Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

ttucvrUt Wiiritm iírni. január a. csütörtök U THANT BESZÉDE Mint a Reuter Hírügynök:- ] ség közli. U Thant ENSZ-főtit- j kár kedd este a Columbia ! Egyetemen beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a nem- i zetközi feszültség csökkenésé­nek szempontjából bizalom- ) keltő hangulatot keltettek a j közgyűlés legutóbbi üléssza-; kán keleti és nyugati részről i egyaránt elhangzott békülé-! kény nyilatkozatok. Elismerés- 1 sei beszélt arról a megállapo- 1 dúsról, hogy a nagyhatalmak i nukleáris hadviselésre nem' használnak fel mesterséges j holdakat. Megállapította, hogy a jó egyetértés aranykorszaka í Az NDK kormányának újabb békés kezdeményezése még nem következett el. de ..a felhőkben már ezüstös fények csillognak”. Elismeréssel adózott a Szov­jetuniónak azért, hogy csök­kentette katonai kiadásait. Méltatta az amerikai fegyver­kezési kiadások mérséklésére tett erőfeszítéseket is. Ma kedvező a nemzetközi légkör — állapította meg a főtitkár — és ezért mindent el kell követni a helyzet további javításáért. Nem szabad meg­engedni. hogy a világ válság­ból válságba kerüljön, mert a múltban ilyenkor a nyílt há­ború szélére sodródott az em­beriség. A világot fenyegető legnagyobb veszély ma a nuk­leáris fegyverkezési verseny, amelynek véget kell vetni — hangoztatta. — Ma mindenki­nek harcolnia kell a széthúzás ellen. Lándzsát tört a békés együttélés gondolata mellett, amellyel szemben nincs ész­szerű alternatíva. ü Thant felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-nek az új esztendőben esetleg még job­ban szemmel kel] tartania a közép-keleti problémákat. Kihez hasonlít?... Valahányszor Barry Gold- water amerikai szenátorról hallottam, olvastam, visszatért bennem a nyugtalanító kérdés: kire emlékeztet engem ez az ember? Kire hasonlít? Vala­honnan roppant ismerős! Azt mondja például legutób­bi televíziónyil atkozatában: „Elnökké választásom esetén felmondanám a moszkvai atomszerzödést és felújítanám a légköri nukleáris robbantá­sokat ...” Aztán: „Megígérhe­tem, hogy az Egyesült Álla­mok azonnal fakcpnél hagyná az ENSZ-et, ha helyreállítanák Kína jogait a világszervezet­ben.’­Ez a hangnem, ez a tónus honnan olyan ismerős? Vagy például: „Elnökké vá­lasztásom esetén nem haboz­nék megvonni az Egyesült Ál­lamok diplomáciai elismerését a Szovjetuniótól, ha ezzel bár­milyen engedményt kénysze- ríthetnék ki . .És végül: „Ha elnökké választanának, nem látnám akadályát, hogy Knba- ellenes támadás eseten az ÜSA légiereje támogassa a kubai emigránsokat...“ Hol hallottam ehhez hason­lót? Hol? Megvan! Tavaly nyáron a Hárshegyen jártam. Egy sárga ház kertjében virágot locsolt egy ember. Egyszer csak hóna alá kapta a gumislagot, csövét láthatatlan ellenfelére irányí­totta s vadul felordított: — Fel a kezekkel! Köss, mert lövök! Kinyírom az egész világot! Megszólalásig hasonlított Goldwaterra. ny é. Mit tenne Goldwater, ha elnökké választanák? Goldwater szenátor az amerikai jobboldal együk vezér­alakja hétfőn sajtóértekezletet tartott és ezúttal Kuba ellen i intézett szélsőséges kirohanásokat, „Ha elnökké választaná* i nak, ókkor egy amerikai segítséggel indított Kuba-ellenes tá- | madás esetén az Egyesült Államok légiereje támogatná a kubai j menekülteket” — jelentette ki, majd hozzáfűzte: ..Kiképezném, i fegyverekkel látnám el és Kubára dobnám át a menekülte­ket”. Goldwater véleménye szerint Kubáról nemcsak Fidel Castrót kell eltávolítani, hanem „a szigeten ki kell irtani még a kommunizmus irmagját is”. Kuba autóbuszokat vásárol Angliától tévedésekkel törekszik a béke biztosítására. A szenátor végül hangoztatta, hogy bízik a Hruscsov új kezdeményezésé­ben kifejezet békeeszmék dia­dalában, mert azok egyre nép­szerűbbé válnak, egyre több jószándékú embert nyernék meg. NEW YORK Egy Ohio állambeli befolyá­sos amerikai lap, a ..Des Moi­nes Register” vezércikkében a következőket írja: A szovjet javaslatok megérdemlik azt a különös figyelmet, amellyel az Egyesült Államok és szövetsé­gesei fogadták. Ostobaság azt gondolni, hogy az államok kö­zötti feszültség enyhítése ér­dekében semmit sem lehet tenni. Folytatni Kell a béke | a kubai kormány fejlesz- | teni kívánja az ország köz- j úti közlekedését és négymil- \ Hó font értékben 400 autó­buszt rendelt az angol Ley- land Motors Corporation cégnél. Az Egyesült Államok kor­mánya már korábban érte­sült. a megrendelést megelő­ző tárgyalásokról, és — mint az AP jelenti — sietett ezzel kapcsolatos „nézeteit” Lebontják a barikádokat CIPRUSI HELYZETKÉP A fegyveres harcok okairól szólva az elnök elmondotta, hogy a török kisebbség veze­tői — Kücsivk alelnök kivéte­lével — török csoportokat fegyvereztek fel. Ezért súlyos felelősség hárul a török nem­zetiség vezetőire. A vezetők a tűzszünet közzététele után is ellen teles utasításokat ad­tak ki. A nézeteltérések to- vábbszítására törekednek, hogy így tegyék lehetővé An­kara beavatkozását Ciprus ügyeibe — mondotta végül Makariosz. Rosszidesz, Ciprus állandó ENSZ-küldötte kedden este újabb tanácskozásokat folyta­tott, U Thant főtitkárral. A megbeszélésen ENSZ-megíi- gyelö Ciprusba küldéséről volt szó. Tüntetések és eüentüntetések Algériában Nyugati hírügynökségek az algériai sajtószolgálatra hivat­kozva jelentik, hogy kedden kormányellenes tüntetések zaj­lottak le Oranban és az orani körzet más nagyobb városai­ban. A francia zászlók alatt felvonuló mintegy 350 túlnyo­móan fiatalkorú tüntető kor­mányellenes jelszavakat han­goztatott, Ferhat Abbaszt és Ben Kheddát, Ben Bella el­lenfeleit éltette. Medeghri algériai külügy­miniszter a kedd esti minisz­tertanács után a sajtó képvise­lői előtt kijelentette, hogy a felelőtlen fiatalkorúakat reak­ciós és ellenforradalmi elemek irányították. Az ország nehéz gazdasági helyzetét, a munka- nélküliséget használták fel ürügyként saját akciójuk érde­kében. A kormány — mondot­ta — megtette a szükséges in­tézkedéseket. A tüntetések résztvevőit letartóztatták. Az ellenforradalmi tüntetés után néhány órával hétezren vonultak fel Oran utcáin <t kormányt éltetve, hitet téve a szocialista eszmék mellett. közölni az angol kormány- nyál. Ennek ellenére létre­jött az üzlet a kubai kor­mány és az angol cég között. A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője kedden sajtóértekezleten nyilatkozott az ügyről. Az Egyesült Ál­lamok kormánya — mon­dotta — sajnálattal látja az üzlet megkötését, mert ez nem szolgálja a Kuba elszi­getelésére, gazdaságának gyengítésére irányuló erőfe­szítéseit. Az angol kereskedelemügyi minisztérium szóvivője ked­den este elhatárolta magát az autóbusz-eladás miatt ki­nyilvánított amerikai rosz- szallástól. A szóvivő kije­lentette, hogy az angol cé­geknek jogukban van eladni cikkeiket, amikor lehetősé­gük van rá. , Anglia soha­sem bojkottálta Kubát és nem látja semmi okát, hogy feladja ezt az álláspontját. „Széles körű kereskedelmet bonyolítunk le Kubával” — mondotta. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a kormány csak akkor lép­ne közbe, ha stratégiai em­bargó alá eső áru eladását kellene megakadályoznia. >N\\\\NWí«V\\\\\\NN>\\\\\\\\\\\\\V\VXN^ VADASZ FERENC: (33) A timmimúi 'é tél '/f Amikor megemlítette Ka- í szásné, hogy őt eleinte Ilonka ? érdekelte. Kati felugrott, el- { fordult. Látszott, erről már többször beszéltek otthon, ezt \ már valószínűleg neki is fel- \ bány^ongatta az anyja ... \ Nem volt kellemes ... { Mit felelhetett? Mondta vod- J na el, hogy mennyivel kü- í lönb Kati a nővérénél, hogy 6 mint vélekedik Ilonka élét- \ felfogásáról, viselkedéséről? ; Szerencsére erre nem volt J szükség, mert éppen bejött \ Ilonka, és elvágta a beszélge- J tés fonalát. Feltűnően vidám í volt. a ruházata pedig: mint £ egy idegené. Valahogy nem 11- i lett a lakásba, a társaságba. {Más levegőt, hozott magával. í illatot, gyűrűt az ujján. ; Azelőtt nem volt gyűrűje. \ 5 sose látott gyűrűt a kezén } — ondóiéit hullámokat a ha- í jóban. Mintha az anyja is csak £ akkor vette volna észre a vál- £ tozást. Nézte őt. Ilonkát, az- {tán Katát és zavartság lát- \ szott az arcán ... \ £ öt percnyire lehetett Yar- £ gháék házától. Visszafordult. ^ Most már csak arra tudott í gondolni, hogv mi vár ott rá. ^ mi lesz a dolga, í Kgy lócáit erősebben dooo­gott a szíve: az egész ügy eiég izgalmasnak Ígérkezett. Pontos időben nyitott be a kapun. Balra, a szalmába öl­töztetett nyomós kút mögött, sűrű függöny fedte az ala­csony ablakot. Csak keskeny fénysáv szűrődött ki. vékony vonalat festett a kút körüli jéghártvás tócsára. 45. FELHÍVÁS A LEVEN­TÉKHEZ! A lakás gazdái — idős há­zaspár — a konyhában vacso­ráztak. Rézmozsárra állított petróleumlámpa világított előttük az asztalon. Ók en­gedték be a megbeszélt há­rom kopogtatásra. Nem mond­tak. nem kérdeztek semmit, csak kinyitották a szoba aj­taját. — Odabent van a kis ro­kon — mondta a bajusza alatt Vargha. Kálmánra érthette. S ő nem tudta, hogy Csabai rokona-e valóban az idős munkásnak, vagy csak... De nem is lé­nyeges. Ott volt Kálmán mellett Aliz is. A fiú galléros szvet- terben volt. A szobát a kony­ha felől fűtötték és most a csukott ajtón át nem mehetett be a meleg. A lány otthono­san, télikabát nélkül csino­sabbnak tűnt. mint amilyen­nek a cukrászdában látta. Bzőke, válláig érő haját közé­pen választotta el, a szeme egészen világoskék volt, álla kiesi és akaratos. Ö is puló­vert viselt zöldet, mint Kál­mán, arasznyi széles, keresztbe futó fehér csíkkal a mellén. Beszélgettek egy keveset, az­tán előkerült az ágy alól egy faláda. Abból rongyok alól a sokszorosító gép. Röpirat készült: FELHÍVÁS A LEVENTÉK­HEZ! „Tartsatok velünk, a har­coló munkásokkal!” — Gondosan, tisztán kel dolgozni, hogy a szöveg ol­vasható legyen — mondta Csabai. A friss levonatok nedvesen csillogtak a festéktől. A pad­lóra. a kanapéra, az ágytaka­róra fektették sorban vala­mennyit. egymás mellé, hogy a helyet kihasználják, s lépni, mozogni is tudjanak. Körül­ményesen. lassan ment a munka, de egyfolytában kel­lett megcsinálni. Papírt, festé­ket. .stencilt és semmilyen más holmit nem hagyhattak vissza. A munkát be kellett •feiezni. ha egv éjszakájukba kerül is. Szerették volna, ha sikerül elkészít en i ök néhány százat a felhívásból. Munka közben csendben be­szélgettek. Ferinek újra eszé­be jutott mindaz, ami oda­felé a villamoson foglalkoz­tatta. Kálmán és Aliz látták: valami nagyon ránehezedik. — Nem osztanád meg ve­lünk a gondodat? Olyan kedvesen és melegen érdeklődtek, hogy nem hall­gathatta el: — Tudjátok, néha — hát hiába — az ember nehezen igazodik el a saját dolgain is. — Hát persze — mondták —, megesik. — Ti is voltatok már így? •— Hát hogyne..; — Van egy barátom, vagy csak ... most azt hiszem egy ideig nem fogok találkozni ve­le... A Telefongyárban dol­gozik ... Az azt tartja, hogy aki a saját dolgaival nyava­lyog. az nem való közénk, az nem lehet jó elvtárs. Azok ketten mosolyogtak, — Az a fiú valami fakir le­het csóválta a fejét Kálmán; —- Aki másokkal törődik, az a saját életét is okosan irányítja. — De ő azt mondja, aki a maga bajával prob lém ázik. az szentimentális és individualis­ta. — Nevetséges — mondta a lány. — Emberek vagyunk. Ha a torkod bedagad, nem éne­kelhetsz. ha a gyomrod gör­csöl. nem lakmározhatsz. Csak tiszta fejjel és nyugodt lelki­ismerettel tudsz dolgozni. Az agyunk, a szívünk a magán­életünkben is és a mozgalmi munkában is velünk van. — Ilyen értelemben tényleg elválaszthatatlan a mozgalmi munka és a magánélet — bó­lintott Kálmán. — Azt hiszem, minden érte­lemben — mondta a lány. — Azért kispolgári nyavaiy- gás is létezik — érvelt Csabai. — Világos. Feri felsóhajtott: — Ez az, Azt hisásem, a* enyéim is ilyenek. — Ne haragudj — nyugtatta Kálmán. — Nem úgy értet­tem. Feri Ilonkáról és Katiról be­szélt. Maga sem tudta, miért tette. Hiszen azok ketten ép­pen olyan fiatalok voltak, mint ő, aligha várhatott tőlük segít­séget, tanácsot. Vagy talán ép­pen az bírta őszinteségre, hogy Aliz és Kálmán olyan nagyon egyszerűen, olyan nagyon ter­mészetesen átlépték azt az ár­kot. amelyet ő még átha iha­tatlannak érez? 46. FORRADALOM ES SZERETET ók együtt jártak, szemláto­mást becsülték egymást, volt erejük hozzá, hogy együttesen álljanak egy nagy cél szolga­latéba. — Féltem, hogy a szűtöfe megszólnak, afféle eső! csap alaknak tartanak, aki eiőbb az egyik, aztán a másik lá­nyuk után szalad. De hát.*.« (.Fcny tatjuk) llnnt0* « liolol—nt/u fjei! i risen» ii t) rítt Sir Alev Douglas Home an­gol miniszterelnök külpoli­tikai beszédet mondott ked­den este választókerületé­ben, a skóciai Kinrossban. Home egyebek között ki­jelentette; „Anglia már több éve vallja, hogy a nukleá­ris fegyverzet a tökéletes­ség és mennyiség olyan fo­kára ért, ahol már elképzel­hetetlen a háború a Szovjet­unió és a Nyugat között. Ebből logikusan követke­zik — folytatta Home —, hogy bár nem engedjük ki kezünkből fegyvereinket, de keresnünk kell Oroszország­gal a megegyezés területeit és növelni kell vele kapcso­latainkat". Home így folytatta: ..Hrus­csov miniszterelnök felhívá­saiban arra szólított fel, hogy meg kell bélyegezni az erőszak alkalmazását mint a politika eszközét. Hruscsov ezzel nyilvánvaló tanújelét adta annak, hogy el akarja kerülni a háborút a Nyu­gattal”. A Hruscsov-üzenet visszhangja i megszilárdítására irányuló po­1 litiká.t. I HAVANNA 1 Bias Roca. a Kubai Szocia- i lista Forradalmi Egységpárt i Országos Vezetőségének tagja ! ezeket mondotta: Hruscsov üzenete időszerű, mivel a vilá- ; gon vannak olyan térségek, ahol a területi és határviszá­lyok következtében a békére! súlyos következményekkel já- j ró katonai konfliktusok kelet- I kezhetnek. Nyikita Hruscsov | javaslata óriási .támogatást je­lent a gyarmati rabság alól felszabadulni törekvő népek­nek. RIO DE JANEIRO Araujo Castro, brazil kül­ügyminiszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy kormánya most tanulmányozza az állam­főkhöz intézett Hruscsov-üze- netet. PÁRIZS Jacques Duclos, a Francia KP Központi Bizottságának titkára kijelentette, hogy Hruscsov üzenete ismételten igazolja a Szovjetunió béke- szándékát. Elősegíti a nemzet­közi feszültség további enyhü­lését és a jobb, békés együtt­élést. RÓMA Az olasz béketanács elnöke Velio Spano szenátor rámuta­tott.: a Szovjetunió megint be­bizonyította, hogy konkrét in­vánosságra hozta, majd szer­dán a többi lap is beszá­molt róla, holott az NDK kormánya az ügyet bizal­masan kezelte. Bizonyos je­lek tehát arra mutatnak, hogy a nyugat-berlini helyzet normalizálásának ellenségei szándékosan újabb indiszkré­ciót követtek el, hiszen min­den lehetőségükre álló esz­közzel igyekeznek megakadá­lyozni, hogy ismét ésszerű megállapodás jöjjön létre a két tárgyaló felet, kölcsönö­sen érintő kérdésekben. Willy Brandt nyugat-ber­lini polgármester kedden sajtóértekezleten közölte, hogy Willy Stoph, az NDK első miniszterelnöklielyettese, aki Otto Grotewohl betegsége miatt jelenleg a miniszterel­nöki leendőket látja el, le­velet intézett hozzá. Üzene­tében Willy Stoph azt ja­vasolta, hogy Brandt a tár­gyalások megkönnyítése és meggyorsítása céljából szemé­lyesen találkozzék Alexander Abusch-sal, az NPK miimisz- terelnökhelyettesével. Berlini politikai körökben rámutatnak: az NDK kor­mányának ez az újabb lépése magasabb szintről indult el, mint az első, hiszen a si­kerrel végződött első akciót Aibusch miniszterelnök-helyet­tesnek, a folyamatban levő második kezdeményezést pe­dig a miniszterelnöki teen­dőket ellátó Stoph nalk a levele vezette be. Ez a tény csak aláhúzza, milyen nagy je­lentőséget tulajdonít a Né­met Demokratikus Köztár­saság kormánya a további tárgyalásoknak és mennyire elősegíti, hogy Erich Wendt államtitkárnak és Horst Kor- 1 bér szenátusi tanácsosnak a hét második felére tervezett tanácskozása ne csupán az i utazási engedélyek ügyében j december 17-én kötött egyez- ! ménv záróakkordja, hanem egyúttal újabb megállapodó- j sok kiindulópontja is le- j gyen. ■ Néhány nyugat-berlini.....lap J s levelet már kedden nyíl- | Ciprus szigetén szerdára lé­nyegében nem változott a helyzet. Habár a fegyveres harcok szünetelnek és vidé­ken a helyzet némiképpen normalizálódott, a fővárosban, Nicosiában a légkör továbbra is feszült — jelenti az AFP. Nicosiában közölték, jólle­het a törökök és görögök meg­állapodtak abban, hogy le­bontják a barikádokat, az an­gol csapatok a semleges öve­zetben maradnak. Az angol alakulatokat csak akkor tá- volítják el a Nicosiában léte­sített semleges övezetből, „amikor azt Peter Young, az egyesített görög—töröli és an­gol csapatok főparancsnoka jónak látja”. A ciprusi törökök szélsősé­ges csoportjai nemcsak a gö­rög nemzetiségű lakosokat ül­dözik, hanem terrorizálják azokat a törököket is, akik nem osztják nézeteiket. Leg­utóbb például elfogták Ahmed Niazit és Mohammed Ref ixet, a ciprusi török csendőrség pa­rancsnokát valamint parancs­nokhelyettesét. Makariosz ciprusi elnök kedden nyilatkozatot adott az AFP hírügynökségnek. Az el­nök hangsúlyozta, hogy „Cip­rus szabad orszáa és nem tűr semmiféle külföldi beavatko­zást. A ciprusi törökök arra hivatkozva, hogv módosítani akarom az alkotmányt, Török­országhoz fordultak. Ez pro­vokáció. az alkotmány már. régóta a török és görög lakos­ság összeütközésének gócpont­ja A szigetnek demokratikus alkotmányra van szüksége.” Makariosz a továbbiakban kijelentette, hogy ha a cip­rusi törökök a londoni értekez­leten előhozakodnak a sziget kettéosztásának tervével, ak­kor ő azonnal otthagyja a tárgyalóasztalt. „Nyilvánvaló — hangsúlyozta Makariosz —, hogy a kettéosztás lehetetlen. Olyan állam megt"remtésére törekszünk. ams’v va’ctyr független és ahol tiszteletben tartják a kisebbség jogait”

Next

/
Oldalképek
Tartalom