Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

PEST MEGYE! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Vili. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÜRi 30 FUJ Élt 1964. JANUÁR 9. CSÜTÖRTÖK AZ ERŐSZAK ELLEN A nagy világlapok szerkesz­tőségeiben szüntelenül kopogó távírógépek immár napok óta hozzászólások és kommentá­rok valóságos özönét önük az íróasztalokra az 1964-es „kül­politikai évet” megnyitó Hrus- csov-tervvel kapcsolatban. Ma már fel lehet vázolni a vissz­hang általános képét, sőt, ta­lán az esetleges következmé­nyeket, a további előrehaladás módozatait is. Az első, amit a nemzetközi visszhang alapján le lehet szögezni: annak az általános elismerése, hogy is­mét a szovjet diplomácia volt az, amely az újévkor szokásos jókívánságokat kiemelte a „jámbor óhajtások” szférájá­ból — és határozott, megvaló­sítható, reális politikai csele­kedetekké változtatta. A vissz­hangokból félreérthetetlenül kiderül, hogy a szovjet kezde­ményezés uralkodik a nyugati államférfiak gondolatai felett. S ha a Fehér Ház szóvivője „csalódást” jelez, ha London „tanulmányozást” ígér, ha Bonn „elutasít” — ez mind nem változtat azon, hogy a külpolitikai tevékenység kö­zéppontjában mégis egy olyan gondolat áll, amely magán vi­seli a hajlékony és reális szovjet külpolitikai kezdemé­nyezések nagyszerű jegyeit. Mielőtt a visszhang részle­tesebb elemzésébe fognánk, mindenekelőtt, azt lehet tehát megállapítani, hogy' a Szovjet­unió továbbra is kezében tart­ja a diplomáciai kezdeménye­zési, új mag új, alkotó gondo­latokat vet fel, s a nyugati diHomáciát voltaképpen a reagálás. a válaszolás szerepé­nek vállalására szorítja. Ha emellett visszaidézzük a Hrus- csov-j avaslatok lényegét, vilá­gossá válik az is, hogv megle­hetősen nehéz a szovjet indít­ványokkal szemben a nyílt, frontális tagadás álláspontjára helyezleedni. Hiszen a Hrus- csov-javaslat magva az, hogy az összes államok kössenek egymással, nemzetközi egyez­ményt, s ebben mondjanak le az erőszak alkalmazásáról te­rületi viták és határkérdések megoldásában. Az üzenet, amely ezt a javaslatot tartal­mazza, még mélyebbre megy, s a nemzetközi helyzet bonyo­lult erővonalait szétbontva, külön foglalkozik a területi problémák különböző típusai­val. Az „erőszak” ugyanis rendkívül bonyolult és sokré­tű módon szivárog be a nem­zetközi kapcsolatokba. A szov­jet kormány pedig a beszivár­gás minden részét el akarja torlaszolni. Ezért foglal állást a kettéosztott országok: Né­metország. Korea és Vietnam békés egyesítésének folyamata mellett — ami természetesen az egyesítést gátló erőszakté­nyezők (külső beavatkozás és nyomé', katonai intervenció, stb.) kiiktatását követeli meg. Éppen így ki kell söpörni az erőszak magvait a legkülönbö­zőbb területi vitákból, ame­lyek részben revansigények- ből fakadnak (például a nyu­gatnémet revanspolitika eseté­ben), részben pedig különböző, ma már alig rekonstruálható történelmi igényekre támasz­kodnak. Mindezt — mondja a Hruscsou-javaslat — az erő­szak fenyegető árnyékától megszabadítva, békés eszkö­zökkel, türelmes tárgyalások folyamatában kell és lehet csak megoldani. Mi okozza az első napok nyugati visszhangjának ta­nácstalanságát ezzel a javas­lattal kapcsolatban? Az, hogy feltárja a nyugati politika belső ellentmondásosságát. A rakétakorszakban a ve­zető ' nvugati nagyhatalmak politikája minden kétértel­műség és ingadozás ellenére addig a felismerésig volta­képpen eljutott, hogy a. világ­háború többé nem lehetsé­ges módszer a nemzetközi konfliktusok megoldására. Az új szovjet javaslat nem tesz egyebet, mint levonja ennek a ténynek logikus konzekven­ciáit. A nyugati nagyhatal­mi politika azonban vissza­hőköl — mert „elvileg” kény­telen volt ugyan elismerni az atomkatasztrófa képtelensé­gét és hiábavalóságát, gya­korlati politikájából azonban távolról sem söpörte ki a nyomás, agresszió, az erő­szak maradványait, Legvilá­gosabb ez a kettősség a né­met problémával kapcsolatban. Ez magyarázza, hogy a nyu­gati hatalmak kancelláriáiból szüntelenül ömlő visszhang nagyrészt éppen ezzel kap­csolatos. A nyugati állásfog­lalás logikai tarthatatlanságát persze iegvilágosabban a bon­ni távírógépek kopogják le. A hamburgi Welt például dü­hös vezércikkben hangoztat­ja, hogy „az erőszakról való lemondás megkötné a Nyu­gat kezét”. Persze, a Welt szerkesztőségében is tudják, h°gy a bonni szájíz szerinti német egység, azaz a Né­met Demokratikus Köztársa­ság bekebelezése atomháború nélkül megvalósíthatatlan. Ami nem kevesebbet jelent, miint azt, hogy mindenkép­pen megvalósíthatatlan. Ha tehát erőszakkal ezt a. kér­dést nem lehet megoldani, akkor miért nem minősül természetesnek és logikusnak az erőszakról való lemon­dás? A válasz: azért, mert a nyílt lemondás az erőszak­ról, feltárná a hivatalos nyugatnémet külpolitika kép- j telenségét és összeomlását, j új társadalmi és politikai j erőket szabadítana fel, zavar­ná a Nyugaton kialakult ma- i litarista szövetségek katonai i és gazdasági köreit. A lényeg az, hogy az erő- : szakról való lemondás a bé­kés tárgyalások kötelezettsé­gét jelenti — ez pedig szét- bomlaszthatja azt a nyugati j akcióegységet, amelyet ma j már elsősorban az ellenié- j telttől megtépázott atlanti t blokk katona; keretei tarta- j naik össze. A nyugati vissz- ! hang negatív elemei mögött ily módon voltaképpen a nyu- j gatnémet politika csődjét‘ kell keresnünk. Persze, a visszhang nemcsak sötét és tagadó hangokból áll. Fel­bukkannak az óvatoskodó ta­pogatózás felhangjai is. En­nek két magyarázata van. j Az egyik: a szovjet javaslat általános jellegű, nem a né­met kérdésre összpontosul, bametn megoldásit mutat az összes területi kérdések rende­zésére. A nyugati hatalmak, s mindenekelőtt a világpoliti­kában főszerepet játszó Egye­sült Államok pedig nagyon jól tudják: a nemzetközi erő­viszonyok napról napra jobban eltorlaszolják az erőszak csa­tornáit és minél később en­gednek a valóság nyomásá­nak, ezt annál kedvezőtlenebb feltételek között lesznek kény­telenek megtenni. A másik ok természetesen: maga a nemzetközi légkör, a világ­közvélemény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a felelős nyugati kormánykörök számára, mint azt, hogy a Hruscsov-javaslatra „ellenja­vaslatokkal” válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: aki az erőszak eltörlésének indítvá­nyával szemben s,ellenjavas- latokkal” él — az a világ sze­mében menthetetlenül leköti magát az erőszak mellett... Crömöri Endre Rodolfo Mechini a DÍVSZ új elnöke A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség Budapesten mű­ködő titkársága a sajtóhoz el­juttatott közleményében beje­lenti, hogy Piero Pierallit, a DÍVSZ olasz elnökét új fel­adattal bízták meg hazája de­mokratikus mozgalmában. A titkárság elismerését és köszö­netét nyilvánítja Piero Pieral- llnak azért az áldozatkész munkáért, amelyet a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség élén több mint négy esz­tendőn át végzen és sok sikert kíván jó munkásságához. Melegen üdvözli a DÍVSZ titkársága az ugyancsak olasz Rodolfo Mechinit. aki Piero Pierallit felváltja a DÍVSZ el­nöki tisztségében. Azt kíván­ja, hogy eredményesen töltse be új munkakörét a nemzet­közi ifjúsági mozgalomban, a békéért, a nemzeti független­ségért, a demokráciáért és a jobb jövőért vívott küzdelem­ben. Elfogadták a dömsödi felhívást — Gondosan ápolják a vetéseket Tavaszra készülnek a fóti Vörösmarty Tsz-ben Kemény jégpáncél borítja a földéket, gallytörő, zúzmara „díszíti” a faltat, ám a Vörös­marty Tsz gazdái dacolnak a téllel: már a tavaszra készül­nek. . Fótra is eljutott a dömsödi Arany Kalász Termelőszövet­kezet felhívása, amely a gabo­natermés növelését célozza. A Vörösmarty Termelőszövetke­zet vezetői és gazdái egyet­értenek a dömsödi és egyben az országos célkitűzésekkel, ők is hozzá akarnak járulni jobb, lelkiismeretesebb munká­jukkal a gabonatermés növelé­séhez. Éppen ezért most megkülönböztetett gond­dal figyelik, hogyan fejlő­dik a vetés, nem veszélyez­teti-e a zord tél a gabona­táblákat. Minthogy az utóbbi napok hidegebb időjárása, de különö­sen az ólmos eső, vékony jég­páncéllal vonta be a hótaika- róval fedett, különben szépen fejlődő vetéseket, megkezdték a gabonatáblák levegőztető feltörését. Traktorok járják a földeiket, törik a jeges havat-a vetések felett. A szövetkezet már felkészült a kalászosok fejtrágyázására is. Sajnos, a fóti. határ nem túlságosan kedvez a gabonatermesztés­nek, ám a lelkiismeretes mun­kával, a korszerű agrotechni­kai feltételeik biztosításával a Vörösmarty Termelőszövet­kezet is sokat tud termi a jobb gabonatermés érdekében, ívtár az ősszel minden tőlük telhetőt elkövettek a szövet­XXXXXXXXXXXXXVXXXXXXNXXXXXXXXXNXXXXVXWCíWvXXXX\XXXXXXXXXXXXXXVXXXXXX\XXXXVvV^.XXXXXXV I F rimeíaország isslfa a kísériríi rolihanfásoliat Az Ausztráliában tartózkodó Pierre Messmer francia had­ügyminiszter sydney-i sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy Franciaország az ausztráliai és új-zálandi tiltakozás ellenére is folytatja a nukleáris rob­bantási kísérleteket. Hangoztatta: „Végérvénye­sen elköteleztük magunkat arra, hogy a Csendes-óceán térségében magaslég'köri hid­rogén- és atombomba-robban­tásokat hajtsunk végre. Sem­mi sem indokolja, hogy eláll- junk szándékunktól”. Javítják a megrongált telefonvonalakat í Cegled környékén öt járás telefon-légvezetékének több 5 mint 70 százalékát rongálta meg a kemény tél, a nagy m,env- ^ nyiségű zúzmara. Ötven ember megfeszített munkával éjjel- nappal dolgozik, högy a csaknem 1400 kilométernyi sérült lég- vezetékeket kicseréljék. Először csak a kórházak és fontosabb 'j hivatalok vezetékeit javították meg, jelenleg a hibák 80 szá-. % zalékát már megszüntették. A munkálatokhoz jelentős segít- í séget nyújtott a honvédség és a helybeli tűzoltóság. kezet traktorosai, gabonater­mesztői, hogy jó magágyba ke­rülhessen a vetés. Kenyérga­bonából 800 holdon, takar­mánygabonából pedig 400 hol­don tették földbe a magot, tel­jesítve biztonsági tartalékként a terv feletti öt százalékot is. A továbbiakban is állandóan figyelemmel kísérik a gabo­nák fejlődését és arra is vi­gyáznak majd, hogy a termést aratás idején szemveszteség nélkül takarítsák be. Nemcsak a gabonaföldeken dolgoznak, hanem szorgos munka folyik a fóti termelő- szövetkezet most kialakuló­ban levő új kertészetében is. Itt már hozzáláttak a tavaszi előkészületekhez. Ebben az évben a fótiak még eredmé­nyesebben szeretnének ker­tészkedni. Földes György fő­kertész elmondotta, hogy fő­képpen a primőrtermesztést szorgal mázzák. Gyékéiiytakaró alatt a hollandi ágyakban zöldell már a kipalántázott korai saláta, amiből március kö­zepére 200 ezer fej kerti! a piacra. Ugyanakkor több mint egy­millió fej salátát szándékoznak április közepéig piacra vinni, amit szabad földön termesz­tenek. Főt hírnevét már a má­sodik világháború előtt a paradicsomtermesztés .alapoz­ta meg. Közel ezerhárom-, ezemégyszáz holdon termesz­tették a keresett fóti para­dicsomot a szorgalmas gaz­dák. Jelenleg, ha a számo­kat nézzük, még korántsem éri el a paradicsomter­mesztés azt a színvonalat, amelyet a szövetkezet veze­tői szeretnének. A tsz 200 holdon, a háztáji gazdasá­gok körülbelül száz holdon termesztenek paradicsomot. Mindenesetre azt már a tsz megalakulásakor elhatároz­ták a vezetők és a gazdák, hogy visszahódítják a fóti paradicsom hírnevét, s nagyüzemi módszerekkel folytatják a hagyományos paradicsomtermesztést. Egyelőre még szerény számok jelzik a termelőszövetkeze­tiek erőfeszítéseit, ám a ké­sőbbiek során mind nagyobb területen termesztenek pa­radicsomot. Az elmúlt évben jelentékeny jövedelemmel já­rult a gazdaság bevételéhez a paradicsomtermesztés. Száz holdon korai fajtát, míg száz holdon a szomszédos Dunakeszi Konzervgyárnak termeltek. A korai fajták­ból 50—60 vagonnyit szál­lítottak Fótról Cseliszlová- kiába, az NDK-ba. Az idén hasonló terüle­ten termelik a paradicsomot, mint tavaly, azonban a gon­dosabb műveléssel magasabb termésátlagolcat altatnak el­érni. Már ehhez is megtet­ték a szükséges előkészüle­teket. Készítik a melegágya­kat, rövidesen hozzálátnak a palántaneveléshez. Akár­csak a kapás növényeket, a paradicsomot is vállalásos alapon termesztik. Korábban sok problémát okozott a ta­gok munkától való húzó- dozása. most viszont az anya­gi ösztönzés helyes módsze­reinek kialakításával a ta­gok .munkával történő el­látása kezd gondot okozni. A paradicsomtermesztéshe a tagok bevonják hozzátarto­zóikat. is. Különösen jól dolgoznak az asszonyok, akik nagy szakértelemmel és szor­galommal ápolják a pa­lántákat és vesznek részt érés idején a termés be­takarításában. Foton egyébként, mint me­gyénk más termelőszövetke­zeteiben is, javában foly­nak a zárszámadási előké­születek. A leltározás már­befejeződött, a szövetkezet pénzügyi szakemberei, az iro­dai dolgozók a mérleget ál­lítják össze. Kóczián Antal, a tsz elnöke elmondotta, hogy e pillanatban még nem tud­ják pontosan megmondani az elmúlt év gazdasági ered­ményeinek mutatóit, megíté­lése szerint' azonban úgy néz ki, hogy sikerült az egy- egy tagra tervezett jövedel­met biztosítani. — sp — A legjobb, a legtöbb és a legrosszabb dította a legtöbb gondot a ga- bonacsócsárlő elleni védeke­zésre. Az őszi munkák ide­jén a dömsödi Aranykalász­ban volt a legmegfelelőbb a gépkihasználás. — A járás mezőgazdasági arculatát leginkább az jellem­zi, hogy néhány év alatt majdnem tízezer hold Tett. ön- tözhetővé. Meg kell még em­lítenünk azt, hogy a legjobb tapasztalatok. a kapásterületek vállalásánál mutatkoztak a. já-. rásban jórészt .ennek köszön­hető a zökkenőmentes betaka­rítás Nem árt megemlíteni,, hogy az ellenőrzés a makádi. Űj Élet Tsz tőállományát ta­lálta a legrosszabbnak. Persze, a makádiak sokat okultak eb­ből és jövő ilyenkor már nyilván nem ők szerepelnek a legrosszabb jelző alatt. <— mj. — í — Különböző leg_ek érdek- ! lik-e a szerkesztőséget? — ! kérdezi Bíró Gábor ráckevei j tudósítónk. ! — Attól függ. hogy milyen : leg-ek? \ — Kis értékelés a járás me­IzőgazdaSágának helyzetéről — ■dicséretnek, vagy éppen oku- I lásul a jövőre. — figyelemmel hallgatjuk. ; — Tehát a járás legkiemel­kedőbb tavalyi eredménye az ' volt. hogy a termelőszövetke­zetek határidő előtt befejezték az őszi kenyérgabona-vetést. A vetőszántásban a legjobb munkát a délegyházi Egyesült Törekvés és a dömsödi Arany­kalász Tsz érte el. A vető­szántás idején a kiskunlacházi Űj Barázdában és az áporkai Vörös Csillagban volt a leg­gyengébb a munkaszervezés. A taksonyi Egyesült Törekvés és a kiskunlacházi Petőfi for­Az albertirsai szerelőbrigád hosszú kilométereken javította már meg a leszakadt légvezetékeket • (MTI Foto =• Hadas János felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom