Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

1964. JAKl'ÁR 26. VASÁRNAP mar aícm k^CMod :t Az öregek megfiatalodnak Általános érdeklődésre szá­mot tartó felszólalás hangzott el a megyei pártbizottság leg­utóbbi kibővített ülésén, ahol az 1963. évi eredményekről és az idei termelési feladatokról tanácskoztak. Az ülésről kö­zölt tudósításban nem tud­tunk bővebben foglalkozni ez­zel a felszólalással, ezért most visszatérünk rá. Zsuppán József, a Magyar j Gördülőcsapágy Művek diósdi j gyárának főmérnöke pontos ; számításokkal igazolt tények- 1 kel bizonyította, hogy új gépek vásárlása nélkül, f a régiek modernizálásával : szinte elképzelhetetlen mér­tékben növelhető és fejleszt­hető gyáraink termelése. Az alig több. mint tíz éves \ diósdi csapágy gyárat annak-; idején nyolcszázezer csapágy gyártására tervezték. Ugyanez a gyár 1963—64-ben kétmillió- hétszázezer csapágyat gyárt. Ebben az évben 21,6 százalék­kal nagyabb a terv. Ezen be­lül az exportterv növekedése 53,1 százalékos. Amíg 1963- j ban a teljes termelési érték- i hez képest 47,2 százalékos volt 1 az export aránya, addig 1964- j ben ez az arany 60 százalékra ; növekszik. A termelés ilyen ; mértékű növelését' parancsoló- ; an megköveteli a szerszám­gép-, az autó- és traktoripar, valamint más termelési ágak gyorsüíemű fejlődése. Ilyen esetben általában az a szokás, hogy a hasonló hely­zet előtt álló gyárak benyújt­ják beruházási Igényüket a '■ minisztériumhoz. Diósdon nem ; ezt tették, hanem úgy okos- | kodtak,* *hogy két úton érhetik el a magasabb termelési ered- - ményt. Az egyik ilyen út a már említett beruházással tör­ténő evárfejlesztés., de van egy másik út is. mégpedig a ter­melés belső tartalékainak fel­tárása és felhasználása. Távol áll tőlünk egy olyan­fajta kinyilatkoztatás, hogy ezt az utat egyedül a Diósdi Csapágygyárban járják. Csak­hogy itt nem egyedül a vesz- tetfWt-iStit területét értik a belső tartalékok feltárásán, hanem ennél sokkal többet. Üj gépek vásárlása helyett a meglevő öreg gépelt moderni­zálásának. automatizálásának és a korszerű termelésszerve­zés alkalmazásának útját jár­ják. A tények . bizonyítják, hogy a lehető legjobb megoldást választották. A köszörűüzem a gyár alapvető termelő üze­me. Elsősorban itt dől el a termelés mennyiségi növelésé­nek és a minőség javításának ügye. Érthető tehát, hogy el­sőnek ezt az üzemet vetették a vizsgálat bonckése alá. Ki­derült. hogy a köszörűüzem gépeinek színvonala igen ala­csony. Sok a kézi működteté­sű. kézi vezérlésű gép. Ezért igen alacsony termelékenység­gel, sok veszteséggel dolgoz­nak és sok a sáléit. A gépek jobb kihasználását biztosító technológia is elavult. Amikor ma már például a Szovjetunió­ban 50 méter másodpercen­kénti kerületi sebességgel kö­szörülnek. itt csak 25—30 mé­ter másodpercenkénti sebessé­get érték el. Pedig egyedül a gyorsköszörülési eljárás bevezetésével 35—40 százalék­kal növelhető a termelékeny­ség. Ha a beruházás útjait vá­lasztják, akkor 18 új gépet kellett volna vásárolni. A szá­mítások azt bizonyították, hogy ebben az esetben évente egyrmllióötszáznegyvenhatezer forintos eredményhez jutná­nak. Nem ezt tették, hanem hozzáfogtak a 22 meglévő gép modernizálásához, s a számí­tások tanúsága szerint így évente egymilliónyoleszázhet- venezer forint lesz az ered­mény, A megkozm etikázott i,öreg" masinák tehát lepipál­ják az újakat, ami természe­tes is, hisz az új gépek sokba kerülnek és a vételárnak meg kell térülni.. Mibe került volna az elve­tett, és mibe kerül a válasz­tott út? Ha 18 új gépet vesz­nek. több, mint 13 millió fo­rintot kellett volna kifizetni. A 22 meglévő gép modernizá- : lása mindössze egymilüónegy- venegvezer forintba kerül Nem kell tehát bizonygatni, hogy melyik a hasznosabb, Azt is kiszámították, hogy az j új gépek nyolc és fél év alatt Újfajta kozmetika a csapágygyarban A rnegifjüdstt öregek lepipálják a fiatalokat Az eljárás másutt is alkalmazható fizették volna vissza árukat, a meglévő gépek átalakítási költsége viszont alig több, mint fél esztendő alatt vissza­térül. Miután a perdöntő bizonyí­tékok minden kétséget kizá­róan rendelkezésükre álltak, hozzáfogtak a tok -program keretében a gyáron belüli automatizáláshoz. Aki látta a gyárban az eddig átalakított gépeket, Ízelítőt kapott abból, hogyan lehet termelés közben először fél­automatává varázsolni, majd automata mérő berendezéssel ellátni és végül automataként összekapcsolni ezeket az öreg masinákat. Öregek? Ki mon­daná meg, hogy azok voltak valaha? Azt is kiszámították, hogy mind a 22 gép automatizálása j után 68,6 százalékkal növel- í hető a teljes termelés. A tér-' melékenység egy főre számítva ' 30,2 százalékkal emelkedik.' összesen 110 261 normaóra j csökkenést lehet elérni. Ugyan- j akkor az önköltség egy év j alatt több, mint nyolc és fél­millió forinttal lesz kevesebb, f Az utóbbi számokból az is! kitűnik* hogy most nincs I szükség a termelés ilyen mér-| Légvezeték helyett kábel Az elmúlt év vége, decem­ber hónap utolsó napjai nagy próbatétel elé állították a pos­ta távbeszélő-hálózatának munkatársait. Ekkor követ­kezett be az a rendkívüli es rengeteg kárt okozó időjárás, amelyet jég- és zúzmarakép­ződés jellemez. Nemcsak a most alvó, de már apró rü­gyekkel megrakott gyümölcs­fákban tett kárt, de súlyosan megterhelte a légvezetékeket, j Öt-hat centiméter vastag jég- | és 10—14 centiméter vastag zúzmararéteg rakódott a dró- j tokra. így megharmincszoro- zódott a huzalok súlya. Számítások helyett elég a 1 fentieket elképzelni egy-egy | olyan oszlopon, amelyen egy- j szerre több vezeték halad. A i leggyöngébb szél is elegen- j dő volt ahhoz, hogy ezt a j sokszoros súlytömeget lengetni j kezdje, s néha gyufaszálként törje szét a póznát. Jelentős károkat okozott a zúzmara — Megkezdték a helyreállítást — A nagykőrösi és ceglédi telefonvonalak sorsa Az akkori jelentések sze­rint 650 helyközi távbeszélő­összeköttetés szűnt meg és 5500 helyt előfizető szakadt el a központoktól. Volt olyan nap, hogv 210 községgel szűnt meg az összeköttetés! Üjabb adatok a károkról: 30 ezer kilometer hosszú­ságú légvezeték rongáló­dott meg és 1000 oszlop dőlt ki. A helyreállításhoz 40 tonna acélhuzal, 25 tonna bronz, 35 tonna aluminium és 200 ki­lométer műanyag szigetelésű, kéteres vezetéket használtak fel. Emellett 500 új faoszlopot állítottak helyére. Az okozott kár értéke 8 millió forint kö­rül jár. Különösen az ország déli ré­szében, ezenkívül Nagykő­rös, Cegléd városában, illetve környékén okozott nagy pusz­títást a jég és zúzmara. Itt a tetőkre szerelt oszlopokat szakította le, s azok sok he­lyen a földre zuhantak. A gyors orvoslás sok eset­ben létkérdés. így a MÁV, a posta, s a honvédség közös munkával először ideiglenes összeköttetést teremtett a mentők, kórházak, tűzoltók és tanácsok telefonjaival. Ezt az ideiglenes megoldást, amilyen hamar lehetett, véglegessel helyettesítették. A gyorsabb vj előrehaladás érdekében az or- ^ szág más vidékeiről is vezé* ^ nyeltek át szakembereket. ^ Olyan vidékekről, ahol nem ^ okozott pusztítást a téli idő- í járás. y ^ A helyreállításnál általá­^ ban a régi, légvezetékes meg- ^ oldás mellett maradnak. Igaz, ^ hogy a kábeles összeköttetés 4 jóminöségű, zavarmentesebb 4 hangot ad, de ennek megva- 2 lósítása nagy pénzt emészte­ni ne fel. A posta különben | elkészített egy programot, !; amely 15 esztendő alatt ! nagyarányú kábelcsítcst foglal tervbe. / J Mi lesz a ceglédi, nagykőrö­ísi vonalakkal? 5 ; Korábbi tudósításunkban \ már jeleztük, hogy sok állo- J más tulajdonosa csak akkor J kapcsolódhat ismét a helyi* 'j illetve országos hálózathoz, ha í új — légvezeték helyett —, kábelvezetékeket fektetnek le. ! A két városban már most ; végrehajtják a kábelesí­lést, eltérően az országos tervektől. S ; Itt ugyanis annyira tönkre- \ ment az előz’ő hálózat, hogy J annak helyreállítása igen \ sokba kerülne. A munkálato- \ kát már megkezdték, s a ren- í delkezésre álló anyagok fel- ^ használásával fokozatosan, de J legkésőbb az év derekáig 2 helyrehozzák a rendkívüli f időjárás kártételeit a két al- í földi városban, í T Gy. „Ha rövid a kardod..." A régi jó közmondás jutott eszembe a napokban, amikor Béky Józseffel, a kiskunlac- házá tanács titkárával beszél­gettem. A közmondás, amely így szól: „Ha rövid a kardod, taídd meg egy lépéssel’’, s amelyet Kiskunlacházán meg­értettek.: Természetesen a kard maga, amelyet meg kellett toldani, önmagában is elég hosszú volt, 1962 63-ban elég sok minden belefért ebbe a szim­bolikus hosszúságba. Százöt- j venezer forintos költséggel felépült égy állatorvosi lakás, s az összeg egy harmad részét a község saját ere­jéből fedezte. 1962/63-ban a községfejlesz­tési alap terhére egy modern, minden kényelemmel és össz­komforttal ellátott óvoda épült, amelynek egymillió fo-,. rintos költségéből százezret el-£ vett az, hogy az építést saját j kezelésben végezték. És újabb 2 megtakarítást jelentett, hogy $ az óvodások szülei versenyben í dolgoztak az építkezésen, sőt a ! villanyszerelést teljes egészé-; ben maguk végezték. S a már; elkészült, 150 személyes óvoda; Kiskunlacháza I. körzetében ; minden óvodáskorú kisgyer- ! meknek barátságos otthont! nyújt j Persze a község második; körzetéről, Féregről is gondos-! kodnak. Itt az óvodát egy nagy! teremmel és mellékhelyiségek-! kel bővítették, 160 ezer forin-í tos költséggel. A társadalmit munka összege 15 ezer forin-t tot tett ki. S ha már a gye-; rekeknél tartunk: az elmúlt; évben 25 ezer forint értékű! társadalmi munkával a böl-! csődében napozót építettek a! gyerekeknek és öltözőt a fel-j nőtt dolgozóknak. Egyedül! Koronits Győző, a gépállomás^ traktorosa 120 órát dolgozott;: itt. ; Az 1963-as év eredménye! még: a Dunához vezető; Strand utat négy kilométer; hosszúságban porta Ianították.; Az összeget a községfej lesz lé- \ si alapból fedezték — de az! úton immár a Dunáig haladó5 autóbusz fordulóját a Duna-j part lakosai építették. Hatvan! éves nénik is kézbe vették a; lapátot, igaz, csak egy-két; percre, — aztán a fiatalabbak; szépen hazaküldtek őket. —; mert ők sem akartak kima-; radni a környék nagy mun-! kajából. < Idén befejeződik a Vörös- ;> marly utcában a héttan- ; termes islto’a felépítése. 2 A majdnem egymillió száz-J ezer forintos összeget a házi-'' kezelés és a társadalmi mun­ka segítségével egy millió alá szorítják. Ám az idén egy újabb iskola építése is meg­kezdődik. Állami költségvetés­ből húzzák fél a 12 tantermet, az összeghez mindössze 600 ezer forinttal kell hozzájárul­nia a községnek. Persze a 600 ezer forint csali az iskola költségvetéséhez mérten ke­vés, a község számláján elég nagy terhet jelent. De itt is megtalálják a módját, hogy miként tudják ezt az összeget csökkenteni. A járási tanácsnál mindig örömmel említik Kiskunlac- házát: ott az emberek tudnak magukon segíteni. Tudnak, mert szeretik községüket, és ezt, ha kell, lapátolással is ki­mutatják. (in. j.) V, asarnap (Foto: Gábor) A szentendrei patikárius A Szentendrén ma is élő dal- mátok népszokásait gyűjti, hogy megmentse az utókor számára. S nemcsak ez a szen­vedélye: szerelmese e törté­nelmi városkútiak is, s ugyan­akkor fanatikus híve a kultúr­forr adatomnak. a népműve­lésnek. (Ezt ö maga fogalmaz­ta így.) Ezért minden lehetőt megtesz, hogy Szentendre jel legzetességeit vigye bele a Duna-parti gyöngyszeme cske intellektuális életébe. A gyógyszerész írással, ku­tatással tölti szabad idejét. Pe­dig nem is őslakos Szentend­rén. — 1957-ben került oda. nagyon is prózai okokból: itt kapott, megfelelő lakást. Azóta keveri a gyógyszereket és dol­gozik mint kultúrmunkás szin­te megfoghatatlan munkabí­rással. A művelődési ház művészeti előadója és ha a szükség megkívánja: ve­zetője. Gyermekoperát írt és filmforgatókönyvet. Most jár marxista—leninista esti egye­temre, s — ki ne felejtsem — még székesfehérvári mérnök korában végezte el a Színmű­vészeti Főiskolán a rendezői szakot. Antológiát állít össze és vetélkedőket ír az úttörők­nek. Elnökségi tag a KISZ és az úttörők járási vezetőségé­ben. f em! Nem a gyógyszerész sorolta ezeket így,* szin­te kérkedő összeállításban. En fűztem csokorba, mikor egy hosszú beszélgetés során lassan mindezt megtudtam tőle. Woljj Lajostól távol áll is, a dicsekvés, szabadkozott amikor kérdezgettem. — A jó szándékot lássák bennem, érezzék, hogy egész szívvel, odaadó lélekkel csi­nálom azt, amit csiíuílók. Nem magamnak akarok nevet sze­rezni, hanem Szentendrének. Szeretem ezt a várost — vala­hogy igy summázta tevékeny­ségének mozgatórugóját. Szinté önkéntelenül adódott a kérdés: — Dehát mikor ér rá mind­ezekre, elvégre mégiscsak gyógyszerész ? Kisfiúsán csillannak a nagy szemek a csupa értelem ar-on. amikor meghúzza a vállát, — Magam, sem tudom. Tálán így: ha éjszaka ügyeletes va­gyok akkor dolgozom, ha meg nappal vagyok a patikában, szabad az éjszakám. Ez is egy életrend, de meny­nyi tűz és mennyi lelíkesült- ség kell ahhoz, hogy valaki ezt a rendet betartsa. a z előző felsorolást kissé fi kibővítve, beszélni kell még néhány alkotásáról. Ta­lán elsőnek a gyermekoperá­ról: A szentendrei mesé-ről. Zenéjét a művelődési ház ze­nei vezetője álmodta hangje­gyekbe. O a szövegkönyvét ír­ta, igazi helyi témából merít­ve a történetet. — Ráby, Má­tyás életrajza alapján. Annak h rab Rábyénak. akinek élete Jjkai tollából lett ismert. Hány álmatlan éjszaka, ku­tatás és utánjárás szülötte e mese. amelyből kiderül, hogy nem is olyan mese. A regény­ben Jókai bizony a fantáziá­jára bízta magát, eltérve a történelmi tényéktől. A gyógyszerész ragaszkodott a történelmi hűséghez. Ope­rája hétszer került szívre. Megírta egy 35 perces szent­endrei hangos dokumentum­film forgatókönyvét. A helyi amatőrök készítették a felvé­teleket. A most készülő antológiá­ról szeretettel beszél: helyet kap benne a város múltja és jelene, a szentendrei művész­telep lakóinak sok alkotása. Es benne lesznek a Dunalta- nyar írói: Aprily Lajos, Mó­ricz Virág. Szentiványi Kál­mán. Galgóczi Erzsébet, Sze- berényi Lehel. Török Rezső és a többiek. Két ismeretlen nevet emlí­tenék még. akik világhírűek voltak a maguk korában, de nálunk csak most emelte ki a feledés homályából alakjukat ez a furcsa kutató-ember. Ma már emléktábla őfzi nevüket és a szentendrei föld örök ál­mukat, Avakuvovics Avakum, a flóta egyik változatának fel­találója volt, Stiger pedig, a világhírű énekes, itt kezdte mint — gyógyszerész. 1/ utat, keres, ír és dolgozik ez a fáradhatatlan, nagy érdeklődési, körű, szélesskálá­jú férfi. Arra volna hivatott — bár ez ellenkezik szerény­ségével —. hogy kilépjen e szűk keretek közül. Hogy ne ilyen kis szűk területen, ha­nem egy ország előtt szolgálja szeretett városa múltját és felfelé ívelő jelenét, a szent­endrei patikárius. . . Rutlkay György tékű növelésére a diósdi gyár­ban. Ezért a fejlasztés ered­ményeként 12 gép felszabadul, s ezeket más gyárakban mun­kába állíthatják. . A modernizált régi gépekkel már alkalmazhatják a legfej­lettebb gyártási technológiá­kat, s így érthető, hogy a ter­melés nagyarányú növekedé­sét szinte teljes egészében a munka termelékenységének javítása révén érik el. Egymagában ezeknek, a gé­peknek a modernizálása is nagy munka, de arra is fu­totta erejükből, hogy javítsák a munkaszervezést. Ennek ré­vén 72 300 normaórát takarí­tanak meg, ami tovább javít­ja a vállalat eredményeit. Sőt az is kiderült, hogy ha fejlet­tebb technikával, jobb techno­lógiával és szervezettebben dolgoznak, az alkalmazotti lét­szám is csökkenthető. Össze­sen harminc ember szabadul fel ebben a foglalkozási ág­ban, akiket más fontosabb munkával bízhatnak meg. Ezt a bizonyítási eljárásit nemcsak a Diósdi Csapágy­gyárban lehet levezetni, ha­nem másutt is. Egészen biz­tos, hogy ahol követik a pél­dát, nem bánják meg, mert maguknak és a népgazdaság­nak is jelentős hasznot bizto­sítanak. Farkas István G ondolataimba merülve baktatok felfelé a Pap- ; rí ka utca enyhe emelkedőjébe : süllyesztett macskaköveken, ; keresve a szentendrei patiká- \ Húst. Az ódon, pravoszláv \ templom és a vedlett falú há- ; zak. a kanyargós kis utcács- : ka századok emlékét idézi i bennem. j Belépek, a kis, öreg épület- \ ben levő patikába. A szobá- j ban bágyadt napfény dereng, \ sugara imbolygó táncot jár az : ablakok jégvirágain. Égj tál- : cán kis golyók, valami fúr- \ csa. sárga porban, A gyógy- ; szerszag úgy ölel körül, mint : maga a titokza tosság, amit : érezni szokott az ember, ha a • receptre megkapja a gondosan ; lezárt flaskócskát. A polcokon ; tégelyeit sorakoznak, egy kö- ; zülük a pultra állítva. A ma- ’■ gas himlőkú. simogatóan roe­• leg tekintetű férfi, Wolff \ gyógyszerész föléje hajol és I egy kiskanálnui port szór a : mérleg tányérjába. Porcelán ! csészében morzsol a keverő- : bunkó, néhány csepp ebből, : majd egy másik üvegből. A i kész gyógyszerek ott sorakoz- ; na.k az üveglapon... r olff Lajos gyógyszerész, vegyészmérnök is, tehát a szakma kvalifikált avatottja. És mégsem ez az igazi énje! Mert a gyógyszerész a dal­mátok. szerbek titkát keresi, azokat az aranynál is többet érő kincseket, amelyeket egy név szokásai, költészete és dallamvilága rejt magában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom