Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

VI. ÉVFOLYAM, 4. szám 1964. JANUÁR 7, KEDD almásiék ■‘•‘leség itt az Ady úti ÚJABB ÁLDOZATOK A szolnoki vas- l úti katasztrófának újabb áldozatairól ; értesültünk: Bács­almási Zoltánná j monori pedagó­gus a kórházban i meghalt, négyéves ■ Zoltán nevű kis- 1 fia a helyszínen vesztette életét. A férj: Bácsalmási ! Zoltán súlyos sé­rüléssel a kórház­ban fekszik. Bács- J újpesti lakosok, a tanított Monoron, iskolában. JO HÍR: Január 15-ig minden monorí telefonállomás működni fog — Éves tervét 104,6 száza­lékra teljesítette a Monori Vas­ipari Ktsz. — A téii egyenletes takar­mányozás következtében ja­vult az istállóátlag tejből a maglódi Micsurin Tsz-ben. Most nyolc és fél liter az átlag, ami egy literrel több a de­cemberinél és öt literrel múl­ja felül a tavalyi év ugyanezen időszakának átlagát. — Élelmiszerboltot nyit- j nak a közeli napokban Ecse- ren, az újtelepen. Az új bolt- j ra mintegy 200 ezer forintot j költött a Maglód és Vidéke j Körzeti Fmsz. — Ü.j helyiséget kapott a tá- piósápi könyvtár. 1 ;— Halló, tessék, itt a monori mentőállomás ... — Itt a járási rendelőinté­zet . .. — A FÜSZÉRT beszél. .. A hívó fél kívánságára egy­más után jelentkeznek a te­lefonállomások Monoron. Mind kevesebbszer halljuk a köz­ponttól: „Sajnos, a hívottnak rossz a telefonja!” Kellemes hír ez fülünk­nek, hiszen nemrégen olyan információt olvashattunk la­punkban. hogy valamennyi telefonelőfizető állomást csak március közepe felé tudják bekapcsolni. — Igen, ez így volt — mondja Várfoki József vonal­felvigyázó. — Az időjárás olyan zord volt, hogy szinte kilátástalan volt megkezdeni a helyreállítási munkálato­kat, hiszen a légvezetéktartók és a vezetékek a háztetőkön és a földön leszakadva, siral­mas látványt nyújtottak. Az időjárás hirtelen enyhülése azonban kedvező helyzetet teremtett. A műszaki fenn­tartási üzemtől — Oszter An­tal vezetésével — kitűnő távirdaszakembereket kap­tam, s azonnal hozzákezdhet­tünk a helyreállítási mun­kálatokhoz. Nagyban meg­könnyíti a helyzetemet, hogy Bajári János vezetékesrádió- karbantartó is csoportomat erősíti. — Hány telefonelőfizetö- állomást kell még rendbe­hozni ? — Mintegy hatvanöt. A meglevő kootaktushibákat bu- nahuzal közbeiktatásával — amely az előfizetői leágazá­sokat van hivatva biztosíta­ni — és falikábelezéssel javít­juk meg. Bunahuzaliból ed­dig 4 és fél ezer métert, fali- kábelből 1500 métert hasz­náltunk fel, mintegy 250 000 forint összegben. — Mikorra jelentkezik be valamennyi telefonelőfizető ál­lomás? — Nagyon szeretnénk, ha ja­nuár 15-ig elkészülnénk a tel­jes helyreállítási munkálatok­kal. A műszaki szakcsoport biztosítók erre, ha az időjá­rás továbbra is engedékeny lesz. A telefonhálózat vég­leges üzemképes állapot be való helyezése azonban csak tavaszra készül el. amikor is a telefonhálózat légvezetékei­nek többségét föld alatti ká­belvezetékkel cseréljük ki. — II öröm pő — A munkafegyelem területén még sok a javítani való a vecsési Ezüstkalász Tsz-ben ,'Á vétóját! Ezüstkalász Tsz riem tartózik járásúnk legjobb tsz-ei közé. Sőt! Az őszi mun­kák kivételével, általában a ranglista második részében he­lyezkedett el. Mi az oka an­nak, hogy ez a kiváló termé­szeti adottságokkal rendelkező szövetkezet nem tudja megfe­lelően kihasználni a főváros közelségéből adódó előnyöket? S egyáltalán: mi az oka an­nak. hogy az Ezüstkalász Tsz még mindig — valljuk be őszintén — gyengén műkö­dik? A riporter mé^ énfiyit^ hoz­záteszi A' tsz féléfriéíkff^té- nek kulcsa a tagok kezében van. Nem a vezetőket kell sz'dni, mint ahogy egyes ta­gok teszik. hanem dolgozni keil rrr'nt Liska Pál. Früh- wirth István, Falusi János, if­jú Fazekas Tamásní — és még jó néhányan tették. S ha így lesz — jövőre már keve­sebb problémáról számolha­tunk be. Szalonjai Atlila M A I VI U SOK MOZIK G.V45rorő: Udvari bo’ond. IVI.tr­iód : Bav csenő méz íszéies). Mo- nor: F,rekedő S7«rc'mes (sséCeM. Pilis: Foto. Babér. Táiriósfllv.; A: elhagyott féri. Üllő: Párbeszéd íszélesi. Vecsés: A bokszoló és a halál. TTT-eloadáS'ok Káva, 17 óra. a műve'ődésj ott­honban: A helyes táolálkovl.s. Előadó: dr. Kárpáti Ervin. fi házban: A vilásű.rku tatás lefí- úiabb eredményei. Előadó: Fejes Ferenc. 'ráoiótsáp. iß óra. a művelődési otthoniban: A házaéé'et esészsés- üsry.i T»roi>’.ám.ái. Jj.őadó: Dali O.’lió Luisriné. Vasad» it óra. a'/, iskolában: B?rátáink és n bak­tériumok. Előadó: Moóri Erzsébet. 15 óra. az iskolában• Magyar várak. E’őadó: Zsolnai Miklós. Ve esés. 19 óra. a KIOSZ szék­házban: A család szeren-e a társa­dalomban. Előadó: Boa:ár Ferenc. HÁRMAN-A HARMINCBÓL öt évvel ezelőtt, 1959. január 7-én jelent meg a Monor és Vidéke legelső száma. Akkor hetente egyszer jelentkeztünk egy oldalon, átlagosan 1500—2000 példányban. Ma már min­den nap külön oldalt kapnak a Pest megyei Hírlap olvasói já­rásunkban, s ötezer példány fogy el lapunkból naponta. Ezt a szép eredményt köszönhetjük — többek között — annak, hogy sikerült a lap körül kialakítani jó tollú társadalmi munká­sokból egy állandó tudósító gárdát, amelynek tagjai — a leve­lezők, alkalmi tudósítók népes seregével együtt — nagy lelke­sedéssel és ügyszeretettel írják, szerkesztik újságunkat. Mint­egy harmincon vannak — hármat mutatunk be most közülük, a legrégebbieket. Azokat, akiknek írásaival már a legelső szá­mokban találkozhattunk, s akiknek nevét ma is sűrűn olvas­hatjuk a lapokban megjelenő cikkek alatt. Mindhárman alaku­lása óta tagjai a lap szerkesztő bizottságának. soká tart még, s hosszú-hosz- szú éveken keresztül lapunk tudósítói között üdvözölhet­jük mindannyiunk kedves Vadász nénijét. BLASKÓ MIHÁLY JTS-elnök Nem véletlen az, hogy pa­punknak mindenkor bőséges, HÖRÖMPÖ JENŐ raktáros 10-52-ben írta meg az első tudósítást az akkori Pest megyei Népújságnak, s azóta megszakítatlan a kapcsolata a megyei lappal. Számtalan tudósítást küldött hét éven át a megyei, öt év óta pe­dig a helyi szerkesztőség­nek. Közben sok apróbb írá­sa, levele, tudósítása jelent meg más lapokban — leg­inkább a Szabad Földben — is. Közel másfél évtizede dol­gozik a magtisztító telepen, s az üzem életének min­den rezdüléséről hírt adott, tudósított az eredmények­ről, bírálta a fogyatékossá­gokat, felkarolta és szóvá tette munkatársainak ügyeit, gondjait, megosztotta örö­meiket a lap egész olvasótá­borával. írásaiban sokat hadakozik azért, hogy szülőfaluja, Mo- nor. előbbre jusson a fej­lődés útján, hogy szépüljön és csinosodjon a község, hogy megoldódjanak azok a problémák, amelyek sok gon­dot, bosszúságot okoznak a monoriaknak. Ennek érde­kében számtalan építő jel­legű' bírálat, ésszerű, hasz­nos javaslat látott napvilá­got tollából a sajtó hasáb­jain. Ezek közül nem is egy megoldódott, illetve meg­valósult cikke nyomán. Ebben látja tudósítói mun­kásságának hasznát és jutal­mát. VADÁSZ JÖZSEFNÉ háziasszony Egyedül él monori-erdei ott­honában — mégsem magá­nyosan. Sokan keresik fel az erdei lakosok közül — de még Pilisről, Nyáregyházáról is —, tanácsát, segítségét kér­ve ügyes-bajos dolgaik in­tézéséhez és Vadász néni szívesen segít amiben csak tud: ír, leveles, közbenjár — ha kell veszekszik is — a hozzáfordulók ' ügyében, s ha a problémát közérdekű­nek tartja, az újság hasáb­jain is szóvá teszi. Több mint egy évtizedes tudósí­tói , - tevékenysége nagy meg­becsülést szerzett számára lakóhelyén és annak kör­nyékén. Minden társadalmi eseménynek részese és szer­vezője, s hű krónikása áz er­dei emberek egyre változó, szépülő életének. Minden érdekli, minden megrygadja, s az életnek min­den apró öröme, bánata tolifogásra készteti, s en­nek nyomán születnek meg rövidségükben is sokat mon­dó, formás, kerek, színes kis írásai. A belőlük áradó frisseség, üdeség nem is sej­tetné, ha nem tudnánk, hogy írójuk már a hetedik évti­zed derekán jár. Mindannyian azt reméljük, hogy ez a szellemi fiatalság színes, érdekes volt a sportro­vata, hiszen a járás sport- ügyeinek legfőbb intézője a lap egyik legrégibb, legaktí­vabb tudósítója, sőt a lap egyik helyettes szerkesztője. A tö- megszervek vezetői közül Fias­kó elvtárs ismerte föl legelőbb s leginkább azt, hogy milyen nagy segítséget tud nyújtani munkájában a helyi sajtó. A sportesemények, eredmények, problémák állandó propagálá­sa igen élénkítő hatással volt a sportkörök munkájára. Ds Blaskó elvtárs érdeklődé­si köre nem reked meg hivatá­sának határainál, jóval túlter­jed azon és igazi közéleti em­berhez illően minden foglal­koztatja, ami körötte történik. Mindenbe „beleszól” — de jó szándékkal, javító, segítő kész­séggel. Mozgékony és szenvedélyes. Frissen, gyorsan reagál az eseményekre, adódják az az élet bármely területéről, tör­ténjék a"- járás bármely közsé­gében. Leginkább, persze, a gyömrői problémák foglalkoz­tatják. Érthető és megbocsát­ható ez a ..sovinizmus” — hi­szen ott született, ott nevelke­dett, s a községnek egyik fele­lős. „gazdája”: öt év óta tagja a községi tanácsnak. írásait a bátor, kritikai hang jellemzi. Emiatt nem ejy Íz­ben „meggyűlt a baja” azok­kal, akik nem szívesen veszik a hibák nyilvános és eré’yes magbírálását. De ez sosem tántorította vissza, mert tudta, hogy igaz ügyet szolgál, s te­vékenységét a széles olvasótá­bor rokonszenve kíséri. A kérdésekre a választ Ré­vai Mihály elvtárstól, a tsz elnökhelyettesétől kaptuk meg: - — Őszintén meg kell mon­danom, hogy nagyon nehéz gazdasági évet zártunk. Az el­ért eredményekkel nem va­gyunk elégedettek, ennél sok­kal többet vártunk. Azért, hogy a problémáink még min­dig nagyok, csak a tsz-tagság egy jelentős része a felelős. A tagok munkához való viszo­nya — hogy a legenyhébb ki­fejezést mondjam —, nem megfelelő. Pedig . .. Azt hi­szem akik egész éven át be­bizonyíthatják igazunkat: a becsületes, jó munkások megtalálják a szári Hasu­kat a tsz-ben. — S hogy ezek, a becsüle­tes. jól dolgozó tagjaink minél jobb körülmények között tud­janak dolgozni — magasabb összegért —, ezért igyekszünk a közeljövőben jobban kihasz­nálni adottságainkat. Szeret­nénk tovább növelni az öntö­zött területek nagyságát: egy 20 holdas öntözőtelep lét­rehozásán fáradozunk. Sajnos, problémák merültek fel: a fedezeti igazolás megké­sett, s így egyelőre kérdőjeles az ügy. Kertészetünk számára egymásután készültek és ké­szülnek a csőkutak, valamint reméljük, hogy idén sikerül a mélyfúrású kutunkat is üzem­be állítanunk. Az idei ter­veink közé tartozik egy savanyítóüzem létrehozása is, reméljük," hogy az enge­délyt rövidesen megkapjuk. — Terveink szerint az idei bérezési alapforma már nem a munkaegység lesz, hanem minden hónapban rendesen forint fizetést fognak kapni tagjaink teljesítményük után — fejezte be nyilatkozatát Ré­vai elvtárs. Fentebb bemutattunk hármai azok közül, akik rendszeresen tudósítják la­punkat a környezetükben, községükben, járásunk te­rületén lezajló események-, ről, felmerülő problémák­ról. Szerepük, fontosságuk a lap életében igen nagy, munkájuk nélkül, nem ju­tottunk volna el a mai ju­bileumig. Az ő nevük — munkásságuk eredménye­ként — már járásszerte is­meretes. Szólnunk kell azonban az évforduló al­kalmából azokról a név szerint ismeretlen — vagy csak részben ismert — ezrekről is, akik a lap éle­tében a legfontosabb szere­pet töltik be, akikért a lap készül: az olvasókról. La­punk naponta átlag ötezer példányban fogy el. Mind az ötezer előfizetőt, illetve példányonkénti vásárlót be­mutatni képtelenség lenne. Kiválasztottunk ötöt az öt­ezerből. s megkérdeztük tő­lük: miért olvassák, miért szeretik a lapot? Válá saikon keresztül az alábbiakban mutatjuk be őket.: BOKROS JÓZSEF sportvezető. Üllő: — A Pest megyei Hírlapnak nagyon régen — meg sem tud­nám mondani mióta — vagyok az előfizetője. Így a Monor és Vidéke kiadást is az első szá­mától kezdve módomban volt figyelemmel kísérni. — Mint a járás sportéleté­nek egyik vezetője, örömmel vettem és veszem tudomásul, hogy a lap a járásunkban tör­ténő események tájékoztatása mellett mindig „bőkezű” volt a sportolókhoz, sportkedvelők­höz. Örülök, hogy a lap meg­jelenése óta színvonalas, jó ÖTEN sportrovattal segíti járásunk sportéletének, eseményeinek és problémáinak ismertetését. — Üllői lakos vagyok. Mun­kám, beosztásom és sportveze­tői tevékenységem miatt azon­ban csak esténként jutok hoz­zá (még vasárnap is), hogy el­olvassam a Monor és Vidéke minden cikkét. Tetszik a lap bátor hangú bírálata, tetszik, hogy Üllőről, de a járás köz­ségeiről, az itt történő fonto­sabb eseményekről jó képet ad. — A Pest megyei Postahiva­talnál dolgozom mint szerve­ző. Amit fentebb elmondtam — nemcsak az olvasónak, ha­nem a lap egyik terjesztőjé­nek is véleménye. SZABADOSI TIVADAR tanácstag, Gyömrö: — Nemcsak járatom, de szor­galmasan olvasom is a Pest megyei Hírlapot. A monori kü­lönkiadást nagy örömmel fo­gadtam, öt éve — megjelenése óta — vagyok olvasója. Tetszik- AZ ÖTEZERBŐL többször olvashatnának ben­ne. — Jómagam havonta körül­belül 70 forint értékben fi­zetek elő különböző újságok­ra, természetesen a Hírlapra is. Akármilyen fáradt is va­nekem, hogy sok ismerősöm nevével találkozom a lap ha­sábjain, s az aktuális esemé­nyek is mindig benne szerepel­nek. Tanácsi munkánkról is olvashatunk tudósításokat a lapban, s ez elősegíti tevé­kenységünket. örülünk, hogy elérte ötödik évfordulóját a Monor és Vidéke, sok sikert kívánunk további munkájuk­hoz! STABARECZ LÁSZLÓ kézbesítő, Vecsés: — Tíz éve vagyok a hatos körzetnek a kézbesítője. Reg­gel 6-tól 8 óráig széthordom a rengeteg újságot, azután ke­rül sor a levélposta kézbesíté­sére. A Pest megyei Hírlap­ból összesen 124-et hordok szét naponta, s ebből csak hat az áruspéldány. Mind a 118 elő­fizetőmet magam szerveztem! A monori kiadást nagyon sze­retik az emberek, de még job­ban szeretnék, ha Vecsésről gyök este, addig nem fekszem le, amíg a Monor és Vidéké­ből egy betű is van olvasatiam TÓTH SÁRIKA fodrász, Monori-erdő: — Szüleim ötödik éve já­ratják a lapot. Én is azóta va­gyok olvasója. Két évvel ez­előtt a szülői háznál női és férfi fodrászatot nyitottam, önálló kereső lettem, azóta én va­gyok az előfizető. Véleményem szerint színesen írt, jól szer­kesztett a lap. vendégeim is szívesen veszik kézbe várako­zás közben. A férfiak a sport­eredményeket, a nők a környe­ző falvakban történt esemé­nyeket olvassák és tárgyalják szívesen. ARTZ KAROLYNÉ kefegyári munkás, Monor: — Kedvelője és régi olvasó­ja vagyok a Monor és Vidéké­nek, illetve a Pest megyei Hír­lapnak. Legjobban a folytatá­sos regényt szeretem a lapból olvasni, amely a következő na­pig mindig rejt valami izgal­masat. No és — természetesen — igen szeretem a monori he­lyi tudósításokat. Ha elég időm van hozzá, keresek és találok kisfiamnak is valami felolvas­ni valót az újságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom