Úgy véljük, hogy hasznos munká­jukat dicséret illeti. _ __________ Hr­— Ügyeletes orvos ma Gyomron dr. Túri Mária, Mo- noron dr. Pálfy Ferenc és Üllőn dr. Csizmadia György. — Az MSZMP járási vb kedd n délelőtt ü'ást tart. Na­pirenden: az 1S63. évi terme­lőszövetkezeti munkaverseny- mozgal ómról és az idei év versenyfeladatairól szóló je­lentés megvitatása szerepel. — KIS Z-taggyfilés van ma 10 órakor Csévharaszton. — Taggyűlést tart ma este 6 óra­kor a műve'őd isi otthonban az úri KISZ szervezet is. Az ülésen értéke’iik az elmúlt év­ben végzett munkát és meg­határozzák a soron következő feladatokat. MOHOS P EST.. MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN Kft A D A S A VI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1964. JANUÁR 26, VASÄRNAP A szépség műhelyében Közel fél éve működik koz­metikai részleg a Gyömrő és Vidéke Szolgáltató Ktsz-ben. Egyre több szépülni kívánó hölgy keresi fel. Még a „csen­desebb” napokon is 15—20 Vendége van Szijjártó Erzsi­kének. (Foto: Kalotay) Hírek a metndei Lenin Tsz-ből Nehéz fogassal fellörték az őszi vetéseken a jeget. Mmt- ejy 600 holdon végeztek ilyen jellegű munkát. ■k Már most készülnek a ta­vaszra: a gépeket javítják ki, hogy a munka zökkenőmentes legyen. Eddig két erőgépet és tizennégy munkagépet tettek üzenek, pessé. ★ Az elmúlt évben tcbb mint 300 hízót adtak le a tsz-ben, ami 450 ezer forintot hozott a pénztárba. — Minden vasárnap: tánc! A vecsési művelődési házban a fiatalok igényének megfele­lően 17—22 óráig táncestet rendeznek. MAI MŰSOR MOZIK Ecscr: Délután 5-kor Markiban, Gomba: Pároesz-écl. G.vömro: Foto Héber. Matiné: Bűmténv vagv . . . Masrlód: Tücsöfk (széles). Mende: Pinocchio. Monor: Utolsó szere­lem. Matiné: Kis álmodozó. H: Kéz kezet mos (széles). Nyáregy­háza: Oandide. Pilis: az éilist ka­nul á ban. Matiné: Ha síit a na- oocska. TáDiósán: A hét dada. Táoiósülv: HiiltLer élete. Úri: Hófe­hérke és a hét törne. Üllő: Kulcs a szerelemhez. Matiné ? Mackó szé­keire. Vasad: Minidennan élünk. Vecsés: Boccaccio-70. n. (széles). EOső előadáson: Hófehérke és a hét törne. Matiné: Mindenért fi­zetek. H: Boccaccio 70. II. (szé­les). TIT - előadások Gyömrő. 27-én 1« óra. az Erzsé­bet teleoi iskolában: Jutalmazás és büntetés a családban, Előadó: Tóth Ferencné. Monor. 27-én 14 óra. a kefeevár- ban: Vafli?s és erkölcs. Előadó: Naev Istvánná. Vasad. 27-én 19 óra. a mező Gaz­dasási szakiskolában: a társada­lomba beillesi7ik.edni nem tudó fia­talkorúak. Film: Két. vallomás. Előadó: Kovács Gvuláné. ezáltal nagymértékben csök­kenthető a sertéstenyésztés viszonylag magas önköltsé­ge. El kell érni a 140—150 szá­zalékos kocakihaszmálást, ami jelenleg nálunk csak 120 szá­zalék körül van. A tenyészállatok kiválogatá­sánál egyik szempont az ál­lomány tbc-re való reagál t- ságának megállapítása. A szarvasmarha-állomány — és ezen belül elsősorban a tehén- állomány — tbc-mentesítése érdekében rendszeres vizsgá­latok folynak. Az ezirányú szelekció a dolog természeté­nél fogva csak lassan halad­hat. A rendelkezésre álló január 15-i adatok szerint az elmúlt évben tubercu­linozásra került 932 tehén­ből pozitívan reagált 303. Az összes szarvasmarha-állo­mányt tekintve, 3061 állat­iból pozitívan reagált 587. Nyílt gümőkóros állatot a vizsgálatok alkalmával nem találtak. Állami támogatá­sos tbc-mentesítést kért az üllői Kossuth Tsz, a men­tesítés jóváhagyása folya­matban van. A tbc-re rea­gált állatok elkülönítése a he’yi istállóviszonyoknak meg­felelően történik. Új magyar filmek Monoton és Vecsésen A monori mozi februári műsorában két új magyar film, a Germinal és a Haty- iyúdal szerepel. Bemutatják ezenkívül a Szerelmesek ta­lálkozása, Bálvány, Papát vá­sároltam, Iván gyermekkora, Élektra, Amikor a fák még nagyok voltak című filmeket. A vecsési mozi műsorán februárban az új magyar filmek közül szerepel a Haty- tyúdal, a Pacsirta és a két­részes Honfoglalás. Ezenkí­vül a Gyilkosság Szicíliában, Otelló, Élektra, Három em­ber és az erdő, Egy ember aki nincs című filmeket ve­títik. A gyömrői moziban feb­ruárban a Ketten a túlvilág­ról, Bekerítve, Egy év 9 napja, A hazugság városa, Bemutatom Belujevet, Dé­ryné, Szélhámosnő, Gomb- háború című filmek kerül­nek színre. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Féltékenységi dráma A súlyos testi sértés bűn­tettével vádolt Kozák János ügyében a napokban hirdette ki ítéletét a járásbíróság: „A terheltet 5 hónapi szabad­ságvesztésre ítélem, beszá­mítva az előzetes fogságban eltöltött idejét; egyben elren­delem a Szolnoki Járásbíró­ságnak Kozák Jánossal szem­ben kiszabott 7 hónapi fel­függesztett börtönbüntetés (több rendbeli lopás, társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett bűntett miatt) végrehaj­tását is, a felmerülő bűnügyi költségek térítése mellett.” Kozák 1962 decemberében lépett közös háztartásba La­katos Jánosnéval, aki fér­jétől különvált. A vádlott ekkor szüleinek szolnoki la­kásából átköltözött Lakatos- néhoz Üllőre (Kisfaludy u. 42.), akivel ugyancsak együtt éltek -szülei. Mivel Lakatosné korábban is élt együtt más férfiakkal, az „újdonsült” férj féltékenykedett, amit gyakran hangos szóváltás kö­vetett. A műit év márciusában ha­sonló szituáció következtében , Lakatosné bátyja lakására ment, ahonnan csak másnap tért vissza. A sértettnek ez a lépése még jobban kiélezte a helyzetet, mert a felelős- ségrevonás elől csak" az édesapja mentette meg; dur­ván kiutasította fia házából Kozákot. Ez nagyon megbán­totta a vádlott önérzetét. így vallott a bírónak: „őszintén szeretem Lakatosnét”. A bán­kódó férfi a közeli erdőbe ment: „ott próbáltam eny­hítem fájdalmamat, találkoz­tam Raffael Istvánnal és Miéi Sándor né val, akinek zokogná mondtam el a, tör­ténteket!’. Kozák csak a délutáni órák­ban jött vissza az erdőből és kezében nyitott zsebkéssel — vallomása szerint csúzli­nak való fát vágott vele — elindult Lakatosnéhoz. azzal a szándékkal, hogy megbé- kül vele. „Ki akartam bé­külni, közben arra is gon­doltam, ha ez nem sikerül, megölöm magam". Kozák füttyszóval hívta ki Lakatosnét az udvarra, aki semmi jelét nem mutatta a békélésnek. Hirtelen, fordu­lat: a vádlott indulatában nyi­tott zsebkéssel rárontott La- katosnéra, hátba szúrta. Az asszony a szúrás pillanatában összeesett, csupán segélykiái- tásra futotta erejéből, majd a mentők kórházba szállították. „Már akkor, a helyszínen megbántam tettemet, sírtam és meg akartam magam szúr-, ni’’ — vallotta Kozák. A féltékenységi tragédia a továbbiakban úgy alakult, hogy Kozák többször meglá­togatta az asszonyt, majd el­vitte Szolnokra, ahol egé­szen a letartóztatásáig együtt , éltek. Aztán egy napon el­váltak útjaik: Kozák a rá­csok mögé került, ahol egye­düli vigasztalója' talán La­katosaié vallomása: „jöhet ezer férfi, nekem csak a Kozák Jancsi kell, ő az iga­zi". (—a—s) Elfogták a vecsési betörőket E ho 20-án virradóra — mint arról olvasóink az új­ságból értesültek — ismeret­len tettesek betörtek Vecsé­sen a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 94- es számú vegyesboltjába és onnét több ezer forint kész­pénzt elloptak. A rendőr­ség gyors nyomozásának eredménye, hogy a betörés után négy nappal elfogták a tetteseket. A betörést elkö­vető K. S. és D. I. S. vecsési kiskorúak a betörés útján szerzett pénz egy jelentős részét barátaikkal elszóra­kozták. ami pedig megma­radt náluk, azt a rendőrség lefoglalta. A bűncselekmény- tetteseit a rendőrség őri­zetbe vette és megindította ellenük a bűnvádi eljárást. VADÁSZNI VOLTAM megtöltöttem a puskát, mert attól féltem, hogy elszalaj- tom a lövéstől rianó vadakat. Sajnálni kezdtem; hogy kilőt­tem mind a két csövet. Ha tu­dom azt, hogy a kollégáim is éppen most lőnek, nem húz­tam volna meg a ravaszt, szerencsére azonban nem val­lottam szégyent, mivel a vad­nak hírét sem láttam. Nem szc. lajtottam el közülük egyet sem szégyenszemre. — Mire lőttél a rekettyés előtt? — kérdezték a hajtás végén a barátaim, amíg a vadászmesterre vártunk. — Hát ti mire lőttetek? — Tapsi! Tedd már le a-zí a botot, mert frászt kap ez a szegény pasi! (csegó rajza) — Arra az izére, amire te! — No, akkor az bak volt! — mulattam kajánul magam­ban. Honnan a csudából vette azt a nagy szerencséjét a vadász­mester, azt nem tudom, de öt nyulat vonszolt nehézkeseit. Udvariasan kértem, hogy se­gíthessünk cipekedri, amit megengedett. Éppen arra jött egy falusi, aki nem állhatta meg a látványt szó nélkül: — Ejnye, de szépek a nyu- lak! Az elvtársé a legszebb! — Áh, ez csak amolyan kö­lyök! — jegyzem meg közöm­bösen, mint akinek félfogára sem elég az a zsákmány. Köz­ben az új fogásra siettem, ne­hogy a vadászmester eldicse- kedhéssen, hogy ő lőtte mind az öt nyulat. Most indultunk neki a fá­cánosnak. A vadászmester mondta, hogy abban a bozótos­ban huszonhét kakas és het­vennégy tyúk tanyázik. Fel nem tudtam fogni, hogy ha már egyszer megszámolta, akkor miért nem lőtte le őket? Siettem előre, ahogy tud­tam, de a társaim megelőztek. Ügy kellett nekem! Miért vá­lasztottam a legnagyobb nyu­lat? Akkor már megeléged­tem volna a fele dicsőséggel is. Nagy nehezen azért én is előretörtem magam, fűtött az újabb izgalom, de csak nem Állattartás helyett » állattenyésztést 1 Közös tenyészüsző-nevclo telep létesítését tervezik Ferenczy Hanna: VALAHOL Valahol most is nyílik a virág, • vidáman napoznak az emberek, mert nem fagytak be mind a tengerek... Valahol most is nyílik a virág. • Valahol öl a trópusi meleg, míg itt mindnyájan vacogva járunk. és csak jajgatunk, hogy fázunk! fázunk! — Valahol öl a trópusi meleg. Valahol épp most aratják a rizst, míg szénnel tömjük tele a kályhát és egyre szítjuk, élesztjük lángját — Valahol épp most aratják a rizst. Valahol most is nyílik a virág, bár itt dühöng, mint veszett jaguár, ködöt, s fagyot sziszeg a január — Valahol most is nyílik a virág. hénállomány utánpótlását köz­vetlenül szolgáló vemhes üszők nevelése a legnagyobb gondossággal történjen szo­póskortól kezdve. Tsz-finkben az utánpótlás célját szolgáló növendék- üsző viszonylag kevés, azoknak szakszerű felnevelése, takarmányozása, jártatása nincs megfelelően biztosítva. A kis létszám miatt részükre külön gondozó beállítása sem lehetséges. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a já­rás területén egy közös te- nyésziiszű-nevelő telepet léte­sítsünk, ahol az állatok öt­hónapos vemhes korukig ma­radnának. Az országosan lecsökkent tehénlétszám felemelésére a járás termetén 79 üszőt válogattak ki hízóanyag- ból vemliesítésre. Bár a kiválogatásnái lehe­tőség szerint érvényesítet­ték á szaikszempontokat, ez mégis szükségmegoldás volt. Ezeknél az állatoknál magas termelési eredményre és tar­tós tenyésztésben tartásra nem számíthatunk. A vemhe- sítési akcióban a nyáregyház! Béke és a maglódi Micsurin tsz-ek értek el jó ered­ményt 17, illetve 15 üsző vemhesítésével. Az úri Béke Tsz ellenben csak 8 üszőt vemhesített, holott több mint 40 alkalmas üszője volt. (A nem vemhesített üszőket hí­zóanyagként kezeli.) Közismert, hogy a háztáji állományban maradt vissza a jó termelőképességű tehenek nagy része. Ezek utódainak 'mintegy 90 százaléka a to- Vábbtenyésztés számára elve­szett. Fontos feladat ezeknek a felkutatása és velük az utánpótlást biztosító alap­anyag bővítése. Nagy szere­pet játszana itt az előbb említett közös tenyészüsző- nevelő-telep. A sértéstenvésztésben járá­sunk területén állami törzs­könyvezés folyik. Házi törzs­könyvezést vezettek be az üllői Kossuth, az ecseri Tö­rekvő, a sápi Petőfi és a mendei Lenin tsz-ekben. Bár a tsz-ek törzsállománya na­gyobb részt törzskönyvezett kocas ü Idők bői származik, ezek„ állandó szelektálására szükség van, CVWWWWVWWXXWVVv A rtiezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi me­zőgazdasági módszerek elő­térbe kerülése az állatte­nyésztésben is nagy követel­ményeket támasztott. Az ál­latállomány heterogén össze­tétele, gyenge minősége, sok­szor rossz elhelyezése és a megfelelő mennyiségű és mi­nőségű takarmány bázis hiá­nya nem tette lehetővé, hogy szakszerű állattenyésztés foly­jon. Nem álltak rendelkezés­re megfelelő irányító szak­emberek sem. Ez a helyzet ma már lénye­gesen megváltozott. Állami tá­mogatással és saját erőből a tsz-eknél mindinkább kiala­kulóban van a törzsállomány. Az állatok közös istállókban való elhelyezése megoldódott és az állatállomány minőségi javítása is megkezdődött. Az elhullások száma csök­kent, de még mindig ma­gas. A szakember-ellátottság ja­vult, de jelenleg sem rendel­kezünk megfelelő számú ma­gas végzettségű, nagy gyakor­lattal rendelkező állattenyész­tővel. Járásunk tsz-eiben a te­nyésztői munka nem kielégí­tő, sok helyütt csak állattar­tás folyik. A tenyészállatok kiválasztása egyrészt a meg­lévő állomány pozitív, vagy negatív szelekciójában, más­részt a megfelelő anyák utó­dainak szakszerű kiválasztá­sában és felnevelésében je­lentkezik. A tenyésztés fej­lesztésének, zúz állomány egye- deinek és termelésük minősé­gi javításának egyik alapvető feltétele a törzskönyvezés. Ahol az állami, hivatalos törzskönyvezés feltételei nin­csenek biztosítva, ott a házi törzskönyvezés bevezetése biztosítja a fent említett cél elérését. Jelenleg 3 tsz-ben: a gyömrői Petőfi, a maglódi Micsurin és a sápi Petőfi tsz-ben van állami törzskönyvezés a szarvasmar­háknál. Ezekben a tsz-ekben 134 tehén áll ellenőrzés alatt. További 5 tsz-ben: a .gombai Uj Élet, az üllői Kossuth, a monori Kossuth, az úri Béke és a mendei Lenin tsz-ekben folyik házi törzskönyvezés, mintegy 466 tehén bevonásá­val. Fontos feladat, hogy a te­: Úgy elmúlt az év, hogy még ; egy vadászaton sem voltam. í Részt kellene venni egy iga- l zi vadászaton, hogy elmond- \ hassam: lőttem ennyi meg í ennyi nyulat, ilyen meg olyan ! szarvú őzet, egy kapitális ! szarvasbikát, meg legalább \ egy százesztendős öreg vad- j kant. ; Ki is robogtunk Üllőre, ahol \ azzal fogadtak, hogy van vad- j juk bőven. Fordulunk kettöt- í hármat a rekettyésben és ki- ! ki v'eglőheti a maga zsákmá- {nyát, No hát, ez szép lesz. 5 — Láttak-e errefelé szarvas­f bikákat, meg vadkanokat? — ; kérdezem kellő óvatossággal a \ vadászmestertől. ; — Hogyne kérem, hogyne. ■ Árpád idejében dögivei nyi- { lazták őket. * J Fogtuk a puskát öten és } elindultunk nyomban Monor 5 felé. Nem akartam mutatni { az ártatlanságot, ezért ma- ; gamba zártam, ami ugyan- j csak furdalta az oldalamat: £ miért nem viszünk igás fo­rgatókat? Mire rakjuk a te- í mérdek nyulat, meg a fácánt? ; Ott hagyjuk majd talán, ahol 5 lőttük őket? Ki szedi aztán Rosszé? Vajon megtalálják azo- \lkat később? Vagy magunkkal $ kell majd cipelni? Dehát ho- r gyan bírok el majd én teszem r fel tizenöt-húsz nyulat? Nem f is szólva a fácánokról, ame- % lyeket tucatjával akartam lő- % ni. $ Aztán meg gond volt az is, r hogy miért csak egy tucat f tölténnyel látott el engem a vadászmester? Kinézte volna belőlem a mesterlövészt? Az meglehet, hiszen meglátszik rajtam. A biztonság kedvé­ért azért megkérdeztem: — Hány nyulat és fácánt szabad lőni? — Amennyit csak tud! — Es ha nem lesz elég a töltény? — Van a tarisznyában elég. Megnyugodtam. Mentem a hóban és majd kinéztem a szemem. 4 félcipőm teljesen elázott, nyakamba szóródott minden zúzmara, ahány gödör volt az üllői határban, abba én mindbe beleléptem, sőt; még az ágakkal is folyton meg­gyűlt a bajom. Nem láttam bíz én egy fia nyulat se a közelben. Már-már a lábam is fáradni i.ezdett, amikor két lövés Ütötte meg a fülem. Láttam is, hogy a vadászmester ke­zében füstöl r fegyver, de azt, hogy mire lőtt elképzelni sem tudtam. Azután jött még vagy há­rom lövés, de nyálból egy se i felém. Már arra gondol­tam, hogy riasztólövések hangzottak abból a célból, hogy előbújjanak a nyulak. Durrantottam hát én is ket­tőt- Erre aztán sűrűn ropo­gott a fegyver, mert hozzá kell tennem, hogy négyen voltunk mi, városiak. Gyorsan akadt fácán. Már teljesen túl- jutottam a bozótoson, amikor felrepült a hátam mögött egy kakas. Mint a villám, úgy kaptam rá a puskát: durr! d::rr! Láttam, hogy messze re­pül. de mivel nem reméltem v~ár több vadat, a lehetetlent is megkíséreltem. De akkor meg egészen közel repült fel tőlem három kakas. Már ép­pen elhúztam a ravaszt, ami­kor jobbról rikácsolt kettő. „Csak semmi izgalom bará­tom!“ — csittítgattam magam. Nyugodtan célba vettem egyet és,..: esett... Húzom a má­sik ravaszt: esett... Hogy nekem milyen nagy s pechem! Sajnált engem még a jó szívű vadászmester is, hogy „a szegény elvtársnak nagy balszerencséje volt”. — Bizony, a hétszázát néki! — mondtam mártirosan, mi­közben rettegve gondoltam arra a lehetőségre, hogy eszükbe jut: nem is volt meg­töltve a puskám. Ezt a diadalmamat is iri­gyelte tőlem azonban a sors. Csakhamar olyan fáradtan, éhesen, kedvetlenül kocogtam én is hazafelé, mint a bará­taim-. Szörnyű gyanútól saj­góit a lelkem: a vadászmester nem is vadászoknak, hanem hajlóknak csalt ki bennünket magával! Sajnálta a pénzt a gyerekektől. De legalább a pus -ieg a töltényt ne cipelt velünk! Nagymik’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom