Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

1964. JANUÄR 9, CSÜTÖRTÖK rAar UEGftt 3 A szocialista építés hatékonyabb segítéséért A PEST MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Kör ü 1 i ekiit t ö b foe u, nagyobb felelőssegget Az elmúlt évben töltötte be a népi ellenőrzés ötödik esz­tendejét. Ebből az alkalom­ból felkerestük a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökét. Forgács Józsefet és be­szélgetést folytattunk vele. O A népi ellenőrzésnek mint új típusú ellen­őrző testűiéinek, hogyan si­került társadalmunkba be­illeszkednie? — A kezdeti nehézségek és kisebb-nagyobb fogyatékossá­gok ellenére a népi ellenőr­zés a párt és tanácsi szervek segítségével és megértésével megtalálta helyét társadalmi mechanizmusunkban. Az elénk tűzött feladato­kat a szocialista építést fékező hiányosságok fel­számolásában. az állami szervek munkájának meg­javításában egyre jobban sikerül elvégeznünk. Ebben a munkában nemcsak a különböző szervek, hanem a lakosság helyeslése és támo­gatása is nagy és közvetlen segítséget nyújtott a népi el­lenőröknek. © Népgazdaságunk me­lyik területén folytat­tak a népi ellenőrzési bizott­ságok a legtöbb ellenőrzést? — Pest megyében is — or­szágos gazdaságpolitikai okok­ból — vizsgálataink homlok­terébe a mezőgazdasági tár­gyú ellenőrzések kerültek. Az eltelt öt esztendő alatt sokré­tűen foglalkoztunk a megye mezőgazdasági problémáival. Arra törekedtünk, hogy min­denkor a legaktuálisabb vizs­gálatokkal .táruljunk hozzá a termelőszövetkezetek megerő­sítéséhez. Széles körű vizsgálat ol folytattunk a szőlő- és g viimii 1c-tel e pí léseit elő­készítésének és végrehaj­tásának helyzetéről, a . tsz-ekben használatos kü­lönböző jövedelemelosztási formák alkalmazásáról. Egyik figyelemre méltó ellenőrzé­sünk, amely a termelőszövet­kezetek melléküzemágainak működését tárta fel, például megállapította, hogy több ter­melőszövetkezetben olyan ipari tevékenységet folytatnak, mint például a gombgyártás, park­építés. ácskapocsgyártás és egyebek. Ezek több megvizs­gált tsz-nél az összes árbevé­tel 70—80 százalékát teszik ki. Ez a körülmény arra ösztö­nözte az említett tsz-eket, hogy a beruházásuk zömét a melléküzemága kra koncent­rálták és elhanyagolták igazi tevékenységüket, a mezőgaz­dasági termelést. Ugyanakkor kívülálló, kupeckedő egyének épültek be ezeken az üzem- ágakon keresztül a tsz-ekbe és ott jogtalanul havi öt- nyolcezer forintos jövedelemre tettek szert. — Megnéztük a 2. ötéves tervben előírt öntözési beru­házások megvalósulását is. Megállapítottuk, hogy az utóbbi köt-három évben az öntözési lehetőségek ki­aknázása ugrásszerűen fejlődik, bár az ebben a munkában! részt vevő dolgozók díjazása j nem ösztönző és a berendezé­sek kapacitását, szaktudás hiá- ! Tiya miatt nem használják ki • eléggé. | O At tudják-e fogni a bt- ] zoitságok a sokrétű, i nemcsak gazdasági, de szociá­lis és társadalmi területeket is? — A megyei és a járási, vá­rosi népi ellenőrzési bizottsá­gok munkaterv alapján dol­goznak, 82 elmúlt évben pél­dául a megyei NEB 23 vizsgá­latából 9 mezőgazdasági. 7 ipa­ri, 4 pedig kulturális-egészség­ügyi témával foglalkozott. Az összes vizsgálatokban 1426 né­pi ellenőr vett részt, s mellet­tük 324 szakértőt is bevontunk a munkába. O Milyen a kép az elmúlt $vek ellenőrzései so-, rán tét megállapítások tükré­ben, a különböző gazdasági te- j fületekről? ^ UGYAN HOVÁ? í Ha a két felső ácsai úíjelzőtáblán netán nem tudnák elolvasni, ez áll rajtuk: Gyón 1 km.. Kecskemét 43 km., Sári 5 km., Taksony 31 km ... De mire vegyük ezt a harmadik táblát, amelyet egy gyermek is csak guggol­va tud elolvasni, s amely így szól: Fehérmántelck 7 km. földút. Lehetséges volna, hogy ez a tábla szánt szándékkal a föld alá mutat? Nem sértő ez kissé a mán telekiekre? Vagy inkább úgy áll a helyzet, hogy egész Öcsán senkinek nincs cgy-kél csavarja a ..le­csúszott” tábla helyreigazítására és rögzítésére? Megyei első: vérségi Törekvő Tsz Büszkén, nyugodt lelkiisime- rettei állhat e hó végén Verse- gen a zárszámadó közgyűlésen a Törekvő Tsz elnöke és veze­tősége a tagság elé: elmúlt évi eredményeik alapján Pest me­gye valamennyi közös gazda­sága közül a vérségi került az első helyre. Ebből az alkalom­ból jöttek össze a szövetkezet székházában a vezetőség tag­jai, a részleg- és brigádveze­tők. s f gazdaság legjobb dol­gozói, hogy a 400 főnyi tagság nevé­ben ünnepélyesen átve­gyék a megye legjobb ter­melőszövetkezetének járó 25 000 forint elismerő ju­talmat. Az összeget Prezens/ki Gábor, a megyei tanács mezőgazda­sági osztály vezetője adta át, Dobi Mihály, a járási tanács vb-elnöbe és a járási pártbi­zottság képviselőinek jelenlé­tében. Érdemes néhány adattal szemléltetni azokat a szép eredményeket, amelyeket a tsz tagsága Ssiráki József el­nök és a vezetőség szervezett Irányítása nyomán elért. A 2170 hold szántóval rendelkező 1 gazdaság az elmúlt évben éves növénytermesztési tervét 104.3 százalékra teljesítette. egész árutermelését pedig 128,6 százalékra. Ezen belül külön az állattenyésztés 130,5 százalékot képvisel. A terme­lőszövetkezet 800 hízott sertést és 103 hízott marhát, adott többek között a népgazdaság­nak. A szervezett, céltudatos, jó munka a tagság jövedelmé­ben is megmutatkozik: míg tavalyelőtt 38 forint, tavaly már 43. s idén — az 1963-as év alapján — 50 forint .int munkaegységenként a tagok számára. így a közös munká­ban rendszeresen részt vevő tagok mintegy 16 000 forint évi átlagjövedelemhez jutot­tak. Az ünnepség befejezése után rövid beszélgetést folytattunk, a lsö elnökével, Sziráki József ­! rendezések vásárlására nem költhetünk annyit, mint sze­retnénk. Sok mindenben a magunk i erejére vagyunk utalva. Do­hát ez nem jelent szükség- ; happen szegénységei. Me- | gyénk üzemei sok ragyogó ; megoldással bizonyították!, | hogy a rendelkezésre álló sa- i ját szellemi és anyagi eró- ! bul is lehet modemet al- ! kötni. Hadd említsem a sor ; elején a Diósdi Csapágy- í gyárat. Régi gépeket alakí- I tanak át dupla teljesítmé- 1 nyű berendezésekké, félauto- | maiakká. | a Mechanikai Művek az | elmúlt esztendőben készí­tette el igazán szép. eszté­tikailag is mutatós szerelő­szalag já t, a Ikatrész-clökészítő gépeit. A hozzá szükséges kétféle tőkét szintén a ka­puikon belül keresték és ta- i lálták meg Alkotókedvben és ambíció­ban sincs hiány. Annál több az ambíciók megbecsülésében. A munkaköri irigység, „az el­sajnált” újítási pénzek nem­csak pillanatnyi elkeseredést szülnek, de megbénítják, leg­kevesebb meglassítják az em­berekben rejlő alkotó-ambíció kibontakozását. Ha az ország­ban lenne valaki, aki lemér­hetné, mennyi szellemi és en­nek nyomán anyagi termék vész kárba emiatt, nemcsak el­csodálkoznánk rajta, de remél­hetnénk, hogy az akadékosko- dók és magnemértők lelkiis­merete is megmozdulna. Ne forduljon elő az idén olyan eset, mint az egyik osztályve­zetőnél. aki egy javaslat és arra kifizethető pénzösszeg mérlegelésénél így fakadt ki: „hová van az írva, hogy több pénzt adjunk neki, mint egy m ''"'ki fizetés?" Ezek után hadd térjünk át a másik, tulajdonképpen az előbbivel összefüggő, mégis más jellegű témára. Sokat vitatják, karikíroz- zék, szidják, de már dicsérik is az egyesítést. az összevonást. Nehéz egy ilyen friss vállal­kozásról értékálló véleményt mondani. Az elv el nem vitat­ható; ez pedig az, hogy minél koncentráltabban, minél töb­bet látva és több fölött ren­delkezve állíthassák szolgálat­ba a magyar iparnak ezt vagy azt az ágát. Az elven tehát ne vitázzunk, annál többet a gyakorlaton! Talán az egyik legkevésbé • szem előtt tartott és emlege­tett része ennek, a nagyválla­latba tömörített üzemek he­lyi önállósága. Mert bizony a kettő nem idegen egymástól. A mammutvállalatok központi igazgatósága akkor tevékeny­kedhet igazán eredménye­sen, hogyha nagyvonalú irányí­tó munkát végez, s mindenben meghagyja a vállalatok önál­lóságát, amiben csak azok a helyszínen többet és hozzáér­tőbbet produkálhatnak. Szo­morúan hallgattuk egy ízben egyik öntödénk vezetőjének panaszát. Több mint. két.tucat vezérigazgatói utasítás birto­kában egy kicsit keserűen, de nevetve jegyezte meg: .,Ki emlékszik már a másodikra, vagy■ a harmadikra?” Itt egy másik példa is; hús­ipari vállalatokat egyesítettek, s ezek központja a Váci Hús­ipari Vállalat lett. Igazgatója nagyon bölcsen látta, hogy nem lehet ezért mindent Vác- ra fuvarozni — Ceglédtől Nóg­rádi g —, s nem is keli egy palota az itt gyülekező mun­katársaknak. Olyan helyeken összpontosította az üzem egy- egv szakágát, ahol legerősebb volt a gárda, ahol helyileg is a legjobb lehetőségek álltak rendelkezésre. Emellett nem­csak arra volt gondja, hogy lé­nyeges ügyekben meghagyja az egyes üzemek önállóságát, de kíméletlenül lefaragta a sok helyen szinte betegségként jelentkező értekezések szá­mát is. A?, említett példák mindkét nagy témában természetesen csak futólagosak, parányát érintik a fellelhető jelenségek­nek. Arra azonban mégis jók, hogy emlékeztessenek és fel­hívják a figyelmet legfonto­sabb gondjainkra. Hozzásegít ahhoz, hogy az új esztendő vé­gén magasabb pontról szem­lélhessük a sokat ígérő jövőt. Tóth György lünk. Bárhogy is van, meg­dönthetetlen igazsiág, hogy a gépek, kezek és alkotó el­mék jó-rossz járása meg­határozza; mennyit vihet haza hónap elején, vagy akár nap közben is a házi­asszony be vásári ássa tyrá ba n, s mit, és mennyit választhat a ruhák és cipők, s más ipar­cikkek boltjaiban. Mivel kezdjük az eszten­dőt? Sokfelé kell tekinteni, de az egyik és legfontosabb pont mégis anyagi lehetőségeink kutatása. Rövid úton meg­állapíthatjuk, hogy egy vé­ré jtékes, hóval, faggyal, ár­ral terhes év után szűkö­sebben áll rendelkezésre az erre-arra elkölthető pénz iparunknál. A gsboinavásár- lásokra elköltött összegek is jócskán terhelik gazdasá­gunkat. Mindezekből adódik, hogy a nagyon is kívána­tos, modern gépek, új be­Nehany nap, s egyetlen lap 1 fogyott el az esztendőből, j ; amelyet 1964-gyel jelölünk. ; Tulajdonképpen még az | j egész esztendő előttünk all. j Közhely már, de elhagyha- j tatlain gyakorlat, az év eleji j előretekintés. A messzi útra készülő, ha , tetőre ér, vagy egy-egy pihe- ; nőhöz, szemügyre veszi mek­kora az út, s hogy kell ke- j resztül verekednie magát ah- ;; hoz, hogy célhoz érjen. Meg \ kell ezt tennünk akkor is, ha olyan témáról van szó, j mint gyáraink termelő j munkája. Az év végi nagy cél csak raj túli keresztül lát­ható meg, s úgy juthatunk ! újabb magaslatra, ahonnan ; inegintcsak szemügyre ve- , hetjük az újabb állomást. í Életünk körülményeiről, ! mindennapi kenyerünkről szó- . lünk, amikor a sokszor em- j legetett gyáriparról beszé- > — Bár évente néhány vizs­gálat keretében bepillantást nyerünk nagyüzemeink, a Cse­pel Autógyár, a Diósdi Csap­ágygyár. a Ganz Árammérő éf | a többiek munkájába, az ipar j területéről annak sokrétűsége I és a problémák különbözősé- ! ge folytán nem rendelkezünk j átfogó képpel. Néhány részlet- j kérdésben azonban sikerült je- í lentős. hiányosságokat feltárni, j így például a készletgazdálko- [ dást egyaránt vizsgáltuk a mi- I nisztériumokhoz tartozó üze- I mekben, a tanácsi és a szövet- ! kezeti ipar területén és m.egál- | lapítottuk, hogy a ké-zletek mindenütt in­dokolatlanul magasak. Különösen kirívó volt a nor­mák túllépése a Dunakeszi Járműjavítóban, ahol például a népi ellenőrök egymillió fo­rint, értékű munkaruhakészle­tet találtak. Ez fedezné a vál- ! la!at eey teljes évi munka- j ruha-szükségletét. A tanácsi j üzemeknél- megvizsgáltuk a termelékenység alakulását és ! azt láttuk, hogy ezt kedvezőt­len irányban befolyásolta a rossz anyagellátás, a műszaki szervezési intézkedések hiá­nya és több helyen a gépi ka­pacitás alacsony kihasználási folca. Széles körben tájékozód­tunk- a lakosság szolgáltatási lg Ínyeinek kielégítéséről. Főként a szervizellátás te­rén mutatkozik hiány. Ugyanis az utóbbi években a televízió, a rádió és háztartási kisgépek fokozottabb vásárlá­sával nőttek az igények a ja­vítási munkák iránt is­— Ügy a megyei, mint a já­rási bizottságok munkájuk homlokterébe állították a la­kosság áruellátásának vizsgá­latát, E téren általános tapasz­talatunk, hogy bár akadnak még hiányosságok. Pest me­gyében a kereskedelmi tevé­kenység jónak mondható. Ezt döntően befolyásolja az a kö­rülmény is, hogy a vállalatok vezetőinek zöme több mint tíz éve irányítja a munkát és a kereskedelem dolgozói is egy­re inkább állandósulnak. Meg­vizsgáltuk a társadalmi tulaj­don védelmét is. Az állami -ke­reskedelem területén lényege­sebb mulasztásokat nem talál­tunk. Igen lassan enyhül azon­ban az a helyzet, ami a raktár­tér hiányából fakad. — örömmel számolhatok be arról is, hogy általánosság­ban a megye pénzügyi szak- igazgatási szerveinek a mun­kája egyre szervezettebb és jobb lesz. A beruházások­nál azonban annál több problémát jelent az építő­ipari kapacitás időbeni biz­tosítása és a községek házi kezelésében végzett munkái, mert ott a társadalmi tulaj­don védelme nincs megnyug­tató módon biztosítva. © Az egészségügyi és kul­turális vizsgálatok te- j rén milyen tapasztalatokat! gyűjtöttek? — A dolgozók munkavé­delme. kulturális és szociá­lis ellátása terén különböző vizsgálatokat folytattunk le. Ezek az ellenőrzések hozzájá­rultak ahlhoz is, hogy a lakos­ság jobb betegellátása, a diá­kok megfelelő gyakorlati ok­tatása és a megyében levő nagyszámú, szellemileg csök­kent képességű. iskoláskorú gyermek foglalkoztatása biz­tosítva legyen. Ezekben _ a kérdésekben tett megállapítá­saink nyomán a vizsgált szervek a hiá­nyosságok nagy részét megszüntették. Például megnéztük a Pest | megyei Tanács Semmelweis I Kórházának ágykihasználását i és összehasonlítottuk a me­gyei és a járási rendelőinté­zetek kihasználtságával. Ki­derült, hogy míg a megyei kórházakban üres ágyak van­nak, addig a járási rendelőin­tézeteknél a betegek 3—4 he­tet is várakoznak felvételre. Egyéb észrevételekkel együtt a vizsga1 -1 anyagát intézke­dés végett átadtuk a megyei tanácsnak. | — Hasonlóan hasznos volt | a megye 52 iskolájában a ta- I nulók gyakorlati foglalkozta­tásának ellenőrzése is. Megállapítottuk, hogy a szakképzett nevelők szá­ma kevés, nem alakult | még ki a, műhelygyakorla­tokat vezető oktatógárda sem. Helytelennek tartottuk, hogy míg a gyakorlati oktatást vég­ző tanárok heti kötelező óra­száma 28, az egyéb tárgyakat tanítóké 22—24. Ez a helyzet feszültséget idézett elő a pe- j dagógusok körében. © Hogyan fogadták és fogadják az érdekel- ! lek a feltárt hiányosságokat? Mi a hatásuk a népi ellenőr­zés állal tartott vizsgálatok­nak? — Elmondhatom, hogy mind a vizsgált szervek, mind pe­dig felügyeleti hatóságaik, akiknek minden esetben elküldjük megállapításainkat, kisebb késedelmektől eltekintve, megfelelő intézkedéseket tettek és tesznek a hibák felszámolására. Ez alól sajnos kivételit képez a termelőszövetkezetek egy ré­sze. Különösen a járási népi ellenőrzési bizottságok pa­naszkodnak arról, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetői nem minden esetben reagálnak megfelelően a részükre meg­küldött vizsgálati megállapí­tásokra és nem helyeznek kilátásba szükséges intézke- déseket a hibák kijavítására. © Melyek a további ter­vek? — Munkánkat mind a me­gyei, mind a járási népi el­lenéffeési bizottsógekhan. «és különösen a községi népi el­lenőrzési csoportokban, ahol aktíváink nagyobb többsége dolgozik, tovább folytatjuk. Úgy gondol juk, hogy vizsgálataink nyomán ha­tékonyabb intézkedések születnének, ha széle­sebb körben tudnánk nyil­vánosságot biztosítani a népi ellenőrzés megállapí­tásainak. És itt nemcsak az újságok­ra, a sajtóra gondolok. Ezen­kívül i.s törekszünk majd egyes^ vizsgálati anyagoknak nyilvános helyi an ké tokon, aktívaértekezlefceken történő megtárgyalására. Nagyon hasz. nosnak tartanánk, ha a köz­ségi népi ellenőrzési csopor­tok tovább erősödnének és a helyi pártszervezetek irányí­tásával. a tanácsok vezetői­vel együttműködve, sok kija­vítható hiányosságra hívnák fel a figyelmet, hathatósab­ban segítenék a szocialista építést falvajnkban. (h. f. p.) fel. Elmondotta: — az idei év­ben tovább akarnak fejlődni. Ezért több új intézkedést terveznek. A munkaegység-elszámolás helyett az anyagi érdekeltsé­gé jobban figyelembe vevő ösztönzőbb jövedelemelosztási formát vezetnek be. Az állat- tenyésztésben is új munkanor- mákat vezetünk be, és az is­tállókban dolgozók számára idén öltözőszobákat, mosdó- helyiséget, munkaruhát bizto­sítunk. A közös termelés mel­lett gondot fordítunk arra is, ■ hogy ne csökkenjen a szö­vetkezeti gazdák háztáji állatállománya sem. Minden tehén után 15 mázsa lucernát, 10 mázsa fűszénát, 50 mázsa répaszeletet biztosí­tottunk. — Az elsőbbséget nem ad­juk oda egykönnyen — mon­dotta. — Ezért tovább aka­runk haladni, még többet akarunk termelni az új év-ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom