Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

4 trsr ur.cvei 1564. JANUÁR 9, CSÜTÖRTÖK A BElüGYÍAifttSZTÉRSÜM Szerved 1964. január 4-én elő­zetes letartóztatásba helyez­ték Kari Eisenacher nyu­gatnémet állampolgárt, kulm- bachi lakost. Nevezett idegen állampolgár külföldre szökési kísérletéhez nyújtott segítsé­get. Az ügyben a vizsgá­lat folyik. JÓÉRT-JÓT Egészen a múlt év vegéig a Mechanikai Művekben gyár­tották a MIKAPÉ-t, az elekt­romos ipar fontos szigetelő­anyagát. Mivel a gyár egyre fontosabb feladatokat kap a „Öngyógyító“ kondenzátor Csökken a mosógépek és a centrifugák hibalehetősége A mosógép- és centrifuga- tulajdonosoknak sok bosszú­ságot, kiadást jelent, ha zár­latos lesz a kondenzátor. A hiba úgy keletkezik, hogy ha az alkatrész a megenge­dettnél jobban felmelegszik, az úgynevezett fegyverzete­ket egymástól elszigetelő pa­pír elég, s megszűnik a szige­telés. Az idén üzletekbe kerülő gé­pek vásárlóit már nem ér­heti ilyen károsodás, mert a Mechanikai Művek nemré­gen megkezdte az „öngyógyí­tó” kondenzátorok gyártását. Ez a kondenzátor -maga szün­teti meg a hibát. Uj allcotó­rcszként úgynevezett metál- papírt használnak. Ezen. vé­kony alumíniumréteg van. Ha a kondenzátorban zárlat ke­letkezik, a hiba környékén levő fémréteg annyira fel­melegszik, hogy elpárolog, s így önmagától megszűnik az érintkezés. A metálpapír használatával lényegesen meg­hosszabbodik a kondenzátor élettartama. Az idén a Mechanikai Mű­vekben elegendő „öngyógyí­tó” kondenzátort készítenek az Ikladi Műszergyár ré­szére, ahol a mosógép- és centrifugamotorokat gyártják. (MTI) Különleges mintázatú, vastagszálú, tiszta gyapjú sportpuló- rereket mutatunk be a Budapest Kötő ütsz idei téli kollek­ciójából. Norvég mink ju elegáns sportpulóver híradástechnikai ipar gyors ütemű fejlődésének elősegíté­sére, a felsőbb szervek úgy döntöttek, hogy 1964-től más gyárban készítik majd a Ml- KÁPÉ-t. A döntés ésszerű. Nem is kellene írni róla, ha a legjobb szándék ellenére is nem oko­zott volna némi bonyodalmat. Azért érdemes ezt megemlíte­ni, mert mint cseppben a ten­ger, tükröződik benne néhány gyártási és tervezési merevség. Köztudomású, milyen sok gonddal-bajjal jár egy gyárt­mány áttelepítése, még akkor is, ha előzőleg, különösebb ne­hézségek nélkül foglalkoztak készítésével. Bizony beletelik néhány hónap, amíg az új he­lyén „belövik”. De mi legyen addig? A fel­használó vállalatok akasszák szegre a szerszámot, és várja­nak az új tervév első szállít­mányára? Ezt kérdezték ma­guktól a Mechanikai Művek vezetői is, amikor megtudták, mi lesz a MIKAPÉ sorsa. Úgy okoskodtak, begy bár az 1983- as tervet teljesítették, enge­délyt kémek a minisztérium­tól; a felhasználó gyárak 1964. évi zökkenőmentes tervtelje­sítése érdekében engedélyezze­nek bizonyos mennyiségű többletgyártást. Megkapták az engedélyt és 2142 kiló MIKAPÉ-t gyártot­tak terven felül. Ezt a mennyi­séget megfelelő arányban el­osztották a megrendelők kö­zött. Bizonyára nagyon örültek a figyelmességnek, a segítőkész­ségnek ezek a vállalatok. Igen, örültek, de amint megtudtuk, örömükbe üröm is vegyült. örültek annak, hogy addig is, amíg az új helyen megtanul­ják a MIKAPÉ gördülékeny gyártását, nem fáj a fejük, mert néhány hónapi készlet ott áll a raktárban. Ez tehát jó. Az azonban már gond volt, hogyan számolják ei a terven felüli mennyiséget. Előbuk­kantak a pénzügyi bonyodal­mak. Általában helyes, ha a raktárkészlet felduzzasztásáért a bank büntetőkamatot ró a vállalatokra. Ebben az esetben azonban kivételt kellene ten­ni, mert különleges helyzetről van szó. Ila nehezen is, de áthidal_ ták az említett nehézségeket, a tanulságot mégis le kell vonni. Kissé rugalmasabbak­ká kellene tenni az egyéb­ként helyes intézkedéseket, mert bizonyára nagyon sok vállalat vezetői — félve a hát­rányos következményektől —, még akkor sem segítenek ha­sonló gondokon, ha — megte­hetnék. F. I. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK FEKETE MÉSZ Természetesen nem a színe az, de „feketén”, vagyis jogo­sulatlanul égetik és hozzák forgalomba. Még pedig leg­gyakrabban Pilisszentkereszt- ről. Ősi mesterség a mészége- tés ebben a faluban, s noha már évek óta tilalmas, mégis sokan folytatják. Sőt nemcsak égetik, de keres­kednek is vei®, ami engedély nélkül szintén törvénybe ütköző cselekmény. Elő-előfordul azután, hogy tet­ten érik a mésszel feketézői­ket és szabálysértési eljárás indul ellenük. Ez történt még tavaly késő ősszel Pomázon is, ahol a rendőrség egyszerre két pilisSzentkereszti mésszel megrakott szekérre lett figyel­mes. Egven-egyen közel nyolc mázsa ..fekete” mész fehérlett és kínálta magát. A rendőr­ség a meszet lefoglalta, a mésszel kereskedő Szabó Mi­hály és Szeifert Ferenc pilis- szentkereszti lakosokat pedig feljelentette. Alig egy hónap­pá' utóbb Szabót és Szeifertet Piispökhatvanban kapták rajta. Mindegyikük két->két mázsa maga égette meszet adott el mázsánként 150 forintért, tehát a forgalmi árnál jóval maga­sabban. Ezek után kerültek mind a ketten a szentendrei járás sza­bálysértési előadója elé. Tár­gyalásukon kiderült, hogy nem először. Szeifert Ferencre 1962- ben tűzifa jogosulatlan árusítá­sa miatt már 200 forint, Szabó Mihályra pedig mész jogosu­latlan árusítása miatt 1962 nyarán 150, őszén pedig 200 fo­rint pénzbírságot róttak ki. Ezt is figyelembe véve, a most el­követett kétrendbeli jogosul'’*. lan iparűzés, kereskedés és árdrágítás miatt Szeifert Fe­rencet 1000, Szabó Mihályt pe­dig 1200 forint bírsággal súj­totta a hatóság, hogy mint in­dokolásában rámutat, a súlyos szabálysértési cselekmények folytatását a jövőben abba­hagyj áíc Talán a két megbírságolt va­lóban tartózkodni fog a mész­szel való üzérkedéstől, de a rá­juk kimért súlyos pénzbírság másokat is visszatart-e az en­gedély nélküli mészégetőstül? Hiszen a csábító alkalom meg­maradt. Pilisszentkereszt ha­tárában ott a mészkő, csak ki kell égetni, a nagy mészégető vállalatok és szövetkezetek pedig nem termelnek elég me­szet. Sok az építkezés falun és a tisztasági igények is meg­növekedtek, gyakrabban me­szelik házukat az emberek. Mész pedig nem mindig kapható a.TÜZÉP-telepen, tehát az üzérek drágább áron is el tudják adni. Nem lenne-e helyes Pilis- szentkereszten a most feketén dolgozó mészégetők szövetke­zetbe tömörítésére még egy kí­sérletet tenni? Jó] járnának ezzel a fogyasztók, s törvényes keretek közepette dolgozhat­nának azok, akik ma nyerész­kedési vágyból elég gyakran megpróbálják kijátszani a tör­vényt. A jubileumok esztendeje Bátran mondhatjuk: az idei év a jubileumok esz­tendeje. Cegléden számos évfordulót ünnepelnek 1964- ben. Mint ismeretes, május 8-án lesz 600 éve, hogy Ceglédet várossá nyilvání­tották. A jubileumra máris nagyszabású előkészületek folynak. Nem feledkeznek meg a városban arról sem, hogy Dózsa György 450 év­vel ezelőtt 1514. május 17-től június 2-ig tartózkodott Ceg­léden-. Áprilisban a Rákóczi- szabadságharc ceglédi vonat­kozásainak lesz 260 éves év­fordulója. Június 22-én lesz 50 éve, hogy Károlyi Mi­hályt képviselővé választot­ták. Az idén ünnepük az első ceglédi újság, a „Czeg- léd” megjelenésének 85. év­fordulóját is. A Kossuth gimnázium is ritka szép ju­bileumhoz érkezett el. Eb­ben az évben ünnepli 65 | éves fennállását. A város | nagy írószülöttje, Kárpáti Aurél emlékét is kegyelet­tel őrzi. December 5-én lesz 80 éve, hogy született. No­vember 4-én ünnepük meg a város felszabadulásának 20. évfordulóját. Helyreállítják a telefon­összeköttetést A zord tél következtében Monoron is igen sok tele­fon „megsüketült”. Baj volt a kábelekkel és a helyreállí­tási munkálatokat szinte ki­látástalan volt megkezdeni. A légvezetéktartók és a veze­tékek leszakadtak, ez okoz­ta a hibák jelentős részét. Az elmúlt napokban azon­ban enyhébbre fordult az időjárás és a kiváló távirda- szakemberek azonnal hozzá­kezdtek a telefonvonalak ki­javításához. Még mintegy hatvan állomás „süket”, elő­reláthatólag azonban január 15-ig valamennyi telefonelő­fizető örömére helyreáll az összeköttetés. Tavaszra a te- lenfonhálózat légvezetékeinek többségét földalatti kábel­vezetékkel cserélik fel. HASZNOSÍTJÁK A HOMOKOT A monori járásban mind­össze egy termelőszövetkezeti csoport működik, a vasadi — Pipa-invázió. A megyei tanácsi faipar idén 16 száza­lékkal több árut készít, mint 1963-ban. Ennek keretében Solymáron 72 ezer helyett, 100 ezer négyzetméter par­kettát, Nagykőrösön pedig 40 ezer helyett 360 ezer export­pipát gyártanak. Kossuth Tszcs. Tagjai első­sorban a homok hasznosítá­sára szövetkeztek. Ezenkí­vül eddig már építettek egy 50 férőhelyes növendékmar- ha-istállót, egy 600 férőhe­lyes birkahodályt és egy új irodaházat. Szépen fejlődik 310 hízójuk is. Úgy tervezik, hogy az idén újabb 20 hold gyümölcsöst telepítenek a homok megkötésére. iléí család új otthona A Monori Állami Gazdaság jóvoltából eddig hét száraz­hegyi család költözött be az újonnan átalakított, csinos, szoba-konyhás lakásokba. A tavasz folyamán tovább foly­tatják az építkezést. A most átalakított lakásokat kívülről is tatarozzák. Az elavult zsúpfedelet pedig cseréptetőre cserélik ki. Szilveszteri mérleg A számok bizonysága sze­rint is kitűnően sikerült Nagykőrösön az idei Szilvesz­ter. Az Aranykalász Étterem­ben mintegy háromszázan ün­nepeltek, búcsúztak jó han­gulatban az óévtől. A többi között 180 adag Aranykalász- tál fogyott el, 96 üveg pezs­gőt bontottak fel és 300 üveg palackozott bort ittak meg a jókedvű vendégek. Estétől reggelig közel 200 dupla feke­te került az a^talokra. A Vénusz Eszpresszóban is jól telt a szilveszter. Az utolsó vendég újév napján reggel 10 órakor csukta be maga mögött az ajtót. A mérleg: 70 üveg pezsgő, 1500 dupla fekete■ ösz- szesen több mint 15 000 forint bevétel. A Kőrisfa Cukrászdá­ban 80 üveg pezsgőt fogyaszt tottak a vendégek és 250 liter tokaji aszúval, illetve egri bikavérrel koccintottak. Húsz holddal többet... A nésv nagykőrösi termelő, szövetkezet jelentős munkát végzett a múlt év őszén a szőlő- és gyümölcstelepítés­ben. összesen 320 hold szőlőt és 85 hold gyümölcsöst tele­pítettek. Az előirányzatot túl is szárnyalták: szőlőből 20 holddal nagyobb területet te­lepítettek. mint amennyit elő­írtak számukra. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Vége a szép üzletnek. Hosszas nyomozás után bűn­vádi eljárás indult a tár­sadalmi tulajdon kárára bűnszövetkezetben elkövetett lopás, csalás, orgazdaság és üzérkedés miatt Adamek Ferenc pomázi bognármes­ter és 16 bűntársa ellen. A pomázi bognármester a fővárosban, „feketén” űzött iparként, egy özvegyasszony asztalosműhelyében ablakre- dőnygyártásra rendezkedett V feas%talás Fehér norvég mintás sportputóver (MTI Foto — Balassa Ferenc felv.) nőt egyedül a beteg­gel. Az öreg asszony pillái lezárulnak, könny buggyan ki szeméből. Könnyes lesz a szeme a másik, a fiatal nőnek is, nem tudja mitévő le­gyen. Szerencsére aj­tó csapódik, egy or­vos még csak most cserélte fel fehér kö­penyét a télikabáttal és indulna haza, de megtorpan, a folyo­són fekvő öreg asz- szony előtt. Kezébe veszi a papírokat, né­zi a leleteket, olvas­sa a tüneteket, vizs­gálati eredményeket, semmi kétség, a kör­zeti orvos diagnózi­sa helyes. súlyos agy érelmeszesedése van a hetvenhat éves asszonynak. Két nap­ja nem tud lábra áll­ni, azóta nem is evett, nincs aki meg­etesse. Az asszisz­tensnő teát forral, va­lahonnan kekszet ke­rít, enni ad a beteg­nek, az orvos pedig ez alatt telefonon in­tézkedik, ágyat sze­rez, jöjjenek a men­tők, vigyék kórházba. Aztán széket húz. le­ül az öreg néni mel­lé, ne maradjon ad­dig se egyedül. — Nincs gyereke? — kérdezi tőle. — De van két fiam. Az egyik nálam volt múlt tavasszal. — Talán külföldön laknak, hogy olyan ritkán látja őket? — Budapesten la­kik kérem mind a kettő. — Harminc kilo­méterre magától és be. Az essJingeni redőnyök­höz szükséges anyag zömét állami építkezésekről „sze­rezte”. Adamek redőnyeit tucatnyi ügynök értékesítet­te vidéken. Csak az ügy­nököknek 18—30 ezer fo­rintos jutalékok ütötték markukat. A gátlástalan vál­lalkozó és cimboráinak bűn­ügye most került az ügyész­ség elé. Szilveszteri garázdaság. Szé­les Tibor, tóalmási férfi fa­lujában, a Petőfi utcában ment szilveszter éjjelén, alig néhány perccel az új esz­tendő beköszönte előtt. Zá- belék háza előtt járt, ami­kor a kapuból előlépett a házigazda, Zábel János 49 éves helybeli tsz-tag, és Ba­logh Ferenc 18 éves ipari tanuló és se szó, se beszéd, karóval véresre verték. A két garázda férfi részeg volt; Súlyos testi sértés bűntette miatt bűnvádi eljárás in­dult ellenük. Betörő járt a keddre vir­radó éjszaka a Dunakeszi Vagongyár büféjében. Némi készpénzt, élelmiszert és italt lopott. A nyomozás fo­lyik. _A hernádi kettős betörés­ről, amely hétfőn hajnal­ban történt, hírt adtunk la­punk tegnapi számában. A rendőrség elfogta a tettese­ket: D. János 16 éves bu­dapesti, V. Dániel 17 éves abonyi és A. János 16 éves monori fiúkat. Mindhár­man py aszódi nevelőintér zetbő' --öktek meg az el­múlt he r-kben. őrizetbe vet­ték őket. mégis olyan ritkán látja őket? — Sok a dolguk a minisztériumban. Az orvos lecsüg- geszti a fejét, nem kérdez tovább, csak hosszú hallgatás után szólal meg vigasztaló hangon: — Bizony sok dol­ga lehet a fiainak, három éve is volt egy betegem, azt sem látogatta sűrűn a fia. Igaz. sok vidé­ki öreg néni fordult már meg nálam, aki­nek szintén vitte már valamire itt Pesten a gyereke, de azért gyakran felkereste, \ törődött az öreg ma- , mával. Talán nem is az öreg \ beteg asszonyt, in- \ kább önmagát vigasz- \ tál ja ezzel az orvos.: A beteg nénit a: mentők az idegklini- \ kára vitték. \ Sz. E. í ! A mentő néhány ! papírlapot nyújt át \ az asszisztensnőnek, í a beteget pedig a so- \ főrrel együtt leemelik \ a hordágyról és rá- í fektetik a rendelőinté- l zet folyosóján álló í tolókocsira, aztán \ szalutál, siet vissza ! Gödöllőre, sok még a l dolog. t — Már vége a ren­í delémek — szól az l asszisztensnő és ide­l gesen pillant a papir­1 lapra, meg a beteg­! re. Nagyon szerény, j régi ruhákba öltözött \ törődött öreg asszony '' néz rá a tolókocsiról. • ( — Mi meg nem l visszüi: vissza. Sen- \ kije sincs, egyedül él, t már járt.ányi ereje I sincsen — mondja a ( mentő és megindul ; kifelé, ott hagyja a \ már kiürült rendelő, í intézet folyosóján a í lépelődő asszisztens-

Next

/
Oldalképek
Tartalom